Magyar Szó, 1947. június (4. évfolyam, 136-162. szám)
1947-06-01 / 136. szám
Magyarország alatti egyletek 2 Angyalföld 1947. május 9. Amerre csak jártunk Magyarországon mindenütt a hároméves tervről hallottunk. A Kommunista Párt által kezdeményezett terv, annak kilátásai átmentek aköztudatba. A pirosfedelű könyv, a kirakatokból az emberek kezébe vonult és parkokban, vasúton, villamosokon iskolákban és könyvtárakban, belemélyedő embereket látunk. Feleletet keresnek belőle, hogyan alakul sorsaik kiutat keresnek a nélkülözésekből. Gyárak homlokzatán, gyárkéményeken, az üzemekben, faliújságokon, kerítéseken a feliratok, a hároméves tervvel kapcsolatosak. Néhol valóságos csodaváráshoz hasonló a hangulat. A többség azonban tudja, hogy a jólétért verekedni kell. A terv végrehajtásától reméli a munkás, hogy befejeződik az ínség ideje; a kézműiparos, hogy megszűnik a nyeranyaghiány és önállóvá válhat és letépi magáról a kiszipolyozó gyár járószalagát; a kisparaszt hogy megszabadul a földuzsorától, hogy terményeiért elegendő árucikket kap és felszerelést; a kiskereskedő, hogy bekapcsolódva a tervszerűen irányított áruforgalomba tisztességes megélhetéshez jut; az értelmiségi, hogy kilóból a nyomorból és minden képességével az országépítés szolgálatába állhat. Egyedül a nagytőke idegenkedik, mert érzi, ahol ilyen tömegek várnak javulást, ott ő a rövidebbet húzza. Képviselőin keresztül meg is tesz mindent, hogy elgáncsolja a tervet. Ugyanúgy, mint tavaly a valuta megszilárdítása kérdésében. Akkor is zengték a régi úri rend haszonélvezői: — Nem lehet megteremteni, az értékálló pénzt, külföldi segítség nélkül! A külföldi segítség természetesen, nem csupán anyagi támogatást jelentett volna. Sokkal inkább politikait. Olyan török,görög segítséget. Mert ilyesmiről még ma is ábrándoznak a »jogfolytonosság« egyelőre szabadon levő hívei. — Az ország belső helyzete nem biztosíthatja a pénz szilárdságát — ,mondották mások és hozzáfűzték, hogy nem ismerik a külföld, a kialakuló nemzetközi hitelélet alapelveit. Magyarország dolgozó népe azonban eleget várt, tűrt és tanult. Tudta, hogya szilárd pénz alapja az ő munkaereje és akarata és meg is teremtette azt. Az már a magyarországi általános helyzet sajátossága, hogy a dolgozók áldozatai és lemondásai, csak részben erősítették saját helyzetüket. Az állami élet vezetése csak részben tükrözi vissza a demokrácia akaratát, részben a múltat képviseli. A múlt a kizsákmányolást a szomszédokkal való viszályt jelenti. A demokrácia lerázva a múltat előre akar törni és a szomszédokkal egyvonalot építeni a békét és jólétet. Magyarország ma a küzdőfelek arénája. Két tábor vívja ádáz csatáját. Az egyik a régi úri rend, a nagytőke, nagybankok, amelyek maguk mellett mozgósították a politikusok közül azokat, akikközvetlenül az ő táborukból kerültek ki és azokat, akik bár a nép fiai nem hisznek annak erejében, mert megrettedtek a nehézségektől és elkábította őket .A paloták csillogása. Ott állnak egy követ fújva velük a szellemi élet régi vitézei és levitézlettei, akik féltik a »tudományokat, a derekát kiegyenesített néptől és végül az egyházi körök legsötétebbjei. Ezek az új Zápolyák, Verbőczyk és Bakácsok minden erejüket mozgósították és a pillanatnyi balsikerek még nem szegték kedvüket. A másik tábor a demokrácia egyetlen híve és harcosa a nép. Évszázadok úri mákonyinak hatása alatt még sokszor tétovázik, még nem mindig magabiztosak léptei Mint a sokáig pincében élő, ha fölkerül a napfényre, káprázik a szeme. De egyre jobban és tisztábban lát és szilárdul tekintete. Megtanulta már, hogy útja csak előre van és azt is, hogy ebben az irányban haladva nincsen egyedül. A »segíts magadon, az isten is megsegít« egyik legidőszerűbb közmondás ma Magyarországon. Az eddigi sikerek 99 és fél százalékát ennek a jegyében érte el az ország. Ma már tudatossá vált, hogy a dolgozók szövetsége jelenti a jövőt, hogy ennek a munkásegység az alapja és hogy »a fejlődés motorja — mint ezt a kisgazdapárt titkára dr. Balog István kijelentette — a kommunista párt a fék pedig a kisgazdapárt« illetőleg annak reakciós elemei. Egy másik kérdés, amit sokak ajkáról hallottunk, hogy a felemelkedésnél, kinek van szüksége fékre? A választ is megadták, akiknek a nép fölemelkedése lejtőt jelent. Ezekről a kérdésekről beszéltek körülöttünk a sovány, rosszul öltözött emberek május 9-én az angyalföldi nagygyűlésen, ahol Rákosi Mátyás »a forint megteremtője« bejelentette a pénzügyi élet államosításának követelését, pontosan egy évvel a szilárd valuta megteremtésének bejelentése után. Az angyalföldi nagygyűlés fordulatot jelent a magyar nép életében. Rákosi Mátyás a magyar miniszterelnökhelyettes, a dolgozó magyar nép vezére hatalmas beszédében megállapította az eddigi fejlődés sikereit és árnyoldalait. Megállapította, hogy az újjáépítés vívmányai a dolgozó tömegek hallatlan áldozatkészségének köszönhetők. ..Amit újjáépítettünk és termeltünk annak 99 és fél százaléka a mi munkánk, szorgalmunk gyümölcse és eredménye’. Azonban az elért eredmények nem elegendők. „A magyar dolgozóknak most már több kell!... Meg kell állapítani, hogy a dolgozók zöme ma nem tud ruhát, vagy cipőt vásárolni magának”. Körülnézek. A kékinges rendezők sorfala mögött zászlók tengere hullámzik. Táblák, feliratok: Munkásegység a demokrácia alapja Munkás-paraszt szövetség — Le a drágasággal!, A szemek csillognak és ökölbeszorulnak a kezek. Rákosi az ő szivükből minden becsületes érző, gondolkodó magyar szivéből beszél. A hároméves tervet vázolja és a Kisgazdapárt azon elemeiről szól, amelyek megkísérelték elgáncsolni a nemzet jövőjét szolgáló nagyakarást. A teherviselésre kerü a szó. A feszültség a robbanásig emelkedik. És amikor Rákosi kijelenti: „Az egyoldalú közteherviselés tovább nem tartható fenn , fizessenek a gazdagok!" a nép mindent elsöprő -------------------------------------------»Vb* akarata dörög szavaiban. Percekig tart a felszabadult éljenzés. Mögöttem egy munkásasszony megszólal: „Mondja mégegyszer...” A Rozsnyói úti telep — ahol a gyűlést tartották — kiszélesedett Az ország szive dobogott ott, az egész ország itta a szavakat. Hogy véget vessünk a nagybankok harácsolásának, a terv sikere, az életszínvonal felemelése érdekében haladéktalanul államosítani kell a Nemzeti Bankot és a három nagy bankot, amelyek az ország iparának 80 százalékát tartják kezükben — jelenti ki Rákosi, megjelölve az egyedüli lehetséges utat. És míg az egész ország lelkesedett, ijedt és ideges telefonbeszélgetések folytak, a jövőjüket féltő pénzemberek,egyes politikai pártok és külföldi képviseletek között. Szakemberek száguldottak autóikon kenyéradóikhoz megtárgyalni a „tudományos’ érvelést, amelynek hivatása a nép kifejezett akaratát és célkitűzéseit lehetetlenségnek feltüntetni. Részvénycsomagok cseréltek gazdát, készen a menekülésre. Külföldi átutalásokat végeztek, biztosítani az emigráció „keserű” kalácsát. Rákosi a terv politikai előfeltételeiről beszélt és a különbségről a kisgazdapárti szavak és tettek között. A „motor" és „fék" jön szóba. Fölkiáltásokat hallani. — El kell rontani a féket! — Nem fék kell, hanem segédmotor! Igen, a dolgozó nép nem utasítja vissza senki segítségét, de nem akarja, hogy a segítség gátolja előrehaladását. ★ A gyűlés végetért. A tömeg nem távozott azonnal. Percekig zúg az éljenzés. Éltetik a Szovjetszövetséget, a demokráciát és Rákosi Mátyást, aki bejelentette a hadifoglyok hazahozatala érdekében tett lépéseit, amely lépések néhány nap múlva eredménnyel jártak. ★ Az angyalföldi gyűlés visszhangját mindenütt észleltük. Mind az ózdkörnyéki bányákban mind Mezőtúron a parasztok között, mind a gyárakban Most már tudjuk, mivel kell kezdeni — hallottuk Diósgyőrött. — Amíg a bankok diktálják az iramot, addig az ő szájuk ize szerint élünk. Már pedig ebből elég — mondta egy balmazújvárosi kisparaszt. — Nem lesz könnyű az út, de végigharcoljuk — jelentette ki Ózdon a humor egyik munkása és hozzátette: — Maguk jó példát adnak nekünk és segítenek, ha kell. Ugye? ★ A legújabb fejlemények a harc új szakaszát jelentik. Magyarország dogozó népe starthoz állt hogy ha régi urai által elkésetve is, megfussa a történelmi távot. RÁKOSI MÁTYÁS h /Magyar bla kesdöttiíí a gyermekesc ünnepe A legkisebbek, de a legdrágábbak ünnepi hete kezdődik ma az egész országban. A pionírok, a gyermekek ünnepelnek egy egész héten át Az ő ünnepük is a munka szemléje lesz. A nagyok munkájának, meg a kicsinyek munkájának a szemléje. Ezen az ünnepi gyermekhéten kitűnik majd hogyan dolgoztak a felnőttek, hogy kicsinyeink ünnepe teljes legyen Bemutatják a kicsinyek majd a tanítók munkáját, de ha képet adnak majd a szülők munkájáról is Nem gyermekhét előkészítésére gondolunk hanem a pionírok előkészítésére, otthon és az iskolában. , . Gyermekeink ezen a héten számtalan kiállítás és előadás alakjában mutatják majd be munkájukat. Tanulóversenyeket rendeznek, hogy a gyermekhetet is felhasználják agitálásra: jó pionír csak jó tanuló lehet — ez a jelszava minden pionírnak és ennek a jegyében zajlik majd le gyermekeink nagy ünnepe — a gyermekhét. Vasárnap: A pionírotthon megnyitása. Zenta, május végén A városi népbizottság irányítása mellett a zentai tömegszervezetek az AFZs-vel az élükön műsort állítottak össze a gyermekhétre. Vasárnap, reggel 7 órakor vidám jelenetek és más érdekes számok a Népkertben. Délután előadás ugyanott. Hétfőn: Pionírkirándulás egész napra a Keresztesbe. Kedd: A gyermekkiállítás megtekintése, este előújság. Szerda: A gyermekkiálítás megtekintése. Csütörtök: Anyák napja, ünnepi műsor, utána közös mozielőadás, délután minor a parkban Este az AFZs ünnepi előadás a Munkásotthonban (Volt Eugen) Péntek: Egyes üzemek megtekintése, este élőujság. Szombat: Üzemek látogatása, este élőujság. Tömegakció a gyomirtására Szerbia egész területén A SZERBIAI NÉPFRONT VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSÉRE VASÁRNAP ÉS HÉTFŐN NAGYSZABÁSÚ TÖMEGMUNKA LESZ AZ EGÉSZ NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN Szerbia Népfrontjának Végrehajtó Bizottsága utasította a Népfront összes járási szervezeteit, hogy június 1-én, vasárnap és június 2-án, hétfőn szervezzenek nagyszabású tömegakciót a gyom irtására. Ezt az akciót Szerbia egész területén megrendezik. A gyom irtása rendkívül fontos lépés a terméshozam növelésére és a termésminőségnek feljavítására. A felhívás kiemeli, hogy a Népfront-szervezetek nem engedhetik meg, hogy a gyom a gabonával együtt erősödjön, mert ebből gazdasági életünknek több mint egymillió dináros kára származna. Június 1-én és 2-án kivonulnak a földekre az összes fronttagok, az asszonyok, az ifjúság és a pionírok, mindenütt megsemmisítik a gyomot, s ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak idei gabonatermésünk mennyiségének és minőségének feljavításához. ----------------------------------------------------------------------------------------- E 71 •• W • •• trepul a joro a csókai szövetségi birtokon Csóka egészen más képet nyújt, mint általában a bácskai vagy a bá ,náti falvak. Az egykori nagybirtok, a földesúri önkény rányomta bélyegét az egész falura. Az ellentétek itt még szembeötlőbbek voltak, mint bárhol másutt. Az egyik részről a nagy főúri kastély állt, körötte hatalmas gabonacsűrökkel, másrészt a kastély árnyékában az apró, egészségtelen házak húzódtak meg, tele nyomorral és betegséggel. Ilyen volt a múlt. És a jelen? A falu földmunkásai most szabadon dolgoznak az uraktól és elnyomóktól felszabadított földeken. A kis falu utcáin kocsit alig lehet látni. A főbb utakon mindenütt keskenyvágányu síneket fektettek le s ezeken lovak húzzák a csilléket. A vasútvonalak összekötik az egyes majorokat. A kastélyban most nem a nagyur és nem a német tisztek ülnek. A parkból gyermekzaj hullik. A nagy bejárat felett az urasági címert most más felírás helyettesíti. »Decsji Dom«, olvassuk A volt kastély mellett áll a húsfeldolgozó gyár am mely ugyancsak a szövetségi birtokhoz tartozik. Nem messze a gyártól, a traktorállomás udvarában nagy a sürgés-forgás. Javítják a gépeket. A traktorok és az aratógépek már kijavítva várják a munkát. Még csak egy-két cséplőgépet kell üzemképessé tenni. Blahó János munkavezető elmondta, hogy a tavaszi szántás során a traktorok eléggé megrongálódtak, de már sikerült minden üzemi hibát kijavítani. A cséplőgépek nagy része már készen van, csak az alkatrészek hiánya miatt húzódott el egy-két cséplő javítása. A gépállomásnak 29 aratógépe van Itt, azonban nemcsak a szövetségi birtok gépeit javítják, a község géptulajdonosainak is dolgoznak mert jó felszereléssel rendelkezik a javítóműhely. A FÖLDMUNKÁS ÉS A KOMBÁJN A nagy udvar egyik félszere alatt számos aratógép áll Az egyik sarokban egy kombájn (arató cséplőgép) húzódik meg A cséplőgépnél valamivel kisebb és gummikerekeken jár ez a gép Két elválasztható részből áll: arató és cséplő szerkezetből. — Kezeléséhez mindössze két emberre vanszükség — magyarázza a munkavezető — Az egyik a gépet irányitja a másik pedig a zsákokat kötözi és csúsztatja a földre . . . Az ilyen tipusu kombájn naponta 12—15 hold búzát arat le és csépel el. Az egyetlen fogyatékossága talán csak az, hogy a cséplés miatt a munkát csak a harmat felszáradása után kezdheti meg Az egyik csille mellett egy földmunkás áll. Valamire várakozik — Milyen jó maguknak ...! Már kombájnok is van .. . — No-no ... — csóválja a fejét a munkás. — Talán nem jól végzi ez a gép a munkát? — Nem is itt van a hiba. . . — Hanem . . .? Az ember adós akar maradni a felelettel, végül mégis beszélni kezd: — Azt hallottuk a gyűlésen hogy még csak eztán kapunk sok ilyen gépet.. De akkor mi lesz velünk, aratómunkásokkal. Hogy keressük majd meg a kenyerünket, ha mindent a kombájn végez helyettünk? Ezt hosszú beszélgetés követte. Ha több gép lesz, hamarabb és könnyebben elvégzi a munkát. Nem kell kora hajnaltól késő estig aratni és csépelni. De az aratómunkások ne féljenek Meglesz a kenyerük, sőt több is lesz, mint eddig volt. Van éppen elég olyan munka itt is, meg mindenütt, amelyet kézzel kell végezni. Meg aztán majd ha már sok lesz a gép, a munkaidő is rövidülni fog. Kevesebbet kell fáradozni, mint a régi viágban és több idő jut tanulásra szórakozásra. A földmunkás mélyen gondolkozik a hallottakon. A lovak már kaparnak. Mennének. Az ember csak elköszönt. Nem mondja, hogy igazunk van, de szeméből látszik, hogy ezt szeretné mondani, csak vér még válasszal. Majd meglátjuk no, mit hoz a jövő! DELELŐ A CSORDÁNÁL Lent a falu alatt nagy legelő húzódik a Tiszamenti szőlős felé. Félszikes és kicsit mocsaras talaj ez. A zöld füvön messze ellátsziik a csorda. Az állatok a déli melegben a hórihorgas gémeskut mellett hevernek. Lehet vagy 200 szarvasmarha. Közvetlenül a kutkáva tövében, a hűvösben üldögélnek a csordások. Már megebédelhettek, mert az egyik pipára gyújt, a másik meg a kaszát kalapálgatja. — Van itt a közelben egy kevés herém, azt akarom levágni! — mondja a kalapáló hosszú bajsza alól. — Jó legelőjük van az állatoknak . . . — Hát nincs hiány benne... — mondja a pipáló csordás. — Lehet-e az állatállományt fejleszteni . . .? Nem szól senki semmit. — Hallottak az ötéves tervről? — Hát valamit hallottunk... De mink mindig itt vagyunk kint a legelőn osztán nem sokat tudunk a világ forgásáról . . . Később felmelegszik a beszélgetés. Látják és tapasztalják ők is, hogy szabadságuk elnyerése után nagyon sokat változott a helyzet a csókai szövetségi birtokon. Jobb kommenciót kapnak, jobb bánásmódban részesülnek Szó esik az ötéves tervről. Csak úgy isszák a szavakat. Az egyik ember megjegyzi: — Hát már az igaz, hogy mindig jobb és több lesz mindenből. A megbízott mindig ezt mondja, oszt látjuk, hogy így is van . . . A mezőgazdaság mindig többet és többet termel, de több lesz a ruha meg a cipő is Persze, sokat kell dolgozni hogy minden legyen. A csordások megértették a mondottakat. Mindenütt, ahol dolgozik az ember, a tudás és az erő legjavát kell nyújtania. Ez a legfontosabb még itt a pusztán is. Mucsi József AFZs-HÍREK A Kishegyesi AFZI a májusi munkaverseny keretében vállalt kötelezettségét jó eredménnyel fejezte be. Az írástudatlanok tanításában áldozatos munkájukkal különösen kitűntek Markovics Vera és özv. Süli Demeterné. Számos analfabétát tanítottak meg a betűvetés tudományára. A kishegyes AFZs legaktívabb tagjai a májusi munkaversenyben. Hajnal Mihályné özv. Skulák Józsefné, Dudás Györgyné, Süveges Anna, Markovics Vera özv. Kókai Józsefné, Illés Erzsébet Ország Rozália, Sztojics Józsefné és Körmöci Mihályné Molnár Szilveszter ★ A topolyai járási AFZs a novelabéri munkaverseny keretében kötelezettséget vállalt, hogy a járástól távoleső falvak és tanyák asszonyai között szélesebb alapokon megindítja a szervezési munkát Határozatot hoztak, hogy legalább havonként kétszer egy járási AFZs.tag felkeresi a vidéki szervezeteket. Ezáltal megteremtik a szervezetek, a munkáiénak jobb és pontosabb ellenőrzését. Herbatin Kálmánná Debelyacsa asszonyai kötelezettséget vállaltak, hogy segítséget nyújtanak a földek megmunkálásában az újgazdáknak és mindazok,ak akik a föld összeírásával, vagy ehhez hasonló munkával vannak elfoglalva. Jankovics Emi