Magyar Szó, 1948. július (5. évfolyam, 155-182. szám)
1948-07-01 / 155. szám
(Folytatás a második októltól) hogy Zsuljovics Sz. egész idő alatt alattomos harcot folytatott a JKP ellen, a JKP Központi Bizottsága ellen és Tito elvtárs ellen. A pártbizottság ezt a következő tények alapján állapította meg: a) Zsujovicsot 1937-ban, amikor feloszlatták a Központi Bizottságot, amelynek Gorkics volt a titkára, kizárták a JKP Központi Bizottságából; b) az ezek után élén Tito elvtárssal újjáalakult Központi Bizottság megrovással büntette Zsurovicsot frakciós kapcsolatai miatt, amelyeket a kém Gorkiccsal tartott fenn; c) még 1940-ben is, de ez után is — ahogyan a pártvizsgálat megállapította — a Párt fiatal tagjai előtt dicsőítette Gorkicsot; d) azÖtödik Offenzíva legsúlyosabb perceiben döntő befolyást gyakorolt, hogy az Első Proletár Hadosztály egységei a többi egységtől függetlenül és önállóan törjenek ki a zárógyűrűből, ellentétben a főparancsnok kifejezett és több ízben megismételt parancsával, s ezzel tulajdonképpen válságos helyzetbe hozta a legfőbb vezérkart, a többi egységeket és a kórházakat; e) a népfelszabadító harc folyamán és a felszabadulás után uszított Tito elvtárs ellen és rágalmazta őt, mint például Lijecsevinán a Párt-tanfolyamon, az Első Proletár Hadosztály vezérkarának tagjai előtt, a szandzsáki brigád törzsének tagjai előtt valamint a JKP Központi Bizottságának plénumán 1918 április 12—13-áigl. Zsurovics Szreten hasonló módon uszított a központi Bizottság más tagjai ellen is és rágalmazta azokat; f) frakciós harcot folytatott az JKP Központi Bizottságának és a JSzNK kormányának gazdasági kérdésekre vonatkozó határozatai ellen, melyeknek hozatalában maga is részt vett (a kötött árrendszer bevezetése, a szövetkezeti otthonok építése és hasonló), vagyis Inng egyrészt a Központi Bizottság ülésein szavakban egyetértett minden határozattal, másrészt a Központi Bizottságon kívül frakciós harcot folytatott e határozatok ellen Ugyanakkor rágalmazta a Központi Bizottságot, hogy nem határozta meg világosan a gazdasági fejlődés irány-' vonalát; g) a gazdasági szervezeti intézkedéseket — amelyeket a Központi Bizottság és a JSzNK kormánya 1947 elején rendelt el és amelyekkel szavakban ő is egyetértett —, később trockijista intézkedéseknek nyilvánította s ugyanakkor a pénzügyminisztériumban maga is ellenállt a gazdasági tárcák új szervezeti formái bevezetésének, megtartva a régi Jugoszláviától örökölt formákat és bürokratikus módszereket vezetett be munkájába. 2. A bizottság megállapította, hogy Zsurovics Szreten fékezte a JKP Központi Bizottsága és a JSzNK kormánya határozatainak végrehajtását a gazdasági kérdésekben s ezzel tulajdonképpen megkísérelte akadályozni az ötéves terv megvalósítását. A bizottság ezt a következő tervek alapján állapította meg:" a) Zsurovics Szreten többször kijelentette: »nem törődöm azzal, amit nekem a Központi Bizottság mond. Én felelek a pénzügyi politikáért és tudom mit teszek«, ami azt jelenti, hogy úgy próbált dolgozni, ahogyan azt ő szükségesnek tartotta és nem pedig ahogyan a JKP Központi Bizottsága és a JSzNK kormánya meghatározta; b) környezetében a kételkedést terjesztette erőinkben és lehetőségeinkben, hogy az ötéves tervet teljesíthetjük és hazánkban kiépíthetjük a szocializmust; c) nehézségeket támasztott az akkumuláció tervezése alkalmával, megölte az emberek hitét,z előirányzott akkumuláció megvalósításának lehetőségében és ez év elején helyettesének utasítást adott, hogy ne adjon Kidrics elvtársnak adatokat, az akkumuláció megvalósításának nyilvántartásából, hogy ezzel megfossza a JSzNK kormányát a tájékoztatástól, mivel az akkumuláció megvalósítása messzi túlszárnyalta a tervben előirányzott összegeket, melyekre vonat■kozólag régebben keményfejűen ,azt állította, hogy nem valószerűek, di akadályozta a hitelnyújtást a szövetkezeti mozgalomnak, a meghatározott szövetkezeti hitelek megvalósítását pedig bürokrata formaságokkal fékezte: e) nehézségeket támasztott és akadályozta a normális kereskedelmi viszony megteremtését hazáink és más orszggk között, amivel megnehezítette az. Ötéves Terv alapvető beruházásainak teljesítését; f) műszaki előkészületek hiányának kifogásával hónapokig próbálta akadályozni a »Testvériség— Egység« beográd—zágrábi autóút építését, g) egész sor kérdésben soviniszta álláspontot képviselt, különösen gazdasági kérdésekben és gazdasági intézkedéseknél és nacionalista álláspontot foglalt el a köztársaságok iránt. 3. A bizottság megállapította, hogy Zsurovics Szreten kártevő álláspontja a gazdasági kérdésekben azonos Hebrang Andrija viselt dolgaival. A bizottság ezt a következő tények alapján állapította meg: a) Mind Zsurovics, mind Hebrang, külön-külön egyforma ellenséges álláspontot képviselt a JKP Központi Bizottsága és a JSzNK kormánya minden gazdasági intézkedésével szemben, sőt más személyek előtt is többször kijelentették »íme a tervük«, amikor is a »tervük« a JKP Központi Bizottságát és a JSzNK kormányát jelenti, az »ime« pedig azt, hogy az Ötéves Terv nem jó és nem valósul meg; b) Mind Zsurovics, mind Hebrang 1946 végén azt, állították, hogy az 1947-re előirányzott akkumulációs összegek nem valószerűek és intézményeikben, a befolyásuk alatt álló felelős vezetők aztállították, hogy az 1947-es gazdasági akkumulációs terv nem lehet több 12 milliárd dinárnál. A gyakorlat azonban megmutatta, hogy az általuk előirányzott összeg megháromszorozódott. c) Mind Hebrang, mind Zsurovics azzal a kifogással, hogy minden apróságot ki kell tervezni és takarékosságot kell bevezetni, stb. stb., ami tulajdonképpen csak álcázás volt, bürokrata-centralista intézkedésekkel minden módon fékezték a köztársaságok és a népbizottságok gazdasági kezdeményezését. Minndez bizonyítja, hogy Zsujovics és Hebrarig’ kártevő működésükben szoros összeköttetésben állottak nemcsak »elméletben«, hanem ’gyakorlatba« is. 4. Zsujovics Sz. mint Jugoszlávia Népfrontja Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának titkára, kezdettől fogva rendszeresen akadályozta a Központi Bizottság tevékenységét és valóban azon működött, hogy a Front munkáját bénítsa és ezzel demobilizálja a Pártot a Front és vezetőségének megszilárdításéért folytatott harcban. Ezzel kapcsolatban jellemző az is, hogy Zsurovics akadályozta az államvezetőség több ízben ,megismételt határozatainak teljesítsét, hogy a szakszervezeteknek a munkásosztály kulturális emelése céljából néhány százmillió dinár különleges segélyt adjanak az akkumulációs alap terhére. 5. Zsurovics Sz. fellépéséből a JKP Központi Bizottságának plénumán világosan látható volt, hogy Zsurovics személyes becsvágyból, valamint frakciós és bomlasztó szándékkal a Szovjet Szövetség előtt rágalmazta a JKP Központi Bizottsága Politikai Irodájának tagjait és Pártunkat, aljas rágalmakat szórva és elferdítve a tényeket. Magán a plénumon ő ezt tagadta, de később a Párt bizottsága előtt a bizonyítékok terhe alatt ezt elismerte. Az összes fent közöltek alapján a Pártbizottság javasolja: 1) hogy Hebrang Andriját, mint pártellenes és kártevő elemet, mint árulót és az osztályellenség eszközét zárják ki a Pártból; 2) hogy Zsujovics Szretent, mint megrögzött frakcióit mint pártellenes elemet mint rágalmazót és Pártunk és hazánk ellenségét zárják ki a Pártból; 3) miután Hebrang és Zsujovics megkárosították a népállam és a dolgozó nép érdekeit véleményünk szerint a néphatóság illetékes szerveinek kell kivizsgálniuk eme működésüket Beográd, 1948. május 8. A bizottság tagjai: II. számú melléklet A JKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA POLITIKAI IRODÁJÁNAK 1946 ÁPRILIS 19-ÉN KELT HATÁROZATA HERRANG ANDRIJA ÉS ZSUJOVICS SZRETEN ESETÉVEL KAPCSOLATBAN A JKP Központi Bizottságának Politikai Irodája Hebrang A. és Zsurovics Sz. esetének kivizsgálására alakult pártbizottságtól a következő jelentést és javaslatokat kapta és ezeket, ahogy következnek, teljes egészükben elfogadta: »A JKP Központi Bizottságának 1946 IV. 19-én kelt határozatával kapcsolatban, amely elrendeli, ■hogy Rankovics, Neskovics és Gostyák elvtársaikból bizottság alakuljon azzal a céllal, hogy Hebrang elvtárs levelére vonatkozóan javaslatot tegyen a Központi Bizottságnak. a bizottság a következőket állapította meg-1. Hebrang elvtárs levele úgy megírási módját, mint azt a módot tekintve, amellyel a kérdést felveti, egyedülálló jelenség a JKP Központi Bizottsága Irodájában annak 1937-ben történt megalakulása óta. Alevélben Hebrang elvtárs egészségtelen és a Pártban meg nem engedett módon megvádolta Tito elvtársat, hogy nem tűri személyét, mert az ő címére is (Hebrangéra) címeztek sürgönyt Prágából jelentik. A Rude Pravo tegnapi száma első oldalon hírt ad a kommunista pártok Tájékoztató Irodájának Romániában megtartott üléséről. A hír szerint az ülésen a következő kiküldöttek vettek részt: Kosztov T. és Cservenkov V. a Bolgár (kommunista) munkáspárt, Gheorghiu-Dej, Lucca Vasili és Pauker Anna a Román munkáspárt, Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és Gerő Ernő a Magyar dolgozók pártja. Berman V.I. és Zavadszki A. a Lengyel munkáspárt, Zsdanov A., Maljenkov G., Szuszlov M. a Szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt, Duclos J és Frageon ET. Franciaország Kommunista., Pártja, Szlanszk, R., Siroky R., Geminder B. és Bares G. Csehszlovákia Kommunista Pártja, Togliatti P. és Srbia P Olaszország Kommunista Pártja képviseletében. A Tájékoztató Iroda megvitatta Jugoszlávia Kommunista Pártja belső helyzetét és egyhangúlag határozatot hozott e kérdésben. A határozat így hangzik: »A Tájékoztató iroda a Bolgár (kommunista) munkáspárt, a Román munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja, a Lengyel munkáspárt, a Szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt, Franciaország Kommunista Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja és Olaszország Kommunista Pártja képviselőinek részvételével megvitatta Jugoszlávia Kommunista Pártja belső helyzetének kérdését és megállapítva, hogy Jugoszlávia Kommunista Pártjának képviselői elutasították, hogy eljöjjenek a Tájékoztató Iroda ülésére, egyhangúlag a következő határozatokat hozta: 1. A Tájékoztató Iroda megállapítja, hogy Jugoszlávia Kommunista Pártjának vezetősége az utóbbi ideben a kül- és belpolitika alapvető kérdéseiben helytelen, a marxizmus-feninizmustól eltérő vonalat követ. Ezzel kapcsolatban a Tájékoztató Iroda..jóváhagyja a SzK(b)P eljárását, hogy magára vállalta a kezdeményezést a JKP Központi Bizottsága helytelen politikájának, mindenekelőtt Tito, Kardely, Gyilasz, Rankovics elvtársak helytelen politikájának leleplezésében. 2. A Tájékoztató Iroda megállapítja, hogy a JKP vezetőségének politikája ellenséges a Szovjet Szövetséggel és a SzK(b)P-tal szemben. Jugoszláviában megengedik, hogy a szovjet katonai szakértőket méltatlanul megszégyenítsék és a Szovjet Hadsereg tekintélyét aláássák. Jugoszláviában külön rendszert teremtettek a szovjet polgári szakértők számára , és Jugoszlávia állambiztonsági szerveinek felügyelete alá helyezték és megfigyelték őket. Ugyancsak Jugoszlávia állambiztonsági közegeinek ellenőrzése,és megfigyelése alá helyezték Judin elvtársat, a SzK(b)P képviselőjét a Tájékoztató Irodában és a Szovjet Szövetségnek Jugoszláviában tartózkodó sok más hivatalos képviselőjét. Mindezekés ehhez hasonló tények tanúsítják, hogy a JKP vezetői kommunistákhoz nem méltó álláspontot foglaltak el, aminek az alapján a jugoszláv vezetők kezdMoszkvából és ilyenformán lényegében innen ered Tito elvtárs bizalmatlansága Hebrang elvtárs gazdasági politikája iránt. Hebrang elvtárs fellépése a Központi Bizottság IV. 19-éntartott ülésén önkritika nélküli volt és igazolja, hogy az ő levelében nem iolmi személyes összeütközésről van szó Tito elvtárssal, hanem arról a kísérletről hogy a Tito elvtárs, a Központi Bizottság politikájának hordozója és Hebrang elvtárs közötti politikai különbséget személyi síkra terelje és hogy a Központi Bizottságba helytelen viszonyokat és munkájába megengedhetetlenmódot vezessen be. Ezt leginkábbbizonyítja Hebrang elvtársnak az a helytelen ésa Központi Bizottságtól idegen nyilatkozatra a Központi Bizottság IV. 19-én tartott ülésén, hogy a Központi Bizottságban nincs meg a gondolatnyilvánítás, a kritika és önkritika szabadsága. Véli azonosítani a Szovjet Szövetség külpolitikáját az imperialista hatalmak külpolitikájával ,s ugyanúgy viselkednek a Szovjet Szövetséggel, mint a burzsoá államokkal szemben. Éppen a JKP Központi Bizottságának szovjetelenes álláspontja következtében terjedt el az ellenforradalmi trockizmus fegyvertárából kölcsönzött rágalmazó propaganda a SzK(b)P_ »elfajulásáról«, a Szovjet Szövetség »elfajulásáról « stb. A Tájékoztató Iroda elítéli a JKP vezetőinek ezt a szovjetellenes felfogását, amely összeegyeztethetetlen a marxizmus-leninizmussal és csak nacionalistákhoz illő. 3. A JKP vezető belpolitikájukban feladják a munkásosztály állásait és szakítanak az osztályharc marxista elméletével. Tagadják a tényt, hogy országukban szaporodnak a tőkés elemek és hogy ezzel kapcsolatban kiéleződik az osztályharc a jugoszláv faluban. Ez a tagadás abból az opportunista nézetből ered, hogy a tőkés rendszerből a szocializmusba való átmenet időszakában nem tovább éleződik az osztályharc — mint a marxizmusleninizmus tanítja —, hanem elalszik. — ahogyan ezt a Bucharinféle opportunisták állították, akik a tőkés rendszernek a szocializmuba való békés etnövésének elméletét hirdették. A jugoszláv vezetők helytelen politikát folytatnak a falun, figyelmen kívül hagyják az osztályelkülönülést a falun és az individuális parasztokat egységes egésznek tekintik, ellentétben a marxista-leninista tanítással az osztályokról és az osztályharcról, ellentétben Lenin ismert tanításával, hogy az individuális kisparaszt gazdaság állandóan napról-napra órára-órára, elemi erővel és tömegesen szüli a tőkésrendszert és a burzsoáziát A politikai helyzet a jugoszláv falvakban azonban egyáltalán nem jogosít fel a gondtalanságra, önteltségre." ■ Olyan körülmények között, akor Jugoszláviában túlnyomórészben individuális parasztgazdaság van, amikor nem államosították a földet, amikor fennáll a föld magántulajdona és adásvétele, amikor a kulákok kezében jelentékeny földbirtokok összpontosulnak, amikor bérmunkát alkalmaznak stb., akkor a Párt nem neveledhet az osztályharc elkendőzésének és az osztályellentétek megbékítésének szellemében anélkül, hogyezzel egyúttal le ne fegyverezné magát a szocializmus felépítésének nehézségei mögött. A JKP vezetői a marxista-leninista útról a munkásosztály vezető szerepétilletőleg egy narodnyák kulákpárt útjára térnek át, mert azt állítják, hogy »a parasztok a jugoszláv állam legszilárdabb alapjai«. Lenin arra tanít, hogy a proletariátus ,a korszerű társadalom egyetlen mindvégig forradalmi osztálya ... vezetőnek, egyeduralkodónak kell lennie az egész népnek a demokratikis átalakulásért vívott harcában, minden dolgozónak és kizsákmányoltnak az elv. Zsurovics elvtárs fellépése a Központi Bizottság IV 19-én tartott ülésén Hebrang elvtárs levelével kapcsolatban nemcsak, hogy békülékeny volt, hanem lényegében támogatást jelentett .-Hebrang elvtársnak abban az egészségtelen viszonyában, amelyet a Központi Bizottság és Tito elvtársiránt táplált, " mind a Központi Bizottság belső viszonyaira mind a helytelen gazdasági és pénzügyi politikára vonatkozóan. A fentebb előadottakkal kapcsolatban a bizottság a JKP Központi Bizottságának javasolja, hogy Hebrang elvtársat a JKP Központi Bizottsága Irodájában váltsa le, többek között a párt gazdasági politikája helyes végrehajtásának biztosítása miatt is, továbbá, hogy szigorú megrovás pártbüntetésével büntesse. A bizottság javasolja, hogy Hebrang elvtárshagyja el iparügyi miniszteri állását a szövetségi kormányban és a Gazdasági Tanács elnöki állását. A bizottság úgy tartja, hogy Hebrang elvtárs megtarthatja a Tervbizottság elnöki állását. 1946. IV. 19. A JKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK POLITIKAI IRODÁJA nyomó és kizsákmányoló ellen vívott harcában. A jugoszláv vezetők megszegik a marxizmus-lenizmusnak ezta tételét. Ami a parasztságot illeti, a többség, vagyis a szegény és középparasztság szövetségben lehet, vagy már szövetségben áll a munkásosztállya, s ebben a szövetségben a vezetőszerep a munkásosztályt illeti meg. A jugoszláv vezetők említett kelfogása megszegi a marxizmusleninizmusnak ezt a tételét. Mint látható, ez a felfogás olyan nézeteket fejez ki, amelyek kispolgári nacionalistákhoz illők és nem marxista-leninistákhoz. 4. A Tájékoztató Iroda úgy látja,hogy a JKP vezetősége revideálja a marxi-lenini tanítást a pártról. A marxizmus-leninizmus elmélete szerint a párt a vezető ez iránytadó erő az országban, az az erő, amelynek megvan a külön programja és nem olvad fel a pártonkívüli tömegekben. A párt a munkásosztály legmagasabb szervezeti formája és legfontosabb fegyvere. Jugoszláviában azonban nem a kommunista pártot, hanem a Népfrontot tekintik alapvető irányító erőnek az országban. A jugoszláv vezetők csökkentik a KP szerepét azzal hogy a pártot ténylegesen feloldják a pártnélküli Népfrontban a titelv osztályszempontból nagyon különböző elemeket (munkásokat, magántulajdonnal rendelkező dolgozó parasztokat, kulákokat, kereskedőket, kisgyárosokat polgári értelmiséget) és különféle szinti politikai csoportokat foglal magába, beleértve még egyes polgári pártokat is. A jugoszláv vezetők konokul tagadják, hogy helytelen az a felfogásuk miszerint állítólag a JKP-nek nincs szüksége és nem lehet külön programra hanem meg kell elégednie a Népfront programjával. Azt a tény hogy Jugoszláviában csak a Népfront lép ki a politikai porondra és a párt és szervezetei nem lépnek, nyíltan a maguk nevében a nép elé nemcsak csökkenti a párt szerepét az ország életében, hanem aláássa a pártot, azt az önálló politikai erőt, amely hivatott a tömegek fokozódó bizalmának megnyerésére és arra, hogy nyílt politikai tevékenységével felfogásának és programjának nyílt propagálásával befolyása alá vonja a dolgozó nép mind nagyobb tömegeit. A jugoszláv KP vezetői megismétlik az orosz mensevikek hibáját, amely abban áll, hogy a marxista pártot egy pártnélküli tömegszervezetben oldják fel. Mindez a KP likvidálásának irányzatáról tanúskodik Jugoszláviában. A Tájékoztató Iroda véleménye szerint a JKP Központi Bizottságának ez a politikája veszélyezteti magának a KP-nak a fennállását és végső fokon a Jugoszláv Népköztársaság elfajulásának veszélyét rejti magában. (Folytatás a negyedik oldalon) *) Mivel a Tájékoztató Iroda nem küldte be határozatának szövegét, a JKP Központi Bizottsága kénytelen volt a tudósító iroda szövegét felhasználni. Duoszéia Kommunista Pártja Központi Bizottságáfla iiatóiszato Hearang Ilidriia és Zsrouics Szreten hitíi írói . Koszlávia Kommunista Pártjából Neskovics Blagoje Gosnyák Iván ’ Tomsics Vida l Kommunista pártok Tájékoztató Irodájának határozata Jutoszlávia A Kommunista Pártjánál! belssi hulotéről *) 1948. VTL 1.MaciVM «