Magyar Szó, 1948. július (5. évfolyam, 155-182. szám)
1948-07-01 / 155. szám
4 Magvak A kommunista pártok Tájékoztató irodáinak határozata (folytatás a harmadik oldalról) 5. A Tájékoztató Iroda véleménye szerint a jugoszláv vezetők áta a pártban teremtett bürokratikus rendszer káros a JK° létére és fejlődésére nézve. A pártban nincs pártonkívüli demokrácia, nem tartják tiszteletben a választhatóság elvét, nincs kritika és önkritika. A JKP Központi Bizottsága, Tito és Kardely elvtárs üres bizonygatásai ellenére, túlnyomó részben nem választott, hanem bevont tagokból áll. Ténylegesen a KP félegális helyzetben van. Nem tartanak pártösszejöveteleket, vagy titkon tartják, ami mindenképen gyengíti a párt befolyását a tömegekre. A JKP szervezetének erre a típusára nincs más elnevezés, mint, hogy szektás bürokrata. Ez a pártnak, mint aktív, tevékeny szervezetnek felszámolására vezet. A Pártban olyan katonai módszereket alkalmaznak a vezetésben, amilyeneket Trockij idejében vezettek be. Teljesen megengedhetetlen, hogy a JKP-ban lábbal tiporják a párttagok alapvető jogait és a Pártban előforduló szabálytalanságok legenyhébb bírálatára is éles megtorlással válaszoljanak. A Tájékoztató Iroda szégyenletesnek tartja Zsurovics és Hebrang elvtársaknak, a JKP Központi Bizottsága tagjainak a pártból való kizárását és letartóztatását azért, mert bírálni merészelték a JKP vezetőinek szovjetellenes felfogását és a jugoszláv-szovjet barátság mellett nyilatkoztak. A Tájékoztató Iroda véleménye szerint nem tűrhető ez a szégyenletes, egészen basáskodó terrorrendszer aKommunista Pártban. A JKP fejlődésének érdekei megkövetelik, hogy véget vessenek ennek a rendszernek. 6. A Tájékoztató Iroda véleménye szerint a SzK(K)P Központi Bizottsága és a többi kommunista pártok központi bizottságainak bírálata a JKP Központi Bizottsága felett, amit mint testvéri segítséget gyakoroltak, minden szükséges előfeltételt megad a vezetőségnek, hogy mielőbb jóvátegye az elkövetett hibákat. A JKP vezetői azonban, túlhajtott ambíciótól, magabiztosságtól és önteltségtől , fertőzötten, ahelyett, hogy becsülettel fogadtákvolna ezt a kritikát és a hibák bolsevik szellemben való kijavításának útjára tértek volna, rosszindulattal fogadták a kritikát, ellenséges álláspontot foglaltak el vele szemben, a hibák általános letagadásának pártellenes útjára léptek, vétettek az ellen a marxistaleninista tanítás ellen, amely a politikai pártnak a maga hibái iránti viszonyáról szól és ezzel még súlyosabbá tették pártellenes hibájukat. A jugoszláv vezetők, minthogy tehetetlenek voltak a SzK(b)P Központ Bizottságának és a többi testvéri pártok központi bizottságainak bírálatával szemben. Pártjuk és népük egyenes megtévesztésének útjára léptek, eltitkolták Jugoszlávia Kommunista Pártja előtt a bírálatot a Központi Bizottság helytelen politikájáról, ugyancsak eltitkolták a párt és a nép előtt a Zsurovics és Hebrang elvtársakkal való leszámolás igazi okait. Az utóbbi időben, a SzK(b)P Központi Bizottságának és a testvéri pártoknak a jugoszláv vezetők hibáiról mondott bírálata után megkísérelték, hogy rendeletileg foganatosítsanak egész sor új baloldali törvényes intézkedést. A jugoszláv vezetők nagy sietve új törvényerejű intézkedéseket tettek a kis gyáripar és kereskedelem államosítására, habár ennek megvalósítása egyáltalán nem volt előkészítve és tekintettel a nagy sietségre, csak megnehezíti a jugoszláv lakosság ellátását. Hasonló sietséggel rendeletet adtak ki a földművesek gabonaadójáról, amelyet szintén nem készítettek elő és amely éppen ezért csak zavart támaszt a városi lakosságnak gabonaneművel való ellátásában. Végül a jugoszláv vezetők nemrégiben egészen váratlanul viharosan lelkesedő nyilatkozatokban hirdették szeretetüket és odaadásukat a Szovjet Szövetség iránt, noha hitelesen köztudomású, hogy a gyakorlatban mindmáig ellenséges politikát folytattak a Szovjet Szövetséggel szemben. Ezen felül a JKP vezetői az utóbbi időben nagy önbizalomtól eltelten bejelentik a tőkéselemek felszámolásának politikáját Jugoszláviában. Tito és Kardely, a SzK(b)P Központi Bizottságához intézett ez év április 13-iki levelükben írják, hogy a »Központi Bizottság Plénuma jóváhagyta a Központi Bizottság Politikai Irodája által javasolt intézkedésekkel, amelyek a tőkés maradványoknak az országban való felszámolására irányulnak.« Ezzel a felfogással összhangban Kardely a JSzNK Szkupstinában április 25-ikén kijelentette: »Országunkban meg vannak számlálva a napjai a kizsákmányolás minden maradványának.« A JKP vezetőinek ezt a tőkés elemek felszámolására irányuló törekvését Jugoszlávia mai körülményei között, tehát a kulákságnak, mint osztálynak felszámolását is,nem lehet másnak minősíteni, mint kalandorságnak, nem - marxistának. Mert ezt a feladatot nem lehet megoldani, amíg az országban túlnyomó többségben van a magán parasztgazdaság, amely elkerülhetetlenül szüli a tőkés rendszert, amíg nem készítették elő az előfeltételeket a mezőgazdaság kollektivizálására és amíg a dolgozó parasztság többsége nem győződik meg a kollektív gazdálkodás előnyeiről. A SzK(b)P tapasztalatai mutatják, hogy csak a mezőgazdaság tömeges kollektivizálása alapján lehet felszámolni az utolsó és legnépesebb kizsákmányoló osztályt, a kulákok osztályát és a kulákság, mint osztály felszámolása elválaszthatatlan, szerves része a mezőgazdaság kollektivizálásának. Hogy a kulákságnak, mint osztálynak a felszámolását és ezzel a falusi tőkés elemek felszámolását is sikerrel végrehajthassa, a pártnak végre kell hajtania az ezt megelőző és hosszadalmas előkészítő munkát, a falusi tőkés elemek korlátozását a munkásosztálynak és a parasztságnak a munkásosztály álltal vezetett szövetsége megszilárdítását, olyan szocialista ipar fejlesztését, amely gépek előállításának megszervezésére is képes, a mezőgazdaság kollektív vezetését. A sietség ebben az ügyben csak pótolhatatlan károkat okozhat. Csak ezeknek a gondosan előkészített és következetesen végrehajtott intézkedéseknek az alapján lehetséges az áttérés a falusi tőkés elemek korlátozásáról felszámolásukra. A jugoszláv vezetők bármely kísérlete, hogy ezt a feladatot sietve és irodai rendeletekkel megoldják, vagy előre sikertelenségre ítélt kaland, vagy terjengős és üres, népámító nyilatkozat. A Tájékoztató Irodának az a véleménye, hogy a jugoszláv vezetők ezzel a téves és népámító taktikával meg akarják mutatni nemcsak, hogy az osztályharc alapján állnak, hanem még tovább mennek, mint ami a tőkés elemek korlátozása terén a reális lehetőségeket figyelembevéve a JKP-tól elvárható. A Tájékoztató Irodának az a véleménye, hogy a jugoszláv vezetőknek ezek az adott pillanatban meg nem valósítható és ezért népámító baloldali dekrétumai és nyilatkozatai csak kompromittálhatják a szocializmus felépítésének zászlaját Jugoszláviában. Ezért a Tájékoztató Iroda ezt a kalandor-taktikát méltatlan manővernek és megengedhetetlen politikai játéknak minősíti. Mint látható, a jugoszláv vezetők említett baloldali népámító intézkedései és nyilatkozatai csak arra irányulnak, hogy kibújjanak az alól, hogy elismerjék és becsülettel jóvátegyék hibáikat. 7. Tekintettel a JKP-ban teremtett helyzetre és azzal a szándékkal, hogy a JKP vezetőinek alkalmat adjanak ebből a helyzetből való kilábolásra, a SzK(K)P Központi Bizottsága és a többi testvéri párt központi bizottsága azt indítványozta, hogy a Tájékoztató Iroda ülésén ugyanazoknak a normális pártelveknek az alapján vitassák meg a helyzetet a JKP-ban, amelyek alapján a Tájékoztató Iroda első ülésén megvitatták a többi kommunista párt munkáját. A testvéri kommunista pártok többszöri azirányú javaslatára, hogy a Tájékoztató Irodában megvitassák a JKP helyzetét, a jugoszláv vezetők elutasító választ adtak. A jugoszláv vezetők, abban a törekvésükben, hogy elkerüljék a testvéri pártok jogos kritikáját a Tájékoztató Irodában, kitalálták hogy állítólag „nem egyenrangú a helyzetük. Meg kell mondani, hogy ebből egy szó sem igaz. Mindenki tudja, hogy a kommunista pártok, amikor megalakították a Tájékoztató Irodát, abból a megdönthetetlen elvből indultak ki, hogy a Tájékoztató Iroda előtt minden pártnak számot kell adnia munkájáról, ugyanúgy, mint ahogyan minden pártnak joga van bírálni a többi pártot. Jugoszlávia Kommunista Pártja ezt a jogát a kilenc kommunista párt első tanácskozásán nagymértékben kihasználta. Az a tény, hogy a jugoszlávok visszautasították, hogy munkájukról számot adjanak a Tájékoztató Iroda előtt és meghallgassák más kommunista pártok kritikai véleményét, csakugyan a kommunista pártok egyenjogúságának tagadása és egyet jelent azzal a kívánsággal, hogy a JKP kiváltságos helyzethez jusson a Tájékoztató Irodában. 8. Tekintettel a felsoroltakra, a Tájékoztató Iroda egyetért a JKP belső helyzetének értékelésével, a JKP Központi Bizottságának hibáiról mondott bírálattal és e hibák politikai elemzésével úgy, ahogy azt a SzK(K)P Központi Bizottságának 1948 márciusától májusáig Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Bizottságához intézett leveleiben kifejtették. A Tájékoztató Iroda arra az egyöntetű következtetésre jutott, hogy a JKP vezetői, a marxizmus—leninizmussal összeegyeztethetetlen pártellenes és szovjetellenes nézetei leket, egész „eljárásukkal és annak visszautasításával, hogy résztvegyenek a Tájékoztató Iroda ülésén, szembeszálltak a Tájékoztató Irodába tartozó kommunista pártokkal, az imperialista-ellenes egységes szocialista fronttól való elszakadás útjára léptek, elindultak a dolgozó nép nemzetközi közössége ügyének elárulása felé és afelé, hogy áttérjenek a nacionalizmus álláspontjára. A Tájékoztató Iroda elítéli a JKP Központi Irodájának ezt a pártellenes politikáját és eljárását. A Tájékoztató Iroda megállapítja, hogy a JKP Központi Bizottsága mindezzel kizárta önmagát és Jugoszlávia Kommunista Pártját a testvéri kommunista pártok családjából, az egységes kommunista frontból és eszerint a Tájékoztató Irodából is. A Tájékoztató Irodának az a véleménye, hogy a JKP vezetősége minden hibájának kétségtelenül az az alapja, hogy a JKP vezetőségében az utóbbi 5-6 hónapban az addig ott álcázott nacionalista elemek nyílt túlerőhöz jutottak, hogy a JKP vezetősége szakított a JKP nemzetközi hagyományaival és a nacionalizmus útjára tért. A jugoszláv vezetők nagyon túlbecsülik a belső nemzeti erőket és Jugoszlávia lehetőségeit, azt hiszik,hogy Jugoszlávia függetlenségét megőrizhetik és felépíthetik a szocializmust a többi ország kommunista pártjának támogatása nélkül, a népi demokrácia országainak támogatása nélkül, a Szovjet Szövetség támogatása nélkül. Azt, hiszik, hogy az új Jugoszláviának nincs szüksége, ezeknek a forradalmi erőknek a segítségére. A jugoszláv vezetők gyengén tájékozódnak a nemzetközi helyzetben és, megriadva az imperialisták zsaroló fenyegetéseitől, azt hiszik, hogy az imperialista államoknak tett egész sor engedménnyel megnyerőt hajlandóságukat és megegyezhetnek velük Jugoszlávia függetlenségére vonatkozólag, a jugoszláv népekre fokozatosan ráerőltethetik ez államok felé, vagyis a tőkés rendszer felé való orientációt. Eközben gyáván abból az ismert burzsoá nacionalista tételből indulnak ki amely szerint »a tőkés államok kisebb veszélyt jelentenek Jugoszlávia függetlenségére, mint a Szovjet Szövetség«. A jugoszláv vezetők nyilván nem fogják fel, vagy úgy tesznek, mintha nem fognák, fel, hogy ez a nacionalista felfogás csak arra vezethet, hogy Jugoszlávia közönséges burzsoá köztársasággá fajul, elveszti függetlenségét és az imperialista országok gyarmatává válik. A Tájékoztató iroda nem kételkedik abban hogy a JKP-ben elég egészséges elem van akik hűek a rarxizmus-leninizmushoz, hűek a JKP internacionális hagyományaihoz hűek az egységes szocialista fronthoz. A JKP ez egészséges tagjainak feladata kényszeríteni a mai vezetőiket, hogy nyíltan és becsülettel beismerjék és jóvátegyék hibáikat, hogy feladják a nacionalizmust, visszatérjenek a nemzetköziséghez és minden erejükkel megszilárdítsák az egységes szocialista frontot az imperializmus ellen, vagy — ha a JKP mai vezetői alkalmatlanoknak bizonyulnak erre — akkor leváltsák őket és Jugoszlávia Kommunista Pártjának élére új, internacionáls vezetőséget állítsanak. A Tájékoztató Iroda nem kételkedik abban hogy Jugoszlávia Kommunista Pártja teljesíteni tudja ezt a tisztes feladatot. (Tanjug) ★ Tito marsai Új-Beográd építői Beográdból jelentik: Broz Joszip Tito marsal, miniszterelnök, ma délután 2 órakor meglátogatta Új-Beográd építkezését. A marsalt elkísérték dr. Bakarics Vladimír horvát miniszterelnök, Popovics Kocsa vezérezredes, jugoszláv vezérkari főnök, Vukmanovics Szvetozár altábornagy és Krajacsics Iván altábornagy, horvát belügyminiszter. Tito marsal megtekintette a miniszterelnökségi palota, a reprezentációs szálloda, a nagy raktárak építkezését, a lakóbarabokat és a konyhákat. Azután elbeszélgetett a munkavezetőkkel, munkásokkal és ifjakkal, érdeklődött a munka menete és az ifjúság élete és munkája iránt. Csaknem minden lakódarabot meglátogatott és két óra hosszat időzött az építőhelyeken. Tito marsalt az egész idő alatt ünnepelték az ifjak és leányok, Új-Beográd építői. A brigadérok és munkások Tito marsalt köszöntve, Jugoszlávia Kommunista Pártjának ötödik kongresszusát , éltették és hosszasan ütemesen kiáltották: „Tito — Pártunk.“ léhánig sorban .. . — TRIESZTBEN az elmúlt, éjszaka sztrájkba léptek a petróleumtársaságok munkásai, mert a munkaadók megtagadták, hogy életbe léptessék a még 1947 januárjában megkötött kollektív szerződést. — MARSEILLES kikötőben három hajó legénysége sztrájkol. Ma csatlakozott más hajók személyzete is, úgy, hogy öt nagy óceánjáró hajó vesztegel a kikötőben. A HAIFA igazgatásának ellenőrzésével Hoffmann amerikai ezredest bízták meg. Nagy számban érkeztek amerikai katonák is Haifába azon a címen, hogy segédkeznek az Egyesült Nemzetek közvetítőjének munkájában. A valóságban őrséget jelentenek az iraki petróleumtársaságok haifai petróleumvezetéke mellett. ms. vii. 1. Fenntartják a forgalomkorlátozásokat a szovjet és a nyugati övezetek között EURÓPA 16 ÁLLAMA A MARSHALL-IGÁBAN — MEGALAKULT NEW YORKBAN A HALADÓ AMERIKA TANÁCSA — HARC A GÖRÖG GYERMEKEK ÉLETÉÉRT Szokolovszki marsal, a németországi szovjet megszállóerők főparancsnoka, levelet intézett Robertson angol főparancsnokhoz és megindokolta a forgalom korlátozását Berlin és a nyugati övezetek között. Hangoztatta, hogy a személyforgalmat a szovjet övezet és a nyugati övezet között ideiglenesen rendelték el, hogy megvédjék a szovjet övezet pénzegységét a nyugati övezetek külön pénzreformjától. A körülmények is arra kényszerítik a szovjet parancsnokságot, hogy továbbra is érvényben tartsa a gépkocsiforgalom korlátozását az övezetközi forgalomban, nehogy Nyugatnémetországból törvényellenesen pénzt vigyenek a szovjet övezetbe. Az angol és amerikai megszálló hatóságok úgy határoztak, hogy belini megszállási övezeteiket légiúton látják el. Szokolovszki-marsa! "ezzel kapcsolatban annak a reményének ad kifejezést, hogy tiszteletben tartják a légi közlekedés előírásait és a légi forgalomban nem történik csempészés. Angol részről beszüntették a teherforgalmat az angol és szovjet övezetek között, állítólag azért, mert nem kapták vissza a tehervagonokat. A szovjet parancsnokság megállapítja, hogy ez az állítás teljesen alaptalan és reméli, hogy az angol parancsnokság ezt a különösen az angol övezetre káros intézkedést viszszavonja. ANGLIA FÜGGŐSÉGI NYILATKOZATA A dán kormány aláírta a Marshall-szerződést és sürgősen a parlament elé terjeszti, hogy július hó 3-ig törvénybe iktassák és életbe léphessen. A szerződés feltételei ugyanolyan súlyosak, mint a többi 15 államé. A dán sajtó nagy aggodalommal ír ezekről a feltételekről, de tartózkodó hangja elárulja, hogy Dánia, habár a Marshall-kölcsön nagyon jelentéktelen a dán gazdaságra, nem mer szembeszállni Amerikával Franciaországban még mindig erélyesen tiltakoznak a feltételek ellen. A De Soir azt írja, hogy itt az USA beavatkozásáról van szó a francia gazdasági életbe és sem a francia kereskedelem, sem a francia gazdasági tevékenységnek bármely ága többé nem a franciáktól függ, hanem az amerikaiaktól és az amerikai monopolok érdekeitől. Az angol sajtó ugyancsak nagy aggodalommal állapítja meg, hogy hiába tárgyalt Anglia Amerikával, nem tudott kedvezőbb feltételeket elérni. A Times írja, hogy az Attleekormány nehezen győzheti meg a legtöbb labourista képviselőt, hogy Angliának csakugyan annyit ér a »segítség«, amennyire a kormány értékeli. A Daily Express párhuzamot von az amerikai függetlenségi nyilatkozattal és a Marshall-szerződés törvénybe iktatását angol függőségi nyilatkozatnak nevezi. Anglia ezzel a szerződéssel hivatalosan elismeri, hogy minden gazdasági tevékenységében Amerikától függ. TRUMAN RAGASZKODIK ÚJBÓLI JELÖLÉSÉHEZ Az amerikai republikánus párt után most a demokrata párt készül összehívni kongresszusát, hogy megválassza elnökjelöltjét, akit a párt nevében léptet fel a novemberi elnökválasztásokon. A kongreszszust július 12-re hívták össze Philadelphiába ugyanoda, ahol a republikánus kongresszust tartottak. A pártvezetők azt állítják, hogy azért hívták össze ugyanoda a kongresszust, hogy ellensúlyozzák a republikánus befolyást, másrészről pedig az a vélemény, hogy ebből is látszik, a teljes összhang a republikánusok és demokraták bel- és külpolitikájában. Sajtóvélemények szerint Truman elnöknek már sikerült 670 szavazatot biztosítania a kongresszuson várható 1234 delegátus közül, tehát megszerezte a többséget, hogy a párt őt jelölje az elnökségre. A vidéki szervezetekben azonban nem szívesen látják Truman jelölését és Eisenhower tábornokot, vagy a demokraták valamelyik népszerűbb tagját szeretnék elnöknek jelölni. Newyorkban a Haladó Amerika Tanácsa címen új szervezet alakult, amelynek első értekezletén szakszervezetek, ifjúsági, kulturális és országos szervezetek delegátusai jöttek össze. Elhatározták, hogy harcbaszállnak a kétpártrendszer veszedelmes politikájával és követelik, hogy térjenek vissza kül- és belpolitikai téren a roosevelti politika vonalára. Különösen éleshangú ítéletet mondtak Truman politikájáról. A GÖRÖG KORMÁNY KI AKARJA IRTANI A GYERMEKEKET A SZABAD TERÜLETEN Az Egyesült Nemzetek főtitkársága most tette közzé Molnár Erik magyar külügyminiszter levelének szövegét. A külügyminiszter a görög királypárti fasiszta kormány kívánságával kapcsolatban, hogy a görög gyermekeket UtUđjékr haza Magyarországról, levelet intézett Trygve Liehez. Rámutat arra, hogy a görög kormány kívánsága nincs semmiféle összefüggésben a gyermekek tényleges sorsával. Kizárólag arra irányul, hogy a közvéleményt félrevezesse, vádat kovácsoljon a demokráciák ellen és ezzel leplezze saját véres terrorját asszonyok és gyermekek ellen Görögországban. A magyar kormány ezért nem elégítheti ki a görög kormány kívánságát sőt nem is léphet közvetlen érintkezésbe a görög kormánnyal, mert a magyar és a görög kormány között semmiféle diplomáciai viszony nem áll fenn. Az amerikai szláv kongresszus Marshall külügyminiszterhez intézett táviratban tiltakozik az ellen, hogy" a külügyminiszter támogatja a görög kormány követelését a terror elől megmentett gyermekek visszaküldésére.A görög kormány kívánságának kielégítése egyértelmű azzal, hogy ezeket a gyermekeket halálra ítélik. A gyermekek elvesztették szüleiket és a görög kormány most ki akarja irtani a halálra kíntottak gyermekeit is. Ha Marshall külügyminiszter támogatja a görög kormányt ebben a követelésében, ezzel a görög kormány bűnsegédévé válik« — állapítja meg a távirat.