Magyar Szó, 1949. augusztus (6. évfolyam, 181-206. szám)

1949-08-01 / 181. szám

1949 vm. 1Magyar Sló A szovjet jegyzékekre adott válaszunk után Kormányunk internacionalista kötelességét teljesíti a szovjet jegyzékek hátterének leleplezésével A szovjet kormánynak kormá­nyunkhoz intézett jegyzéke, amely­ben síkra száll az ellenforradalmár fehérgárdisták és hazánk ellenségei­nek egy csoportja érdekében, újból megmutatja, hogy a Szovjet Szövet­ség vezetősége, mint a hazánk el­leni tájékoztatóirodás, ellenforradal­­már hajsza fő zászlóvivőjé, továbbra is minden erejével azon fáradozik, hogy serkentse az ellenforradalm­at hazánkban és olyan politikán és gaz­dasági helyzetet teremtsen, amely­­lyel megzavarnák a szocializmus épí­téséit nálunk és hazánkat az mpe­­rialisták karjaiba taszítanák. Magá­tól értetődik, hogy ezeknek a célok­nak az eléréséhez olyan módszerek­hez kellett folyamodniok, amelyek­nek semmi közük a kommunista er­kölcsökhöz és olyan személyekre támaszkodniuk, akiknek nemcsak nincs közük a szocializmushoz, de egyenesen ellenséges. A szocialista hazánk, s szocialis­ta országépítése ellen irányuló ell­lenforradalmár harc sarkalatos mód­szere az volt, hogy ellenséges lépést tettek országunkkal szemben és azt azután vádként hozták fel Ju­goszlávia ellen, mintha az ellensé­­geskedés annak következménye vol­na, hogy Jugoszlávia »átállt« az­m­­perialista táborba. A szovjet kor­mány a leigázott koruskai szlové­nek alapvető jogainak rovására meg­egyezett az imperialistákkal, azután pedig emiatt vádat emelt Jugoszlá­via ellen. A tájékoztatóirodás fővá­rosokban ellenforradalmár bandita alakzatokat létesítenek hazánk áru­lóinak csoportjaiból, ezeket minden erővel támogatják a hazánk eben irányuló tevékenységükben, s ami­­kor kormányunk megbélyegzi ezt az eljárást, akkor azzal vádolják, hogy beavatkozik ezeknek az or­szágoknak a belügyeibe. Ugyanez volt az eset a fehérgárdista banditák csoportjával, amelynek Jugoszlávia elleni tevékenységét előbb megszer­vezték és hazánk rombolására irá­nyították, amikor azonban orszá­gunk útját állta ellenséges tevékeny­ségüknek, bennünket vádoltak az­zal, hogy ellenséges magatartást ta­núsítunk a Szovjet Szövetséggel szemben. Hazánk megrágal­m­a­zásának erre a módszerére azért van szükség, hogy a világ demokratikus erőit megtévesszék afelől, ki árulta el tu­lajdonképpen a szocalizmus ügyét, ki forgatta ki a proletár internacio­nalizmus eszméit, a valóságban ki egyezett meg az imperialistákkal egy nép alapvető nemzeti jogainak rovására. A tájékoztatóirodás ellen­­forradalmárok a szocialista Jugo­szlávia elleni harc ilyen módszeré­hez nem találhattak embereket ha­zánk becsületes hazafias soraiban, népeink nagy dolgozó­ tömegé­ben. Hála Pártunknak, dolgozóink idejé­ben felismerték ennek az ellensé­ges és a szocializmus számára ide­gen becstel­en hajszának a lényegit és céljait. A felhívás a lázadásra, a szociaista országépzés szabotálá­­sára, a szerződések megszegése, a kihívások hazánk határain, nemzeti érdekeink elárulása és megkárosí­tása, a gazdasági szabotálás és a Tájékoztató Iroda egyéb érvló és ellenforradalmár eljárása mélységes megvetést és határozott visszautas­í­tást váltottak ki hazánkban .Embe­reink nem vetették alá magnikat va­kon a tájékoztatóirodás erőszaknak és sötét céljainak. Embereink felfogták, hogy mi­lyen nagy veszélyt rejt magában find a szocializmus országör­tésére hazánkban, mind a nemzetközi pre­­biokratikus munka­-mozgalom továb­bi fejlődésére, és védelmére keltett szocialista építésüknek. Tervük­nek, a szoc­a­lista ország­ok közötti egyenjogúság elvének, harcba­­n dúl­ták a kizsákmányolás és hazájuk érdekeinek elárulása ellen Szocia­lista országépitésünk szó­ és front­­von­alán példátlan méretekben ün­­fitott fel és lopog az érütő kedv. Na­ponta ujabb győzelmek szüetnek és sarkáltak újabb erőfesz­tésekre, hogy Irig szilárdabbá tegyék a végső sikerbe vetett h­­e* Szerte hazánkban minden építőhelyen az Ötéves Terv­pocivitizmus építőinek keze alatt, a 'öldből nő­k- egyre nagyobbra a M Úi Szocialista Jugoszlávia. Az éle­t'70 év alatt hazánk minden dr­­- j­a­in megtanulta, hogy mink' hat­sége­k tömörülök minden revízion­izmus, nacionalizmus és tájékoztatóirodás ellenforradalmárok, híveik és segí­tőtársaik minden árulásával szem­ben Népünk szégyenletesnek bélyegez­te és elítélte ezt a rémséges jelen­séget. Ezért hazánkban ez a hajsza teljesen csődöt mondott; az maradt, ami a valóságban- erkölcsi és poli­tikai szégyen és nyomorúság a vi­lág demokratikus mozgalma számá­ra. A nép helyett, am­el­yre a Tájékoz­tató Iroda aljas tervében számított, e sötét tervek közé hazánkban a szocialista építés esküdt ellenségei gyülekeztek: a munkásosztály ellen­ségei, imperialista kémek, gestapo ügynökök, vérben gázoló usztasák, áruló fehérgárdisták, az az egész szennyes söpredék, amelyet népi forradalmunk a mélységbe taszított, mindaz ami a szocialista erők meg­feszített munkája nyomán megsem­misülésre volt ítélve Mint a fuldok­ló a szalmaszál után, úgy kaptak a határozaton és »elvszerűségé­­nak ál­arca alatt folytatták régi­ ellenfor­radalmár tevékenységüket. Az áru­ló fehérgárdisták Wrangel-hívek, gestapo ügynökök és kémek verőd­tek csoportba, azok, akik hazánk­ban ragadtak és akiknek a Szovjet Szövetség megadta ugyan az állam­­polgárságot, de országunkban hagy­ta őket. Az Októberi Forradalom­ban az ifjú Szovjet Köztársaság el­len harcoltak, azután a legsötétebb reakcót szolgálták hazánkban és az ellenforradalmár tevékenység elke­seredett szervezői voltak a Szovjet Szövetség­­ben, a háborúban a Szovjet Szövetség ellen harcoltak és méghozzá a fasiszta csapatokkal vállvetve s közben súlyos bűntette­ket követtek el népeink és a meg­szállóval vívott harcunk ellen. Mind­ez nem akadályozta, hogy megkap­ják a Szovjet Szövetség segítségét. Azt a feladatot kapták, hogy újból tevékenykedni kezdjenek Jugoszlá­via ellen és ezek a típusok készsé­gesen vállalták az új feladatot, mert az ellenforradalom, kémkedés, harc a szocialista rend ellen hivatásukhoz tartozott, az volt kötelezettségük az imperializmus és a világ reakciója iránt E típusok felhasználása újból meg­mutatja, hogy a Szovjet Szövetség vezetősége, és az egész tájékozta­­tóirodás hajsza vezetősége rendkí­vül mélyre, odáig süllyedt, hogy együttműködik kémekkel és söpre­dékkel. Mindez ismét azt mutatja, hogy a Szovjet Szövetség vezetősé­gének hazánk elleni támadása azt célozza, hogy megakadályozza szo­­cialsta építésünket és ez a vezető­­ség kész a legbőszebb eszközöket és terrorista módszereket is felhasz­nálni, hogy elérje céljait Az ilyen kémek és ellenségek felhasználása hazánk ellen pedig azt, mutatja, hogy a Szovjet Szövetség vezetői­nek egészen visszás felfogásuk van abban a tekintetben, hogy milyen­­nek kell lenni a viszonynak szocia­lista országok között A Szovjet Szövetség vezetősége ezeknek a ké­meknek a védelmezésével és bujto­­ga­tásával nemcsak közvetlenül be­avatkozik hazánk belügyeibe, ha­nem azon se fáradozik, hogy mind­ezeknek az elemeknek segítséget és új buzdítást nyújtson a hazánk el­leni ellenséges tevékenységben. A szovjet kormány arra törekszik, hogy ezekkel a jegyzékekkel to­vábbra is összefogja és tevékenység­re késztesse az építés minden ellen­ségét a szocialista Jugoszláviában. Mert vájjon nem nyilvánvalóan a kulák ellenállás bujtogatása-e ha­zánkban védelmet követelni az áru­ló Zolotarev­ és a hozzá hasonló tí­pusok számára? Ez ad ellenséges jelleget hazánk­kal szemben ezeknek a jegyzékek­nek. Mindenekelőtt hallatlan kép­­mutatás, amikor a szovjet jegyzék­ben azt állítják, hogy ezek a tí­pusok ,­a hazánk és a Szovjet Szö­vetség közötti baráti viszony igazi híve:“. A szocializmus első országa iránti barátságot és szeretetet Pár­tunk nevelte ki hosszantartó for­radalmi munkájával és harcával és ennek a barátságnak és szeretetnek a hirdetője munkásosztályunk és egész dolgozó népünk. Az igazi ba­rát­ a bajban és nehézségekben mu­tatkozik meg és ebben a helyze­tükben a szovjet népek nem ta­láltak jobb barátra népeinknél. Né­­peink a Szovjet Szövetség iránti internacionalista kötelességüket több mint becsülettel teljesítették és e tekintetben emelt fővel, jogos büszkeséggel tekinthetnek bárki sze­mébe. Azokat nevezni a jegyzékben a Szovjet Szövetség és a hazánk közötti jóviszőny barátainak és hí­veinek akiknek övében tegnap még fehérgárdista fegyver csüngött, vagy akik gestand ügynökök vol­tak, erkölcsi züllöttséget és képm­u­­tatást jelent. A szovjet kormányra nagy fele­lősség hárul ezért a szocialista ha­zánkkal szembeni eljárásért, azért, hogy a szocialista országok közötti vi­szonyba a kémkedés és terror, az ország belügyeibe való beavatkozás módszerét vitte be. Nem kétséges, hogy ezért az eljárásáért az egész világ haladó munkásmozgalma sú­lyosan elítéli, mint ahogyan hazánk dobozéi már elítélték. Még ennek a rémséges hajszának a folyamán is kormányunk min­denkor azon fáradozott, hogy meg­őrizze a Szovjet Szövetség illetve vezetőségének tekintélyét a tekin­­télyrombolástól, hiszen ma ez az e­­gész szocialista világ ügyét szol­gálja. De ha a Szovjet Szövetség vezetősége módszereivel ilyen mély­re zuhant, akkor a valóság feltárá­sa ebben az esetben csak javára A bolgár írószövetség lapjában, a »Literatúrai Front«-ban D. Tosev tanár ismertette Sztálin műveinek bolgár fordítása első kötetét. A tiszteletreméltó tanár nem bírta ki, hogy ne kukkantson át a kerítésen Jugoszláviába és cikkét azzal fű­szerezte, hogy a bizonyos szerb kö­rök nacionalista és soviniszta ér­zelmei- a Tito-klikk«, mint ő mond­ja »szocialistaellenes politikájának keresztülvitelére használja ki«. Tosev Sztálin cikkének: »Hogyan értelmezi a szociáldemokrácia a nemzeti­ kérdést« (1904-ben írt cikk) arra a részére hivatkozik, amely tulajdonképpen az »idegen« nem­zetiségek ama jogáról beszél, »hogy jogukban áll nemzeti ügyei­ket saját akaratuk szerint intézni«. De ezt az első mondatot, amely er­ről a jogról szól, a tiszteletreméltó tanár úr egyszerűen kihagyta, vi­szont az első mondatból eredő má­sodik mondatot megcsonkította, el­választotta az egésztől és új értel­met is adott neki. Azt unja, hogy a nemzeti kérdés igazi marxista meg­­világítása csak akkor lehetséges, ha (és most idézi Sztálin megcsonkí­tott mondatát) »a proletariátus osztályérdekeiből ered, s ennélfogva e nemzetiségek proletariátusát szo­ciáldemokrata szellemben kell ne­velni és egyes »reakciós« nemzeti szokásokat és intézményeket szigo­rú szociáldemokrata bírálatnak alá­vetni ... »A nagytudósu tanár úr tájékoztatóirodás seprővel kisöpörte az »idegen nemzetiségeknek azt a jogát, hogy nemzeti ügyeiket saját akaratuk szerint rendezzék«. Ha Tosev nem hamisította volna meg Sztálin gondolatát, akarva-nem akarva, kénytelen lett volna be­szélni a szocialista országok és a kommunista pártok közötti viszony kérdéséről, kénytelen lett volna emékeztetni olvasóit arra, hogy amikor Sztálin a népeknek arról a jogáról beszélt, hogy saját akaratuk szerint rendezhetik életüket, tulaj­donképpen megismételte Engels 1882 októberéiben leszögezett meg­határozását: »A proletariátus nemzetközi mozgalma általában csak ön­álló nemzetek között lehetsé­ges. Az a kevés köztársasági in­ternacionalizmus 1830 és 1848 között Franciaország köré cso­portosult, mert akkoriban Fran­ciaország volt hivatok arra, hogy felszabadítsa Európát. Ez annyira kifejlesztette a francia sovinizmust, hogy még ma se !pr›*prt kivrvrinr! |›p 1€,,’;+'k'Özri'n1‡; Franciaország világfelszabadító hivatásába, s egyúttal abba a véleménybe is, hogy elsősorban ő jogosult a vezetésre... Az Internacionáléban is ez volt a franciáknak úgyszólván magá­­­­tól értetődő álláspontja. Csak az események mutatták azután meg nekik, néha másoknak is — és még mindig szükség van arra, hogy állandóan bebizo­nyítsák nekik — miszerint a közös nemzetközi akció csak egyenlőek között lehetséges,­,s hogy még a primus inter pares (első az egyenlők között) is ki­zárólag közvetlen akcióban le­hetséges.« Tosev és a hozzá hasonló idézési hóbortban szenvedő tájékoztató iro­­dások előtt bizonyosan ismeretes az, hogy Lenint lelkesítette ez a nagy igazság, illetve, hogy Engels­ie és Lenin is már régebben leszö­gezték a népeknek azt a­­ jogát, »hogy nemzeti ügyeiket saját aka­ratuk szerint rendezzék«. De a tu­dós professzort ez egyáltalán nem akadályozta abban, hogy egyszerű­en megkerülje Sztálin cikkének ezt a lényeges részét, amely cikk, mel­lékesen mondva, 45 évvel ezelőtt íródott, amikor még nem volt egyet­len szocialista ország sem, de mind­ez nem gátolta a tanár urat, hogy támadásának élét az ellen a párt ellen irányítsa, amely egyelőre e­­gyedül harcol a szocialista ország­­ok és a kommunista pártok közöt­ti egyenrangúság nagy elvéért. De Tosev nem lenne tájékoztatóirodás, hanem következetes marxista-leni­nista, ha másképpen cselekedett volna. Azzal a megfontolt szándék­kal hamisította meg Sztca­n gondo­latát, hogy Pártunknak a szocialista országok és a kommunista pártok közötti viszony kérdésében elfog­lalt helyes álláspontját nacionalis­tának nevezze, szocialst­a patriotiz­musunkat pedig, am­ely elválasztha­tatlan az igazi proletár internacio­nalizmustól, egyszerűen valamilyen »reakciós szokások« föltámadásának kiáltsa ki. íme, mit ír már a má­sodik mondatában: »A Jugoszláviá­ban legutóbb történt események bi­zonyítják, hogy milyen károsak e­­zek a »reakciós nemzeti szokások« a munkásosztály számára«. Tosev egyetlen szóval sem tudta megma­gyarázni, hogy milyen formában jelentkeznek Jugoszláviában ezek a reakciós szokások. Tény azonban sajnos az, hogy a tájékoztatóirodás fáradozások foly­tán a különféle reakciós, nacionalis­ta, soviniszta felfogások, szokások és eljárások erősebben előtérbe ju­tottak — nemcsak Bulgáriában, a­­hol a nagybolgár politikát folytat­ják a p­rint macedónokkal és álta­lában a macedón nemzettel szem­ben, nemcsak Magyarországon és Romániában, ahol rendszeres haj­szát folytatnak a jugoszláv nemzeti kisebbségek ellen, nemcsak Auszt­riában és Olaszországban, ahol az osztrák és olasz kommunisták állás­pontja a nemzeti kérdésben telje­sen azonos a legreakciósabb bur­­zsoá körök álláspontjával, hanem a Szovjet Szövetségben is, aikol ez a nacionalizmus abban nyilvánul meg, hogy megvetik más nemzetek ta­pasztalatait azzal a célzattal, hogy a szocialista országok és kommu­nista pártok közötti kapcsolatokat parancsrendszerre és közvetlen irá­nyításra, valam­nt alázatos engedé­kenységre, továbbá arra alaposak, hogy durván beavatkoznak más szo­cialista országok be­lő ügyeibe és a fejlettebb nemzetek kizsákmányol­jáik a kevésbbé tepett nemzeteket. Amkor azonban a­ szocialista Ju­goszlávia megtámadásáról van szó, akkor megengedhető a marxizmus­­leninizmus klasszikusainak kiforga­tása, megcsonkítása és önkényes ér­telmezése. Elavult eszménynek ki­áltják ki a népeknek azt a jogát, hogy nemzeti ügyeiket saját aka­ratuk szerint rendezzék, viszont az elnyomást és a más nemzetek egyen­rangúságának megtagadásét erény­ként dicsőítik. Mindezt persze va­lamilyen »magasabb«, de semmi esetre sem proletár érdekekre való hivatkozással. to­vább IV Rágalmak és hazugságok ellen „Magasabb" érdek-nem proletár érdek válhat a szocializmus ügyének. Ép­pen ezért kötelességünk volt fel­tárni az­ igazságot, mert ez annyi, mint elősegíteni, hogy felismerjük a kommunista erkölcs és a szoci­alista világ számára idegen b­es­tesen módszereket, hozzájárnlni a szocializmus ügyéhez, megmutatni, hogy milyennek kell lenni az igazi szocialista viszonynak teljesíteni in­ternacionalista kötelességünket. A beimanasztiri járás termőföldjének több mint fele szövetkezeti föld A belimanasztiri járási frontbi­zottság beszámolt félévi munkájá­ról. A helyi frontbizottságok kikül­döttein kívül az ülésen megjelent Dragán Mitics, az oszijeki körlet kiküldöttje is. Joszip Sztarics, a járási frontbizottság ritkára, ter­jesztett be beszámolót amelyben röviden ismertette a kül- és bel­politikai eseményeket is. A baranyai frontszervezetek szép eredményeket értek el a szövetke­zeti mozgalom segítése terén. Ebben az esztendőben 46 ter­melőszövetkezet alakult a járás­ban. 3.427 család a járás földterületének 53%-át műveli. Vannak már a já­­rásban faluszövetkezetek is, a lakos­ság teljes egészében tagja a terme­lőszövetkezetnek ilyen Csemmac, Kozarac, Sumarina és Novo Neve­­szinye. A Népfront felvilágosító munkája nyomán a mozgalom tovább fejlő­­dik Az utóbbi napokban újabb 150 magyar család alakított termelő­szövetkezetet Zmajevacon. Szövet­kezetüké*, a legnagyobb magyar költő-forradalmárról, Petőfi Sándor­ról nevezték el. A szövetkezetek segítése­ tekinte­tében mulasztások is történtek a - rv,-- r-zéről. A ?-a.*•*­­kezetek egy része meglehetősen e. ?-*­ a terfjasor­i udvarok épitke­­' • • - - •.--felkeze •JCZllis építkezést a tél beálltáig Az elkö­vetkező időben komolyabb segít­séget kell nyújtaniok a frontszer­vezeteknek. Egy másik mulasztás: nem volt elég éber a Népfront a belimanasztiri járásban. Nem vigyázott­ eléggé, s az ered­mény: egyes gazdagabb parasztok spekuláns szándékkal léptek be a termelőszövetkezetbe. Így Knezsevi Vinográdin a »Novo Doba« termelő­szövetkezetbe Doniszije Korics azért furakodott be hogy elengedjék neki a gabonaátadási kötelezettségét és az adóját Még súlyosabb politikai hiba történt Belyén, ahol a ter­­melőszövetkezet elnökének egy jobb módi­ gazdálkodót választottak meg. Mindjárt különféle spekulációkba kezdett. Földjét nem adta be telje­sen, t Heá 'at megtartott azzal az ürüggyé, hogy »lányának szánta«. Ugyancsak Belyén fordult elő, hogy a szövetkezet egyes gazdagabb tag­jai nem­ vitték be teljes egészében állatállományukat. A frontszerve­zetek politikai munkájuk során­ csak a szövetkezetek tömegesítésé­­­vel törődtek és nem kísérték eléggé figyelemmel az osztályellenség te­vékenységét.. A járási Népfront sikeres ak­ciói közül jelentősebbek. Az erdősítési tervet 143%-ban teljesítették, 462 hektár*, erdősítet­tek be a tavasszal. A gyapjaspille hernyójának irtá­sához több mint 12 000 munkanap­pal járultak hozzá 11 frontbrigád vett részt Papukon a fakitermelés­ben. Minden brigád a tervezett idő előtt végezte el feladatát és dicsé­retben részesült. Szépek az eredmények a hulladék gyűjtésben is. Az utóbbi időben azonban ezt a munkát elhanyagol­ták a szervezetek. Tovább kell foly­tatni az akciót. A beszámoló mint azt a járási fronttitkár i9 megemlítette: nem volt teljes Kimaradt belőle a Nép­front eszmei nevelőmunkája, nem említette meg az AFZs-t és az ifjú­ságot,, noha az AFZs komoly mun­kát fejtett ki ebben a­z évben, az ifjúsági szervezet pedig a Horvát Népköztársaság legjobb ifjúsági szervezete. A járási frontbizottságnak nincs pontos áttekintése a szerveze­tek munkájáról. Komoly mulasztás ez, melyet minél előbb pótolnia kell a járási front­­bizottságnak, hogy nagyobb segít­séget nyújthasson a helyi front­­bizottságoknak mozgósíthassa őket elsősorban azokra a feladatokra, T"- '••* „-’hanyagoltak. Főleg a vi­• kora vonattko­­ez. 3 bék­és sor asi... BOLOGN ngnv, , Vfintdvi­r ,tak A. wffidS­am«: tömeges elbocsátásit határoz­­ífí- fló munkásság tüntetett is su­a mi^u12f­ SS^euncez,'sckr,í került a sor a munkásság és a rendőrség között. egyre terjed a sztrájkhullám. Az év folyamán eddig 2- n£egy sztrájk volt. — PZZ, amerikai szenátus jóváhagy­­ta azt a törvényt amellyel a h­vai­­y minisztérium hatáskörét az eddiginél lényegesen jobban kiszélesíti Ezzel az amerikai hadügyminisztérium hatásköre és befolyása a kormányba­n még job­ban erősödik.

Next