Magyar Szó, 1949. augusztus (6. évfolyam, 181-206. szám)
1949-08-01 / 181. szám
1949 vm. 1Magyar Sló A szovjet jegyzékekre adott válaszunk után Kormányunk internacionalista kötelességét teljesíti a szovjet jegyzékek hátterének leleplezésével A szovjet kormánynak kormányunkhoz intézett jegyzéke, amelyben síkra száll az ellenforradalmár fehérgárdisták és hazánk ellenségeinek egy csoportja érdekében, újból megmutatja, hogy a Szovjet Szövetség vezetősége, mint a hazánk elleni tájékoztatóirodás, ellenforradalmár hajsza fő zászlóvivőjé, továbbra is minden erejével azon fáradozik, hogy serkentse az ellenforradalmat hazánkban és olyan politikán és gazdasági helyzetet teremtsen, amelylyel megzavarnák a szocializmus építéséit nálunk és hazánkat az mperialisták karjaiba taszítanák. Magától értetődik, hogy ezeknek a céloknak az eléréséhez olyan módszerekhez kellett folyamodniok, amelyeknek semmi közük a kommunista erkölcsökhöz és olyan személyekre támaszkodniuk, akiknek nemcsak nincs közük a szocializmushoz, de egyenesen ellenséges. A szocialista hazánk, s szocialista országépítése ellen irányuló elllenforradalmár harc sarkalatos módszere az volt, hogy ellenséges lépést tettek országunkkal szemben és azt azután vádként hozták fel Jugoszlávia ellen, mintha az ellenségeskedés annak következménye volna, hogy Jugoszlávia »átállt« azmperialista táborba. A szovjet kormány a leigázott koruskai szlovének alapvető jogainak rovására megegyezett az imperialistákkal, azután pedig emiatt vádat emelt Jugoszlávia ellen. A tájékoztatóirodás fővárosokban ellenforradalmár bandita alakzatokat létesítenek hazánk árulóinak csoportjaiból, ezeket minden erővel támogatják a hazánk eben irányuló tevékenységükben, s amikor kormányunk megbélyegzi ezt az eljárást, akkor azzal vádolják, hogy beavatkozik ezeknek az országoknak a belügyeibe. Ugyanez volt az eset a fehérgárdista banditák csoportjával, amelynek Jugoszlávia elleni tevékenységét előbb megszervezték és hazánk rombolására irányították, amikor azonban országunk útját állta ellenséges tevékenységüknek, bennünket vádoltak azzal, hogy ellenséges magatartást tanúsítunk a Szovjet Szövetséggel szemben. Hazánk megrágalmazásának erre a módszerére azért van szükség, hogy a világ demokratikus erőit megtévesszék afelől, ki árulta el tulajdonképpen a szocalizmus ügyét, ki forgatta ki a proletár internacionalizmus eszméit, a valóságban ki egyezett meg az imperialistákkal egy nép alapvető nemzeti jogainak rovására. A tájékoztatóirodás ellenforradalmárok a szocialista Jugoszlávia elleni harc ilyen módszeréhez nem találhattak embereket hazánk becsületes hazafias soraiban, népeink nagy dolgozó tömegében. Hála Pártunknak, dolgozóink idejében felismerték ennek az ellenséges és a szocializmus számára idegen becstelen hajszának a lényegit és céljait. A felhívás a lázadásra, a szociaista országépzés szabotálására, a szerződések megszegése, a kihívások hazánk határain, nemzeti érdekeink elárulása és megkárosítása, a gazdasági szabotálás és a Tájékoztató Iroda egyéb érvló és ellenforradalmár eljárása mélységes megvetést és határozott visszautasítást váltottak ki hazánkban .Embereink nem vetették alá magnikat vakon a tájékoztatóirodás erőszaknak és sötét céljainak. Embereink felfogták, hogy milyen nagy veszélyt rejt magában find a szocializmus országörtésére hazánkban, mind a nemzetközi prebiokratikus munka-mozgalom további fejlődésére, és védelmére keltett szocialista építésüknek. Tervüknek, a szocalista országok közötti egyenjogúság elvének, harcban dúlták a kizsákmányolás és hazájuk érdekeinek elárulása ellen Szocialista országépitésünk szó és frontvonalán példátlan méretekben ünfitott fel és lopog az érütő kedv. Naponta ujabb győzelmek szüetnek és sarkáltak újabb erőfesztésekre, hogy Irig szilárdabbá tegyék a végső sikerbe vetett he* Szerte hazánkban minden építőhelyen az Ötéves Tervpocivitizmus építőinek keze alatt, a 'öldből nők- egyre nagyobbra a M Úi Szocialista Jugoszlávia. Az élet'70 év alatt hazánk minden dr- jain megtanulta, hogy mink' hatségek tömörülök minden revízionizmus, nacionalizmus és tájékoztatóirodás ellenforradalmárok, híveik és segítőtársaik minden árulásával szemben Népünk szégyenletesnek bélyegezte és elítélte ezt a rémséges jelenséget. Ezért hazánkban ez a hajsza teljesen csődöt mondott; az maradt, ami a valóságban- erkölcsi és politikai szégyen és nyomorúság a világ demokratikus mozgalma számára. A nép helyett, amelyre a Tájékoztató Iroda aljas tervében számított, e sötét tervek közé hazánkban a szocialista építés esküdt ellenségei gyülekeztek: a munkásosztály ellenségei, imperialista kémek, gestapo ügynökök, vérben gázoló usztasák, áruló fehérgárdisták, az az egész szennyes söpredék, amelyet népi forradalmunk a mélységbe taszított, mindaz ami a szocialista erők megfeszített munkája nyomán megsemmisülésre volt ítélve Mint a fuldokló a szalmaszál után, úgy kaptak a határozaton és »elvszerűségénak álarca alatt folytatták régi ellenforradalmár tevékenységüket. Az áruló fehérgárdisták Wrangel-hívek, gestapo ügynökök és kémek verődtek csoportba, azok, akik hazánkban ragadtak és akiknek a Szovjet Szövetség megadta ugyan az állampolgárságot, de országunkban hagyta őket. Az Októberi Forradalomban az ifjú Szovjet Köztársaság ellen harcoltak, azután a legsötétebb reakcót szolgálták hazánkban és az ellenforradalmár tevékenység elkeseredett szervezői voltak a Szovjet Szövetségben, a háborúban a Szovjet Szövetség ellen harcoltak és méghozzá a fasiszta csapatokkal vállvetve s közben súlyos bűntetteket követtek el népeink és a megszállóval vívott harcunk ellen. Mindez nem akadályozta, hogy megkapják a Szovjet Szövetség segítségét. Azt a feladatot kapták, hogy újból tevékenykedni kezdjenek Jugoszlávia ellen és ezek a típusok készségesen vállalták az új feladatot, mert az ellenforradalom, kémkedés, harc a szocialista rend ellen hivatásukhoz tartozott, az volt kötelezettségük az imperializmus és a világ reakciója iránt E típusok felhasználása újból megmutatja, hogy a Szovjet Szövetség vezetősége, és az egész tájékoztatóirodás hajsza vezetősége rendkívül mélyre, odáig süllyedt, hogy együttműködik kémekkel és söpredékkel. Mindez ismét azt mutatja, hogy a Szovjet Szövetség vezetőségének hazánk elleni támadása azt célozza, hogy megakadályozza szocialsta építésünket és ez a vezetőség kész a legbőszebb eszközöket és terrorista módszereket is felhasználni, hogy elérje céljait Az ilyen kémek és ellenségek felhasználása hazánk ellen pedig azt, mutatja, hogy a Szovjet Szövetség vezetőinek egészen visszás felfogásuk van abban a tekintetben, hogy milyennek kell lenni a viszonynak szocialista országok között A Szovjet Szövetség vezetősége ezeknek a kémeknek a védelmezésével és bujtogatásával nemcsak közvetlenül beavatkozik hazánk belügyeibe, hanem azon se fáradozik, hogy mindezeknek az elemeknek segítséget és új buzdítást nyújtson a hazánk elleni ellenséges tevékenységben. A szovjet kormány arra törekszik, hogy ezekkel a jegyzékekkel továbbra is összefogja és tevékenységre késztesse az építés minden ellenségét a szocialista Jugoszláviában. Mert vájjon nem nyilvánvalóan a kulák ellenállás bujtogatása-e hazánkban védelmet követelni az áruló Zolotarev és a hozzá hasonló típusok számára? Ez ad ellenséges jelleget hazánkkal szemben ezeknek a jegyzékeknek. Mindenekelőtt hallatlan képmutatás, amikor a szovjet jegyzékben azt állítják, hogy ezek a típusok ,a hazánk és a Szovjet Szövetség közötti baráti viszony igazi híve:“. A szocializmus első országa iránti barátságot és szeretetet Pártunk nevelte ki hosszantartó forradalmi munkájával és harcával és ennek a barátságnak és szeretetnek a hirdetője munkásosztályunk és egész dolgozó népünk. Az igazi barát a bajban és nehézségekben mutatkozik meg és ebben a helyzetükben a szovjet népek nem találtak jobb barátra népeinknél. Népeink a Szovjet Szövetség iránti internacionalista kötelességüket több mint becsülettel teljesítették és e tekintetben emelt fővel, jogos büszkeséggel tekinthetnek bárki szemébe. Azokat nevezni a jegyzékben a Szovjet Szövetség és a hazánk közötti jóviszőny barátainak és híveinek akiknek övében tegnap még fehérgárdista fegyver csüngött, vagy akik gestand ügynökök voltak, erkölcsi züllöttséget és képmutatást jelent. A szovjet kormányra nagy felelősség hárul ezért a szocialista hazánkkal szembeni eljárásért, azért, hogy a szocialista országok közötti viszonyba a kémkedés és terror, az ország belügyeibe való beavatkozás módszerét vitte be. Nem kétséges, hogy ezért az eljárásáért az egész világ haladó munkásmozgalma súlyosan elítéli, mint ahogyan hazánk dobozéi már elítélték. Még ennek a rémséges hajszának a folyamán is kormányunk mindenkor azon fáradozott, hogy megőrizze a Szovjet Szövetség illetve vezetőségének tekintélyét a tekintélyrombolástól, hiszen ma ez az egész szocialista világ ügyét szolgálja. De ha a Szovjet Szövetség vezetősége módszereivel ilyen mélyre zuhant, akkor a valóság feltárása ebben az esetben csak javára A bolgár írószövetség lapjában, a »Literatúrai Front«-ban D. Tosev tanár ismertette Sztálin műveinek bolgár fordítása első kötetét. A tiszteletreméltó tanár nem bírta ki, hogy ne kukkantson át a kerítésen Jugoszláviába és cikkét azzal fűszerezte, hogy a bizonyos szerb körök nacionalista és soviniszta érzelmei- a Tito-klikk«, mint ő mondja »szocialistaellenes politikájának keresztülvitelére használja ki«. Tosev Sztálin cikkének: »Hogyan értelmezi a szociáldemokrácia a nemzeti kérdést« (1904-ben írt cikk) arra a részére hivatkozik, amely tulajdonképpen az »idegen« nemzetiségek ama jogáról beszél, »hogy jogukban áll nemzeti ügyeiket saját akaratuk szerint intézni«. De ezt az első mondatot, amely erről a jogról szól, a tiszteletreméltó tanár úr egyszerűen kihagyta, viszont az első mondatból eredő második mondatot megcsonkította, elválasztotta az egésztől és új értelmet is adott neki. Azt unja, hogy a nemzeti kérdés igazi marxista megvilágítása csak akkor lehetséges, ha (és most idézi Sztálin megcsonkított mondatát) »a proletariátus osztályérdekeiből ered, s ennélfogva e nemzetiségek proletariátusát szociáldemokrata szellemben kell nevelni és egyes »reakciós« nemzeti szokásokat és intézményeket szigorú szociáldemokrata bírálatnak alávetni ... »A nagytudósu tanár úr tájékoztatóirodás seprővel kisöpörte az »idegen nemzetiségeknek azt a jogát, hogy nemzeti ügyeiket saját akaratuk szerint rendezzék«. Ha Tosev nem hamisította volna meg Sztálin gondolatát, akarva-nem akarva, kénytelen lett volna beszélni a szocialista országok és a kommunista pártok közötti viszony kérdéséről, kénytelen lett volna emékeztetni olvasóit arra, hogy amikor Sztálin a népeknek arról a jogáról beszélt, hogy saját akaratuk szerint rendezhetik életüket, tulajdonképpen megismételte Engels 1882 októberéiben leszögezett meghatározását: »A proletariátus nemzetközi mozgalma általában csak önálló nemzetek között lehetséges. Az a kevés köztársasági internacionalizmus 1830 és 1848 között Franciaország köré csoportosult, mert akkoriban Franciaország volt hivatok arra, hogy felszabadítsa Európát. Ez annyira kifejlesztette a francia sovinizmust, hogy még ma se !pr›*prt kivrvrinr! |›p 1€,,’;+'k'Özri'n1‡; Franciaország világfelszabadító hivatásába, s egyúttal abba a véleménybe is, hogy elsősorban ő jogosult a vezetésre... Az Internacionáléban is ez volt a franciáknak úgyszólván magától értetődő álláspontja. Csak az események mutatták azután meg nekik, néha másoknak is — és még mindig szükség van arra, hogy állandóan bebizonyítsák nekik — miszerint a közös nemzetközi akció csak egyenlőek között lehetséges,,s hogy még a primus inter pares (első az egyenlők között) is kizárólag közvetlen akcióban lehetséges.« Tosev és a hozzá hasonló idézési hóbortban szenvedő tájékoztató irodások előtt bizonyosan ismeretes az, hogy Lenint lelkesítette ez a nagy igazság, illetve, hogy Engelsie és Lenin is már régebben leszögezték a népeknek azt a jogát, »hogy nemzeti ügyeiket saját akaratuk szerint rendezzék«. De a tudós professzort ez egyáltalán nem akadályozta abban, hogy egyszerűen megkerülje Sztálin cikkének ezt a lényeges részét, amely cikk, mellékesen mondva, 45 évvel ezelőtt íródott, amikor még nem volt egyetlen szocialista ország sem, de mindez nem gátolta a tanár urat, hogy támadásának élét az ellen a párt ellen irányítsa, amely egyelőre egyedül harcol a szocialista országok és a kommunista pártok közötti egyenrangúság nagy elvéért. De Tosev nem lenne tájékoztatóirodás, hanem következetes marxista-leninista, ha másképpen cselekedett volna. Azzal a megfontolt szándékkal hamisította meg Sztcan gondolatát, hogy Pártunknak a szocialista országok és a kommunista pártok közötti viszony kérdésében elfoglalt helyes álláspontját nacionalistának nevezze, szocialsta patriotizmusunkat pedig, amely elválaszthatatlan az igazi proletár internacionalizmustól, egyszerűen valamilyen »reakciós szokások« föltámadásának kiáltsa ki. íme, mit ír már a második mondatában: »A Jugoszláviában legutóbb történt események bizonyítják, hogy milyen károsak ezek a »reakciós nemzeti szokások« a munkásosztály számára«. Tosev egyetlen szóval sem tudta megmagyarázni, hogy milyen formában jelentkeznek Jugoszláviában ezek a reakciós szokások. Tény azonban sajnos az, hogy a tájékoztatóirodás fáradozások folytán a különféle reakciós, nacionalista, soviniszta felfogások, szokások és eljárások erősebben előtérbe jutottak — nemcsak Bulgáriában, ahol a nagybolgár politikát folytatják a print macedónokkal és általában a macedón nemzettel szemben, nemcsak Magyarországon és Romániában, ahol rendszeres hajszát folytatnak a jugoszláv nemzeti kisebbségek ellen, nemcsak Ausztriában és Olaszországban, ahol az osztrák és olasz kommunisták álláspontja a nemzeti kérdésben teljesen azonos a legreakciósabb burzsoá körök álláspontjával, hanem a Szovjet Szövetségben is, aikol ez a nacionalizmus abban nyilvánul meg, hogy megvetik más nemzetek tapasztalatait azzal a célzattal, hogy a szocialista országok és kommunista pártok közötti kapcsolatokat parancsrendszerre és közvetlen irányításra, valamnt alázatos engedékenységre, továbbá arra alaposak, hogy durván beavatkoznak más szocialista országok belő ügyeibe és a fejlettebb nemzetek kizsákmányoljáik a kevésbbé tepett nemzeteket. Amkor azonban a szocialista Jugoszlávia megtámadásáról van szó, akkor megengedhető a marxizmusleninizmus klasszikusainak kiforgatása, megcsonkítása és önkényes értelmezése. Elavult eszménynek kiáltják ki a népeknek azt a jogát, hogy nemzeti ügyeiket saját akaratuk szerint rendezzék, viszont az elnyomást és a más nemzetek egyenrangúságának megtagadásét erényként dicsőítik. Mindezt persze valamilyen »magasabb«, de semmi esetre sem proletár érdekekre való hivatkozással. tovább IV Rágalmak és hazugságok ellen „Magasabb" érdek-nem proletár érdek válhat a szocializmus ügyének. Éppen ezért kötelességünk volt feltárni az igazságot, mert ez annyi, mint elősegíteni, hogy felismerjük a kommunista erkölcs és a szocialista világ számára idegen bestesen módszereket, hozzájárnlni a szocializmus ügyéhez, megmutatni, hogy milyennek kell lenni az igazi szocialista viszonynak teljesíteni internacionalista kötelességünket. A beimanasztiri járás termőföldjének több mint fele szövetkezeti föld A belimanasztiri járási frontbizottság beszámolt félévi munkájáról. A helyi frontbizottságok kiküldöttein kívül az ülésen megjelent Dragán Mitics, az oszijeki körlet kiküldöttje is. Joszip Sztarics, a járási frontbizottság ritkára, terjesztett be beszámolót amelyben röviden ismertette a kül- és belpolitikai eseményeket is. A baranyai frontszervezetek szép eredményeket értek el a szövetkezeti mozgalom segítése terén. Ebben az esztendőben 46 termelőszövetkezet alakult a járásban. 3.427 család a járás földterületének 53%-át műveli. Vannak már a járásban faluszövetkezetek is, a lakosság teljes egészében tagja a termelőszövetkezetnek ilyen Csemmac, Kozarac, Sumarina és Novo Neveszinye. A Népfront felvilágosító munkája nyomán a mozgalom tovább fejlődik Az utóbbi napokban újabb 150 magyar család alakított termelőszövetkezetet Zmajevacon. Szövetkezetüké*, a legnagyobb magyar költő-forradalmárról, Petőfi Sándorról nevezték el. A szövetkezetek segítése tekintetében mulasztások is történtek a - rv,-- r-zéről. A ?-a.*•*kezetek egy része meglehetősen e. ?-* a terfjasori udvarok épitke' • • - - •.--felkeze •JCZllis építkezést a tél beálltáig Az elkövetkező időben komolyabb segítséget kell nyújtaniok a frontszervezeteknek. Egy másik mulasztás: nem volt elég éber a Népfront a belimanasztiri járásban. Nem vigyázott eléggé, s az eredmény: egyes gazdagabb parasztok spekuláns szándékkal léptek be a termelőszövetkezetbe. Így Knezsevi Vinográdin a »Novo Doba« termelőszövetkezetbe Doniszije Korics azért furakodott be hogy elengedjék neki a gabonaátadási kötelezettségét és az adóját Még súlyosabb politikai hiba történt Belyén, ahol a termelőszövetkezet elnökének egy jobb módi gazdálkodót választottak meg. Mindjárt különféle spekulációkba kezdett. Földjét nem adta be teljesen, t Heá 'at megtartott azzal az ürüggyé, hogy »lányának szánta«. Ugyancsak Belyén fordult elő, hogy a szövetkezet egyes gazdagabb tagjai nem vitték be teljes egészében állatállományukat. A frontszervezetek politikai munkájuk során csak a szövetkezetek tömegesítésével törődtek és nem kísérték eléggé figyelemmel az osztályellenség tevékenységét.. A járási Népfront sikeres akciói közül jelentősebbek. Az erdősítési tervet 143%-ban teljesítették, 462 hektár*, erdősítettek be a tavasszal. A gyapjaspille hernyójának irtásához több mint 12 000 munkanappal járultak hozzá 11 frontbrigád vett részt Papukon a fakitermelésben. Minden brigád a tervezett idő előtt végezte el feladatát és dicséretben részesült. Szépek az eredmények a hulladék gyűjtésben is. Az utóbbi időben azonban ezt a munkát elhanyagolták a szervezetek. Tovább kell folytatni az akciót. A beszámoló mint azt a járási fronttitkár i9 megemlítette: nem volt teljes Kimaradt belőle a Népfront eszmei nevelőmunkája, nem említette meg az AFZs-t és az ifjúságot,, noha az AFZs komoly munkát fejtett ki ebben az évben, az ifjúsági szervezet pedig a Horvát Népköztársaság legjobb ifjúsági szervezete. A járási frontbizottságnak nincs pontos áttekintése a szervezetek munkájáról. Komoly mulasztás ez, melyet minél előbb pótolnia kell a járási frontbizottságnak, hogy nagyobb segítséget nyújthasson a helyi frontbizottságoknak mozgósíthassa őket elsősorban azokra a feladatokra, T"- '••* „-’hanyagoltak. Főleg a vi• kora vonattkoez. 3 békés sor asi... BOLOGN ngnv, , Vfintdvir ,tak A. wffidSam«: tömeges elbocsátásit határozífí- fló munkásság tüntetett is sua mi^u12f SS^euncez,'sckr,í került a sor a munkásság és a rendőrség között. egyre terjed a sztrájkhullám. Az év folyamán eddig 2- n£egy sztrájk volt. — PZZ, amerikai szenátus jóváhagyta azt a törvényt amellyel a hvaiy minisztérium hatáskörét az eddiginél lényegesen jobban kiszélesíti Ezzel az amerikai hadügyminisztérium hatásköre és befolyása a kormányban még jobban erősödik.