Magyar Szó, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-01 / 1. szám
________ /MAfiVIP Szó TITO KURSAL CIÉYI BESZÉDE [ (Folytatás az első oldalról) " Kötelességemnek tartom, hogy szóljak néhány szót a különféle fogyatékosságokról is, amelyek különösen a legfontosabb iparágakban mint például a nehéziparban, a bányászatban és építőiparban nagyon ártalmasak és parancsolóan megkövetelik, hogy minél előbb kiküszöböljük őket. Amikor tudjuk, hogy milyen roppant döntő jelentősége van nehéziparunk felépítésére, a hazánkbeli szocializmus megvlósítására irányuló általános erőfeszítés, akkor a helyi hatóságoknak és az ezért felelős szerveknek szigorúan törődniük kell azzal, hogy itt a nehézipar számára mozgósítsák a munkaerőt. Ez iránt nincsenek mindenütt kellő megértéssel. Előfordult, hogy néha a helyi hatóságok nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, hogy mozgósítsák a munkaerőt a nehézipar számára Sőt az is előfordult hogy néhol az ilyen váldalatokból elhurcolják a munkaerő' különféle más munkára s néha az kát is elviszik akikre abban az ip’ hinne’,tétlenül szükség van Enne’ a gyakorlatnak erélyesen véget k°V vetni. A nehézinar számára biztositani a szükséges munkaerőt — err'adata mind a helyi hatóságoknak, mind a n^rt^tervezeteknek- dkülönösen a Nézőcron’ nak. A Népfront szervezetének külön köteles ^ sége in.'O ben feladatul tűzni ma, ga e’é m’az egyik ’evfontosabb f'! adat-ít hogy tagjait, munkásnak't’d’e el gazdaságunkba. Ugyanez az eset a bányaiparba- Tekintettel arra az órási friadrdr- ( amiket a bányamarnak a mu’t 1°49 évben tel’esiteniük’l'ett különösen hngsu’voznunk kell, ho"-, a fentemlített hibák leginkább ebben a gazdasági ágban jutottak kiemezésre. ismeretes, hogy a bányaiparnak milyen feladata van ötéves tervünk megvalósításában. Nemcsak szüntel enü! elegendő szenet és ércet kell adnia egyre erősebb iparunk, egyre erősebb szállításunk és mind nagyobb városaink és településeik számára, hanem szüntel enü és egyre több ércet kell adnia a kivitel számára is, miután ez egyika fő fizetési eszközöknek, hogy megszessük a gépeket, nyersanyagokat é egyebeket, az iparunk fejlesztésére különféle gazdasági ágak gépesítséhez és általában polgáraik él e színvonalának felemeléséhez szükséges dolgokat. Elmondhatjuk hogy a múlt évben éppen a bányaiparban volt a legsúlyosabban érezhető a munkaerőhiány, amit még csak fokozott a hiányos gépesítés . A nehéziparon kívül bányaiparunnnak is elsőbbsége van a külföldievásárlások terén. A Amerikából kapott kölcsön nagyobb része gépek , és általában bányaiparunk gépesítéséhez szükséges felszerelések beszerzésére megy el, hogy így pótoljuk a munkaerőhiányt és több eszközt kapjunk küföldi kötelezettségeink fizetésére. Másrészt ez majd kedvező hatással lesz arra is, hogy kevesebb magunknak s szükséges cikket szállunk külföldre, bár egyelőre kénytelenek vagyunk külfölde szállítani, mert még mindig ezek a fő tételek kivitelünkben De a bányaiparunk egyik fő fogyatékossága az, hogy rendkvül nagy a munkaerő hullámzása és sok a kimaradás a munkáké a bányákban Honnan van ez? Ez nagyjából onnan ered, hogy bányáinkban sok a paraszt, akiknek megvan a darab földjük és a nyári napokon kimaradnak a munkából hogy megműveljék a földjüket Másodszor az onnan is ered hogy éppen a legnagyobb bányamedencékben ez a félparaszt elem különféle vallásokat követ és gyakran ünnepet tart Ez megzavarja a bányák helyes munkáját A hullámzás és a munkabér való kimaradás már az idén összeg nehéz helyzetbe sodorta bányáinkat, mert a tél beköszöntésekor m a városokban egyáltalán nem rendelkeztünk szénnel a lakosság számára" ,nthogy az a veszély fenyegetett hogy a városok tüzelő nélkü maradnak, a Kommunista Párt tagjaihoz fordult és a JKP 14.000 tagja önként jelentkezett és indult munkára a bányákba, hogy elegendő szenet adjon az országnak, így elhárították a tüzelő válságot a városokban. Bár az egyik oldalon megvannak még ezek az említett fogyatékosságok a másik oldalon a bányamunkások óriási többsége roppant erőfeszítéseket tesz, hogy pótolja a gépes tés hiányát és minél több szenet és ércet adjon. A bányaiparban a munka olyan hősei jelentkeztek, mint Szirotánovics, Babics, Ibrahim Trakó, Rszta Matijevics, Anton Zagorsek, Anton Bicsics, Todorovics, Szulyo Vreva és Ljubisa Jovánovics. Georgija Pavlovics, Jozse Rifli, Koszta Mikovszki, Szajko Kukics és sokan mások, aki munkamódszerükkel nagy eredményeket értek el az ércek és a szér kibányászásában és a szocialista rohamkrunka zászlóvivőivé váltak, amivel példát szolgáltattak és szolgáltatnak másoknak. Meggyőződésem hogy 1950-ben bányászaink még nagyobb lendülettel és még tömegesebben harcolnak ötéves tervünk negyedik évi feladatának megvalósításáért is. Ehhez azonban le kell küzdeni az általam említett fogyatékosságokat: fel kell számolni a munkából való kimaradást, a munkaerő hullámzást és túlzott ünneplést, a Népfrontnak pedig minden erejével arra kell törekedni, hogy bányáink ne lássanak hiányt munkaerőben. A néphatóságok a legnagyobb figyelmet szenteljék ennek a kérdésnek mert a bányapar sikerétől függ sokban ötéves tervünk sikeres megvalósítása is. Az állam a maga részéről mindent megtesz, hogy a lakáskérdést még, gyorsabban megoldjuk és elegendő lakás és egyéb intézmény épüljön, a bányásztelepeken. A lakásépítés tavaly az ötéves Terv alapvető beruházásaival kapcsolatban az elsőbbségi kérdések közé tartozott. 1949-ben összesen 29.021 épület készült el teljesen 6 070.643 négyzetméter területtel és befejezetlen maradt még 14.431 épület. Ebből lakások számára teljesen felépült 5497 magas lakóház 1683.289 négyzetméter lakófelülettel és 1869 lakóház maradt befejezetlenül. Ez azt jelenti, hogy itt csak a magas épületek szerepelnek és a különféle kiegésztő építkezések és falusi épületek nincsenek benne ebben a számban. Kiépült és lefektettünk 228 kilométer vasútvonalat és 197 kilométer töltést, nem számítva a keskenyvágányú, erdei és építkezési segédvonalakat Külön ki kell emeln azt, hogy 1949-ben elvégeztük az Autóúton a fennmaradt munkák 65 százalékát, azaz kiépült és befejeződött 261 kilométer, ebből az ötéves tervünk legnagyobb objektumából. Továbbá 1949 ben elvégeztük az erdősítés egész ötéves tervét 102 százalékkal. Az alapvető beruházások terén legtöbb nehézségünk a munkaerőhiány volt Mivel az építőipar nem rendelkezi elég gépesítéssel, ebben az ágban több munkást képest foglalkoztatni de éppen ebben volt a legnagyobb hiány is 1950-ben, de különösen 1951-ben a kapott kölcsönök alapján külföldről beszerzendő gépesítés sokban enyhíti majd a munkaerő válságát, ami mint már mondtam vonatkozik más ágakra az erdőiparra, a közlekedésre, a mezőgazdaságra stb. is. 1949-ben különösen kifejezésre jutott a verseny iparunkban és általában gazdaságunkban. Vállalat a vállalattal, brigád a brigáddal, bánya a bányával stb versenyezett, mindez erőteljesen előrelendítette a termelékenység és általában a termelés növelését Különleges jelentősége van a versenynek helyi iparunkban is. Egyre többen és többen vannak, akik már elvégezték ötéves tervüket, vagy most végzik el. A munkában tanúsított hősiességnek ez a jelensége magával ragadja a minkásokat és munkásnőket nemcsak az iparban hanem a mezőgazdaság(Folytatás a harmadik oldalon) Thurzó Lajos. Jutalóm a leg főfalaknak A szívesén kormány 249 élettárát rtszesiteti állandijtian a tadomány et fe~!!”iattría elért kimigasiá le jes imányeerl a szocalista országepitesben Az új világot építő közösség minden évben számadást tart. Számba veszi elért eredményeit és seregszemlét tartva sikerei felett, fokozott irammal harcol tovább a szocializmus teljes győzelméért. A seregszemle nyomán a legjobb eredményt, a legkimagaslóbb teljesítményt elért dolgozókat és munkaközösségeket a népi kormány, mint a közösség akaratának és célkitűzésének végrehajtó és irányító szerve, jutalomban részesíti. Minden évben államdíjat oszt ki a tudomány és kultúra élenjáróinak. A szövetségi kormány az idén 249 tudósnak, mérnöknek, technikusnak, élmunkásnak,, írónak, képzőművésznek, szín- és filmművésznek, zeneszerzőnek, a balett és az opera álművészeinek, valamint a tudomány és a kultúra élenjáró munkaközösségének ítélte oda az államdíjat az 1949 évben elért kimagasló teljesítményükért, mintegy 17 millió dinár értékben. A tudósok közül államdíjat kapott a többi között a noviszádi mezőgazdasági kutatóintézet három magas képzettségű szakembere is. Lazar Sztojkovics mérnök-igazgató, Evgenije Gipsman és Szergije Kiszlovszki mérnök új kukorica,napraforgó, őszi-tavaszi gabonafajták kitermesztéséért 100 ezer dinár jutalomban részesült. A termelsi módszerek tökéletesítésért a többi között négy élmunkást is államdíjban részesített a szövetségi kormány. Alija Szirdanovics a brezai szénbánya bányásza a brigádrendszeű munka eredményes megszervezéséért és a magas termelékenységi mozgalomnak a bányászatban való elindításáért 80.000, Gacsa Ádám a »Gyúró Gyakovics« vagongyár főszerelője, a szerelő csoport munkájának megszervezéséért és irányításáért 50 000, Szorya Erbezsnik zágrábi textilmunkás a több gépen való termelés új módszeréért 50.000, Sztanko Razinger a storei vasművek Siemens-Martin kohójának csoportvezetője pedig a Siemens-Martin kohó munkájának eredményes megszervezéséért 50 000 dinár államdíjban részesült. Az írók közül a többi között Antincs Ivó Petrovics Velytté Csipcs Brankó és Oszkár Davicsé első díjat, 100—80.000 dinárt kapott 80 000 dinárt kapott Oszvér Dánon a beográdi Népszínház operájának igazgatója, Józsa Morvát író a »Zasztava« (Zászló) művészfilm forgatókönyvért 50.000, Petar Toekov hegedűművész a beográdi zeneakadémia rendkívüli tanára rendszeres és eredményes felléptéért 59.000, Antun Augusztincsics szobrász 12 0900. Pir Krizsanics akadémiai fedő politikai karrikatúrájáért 100.000. Györgye Andrijevics Kun festőművész pedig 80.000 dinár államdilt kapott. A mezőgazdám nrom nu felromé harcosa Jó eső örömmé! büszkeséggé, vette tudomásul 3 noviszádi mezögazdasági kutatóintézet három szakembere, Lázár Sztojkovics mérnökigazgató, Evgenije Gipsman és Szergije Kozlovszki mérnök hogy a szvetségi kormány 100.000 dinár álimdíjban részesítette ezer eredményes munkájáért. Mindhárman kimagasló teljesítményt értek e a szocialista mezőgazdaság új arcúatának kialakításáért folyó, küzdelemben. Szelektálással új növényeket hoztak létre, amelyek szívósságban és termelékenységben egyaránt felmúlják a Vajdaság termőföldjein eddig ismert és termesztett növényeket Közös munkájuk eredményeként született meg a magas terméshozamú betegséggé és szárazsággal szemben ezenálló 1439 számú őszi-tavaszi csodabúza a noviszádi aranysárga lófogó kukoricsénbiGIdE KISZLOVSZKia és a noviszádi 4 számú napraforgó — Nincs tudomány gyakorlat nélkül. — mondja magabiztosan Sztojkovics mérnök, a kutatóintézet igazgatója. Ezt a legjobban az bizontnyítja, hogy a gyakorlati munka melett többi eriéleti munkát is adott mezőgazdaságunknak, itt az agrotechnika fej édeséről .,Vajdaságban, tartományunk öntözésiről és növényzetéről ,, növények természetes átcsoportositásáról és a szelektálás terén végzett munkáltokról. — A felszabadulás után mindössze 10 szakember volt a kutatóintézetben, ma pedig 40-re emelkedett a számuk Régen csak 4 osztály vol ma 8 van Intézetünk 800 hod földön krletezik jó eredménnyé" uj növényfajták kitermelésével. Az álam’ birtokok' létesített kísér'et mezők és a termeő paraszt szövetkezetekben életrehívott mezőgazdasági laboratóriumok útján szoros kapcsolatunk van a tereppel, úgyhogy mindenkor segíthetjük a mezőgazdag’ éta’ellátó munkaközösségeket és Vajdaság minden részén tanulmányozhatják az új növényeket A kutatóintézet igazgatójának Evgenije Gipsman és Szergne Kiszlovszki mérnök nyújtott messzemenő segítséget abban, hogy termőföldeinken magas terméshozamú és jó minőségű gabona és ipar növény teremjen Gipsman, a kutatóintézet növényterme - és szelekciós osztályának vezetője a kukorica és a napraforgó, Kiszlovszki a növénytermesztő és szelekciós osztály munkatársa pedig a gabonaneműek új fajtájának életrehívásában segédkezett Sztojkovics igazgatónak. Más fontos növények meghonos tása terén is eredményes munkát végeztek. Jó eredménnyel kísérleteztek gyapottal, rizzsel és más délszaki növényekkel. — Három év múlva elkészül a Duna—Tisza—Duna nagycsatorna, és addig ki kell termelni azokat a növényfajtákat amelyek legjobban megfelelnek majd az öntözött termőfödnek — Kiszlovszkit Gipsman szakítjafélbe— Az új növényfajták kitermesztésével párhuzamosan előadásokat tartunk az ntézet fiatal mezőgazdászainak, hogy miné jobb szakemberekké képezzük ki őket. Az ui káderekre nary szükség van hogy az intézet minél eredményesebben végezhesse felelősségteles munkájét Minél több mezőgazdasági szakembert, tudóst akar nevelni hogy osztályai az Ötéves Terv végéig önálló intézetekké válhassanak Ezzel a célkitűzéssel harcol tovább a szocialsta mezőgazdasági tudomány három évharcosa munkaközössége keretében az új növényekért és azért, hogy a dolgozó parasztság, munkája gyümölcseként, minél főbb termést takarítson be Tito Jugoszláviában. Galamb János lázár sztojkovics EVGLINfc. UIPLAN Sbretics Kihunyt már a barkón a lámpák lelke, Fény csurog frissen az ereszen csűre, Zsibbad már a házak jámbor telke. Az ablakon koppan madárka csőre. Hé, hason a fény felkelni márt Hűsítsünk vízzel táguló szemet! Vár a szűz mező és vár a gyár, Ragyog a hajnal, az Izmunk nevet...! Nyikkan az ágy, a testünk kifordul. KI jövőt akar, hát talpon terem Fénytől a szemünknek könnye kicsordul: Miénk a gyár, a föld nekünk terem...! Nem közénk való, ki harmaton nem mer, Ki bújik a fénytől, a munkától fázik. Ide sorunkba minden hites ember, KI jövőt ölelve, múlttal csatázik...! Gyerünk a fény alá szelesen, kedvvel! Rengjen hát alattunk hajnalunk földje! Ne ködbe, a napba szúrjunk szemünkkel, Lábunkat hált marja utak göröngye...! Szép a mi munkánk, a vágyunk elérte. Nagy szív kell hozzá és roppant erő. Hajnallal keljen, ki áldozna érte. Tervünknek kár kell — sok koránkelő! (A Napot oldalon verseskötetből) 1950. I. 1