Magyar Szó, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-01 / 1. szám
1956. I 1. TITO MARSAL UKVI (Folytatás a második oldalról) ban és gazdaságunk más ágaiban is: Szonya Erbezsnik, Antim Mrkonyics, Franyo Szeibert, Petar Ovan Jozse Tomec, Vászo Pucasics, Gyuka Radosevics, Vlada Sztefanovich és sok más dolgozónk.— a szociallista építésért vívott harcunk nagy alakjai. Naponta kapok táviratot, amelyekben egyesek, vagy egész munkaközösségek jelentik, hogy idő előtt elvégezték az évi tervet, vagy már elvégezték ötévi tervüket Ez szocialista hazénk számát a » legszebb ajándék és ebben jut kifejezésre dolgozóink hűsége és szeretete hazánk iránt. Az ezer és tízezer távirat" naponta dolgozóinétól és Hadseregünk"tagjaitól országunk minden vidékéről arról tanúskodik, hogy megingathatatlanul hisznek és szeretik szociaista hazánkat, hisznek utunk helyességében a socializmus hazánkbeli győzelmébe. Mezőgazdaságunk fejlesztésben a legjelentősebb eredményeket fajtaink szocialista átalakítása terei értük el. A termelő parasztszövetkezetek száma több mint 6.500-ra emelkedett, körülbelül 324.000 gazdasággal és körülbelül 1.770.000 hektár földdel. Ezek roppant nagy sikerek és világosan mutatják, hogy falvaik szocialista átalakulása párhuzamosan és teles lendülettel halad előre a végső győzelem felé. Ez alkalommal rá akarok mutatni a falu átalakítására irányuló tevékenységben felbukkanó néhány hátrányos jelenségre is. A termed parasztszövetkezetek megszervezésében különféle hibák történtek egyes helyeken, de ezeknek a jövőben semmi esetre sem szabad megismétlődniük Attól a kívánságtól vezérelve, hogy számszerűen mindl több szövetkezetet szerezzenek egyes vezetők nem mindig tartották tiszteletben az önkéntességi jog elvét és ezzel súlyos kárt okoztak a mezőgazdaság fejlődésének Elég gyak BESZÉDE van előfordult, hogy a szövetkezeten vagyok számára törekedtek és ott is teremtettek szövetkezetet ahol nincs meg az előfeltétel a fejlődésre s a szövetkezetek csak hazánk szocialista gazdaságának terhére válnak. Hangoztatnom kell, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet kell szenteni: a más- a meglévő termelő szövetkezetek erősítésének és azt, kell fáradozni, hogy a termelő parasztszövetkezetek valóban i gaz szocialista gazdaságokká, a mezőgazdasági termelés gyárüzemei, váljanak. Ezek a szocialista gazdaságok jellegük szerint nem különbözhetnek szocialista pari gazdaságunktól. Minőségileg erősítem a termelő parasztszövetkezeteket, mielőbb ellátni őket a szükséges mezőgazdasági felszereléssé, szervezetileg megszlárdítani őket és tiszteletben tartani a teljes önkéntességet a termelő parasztszövetkezetbe való belépés terén — ez a termelt parasztszövetkezet megszervezésén dolgozó vezetőink feladata A termelőszövetkezetek minőségfeljavítása s szervezeti és gazdaság, megerősítése ez egyben a legjobb mértékadó a szövetkezeteken kívülló parasztok számára s, akik még nincsenek elég bizalommal a szövetkezet iránt. Szem előtt kell tartani, hogy éppen az a módszer, ahogyan néhol egyes vezetőink a nem önkéntesség módszerét alkalmazták azzal a következménnyel járt, hogy a szövetkezetekbe beléptek ellenséges elemek és különféle üzérek is, akik csak kárt okoztak a termelő szövetkezetnek Nem szabad, hogy a termelő szövetkezetek a különféle üzérek és szabotálok rejtekhelyévé váljanak, mert minden texntízben csak gátolják a szövetkezetek fejlődését. Éppen azért, mert az iparosítás következtében napró-napra egyre több mezőgazdasági termékre van szükség, a legnagyobb gondot kell szentelni a mezőgazdaságnak. Heg javítani a föld megművelésének minőségét, bevetni minden talpalatnyi földet ez val’amennyi becsületes falusi dolgozónk kötelessége. Termelő parasztszövetkezetenk járjanak elől jó példéval ebben és adjanak az országnak minél több mezőgazdasági terméket Sociálkion ’osbocks Az idén a kormány rendeletet adott ki a másállapotos asszonyom -s szoptatós anyák védelmére és ebben kifejezésre jut a szocialista állam gondoskodása az anyákról és gyermekeiről. Ezenkivül legnagobb gondot fordítottuk a bölcsődék és gyermekkérték megnyitására, ugy hogy ma 472 ntézetben9.948 gyermekről gondoskodnak, tehát az intézmények száma 1948- ról 136 százalékkal növekedett Hogy gyermekeinknek lehetővé tegyük az iskolázást, szakképesítést, és nevelést hazánkban 1062 gazdaságitanoncotthon nyílott, internátussal, középszakiskolába, és itt 127.971 tanulót helyeztünk el. Gyámság alá 66.320 gyermeket helyeztünk gyermekotthonokban, középiskolainternátusokban vagy a gazdasági tanoncok otthonában vannak, de a legtöbb gyermek még mindig rokonainál vagy más családtagnál él Ezek közül az árva gyerekek közül 3.792-öt örökbefogadták és 1949 folyamén 18.325 tizennégyévesnél idősebb gyermek bekapcsolódott az iskolába vagy a gazdaságba. Az idén jóval több gyermeket küldtünk nyaralásra, mint a korábbi években A hegyvidéken, a tenger mellett, vagy a termes parasztszövetkezetekben 1949-ben 161 679 gyermek ésfiú nyaralt 604 üdülőtelepen. 1946-ban csak 34.788 nyaralt. 1947-ben 86 166, s 1948-ban 114.000 nyaralt. Hogy segítsünk a foglakoztatott szülőknek és javuljon a családjukkal élő gyermekek élelmezése 2276 iskolai menza nyílott és ezeken 213.144 tanuló étkezik. A szövetségi kormány kezdeményezésére 331 gyermekétterem, nyílott. A nemzetközi gyermekalap kiegészítő fejadagját 300 kalória mennyiségben, hazánk megfelelő kiegészítésével, az elmúlt évben havonta átlag 600 000 gyermek, állapotos asszony és szoptatós anya kapta. A legrövidebben vázolva ezek voltak a gyermekvédelem terén kifejtett munka eredményei hazánkban. Véleményem szerint azonban túlságosan keveset tettünk ahhoz, hogy a gyermekekről való gondoskodás eredményeivel elégedettek lehetnénk. A néphatóságoknak a legmásabbaktól a legalacsonyabbakir, nagyon komoly figyelmet kell szentelniök ennek a kérdésnek a következő években. Rokkantsegély címén 1949-ben a JSzNK kormánya 3.250 310.694 dinárt fizetett ki. Elintéztünk 33 916 új rokkant ügyet és a rokkantinternátusokban munkaképessé tettünk 1740 rokkantot. Ma a közgzdaságban 40 324 rokkant dobozik, ami 138 százalékot jelent 1948-hoz viszonyítva A fürdőbevi és klimatikus gyógykezelést 13 400 személyi rokkant használta ki Meg kell emteni azt, hogy 1949-ben 34.275 hadirokkant kapcsolódott be a termelő parasztszövet- kezetekbe. Ugyanígy teljes figyelmet fordítottunk a süiketnémákra és vakokra, akiknek szervezetei nagyon tevékenyek Az elemi és felső középiskolák száma 1948-hoz viszonyítva 101,04 százalékra emelkedett, ámi az 1938-1939 iskolaévhez viszonyítva 13, 2 százalék. A beiratkozott tanulók száma az elmúlt évben az 1948'49 iskola-évhez viszonyítva 94,4 százalékra csökkent, mert a háború folyamán kevés gyermek született viszont sokt gyermek életét vesztette A munkások általános továbbképző iskolájában 3 tanunk száma 1948-hoz viszonyára 14, 6 százalkra a frunkas-technikumokban 156,7 százalékra növekedett, a közép- és szakiskolák száma pedig 1948/49-hez viszonyítva 104 5 százalékra, a művészeti skolák száma pedig 126,4 százalékra emelkedett A tudomány Hazánk tudományos élete fejlődésének anyagi körülményei 1949-ben össze sem hasonlíthatók a háború előtti jugoszláviai helyzettel, míg viszont például ezelőtt a beográdi, zágrábi és vubljanai tudományos akadémiának összegen 1.500.000 dináros összeget irányozott elő, évente a költségvetés, az 1939-1941 évi időszakban, az elmúlt 1949 évben viszont az újonnan alakított akadémiai tanáccsal együtt 196.999 100 költségvetési eszköz és a tanvető beruházási eszköz állt rendelkezésére. A múlt évben több tudományos akedépiának 40 új intézménye van, intézmény létesült A tudományos a szövetségi és köztársasági tárcák mellett pedig a felszabadulás után 88 új intézmény létesült, amelyek munkája elsősorban a közgazdasági építésünk szempontjából fontos feladatok megoldására irányul. Ezen a téren az elmúlt esztendőben nagy eredményeket értünk el, amelyek hatalmas eszközöket megtakarítottak az államnak. Egyetemek és főiskolák. Az 1938- 39 iskolaévben Jugoszláviában 23 fakultás és 6 más főiskola és felsőbb iskola volt, 1949 50-ben pedig 44 fakultásunk és 38 más főiskolánk és felsőbb iskolánk van. Az elmúlt évben új egyetemek létesültek Szarajevóban és Szkopjjéban. Ebben az iskolaévben az egyetemekre , főiskolákra 54.421 hallgató iratkozott be, vagyis valamennyivel kevesebb, mint az eUDusi évben. Ennek az az oka, hogy csökkent azoknak a főiskolásoknak a száma, akik a háború előtt és a háború folyamán kezdték meg tanulmányaikat, és hogy szigorúbbá vált a tanulmányok rendszere. Az állam minden lehetőt megtesz, hogy a főiskolások számára biztosítsa a lakást és a fenntartásukhoz szükséges eszközöket Az 1948/49 iskolaévben minden második rendes főiskola hallgató ösztöndíja« volt. Ebben az évben 23 382 ösztöndíjat adtak ki, havonta öszszesen több mint 250 milió dinár összegben 1949/50 iskolaévre 35 840 ösztöndiat biztosítottunk, ami azt jelenti, hogy a rendes főiskolai hallgatók 65,8 százaléka ösztöndíjat kap. A kultúra terén az elmult esztendőben szintén ilyen szép eredményeket értünk el éspedig mind az irodalm mind pedig a zene és képzőművezet terén valamint a kuturatevékenység más ágazataiban Embereink érdeklődése az irodalmi művek és általában a kulturélet iránt annyira növekedett, hogy nem mérhető fel a kiadott könyvek számára, mert ezek nem eléglik az olvasóközönség szükségleteit, habár számuk messze túlszárnyalra a háború előtt kiadott könyvek száma* Ma hazunkban 56 szinhíz működik a mintegy 1000 amatőrszínhíz mellett azonban megmutatkozott, hogy ez sem elegendő A katika,sművészeti egyesületek száma csupán Szerbiában, Horvátországban és Macedóniában 1320-ra emelkedett, s ezeknek több mint 100 000 tagjuk van A négy köztársaság ünnepi stékén 549 szakosztály vett részt, több mint 12.000 taggal A mai napig hazánkban több mint 10 000 könyvtár és olvasóterem van. Tekintettel arra, hogy a közoktatás és a kultúra terén még mindig meglehetősen sok gyengeség tapasztalható, ezért ezekben a napokban ez a kérdés, min legfontosabb, a JKP KV harmadik pénumának napirendjén szerepe és meghoztuk a szükséges határozatokat e gyengeségek felszámolása érdekében. ------------------------------------- Mezőgazdaságunk új győzelmének éve A múlt esztendő mezőgazdaságunk fejlődésének éve volt. A falu szocialista átalakításának irama főleg a JKP KV történelmi jelentőségű II. plénuma óta rohamosan növekedett- Ezt mutatja az is, hogy egy év alatt 1.318-ról 6 492-re gyarapodott a termelő szövetkezetek száma. Átlag naponta 15 új termelő szövetkezet alaku't Ez a szám tekintélyes, de mégsem ad teljes képet szövetkezeti mozgalmunk fejlődéséről, mert nemcsak a szövetkezetek száma sokasodott, hanem a már meglévő szövetkezetek is egyre bővülek. A haladó földművelőknek mndennap több követője akadt. Nincs szövetkezet, amely ne vett volna fel új tagokat. 1948 végén egy szövetkezetnek átlag 235 hektár földje volt, most pedig 272 hektár földje van. Ez azt mutatja, hogy ektárokra. Hiába ágáltak, hiába volt minden mesterkedés, gazdasági zárlat, fejlődő mezőgazdasági iparunk temérdek mezőgazdasági felszerelést juttatott a haladó földművelőknek. A munkásosztály további eredményei amelyeket a Kommunista Párt és Tito vezetésével ér el, előrelendítik a falu szocialista átalakításának ügyét. Mezőgazdasági gépgyáraink a múlt esztendőben 41.632 fogatos ekét és temérdek más mezőgazdasági felszerelést vegyipari üzemeink pedig 81 ezer tonna műtrágyát és más anyagot adtak a parasztságnak A dolgozó parasztság hű társát látja a munkásosztályban, és mindjobban elmélyülnek közöttük a kapcsolatok, s éppen ez az alapja szocialista országépítésünk további fejlődésénekben az esztendőben a középparasztok is tömegesen csatakoztak a szövetkezetekhez. Különösen Vadaságban van nagy a szövetkezetek tömegesedése A múlt év elején 364 termekszövetkezet volt tartományunkban, de számuk azé végéig 713-ra emelkedett Ezek, a falu szocialista átalakításában elért eredmények hatalmas ökölcsapások a tájékoztatóirodás fallai tr/bt n /eou (j/Ji s/os ‘jQvts Tkcwffm ,$eXo qqzdnrsagt tfrpefnrr fyár/ásonajC Jé//odrse fiÄscy» 9 StA Gál László: Ui évi koszonío A bányásznak száz legyen éke, húsz legyen abból lent a mélyben, húsz legyen fent a napsugárban, s a többit kis családja kapja, hisz valamennyit nékünk adja, amig leküzd szenet és fémet, gázat vizet éset, sötétet. A bányásznak boldog új évet! A munkásnak száz legyen érte, húszat kapjon abból a gépe, húszat, töltsön a könyvek mellett, másik húszat asszonya kapja, hiszen úgyis minékünk adja, amig termel, alkot és fárad és házat épit és hazánkat. Boldog új évet a munkásnak! A parasztnak száz legyen érte, húszat szántson a földbe, mélyre, húszat nemes magokból v essen, húszat a falujának adjon hogy magának, nékünk arasson, s tanuljon jól, sokat és szépet, hogy végre lássa: szép az élet. A parasztnak boldog uj évet! Boldog uj évet a proletárnak, aki a harctól meg nem torpan, a kommunista igazságnak, amely utat tör egyre jobban. Boldog új évet szép hazánknak, iskolásnak és iskolának, minden uj gyárnak, minden gépnek, az uj seregnek, a győztes népnek. _____ R uffocr uj élét!__________________ (1949 december) A Népi Ifjuság muafeaabcsi Ifjúságunk 1949-ben ismert munkabősiességével részt vett hazánkszerte az önkéntes munkálatokban összesen 200 497 ifjuval és leánnyal, aki közül 149 993 falusi ifjú és leány, 50.504 pedig diák és főiskolás. A Népi Ifjúság legnagyobb építőhelyei az elmúlt évben a Testvériség Egység Autóút és Új Beográd voltak, ahol 1178 brigád nyerte el a rohambrigád címet 180 brigád és egyénileg 483 fiú megkapta a Munka Érdemrendjét a Testvériség Egység érdemrendet és a népért tett szolgálatok érdemrendjét Az ifjúság munkaakcióiból 16.151 ifjú bekapcsolódott a közgazdaságba, ezenkívül az ifjúsági szervezetek a terepen még 65 109 ifjút vontak be a közgazdaságba. (Folytatás a negyedik oldalon) 3