Magyar Szó, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-02 / 51. szám

2 Magyar Vajdaság Antonóm­ Tartomány Nopszkupstinájának VII. rendes ül éjszaka Vajdaság Autonóm Tartomány Népszkupstinája megszavazta az 1950. évi költségvetést Ebben az évben több mint 570 millió dinárt fordítanak az alapvető építkezések és a társadalmi életszinonnal céljait szolgáló beruházásokra Troviszádon a Munkásotthon nagytermében, kedden ült össze VII. rendes ülésszakára Vajdaság Autonóm Tartomány Népszkupstinája. Mata Augusztinov, a tartományi népszkupstina titkára nyitotta meg az ülést, majd a képviselők egyperces hallgatással emlékeztek meg Tó­th István elhunyt népkép­viselőről. Ezután a titkár értesítette a Szkupstinát, Gyurica Joskicsnak, Vajdaság Autonóm Tartomány Népszkupstinája eddigi elnökének lemondásáról, minthogy új tisztséget kapott A lemondás elfogadása után Petar Milovanovics népképvisel­őt választották meg új elnökké. Az elnöklő Petar Milovánovics előterjesztette a napirendet, amelyet egyhangúlag elfogadtak. Ezután Arnold Rajh népképviselő, a végrehajtó főbizottság pénzügyi megbízottja terjesztette ezt az 1950. évi költségvetési javaslatot és az 1948. évi zárszámadást A terv további 571.663.000 dinárt irányoz elő az alapvető építkezés és a társadalmi életszínvonal céljait szolgáló beruházásokra. Ebből az összegből 171.539.000 dinárt fedez­nek a költségvetési eszközökből.­­A beruházási tervben is — foly­tatta Rajk megbízott. — világosan kifejezésre jut szocialista államunk gondoskodása a dolgozó emberről s anyagi, kulturális és szociális-egész­ségügyi biztosításáról. Ez azonban még korántsem öleli fel mindazokat a munkálatokat, amelyekre sor ke­rül tartományunkban. Különösen je­lentős a vajdasági termelő paraszt­szövetkezetek beruházási terve.­­ Ez azt jelenti, hogy a javasolt költségvetéshez a közművelődés és népi kultúra céljaira előirányzott kiadások az első tervévben megva­lósított kiadások összegének majd­nem két és félszerese, illetve az 1949 évi megvalósuláshoz viszonyít­va 41 százalékkal több. A közművelődés és népi kultúra céljaira előirányzott megnövekedett kiadások egyaránt biztosítják min­den nemzetiség kulturális közmű­Ez azt jelenti, hogy a javasolt költségvetés több mint 2 és félszer annyi kiadást irányoz elő a szociá­lis­ egészségvédelem céljaira, mint az első tervév megvalósult kiadásainak összege, illetve 26 százalékkal töb­bet, mint amennyi 1949-ben meg­valósult. Befejezve az 1950 évi költségve­tési javaslat megindokolását, Rajk elvtárs a következőket mondotta: »A javasolt költségvetés annak eredménye, hogy az elmúlt terv­években sikeresen megvalósítottuk közgazdasági terveinket e Ez a költ­ségvetés biztosítja a további felada­tok megvalósítását, tartományunk közgazdasági és kulturális fejlődé­se tekintetében, valamint a szociális­egészségvédelem feladatainak meg­valósítását, s összhangban van a negyedik tervév feladataival. 1950-ben a következő fontos fel­adatok állnak előttünk: hogy a termelésben sikeresen megvalósítsuk a termelési és pénz­ügyi terveket; hogy kitartóan harcoljunk a mun­kaerő állandósításáért; hogy harcoljunk a közgazdasági vezetők teljes tervfegyelméért, a szocialista akkumuláció minden for­májának mozgósítása tekintetében; hogy a helyi termelésben és ke­reskedelmi hálózatban biztosítsuk a közszükségleti cikkek minél na­gy­obb választékát, hogy a pénztári tervek teljesítő­né ai állam 1950-ben a költségveté­­­ből 1.200.000.000 dinár összegű be­ruházást eszközöl a termelő paraszt­szövetkezetek fejlesztésére, amellett, hogy az állam olcsó kölcsönt nyújt a termelő parasztszövetkezetek be­ruházási építkezése­re csaknem 1.500.000.000 dinár összegben.­­ Közművelődésre és a népi kultúra céljaira 701.000.000 dináros összeget irányoz elő a javasolt költségvetés, ami a teljes költségvetésnek 29,2 százaléka A közművelődésre és népi kultú­rára fordított kiadások a négy terv­­éven á­t a következő növekedést mutatták: vetődési szükségleteinek kielégítését, ami teljesen érthető, tekintettel kormányzatunk internacionalista po­litikájára. A szociális egészségvédelem ki­adásai a négy tervéven át a követ­kező növekedést mutatják: — a rok­­kantsegély és nyugdíjak kiadásai­nak levonása után, amelyeket ebben az évben a szövetségi költségvetés­ből fedeznek, sében kitartóan és rendszeresen harcoljunk a pénzforgalom csökken­­téséért és ezzel hatást gyakorol­junk az áru és pénzalapok összhang­­bahozatalára s ezzel a dolgozók életszínvonalára is; hogy állandó és kitartó harcot folytassunk a jövedelmi adó befi­zetéséért s ezzel egyebek között biztosítsuk az e költségvetésben ki­tűzött minden feladat arányos meg­­valósítását; hogy fejlesszük a teljes és sokol­dalú segítséget a földmű­vesszövet­­kezeti mozgalom további fejlődése érdekében, amire szükség van a fa­lu szocialista átalakítása felé veze­tő úton, hogy biztosítsuk a népkölcsön si­keres jegyzését és a beruházások fedezését. Mindezeket a feladatokat megva­lósíthatjuk, tisztában lévén azzal, hogy mindezeknek a feladatoknak meg­valósításával még inkább emeljük dolgozóink jólétét. Ezután Rajk elvtárs megindokol­ta az 1948 évi zárszámadásokat. Ki­emelte, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány 1948 évi költségvetésé­nek megvalósítása 318.573.207,70 dináros bevételtöbbletet mutat. Az a tény, hogy a bevételek ilyen hatalmas összeggel túlszárnyalták a kiadásokat s­­ a tény, hogy sikere­sen megvalósult a kiadások terve, mutatja milyen erőteljesen fejlő­dött Vajdaság közgazdasága a má­sodik tervévben. 1947- ben megvalósult 305.000.000 din. jelzőszám 100 1948- ban » 395.000.000 » 129 1949- ben a 498.000 000 » 163 1950 évi terv 701.000.000 » 231 1947- ben megvalósult 213.000.00» dinár, jelzőszám 100 1948- ban · 387 000.000 › » 1949- ben » 430.000.000 ‹ ·201 1950 évi terv 543.700.000 » ·255 Pénzügyi politikánk világosan szemlélten szocialista fejlődésünket Arnold Rajta pénzügyi megbízott expozéja az 1950 évi költségvetési javaslatról Vajdaság Autonóm Tartomány 1950 évi költségvetésének beter­jesztésével kapcsolatban Arnold Rajk, a Végrehajtó Főbizottság pénzügyi megbízottja többek között a következőket mondta: — Vajdaság Autonóm Tartomány 1950 évi költségvetési javaslata 2,387.896.000 dinárt irányoz elő, össz­hangban áll a reális lehetőségeink­kel és biztosítja valamennyi tervnek adat megvalósítását Tito első ötéves tervének negyedik esztendejében. Ezek a tág lehetőségek azoknak a Az 1949 évi költségvetési terv 3.067.000.000 dinár bevétellel, vagyis 102 százalékos eredménnyel és 2.992.040.000 dinár kiadással vagyis 100%kal zárult. A költségvetési terv sikeres meg­valósítása 75 millió dinár bevételi többletet eredményezett Ez azt mu­tatja, hogy a terveket reálisan fek­tettük fel, s mindez annak az ered­ménye, hogy tartományunk dolgo­zói egyre nagyobb odaadással dol­goznak a tervfeladatok elvégzésén és a gazdaságból egyre több bevé­tel özönlik Vajdaság Autonóm Tar­tomány költségvetésébe. Az akkumuláció legfontosabb for­mája a termelési forgalmi adó, a három tervévben a következőkép­pen valósult meg: 1947- ben­ 3.376.000.000 jelzőszám 100 1948- ban 5.544.000.000 . 164 1949- ben 6.170.000.000 . 184 Ez az akkumuláció túlnyomórészt az állami szektoron a szocialista termelésben elért eredményből ered, mert a szocialista szektor a három tervév alatt a következő akkumulá­ciót valósította meg: 1947- ben 2,882.000.000 jelzőszám 100 1948- ban 4,814.000.000 . 157 1949- ban 5,652.000.000 . 196 így a gazdaság állami szektora . Vajdaság területén majdnem 92 szá­zalékot akkumulált a termelési for­galmi adó egész összegéből. Ez egy­ben tanúsítja szocialista szektorunk roppant erejét és Vajdaság mun­kásosztályának rendkívüli hozzájá­rulása a szocializmus hazánkbeli felépítéséhez. Noha voltak olyan esetek is, hogy nem fizették be dejében a termelési forgalmi adót és más té­ren is megszegték a tervfegyelmet — mint például az, hogy az akku­mulációt beruházásokra, forgalmi eszközöknek és hasonlókra használ­ták fel — a vállalati vezetők terv­­fegyelme mégis lényegesen jobb volt a tavalyinál. A földműve­sgazdaságok jövedel­mi adójának kivetésével kapcsolat­ban Arnold Rajh a következőket mondta: — A kivetésnél különösen a föld­­művesgazdaságokat illetőleg, szá­mos bizottsági tag közreműködött és így nemcsak, hogy biztosítottuk azt, hogy helytálló legyen a kive­tés, hanem azt is, hogy az állam­­hatóságok ezt a munkát a legde­mokratikusabb módon végezzék el. Ez a demokratikusság különösen kifejezésre jutott akkor, am­kor a nyilvános adótárgyalásokon közöl­ték a megállapított jövedelmi alapot és a minden egyes gazdaságra ki­vetett adót és a tárgyalásokon gyakran nagyon élénk vita fejlődött ki, hogy minél reálisabban állapít­sák meg minden egyes gazdaság jövedelmi alapját. Az ilyen kivetési módszernek az eredménye az volt, hogy 239.933 szegény- és középparaszt jövedelmét 7,855.425 000 dinárban állapították meg s a kivetett adó 537.186 000 dinár; ugyanakkor 59 065 jómódú paraszt jövedelmét 7.291.061.000 dinárban állapították meg és 2.056 022.000 dinár adót vetett«*k ki utána. E 93rt»rir»t *■‚ PHW*-4*" ' •* <*, - of) jt o¡!­ 80 ~ ... ... . (j d­Oce, 1-» — * —- V ..y viZ egész jövedék» 52 szend­éket v*­sikereknek az eredményei, amelye­ket hazánk dolgozói az eddigi terv­feladatok elvégzésében érte­k eL Vajdaság dolgozói is egyre na­gyobb és újabb győzelmeket arat­nak a munkában és tettekben mu­tatják meg, hogy a kizsákmányolás és felszabadított dolgozók milyen ■ •'■ra képesek, még an­nak a hátrányos megkülönböztető eljárásnak és ellenforradalmi te­vékenységnek ellenére is, amelyet a Szovjet Szövetség és a nekik alá­rendelt országok vezetői követnek. lósították meg és adójuk az egész kivetett adó 21 százaléka, a 20 szá­zalék fölművesgazdaság (jómódú­­parasztok) 48 százalékát érték el az összjövedelemből és adójuk a kivetett adó 79, százaléka. Ez az arány világosan mutatja Pártunk és kormányunk falusi politikájának jellegét és porrá zúzza a tájékozta­­tóirodás hírverés mind­en fecsegését arról, hogy a falusi tőkés elemek erősödnek, illetve pártunk és ható­ságaink kulákpolitikát folytatnak.­­ A földművesgazdaságok jöve­delmi adójának tervét az előző évi hátralékok és az 1949 évi előlegek címén 1949 december 31-ig 84,5 szá­zalékban valósítottuk meg. A terv tehát reális volt és előzetes szerve­zési és politikai intézkedések segít­ségével roegan taá­tható, en­it leg­jobban bizonyít a noviszádi városi népbizottság, továbbá a jasatomicsi, bácskapalénkai, kulai, noviszádi­ és sieti járási népbizottságok példája. Az adóbehajtás terén kényszer­A javasolt 1950 évi költségvetés a szocialista közgazdaságból szár­mazó bevételek további növekedé­sét jelenti. 1949-ben a közgazdaság­­ból származó bevételek 66 százalék­ra, a lakosságtól származó bevéte­­­lek pedig a Vajdaságban megvaló­sított összbevételek 35 százalékára rúgtak. Ezzel szemben 1950-ben a közgazdaságból származó bevételek az összesen tervezett bevételek 71 százalékát, a lakosságtól származó bevételek pedig 26 százalékát alkot­ják. Ha a közgazdaságból szárma­zó jövedelmet 1949-ben 100-as jelző­számmal jelöljük,­ akkor 1950-ben e bevételek jelzőszáma 120. A köz­gazdaságból származó bevételeknek ez az állandó növekedése világosan tanul­­ja szocialista különösen pedig állami szektorunk állandó erősödését és hatalmas részesedését az általános állami feladatok finanszírozásában. Az általános álam­i akkumuláció­val vagyis a termékek forgalma adó­jával kapcsolatos tervfeladat ösz­­szege 7.441.678.000 dinár, ami 1947- hez, mint az első terv­évhez­­viszo­nyítva (1947—100) 220 százalék. A helyi közgazdaságból szárma­zó piaci nyereség terve a költség­­vetési javaslat szerin­t 195 791.000 d'nár, ami az 1949 évi megvalósítás­hoz viszonyítva 44 százalékos növe­kedés A teljes önköltség csökkentésére irányuló tervfeladat a tartományi és helyi közgazdaságban 107.500.000 d'nár. A mezőgazdasági háztartásoktól származó jövedelmi adó tervezett összege 1.950.000.000 dinár, vagyis a múlt évben a mezőgazdasági ház­tartásokra kivetett adó 79 százalé­ka. A mezőgazdaság magánszekto­rából származó nemzeti jövedelem a múlt évihez viszonyítva szintén 79 , százalékra csökkent úgyhogy ez a terv teljesen reáli megvalósítható és összhangban van a mezőgazdasá­gi háztartások valóságos jövedelmé­vel. Az így, csökkentett nemzeti jö­vedelemre hatással volt a szövetke­zetek erőteljes tömegesedése tarto­mányunkban, vagyis az egyéni me­intézkedéseket kizárólag a tőkés és üzérelemekkel szemben alkalmaz­tunk. A mindenfajta jövedelmi adó behajtására 1949-ben tartományunk területén 124 kényszereladás tör­tént. 1939-ben a Duna bánságban, 2,074 kényszereladás volt, amiből becslésünk szerint, 1867 kényszer­­eladás Vajdaságra esett, átlag 1051 dinár tartozás miatt. Az 1949-ben végrehajtott adókötelesek hátralé­kos adója átlagban 154500 dinár volt, birtokuk kiterjedése pedig át­lagban 34 hold. Ez világosan mutat­ja nemcsak azt, hogy nép­­álla­munkban az adót rendszerint meg­győzési eszközökkel és a legszéle­­sebb néprétegek támogatása mel­lett végezzük el s csak kivételes esetekben folyamodunk közigazgatá­si eszközökhöz, hanem azt is ta­núsítja, hogy kényszereszközeinket kizárólag a tőkés és a­rzelemek­kel szemben alkalmazzuk. A takarékbetétek tömegessé vált rendszere lakosságunk körében igen nagyjelentőségű szocialista gaz­daságunk számára és e téren nyílt év folyamán bizonyos előmenetelt tapasztaltunk Magában december hónapban a takarékosság hete alatt tartományunkban 41.833 000 dinár­ifi betétet helyezett el 99.802 új be­tétes. A továbbiakban Arnold Rajh is­mertette az alapvető építkezések és a társadalmi életszínvonal céljait szolgáló beruházások tervének meg­valósítását. Az­ 1949 évi költségve­tési terv 1.072.062.000 dinárt irányo­zott elő erre a célra, és megvalósult 1.070.760.000 dinár, vagyis csaknem száz százalék a­zőgazdasági háztartásokról a szo­cialista gazdálkodásra való áttérés. Arnold Rash további fejtegetése során hangsúlyozta, hogy a pénz­ügyek terén a legfontosabb feladat az adó idejében történő és arányos beszedése, mert ily módon lehetet­­lenné válik az árualapok káros át­törése , ez közvetve hatással van a dolgozók életszínvonalának emelé­sére is. A költségvetési terv előirányozza népkölcsön kiírását is, 430.000.000 dináros összegben a beruházások fi­nanszírozása céljából. Az 1949 évi szöeü­ségvetés megvalósítása Az 1950 évi k­ös­ségvetés mmw.n Luka Mrksics, a tartományi végrehajtó főbizottság e­lökének beszélte Ezután Luka Mrksics, Vajdaság Autonóm Tartomány végrehajtó főbizottságának elnöke kapott szót. Miután hangsúlyozta, hogy tarto­mányunkban a hazánk ellen irányu­­ló gazdasági zárlat és politikai nyo­más ellenére jelentős eredménye­ket értünk el a társadalmi tevé­kenység minden területén, a továb­biakban egyebek között a követke­zőket mondotta: — Éppen ezek között a körülmé­nyek között még nagyobb mérték­ben kifejlődött és elterjedt a szo­cialista munkaverseny. Tartomá­nyunk vállalataiban 1949-ben 14.346 rohammunkást avattak, vagyis 46 százalékkal többet, mint 1948-ban Ezeknek jórésze nyitó és észszerű­­sítő. A tartományi gyáriparban 1949 folyamán a munkások 88,91 százaléka részt vett a versenyben, az 1948 évi 74 42 százalékkal szem­ben. A brigádrendszer szintén je­lentős mértékben kifejlődött vállala­tainkban. 1948-ban 92 brigádban a munkások 41 százaléka dolgozott 1949-ben pedig a brigádok száma 232-re, a brigádok munkájába be­ka­pcsolt munkások arányszáma pe­dig 73 százalékra növekedett. A munkaközösségek ilyen önfel­áldozó erőfeszítéseinek, valamint a vezető szervek állhatatosságának és találékonyságának eredménye­képpen tartományi gyáriparunk 104 százalékban teljesítette termelési tervét. 1948-hoz viszonyítva 25,5 százalékkal növekedett a termelés A szocialista munkaverseny és a munka nagyobb­ termelékenységé­ért folytatott harc hozzájárult ah­hoz, hogy 1949-ben a helyi gyár­ipar i­s sokkal nagyobb százalékban megvalósítsa tervét mint 1948-ban A helyi I. terve 85,17 százalékban valósult meg az 1948 évi 57,38 szá­zalékkal szemben. Ez helyi terme­lésünk jelentős előrehaladásáról ta­núskodik. Ha az 1948. évi terv ér­tékét 100-zal jelöltük, akkor 1949 ben a jelzőszám 153. Helyi gyáriparunk munkájának további javítása céljából 1950-ben külön kell választanunk a szilárd terv szerint dolgozó vállalatokat, azoktól a vállalatoktól, amelyek piaci nyereségért dolgoznak továb­bá fokoznunk kell a harcot a jut­tatott kontingensek megvalósításá­ért s azért hogy arra használták fel őket amire szánták szisztema­tizálni és fokozni kell a nyilvántar­tást, hozzá kell látni a vezető szak­káder neveléséhez és kitartóan har­colni a munkaerő biztosításáért, a teljes önköltség csökkentéséért, stb. Luka Mrksics beszéde további ré­szében kiemelte a falusi szocialis­ta szektor erőteljes növekedését az­által, hogy a dolgozó parasztság tömegesen belép a meglévő és újon­nan alakult termelő parasztszövet­kezetekbe, továbbá kiemelte a me­zőgazdasági termelés tervének meg­valósításában elért sikereket és a mindenfajta állatállomány gyara­podását. 1950-ben a falu átalakítása tekintetében a legfőbb feladat a termelő parasztszövetkezetek szi­lárdítására, szervezeti rendezésére és további tömegesítésére irányuló munka, s különösen gondot kell fordítani a mezőgazdasági termelés további növelésére. Az építészet tervének megvalósí­tásáról beszélve Luka Mrksics ez­után a következőket mondotta: — Tartományi építőiparunk 614 termelési feladata 1949-ben 87,1 százalékban megvalósult ami 1948. hoz viszonyítva 06 százalékos nö­vekedést jelent noha átlagban véve a terv megvalósításában több (folytatás a harmadik oldalon)

Next