Magyar Szó, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-02 / 51. szám
2 Magyar Vajdaság Antonóm Tartomány Nopszkupstinájának VII. rendes ül éjszaka Vajdaság Autonóm Tartomány Népszkupstinája megszavazta az 1950. évi költségvetést Ebben az évben több mint 570 millió dinárt fordítanak az alapvető építkezések és a társadalmi életszinonnal céljait szolgáló beruházásokra Troviszádon a Munkásotthon nagytermében, kedden ült össze VII. rendes ülésszakára Vajdaság Autonóm Tartomány Népszkupstinája. Mata Augusztinov, a tartományi népszkupstina titkára nyitotta meg az ülést, majd a képviselők egyperces hallgatással emlékeztek meg Tóth István elhunyt népképviselőről. Ezután a titkár értesítette a Szkupstinát, Gyurica Joskicsnak, Vajdaság Autonóm Tartomány Népszkupstinája eddigi elnökének lemondásáról, minthogy új tisztséget kapott A lemondás elfogadása után Petar Milovanovics népképviselőt választották meg új elnökké. Az elnöklő Petar Milovánovics előterjesztette a napirendet, amelyet egyhangúlag elfogadtak. Ezután Arnold Rajh népképviselő, a végrehajtó főbizottság pénzügyi megbízottja terjesztette ezt az 1950. évi költségvetési javaslatot és az 1948. évi zárszámadást A terv további 571.663.000 dinárt irányoz elő az alapvető építkezés és a társadalmi életszínvonal céljait szolgáló beruházásokra. Ebből az összegből 171.539.000 dinárt fedeznek a költségvetési eszközökből.A beruházási tervben is — folytatta Rajk megbízott. — világosan kifejezésre jut szocialista államunk gondoskodása a dolgozó emberről s anyagi, kulturális és szociális-egészségügyi biztosításáról. Ez azonban még korántsem öleli fel mindazokat a munkálatokat, amelyekre sor kerül tartományunkban. Különösen jelentős a vajdasági termelő parasztszövetkezetek beruházási terve. Ez azt jelenti, hogy a javasolt költségvetéshez a közművelődés és népi kultúra céljaira előirányzott kiadások az első tervévben megvalósított kiadások összegének majdnem két és félszerese, illetve az 1949 évi megvalósuláshoz viszonyítva 41 százalékkal több. A közművelődés és népi kultúra céljaira előirányzott megnövekedett kiadások egyaránt biztosítják minden nemzetiség kulturális közműEz azt jelenti, hogy a javasolt költségvetés több mint 2 és félszer annyi kiadást irányoz elő a szociális egészségvédelem céljaira, mint az első tervév megvalósult kiadásainak összege, illetve 26 százalékkal többet, mint amennyi 1949-ben megvalósult. Befejezve az 1950 évi költségvetési javaslat megindokolását, Rajk elvtárs a következőket mondotta: »A javasolt költségvetés annak eredménye, hogy az elmúlt tervévekben sikeresen megvalósítottuk közgazdasági terveinket e Ez a költségvetés biztosítja a további feladatok megvalósítását, tartományunk közgazdasági és kulturális fejlődése tekintetében, valamint a szociálisegészségvédelem feladatainak megvalósítását, s összhangban van a negyedik tervév feladataival. 1950-ben a következő fontos feladatok állnak előttünk: hogy a termelésben sikeresen megvalósítsuk a termelési és pénzügyi terveket; hogy kitartóan harcoljunk a munkaerő állandósításáért; hogy harcoljunk a közgazdasági vezetők teljes tervfegyelméért, a szocialista akkumuláció minden formájának mozgósítása tekintetében; hogy a helyi termelésben és kereskedelmi hálózatban biztosítsuk a közszükségleti cikkek minél nagyobb választékát, hogy a pénztári tervek teljesítőné ai állam 1950-ben a költségvetéből 1.200.000.000 dinár összegű beruházást eszközöl a termelő parasztszövetkezetek fejlesztésére, amellett, hogy az állam olcsó kölcsönt nyújt a termelő parasztszövetkezetek beruházási építkezésere csaknem 1.500.000.000 dinár összegben. Közművelődésre és a népi kultúra céljaira 701.000.000 dináros összeget irányoz elő a javasolt költségvetés, ami a teljes költségvetésnek 29,2 százaléka A közművelődésre és népi kultúrára fordított kiadások a négy tervéven át a következő növekedést mutatták: vetődési szükségleteinek kielégítését, ami teljesen érthető, tekintettel kormányzatunk internacionalista politikájára. A szociális egészségvédelem kiadásai a négy tervéven át a következő növekedést mutatják: — a rokkantsegély és nyugdíjak kiadásainak levonása után, amelyeket ebben az évben a szövetségi költségvetésből fedeznek, sében kitartóan és rendszeresen harcoljunk a pénzforgalom csökkentéséért és ezzel hatást gyakoroljunk az áru és pénzalapok összhangbahozatalára s ezzel a dolgozók életszínvonalára is; hogy állandó és kitartó harcot folytassunk a jövedelmi adó befizetéséért s ezzel egyebek között biztosítsuk az e költségvetésben kitűzött minden feladat arányos megvalósítását; hogy fejlesszük a teljes és sokoldalú segítséget a földművesszövetkezeti mozgalom további fejlődése érdekében, amire szükség van a falu szocialista átalakítása felé vezető úton, hogy biztosítsuk a népkölcsön sikeres jegyzését és a beruházások fedezését. Mindezeket a feladatokat megvalósíthatjuk, tisztában lévén azzal, hogy mindezeknek a feladatoknak megvalósításával még inkább emeljük dolgozóink jólétét. Ezután Rajk elvtárs megindokolta az 1948 évi zárszámadásokat. Kiemelte, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány 1948 évi költségvetésének megvalósítása 318.573.207,70 dináros bevételtöbbletet mutat. Az a tény, hogy a bevételek ilyen hatalmas összeggel túlszárnyalták a kiadásokat s a tény, hogy sikeresen megvalósult a kiadások terve, mutatja milyen erőteljesen fejlődött Vajdaság közgazdasága a második tervévben. 1947- ben megvalósult 305.000.000 din. jelzőszám 100 1948- ban » 395.000.000 » 129 1949- ben a 498.000 000 » 163 1950 évi terv 701.000.000 » 231 1947- ben megvalósult 213.000.00» dinár, jelzőszám 100 1948- ban · 387 000.000 › » 1949- ben » 430.000.000 ‹ ·201 1950 évi terv 543.700.000 » ·255 Pénzügyi politikánk világosan szemlélten szocialista fejlődésünket Arnold Rajta pénzügyi megbízott expozéja az 1950 évi költségvetési javaslatról Vajdaság Autonóm Tartomány 1950 évi költségvetésének beterjesztésével kapcsolatban Arnold Rajk, a Végrehajtó Főbizottság pénzügyi megbízottja többek között a következőket mondta: — Vajdaság Autonóm Tartomány 1950 évi költségvetési javaslata 2,387.896.000 dinárt irányoz elő, összhangban áll a reális lehetőségeinkkel és biztosítja valamennyi tervnek adat megvalósítását Tito első ötéves tervének negyedik esztendejében. Ezek a tág lehetőségek azoknak a Az 1949 évi költségvetési terv 3.067.000.000 dinár bevétellel, vagyis 102 százalékos eredménnyel és 2.992.040.000 dinár kiadással vagyis 100%kal zárult. A költségvetési terv sikeres megvalósítása 75 millió dinár bevételi többletet eredményezett Ez azt mutatja, hogy a terveket reálisan fektettük fel, s mindez annak az eredménye, hogy tartományunk dolgozói egyre nagyobb odaadással dolgoznak a tervfeladatok elvégzésén és a gazdaságból egyre több bevétel özönlik Vajdaság Autonóm Tartomány költségvetésébe. Az akkumuláció legfontosabb formája a termelési forgalmi adó, a három tervévben a következőképpen valósult meg: 1947- ben 3.376.000.000 jelzőszám 100 1948- ban 5.544.000.000 . 164 1949- ben 6.170.000.000 . 184 Ez az akkumuláció túlnyomórészt az állami szektoron a szocialista termelésben elért eredményből ered, mert a szocialista szektor a három tervév alatt a következő akkumulációt valósította meg: 1947- ben 2,882.000.000 jelzőszám 100 1948- ban 4,814.000.000 . 157 1949- ban 5,652.000.000 . 196 így a gazdaság állami szektora . Vajdaság területén majdnem 92 százalékot akkumulált a termelési forgalmi adó egész összegéből. Ez egyben tanúsítja szocialista szektorunk roppant erejét és Vajdaság munkásosztályának rendkívüli hozzájárulása a szocializmus hazánkbeli felépítéséhez. Noha voltak olyan esetek is, hogy nem fizették be dejében a termelési forgalmi adót és más téren is megszegték a tervfegyelmet — mint például az, hogy az akkumulációt beruházásokra, forgalmi eszközöknek és hasonlókra használták fel — a vállalati vezetők tervfegyelme mégis lényegesen jobb volt a tavalyinál. A földművesgazdaságok jövedelmi adójának kivetésével kapcsolatban Arnold Rajh a következőket mondta: — A kivetésnél különösen a földművesgazdaságokat illetőleg, számos bizottsági tag közreműködött és így nemcsak, hogy biztosítottuk azt, hogy helytálló legyen a kivetés, hanem azt is, hogy az államhatóságok ezt a munkát a legdemokratikusabb módon végezzék el. Ez a demokratikusság különösen kifejezésre jutott akkor, amkor a nyilvános adótárgyalásokon közölték a megállapított jövedelmi alapot és a minden egyes gazdaságra kivetett adót és a tárgyalásokon gyakran nagyon élénk vita fejlődött ki, hogy minél reálisabban állapítsák meg minden egyes gazdaság jövedelmi alapját. Az ilyen kivetési módszernek az eredménye az volt, hogy 239.933 szegény- és középparaszt jövedelmét 7,855.425 000 dinárban állapították meg s a kivetett adó 537.186 000 dinár; ugyanakkor 59 065 jómódú paraszt jövedelmét 7.291.061.000 dinárban állapították meg és 2.056 022.000 dinár adót vetett«*k ki utána. E 93rt»rir»t *■‚ PHW*-4*" ' •* <*, - of) jt o¡! 80 ~ ... ... . (j dOce, 1-» — * —- V ..y viZ egész jövedék» 52 szendéket v*sikereknek az eredményei, amelyeket hazánk dolgozói az eddigi tervfeladatok elvégzésében értek eL Vajdaság dolgozói is egyre nagyobb és újabb győzelmeket aratnak a munkában és tettekben mutatják meg, hogy a kizsákmányolás és felszabadított dolgozók milyen ■ •'■ra képesek, még annak a hátrányos megkülönböztető eljárásnak és ellenforradalmi tevékenységnek ellenére is, amelyet a Szovjet Szövetség és a nekik alárendelt országok vezetői követnek. lósították meg és adójuk az egész kivetett adó 21 százaléka, a 20 százalék fölművesgazdaság (jómódúparasztok) 48 százalékát érték el az összjövedelemből és adójuk a kivetett adó 79, százaléka. Ez az arány világosan mutatja Pártunk és kormányunk falusi politikájának jellegét és porrá zúzza a tájékoztatóirodás hírverés minden fecsegését arról, hogy a falusi tőkés elemek erősödnek, illetve pártunk és hatóságaink kulákpolitikát folytatnak. A földművesgazdaságok jövedelmi adójának tervét az előző évi hátralékok és az 1949 évi előlegek címén 1949 december 31-ig 84,5 százalékban valósítottuk meg. A terv tehát reális volt és előzetes szervezési és politikai intézkedések segítségével roegan taátható, enit legjobban bizonyít a noviszádi városi népbizottság, továbbá a jasatomicsi, bácskapalénkai, kulai, noviszádi és sieti járási népbizottságok példája. Az adóbehajtás terén kényszerA javasolt 1950 évi költségvetés a szocialista közgazdaságból származó bevételek további növekedését jelenti. 1949-ben a közgazdaságból származó bevételek 66 százalékra, a lakosságtól származó bevételek pedig a Vajdaságban megvalósított összbevételek 35 százalékára rúgtak. Ezzel szemben 1950-ben a közgazdaságból származó bevételek az összesen tervezett bevételek 71 százalékát, a lakosságtól származó bevételek pedig 26 százalékát alkotják. Ha a közgazdaságból származó jövedelmet 1949-ben 100-as jelzőszámmal jelöljük, akkor 1950-ben e bevételek jelzőszáma 120. A közgazdaságból származó bevételeknek ez az állandó növekedése világosan tanulja szocialista különösen pedig állami szektorunk állandó erősödését és hatalmas részesedését az általános állami feladatok finanszírozásában. Az általános álami akkumulációval vagyis a termékek forgalma adójával kapcsolatos tervfeladat öszszege 7.441.678.000 dinár, ami 1947- hez, mint az első tervévhezviszonyítva (1947—100) 220 százalék. A helyi közgazdaságból származó piaci nyereség terve a költségvetési javaslat szerint 195 791.000 d'nár, ami az 1949 évi megvalósításhoz viszonyítva 44 százalékos növekedés A teljes önköltség csökkentésére irányuló tervfeladat a tartományi és helyi közgazdaságban 107.500.000 d'nár. A mezőgazdasági háztartásoktól származó jövedelmi adó tervezett összege 1.950.000.000 dinár, vagyis a múlt évben a mezőgazdasági háztartásokra kivetett adó 79 százaléka. A mezőgazdaság magánszektorából származó nemzeti jövedelem a múlt évihez viszonyítva szintén 79 , százalékra csökkent úgyhogy ez a terv teljesen reáli megvalósítható és összhangban van a mezőgazdasági háztartások valóságos jövedelmével. Az így, csökkentett nemzeti jövedelemre hatással volt a szövetkezetek erőteljes tömegesedése tartományunkban, vagyis az egyéni meintézkedéseket kizárólag a tőkés és üzérelemekkel szemben alkalmaztunk. A mindenfajta jövedelmi adó behajtására 1949-ben tartományunk területén 124 kényszereladás történt. 1939-ben a Duna bánságban, 2,074 kényszereladás volt, amiből becslésünk szerint, 1867 kényszereladás Vajdaságra esett, átlag 1051 dinár tartozás miatt. Az 1949-ben végrehajtott adókötelesek hátralékos adója átlagban 154500 dinár volt, birtokuk kiterjedése pedig átlagban 34 hold. Ez világosan mutatja nemcsak azt, hogy népállamunkban az adót rendszerint meggyőzési eszközökkel és a legszélesebb néprétegek támogatása mellett végezzük el s csak kivételes esetekben folyamodunk közigazgatási eszközökhöz, hanem azt is tanúsítja, hogy kényszereszközeinket kizárólag a tőkés és arzelemekkel szemben alkalmazzuk. A takarékbetétek tömegessé vált rendszere lakosságunk körében igen nagyjelentőségű szocialista gazdaságunk számára és e téren nyílt év folyamán bizonyos előmenetelt tapasztaltunk Magában december hónapban a takarékosság hete alatt tartományunkban 41.833 000 dinárifi betétet helyezett el 99.802 új betétes. A továbbiakban Arnold Rajh ismertette az alapvető építkezések és a társadalmi életszínvonal céljait szolgáló beruházások tervének megvalósítását. Az 1949 évi költségvetési terv 1.072.062.000 dinárt irányozott elő erre a célra, és megvalósult 1.070.760.000 dinár, vagyis csaknem száz százalék azőgazdasági háztartásokról a szocialista gazdálkodásra való áttérés. Arnold Rash további fejtegetése során hangsúlyozta, hogy a pénzügyek terén a legfontosabb feladat az adó idejében történő és arányos beszedése, mert ily módon lehetetlenné válik az árualapok káros áttörése , ez közvetve hatással van a dolgozók életszínvonalának emelésére is. A költségvetési terv előirányozza népkölcsön kiírását is, 430.000.000 dináros összegben a beruházások finanszírozása céljából. Az 1949 évi szöeüségvetés megvalósítása Az 1950 évi kösségvetés mmw.n Luka Mrksics, a tartományi végrehajtó főbizottság elökének beszélte Ezután Luka Mrksics, Vajdaság Autonóm Tartomány végrehajtó főbizottságának elnöke kapott szót. Miután hangsúlyozta, hogy tartományunkban a hazánk ellen irányuló gazdasági zárlat és politikai nyomás ellenére jelentős eredményeket értünk el a társadalmi tevékenység minden területén, a továbbiakban egyebek között a következőket mondotta: — Éppen ezek között a körülmények között még nagyobb mértékben kifejlődött és elterjedt a szocialista munkaverseny. Tartományunk vállalataiban 1949-ben 14.346 rohammunkást avattak, vagyis 46 százalékkal többet, mint 1948-ban Ezeknek jórésze nyitó és észszerűsítő. A tartományi gyáriparban 1949 folyamán a munkások 88,91 százaléka részt vett a versenyben, az 1948 évi 74 42 százalékkal szemben. A brigádrendszer szintén jelentős mértékben kifejlődött vállalatainkban. 1948-ban 92 brigádban a munkások 41 százaléka dolgozott 1949-ben pedig a brigádok száma 232-re, a brigádok munkájába bekapcsolt munkások arányszáma pedig 73 százalékra növekedett. A munkaközösségek ilyen önfeláldozó erőfeszítéseinek, valamint a vezető szervek állhatatosságának és találékonyságának eredményeképpen tartományi gyáriparunk 104 százalékban teljesítette termelési tervét. 1948-hoz viszonyítva 25,5 százalékkal növekedett a termelés A szocialista munkaverseny és a munka nagyobb termelékenységéért folytatott harc hozzájárult ahhoz, hogy 1949-ben a helyi gyáripar is sokkal nagyobb százalékban megvalósítsa tervét mint 1948-ban A helyi I. terve 85,17 százalékban valósult meg az 1948 évi 57,38 százalékkal szemben. Ez helyi termelésünk jelentős előrehaladásáról tanúskodik. Ha az 1948. évi terv értékét 100-zal jelöltük, akkor 1949 ben a jelzőszám 153. Helyi gyáriparunk munkájának további javítása céljából 1950-ben külön kell választanunk a szilárd terv szerint dolgozó vállalatokat, azoktól a vállalatoktól, amelyek piaci nyereségért dolgoznak továbbá fokoznunk kell a harcot a juttatott kontingensek megvalósításáért s azért hogy arra használták fel őket amire szánták szisztematizálni és fokozni kell a nyilvántartást, hozzá kell látni a vezető szakkáder neveléséhez és kitartóan harcolni a munkaerő biztosításáért, a teljes önköltség csökkentéséért, stb. Luka Mrksics beszéde további részében kiemelte a falusi szocialista szektor erőteljes növekedését azáltal, hogy a dolgozó parasztság tömegesen belép a meglévő és újonnan alakult termelő parasztszövetkezetekbe, továbbá kiemelte a mezőgazdasági termelés tervének megvalósításában elért sikereket és a mindenfajta állatállomány gyarapodását. 1950-ben a falu átalakítása tekintetében a legfőbb feladat a termelő parasztszövetkezetek szilárdítására, szervezeti rendezésére és további tömegesítésére irányuló munka, s különösen gondot kell fordítani a mezőgazdasági termelés további növelésére. Az építészet tervének megvalósításáról beszélve Luka Mrksics ezután a következőket mondotta: — Tartományi építőiparunk 614 termelési feladata 1949-ben 87,1 százalékban megvalósult ami 1948. hoz viszonyítva 06 százalékos növekedést jelent noha átlagban véve a terv megvalósításában több (folytatás a harmadik oldalon)