Magyar Szó, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-02 / 51. szám
M jum* a ? fvISIilfáUl mfmV ! Vajdaság Autonóm Taktomina Népszkupolinájának VII. rendes ilésszaka Kormányunk és Pártvezetüségünk számtalanszor rámutatott iírai demokráciánk féryesére és arra, hogy behatóan foglalkozzon a tömegek még tevékenyebb részvételével államigazgatásunkban Dobrivoje Vieites elvtárs beszéde Dobrivoje Vidics elvtárs, a költségvetési vitában felszólalva kiemelte, hogy a javasolt költségvetés magában foglalja azoknak a feladatoknak egy részét, amelyeket a Szövetségi Szkupstina legutóbbi ülésszaka tűzött ki elénk. A költségvetésben felsorolt legfontosabb feladatok közül különösen kiemelkednek a közgazdasági feladatok amelyekre a népbizottságoknak már az év elején nagy figyelmet kell fordítaniuk és konkrétan meg kel határozniuk milyen alapvető intézkedéseket kell tenni, hogy ezek a feladatok sikeresen megvalósuljanak. Vidics elvtárs ezután áttért a vessetés problémáira és egyek között a következőrcet mondta: (Folytatás a második oldalról) mint ezer szakmunkással kevesebb vett részt, mint 1948-ban. 1949-ben az állami szektoron 174 lakóépület, 21 hidalda, 101 sertéses, 54 istálló, 8 baromfiór, stb. a szövetkezeti szektoron pedig 26 otthon, 14 istálló, 231 disznóól, 108 fiaztatól, 43 baromfiór, 58 akol, és 41 raktér épült, azonkívül ezer és ezer különféle objektumot átalakítottak. Habér 1950-ben az állami szektorban 1949-hez viszonyítva jelentősen csökkent az alapvető építkezések beruházási terve, a szövetkezeti szektorban azonban 1949-hez viszonyítva jelentősen növekedik és 2.645.880 dénárra rúg. Ebből a termelő parafztszövetkezeteknek nyugott beruhásási kölcsön összege 2.495.830 dinár. Ezután Zinka Mrksics elmondotta, hogy a felvásárlás 1949. évi terve nagyjából jó eredményekkel megvalósult, majd a munkaerő kérdésére térve át így folytatta: — 1948-tól eltérően sok tartományi és helyi jelentőségű közgazdasági ágazatban 1949-ben nem merült fel a munkaerő kérdése. Egyes vállalatokban még több munkaerő is volt, mint amennyire szükségük lett volna, a tartományi mezőgazdasági birtokoknak, az építőiparnak és a téglagyáraknak viszont nem volt elegendő munkaerejük. Ezért munkaszolgálatunknak az a feladata, hogy 1950-ben sokkal nagyobb figyelmet fordítson arra a kérdésre, hogy kielégíthessük ezeknek a közgazdasági ágazatoknak a munkaerő-szükségletét. Ugyanígy 1950-ben nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdasági tanulók számának növelésére, továbbá fokozni kell a munkát új káderek kiképzésre és szakmai tudásuk tökéletesítése érdekében, több tanfolyam megszervezése, stb. útján. A népbizottságoknak teljes támogatást kell nyújtaniuk a szövetségi és köztársasági vállalatoknak, a munkaerő biztosításáért és a munkaerővándorlás ellen folyó harcukban végrehajtva azokat a rendeleteket, amelyek ebből a célból megjelentek.Miután kiemelte, hogy a végrehajtó főbizottság a szociálisügyi hivatalok útján különleges figyelmet fordított a gyermekvédelemre, Anka Mrksics megemlékezett tartományunk kulturéletéről és egyebek között a következőket mondotta: — Nagyon komoly és szép eredményeket értünk el tartományunkban a néptömegek kulturszínvonalának emelése terén. 1949 ben 112 népegyetemi és 133 előadó szekció működött. Ezek keretében 5.198 előadást tartottak, mintegy 800.000 hallgató előtt. Falvainkban és városainkban 1949 folyamán 583 népkönyvtár és 9 városi könyvtár működött összesen 780 000 könyvvel amelyek közül 630.000 könyv forgott közkézen, vagyis 17,7 százalékkal több, mint 1948-ban. A könyvtárak látogatóinak száma pedig 31,7 százalékkal növekedett A népkönyvtárak és olvasótermek keretében 350 előadást, 180 irodalmi estet stb. tartottak. A 88, árusítással egybekötött könyvkiállításon 20,000 könyv kelt el a nép körében A mozide adásokon több mint 9 milló ember vett részt, vagyis 18,4 .Eddigi munkánk eredményei eb-ben az iszosznáfban, lap? Ön pedig fürben élelvendűek ahhoz, hogy átékeljünk bizonyos jelenségeket, irányításunk módszerével, hogy ennek alapján foglalunk álláspontot és lássuk, milyen negatív tepaszfudatokat mutat a gyakorlat és milyen erőfeszítéseket kell tennünk, hogy az irányítás módszerében annyira fejlődjünk, hogy képesek legyünk felölelni a megovásra váró feladatokat. A végnetrakő főbizottságnak, mint e Szkupstina szervének mindenekelőtt az a feladata, hogy útmutatásokkal segítse a járási és városi népbizottsgokat, másrészt peddig, hogy biztosítsa a líuventte 1- i adatok operatív végrehajtását Azt százalékkal több, mint 1948-ban. Múzeumainkat 1949-benmintegy 160.000 személy látogatta, az állami színházakban pedig 390.000 ember nézte végig az előadásokat. Az amatőr színjátszó csoportokban M..276 aktív és mintegy 10.000 pártoló tag tömörült Az amatőr színházak, 3.448 előadást tartottak s ezeket 1.300.000 ember nézte végig. 1949 folyamán 53 énekkarban, 2.755 énekes versenyzett, stb. stb. Ugyanígy komoly eredményeket értünk el a nemzeti kisebbségek kulturszínvonalának emelése terén is. 1949 folyamán a vajdasági kulturegyesületek szövetsége keretében 168 nemzeti kisebbségi kulturegyesület működött mintegy 20.000 taggal. Ezek közül 90 magyar, mintegy TO.OOO taggal, 35 Dömém 2.400 taggal, 1 ruszin 1.119 taggal és 32 szlovák 5.062 taggal. Ez azt jelenti, hogy 1949-ben 49-nel több ilyen kisebbségi egyesület működött, mint az előző évben. A népegyetemeken a nemzeti kisebbségek nyelvén 180 előadást tartottak, éspedig 61 politikai tárgyú előadást, 51 előadást a szocialista országépítés témaköréből, valamint 46 népszerű tudományos előadást. Az előadói munka nagyobb részét azonban a különféle tömegszervezetek végezték. 1949 folyamán Vajdaságban a nemzeti kisebbségeknek 158 könyvtáruk volt mintegy 30.000 könyvvel. A kulturális-művészeti tevékenység legfejlettebb formája, amely állandóan fejlődik mind tömegesség, mind pedig minőség tekintetében, a színjátszás. 1949-ben 145 műkedvelő csoport volt 3000 tevékeny taggal, vagyis 137 százalékkal több, mint 1948-ban. Ezek a csoportok 1145 előadást tartottak, amelyeken 433.000 néző vett részt. 1949-ben 149 kisebbségi műkedvelő csoport vett részt a versenyben. Ki kell emelni a nézők számának rendkívül nagy növekedését minden nemzetiség körében az előbbi évhez viszonyítva. Különösen nagy kulturális hatást gyakorolnak a tömegekre a román műkedvelő csoportok. A Szubotián működő Magyar Népszínház minőség tekintetében nem marad el a Noviszádon működő Vajdasági Népszínház mögött A nemzeti kisebbségek kiadói tevékenysége érezhetően növekedik 1949-ben 194 mű jelent meg az 1948 évi 67-tel szemben stb. Mindezek az adatok meggyőzően tanúskodnak arról, hogy Pártunk és néphatóságaink állandóan és mind nagyobb mértékben gondoskodnak dolgozó népünk kulturális fejlődéséről. Egyúttal mutatják azt is, hogy a kultúra a dolgozó nép tulajdonává vált, amelyet saját alkotó munkájával szüntelenül gazdagít. Ezután a végrehajtó főbizottság elnöke népbizottságaink munkájáról beszélt, majd egyebek között a következőket mondotta: „ Elmondhatjuk, hogy népbizottságaink munkája 1949 ben az előbbi évhez viszonyítva javult, habár még mutatkoznak fogyatékosságok munkájukban, így például a végrehajtó főbizottság, valamint a járási városi népbizottságok közötti kapcsolat 1949 folyamán megfelelő volt. Iyakori tanácskozásokat tartottak az egyes ágazatok megmondhatjuk azonban, hogy a végrehajtó főbizottságban nem fordítottak megfelelő fgyelmet arra, hogy útmutatásokkal lássák el a járási, városi és helyi népbizottságokat az irányítás médiával kapcsolatban, hogy a végrehajtó főbizottság a maga reszortjaiban inkább a feladatok operatív végrehajtásáért folyó harc vonalán haladt. Ez nem volna hiba, ha ezzel egyidejűleg a végrehajtó főbizottság minden reszortja megtette volna a többi intézkedést is, hogy a járási és városi népbizottságok reszort-szervei megértsék ingyen szervezeti, szakos politikai intézkedéseket kell megtenni a különféle feladatokkal kapcsolatban,s bizottjaival. Megtörtént a járási népbizottságok átszervezése és jelentős mértékben kiegészítették a közalkalmazottak káderének összetételét. Számos tanfolyamot rendeztek az állami közigazgatás kádereinek kiképzése érdekében, így, működött egy tanfolyam a helyi népbizottságok elnökei és titkárai számára, egy másik tanfolyam pedig, amelyet Beográdban tartottak meg nagyon jó eredménnyel, a járási népbizottságok elnökei és titkárai számára. A közalkalmazottak számára rendezett 144 tanfolyamon 5.868 személy vett részt. Ezenkívül folyamatban vannak a népbizottságok adminisztrátorai számára szervezett tanfolyamok, 24 járási és városi népbizottság keretében 1027 hallgatóval. A járási és helyi népbizottságok keretében létrejött az állandó felvásárló apparátus, amely lehetővé teszi, hogy a felvásárlási tervek legnagyobb részét ennek az apparátusnak az útján lehessen lebonyolítani. 1949 folyamán megtisztogatták a helyi népbizottságokat a különféle ellenséges elemektől, a helyi népbizottsági választásokon pedig sok új bizottsági tagot választottak, akik kitűntek eddigi munkájukkal és erőfeszítéseikkel Mindez azt mutatja, hogy tovább fokozódik a népbizottságok munkájának szervezettsége és javul minősége. E mellett azonban népbizottságaink munkájában komoly fogyatékosságok is vannak, így például 1949 folyamán úgyszólván egyetlen járási és városi bizottságunk sem tartotta meg a törvényes időközben rendes üléseit. Több hónap is elmúlik anélkül, hogy egyetlen teljes ülést is tartottak volna, például Topolyán és Versecen, a pancsevói járási népbizottság pedig az egész elmúlt év folyamán csupán egy ülést tartott. A járási és városi népbizottságoknak összesen 220 ülést kellett volna tartaniuk, e helyett azonban csak 123-at tartottak meg. Ennek egyrészt az volt a következménye, hogy a végrehajtó bizottságok mint az állami közigazgatás szervei eltávolodtak népbizottságuktól, másrészt pedig a népbizottságok ily módon nem képezik a népuralom élő és aktív testületét. A választók gyűlését a legtöbb esetben nem tartják meg a törvény által előírt időközökben. Ebben a tekintetben az 1.libunári, topolyai, pancsevói, noviszádi, rumai és szremszkomitrovicai járások a legrosszabbak. Ezeknek a területén vannak olyan helyi népbizottságok, amelyek ebben az évben egyszer sem tartották meg a választók gyűlését. A járási és városi bizottságok ülésein leginkább közgazdasági kérdéseket tárgyalnak meg, viszont kevés, figyelmet fordítanak a nem közgazdasági vonatkozású ágazatokra. A járási végrehajtó bizottságok 1949 első tíz hónapjában tartott, 293 ülésének napirendjén 108 esetben szerepelt a felvásárlás, 62 esetben az adófizetés, a szűkebb értelemben vett kommunális ügyekről, a munkaerőről, közoktatásról stb. viszont ritkán vagy egyáltalán sohasem tárgyaltak. A helyi népbizottságok munkáját ezeken az üléseken mindössze 13 esetben vitatták meg A helyi népbizottságok munka Továbbá, a végrehajtó főbizottság megbízottai nem igen tanulmányozzák a szervezeti formákat, amelyeket fejleszteni kellene, vagy amelyek kifejlődnek a helyi népbizottságban, vagy a helyi népbizottságok körül. Ily módon a helyi népbizottságok apparátusának kiépítésével kapcsolatos kérdést s a nép bevonását az államügyek igazgatásába a végrehajtó főbizottság megbízottai átengedik a járási népbizottságoknak, úgy vélik, habár ezt senki sem fogalmazta meg, hogy ez a járási népbizottságok gondja és dolga. Úgy vélem, elvtársak, hogy ez is komoly fogyatékosság a végrehajtó főbizottság munkamódszerében s hogy ezt helyre kellene hoznunk. A járási népbizottságokban sok megbízott hajlamos arra, hogy azt mondja: »Nekem nehéz megváló®»« tani a feladatokat, mert nincs fizetett apparátusom a helyi népbizottságban«. Vitáinkban és személyes beszélgetéseink közben sok panasz hangzik el arra vonatkozóan, hogy a helyi népbizottságokban apparátusunk gyenge és kicsi, hogy kevés fizetett káderünk van Ez a beszéd és az ilyen felfogás alapjában véve téves. A helyi népbizottságok megszilárdítása kérdésének lényege abban rejlik, hogy hogyan sikerült bevonnunk a naptömegeket a számos feladat megoldásába. Úgy vélem, elvtársaim, hogy a népbizottságokról szóló törvény meghatározta a kereteket, amelyek között kifejleszthető a termékeny együttműködés a nép és a népbizottságok között s vannak olyan meghatározott formáink, amelyek segítségével, ha lelkiismeretesen kivizsgáljuk munkaeredményeiket, kijavítsuk gyakorlatukat, tökéletesítsük munkájukat, akkor minden helyi népbizottságban ugyanannyi reszortunk lehet, amennyi a végrehajtó főbizottságban is van éspedig fizetés nélküli reszortok, amelyek nem lennének rosszabbak, sőt úgy vélem, bizonyos körülmények között mégjobban is működnének, mint egyes fizetett apparátusok. Ezért nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogyan tevékenykedik például a kommunális kérdések tanácsa bizottsága, a szociális gondoskodás tanácsa, a közoktatásügyi tanács, a pénzügyi kérdések, a mezőgazdaság tanácsa, stb. Annak tanulmányozása, hogy milyen gyakorlat alakult ki ez alatt a néhány év alatt, amióta számos népbizottságban működnek, s a róluk való gondoskodás egyik legfőbb mozzanat, amellyel foglalkozniok kell a végrehajtó főbizottság és a járási népbizottságok megbízottainak. Állami apparátusunk kiépítésében lehetetlen megkerülni annak szükségességét, hogy a dolgozó tömegek részt vegyenek az állam igazgatásában. Kormányunk és Pártunk Központi Vezetősége, de különösen Tito és Kardely elvtársak sok utasításukban, beszédükben és értekezéseikben rámutattak népi demokráciánk lényegére s éppen azt követelik tőlünk, hogy tevékenyen foglalkozzunk a tömegek államigazgatásban való részvételének formáival, módjával és tartalmával. Márpedig a tömegek legközvetlenebbül és legteljesebben éppen helyi méretekben a helyi népbizottsággal való együttműködésben vehetnek részt az államigazgatásban. Ha mondjuk a szociális gondoskodás tanácsa valamely bizottságban körülbelül 20 megfelelő falusi elvtársból és elvtársnőből álló rugalmas testület volna, s ha vezetője képes volna arra, hogy tanulmányozzon a maga falujában bizonyos szociális kérdéseket, — nem merev gyakorlatias módon, — ha e mintegy 20 ember közül egy vagy kettő, mondjuk hozzálátna ahhoz, hogy tanulmányozza az első és második világháború falubeli rokkantainak életét, hogy beszámoljon a tanács előtt arról, hogyan élnek ezek és mit kellene tennie a helyi népbizottságnak ebben a kérdésben, vagy ha a helyi népbizottság nem képes erre, mit kellene tennie a járási népbizottságnak, , akkor ez mindenképpen nagyon hasznos dolog volna. Ha ugyanebben a tanácsban az elvtársnők egy csoportját megbíznák azzal, hogy vizsgálja ki hogyan élnek az árva gyermekek, akiket egyes családok gondjaira bíztak ha ugyanennek a tanácsnak egy másik csoportja tanulmányozná a hadiözvegyek életét, vagy azoknak a családoknak a helyzetét, akiknek fiaik katonai szolgálatot teljesítenek s ha e rendszer szerint mindezeket a kérdéseket feldolgoznánk, vájjon nem örtene-e még konkrétabb tartalmat, szociális gondoskodásunk és vájjon csupán ebben a kérdésben nem lehetne e nagy lelkesedéssel bevonni 400 népbizottságunk munkájába mintegy 8000 aktivistát? Vagy vegyünk talán egy másik tanácsot. E példa alapján észrevehetjük, hogy a reá háruló problematika szerint minden egyes tanács kivizsgálhatná meg! 'á- Elmoshatni'!, hogy népbizottságunk atnulása az Hobbi évhez viszonyítva javait, habár voltak fogyatékosságok is (tunikájában — sjegez fe le Lu&m Mrksicsevn&k f&ts&alakítsáb&n módszerében még mindig kampányszerüség tapasztalható. Még nem hajtották végre minden bizottsági tag helyes megterhelését különféle miamikaerőkkel s ez a legfőbb probléma a helyi népbizottságok munkájában. A polgárok tanácsainak és a bizottságoknak a rendszere 1949- ben fejlettebb volt, mint 1948-ban. A néptömegeknek a hatóság és az állami közigazgatás munkájában való részvétele azonban leginkább a polgárok számos értekezletén jutott kifejezésre, amelyeken megtárgyalták az állami terveket és a foganatosítandó intézkedéseket, s ezeken az értekezleteken mozgósították a polgárok szükséges számú aktíváit, amelyek a néphatóságok szervei nevében végrehajtották a kijelölt feladatokat. Ebből az következik, hogy a helyi népbizottságok munkájukban voltaképpen a néptömegekre támaszkodtak, ami nélkül nem valósíthattak volna meg számos feladatot. Ezt azonban nem tették kellő mértékben azoknak a formáknak az útján, amelyeket a népbizottságokról szóló általános törvény irányoz elő, vagyis a tömegszervezetek útján folyó munkát előnyben részesítették a választók gyűléseivel szemben. Azonban minden fogyatékosság ellenére is, amint már fentebb mondtam, népbizottságaink belső munkája mégis javult. Ha azonban azokról a feladatokról beszélünk, amelyeket népbizottságaink 1949 folyamán megvalósítottak, akkor meg kell mondanunk hogy ezeket a feladatokat sikeresen elvégezték. Ezt tanúsítják az ötéves tervünk megvalósításában elért általános eredmények is. A végrehajtó főbizottság a maga részéről megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy 1950-ben feljavuljon a népbizottságok munkája vagyis, hogy rendszeresen megtartsák a járási és városi népbizottságok teljes üléseit, hogy ezeken az üléseken és a végrehajtó bizottságok ülésein megtárgyaljanak minden kérdést, ne pedig csak a közgazdasági vonatkozású kérdéseket; hogy feljavuljon a helyi népbizottságok munkája, különösen pedig, hogy rendszeresen megtartsák a választók gyűléseit; hogy biztosítsák a törvényszerűséget munkájukban. Néptársak és néptársnők, az 1949- ben elért nagy eredmények azt mutatják, hogy tartományunk dolgozói, Pártunk és Tito elvtárs vezetésével abban az általános harcban kifejtett öntudatos erőfeszítéseikkel, amelyeket ma egész hazánk népei folytatnak, s méltóképpen kivették részüket a szocializmus hazánkbeli, minél gyorsabb építéséből, s az igazságnak a hazugságok és rágalmak feletti győzelemért hazánk szabadságáért és függetlenségéért, a népek között egyenjogúságért folyó harcból. Az 1949-ben elért eredmények egyúttal azt mutatják, hogy tartományunk dolgozói, a munkások parasztok és dolgozó értelmiségiek 1950 ben minden erejüket latba vetik, hogy Pártunk és Tito elvtárs vezetésével sikeresen megvalósítsanak minden feladatot, minden népünk jobb és boldogabb életének megteremtése érdekében.(Folytatás az ötödik oldalon)