Magyar Szó, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-01 / 26. szám

2 A komp a v veszélyes Tasza­ra- i­koncátlan hullámain is Szerencsé- ' «Mi befutott a padéji kikötőbe. A kellemetlen ringatózás után szin­te megkönnyebültünk, amikor a tháraefü­ldre léptünk. Kiszállni, fel­kúszni a töltés egyik magaslatára és széttekinteni e gyönyörű tájon — egy perc műve volt Előttünk ! * bánáti Tiszamente terpeszkedett ! * messzeségbe nyúló búzatáblák-­­­kal, szőlőkkel gyümölcsösökkel. A zöld rengetegben az apró, szétszórt házaik megannyi szigetnek átsza­­nak. A kéményekből vékony füst­­csikok tekergőznek. Valamikor eb­ben a lapályban a Tisza csintalan­­ hullámai kergették egymást, mert I széle® medre volt akkoriban itt a­­ Tiszának, most pedig a padéji sre-­­ dinsztvo" állami birtok kétezer­­ hektáros gazdasága terül el a völgyben. Valóságos faluvá nőtt a birtok, ■ *j onnan épült épületeivel. Félóra­­ eltelik, míg az ember odaér. A­­ gazdasági udvar élesen visszhang­­­­zik a kovácsm­esterek kalapácsüté­seitől és a reszelők sircongásától. Az udvar déli felében elnyúló ha­talmas­, korszerű istállók előtt egy­mást érik a takarmánnyal megra­­j­zott kis vonatszerelvények, ele­­j­tésre készülnek a tehenészek. A nagy szál ember... Még jóformán szét se néztünk,­­ már hozzánk siet egy nagy szál em­ber, Galics Tódor, a birtok igazga­tója. Mint nálunk az emberek ál­talában, ő is szívesen beszél a bir­tok és a munkaközösség munkájá­ról. El­meséli, hogyan szervezték meg, hogy a traktorok két vál­­­­tásban dolgozzanak, és hogyan ér­ték el azt, hogy m­íg másutt ép­pen csak hozzákezdtek a tavaszi­­ szántáshoz, ők már elvégezték és a vetésre készülnek. Míg az igazgató beszél, a kovács műhely ajtajában megáll egy fia-­­ telemiber, s ő is velünk együtt­­ hallgatja. Egy ideig hallgat, de aztán hozzánk lép, és még hozzá­fűzi az igazgató szavaihoz: — & a* a kétszáz hektárnyi­­ 1 *aántás-vetés, amivel az igyosi »Október 6« és a bocsári érmecs­i termelő szövetkezet tavaszi föld­­munkálatait segítettük ? Azt hi-t­­ nm, ezt is fel kell említeni. Ezt terven felül csináltuk s éppenség­gel nem volt kis munka. Megint az igazgató veszi át a írót: h­ogy ám, közös célért harcol­tunk és elértük, amit akartunk. Idejében elvégeztük a tavaszi mun­kát Meg aztán sosem tudja az em­ber, mire jó a jó szomszéd, hát­ha holnap nekünk kell segítség, s akkor valószínűleg ők is viszonoz­zák majd. Az igazgató megint, csak a múlt­­évi munkára tereld a szót, s el­mondja, mennyire igyekeztek el­­lensúlyozni a szárazság­ okozta ne­hézségeket. Az agrotechnikai rend­szabályok alkalmazásával számot­tevően növelték földjük termelő­­képességét, a jól megszervezett nö­vénygondozás a korai vetés és a műtrágya használata hozzájárult a termelési terv megvalósításához.­­ S mi magunk is meglepőd­tetek termésbetakarításkor, hogy a szárazság ellenére földjeink nem­hogy kevesebbet hoztak volna, de még a tervezett termést is túlha­ladták. Hogy szemléltessem állítá­somat, itt van a búza példája: hek­társanfoénó 16 mázsa termést te­r­veztünk, betakarításkor pedig a hektáronkénti átlag meghaladta a 22 mázsát; az árpából 21 mázsát terveztünk és 23 termett, a kuko­rica pedig átlag 4 mázsával töb­bet hozott hektáronként. örülnénk egy tenerautónak Persze, ez a siker bizalmat ön­tött az emberekbe és fokozta mun­kalendületüket. Az őszi szántás­vető-’b--’ ' ,­hogy voltak, akik naponta száz százalékkal is túlszárnyalták nor­májukat. Lőrinc István, Kurucs András és még egynéhányan el­érték, hogy október 15-éig, tehát tíz nappal a kötelezettségben vál­lalt határidő előtt befejezték a munkálatokat.­ A környékbeli szö­vetkezetek meg a magánparasztok éppen csakhogy megkezdték a mun­kákat, s persze felfigyeltek a mi eredményünkre. S nemcsak ők, ha­nem köztársaságunk minden álla­mi birtoka felfigyelt. S ahogy ké­sőbb kiderült, ez ösztönözte őket, hogy ők is minél előbb végezzék el őszi feladatukat. — Megjutalmazzák birtokunkat az őszi eredményért, s mit mond­jak, valóban örülnénk például egy teherautónak. Egyébként elsők akarnak lenni a tavaszi munkálatok elvégzésében is. Nagyban javítják a gépeket, traktorokat és a többi mezőgazda­­sági felszerelést, úgyhogy amikor elérkezik az ideje a tavaszi mun­káknak, készen állnak majd, hogy felvegyék a küzdelmet a tervért. Bizalmuk azért olyan nagy, mert a mélyszántást is rekordidőn belül elvégezték, s még munkatervükön felül segítettek a mélyszántásban a bocsári germecsi termelő szö­vetkezetnek, amelynek több mint 300 hektár földjét felszántották és 100 hektárt­­bevetettek. A gazdasági udvarban már rég nincs semmi zaj. Pihennek a ko­­vácsok kalapácsai, a lakatosok ré­szesei. Mindenki hazatért Az igaz­gató is lassan kifogja a mondani­valóból. Még elmondja, hogy a birtok rengeteget köszönhet a műn '••»«tanácsnak amely ugyszó­ván a munkaközösség egész életét és munkáját kezében tartja és irá­nyítja, és szervezésével biztosítja a sikert. — Munkástanácsunk ezúttal is jó munkát végzett. Felkészülten várjuk a tavassi munkálatokat, és ahogy figyelem a közhangulatot, embereink szeretnének kiérdemel­ni egy újabb jutalmat Th. M. U­iiiVdUÁx uflUXUkátJL'* A borfejtés a nők dolga. Sokezer litar bort kezelnek a birtokon ISO család egy évben A kel­ebi­ai »Újjászületés« termelő parasztszövetkezet a termelésben el­ért munkagyőzelmek mellett még egy másik nagy sikerrel zárta a fault évet Ez pedig az az ered­mény, amelyet a tömegesedés terén ért el. A múlt év elején mindössze 67 család dolgozott a szövetkezet­ben. Számuk azonban egy év alatt 150 családdal bővült, sőt már újabb felvételi kérelmeket is kaptak, a­­melyeket az évi számadáskor tűz­nek napirendre és maguk a tagok határozzák el, hogy kit vesznek fel soraikba. Az építkezés eredményei is kielégítőek Felépítettek egy ló­istállót,­­ 300 sertést befogadó hiz­laldát, ás agg­ódat 200 küldőrvek. Mi Amu Szó 14*61. ti. 1. Bosznia-Hercegovína Népszkopstínája befejezte mannáját Egyhangúlag elfogadták az idei költségvetést Bosznia-Hercegovina Népköz­társaság Népszkopstinája tegnap­előtt befejezte második rendes ülés­szakát. Megvitatta az 1951. évi költ­ségvetésről és az 1949. évi zárszám­adásról­­szóló törvényjavaslatot. A köztársasági kormány nevében Gyúró Pácár miniszterelnök tar­tott beszámolót. Rámutatott arra, hogy ebben az évben a költségve­tésnek több mint felé­ Benica ipari kiépítésére, a tuzlai kokszüzem, a B­ányai uka—Doboj és a Breza— Vares vasútvonal megépítésére és más építkezésekre fordítják. A Szkupstina további munkája során egyhangúlag megszavazta az 1951. évi költségvetés és az 1940. évi zárszámadás törvényjavaslatát, továbbá a Bosznia-Hercegovina közigazgatási területi felosztásáról szóló törvény kiegészítéséről és a köztársasági kormány múlt év szep­tember 29-e és 1951 január 28-a közötti időben kelt rendeleteinek jóváhagyásáról szóló törvényjavas­latokat Ma lép életbe a kiskereskedelmi alkal­mazo­tak fizetéséről szóló rendelet Ma az egész ország területén életbe lép egy új rendelet, amely meghatározza a kiskereskedelmi vállalatokban dolgozó alkalmazot­tak fizetését. Az új rendelet lehe­tővé teszi, hogy a kiskereskedel­mi vállalatok alkalmazottai az áruforgalmi terv megvalósításáért kifejtett munkájuk alapján kapják a fizetést. A személyzet fizetésé­nek új módszere szerint a keres­kedelmi vállalat fizetési alapja ösz­szefüggésben van a vállalat alap­feladatainak elvégzésével. Vagyis az új áruforgalmi terv alapján minden vállalatban meghatároz­nak egy bizonyos összeget mint alapfizetést. Ezenkívül, ha növeke­dik a vállalat áruforgalma, akkor na­gyobb összeg jut a forgalmi költ­ségek fedezésére, azaz növekedik a fizetési alap.­­ Egy kereskedelmi vállalat fizeté­si alapjának összege attól is függ, hogy mennyi megtakarítása van az illető vállalatnak, mivel a meg­takarított összeg is növeli az ala­pot. Vagyis a gyakorlatban a fize­tési alap attól függ, hogy egy vál­lalat teljesíti-e rendesen kötelezett­ségeit, küzd-e azért, hogy csök­­­kentse az áruszállítás, áruraktáro­zás, áruelosztás költségeit, vi­gyáz-e az árura, vagy pedig hagy­ja, hogy elromol­jon, csökkenti-e az üzlethelyiség fölösleges kiadásait 7764 dinár értékű áru minden ispán A zrenyanini földműves szövet­kezet a napokban tartotta évi köz­gyűlését. Az évi beszámoló felöleli mind az eredményeket, mind pedig a fogyatékosságokat. A szövetkezet egyik legnagyobb sikerét a tömege­sítés terén érte el. A tagok száma ugyanis 2445-re emelkedett. A szö­vetkezet kereskedelmi bizottsága mintegy 22 millió dinár értékű árut vásárolt a tagok részére, és ennek egy részét szabadon, más részét pe­dig kötött áron adta. A kereskedel­mi bizottság textilből vásárolt leg­többet, de e mellett a vasáru, fű­szer, lábbeli, sőt még az épület­anyag sem hiányzott Minden tag átlag 7764 dinár értékű árut ka­pott a szövetkezetben. Sz. M. Kémek és diverzánsok főtárgyalása Beográdban Vér, gyújtogatás és kegyetlenkedés a csetnik hordák nyomán — kihallgatták a tanukat — A Petár­ Karagyorgyevics körül tömörülő hazaáruló emigráció által hazánkba bevetett kémek és diver­zánsok bűnperében a vádlottak ki­hallgatása után sor került a tanuk kihallgatására és a bizonyítási el­járásra. Nededyko Relyics és Bogolyub To­palovics tanukat 1944 júliusának végén erőszakkal mozgósították Mi­lasinovics vádlott csetnik-egységei­­be. Emlékeznek, hogy Milasinovics személyesen, vagy pedig emberei révén, mennyi gémosztettet vitt vég­hez. A tanúvallomások alapján, a­­melyek szerint Milasinovics szemé­lyesen megölt két partizánt, és megvert egy sebesültet, a közvád­ló erre a gyilkosságra is kiterjesz­tette a Milasinovics elleni vádat.­­ Amikor nem akadt polgári sze­mély, akit verhetett volna, — mondja Nedelyko Relyics tanú. — saját embereit kínozta. Amikor pe­dig nem akadt ember a közelében, akkor lovát ütötte-verte. Egy al­kalommal legázolt a lovával egy bé­késen ballagó parasztot. Dávid Damjanovics vádlott bűn­tetteiről szomszédja, Jovó Damja­­novics tanúskodott. Több gyilkos­ságot, gyújtogatást, és erőszakot sorolt fel, amelyeket Damjanovics parancsnoksága alatt álló esetni­­kék vittek véghez. Sinkovics Sándor a bíróság előtt kijelentette, hogy Sztanojlo Udovi­­csics és bandája a házak fosztoga­tása során 24.000 dinár készpénzt és több mint 80 000 dinár értékű ingóságot hurcolt el. A TÖMEGGYILKOS MEGSÉRTŐDIK Dusán Dics vádlott csetnikei élén számos gonosztettet vitt véghez. Bicsina faluban például lemészá­rolta a Pulics-családot Erről Vico Buries tanúskodik, aki akkoriban partizán volt. A tanú vallomása közben Hies többször elmosolyodik, egyszer pedig erélyesen tiltakozik, amikor a tanú vérengző gyilkos­nak nevezi. „Sértő«-nek találja ezt a kifejezést. A mosolygás azonban arcára fagyott, amikor a bíróság előtt megjelent. Sirae Pultos, aki szerencsésen átélte azt a bizonyos­­ mészárlást ! — Hogyne ismerném, — mondja a tanú, — ő verte legkegyetleneb­­bül a békés lakosságot, ő gyújto­gatott és gyilkolt legvadabbul. Meg­ölte négyéves kisfiámat, anyámat, feleségemet, lányomat és három testvéremet A 15 éves Milka Pulics 9 éves volt, amikor házukba betört Hies és bandája. Még ma is ott hordja testén annak a látogatásnak a nyo­mait: ott láthatók kezén és testén az Ilics lövései helyén keletkezett forradások. Egy alkalommal Ivan Mudrazs­­dija tanú szolgált Ilics és bandája mulatságának tárgyául: — Az után, ahogy mentem ha­zafelé, találkoztam Diccsel és cset­­nikeivel. Kezemet hátrakötötték és lőszeres ládát tettek, vállamra. Ci­pelnem kellett egészen addig, amíg újabb mulatság nem kínálkozott szá­mukra. Ekkor arra kényszerítettek, hogy friss csirkevért igyam. Megit­tam körülbelül 20 csirkének a vé­rét. Akkor elengedtek, előbb azon­ban összevertek Amikor elkezdtem szaladni, bőrtüzet adtak le utánam, de sikerü­l megmenekülnöm. F­el­bújtam egy vízmosásba. Ezután a tárgyaláson meg nem jelent tanuk írásbeli vallomását ol­vasták fel. A VADBESZÉD Tegnap délelőtt a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság k közvádló­­helyettes­ Milorad Gavrilovics fel­olvasta védbeszédét Csupics Ku­manudh és a­öbbi diver­záns és kém bűnperében. Hangsúlyozta, hogy az eddigi eljárás folyamán,­­ a vád­lottaknak a tárgyaláson tett és ko­rábbi vallomása, továbbá a tanú­vallomások, a kézrekerült nagy­mennyiségű eredeti bizonyító irat beigazolta a vádat, miszerint a vád­lottak egytől-egyig kémek, háborús bűnösök, egyszóval a szocialista Ju­goszlávia megrögzött ellenségei. Az első tíz vádlott bűntetteiről szólva, a kővádló-helyettes kiemel­te, hogy kémkedés és diverzáns akciók szervezésének feladatával küldték őket hazánkba. Az ő ese­tükben törvényeink által a legszi­gorúbb elbírálás alá eső hazaáru­lásról van szó. Kumarich, Popovics, Sztefanovics és a hozzájuk hason­lók csoportja pedig államcsínyt ké­szített elő. A közvádló-helyettes befejezésül a következőket mondotta: — Mivel a vádlottak előre meg­fontolt szándékkal, önként vállal­koztak kémfeladatok végzésére és diverzáns tevékenység megszerve­zésére, hogy a Tájékoztató Iroda határozatát kihasználva, állam­­csínyt szervezzenek, — a közvád­­lóság nevében szigorú büntetés ki­szabását kérem, mert azt a hazánk­ra kényszerített politikai harct akartál­ kihasználni, amelyet vív­mányaink, szabadságunk és füg­getlenségünk védelmében folytat­tunk. Kumanudi Sztefáno*tc*, Sztupi* és Udovcsics vádlottakkal kapcso­­l­­atban javasolom, vegyék tekintet­­­­be a visszaeső bűnözést. Dunjapovica éa Milasinovi­a

Next