Magyar Szó, 1951. október (8. évfolyam, 233-258. szám)
1951-10-01 / 233. szám
Csak ne vigyék őket Oroszországba... T örököknél volt gyakorlat sok évszázados hódításaik során keresztény gyermekeket rabolni, hogy aztán elhurcolják őket valahová törökhonda, s ott hithű muzulmánokat, jó császári alattvalókat, janicsárokat neveljenek belőlük. Ezek voltak aztán a szultán legjobb katonái, az Ozmán birodalom fenyegető ökle, amelylyel gyakran lesújtottak a balkáni és a középeurópai népekre, amikor azok felkeltek a török iga ellen. Így amikor ezek az ártatlan gyermekek felcseperedtek népük, hazájuk ellen harcoltak, s nem volt ritka eset, hogy a csatában tulajdon apjukat, vagy édes bátyjukat is, — persze nem tudva kivel állnak szemben — összekaszabolták, megölték! Micsoda pokoli, középkori elgondolás volt ez! Amikor a bosporusi oroszlán hatalma leáldozóban volt, Európa, de különösen a Balkán félsziget délszláv népei fellélegeztek: megszűnik ez az embertelenség, talán örökre. Tévedtek. Ma ismét feltámadt ez a szellem, a gyermekrablás e formájának szelleme. A tájékoztatóirodások lefújták róla az idők porát, s a nemzetközi politikájuk — az úgynevezett békepolitika — szolgálatába állították. A különbség csak az, hogy ezek az újkeletű janicsár-nevelők nem Allah szakállára, hanem Sztálin bajuszára esküdnek, nem a próféta vallását tartják kizárólag helyesnek, hanem a »csalhatatlan« sztálinista hitet. Úgy gondolom, hogy minden újságolvasó ember — de még azok is, akik ritkábban olvassák a lapokat — ismerik a román tájékoztatóirodások csúf tettét. Még a múlt év június 19-én történt, hogy Belaezkva környékén 9 tizenhárom és tizenhat év közötti gyermek játszadozás közben tudatlanul átlépte a határt, mire a Román Népköztársaság határőrei lövöldözés közepette körülfogták s elhurcolták őket. Mind a kilencen, — hét fiú és két leány — a Belaerkván megrendezett vendéglátóipari tanfolyam hallgatói voltak. A jugoszláv belügyminisztérium múlt év július 29-én tiltakozott az ilyen intézkedések ellen Románia beográdi nagyköveténél, s követelte a gyermekek sürgős visszaszállítását. Ugyanez év szeptember 5-én ismételten visszakövetelte kormányunk az elraboltakat, december 11-én pedig harmadszor is erélyesen követelte, hogy a kilenc jugoszláviai származású magyar gyermeket haladéktalanul szállítsák vissza szüleiknek. Ez év január 6-án bukaresti ügyvivőnk felkereste a román külügyminiszter. Milyen szerepe van a C- viaminnak a növények életében? 2. Melyik állatnak van a nyelve a mellkasában? 3. Hol él az úgynevezett négy szemű hal, amelyik egy időből figyelheti, hogy mi történtje a víz felszínén, s a víz mélyében? VÁLASZ A LEGUTÓBBI KÉRDÉSEKRE: 1. A Boneiba viridis «évis tengeri kukac nősténye eléri amera hosszúságát is, míg a hím alig egy mm nagyságú, így a nőstény mintegy 300-szor nagyobb hímjénél. 7. Az indiai karvaly a világ leggyorsabb madarának számít. Ha teljes erejéből repül, akkor másodpercenként megtesz 97—90 métert is, ami óránkénti 356 km-nyi sebességnek felel meg. 3. Japánban valamint Dél- és Kelet-Ázsiában terem a bambusz, amely a növények világában a növés „rekordere“. A fiatal bambusz ugyanis naponta másfél méternyivel is nagyobbodik és hat hét leforgása alatt 50 méterre szökken. Érdekes tulajdonsága még a bambusznak, hogy 35—30 évenként virágzik. A bambusznak igen nagy gazdasági jelentősége van, így házakat, vizvezetékes öveket, rádióantennát, bútort, igáskocsit, fahvaikat stb. készítenek belőle, de ujabban szenhasználjaika, betonozásiái is a vasrudak helyettesstége. Nagy celladozp-tartaton« feje,i..T fontos szerepe van a Bázisban is. Ez nkiviligaszereket is kér belőle, friss hajtásai ■iok etetésére és őt használják. Kumot és kérte: tegyenek lépéseket a három jugoszláv jegyzék értékeiében. Azóta már 15 hónap elmúlt s a román kormány csak hallgat. S éppen ezzel a hallgatással ismerte be, hogy tudomása van erről a dologról és egyezik a román hatóság eljárásával. A külügyminisztérium legutóbbi, szeptember 25-én keltezett jegyzéke mindezt le is szögezi és megállapítja: »A nemzetközi jog alapelveivel és a civilizált államok gyakorlatával« áll ellentétben ez a magatartás. Hivatalos uton ennyi minden történt az elrabolt gyermekek ügyében. Azok, akik e sorokat olvassák — közöttük sok anya és családapa — minden bizonnyal megértő figyelemmel és részvéttel teszi fel a kérdést: vájjon hol vannak azok a szülők, akiket már több mint egy éve meg■ fosztottak gyermekeiktől, akiket öreg napjaikra ilyen bánat ért. Verbászem, Topolyán, Zentán és Kikinda környéki faluban élnek. Alkalmam volt a minap elbeszélgetni a verbászi szülőkkel. Egyszerű emberek ezek, szegényesen, küszködve élnek. Valter Istvánoknak — a 17 éves Jalter Gyula szüleinek, aki egyike az elrabolt kilenc gyermeknek — 12 gyermekük volt, hat fiú és hat leány. De csak heten maradtak. A többi gyermekük meghalt, s a háború is megtépáz-* ta családjukat. Most még ráadásul ez az eset is megtörtént. Könnyekkel küszködve meséli az édesanya: — Keservesen, de szépen felneveltük Gyulánkat. Jó,szülőszerető gyermek volt. Ő lett volna öregségünkre a támaszunk ... Az egyik fiam megnősült, lányom most megy férjhez ... Nincs szívük azoknak, ártatlan gyermekemet nem engedik haza. Keservesen felsóhajt: — Istenem, istenem, viszszakerül-e az én fiam? Néhány levél került az asztalra. Gyula írta Romániából. Mindjárt, amint elolvastam az első sorokat, megdöbbentem, micsoda gyalázatos játékot kezdtek odaát ezekkel gyermekekkel. Miután Moszkvában és azután mindjárt Bukarestben is belátták, „hogy Marttal már* lehet elérni, megengedték a gyermekeknek, hogy írjanak szüleiknek. Jöttek is levelek, ar amelyekben azt állítják, hogy jól megy soruk, az élelmezés kitűnő, s hogy alkalmuk van tanulni — oroszul és románul. (A janicsárokat is először törökül tanították meg, hogy tudják a koránt olvasni, nyilvánvaló tehát, hogy a XX. század gyermekrablóinak is az elején kell kezdeni, mármint az orosz nyelv tanításával, előreláthatólag azért, hogy később eredetiben tanulmányozhassák a bürokraták sztálini koránját). S végül odairatták a gyermekekkel azt is, hogy hamarosan eljön az a nap, amikor hazajönnek. Értsd: jönnek hamarosan az oroszok, letörlik a föld színéről Jugoszláviát. Persze az egyik levélben sincs szó arról, hogyan kerültek Romániába, s hogy miért nem engedik őket haza. Vagy talán a moszkvai és a bukaresti urak azt képzelik, hogy bárki is elhiszi ezen a világon, hogy a 14—15 éves gyermekek valamilyen politikai okok, vagy elvek miatt nem térnek vissza a szülői házba? — Mintha csak valaki diktálta volna ezt a levelet — mondja Gyula nénje, aki most hamarosan férjhez megy. — A fiam nem tudott ilyen dolgokat mondani, amit a levelekben ír. Olyan anyás volt mindig — teszi hozzá az édesanyja. Ismét nedves lesz a szeme anyját. Még lepényt se süt, amit pedig János se nagyon szeretett. Elszorul a szíve, amikor arra gondol, hogy most már immár több mint egy éve nem törhet le a fiának is egy darabot a lepényből. Elmondja azt is, hogy a nemzetközi Vöröskereszthez is írtak: együttesen mind a kilenc szülő, járjon el ügyükben. De hasztalan: a románok nem is válaszoltak a nemzetközi szervezet felszóllítására. .. — Jót* nem tudok róluk mondani. Ha emberek lennének, már visszaadták volna gyermekemet. Varga András öreganyjával is találkoztam, aki egyre csak azon szomorkodik, hogy az unokája, a 14 éves Andriska fogoly, — valahol meszsze raboskodik. Dubinychné szól ismét: — Beográdban jártam fiam ügyében, a láttam az állomáson a görög gyermekeket, akiket éppen akkor szállítottak vissza hazájukba. Nevettek és örültek, az én szivem meg majd megszakadt, mikor kerül az én gyermekem viszsza. Igen, ezt kérdezi sok anya azoktól, akik sutbavágtak minden emberséget, nem törődnek az aggódó anyai szivekkel, hanem — ha céljaikról van szó — még a gyermekrablástól sem riadnak vissza. Kérdezik a Szovjetunió vezetőitől, akik olyan fennhangon és émelyítően szép szavakkal tudnak mesélni a humanizmusról, a mikor adják vissza a Szovjetunióban visszatartott 63 jugoszláv tanulót. Kérdezik, mikor kerül vissza Valter Gyula, Dubinyi János, Varga András, Varga István és még öt társa. S joggal kérdezik a bolgár kormánytól is, mi a szándéka a három visszatartott gyermekkel. De a moszkvai bürokraták és csatlósaik süketséget mímelnek, amikor a humanista jelszavaikat tetté kellene váltaniok. Ilyenkor nem hallgatják meg az anyák, testvérek szavát, mert az eszük mellett a szivük, az érzésük is megkövesedett, s ehelyett Jamasámondós a XX. században — Allah-szakál helyett Sztálinbajusz — Visszakaráia ax én kintiam 7 Az újabb jugoszláv jegyzék után Valter Gyula leveléből . . . Mert ők érdeklődnek utánatok. Azt írták, hogy írjak sok újságot otthonról, és hogy ti hogy vagytok? Kedves szüleim és testvéreim! Én mikor visszagondolok, akkor egészen meggyengülök és nem tudok gondolkodni, sokszor sírok is. Hogy, hogy is volt odahaza, de azért mégis eszembe jut, hogy nem jó annyit gondolkozni, mert nem bírok tanulni, vagy . . . Valter Gyula leveléből — Csak ne vigyék őket Oroszországba — aggódik keservesen. De lehet a sorok között is olvasni. Elkerülte a cenzúra figyelmét az a mondat, amelyben Valter Gyula kifejezi honvágyát, írja, hogy sokszor mindene belefájdul, annyira szeretne hazajönni, szeretteihez. A másik három elrabolt gyermek — Dubinyi János, Varga—Andrés--és valdjatartván — a csatorna másik partján Överbászon éltek. Szűkös, de azért gyermekien gondtalan volt az ő életük is, míg nem lettek a modern tájékoztatóirodás gangszterizmus áldozatai. — Ott futballoztak a füvesen. — mutat Dubinyiné a csatornapartra. Kenyérsütés közben aocher-mézes madzagot, csokoládélegyeket mutogatnak és ígérnek az elrabolt gyermekeknek, csakhogy céljukat elérjék, és hogy minél jobban sikerüljön a modern janicsárok felnevelése. Ez az érem egyik oldala, de van egy másik is, amely félelemmel beüti el a szülőket. Ugyanis a világ jól emlékszik a katalóniai spanyol gyermekekre, akik Franco elől menekültek a Szovjetunióba. Hol vannak most ezek a gyermekek? Ők is egy ideig hálálkodó leveleket írtak a vendéglátóikról, majd nyomuk veszett S ez az, ami jogos félelemmel betéi el a szülökét K. . . . Különösen titeket és testvéreimet Gyula, írjatok minél többet, mert nem kapok levelet s nagy honvágyam van utánatok. Az összes barátaim, akik velem vannak, tisztelnek benneteket. Kössünk szerződést cirok termelésére Ma a világpiac egyik legkeresettebb terméke a cirok szára és magja. Mivel az idén a cirok termése kielégítő, ezért megvan a lehetőség a kivitelre. Egyes szövetkezeti tanácsok megértették ezt a feladatot és idejében összeköttetésbe léptek és szerződést kötöttek a vállalatokkal. Ezzel szemben akadnak olyan szövetkezetek, amelyek nem kötöttek szerződést, sőt az egész kérdést teljesen elhanyagolták, így van ez Zomborban, Zentán, Versecen, Kiksindán. Még ma is közömbösen kezelik ezt a kérdést pedig a árok termesztése az ő hasznukat szolgálja. A cirok szár és mag kivitelével termelő szövetkezeteink deviza-dinárt kapnak, amit felhasználhatnak mezőgazdasági gépek, traktorok vásárláséra. Például a bacskipetrováci »Borisz Kidrics« termelő szövetkezet külföldre szállított termékeiért devizát kapott, amelyen a legnagyobb mezőgazdasági gépeket is megvásárolhatja. A cirok aratásának réegszervezése és a kivitel előkészítése fontos feladatot állít termelő szövetkezeteink elé. A cirok szár és mag kivitelét és a szerződések megkötését a noviszádi »Kooperative« tartományi kiviteli vállalat végzi. Új darabok a topolyai Járási Magyar Népszínházban A szépen fejlődő járási népszínház több új darab bemutatását vette tervbe az új színházi idényben. Elsőnek Garvay Andor háromfelvonásos színművét, a Bent az erdőben-t mutatta be, ezt Goldoni Carlo olasz vígjátékíró k klasszikus értékű vígjátéka a Kávéház követi, majd Bakonyi-Szirmai nagysikerű operettje, a Mágnás Miska kerül színre kitűnő szereposztásban. Tervbe vette még a színház, hogy a szezon folyamán bemutatja Sulhóf József két darabját, a Méregszekrényt és a Tavaszi vihart és Majtényi Mihály »Fürdőkaland»-ját. Kiosztották továbbá az alatszertár című szinmű szerepeit, valamint Trifkovics Koszta énekes-zenés vígjátékának, a Válogatós leány-nak a szerepeit is. (6) Mapawiki rádióhírek: HÉTFŐ, OKTÓBER 1. Rádió Jugoszlávia: (236,6 m hullámhossz) 5,00: Hírek. (49,18 m hullámhossz) 16,30: Hírek. (236,6 m hullámhossz) 1830: Hírek. 21,00 és 23,30: Hírek. A zágrábi rádióban: (264,7 m hullámhossz) 18,30: Hírek. A noviszádi rádióban (212,4 m hullámhossz) 5,30 és 20,00: Hírek. Az eszéki rádióban: (202,1 m hullámhossz) 14,00: Hírek. NOVISZÁDI MOZIMŰSOR: Népmozi: ».Régiségüzlet:, angol film (4, 6, 8). Zvezda: »A király«, francai film (fél 4, fél 6, fél 8). Szlavica: »Largo Sziget«, amerikai film (4, 6, 8). Jadran: Javítás miatt zárva. SZUBOTICAI MOZIMŰSOR Jadran: »A fiatal Winslow«, amerikai film (4, 6. 8). Avala: »Régiségkereskedés«, angol film (4, 6, 8). Zvezda: »Johnny Belinda", amerikai film (4, 6, 8). Is negyedik negyedévi adóterv készül Bajsán Most dolgozza ki a bajsai adóbizottság negyedik negyedévi adótervét. A három-, negyedévi adótervet már teljesen megvalósították, csak néhány megrögzött adóhátralékos akadályozza meg a munkát, mint például Kolár Péter, Sztojanovics Radovan, Z. Szakál Károly és Rác József. • Súlyo, szerencsétlenség történt a napokban Saigonban a régi épületek ledöntése alkalmával. Ez alkalommal 30 személy életét vesztette, 29 pedig súlyosan megsérült. • Új vízvezetéket kap Sibenik, Dalmácia egyik legnagyobb ipari központja. A vízvezeték napi teljesítménye 17.000 köbméter, vagyis 200 liter másodpercenként. A vizet a Krk folyó melletti forrásból vezetik, amely mintegy 60 km-nyire fekszik a várostól. • Árvíz ellen biztosítják földterületeiket Szlavóniában a termelők. Szlavónia falvainak fronttagjai, — száng szerint több mint 60 ezren — ez év őszén mintegy félmillió önkéntes munkaórát, dolgoznak a hegyi folyók medrének kimélütésén, hogy ilymódon megakadályozzák a folyók áradását. • Fotóamatőr klub létesült a napokban Csantavéren. Eddig mintegy 30 tagja van. A tagok a klub vezetősége által rendezett tanfolyamokon elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek. • A felsőbácskai villanyhálózat kiszélentésekor Bajsa faluja villanyvilágítást kap. A villanyhálózat bevezetéséhez szükséges pénzöszszeget a helyi népfrontszervezet gyűjti. Útlevé szerzéssel szélhámosodott Vilim Csuka, a noviszádi »Petar Drapsin« gyárban dolgozott mint géplakatos. Itt ismerkedett meg Weisz Antal német származású munkással. Megtudta, hogy Weisz Németországba szándékozik utazni, csak még nem kapott útlevelet. Csuka erre eldicsekedett, hogy nagyszerű kapcsolatai vannak Beográdban a minisztériumban, úgyhogy négy hét alatt meg tudja szerezni az útlevelet. A naiv mesével felültetett hiszékeny embertől 7.000 dinárt kért a »költségek fedezésére«. A látszat kedvéért kérvényt is irozott áldozatával, amire azonban hiába várták a választ, győzben Védsz közvetítésével na is tudomást segrzett Vilim Csuka »nagyszerű kapcsolatairól«. Ezek szintén hozzá fordultak közbenjárásért. A szélhámosság egy 67 jó üzletté vált; Csuka rövid idő alatt mintegy 23.000 dinárt csalt ki áldozataitól. Vilim Csukaezenkívül jó anyagi jutalomellenében lakásügyek elintézésére is vállalkozott Pervije itt sem tehetett semmit, csupán a pénzt vette fel. Nemsokára azonban ráismerték a utalóra és feljelentették. Az ügyet « noviszádi kerületi népbíróság • ál-svait» A» »-vé--kenységével visszaélő szélhámost kétévi szigorított jogi bimmatárcák.