Magyar Szó, 1952. november (9. évfolyam, 261-286. szám)

1952-11-01 / 261. szám

Szóbeszéd tárgya továbbra is a választás Szabotica fserttyétjén Levítézlett a vitéz" Csurgón és a györgyéni­­rongyosok", akik mégis tudnak politizálni Szaboticán és környékén mert lebonyolították a köz­ségi népbizottsági jelölése­iket. Az emberek között azon­ban még mindig szóbeszéd tárgyát képezik a jelölési gyűlések. Nem mindennapi események voltak ezek az ér­tekezletek, ahol az emberek összejöttek, megbeszélték és megvitatták, kit jelölnek, ki érdemes arra, hogy képvisel­je őket a népbizottságokban. A zavarosban halászni aka­rók pedig itt-ott alattomban felütötték fejüket megkísérel­ve, hátha sikerül egy-két ar­ra érdemtelen emberüket be­csempészni a jelöltek listájá­ra. Számtalan példát sorol­hatnánk fel bizonyítva, hogy ez nem sikerült nekik. A nép mindenütt éber volt, lelep­lezte őket. Csurgón, a Pallastól nem messze lévő kis faluban is bi­zonyára sokáig emlegetik a választók jelölési gyűlésü­ket Márcsak azért is, mert megtörtént a következő eset A választók összejövetelén hirtelen fölállt Vörös And­rás. — Én Farkas Andrást je­lölöm, — mondta határozot­tan — őt tartom a legmeg­felelőbbnek, aki majd érde­keinket méltóan képviseli. Egy pillanatra csönd tá­madt a teremben, majd pe­dig felzúdultak az emberek. Cabai József tanító felállt és emlékeztette Vöröst, hogy je­löltje még a gyűlésen sem a­­kart résztvenni, és megüzen­te el sem jön, mert ez őt egyáltalán nem érdekli. Ho­gyan is jelölhet egy ilyen ember, akinek semmi helye sincs a népbizottságban és szó­ba sem jöhet, hogy a jelöl­tek listájára kerüljön. Vörös megmaradt javaslata mellett és még kétszer is jelölte Far­kas Andrást, de a csurgói vá­lasztók egyöntetűen követel­ték, hogy Farkas András ne­vét töröljék a listáról. Meg is okolták miért Levitézlett „vitéz“ nem képviselheti őket a népbi­zottságban. A hírhedt Horthy-rendszer­ben „vitéz“ Farkas András volt a neve és címét büszkén is viselte. A felszabadulás u­­tán, ha ugyan véletlenül el­­vetődött valamilyen nép­frontértekezletre, akkor igen kétszínűen „a nép érdekeit“ védte. Ócsárolta a felvásár­lást és ellenszegült, szidta a Népfrontot, semilyen mun­kaakcióban sem vett részt. Ellenséges beállítottsága mel­lett talán nem is tartotta ■méltónak egy egykori „vitéz­ihez“, hogy lapátot, kapát vé­ve kezébe beálljon a min­den „rangnélküli“ fronttagok­­közé önkéntesen dolgozni é­­píteni Érdekes eset történt Györ­­gyénben is. Akadt itt né­hány gazdag paraszt és szer­­­­vezkedve arra számított, hogy a választók éberségét kikerülve saját akaratát ér­vényesíti. Odáig mentek, hogy saját listát állítottak össze a maguk jelöltjeikkel. S jelszavakat is bevetettek. Többek között azt: „Nem aka­rnnk a párttagokat a népbi­zottságba“, így aztán a választói gyű­lésen a jelöléskor a népfront -tagok a maguk jelöltjeiket­­ ajánlották, ők pedig a saját­jaikat. Rosszul számítottak azon­ban ezek a mindig elégedet­len, izgága gazdag parasztok, amikor azt mondogatták, hogy Györgyénben senki sem szeret politizálni, és hogy „ezek a rongyosok azt sem tudják, mi a választás“. Nos, ezek a „rongyosok“ igenis megmutatták, tudják mi az a választás, s azt is tudják, hogy mit szándékoztak ezek a gazdák s ezért s­ajtót is mutattak nekik. M. M. Konosszusen­ iljrai nagyis Zentán NAGY MUNKAAKCIÓ LESZ VASÁRNAP Tegnapelőtt este a zentai Eugen épület nagytermében mintegy 750 álsió jelenlétében kongresszus előtti ifjúsági nagygyűlés volt Ezen a nagy­gyűlésen Mitya Novkov, a tartományi ifjúsági vezető­ség tagja és Molnár Gábor József, a városi pártvezető­­ség titkára beszélt a VI. párt kongresszus jdentőségéről, valamint a közelgő népbi-­zottsági választásokról. Holnap, vasárnap Zentán nagy munkaakciót szervez­nek abból az alkalomtó­l, hogy a JKP VT. topegresz­­szisa megkezdi munkáját n®igan számolták el a larmanapotot a szárazság következtében Szövetkezeti közlemény a tartományi közgyűlés anyagából A Tartományi Szövetkezeti Szövetség legutó­bbi ülésén, melynek anya­gát jórészt leközöltük annak idején, felmerült az elszámolás kérdése is, tekin­tettel a szárazságra. Sokoldalú vita alakult ki e körül, melyből az alábbiakban Aca Popovics, a rumai járási szövetkezeti szövetség agronómusának fel­szólalását közöljük le. Javaslatát, mint jót, helyeselte a közgyűlés azzal, hogy természetszerűen ez sem lehet kaptafa minden szövetkezet számára. Habár már volt róla szó, én mostan a gazdasági szám­adás alapján ténykedő szö­vetkezetek jövedelmének fel­osztásáról beszélnék, mert szerintem ez a kérdés igen időszerű, mivel ettől függ a gazdasági számadás sikeres alkalmazása. A gazdasági számadás elősegítette a szö­vetkezetek szervezeti meg­erősödését, a pausás díjazá­sok megszüntetését, de ami az embereknek a termelés iránti érdekeltségét illeti, ez főleg attól függ, hogyan ju­talmazzuk az emberek­et és ■tartjuk-e magunkat a gazda­sági számadás elveihez, a­­mint azt a kezdetben elgon­doltuk. Nálunk Román az a kér­dés mér régebben, néhány hónappal ezelőtt felvetődött. Az itt elhangzott vitából azt szűrtem le, hogy továbbra is a normanapok alapján kell javadalmazni az embereket. Nálunk azonban nem ez a helyzet. Nálunk a szövetke­zeti tagok érdeke, hogy ne legyen mindenkinek egyfor­ma jövedelme, legyenek bi­zonyos eltérések, ami ösztön­zi őket a munkában. Ennek többféle változata van, a­­mint arra a beszámoló is rá­mutatott. Vegyük például, hogy a jószággondozók, akik megvalósították­ tervüket, azt követelik, legyen min­den a terv szerint. A követ­kezőket mondják: Úgy ter­vezték, hogy egy normana­pért 280 dinárt kapunk, és mi követeljük, hogy meg­kapjuk a tervezett norma­­nap teljes értékét. A föld­műves brigád tagjai, akik hi­bájukon kívül nem teljesí­tették tervüket, természete­sen nem egyeznek ezzel. Sze­rintünk ezt a kérdést úgy kell megoldani, amint azt meghatározza maga a gazda­sági számadás. A szövetkezet egy gazdasági egész és egy normanap érték érvényes szá­mára. Egy összeget tervez­tek, és egy összeget valósí­tottak is meg. A termények eladásából származó jövede­lem nem egy termelőegysé­get, hanem az egész szövet­kezetét illeti meg. Törekedni kell arra, hogy az anyaggal való takarékosság és a több­termelés legyen a nagyobb jövedelem alapja­. így kell tekinteni a dolgokra ragasz­kodni kell ehhez az elvhez,­­ akkor nincs nehézség az el­számoláskor. Felvetődik a kérdés, hogy hogyan kell elszámolni? Mó­­dosítsunk-e a terven? Ezt is megtehetjük, de e közben felvetődik egy igen kényes kérdés, hogyan tisztázzuk azt, hogy a terv nemteljesí­­téséhez milyen mértékben járult hozzá a szárazság és milyen mértékben a rossz munkaszervezés, nemtörő­dömség. Véleményem szerint nem ilyen értelemben kell módo­sítani a tervét, hanem úgy kell javításokat eszközölni a terven, hogy a valóban meg­valósított termeléshez ará­­nyuljanak a normanapok, így például ennyi és ennyi búzát, kukoricát termeltek holdanként. Ez a termelés, amely megszabja a szövet­kezetben a normanap érté­két. Ennek a termelésnek összege alapján terveztük a normanapot is. Csak ide be kell számítani a termények eladási árát is. Más szóval a termények összege és a meg­valósított árak alapján, mi a szövetkezetben, akárcsak egy vállalatban, minden egyes szövetkezeti tag számára meghatározhatjuk az átlagos értékű normanapot. Az elvtársak feltehetik a kérdést, hogy ez megfelel-e a gazdasági számadásnak és ösztönzi-e a szövetkezeti ta­gokat? Persze hogy ösztön­zi. Például amikor a búza vagy kukorica termését ter­veztük, a normanapot a szö­vetkezet össztermelése alap­ján határoztuk meg. Mond­juk holdanként 7 mázsa bú­zát terveztünk. Az egyik bri­gádnak mivel jófajta gabo­nát vetett, 8 mázsa búzát kellett termelnie, a másik­nak rossz minőségű föld mi­att hat mázsát, a harmadik brigádnak hét mázsát kell termelnie, stb. Ezt mi így terveztük ez termelési fel­adatuk, amelyet meg kell valósítaniuk, hogy megkap­ják az átlagos normanap ér­­­­tékét. A szárazság tmait azonban nem annyi termett, mint ahogy terveztük, ha­nem csak holdanként mond­juk négy mázsa. Az első bri­gád, mivel jobb földje volt, a holdankénti négymázsás átlagnál 30 százalékkal iker többet termelnie, a második brigádnak a négymázsás át­lagnak csak 80 százalékát kell megvalósítania. Ezt kell most alapul ven­ni az elszámoláskor. A ter­mésátlag négy mázsa. Az el­ső brigádnak az átlagnál 30 százalékkal többet kell ter­melnie, a másodiknak rossz földje miatt az átlagot 80 százalékban kell megvalósí­tania, s ez most a tervfel­adatuk. A szárazság követ­keztében módosult átlagnál elért többlet vagy hiány a brigád javára, illetve kárára megy. A jelenlevők közül valaki felteszi a kérdést, mi lesz ak­kor, ha az egyik brigádot na­gyobb mértékben érintette a szárazság, a másik brigádot pedig kevésbbé. Ez Popovics szerint külön kérdés. Egy ezer holddal ren­delkező szövetkezet „minden földjét nagyjából egyformán károsította a szárazság, ki­véve, ha valamelyik föld­rész vizenyős részen van. Ál­talában véve, ha volt is va­lami kis különbség, nem de­­kázhatunk le minden ter­mést. Sokkal lényegesebb, hogyan állapítjuk meg a szá­­razság okozta károkat és a nemtörődömség okozta vesz­teségeket. A jelenlevők közül valaki feltette a kérdést: Minek alapján módosítod a tervben meghatározott átlagot, ami­kor mások azt­ követelik, hogy becslés alapján módo­sítsák a tervet? Ha becslés alapján módo­sítsuk a tervet — válaszolja Popovics, előfordulhatnak még nagyobb hibák. "Még egy dolog a normana­pok módosításával kapcsolat­ban. A terv módosításakor tekintetbe kell venni, hogy mennyit dolgoztak az egyes brigádok, hány munkanapot fordítottak bizonyos munkák elvégzésére. A szárazság kö­vetkeztében a normanapok száma természetesen kisebb lesz, mert például kevesebb kévét kukoricát stb. kellett beszállítani. Véleményem sze­rint ez a legjobb megoldás és ez többé-kevésbbé felkelti a szövetkezeti tagok érdek­lődését a termelést, iránt. A tervet azonban nem lehet módosítani az igazgató bizott­ság és a közgyűlés nélkül, mert ez a legérzékenyebb kérdés. Ana Popovics M­óravica jelölt Akiknek jelölését elvetették Az elmúlt napokban tar­tották meg Móravicán a vá­lasztók gyűléseit, ahol meg­ejtették a jelöléseket. Móra­vicán 35 népbizott­sági tagot választanak, ez­zel szemben a jelöltek száma eléri a 80-at. Minden vá­lasztó egységben a szocia­lizmushoz hű, odaadó polgá­rokat jelöltek, így a jelöl­tek soraiba került Lakatos István, Földi Sándor, Éri Bálint, Nagy József, Galam­bos István, Bagi József, Bo­­dó István, Búzás Laura, Tót B. László, sl­. A harmadik választó egy­ségben jelölték Balog Lajost és Notkai Jánost, azonban a választók nem egyeztek Ba­k­a Lajos jelölésével, miért habár a népbizottság tagja volt, akadályozta a szövet­kezeti vezetőséget a földek tagosításában. Ugyanígy el­vetették Notkai János jelö­lését is, aki, bár jó, dolgos termelő, de szocialista épí­tésünkben nem elég, hogy csak önmaguknak dolgozza­nak jól az emberek. A negyedik választóegy­ségben elejtették Torda Ist­ván jelölését, mert ő, mint a »Petőfi Sándor« termelő parasztszövetkezet igazgató­ja a szövetkezeti közgyűlés által jóváhagyott összeget a villamosításra nem utalta­­.­ . Így ezzel megnehezítette a villamosítás befejezését. E­­zenkívül Tördi Szolga Ist­ván volt nagybirtokosnak ■Meghatalmazást írt alá, hogy perölje be a népbizott­ságot. Ezenkívül Sztankó Mi­hály jelölését azért vetették el, mert védte a szövetke­zeti elnök eljárását. Az első és második válasz­tási egységben szintén an­nak rendje és módja szerint folytak le a jelölések és a jelöltek soraiba azok kerül­tek be, akik legjobban meg­érdemelték azt. A jelölések megmutatták, hogy Moravi­­ca népe helyesli Pártunk irányvonalát, a Párt tagjai­nak munkáját és a megvá­lasztandó népbizottság biz­tosíték lesz arra, hogy Mo­­ravica lakosságát ezen az úton vezetik tovább az új sikerek felé. B. J. Csordás Sándor. Őbecse kér­dezi: Szakképzett géplakatos vagyok és a felszabadulás óta állandóan dolgozom. Ta­valy február 15-től ez év március 15-ig mint szövet­kezeti tag a helyi »Tisza« szövetkezet téglagyárában doboztam mint gépész. Ter­mészetesen akkor nem kap­hattam egyetlen gyermekem­re a családi pótlékot, ami­kor azonban ez év március 15-én átmentem a járási tég­lagyárba dolgozni, kifizették a gyermekpótlékot. A napok­ban felszólítást kaptam hogy az eddig kapott pótlékot fi­zessem vissza mert jogtala­nul vettem fel. Állítólag azért nem járt a pótlék, mert a szövetkezetben eltöl­tött időt a gyermekpótlék tekintetében nem számítják munkaviszonynak. Szeret­ném tudni, hogy jogom van-e a pótlékra és vissza kell-e térítenem a kifizetett össze­get? FELELET: A szövetkezet­ben eltöltött munkaidő a gyermekpótlék tekintetében munkaviszony megszakít­ásnak számít. Ezek szerint csak 1953 március 15-től lesz jo­ga a gyermekpótléikra. Az eddig felvett összegeket visz­sza kell fizetnie. M. M.: HORGOS KÉRDE­­zi: önálló szabómester va­gyok. Szeretném tudni hogy a kisiparosokra vonatkozó törvény értelmében egy má­sik szabómester hány méter távolságra nyithat üzletet az én műhelyemtől? FELELET: A kisiparosok­ról szóló törvény nem szab ilyen feltételeket. Mindenki ott nyithat üzletet ahol neki tetszik, feltéve, ha megvan az iparengedélye és az üzlet­­helyisége. I IMRICS ISTVÁNNÉ. BAJ­­, MOK KÉRDEZI: Mennyi tü- s­zifa jár a nős tanítónak éven­te? FELELET: Minden falusi tanító évente négy köbmé­ter fát kap. Ha tehát a taní­tó felesége a háztartásban vagy más munkán dolgozik, akkor csak négy köbméter fát kaphat a család, de ha a feleség is tanító, akkor nyolc köbméter fa jár nekik. DÖME MÁTYÁS. ZENTA KÉRDEZI: Fiam aki gazda­sági tanuló volt, október 6- án felszabadult. Eddig kap­tam utána a gyermekpótlé­kot. Szeretném tudni hogy miután most már segéd, med­dig van jogom a pótlékra? FELELET: Fia után a gyermekpótlékot csak a fel­­szabadulása napjáig kap­hatja. Mobolon igen tömegesek voltak a választói egységek értekezletei, negyedik választói egység ülésén mintegy ötszázan vettek részt Képünk a második választói egység értekezletén készült.

Next