Magyar Szó, 1952. november (9. évfolyam, 261-286. szám)
1952-11-01 / 261. szám
Szóbeszéd tárgya továbbra is a választás Szabotica fserttyétjén Levítézlett a vitéz" Csurgón és a györgyénirongyosok", akik mégis tudnak politizálni Szaboticán és környékén mert lebonyolították a községi népbizottsági jelöléseiket. Az emberek között azonban még mindig szóbeszéd tárgyát képezik a jelölési gyűlések. Nem mindennapi események voltak ezek az értekezletek, ahol az emberek összejöttek, megbeszélték és megvitatták, kit jelölnek, ki érdemes arra, hogy képviselje őket a népbizottságokban. A zavarosban halászni akarók pedig itt-ott alattomban felütötték fejüket megkísérelve, hátha sikerül egy-két arra érdemtelen emberüket becsempészni a jelöltek listájára. Számtalan példát sorolhatnánk fel bizonyítva, hogy ez nem sikerült nekik. A nép mindenütt éber volt, leleplezte őket. Csurgón, a Pallastól nem messze lévő kis faluban is bizonyára sokáig emlegetik a választók jelölési gyűlésüket Márcsak azért is, mert megtörtént a következő eset A választók összejövetelén hirtelen fölállt Vörös András. — Én Farkas Andrást jelölöm, — mondta határozottan — őt tartom a legmegfelelőbbnek, aki majd érdekeinket méltóan képviseli. Egy pillanatra csönd támadt a teremben, majd pedig felzúdultak az emberek. Cabai József tanító felállt és emlékeztette Vöröst, hogy jelöltje még a gyűlésen sem akart résztvenni, és megüzente el sem jön, mert ez őt egyáltalán nem érdekli. Hogyan is jelölhet egy ilyen ember, akinek semmi helye sincs a népbizottságban és szóba sem jöhet, hogy a jelöltek listájára kerüljön. Vörös megmaradt javaslata mellett és még kétszer is jelölte Farkas Andrást, de a csurgói választók egyöntetűen követelték, hogy Farkas András nevét töröljék a listáról. Meg is okolták miért Levitézlett „vitéz“ nem képviselheti őket a népbizottságban. A hírhedt Horthy-rendszerben „vitéz“ Farkas András volt a neve és címét büszkén is viselte. A felszabadulás után, ha ugyan véletlenül elvetődött valamilyen népfrontértekezletre, akkor igen kétszínűen „a nép érdekeit“ védte. Ócsárolta a felvásárlást és ellenszegült, szidta a Népfrontot, semilyen munkaakcióban sem vett részt. Ellenséges beállítottsága mellett talán nem is tartotta ■méltónak egy egykori „vitézihez“, hogy lapátot, kapát véve kezébe beálljon a minden „rangnélküli“ fronttagokközé önkéntesen dolgozni építeni Érdekes eset történt Györgyénben is. Akadt itt néhány gazdag paraszt és szervezkedve arra számított, hogy a választók éberségét kikerülve saját akaratát érvényesíti. Odáig mentek, hogy saját listát állítottak össze a maguk jelöltjeikkel. S jelszavakat is bevetettek. Többek között azt: „Nem akarnnk a párttagokat a népbizottságba“, így aztán a választói gyűlésen a jelöléskor a népfront -tagok a maguk jelöltjeiket ajánlották, ők pedig a sajátjaikat. Rosszul számítottak azonban ezek a mindig elégedetlen, izgága gazdag parasztok, amikor azt mondogatták, hogy Györgyénben senki sem szeret politizálni, és hogy „ezek a rongyosok azt sem tudják, mi a választás“. Nos, ezek a „rongyosok“ igenis megmutatták, tudják mi az a választás, s azt is tudják, hogy mit szándékoztak ezek a gazdák s ezért sajtót is mutattak nekik. M. M. Konosszusen iljrai nagyis Zentán NAGY MUNKAAKCIÓ LESZ VASÁRNAP Tegnapelőtt este a zentai Eugen épület nagytermében mintegy 750 álsió jelenlétében kongresszus előtti ifjúsági nagygyűlés volt Ezen a nagygyűlésen Mitya Novkov, a tartományi ifjúsági vezetőség tagja és Molnár Gábor József, a városi pártvezetőség titkára beszélt a VI. párt kongresszus jdentőségéről, valamint a közelgő népbi-zottsági választásokról. Holnap, vasárnap Zentán nagy munkaakciót szerveznek abból az alkalomtól, hogy a JKP VT. topegreszszisa megkezdi munkáját n®igan számolták el a larmanapotot a szárazság következtében Szövetkezeti közlemény a tartományi közgyűlés anyagából A Tartományi Szövetkezeti Szövetség legutóbbi ülésén, melynek anyagát jórészt leközöltük annak idején, felmerült az elszámolás kérdése is, tekintettel a szárazságra. Sokoldalú vita alakult ki e körül, melyből az alábbiakban Aca Popovics, a rumai járási szövetkezeti szövetség agronómusának felszólalását közöljük le. Javaslatát, mint jót, helyeselte a közgyűlés azzal, hogy természetszerűen ez sem lehet kaptafa minden szövetkezet számára. Habár már volt róla szó, én mostan a gazdasági számadás alapján ténykedő szövetkezetek jövedelmének felosztásáról beszélnék, mert szerintem ez a kérdés igen időszerű, mivel ettől függ a gazdasági számadás sikeres alkalmazása. A gazdasági számadás elősegítette a szövetkezetek szervezeti megerősödését, a pausás díjazások megszüntetését, de ami az embereknek a termelés iránti érdekeltségét illeti, ez főleg attól függ, hogyan jutalmazzuk az embereket és ■tartjuk-e magunkat a gazdasági számadás elveihez, amint azt a kezdetben elgondoltuk. Nálunk Román az a kérdés mér régebben, néhány hónappal ezelőtt felvetődött. Az itt elhangzott vitából azt szűrtem le, hogy továbbra is a normanapok alapján kell javadalmazni az embereket. Nálunk azonban nem ez a helyzet. Nálunk a szövetkezeti tagok érdeke, hogy ne legyen mindenkinek egyforma jövedelme, legyenek bizonyos eltérések, ami ösztönzi őket a munkában. Ennek többféle változata van, amint arra a beszámoló is rámutatott. Vegyük például, hogy a jószággondozók, akik megvalósították tervüket, azt követelik, legyen minden a terv szerint. A következőket mondják: Úgy tervezték, hogy egy normanapért 280 dinárt kapunk, és mi követeljük, hogy megkapjuk a tervezett normanap teljes értékét. A földműves brigád tagjai, akik hibájukon kívül nem teljesítették tervüket, természetesen nem egyeznek ezzel. Szerintünk ezt a kérdést úgy kell megoldani, amint azt meghatározza maga a gazdasági számadás. A szövetkezet egy gazdasági egész és egy normanap érték érvényes számára. Egy összeget terveztek, és egy összeget valósítottak is meg. A termények eladásából származó jövedelem nem egy termelőegységet, hanem az egész szövetkezetét illeti meg. Törekedni kell arra, hogy az anyaggal való takarékosság és a többtermelés legyen a nagyobb jövedelem alapja. így kell tekinteni a dolgokra ragaszkodni kell ehhez az elvhez, akkor nincs nehézség az elszámoláskor. Felvetődik a kérdés, hogy hogyan kell elszámolni? Módosítsunk-e a terven? Ezt is megtehetjük, de e közben felvetődik egy igen kényes kérdés, hogyan tisztázzuk azt, hogy a terv nemteljesítéséhez milyen mértékben járult hozzá a szárazság és milyen mértékben a rossz munkaszervezés, nemtörődömség. Véleményem szerint nem ilyen értelemben kell módosítani a tervét, hanem úgy kell javításokat eszközölni a terven, hogy a valóban megvalósított termeléshez arányuljanak a normanapok, így például ennyi és ennyi búzát, kukoricát termeltek holdanként. Ez a termelés, amely megszabja a szövetkezetben a normanap értékét. Ennek a termelésnek összege alapján terveztük a normanapot is. Csak ide be kell számítani a termények eladási árát is. Más szóval a termények összege és a megvalósított árak alapján, mi a szövetkezetben, akárcsak egy vállalatban, minden egyes szövetkezeti tag számára meghatározhatjuk az átlagos értékű normanapot. Az elvtársak feltehetik a kérdést, hogy ez megfelel-e a gazdasági számadásnak és ösztönzi-e a szövetkezeti tagokat? Persze hogy ösztönzi. Például amikor a búza vagy kukorica termését terveztük, a normanapot a szövetkezet össztermelése alapján határoztuk meg. Mondjuk holdanként 7 mázsa búzát terveztünk. Az egyik brigádnak mivel jófajta gabonát vetett, 8 mázsa búzát kellett termelnie, a másiknak rossz minőségű föld miatt hat mázsát, a harmadik brigádnak hét mázsát kell termelnie, stb. Ezt mi így terveztük ez termelési feladatuk, amelyet meg kell valósítaniuk, hogy megkapják az átlagos normanap értékét. A szárazság tmait azonban nem annyi termett, mint ahogy terveztük, hanem csak holdanként mondjuk négy mázsa. Az első brigád, mivel jobb földje volt, a holdankénti négymázsás átlagnál 30 százalékkal iker többet termelnie, a második brigádnak a négymázsás átlagnak csak 80 százalékát kell megvalósítania. Ezt kell most alapul venni az elszámoláskor. A termésátlag négy mázsa. Az első brigádnak az átlagnál 30 százalékkal többet kell termelnie, a másodiknak rossz földje miatt az átlagot 80 százalékban kell megvalósítania, s ez most a tervfeladatuk. A szárazság következtében módosult átlagnál elért többlet vagy hiány a brigád javára, illetve kárára megy. A jelenlevők közül valaki felteszi a kérdést, mi lesz akkor, ha az egyik brigádot nagyobb mértékben érintette a szárazság, a másik brigádot pedig kevésbbé. Ez Popovics szerint külön kérdés. Egy ezer holddal rendelkező szövetkezet „minden földjét nagyjából egyformán károsította a szárazság, kivéve, ha valamelyik földrész vizenyős részen van. Általában véve, ha volt is valami kis különbség, nem dekázhatunk le minden termést. Sokkal lényegesebb, hogyan állapítjuk meg a szárazság okozta károkat és a nemtörődömség okozta veszteségeket. A jelenlevők közül valaki feltette a kérdést: Minek alapján módosítod a tervben meghatározott átlagot, amikor mások azt követelik, hogy becslés alapján módosítsák a tervet? Ha becslés alapján módosítsuk a tervet — válaszolja Popovics, előfordulhatnak még nagyobb hibák. "Még egy dolog a normanapok módosításával kapcsolatban. A terv módosításakor tekintetbe kell venni, hogy mennyit dolgoztak az egyes brigádok, hány munkanapot fordítottak bizonyos munkák elvégzésére. A szárazság következtében a normanapok száma természetesen kisebb lesz, mert például kevesebb kévét kukoricát stb. kellett beszállítani. Véleményem szerint ez a legjobb megoldás és ez többé-kevésbbé felkelti a szövetkezeti tagok érdeklődését a termelést, iránt. A tervet azonban nem lehet módosítani az igazgató bizottság és a közgyűlés nélkül, mert ez a legérzékenyebb kérdés. Ana Popovics Móravica jelölt Akiknek jelölését elvetették Az elmúlt napokban tartották meg Móravicán a választók gyűléseit, ahol megejtették a jelöléseket. Móravicán 35 népbizottsági tagot választanak, ezzel szemben a jelöltek száma eléri a 80-at. Minden választó egységben a szocializmushoz hű, odaadó polgárokat jelöltek, így a jelöltek soraiba került Lakatos István, Földi Sándor, Éri Bálint, Nagy József, Galambos István, Bagi József, Bodó István, Búzás Laura, Tót B. László, sl. A harmadik választó egységben jelölték Balog Lajost és Notkai Jánost, azonban a választók nem egyeztek Baka Lajos jelölésével, miért habár a népbizottság tagja volt, akadályozta a szövetkezeti vezetőséget a földek tagosításában. Ugyanígy elvetették Notkai János jelölését is, aki, bár jó, dolgos termelő, de szocialista építésünkben nem elég, hogy csak önmaguknak dolgozzanak jól az emberek. A negyedik választóegységben elejtették Torda István jelölését, mert ő, mint a »Petőfi Sándor« termelő parasztszövetkezet igazgatója a szövetkezeti közgyűlés által jóváhagyott összeget a villamosításra nem utalta. . Így ezzel megnehezítette a villamosítás befejezését. Ezenkívül Tördi Szolga István volt nagybirtokosnak ■Meghatalmazást írt alá, hogy perölje be a népbizottságot. Ezenkívül Sztankó Mihály jelölését azért vetették el, mert védte a szövetkezeti elnök eljárását. Az első és második választási egységben szintén annak rendje és módja szerint folytak le a jelölések és a jelöltek soraiba azok kerültek be, akik legjobban megérdemelték azt. A jelölések megmutatták, hogy Moravica népe helyesli Pártunk irányvonalát, a Párt tagjainak munkáját és a megválasztandó népbizottság biztosíték lesz arra, hogy Moravica lakosságát ezen az úton vezetik tovább az új sikerek felé. B. J. Csordás Sándor. Őbecse kérdezi: Szakképzett géplakatos vagyok és a felszabadulás óta állandóan dolgozom. Tavaly február 15-től ez év március 15-ig mint szövetkezeti tag a helyi »Tisza« szövetkezet téglagyárában doboztam mint gépész. Természetesen akkor nem kaphattam egyetlen gyermekemre a családi pótlékot, amikor azonban ez év március 15-én átmentem a járási téglagyárba dolgozni, kifizették a gyermekpótlékot. A napokban felszólítást kaptam hogy az eddig kapott pótlékot fizessem vissza mert jogtalanul vettem fel. Állítólag azért nem járt a pótlék, mert a szövetkezetben eltöltött időt a gyermekpótlék tekintetében nem számítják munkaviszonynak. Szeretném tudni, hogy jogom van-e a pótlékra és vissza kell-e térítenem a kifizetett összeget? FELELET: A szövetkezetben eltöltött munkaidő a gyermekpótlék tekintetében munkaviszony megszakításnak számít. Ezek szerint csak 1953 március 15-től lesz joga a gyermekpótléikra. Az eddig felvett összegeket viszsza kell fizetnie. M. M.: HORGOS KÉRDEzi: önálló szabómester vagyok. Szeretném tudni hogy a kisiparosokra vonatkozó törvény értelmében egy másik szabómester hány méter távolságra nyithat üzletet az én műhelyemtől? FELELET: A kisiparosokról szóló törvény nem szab ilyen feltételeket. Mindenki ott nyithat üzletet ahol neki tetszik, feltéve, ha megvan az iparengedélye és az üzlethelyisége. I IMRICS ISTVÁNNÉ. BAJ, MOK KÉRDEZI: Mennyi tü- szifa jár a nős tanítónak évente? FELELET: Minden falusi tanító évente négy köbméter fát kap. Ha tehát a tanító felesége a háztartásban vagy más munkán dolgozik, akkor csak négy köbméter fát kaphat a család, de ha a feleség is tanító, akkor nyolc köbméter fa jár nekik. DÖME MÁTYÁS. ZENTA KÉRDEZI: Fiam aki gazdasági tanuló volt, október 6- án felszabadult. Eddig kaptam utána a gyermekpótlékot. Szeretném tudni hogy miután most már segéd, meddig van jogom a pótlékra? FELELET: Fia után a gyermekpótlékot csak a felszabadulása napjáig kaphatja. Mobolon igen tömegesek voltak a választói egységek értekezletei, negyedik választói egység ülésén mintegy ötszázan vettek részt Képünk a második választói egység értekezletén készült.