Magyar Szó, 1953. július (10. évfolyam, 179-208. szám)

1953-07-01 / 179. szám

PREZSMOV VORANC: J­enin a Pneasihov Vorancnak, a nemrég elhunyt nagy szlovén kanafc m min­tegy két évvel ez­előtt már jelen­t meg egy ki­sebb könyve magyarul is a Testvériség-Egység kiadásá­ban, »Gyöngyvirág« címmel, néhány kedves elbeszélést adva a magyar ifjúság kezé­be. Most egy újabb Voranc­­s kötet kerül a magyar olva­sók asztalára, éspedig ezút­tal egy regény, a »Lenn a völgyben«, amely az erede­tiben a »Jamrusca« címet vi­r­selte. A szlovén irodalomnak egyik legszebb regénye ez a könyv, amely voltaképpen az első hosszabb iré® a szlovén irodalom remekművei köztül. Prezdin­hov Voranc ebben a regényében egy világtól el­vágott kis szlovén falu, — Jamnica — életét írja le él­énk színekkel. Könnyed hangon, minden nagyképűség nélkül tárja elénk ennek a kis falunak és egyszerű la­kosainak viszontagságos , és m­­indenna­pi életén él az el­ső világháború előtti és utá­ni vitág képét, amikor az osztrák-magyar monarchiá­tól elszakadt és a délszláv királyságiba beolvadó szlo­vén állam sem hozza meg lakosainak a várva-várt fel­­szabadulás­t, ugyanúgy fenn­maradnak a gondok, megin­dul a kivándorlás, és csalá­dok szóródnak szente­szét Mindezt, a falu mindennapi életét, a szere­lmeivet, viszen­tagságokat s általában a kis völigybedi falu apró-cseprő eseményeit olyan eleven szí­nekkel eleveníti meg az iné, hogy a »Lenn a völgyben« méltán sorakozik a legerőtel­jesebb parasztreg­ények kö­zé. A regényt Herceg János ültette át magyar nyelvre. A címlapot Sztojnics Mirko raj­zolta. A közönség is vegyen részt a színházi műsor összeállításában Megtartották a vajdasági népszínházak mű­soritását A tartományi közművelő­dési tanács rendezésében teg­nap N­oviszádon megvitatták a vajdasági színházak 1952/ 53 évi megvalósított műso­rét, valamint az új színházi évad műsortervezeteit. Az értekezleten, amelyen Milos Hadzsics elnökölt, részt vet­­tek a vajdasági színházak igazgatói és rendezői, vala­mint számos közéleti és kul­­turmuzvkás. Vlada Popovics, a novisza A Szerb Népszínház drámai együttesének igazgatója szá­molt be a színházak műsor­­politikájáról Beszámolójából két alapvető probléma dom­borodott ki: a közönség és a mai hazai dráma kérdése. A noviszádi Szerb Népszínház­ról beszélve, Popovics elmon­dotta, hogy az évad folya­mán nem sikerült megvaló­sítani a közönséggel való szo­rosabb kapcsolatot, habár az évad elején komolyan mun­kálkodtak ezen a téren és kezdetben bizonyos eredmé­nyeket értek el. A színház­nak még mindig csak kisszá­rvú állandó közönsége van, a munkásság zöme hiányzik a színházlátogatók sorából. Színházainknak harcolniuk kell a jó színházi műsorért, az előadások színvonaláért, hogy ily módon a színházlá­togatók tábora bővüljön. A közönséggel való kapcsolat szilárdítása terén a szépen fejlődő szremszkamitrovicai népszínház ért el legnagyobb eredményt. A mitrovicaiak a többi között nagyszámú kö­zönség előtt rendszeres gyer­mekelőadásokat is tartanak. Ebben az évad­ban például 30 gyermekelőadást adtak. Habár a hosszú és széles­körű vita itt-ott nagyon von­tatott volt, a felszólalók egy része eltérve az értekezlet valódi céljától más, szükség­telenül felvetett kérdést is feszegetett, — a műsorpoli­­t­ikára vonatkozólag mégis egységes nézet alakult ki. A mai hazai drámáról van szó. A múltban a rendezők is, a színésziek is idegenkedtek at­tól, hogy mai hazai szerzők darabját műsorra tűzzék. Ez a félelem főleg onnan eredt, hogy nem voltak biztosak a sikerben. A vajdasági szín­házak megvárták, hogy a beográdi vagy a zágrábi szín­házak tűzzék műsorra vala­mely hazai szerző darabját, s csak miután a darab a nagy városokban sikert ara­tott, tűzték a vajdaságiak műsorra. A másik fogyaté­kosság abban nyilvánult meg, hogy a vajdasági szín­házak legtöbbje ugyanannak a hazai írónak ugyanazt a darabját adta, holott bőven volt választék más mai ha­zai darabokban is. Mint po­zitív tényt emelték ki a szu­­boticai és a zorobori nép­színház tevékenységét, ame­lyek elősegítették a fiatal drámaírók fejlődését azáltal is, hogy a drámaírók vagy maguk rendezték a darabot, vagy pedig jelentősen közre­működtek darabjuk színre­­hozatalában. A programmtervezetben a vajdasági színházak 22 új hazai darabot irányoztak elő. Habár vajdasági viszonylat­ban ez a szám nem nagy, de jelentős lépés a múlt évad műsorához viszonyítva. Több felszólalás nyomán az az egy­séges álláspont alakult ki, hogy a mai hazai szerzők darabjait az eddiginél sok­kal merészebben kell műsor­ra tűzni. Elhangzott az a ja­vaslat is, hogy a noviszádi Szerb Népszínház létesítsen stúdió-színházat, melynek ke­retében más darabok bemu­tatása mellett főleg az új hazai drámákat mutatnák be. A műsorpolitikával kapcso­latban szó volt arról is, hogy a múltban a műsorok össze­állításában a színészek nem vettek részt. Nem vettek részt a döntésekben, hogy mely darabokat tűzzék mű­sorra, csak az igazgatóság közölte velük. Ez volt a hely­zet például a noviszádi Szerb Népszínházban is. Az érte­kezlet résztvevői javasolták, hogy a jövőben a műsor ősz szeállításában ne csak a színházi emberek vegyenek részt, hanem a közönség, a közvélemény is. Levonva az értekezlet ta­nulságait, Milos Hadzsics a többi között javasolta, hogy a vajdasági színházak a jö­vőben fordítsanak nagyobb figyelmet a kisebb városok és falvak látogatására. Ezen a téren az elmúlt évadban igen szép eredményt ért el a verseci román népszínház és a szremszkomitrovicai népszínház. Figyelembe vé­ve ezt a fontos szempontot, a műsort úgy ke­ll összeállí­tani, hogy kielégítse a falun élő dolgozók igényét is. A mai hazai dráma fokozot­tabb színrehozatala kétség­telenül hozzájárul e szem­pont megvalósításához. M. J. Vityás kalandjai a Sötétség- Zengecét* Popaj és társai egy krokodilust használva fel csaléteknek, óriáscápára halásznak a Sötétség-tengerén. Az óriáscápa bekapja a csalétket, de mivel súlya miatt nem lehet kihozni, Popaj leszáll a mélybe /csodálatos / / dolog 1! e&v 1 ) RÉGI TENGERásZ­­/ l Aoa^evél­y ( NéLU­ÜL !'VAN V &ENNE gvektya h (ÉS GYUFA (S C ff C-V—^ „Helyes-e a cím II.?!* 1. számú szelvény a »Magyar Szó« július havi nyeremény versenyén A mai téves cím ez: ............................................ NÉV: ..................................................................... PONTOS CÍM: ....................................................... „Helyes-e a cím II­ ?!" Na kezdődik a Magyar Szó julius havi nyeremény versenye „Mellékelten küldöm a 9— 30. számú „Helyes-e a cim?!“ megfejtési szelvényeket, az­zal a biztos reménnyel, hogy a konyhabútort én nyerem meg, mivel azt megígértem a feleségemnek!" — írja le­zárult pályázatunk egyik pá­linkás résztvevője. De szó sincs róla, hogy valójában olyan biztosra venné az első díj elnyerését, mint ahogy levele nyomán gondolhat­nánk. Inkább csak incselke­dik. Incselkedik, velünk, akik­től épp oly kevéssé függ, mint bárki mástól, hogy kik lesznek a boldog nyertesek és a szerencsével, amelynek szeszélye kiszámíthatatlan. És éppen ebben van nyere­mény versenyünk legfőbb va­rázsa. Abban, hogy az em­ber egy álló hónapon át in­napi szelvényén eljuttatják vei. És ezért is lesznek nye­remény versenyeink hónap­­ról-hónapra egyre népszerűb­bek. „Helyes-e a cím II. ?A nyeremény versenyünk mai lapunkban kezdődik és júli­us 31-i számunkban fejező­dik be, vagyis harmincegy napon át szakadatlanul fo­lyik és a díjak sorsolásában azok vesznek részt, akik leg­alább 25 esetben megfejtik a kitűzött feladatot és meg­fejtéseiket a Magyar Szó az­napi szelvényén eljuttatják hozzánk. Az új pályázók kedvéért elismételjük■ miből áll „He­lyes-e a cím II. ?■!“ nyere­mény versenyünk. Mától kezdve és július 31-ével be­zárólag minden nap egy e­­lyeni közleményt illesztünk a HÍREK rovatába, amelynek címe nincs összhangban a hír tartalmával. Például június­­havi nyeremény versenyünk utolsó téves címe ez volt: SZLOVÉN FÉMIPAR A PÁ­­DUAI KIÁLLÍTÁSON, mint hogy a szövegben a szlovén faipar képviseletéről volt szó a páduai kiállításon. A pá­lyázók feladata az, hogy na­ponta megtalálják a helyte­len címet a HÍREK között. A helytelen címet azután be­le kell írni az aznapi meg­fejtési szelvénybe — akár tintával, akár ceruzával, a­­kár írógéppel, a fő csak az, hogy olvasható legyen! — s a megfejtő nevének és pon­tos címének feltüntetésével el kell juttatni a Magyar Szó szerkesztőségébe. Minthogy múlthavi nyere­mény­versenyünk pályázói­nak többsége azt kívánta, hogy a nagyobb postaköltsé­gek ellenére is hetenként ír­junk ki beküldési határidő­ket, illetve közöljük az idő­közbeni téves címeket. „He­lyes-e a cím II. ?!“ nye­reményversenyünk megfej­tési szelvényeit négy­szerre kell beküldeni. Az 1—8. számú megfej­tési szelvények­ beküldési határideje július 11-e, szom­bat. Julius 12-i lapunkban közöljük az első nyolc téves címet. A 9—15. számú meg­fejtési szelvények beküldési határideje július 16-a, szom­bat. Julius 19-i számunkban közöljük a ju­lius 9-e és 15-e között megjelent téves címe­ket. A 15-22. számú megfej­tési szelvények beküldési ha­tárideje július 25-e, szombat. Július 26-án közöljük a jú­lius 16-a és 22-e között meg­jelent téves címeket. Végül a 23-31. számú megfejtési szel­vények beküldési határideje aug. 3-a, hétfő. Augusztus 4-én közöljük az utolsó ki­lenc­­éves címet és augusz­tus 16-án ejtjük meg „He­lyes-e a cím II. ?!“ nyere­mény versenyünk sorsolását. A megfejtési szelvényeket a feltüntetett határidőkig sze­mélyesen juttathatják el pá­lyázóink szerkesztőségünkbe, vagy valamelyik fiókszerkesz­tőségünkbe. Akiknek ez nem áll módjukban, levélben kül­dik be megfejtéseiket. Fel­hívjuk pályázóinkat, hogy he­lyesen teszik, ha költség meg­takarítás céljából többen is kö­zös borítékban küldik be meg­fejtéseiket. Most pedig közöljük „Eié­­lyes-e a cím II. ?!“ nyere­mény versenyünk díjait: 1. egy ízléses kaucs a „LES- Ljubljana“ noviszádi lerakató bál, 2. kétheti tengerparti nya­ralás, 3. egy szép karóra a novi­szádi „Narodni Magazin" á­ruházból, 4. egy termosz a noviszádi „Metalija“ vaskereskedelmi vállalattól. 5. egy pár nylon női haris­nya a noviszádi „Narodni Magazin“ áruházból. 6. egy féltucat férfi zokni a noviszádi „Siotex“ nagyke­reskedelmi vállalattól. 7. egy tucat „ALBUS“ fe­hér akác toalett-szappan. 8. egy tucat zsebkendő a noviszádi „Siotex“ nagyke­reskedelmi vállalattól. 9. Zilahy: Ararát, Testvé­riség-Egység kiadása, 10. Steinbeck: Érik a gyü­mölcs, I.—II. Magyar Szó kia­dása, 11. Dumas: Gróf Monte­­ Christo, Testvériség-Egység kiadása, 12. Móricz: Rózsa Sándor a lovát ugratja, Testvériség- Egység kiadása, 13. Móricz: Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét, Testvériség-Egység kiadása, 14. József Attila összes ver­sei, Testvériség-Egység kia­dása, 15. Balzac: Parasztok, Test­vériség-Egység kiadása,­­ 16. Mikszáth: Különös há­zasság, Testvériség-Egység kiadása, 17. Kipling: A dzsungel könyve, Testvériség-Egység kiadása, 18. Sárkányország, Grimm legszebb meséi, Testvériség- Egység kiadása, 19. Cooper: Vadölő, Test­vériség-Egység kiadása, 20. Mikszáth: Két koldus­diák, Testvériség-Egység kia­dása, 21. Sinkó Ervin: Kísértet járja be Európát, Testvéri­ség-Egység kiadása, 22. Arany: Toldi, Testvéri­­ség-Egység kiadása, 23. Wells: a láthatatlan ember. Testvériség-Egység kiadása, 24—3.?. tíz egy-egy havi előfizetés a Magyar Szóra. Összesen tehát három nagy értékű főnyereményt és har­minc vigaszdíjat sorsolunk ki azok között, akik a 31 feladat közül, huszonöt esetben meg­találják a téves címet a "HÍ­REK rovatában és megfejté­seiket a kitűzött határidőig, a Magyar Szó aznapi szel­­v"ré­én eljuttatják hozzánk. Most pedig lássunk a do­­ronhoz- keressük meg a mai téves címet- a HÍREK rova­tában! h­énsorisí és a p­hos movellség hiányét észlelték a zentai­­reílséoin Zenitén a napokban feje­ződtek be az érettségi vizs­gák. A tanárok szerint az idei eredmények sokkal job­bak a tavalyiaknál. A két hé­tig tartó vizsgák alatt kisdom­barodott, hogy a diákok ko­molya­n készültek a vizsgák­ra. Az ifjak mind ez írásbe­li, mind a szóbeli vizsgákon sokkal nagyobb önállóságról tettek bizonyságot mint a leá­nyok. Az osztályviz­sgákon viszont a leánytanulók bizo­nyultak jobbaknak, de az e­­gész iskolaév folyamán is igen szorgalmasak voltak. A vizsgabizottság tagjainak vé­leménye szerint a leányok túlságosan szétesően, lecke­­szerűen, nem pedig átfogóan beszélte­k. Az érettségire 39 diák, köz­tük egy magántanuló adta be kérvényét. Közülük írásbeli­ből 5 diák évre bukott, né­gyen pedig betegségük miatt elálltak a további vizsgák­tól. Az utóbbiaknál nem is annyira a betegség, mint in­kább a gyenge felkészültség volt az ok. És miután még e­g­y tanuló vizsgáztatását el­halasztották, így 29-en vet­tek részt a szóbeli vizsgákon, összesítve az érettségizők eredményét, a következő ké­pet kapjuk: a 39 érettségiző közül 17-en pozitív eredmény­nyel vizsgáztak, tizen pót­vizsgáira buktak, 11-en évre buktak, egy tanulónak pedig elhalasztották a vizsgáit. A vizsgák alku­mára­ a bizottság közepes kritériu­mot alkalmazott. Minden é­rettségizéntre lehetővé­ tették, hogy elegendő gondolkozási idő álljon rendelkezés­ére Az if­jak közül Fehér Ödön, Cseh­­pál Pál és Szloboda János kitűnő eredménnyel vizsgáz­tak. A lányok közül egyedül Kotsoik Ilona tűnt ki. Az érettségin észlelt fo­gyatékosságokról érdeklődve, megtudtuk azt is, hogy a ta­nulók a nyelvtudás és a tör­ténelmi ismeretek szempont­jából voltak gyöngék. Álta­lános jelenség, hogy egy-két diák kivételével a di­ákok ilyen keveset és rendszertele­nül olvasnak. Különösen nagy fogyatékosság észlelhe­tő a szerb nyelv tudása te­kintetében. E fogyatékossá­gokhoz hozzájárult az a tény is, hogy évközben a tanáro­kat cserélték, s egye® tantár­gyakból hosszabb időn ke­resztül nem volt előadás, így például az iskolaév elején nem volt írna i ka­rszakos ta­nár. Az elmúlt tanévben a zentai gimnáziumból négy előadót helyeztek el helyet­tük azonban csak hosszú vá­rakozás után érkeztek új tan­evek. JTh. M.!

Next