Magyar Szó, 1954. július (11. évfolyam, 176-205. szám)
1954-07-01 / 176. szám
BÁLÁI, A FASIZMUSRA ~ SZABADSÁG A MBPVRC * POST, PLAC. U GOT.E ARA 10DB. ■ jjmimrimrrTmnimimnn//mnminumimmninimnimni XI. évf. 176. (3024) sz. (///////). Csütörtök, 1954. július 1. Ma ül össze a szövetségi A júliusi ülésezés napirendjéről Mint már jelentettük, a szövetségi szkupszina ma, július 1-én 12 órakor ül össze. Napirendjén több gazdasági, kulturális és a társadalmi élet más területéhez tartozó törvényjavaslat szerepel. A szövetségi népszkupstina júliusi ülésein megvitatja a bíróságról szóló törvényjavaslatot, a gazdasági bíróságról szóló törvényjavaslatot, a szerzői jogból eredő jövedelem megadóztatásáról, és a kulturális tevékenység fejlesztési alapjáról szóló törvényjavaslatot. A szövetségi szkupstina továbbá megtárgyalja a vámellenőrzés szolgálatának feljavításáról, és a népfelszabadító harcokban, valamint a fasiszta terror áttal elesett harcosok sírjának megőrzéséről szóló törvényjavaslatot. Utólagos értesülés szerint a szövetségi szkupstina ma kezdődő ülésein nem vitatja meg a munkások és alkalmazottak egészségvédelméről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat csak ősszel kerül a képviselőház elé. A Szövetkezeti Főszövetség elnökségének ülese Beográdban tegnap megkezdte munkáját a szövetkezeti főszövetség elnökségének ülése. Az elnökség Riszta Antunovics elnökletével a szövetkezet időszerű kérdéseiről tárgyal. A köztársasági szövetségek képviselői elmondják észrevételeiket a földműves szövetkezetekről szóló rendelet életbeléptetésével kapcsolatban. A rendeletet, mint ismeretes 1955 január végéig kell megvalósítani. Ezenkívül az elnökség határozatokat hoz a mezőgazdaság hitelellátásáról, a szövetkezeti otthonok kérdéséről és a mezőgazdaság fejlesztésének egyéb intézkedéseiről, álláspontját az illetékes szervekhez juttatva. Megvitatja továbbá a szövetkezetekben előforduló gazdasági bűnözés kérdését A nemzetközi kapcsolatok bizottsága jelentést nyújt be a külföldi szövetkezeti mozgalmakkal felvett kapcsolatokról. Az ülésen végül megvitatják a jövő évi társadalmi terv mezőgazdaságra vonatkozó részét A balkáni államok folylatják a szövetségi egyezmény kidolgozását Athéniből jelenti a Tanjug, Görögország, Törökország és Jupedévia képviselői tegnap dételőt folytatták a balkáni szövetség egyezmény tervezettének kidolgozását. Tegnap délután 17 órei kezdettel új ülést tartottak. Közleményt csak a tárgyalások befejezése után adnak ki. Az Akrospotiac kormánylap tegnap ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a három részvevő között semilyen lényeges nézeteltérés nem merült fel, és a képviselők munkája a három beterjesztett javaslat összeegyeztetésére és a közös javaslat megfogalmazáséra korlátozódik. A lap megálapítja, hogy a háromhatalmi együttműködést a® őszinteség szelleme és az a kávánság hatja át, hogy a szövetséget minél előbb megkössék. A Nea pedig megállapítja, hogy a közös védelem kérdésében mindhárom ország azonos állásponton van. Vita az iskolareformról A szövetségi tanács iskolareform bizottságának ülése Beogtikban tegnap ülést tartott a szövetségi tanácss közoktatásügyi bizottságának iskolareform bizottsága. Az ülésen az iskolarendszert vitatták. Nagyszámú közoktatásügyi munkáson kívül az ülésen részt vett Rodoljub Csolákovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke és Panisa Perevics, a Kommunisták Szövetsége Központi Vezetőségének tagja. Bevezető beszédet Mitra Mitrovics, az iskolareform bizottság elnöke tartott. Azt az iskolareformot, amelyhez most kezdünk hozzá — mondotta Mitra Mitrovics, — komoly társadalmi és pedagógiai problémáik diktálják. Mostani iskolarendszerünk régi és egyes új elemek összetétele. Ebből jött létre a nyolcosztályos iskola. Elkerülhetetlen most, hogy ellenőrizzük, mi felel meg számunkra ebben a rendszerben és mi nem. Az oktatás tartalma és formája korszerűtlen, a tudomány fejlődése és iskoláink megváltozott célja miatt komoly revíziót követel. Általános műveltséget nyújtó iskoláink nem alapvető gyakorlati tudást nyújtanak, hanem megőrizték a klasszikus képzés jellegét, különösképpen a gimnázium felsőbb osztályaiban. Bizonyos mértékben már tehermentesítettük a programmot, de ezt mechanikusan tettük. A gimnáziumot még mindig iskolarendszerünk alapjainak tartjuk, ezért tartotta meg annyira klasszikus jellegét. A nyolcosztályos iskolák közvetlen kapcsolata a gimnáziumokkal olyan helyzetet teremtett, hogy a legtöbb ifjú a gimnázium felé igazodik. Ezenkívül nálunk fejletlen még az iskolán kívüli képzés a felnőttek számára, és ezért ez is oka annak, hogy csupán iskoláink nyújtják a magasabb képzés távlatát. Az általános műveltség klasszikus fogalma — mondotta a továbbiakban Mitra Mitrovics — nem felel meg immár sem a tudomány fejlődésének, sem a társadalom szükségleteinek, de elmondhatjuk, hogy ifjúságunk érdekeinek sem. Ezért az iskolareformnak fel kell ölelnie mindezeket a kérdéseket. Iskolarendszerünk végleges megszervezésében néhány elvből kell kiindulnunk. Először, minél szélesebben kell szerveznünk a képzést, és az iskolarendszerből olyan rugalmas egészet kell alkotnunk, amely valamennyi iskolát öszszeharagol, abban az értelemben, hogy valamennyi vonalon elérhető legyen a legfelső képzés. Másodszor, ki kell fejleszteni a szakképesítés irányzatát, egészen addig, amíg minden iskolánk bizonyos mértékben nem válik szakiskolává. Ezek az elvek egész sor szövevényes gyakorlati kérdést vetnek fel. Például észszerű arányt kell találnunk a gyakorlat és az általános műveltség szükséglete között Azután hogyan legyen a gyakorlati tudás szerves része az általános tananyagnak, és hogyan váljék a gimnázium az ifjúság közös iskoláinak egyik ágazatává. E szerint az elemi iskola továbbra is az általános műveltséget szolgálná egységes Programm alapján, a városi és falusi gyermekek számára egyaránt de több gyakorlati tanítással az egyes vidékek szükségletei szerint. A középfokú iskolák rendszerén hasonlóképpen jelentős változtatást kell eszközölnünk. Ennek az iskolának is kádert kell előkészítenie meghatározott további képzésre. Kérdés, hogy ezért különféle gimnáziumokat kellene-e létesítenünk? Nyílt kérdés a gimnázium V. és VIII. osztályának anyaga is. Ezenkívül a kötelező nyolcéves iskoláztatás folytán emelkedik a szak- és ipari iskolák színvonala is, ami valószínűleg változást hoz a középfokú technikusok helyzetében is. Mitra Mitrovics bevezető szavai után vita következett, amelyből kitűnik, hogy a közoktatásügyi munkások körében meglehetős ellentétesek a vélemények arra vonatkozóan, hogy milyenek legyenek a jövő alsófoka és középiskolái. Egyesek hangoztatták, hogy a nyolcosztályos iskolákban egységes tantervet és programmot kell bevezetni egészen a hatodik osztályig, és csak ezután kellene a tanulók politikai képzésével foglalkozni a vidék szükségletei szerint. A jelenlévők nagy része nem osztotta ezt a véleményt. Hangsúlyozta, hogy jobb lesz, ha az általános tantárgyak mellett gyakorlati jellegű tantárgyakat is tanítanak. Javasolták, hogy a gimnáziumokba két programmot vezessenek be, egy alapvetőt, egyetemeset az egész ország számára és egy kiegészítőt, amelyet a tanulók maguk választanának. Mivel azonban iskoláink nem rendelkeznek kellő anyagi eszközökkel, a kiegészítő programmot egyelőre csak két csoportra lehetne osztani — humanisztikus és természettudományokra. Végül elhatározták, hogy az iskolareform bizottság keretében néhány szakértőkből álló csoportot kellene alakítani a reformjavaslatok és magának az iskolarendszernek tanulmányozására. Vidzsaja Laksmi Pandit asszonyt, az ENSz közgyűlésének elnökét elutazása előtt Tito elnök is fogadta. Képünk Laksmi Pandit asszonyt ábrázolja Joszip Broz Tito elnök és Jovanka Broz társaságában. A háttérben Binai Randzsan Szén indiai nagykövet és dr. Jozse Villán a köztársasági elnök főtitkára. PAPAGOSZ NYUGATNÉMETORSZÁGBA ÉRKEZETT Bonniból jelenti az APP: Papagosz görög miniszterelnök tegnap repülőgépen öt napos látogatásra Nyugat- Németországba érkezett. Papaigoszszal együtt utazott Lztefanopulosz görög külügyminiszter, Kapszalisz gazdasági miniszter, Mecsavinosz, a Nemzeti Bank igazgatója és néhány más megasrangú görög államférfi. A görög vendégeket a repülőtéren Adenauer miniszterelnök és a kormány több tagja fogadta. ARA 10 DINAR Atax Európai csapatok a döntőben TITO ELNÖK FOGADTA A SZOVJET NAGYKÖVETET Brioniból jelenti a Tanjug: Joszip Broz Tito elnök tegnap 10 órakor rövid kihallgatáson fogadta Vaszilij A. Valykovot, a Szovjetunió rendkívüli lés meghatalmazott nagykövetét. A fogadáson jelen volt Kócsa Popovics külügyi államtitkár is. Újabb segély az árvízkárosultaknak A jugoszláv Vöröskereszt központi bizottsága a szerémi, bánáti és hercegovinai árvízkárosultaknak 600.000 dináros segélyt juttatott. Ez a Vöröskereszt második árvízsegélye. Az elsőt, egymillió dinárt, a szlovéniai és a horvátországi károsultaknak juttatta. A sidi károsultaknak a Vöröskereszt szerbiai főbizottsága mintegy 4 ezer darab ágyneműt, takarót, és ruhaneműt, mintegy 4000 kg élelmiszert, nagymennyiségű vitamint és egészségügyi anyagot juttatott. A hitelpályázatok ellen foglalt állást a mezőgazdasági kamarák igazgatóbizottsága A mezőgazdasági kamarák szövetségének igazgatóbizottsága a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos problémákat vitatva megállapította, hogy az eddigi hitelpolitikán változtatni kell. Az eddigi röviddel árató hitelezés azért nem volt jó, mert rendszerint elkéstünk a hitellel, a termelők nem kaptak idejében pénzt műtrágya és egyéb beszerzésére. Ezenkívül a bank a lábon álló termést raktáron lévő áruként kezelte és nem adott hitelt ennek az értékében. Az igazgatóbizottság tagjai javasolják, hogy a földműves szervezeteknek teljes értékben adjanak forgalmi hitelt gazdasági terveik alapján, mégpedig pályázat nélkül. Ezenkívül szerintük a forgalmi eszközök kamatának két százaléknak kellene lennie. Megállapítotték, hogy a pályázati hitelnyújtás káros a mezőgazdaságra, mert a javasolt kamat sok esetben nem felelt meg a befektetés rentabilitásának. Ezenkívül véleményük szerint a pályázati rendszer bonyodalmas volt, sok idő kellett míg átnézték a javaslatokat, e ez is késleltette a ..hitelezést. ■ *. - *•> Sw v-ÍV ^ .. Mh