Magyar Szó, 1954. július (11. évfolyam, 176-205. szám)

1954-07-01 / 176. szám

S. oldal Vajdaság turistái a Tara hegységben táboroznak A jugoszláv turizmus ez­­évben ünnepli szervezett munkájának nyolcvanadik, a vajdasági turizmus pedig­­harmincadik évfordulóját. E két jubiláris ünnepséget egy­bekapcsolták a szerb felke­lés 150. évfordulójának megünneplésével. Ez alkalomból a Vajdaság turistái Szerbia egyik leg­szebb vidékére, a vadregé­nyes Tara hegységbe men­nek és ott táboroznak júli­us 4—7 között. Az előkészü­letek már folynak, a köztár­saság területéről többezer turista vesz részt a táboro­záson. Tara fenyvesei és kirán­dulási lehetőségei Vajdaság­ból is igen sok turistát von­zanak. A részvevők július 3-án este 22 óra körül indul­nak Beográdból külön vo­nattal. Fenn a táborhelyen válto­zatos Programm várja a tá­­borozókat. Felderítő csoport- és egyéni versenyek, szóra­koztató műsorok, tábortüzek és gyönyörű tájak teszik majd a négynapi kirándu­lást felejthetetlenné. Tara szépsége megérdem­li, hogy ilyen nagyszabású turisztikai esemény színhe­lye legyen. R. R. A Tara vadregényes vidékén korszerű szálloda várja a kirándulókat. nepptli jószágot száll! fault hüllőidre A külkereskedelmi kamara értekezlete A Szövetségi Külkereske­delmi Kamara nemrégiben ér­tekez­letet tartott Beográd­ban a jószág- és hústermékek ki­vitele tárgyában. Már annak idején megem­lékeztünk arról, hogy a sör- Mintegy 400 jugoszláv egyetemi hallgató tölti nyári szabadságát kül­földi tanulmányúton. Mező­gazdasági birtokokon, hajó­gyárakban, erdőigazgatósá­goknál és különböző intéze­teknél, vállalatoknál tölte­nek el gyakorlati időt. Ugyan­ennyi külföldi egyetemista ér­kezik Jugoszláviába hasonló szakmai gyakorlatra. Etiópiával a kereskedelmi egyesség aláírása óta megélénkült a forgalom. Nyolc hónap alatt 61 ezer dollár értékű árut szállítottunk, ennek 90 szá­zaléka textiláru, a többi zo­máncozott edény, lábbeli és bátor. Az eszéki „Dráva" gyufa­gyár idei kivitelét 700 ezer dollár­ra tervezi. Görögországba 1,8 millió drachma értékben szállít gyufát. A petrinyei „Gavrilovics" husáru üzem termékeit repülőgépen szállít­ja külföldre, az első külde­ményeket Londonba irányí­totta. Az első tiszta jódat előállító üzemet Szisvákon állítják fel, mert itt erős jódtartalmú forrás van. Az új üzem évi teljesítőképessé­ge 7 ezer kilogramm tiszta jód lesz. A jövő évben kezdi meg működését. tejárak hirtelen megdrágulá­sát a túlméretezett sertés­ki­vitel idézte elő, és ezért be­vezették a tószárki­vitel kon­­tingentálását. Az értekezlet a jontos—júliusi sertésf­ivitelt — beleszámítva a feldolgo­zott sertéshúst is — 7 ezer tonna élősúlyban állapította meg a szarvasmarha kontin­gensét pedig ugyan e két hó­napra 6 ezer tonnában. Miután a fenti kontingens javarészt biztosítva van, a ki­vitel előreláthatólag nem fog a jószégáárak alakulására hat­ni, ahogyan ezt már a gya­korl­atban is látjuk. Az árak a piacon fokozato­an esnek. Tény az, hogy a külföldi szál­lításra lekötött sertést sike­rült kedvező feltételek mel­lett elhelyezni, ez pedig ser­kentőleg hat a hizlalásra. A kukoricáért tonnánként mint­egy 20 dollárral kedvezőbb árat lehet elérni, ha hizlalás­ra használják fel és nem nyersanyagként szállítják kül­földre. Az idei sertéskiviteli kon­tingens 14 ezer tonna ezt azonban a kedvező hizlalási lehetőségre való tekintettel minte­gy 10 ezer tonnával emelhetjük. A külkereskedel­mi hálózat ugyanis november­re és decemberre jelentős hi­­■zettsertés felhozatalra szá­mít Szarvasmarhából az év el­ső öt hónapjában 14.340 ton­nát szállítottunk ki, úgyhogy a félévi szarvasmarha export előreláthatólag meghaladja a 20 ezer tonnát élősúlyban. A második félévre 10 ezer ton­na szarvasmarha kivitelét irá­nyozták elő, úgyhogy ez sem fog hatni a piaci árak kiala­kulására. .. L n­anciuc 'Maca MAGYAR SZÓ Mélyülnek Jugoszlávia és Ausztria kultur­­kapcsolatai Ausztria és Jugoszlávia kö­zött az­­utóbbi időben mind jobban elmélyülnek a kultu­rális kapcsolatok. Nemrégi­ben ülést tartott Bécs­ben a srét ország kulturális kapcso­latait irányító bizottság, s ez alkalommal kidolgozták az együttműködés tervét hosz­­szabb időre főként képzőmű­vészet, színjátszás, és tudo­mány terén. Hogy kulturális kapcsolata­ink Ausztriával jó úton ha­ladnak, azt bizonyítja az egyik jugoszláv balett-együt­tes bécsi és a bécsi Rumg­­theaster jugoszláviai vendég­­szereplése. Az együttműködés szép példája lesz az is, hogy az osztrák fővárosban hama­rosan sor kerül a jugoszláv középkori freskók kiállításá­ra,­­ amely Európaszerte hí­res, s már sok nyugateurópai várost bejárt. Ugyanakkor ha­zánkban megnyitják a bécsi művészettörténelmi múzeum mestereinek kiállítását. De nagy előrehaladásról tesz majd tanúságot a két ország egyetemistáinak és tudósai­nak cseréje is. (Jugopress) Nagy érdeklődés a jugo­szláv színművészet kiállítása iránt A napokban Michael Gins­­bung, a bloomingtoni egyetem nyelvtanára meglátogatta a beográdi színmű­vészeti mú­zeumot és annak az óhajának adott kifejezést, hogy a mú­zeum egyik kiállítását — a­­melyet az év végén New­­yorkban mutatnak be. — he­lyezzék át az indiánéi Bloo­­m­­ingtonbon is. Ugyancsak e múzeum kiál­lítása iránt érdeklődött nem­régiben az edinburghi egye­tem egyik történelemtudósa is. A kiállítás, amely legké­sőbb októberig indul útra, be­mutatja egyebek között a középkori jugoszláv filmmű­vészet néhány jelentősebb do­kumentumát is. Az iskolák karbantartásáról tártgattak Szuboticán Szubotica népbizottsága hétfőn este ülést tartott, s ez alkalommal egyebek kö­zött határozatot hozott az iskolák karbantartására szánt összeg felosztásáról. Mint is­meretes, a népbizottság ré­gebbi ülésén, amikor, a vá­ros 1954-es társadalmi terv­­javaslatát és költségvetését vitatta, 25 millió dinárt sza­vazott meg az iskolák kar­bantartására. Ez az összeg nem sok, mert a város területén jelentős iskola ja­vítá­saikra és építés­re volna szükség. A 25 mil­lió dinár a kiadásoknak csu­pán felét fedezi. Évről-évre gyarapszik a diákok száma és sokhelyütt égető szükség volna tanterembővítésre. E­­zért elhatározták, hogy nem végeznek általános javítást, hanem az említett összeget csak a legszükségesebb ja­vításokra fordítják. Ezen a tanácskozáson a szuboticai kulturtanács ja­vasolta, hogy Tavankúton építsenek nyolcosztályos­ is­kolát. Ez az iskola az idén semmiesetre sem épülhet fel, legfeljebb két-három év a­­latt, de már az idén meg­kezdhetnék az építési mun­kálatokat. Ezzel az iskolával sokat nyerne a falu. A je­lenlegi­­iskolaépületben orvosi rendelőt és lakást rendez­nének be. A terv szerint az új isko­lának nyolc tanterme lesz, s ebből kettőt már az idők felépítenek. Erre a munkára a népbizottság kétmillió di­nárt szánt. A bácsszőlősi is­kola befejezésére 800.000 di­nárt hagytak jóvá. A többi iskolában a legszükségesebb javításokat végzik el: meg­javítják a tetőzetet, az abla­kokat, a villanyvezetéket stb. Ezeket az iskolákat valószí­nűleg jövőre veszik alapo­sabb javítás alá. M. M. Csütörtök, 1954 VII. 1 JUBILEUMI NYEREMENYPÁLYÁZATUNK Vágja ki a fenti képrészt és állítsa össze a teljes ké­pet. (Részletes felvilágosítás a 6. oldalon) N­(1) A becsei közös*lakásügyi tanács a lanoncai* neveléséről A becsei járási népbizott­ság kultur és közoktatásügyi tanácsának legutóbbi ülésén több probléma merült fel az ipari tanulók oktatásának nevelésével kapcsolatban. Mint ismeretes, a járás négy iskolájának 19 tagozatát 400 tanuló látogatja. Először is megállapították, hogy egyes tagozatokon olyan kevés a tanulók száma, hogy egy-egy iparágat a kihalás veszélye fenyeget. Nem kevésbbé prob­léma az is, hogy sok kisipa­ros akadályozza növendéke­it az iskola látogatásában. Már sokat hallottunk ar­ról, hogy még mindig van­nak mesterek, akiiek többért dolgoztatnak tanulóikkal, mint amennyit a törvény megszab. Ez még mindig elő­fordul a becsei járásban is. *T­g­y ,azután többször meg­történik, hogy a tanuló any­nyira fáradt, hogy nem ké­pes figyelemmel kísérni az előadást az iskolában. De bökkenő az iskolahelyiségek kérdése is. Például csak a becsei tanonciskolának van külön épülete. Kevés a könyv, a tanszer és a leg­több helyen hiány van tan­erőben is. Végül abban egyeztek meg hogy az egyes kérdéseket részletesebben meg kell vi­tatni és egy részüket az új iskolaév kezdete előtt min­denképpen meg kell oldani A növendékek nevelésével kapcsolatban leszögezték hogy rendszeres tanulmányi kirándulásokat kell szervez­ni, üzemeket meglátogatni, hogy a tanulók gyakorlatban is megismerkedjenek a mun­kával.­­. Az első vidéki együttes az ünnepi játékokon Ma mutatja be a zombori Népszínház a „Világtalanok“-at új iskola épül Mokrinban A kikindai járás úgyszól­ván minden falvában van megfelelő iskolaépület, egye­dül a járás legnagyobb köz­ségében, Mokrinban van e tekintetben hiány. A mint­egy tízezer lakosú faluban e­­zer iskolaköteles­­van, s ezek hét különböző épületbe jár­nak. Ujmódon nem része­sülhetnek kellő oktatásban, s nem is folyhat mindenütt zavartalanul a tanítás, mert például az egyik iskolának közös épülete és udvara van a mezőgazdasági birtokkal A népbizottság és a vá­lasztók gyűlése már két év­vel ezelőtt határozatot hozott egy új és nagy iskola épí­tésére. Ezt a határozatot a­­zonban mindeddig elodázták. Most azonban a népbizott­ság végleg elhatározta, hogy a meglévő eszközökből meg­kezdi ez iskola építését, s a további kiadásokra 96 mil­lió beruházási kölcsönt kér. Az építési munkálatok már meg is kezdődtek a napok­ban a falu központjában. Az iskola kétemeletes lesz, 16 teremmel. Egyebek között lesz zenei terme, egy nagy tornaterme, egy kisebb szín­házterme színpaddal és öl­tözőszobákkal. Elsőnek a­­tornatermet építik fel, ez körülbelül 25 millió dinárba kerül F. P. A színházak szuboticai ün­nepi játéka keretében ma l­ép fel az első vajdasági vidéki­ színház. A zombori Népszín­ház együttese ma mutatja be Joszip Kujundzsics: »Világ­talanok« című háromfel­vonás 600 drámáját, Sztevan Niko­­lajevics rendezésében. A da­rab cselekménye a második világháború után játszódik fő­városunkban. A darab iránt Szuboticán nagy az érdeklődés nemcsak­ azért, mert a vajdasági vidé­ki színházaknak ez lesz az el­ső fellépése, hanem mert a szuboticai de különösen a szu­boticakörnyéki színház­kedvelők ismerő­ként üdvöz­lök a zombori együttest, mi­vel már a múltban is több­ször vendégszerepelt a kör­nyéken. Jelenet a »Világ­­alapok «-ból

Next