Magyar Szó, 1954. augusztus (11. évfolyam, 206-236. szám)

1954-08-01 / 206. szám

7. oldal Noviszádra érkezett az angol diákok egy 37 tagú csoportja. Az állomáson a Népi Ifjúság és a népbizottság kiküldöttei fogadták őket. Képünk a noviszádi állomáson készült. Előtérben az az angol fiú látható, aki skót népviseletével nem kis feltűnést keltett a városban. (erezsóy Gyula felvétele) Nyolcnapi jugoszláviai tartózkodása után Haile Szelaszie elhagyja hazánkat. A császár Joszip Broz Tito köztársasági elnök kíséretében, hétfőn 18 órakor a Jadranka fedélzetére megy, hogy végignézze a haditengerészet egységének szemléjét. A szemle után a Galeb hadihajón folytatta útját Görögországba. (Brezsán Gyula felvétele) Az eszékiek kedvenc »Csingi-lingi« csárdáját is elöntötte a víz. Mondanunk sem kell, hogy ez volt a legcsekélyebb kár a talajvízzel elöntött szántóföldekhez és egyebekhez viszonyítva. (Szegő felvétele Eszék) MAGYAR SZO A fizetési alap és a jövedelem felosztása a jövő évi társadalmi tervjavaslatban A jövő évi társadalmi tervjavaslat változásokat irányoz elő a jövedelem felosztásában, a haszon megállapításában, a fizetési alap meghatározásában és az illetményszabályzat jóváhagyásában. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk az alábbi cikkben. A haszon arányos szövetségi megadóztatásának fennálló rendszere nagy különbségeket tett lehetővé a különféle vállalatokban és egyúttal a járási népbizottságok eszközeiben is. Az elszámolási fizetési alap rendszere pedig, a pontosan előirányzott összegekkel (szakképzettség szerint) a meghatározott nyolcórai munkaidőre nem volt eléggé elasztikus és nem lehetett teljesen összhangba hozni a munkateljesítmény utáni jutalmazással. Ennek következtében a vállalatok nem voltak ösztönözve a munkateljesítmény növelésére. A gazdasági titkárságban végzett elemzésekből kitűnik, hogy a gazdasági instrumentumok, amelyeket a haszon megadóztatása előtt alkalmazóink (kamat, forgalmi adó, stb.) jelentős különbözetet okoznak egyes vállalatok hasznában. Ez a különbözet nem kizárólag a nagyobb termelékenység, a jobb gazdálkodás és a termelésben elért sikerek eredménye, hanem egyes üzemek monopolisztikus helyzetének kihasználása, a piac kiegyensúlyozatlansága következtében áll fenn — tehát nem a munkaközösség jobb munkájának az eredménye, amit az előbbi instrumentumok alkalmazása nem csökkentett. Ezért a jövő évi társadalmi tervjavaslat előirányozza az eddigi arányos megadóztatás helyett a haszon progressziós megadóztatását. Ez az adóztatási mód hathatósabban hozzájárul a különbségek csökkentéséhez. Az eddigi arányos 50 százalék szövetségi adó helyett a tervjavaslat előirányozza a fokozatos adóztatást. Ez a haszon megadóztatásának 35 százalékával kezdődik és 86 százalékával végződik. A progressziós adóztatás bevezetésével választ kell adni a következő kérdésekre: milyen módon lesz kivonva a haszonnak az a része, amely a szövetségi megadóztatás alá esik. Mi szolgál a progresszió alapjául, jobban mondva, mitől függ a megadóztatás progressziójának alakulása. ▲ HASZON ÉS A PROGRESSZIÓ MEGÁLLAPÍTÁSA Ezzel kapcsolatban a társadalmi tervjavaslat a következőket ajánlja: a hasznot, amely a szövetségi megadóztatás alá esik, úgy állapítsák meg, hogy a vállalat összjövedelméből először kivonják az anyagi kiadásokat, az állandó társadalmi hozzájárulást, a forgalmi eszközök utáni kamatot és a szociális biztosító intézet illetékét, így jutunk a jövedelemhez. A vállalat így képzett jövedelméből azután kivonjuk a meg nem adóztatott jövedelem részét. Ezt úgy állapítjuk meg, hogy az előírt összeget megszorozzuk a vállalat alkalmazottainak számára. Az előírt összegek különbözők, 9500, 10.500 és 11.500 dinárt egy hónapra minden munkás és hivatalnok után. Ezek az összegek mintegy 25 százalékkal magasabbak, mint az eddigi elszámolási fizetési alap. A meg nem adóztatott jövedelem kivonása után maradt összeg képezi a szövetségi progresszív adóztatás alá eső hasznot. Az eddigiekből látható, hogy az adómentes jövedelem kivonása, csak a megadóztatási alap meghatározására szolgál. Tehát, az így meghatározott adómentes jövedelemnek nem az a célja, hogy meghatározza a fizetéseket, vagy hogy előírja a fizetés módját a vállalatban. Továbbá nem lesz alkalmazva (az adómentes jövedelem) a jövedelem további felosztásában a vállalat és a népbizottság között sem, a vállalat fizetési alapjának kialakításában. Ezért téves volna a fent említett előírt határösszegeket azonosítani az elszámolási fizetési alapokkal, mert az adómentes jövedelem nincs közvetlenül összekötve a fizetési alapok létesülésével. A haszon ilyen megállapítása tehát jobb, mint az eddigi, amikor a haszon kivonását az elszámolási fizetések segítségével végezték. A tervjavaslat szerint azt az alapot, amelyre a progreszsziót alkalmazzák a haszon viszonya képezi az amortizációhoz és az adómentes jövedelem összegéhez. Ha ez a viszony növekszik az adókulcs is növekszik. Az adóprogresszió úgy van meghatározva, hogy biztosítja a vállalat érdekeltségét a minél nagyobb haszon megvalósítására és a kifizetőbb gazdálkodásra. Az előterjesztett adóalap (az amortizáció és az adómentes jövedelem összege) krülbelül megfelel az alapezközök és a fizetési alap értékének, amelyet a vállalat évi termelésébe fektet. Ez az adóalap figyelembe veszi a befektetett alapeszközöket és munkát is a termelésben, amelyben megvalósul a haszon. A progresszív megadóztatás tehát figyelembe veszi a termelés alaptényezőit. A FIZETÉSI ALAP Miután a vállalat jövedelméből kivonják (a fent említett módon) a haszon utáni szövetségi adót, a jövedelem fennmaradt része (amely magában foglalja az említett adómentes jövedelmet és a haszon fennmaradt részét) felosztásra kerül a vállalat és a népbizottság között. A népbizottság társadalmi tervében meghatározza, hogy hány százalékkal vesz részt a fennmaradt jövedelemben, a jövedelem többi része pedig a vállalatok munkaközösségének marad. A százalék meghatározásakor a népbizottságoknak ügyelniök kell a következőkre, hogy a vállalatnak maradt jövedelem elegendő legyen az előirányzott fizetési alap fedezésére és a vállalat más szükséges alapjainak biztosítására. Hogy ez a jövedelem serkentőleg hasson a vállalat munkaközösségére, a többtermelés, a nagyobb termelékenység és a magasabb haszon elérése érdekében. A jövedelem fennmaradt részéből — a szövetségi adó és a népbizottság részének kivonása után — létesíti a vállalat fizetési alapját és önrendelkezési alapjait. Eltérően a fizetési alap létesítésének eddigi módjától, amikor a vállalat kötve volt az előre meghatározott elszámolási fizetések összegéhez ,amelyet a nyolcórai munka-időre határoztak meg) és nem a megvalósított termeléshez és munkatermelékenységhez). AZ ILLETMÉNYSZABÁLYZATOK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL Hogy biztosítva legyen az alaparány és a fizetések általános színvonala a gazdaságban, a vállalatok illetményszabályzatát a népbizottságok hagyják jóvá. A szabályzatok jóváhagyásánál a népbizottságoknak arra kell ügyelniök, hogy a fizetések általános színvonala megfelelő legyen. Ha a vállalatnak a jövedelem ráeső részéből, a keresetek kifizetése és az alapok biztosítása után, még tiszta haszna marad, lehetősége van emelni a fizetéseket az illetménytételben előirányzott összegen felül is. A fizetési alap létesítésének ilyen módja előnyösebb, mint a mostani, mert a vállalati fizetések magassága a termelésben elért eredményektől függ. Ha a vállalat növeli a termelést és a termelékenységet és nagyobb hasznot valósít meg, növekszik a jövedelemnek az a része, amely a vállalatnak marad és ezáltal lehetősége van nagyobb fizetésekre és nagyobb önrendelkezési alapokra. Azzal, hogy a vállalatoknak nem írják többé elő az elszámolási fizetéseket lehetőség nyílik következetesebben alkalmazni az illetményszabályzatot és teljesebben alkalmazni a munkateljesítmény utáni jutalmazást. Ugyanakkor biztosították a társadalmi szerveknek is a szükséges regulatív szerepet, s ez többé nem az elszámolási fizetések előírása által történik, hanem a fizetések általános színvonalának szabályozásával al a Vasárnap, 1954 WHEL !• Törzsszám.......... Pályázati szelvényemMET OLVASOK EL ELŐSZÖR, AMIKOR KEZEMRE VESZEM LAPOMAT A MAGYAR SZÓT □ az első oldalt □ a külpolitikát Q a harmadik oldalt □ a folytatásos regényt □ a sportközleményeket □ ami aznap különösen szemembe ötlik a pályázó neve, foglalkozása és pontos címe pánypályázatt mai szakasza AnLéti a Magyar Szóról Az esztendő óta sokezren olvassák mindennap a jugoszláviai dolgozók magyar napilapját, a Magyar Szót. A sokezer olvasó között van férfi és nő, öreg és fiatal, falusi és városi lakos és ennek megfelelően közvetlen érdeklődési körük is különböző. Az elmúlt tíz év alatt a szerkesztőség sok-sok levelet kapott a Magyar Szó olvasótáborából, hozzászólásokat, amelyekben olvasóink kifejezték kívánságaikat és saját szemszögükből bírálták lapunk tartalmát. A szerkesztőség mindig szívesen fogadta az olvasók konstruktív hozzászólását, megtárgyalta, megvitatta a kívánságokat és észrevételeket és a lehetőség szerint megvalósította Siet. Ezt a lehetőséget természetesen mindenekelőtt a dolgozó nép sajtójának általános irányelve, politikai, gazdasági és társadalmi életünk minden terére kiterjedő feladatköre szabta meg nemkülönben a lap terjedelme, technikai előállításának módja stb. Ezáltal bizonyos fokú együttműködés fejlődött ki a szerkesztőség és az olvasók között és ha ez az együttműködés nem volt szélesebb körű az csak annak tulajdonítható, hogy az olvasók nagy többsége nem vesz magának annyi fáradságot, hogy észrevételeit, kívánságait papírra vesse és a szerkesztőségbe juttassa. Nagy jubileumi nyereménypályázatunk harmadik szakaszát arra használjuk föl, hogy ankétot rendezzünk a Magyar Szóról. Ezzel módot adunk minden olvasóinknak, hogy a kérdésekre válaszolva kinyilvánítsa, mi érdekli elsősorban a lap tartalmából, mit olvas el először és a legszívesebben, mi a véleménye a lap egyes rovatairól, milyen rovatot vagy mellékletet tart fölöslegesnek az újságban és miért. A kérdéseket úgy csoportosítottuk és úgy fogalmaztuk meg, hogy mindenki könnyen válaszolhat rájuk annál is inkább, mert egyúttal megadtuk a lehetséges válaszokat is. Az olvasónak csupán az a feladata, hogy a neki megfelelő választ az előtte lévő kis kockába tett kereszttel megjelölje. Mai kérdésünk — a jubileumi nyereménypályázat harmadik szakaszának első kérdése — arra vonatkozik, hogy ki mit olvas el először, amikor az újságot a lapkihordótól megkapja vagy az árusnál megvásárolja. Aki erre a kérdésre válaszol, egyben kinyilvánította azt is, hogy mi érdekli a lap tartalmából a legjobban. Van, aki az elején kezdi az olvasást, az első oldalon, de sokan a regényfolytatásnak szentelik első figyelmüket és azután olvassák el a többi anyagot. A fiatalság egy része bizonyára a sportrovatot lapozza föl elsősorban, másokat a világesemények érdeklik vagy az újság harmadik oldalán összpontosított mezőgazdasági anyag és természetesen van olyan olvasónk is, aki különösebb rendszer nélkül olvas, azt olvassa el először, ami aznap különösen megragadja a figyelmét. A szelvényen mindenki megtalálja a megfelelő választ. Ezt a választ kell megjelölni és majd a hónap végén az összegyűjtött szelvényeket a szerkesztőségbe küldeni A szaftszervezetnek is foglalkoznia kell az Hltitn€nijpomik3vai (Folytatás az 1. oldalról) zatokat hozhatnak a munkások és alkalmazottak helyes és igazságos javadalmazására. NEM KELL FELSŐ SZAKSZERVEZETI JÓVÁHAGYÁS Az idén növekedett a szakszervezeti csoportok szerepe, mert az eletményszabályzatokat maguk a munkástanácsok hozzák meg a felső szakszervezeti szervek jóváhagyása nélkül. Ez nagyobb felelősséget hárít a szakszer- MMV vezető gégekre, mert mozgósítaniuk kell a szakszervezet tagjait, hogy tömegesen részt vegyenek az illetményszabályzat elkészítésében, továbbá ügyelnie kell arra, hogy az illetményszabályzat helyesen oldja meg a fizetési alap felosztásának, az illetménytételek meghatározásának kérdését, stb. Az üzemi szakszervezeti csoportok csak akkor tehetnek eleget e feladatuknak, ha megtárgyalják vállalatuk illetménypolitikájának minden kérdését Már most meg kell kezdeni a jövő évi fizetési rendszer vitáját és a gyakorlatban ellenőrizni kell a nyilvános vitára bocsátott jövőévi társadalmi tervezet tésteleit és rendelkezéseit.