Magyar Szó, 1954. augusztus (11. évfolyam, 206-236. szám)
1954-08-01 / 206. szám
Vasárnap, 1954 VOL 1. Nincs árvizjelentés Szombati lapunkban már hiába kereste az olvasó az első oldalon munkatársunk jelentését az árvíz veszélyeztette területről. Mától kezdve fokozatosan megszüntetik a rendkívüli készültséget a határtól Bogojevóig terjedő Duma-szakaszon. A jövő héten már csak a zombori ármentesítő társadat alkalmazottai teljesítik a megfigyelő szolgálatot. Befejeződött egy csata- Megnyertünk egy újabb ütközetet• Az apadás éppen egy hete, a múlt vasárnap kezdődött. A veszély azonban ezzel még nem múlt el. Az árvízkatasztrófák mifelénk ugyanis mindig apadáskor következnek be. Hétfőn olvashattuk, hogy a gátak lassan átáznak, de még kitartanak- Megérkezett Szubotiáról a segítségül hívott katonaság. A gátak mögött veszedelmes források keletkeztek. Egész , napokat bajlódtak eggyel-eggyel amig ártalmatlanná tették. A talajvíz növekszik, és megnehezíti a földhordást a gátakra. Szerdán azt jelentette munkatársunk, hogy az apadás lassul, mivel Budapest felől kisebb árhullám vonul át a Dunán hazánk irányába- A víz apad, de a veszély még fennáll. 1940-ben Bezdánnál a 668 cm-es víz áttörte a gátat, ma pedig 694 cm-es a vízállás. Újabb hordákat vezényeltek ki a szigetelő gátak építésére. Újabb négy forrást tettek ártalmatlanná. Az apatini cigánytelep előtti gát valóságos harcvonal- Zsákokkal és cölöpökkel alátámasztva minden méter távolságban levezető csatornát ásnak. Éjjel fényszórók mellett dolgoznak. Csütörtökre erősödött az apadás. A katonaság és a lakosság éberen figyeli a gátakat. A töltések meglehetősen átáztak s már alig járhatók- Az átszűrődő vizet csatornákon a földekre vezetik, vagy szivattyúkkal visszaöntik a Dunába. A bucskai gát egy részét a víz felől deszkákkal kellett alátámasztani, mert a csuszamlás veszélye fenyeget. Időben megakadályoztak egy gáthasadást. Ez volt a címe a pénteki, utolsó jelentésünknek. Az apatini hajógyártól északra a gát egy része meglazult, de megelőzték kettérepedését. A jelek szerint már nem keletkeznek vízforrások, és az apadással az elfojtott források is elapadnak. A csata befejeződött. Az ütközetet megnyertük. Nincs többé árvízjelentés a Magyar Szóban. Az árvíz elhárításán dolgozó vezetők megígérték, hogy írnak egy cikket ebből az alkalomból. Úgy véltük azonban, hogy ettől az írástól függetlenül, ezt megelőzve megemlékezünk a vasárnapi számban erről a teljesítményről. A két világháború között háromszor törte át a gátat a Duna, kisebb vízállás mellett, mint a mostani volt. Most mégis sikerült megfékezni. A talajvíz ugyan nem kis károkat okozott, az áttörés azonban sokkal jobban sújtott volna bennünket. Sikerült megfékezni a kedvező száraz időjárás mellett azért is, mert ott volt a gátakon elsősorban a Jugoszláv Néphadsereg. A zombori járási kommunisták titkára és vezetősége valósággal kiköltözött erre az időre az árvízveszélyeztetett területre. Hol repülőgépen, hol gépkocsival járták a vidéket a tartományi végrehajtó tanács tagjai. Alelnöke cikket is írt észrevételeiről. Kitették magukért a szakértők is, akik minden izében ismerték a gátakat, a föld összetételét és a feladatokat. És szorgalmasan dolgoztak a környék lakosai. Dolgoztak szorgalmasan és egységesen, ahogyan már szoktunk. Csak ennyit akartunk ezúttal elmondani és ez nem is olyan kevés. V. L. Ott volt a gátakon elsősorban a Jugoszláv Néphadsereg. EGY adai földműves, névtelen levelezőlapon kérdést intézett hozzánk: Hogyan viszonyult a megállapított kataszteri jövedelem az idei búzaterméshez? Nem szándékozom válaszolni erre a kérdésre Először is nem lenne értelme a sajtó hasábjain arról vitatkozni, várjon az elfogadott kataszteri jövedelmet egyedül a búzatermésből valósítják-e meg a földművesek. Másodszor: sehol senki nem állította, hogy a kiszámított kataszteri átlagos jövedelem minden esetben minden egyes gazdaságra vonatkoztatva igazságos. Kis harmadszor, a kataszteri adóztatásnak is van rossz oldala egyes termelők számára. Mindenesetre a fentitől függetlenül, vitán felül áll, hogy ez az adóztatási rendszer sokkal igazságosabb az eddiginél, hogy a földművesek jókora többsége örömmel fogadta, és végül, hogy jelentős mértékben serkenti a földműveseket magasabb terméshozam elérésére. Ahelyett tehát, hogy — akár ezzel az egyetlen esettel kapcsolatban is — vitába szállnánk a megállapított kataszteri jövedelem méltányosságával, érdemes néhány szót szólni egy másik kérdésről: hogyan használják fel a beruházási hitelt a mezőgazdasági szervezetek, és hogyan használják fel a zentai járás magángazdálkodói a beruházási és fogyasztói hitelt. Mert ez a dolog meglehetősen világos fényt vet arra, hogy milyen mértékben hangolja össze a társadalmi közösség érdekeit a mezőgazdasági szervezetek és magángazdálkodók egyéni törekvéseivel, a terméshozam emelésében és a mezőgazdaság fejlesztésében- Végső fokon a kataszteri adóztatási rendszer állandó küzdelmet jelent a mezőgazdasági termelés fokozásáért, amely elképzelhetetlen b''''hatások nélkül. A, Számtalanszor elhangzott már az a megállapítás, hogy a mezőgazdasági termelés alaposan lemaradt az ipari termelés mögött. Ezen az aránytalanságon változtatni kell olyan értelemben, hogy nem becsülve le az ipari termelés fokozatos fejlesztését, nagyobb mértékben kell szorgalmazni és támogatni a mezőgazdasági termelést. Hozzá kell járulnia ehhez a mezőgazdasági közigazgatási beavatkozás felszámolásán kívül a mezőgazdasági beruházási hitelrendszernek is, akár a mezőgazdasági szervezetek és a magángazdálkodók szempontjából. Ismeretes az is, hogy az 1954 évi társadalmi tervben jelentős öszszeget fordítottak erre. A mezőgazdaság beruházására előirányzott összeg jóval nagyobb, mint az előbbi években- A magángazdálkodók 2 milliárd 300 millió dinárt kapnak belőle. Már előbb közhírré tették, hogy csak bizonyos körülmények között és a gazdasági indokoltság elve alapján adják a hitelt, s később is állandóan napirenden volt ez a kérdés. Mégis, ha tekintetbe veszszük a mezőgazdasági szervezeteknek és magángazdálkodóknak a zentai járás területén lefolytatott hitelpályázataink eredményét, meg kell állapítanunk, hogy készületlenül értek bennünket ezek a pályázatok, és hogy lehetőségeinkhez és szükségleteinkhez mérten eddig megközelítően sem használtuk ki őket. Ez pedig most is, a jövőben is rossz hatással lesz a mezőgazdaságra Ezért időben el kell hárítani az akadályokat, hogy szükségleteinkhez és lehetőségeinkhez mérten hozzájussunk a kölcsönhöz.ISMERETES, hogy hitelt pályázat útján mezőgazdasági szervezeteknek építkezésre, feldolgozásra, mezőgazdasági termények óvására, traktorokra és más mezőgazdasági gépeikre, igavonó és tenyészjószágok vásárlására, telepítésre (gyümölcsös, szőlő, komlós,) és talajjavító munkálatokra adnák. Gazdasági szervezetek vágóhidakat, hűtőket, malmokat és silókat építhetnek hitelből. A magángazdálkodók, a földműves szövetkezet tagjai és a regisztrált halászok, valamint a halászszövetkezetek tagjai talajjavító felszerelés, halászati szerszámok és felszerelés, kézi és fogatos mezőgazdasági gépeik és kellékek, tenyészés — kivételesen erre az évre — igavonó állatok vásárlására és gyümölcsös, szőlő, komló telepítésére kaphatnak kölcsönt. A magángazdálkodók közvetlenül is és a földműves szövetkezet útján közvetve is forduhatnak kölcsönért a bankhoz. A nemzeti bank eddig 4 pályázatot írt ki. íme e pályázatok eredménye a zentai járásban, mert hiányoztak a kellő gazdasági indokolások és előszámítások. Szólni lehetne talán arról is, hogy a hitelelosztás technikája bonyolult, ügyvitele nagy. Erről sokat irt már a sajtó is- Káderhiány van a mezőgazdasági szervezetekben is. Az alapvető ok azonban nem ez.I ránt, holott ez nem így van. Igenis sok földműves érdeklődik hitel iránt. Hogy méigis ilyen kevesen juthattak hozzá, annak megvan az titka, jóllehet nem igazolt. Katadai földművesek mezőgazdasági gépeket és jószágot, elsősorban tenyészkocákat és birkát, valamint igavonó jószágot szeretnének vásárolni hitelre. Mintegy 50 kérvény hever a földműves szövetkezetben. Hasonló a helyzet Oromon. A tresnyeváci és martonosi földművesek szintén birkákat szeretnének vásárolni hitelre- Obornyacsa és Tornyos földművelői a vásárlási hitel iránt érdeklődnek. Kanizsán és Horgoson valamennyi hitel után érdeklődnek, Horgason pedig főleg szőlőt és gyümölcsöst szeretnének telepíteni. A járás helységeiben több mint 200 hitelkérvény érkezett a földműves szövetkezetekbe. De mennyi lenne, ha gyorsan elintéznék őket?! És hányan fordultak közvetlenül a bankhoz? Mi akadályozza mégis a kölcsönosztást? VÉLEMÉNYEM szerint az alapvető ok, hogy nem igyekeznek gyorsan és hathatósan megoldani a kérvényeket. A Szocialista Szövetség szervezeteinek és a földműves szövetkezeteknek szakítaniuk kell az eddigi gyakorlattal. A sopánkodás a feltételeken és azon, hogy sok a bajlódás a hitellel, nem vezet eredményre. Be kell ugyanis szerezni az adóbizonylatot a bizonylatot az alapvető jövedelemről, két kezest kell találni, kérvényt kell benyújtani, stb. Lehet hogy igazoltak a kifogások. Amíg azonban ilyenek a feltételek, igyekeznünk kell gyorsan eleget tenni, ezeknek a feltételeknek, nem pedig ócsárolni őket. Mindenképpen, ha belefekszünk a dologba, el lehet végezni mindezt. Nem elegendő az sem, ha csak magyarázzuk, hogyan lehet kölcsönhöz jutni, noha ez is fontos. Ügyesen és gyorsan kell dolgozni. A községi népbizottságok szerveinek, a földműves szövetkezeteknek és a banknak sokkal rugalmasabban és soron kívül kellene megoldaniuk ezeket a kérvényeket. Jelenleg azt állítják, hogy nem kaptak meg bizonyos űrlapokat a kérvényekhez. Várjon meg szabad-e ezért állni félúton? Meg szabad-e engednünk hogy spekulánsok és uzsorások zavart keltsenek a dolgozó parasztok soraiban? Tűrhetjük-e emiatt azt a híresztelést, hogy nem lesz a hitelből semmi? E renyheséggel szemben két tény tagadhatatlan: az egyik, hogy a kölcsön feltételei igen kedvezőek, a másik, hogy a dolgozó parasztnak szüksége van erre a hitelre. Különféle okokból sok magángazdaságnak kicsi az állatállománya, beruházási anyagra van szüksége, ipari termékeket és gépeket vásárolna. Lehetővé kell tenni számára, hogy mindezt beszerezze. Egész fejlődésünk érdekében támogatnunk kell a magángazdálkodót, hogy olyan eszközökhöz jusson, amelyekkel fejlesztheti termelését. Minden félelem hogy a magángazdálkodó ezzel kapitalizálódik. Indokolatlan, alaptalan és reakciós felfogás, mert az általános érdek, hogy a magángazdálkodó a meghatározott földmaximuma mellett és anélkül hogy idegen munkaerőt zsákmányolna ki, maga és közösség számára nagyobb jövedelmet és magasabb terméshozamot, érjen el. A AZ illetékes szerveik mindezt felfogják, ha az eddigi fogyatékosságokat kiküszöböljük és ha arra törekszünk, hogy egykettőre elintézzük a kérvényeket, komoly szolgálatokat teszünk a mezőgazdasági termeié® fejlesztésének. TUBICS Milutín a zentai járási népbizottság elnöke Sopánkodás helyett Miért késik a hitel - Elavult felfogás — Mit mutat a táblázat — Alapvető ok gyorsabban elintézni a kérvényeket — Alaptalan félelem a kapitalizálódástól ! A táblázatból kitűnik, hogy tett jóváhagyni számukra. 22 gazdasági szervezet összesen 541 millió dinár hitelt kért és mindössze 55 milliót, illetve a kért kölcsönnek valamivel több mint tíz százalékát kapta meg. 46 magángazdálkodó kért és kapott 3.225.000 dinár hitelt A fenti adatokhoz még hozzá kell tenni azt is, hogy fogyasztói hitelért, amelyet egyévi lefizetésre adnak a magángazdálkodóknak mindennemű árucikk vásárlására — kivéve az élemiszert — és két évre takaréktűzhely, rádiókészülék, bútor vásárlásra — nem folyamodott senki. Ebből látni, hogy a gazdasági szervezetek mennyire készületlenül várták ezeket a pályázatokat. A kapott öszszeg nem fedezi a legégetőbb szükségleteket sem, nagyobb összeget pedig nem is lehet A Z OROMI Adamik és az obornyacsai Julius 7. mezőgazdasági birtok például összesen több mint 210 millió dinár beruházási hitelt kért, és mindössze 26 millió dinárt hagytak jóvá. Tény, hogy követelései gazdaságilag nem voltak indokoltak, azonban az is igaz, hogy a jóváhagyott hitelek sem fedezik gazdasági szempontból a követelményeket. Visszautasították őket, mert nem volt kellő indokolás- Pedig lehetett volna, ha az üzemek felelős vezetői komolyan felfogják az előszámítás és a beruházási Programm kidolgozásának kérdését. És ha nem volt is kellő szakemberük, találhattak volna. Az alapvető ok ezeknek ez embereknek elavult felfogásában rejlik, abban, hogy úgy vélik, valahogy majd csak adnak beruházási hitelt, hisz szükség van rá. Közben pedig forgalmi eszközeiket használják beruházásra. A zentai Szever üzem, 8 millió dinárt, a bogaras Lovtyenac mezőgazdasági birtok 19 millió dinárt, a tornyosi Vojvodina birtok 11 millió dinárt fordított ebből beruházásra, ami tilos, sőt büntetendő. A táblázatból első pillantásra azt lehetne gondolni, hogy a magángazdálkodó és a szövetkezeti földműves nem érdeklődik a beruházá- 4 és a vásérsi kölcsön 1-H kölcsönt kért A kért kör- A jóvágazd. szerv, magán- ésen ősz- hagyott gazd. szege hitel I. pályázat — II pályázat 2 — 25.850.000 — mi' pályázat 17 ~ 508.072.000 54.601.000 IV. pályázat - 3 230.000 230.000 A szövetkezetből kilé- __ patt tagoknak . - 3,000.000 3.000 000 Pályázaton kívül (az ö- __ tödik pályázat helyett) 3 — 7,895.000 3,346.000 MAGIAK SZÓ Halálra ítélték a nyilasvezető tömeggyikost Az egyetlen életben maradt letartóztatott megrázó vallomása Fodor házában megtalálták a legyilkolandók listáját Tegnap folytatták a noviszádi törvényszéken Fodor István, a nyilaskeresztes párt egyik volt csurogó vezetőjének bűnügyi tárgyalását. Fodor István, mint már megírtuk, részt vett az 1942- beli csurogó razziában. A tárgyalást kétszer elnapolták. Új tanukat hallgattak ki, a második tárgyaláson pedig újabb terhelő bizonyítékok merültek fel Fodor ellen. A vádlott ugyanis csak azt vallotta be, hogy jelen volt néhány polgár letartóztatásánál. A második tárgyaláson azonban kitűnt, hogy Fodor részt vett az áldozatok legyilkolásában is. A tegnapi tragyatlaon kihallgatták Zsivan Popovot. Popov 64 éves és egyedül ő maradt életben a razziában letartóztatottak közül. A tanú elmondta, hogy a Novakov-féle raktárba terelték őket, majd a megszálló magyar katonák és néhány nyilas, közöttük Fodor István az ajtóból puskával és gépfegyverrel belövöldöztek a bentlévőkre. A vérengzés több órán át tartott. Amikor úgy vélték, hogy valamenynyien meghaltak, kocsira rakták az áldozatokat és kivitték őket a Tiszára. Popovot is felrakták az egyik kocsira. ő azonban csak a hátán sérült meg és nem vesztette szemnezetét. A Tisza felé menet sikerült lecsúsznia a kocsiról és a környékbeli nádasban húzódott meg. A közvetlenül a háború után kiadott a megszállók gaztetteiről szóló könyvben is közzétették Popov István az egyetlen életben maradt csurogi letartóztatott nyilatkozatát. Fodor, mint ismeretes, a felszabaduláskor megszökött Csurogról. A házába költözött lakó megtalált egy névsort, amelyről kiderült, hogy a legyilkolandók névsora. Erről annak idején jegyzőkönyvet is készítettek. Bebizonyosodott az is, hogy Fodor fegyveresen részt vett Sztevan Midics, Milos Dolovac, Nenad Vlaovics és felesége, valamint Vlaovics fiának és feleségének, aztán Csirics Danilo és Jóca Rajkov letartóztatásában. A felsoroltak soha többé nem tértek élve vissza. Részt vett továbbá Csirics Peter és Todor Csirpanov letartóztatásában is. Csirpanovékat később miután alaposan megkínozták, szabadon engedték, ők is tanúskodtak a bíróság előtt. A bíróság a nyilas tömeggyilkost kötél általi halálra ítélte. A zsúfolt tárgyalóterem megtapsolta a bíróság döntését. Fodor István háborús bűnös megkésve bár, de elnyerte méltó büntetését. «•». O. S. «Mal