Magyar Szó, 1954. augusztus (11. évfolyam, 206-236. szám)

1954-08-01 / 206. szám

Vasárnap, 1954 VOL 1. Nincs árvizjelentés Szombati lapunkban már hiába kereste az olvasó az első oldalon munkatársunk jelentését az árvíz veszélyez­­tette területről. Mától kezdve fokozatosan megszüntetik a rendkívüli készültséget a határtól Bogojevóig terjedő Duma-szaka­szon. A jövő héten már csak a zombori ármentesítő tár­sadat alkalmazottai teljesítik a megfigyelő szolgálatot. Befejeződött egy csata- Megnyertünk egy újabb üt­közetet• Az apadás éppen egy hete, a múlt vasárnap kezdő­dött. A veszély azonban ezzel még nem múlt el. Az ár­vízkatasztrófák mifelénk ugyanis mindig apadáskor kö­vetkeznek be. Hétfőn olvashattuk, hogy a gátak lassan átáznak, de még kitartanak- Megérkezett Szuboti­áról a segítségül hí­vott katonaság. A gátak mögött veszedelmes források keletkeztek. Egész , napokat bajlódtak eggyel-eggyel a­­mig ártalmatlanná tették. A talajvíz növekszik, és meg­nehezíti a földhordást a gátakra. Szerdán azt jelentette munkatársunk, hogy az apa­dás lassul, mivel Budapest felől kisebb árhullám vonul át a Dunán hazánk irányába- A víz apad, de a veszély még fennáll. 1940-ben Bezdánnál a 668 cm-es víz áttör­te a gátat, ma pedig 694 cm-es a vízállás. Újabb hordá­kat vezényeltek ki a szigetelő gátak építésére. Újabb négy forrást tettek ártalmatlanná. Az apatini cigány­telep előtti gát valóságos harcvonal- Zsákokkal és cölö­pökkel alátámasztva minden méter távolságban levezető csatornát ásnak. Éjjel fényszórók mellett dolgoznak. Csütörtökre erősödött az apadás. A katonaság és a la­kosság éberen figyeli a gátakat. A töltések meglehetősen átáztak s már alig járhatók- Az átszűrődő vizet csator­nákon a földekre vezetik, vagy szivattyúkkal visszaöntik a Dunába. A bucskai gát egy részét a víz felől deszkák­kal kellett alátámasztani, mert a csuszamlás veszélye fe­nyeget. Időben megakadályoztak egy gáthasadást. Ez volt a címe a pénteki, utolsó jelentésünknek. Az apatini hajó­gyártól északra a gát egy része meglazult, de meg­előzték kettérepedését. A jelek szerint már nem kelet­keznek vízforrások, és az apadással az elfojtott források is elapadnak. A csata befejeződött. Az ütközetet megnyer­tük. Nincs többé árvízjelentés a Magyar Szó­ban. Az árvíz elhárításán dolgozó vezetők megígérték, hogy írnak egy cikket ebből az alkalomból. Úgy véltük azon­ban, hogy ettől az írástól függetlenül, ezt megelőzve meg­emlékezünk a vasárnapi számban erről a teljesítmény­ről. A két világháború között háromszor törte át a gátat a Duna, kisebb vízállás mellett, mint a mostani volt. Most mégis sikerült megfékezni. A talajvíz ugyan nem kis károkat okozott, az áttörés azonban sokkal job­ban sújtott volna bennünket. Sikerült megfékezni a kedvező száraz időjárás mellett azért is, mert ott volt a gátakon elsősorban a Jugoszláv Néphadsereg. A zombori járási kommunisták titkára és vezetősége valósággal kiköltözött erre az időre az árvíz­veszély­ezt­etett területre. Hol repülőgépen, hol gépkocsival járták a vidéket a tartományi végrehajtó tanács tagjai. Al­elnöke cikket is írt észrevételeiről. Kitették magukért a szak­értők is, akik minden izében ismerték a gátakat, a föld összetételét és a feladatokat. És szorgalmasan dolgoztak a környék lakosai. Dolgoztak szorgalmasan és egységesen, ahogyan már szoktunk. Csak ennyit akartunk ezúttal elmondani és ez nem is olyan kevés. V. L. Ott volt a gátakon elsősorban a Jugoszláv Néphadsereg. E­GY adai földműves, névtelen levelező­lapon kérdést in­tézett hozzánk: Hogyan vi­szonyult a megállapított ka­taszteri jövedelem az idei búzaterméshez? Nem szándékozom válaszol­ni erre a kérdésre­ Először is nem lenne ér­telme a sajtó hasábjain ar­ról vitatkozni, várjon az el­fogadott kataszteri jövedel­met egyedül a búzatermésből valósítják-e meg a földmű­vesek. Másodszor: sehol senki nem állította, hogy a kiszá­mított kataszteri átlagos jöve­delem minden esetben min­den egyes gazdaságra vonat­koztatva igazságos. Kis harmadszor, a kataszte­ri adóztatásnak is van rossz oldala egyes termelők szá­mára. Mindenesetre a fentitől függetlenül, vitán felül áll, hogy ez az adóztatási rend­szer sokkal igazságosabb az eddiginél, hogy a földműve­sek jókora többsége öröm­mel fogadta, és végül, hogy jelentős mértékben serkenti a földműveseket magasabb terméshozam elérésére. A­helyett tehát, hogy — akár ezzel az egyetlen eset­tel kapcsolatban is — vitá­­ba szállnánk a megállapított kataszteri jövedelem méltá­nyosságával, érdemes néhány szót szólni egy másik kér­désről: hogyan használják fel a beruházási hitelt a me­zőgazdasági szervezetek, és hogyan használják fel a zen­tai járás magángazdálkodói a beruházási és fogyasztói hitelt. Mert ez a dolog meg­lehetősen világos fényt vet arra, hogy milyen mértékben hangolja össze a társadalmi közösség érd­ekeit a mezőgaz­dasági szervezetek és magán­gazdálkodók egyéni törekvé­seivel, a terméshozam emelé­sében és a mezőgazdaság fej­lesztésében- Végső fokon a kataszteri adóztatási rend­szer állandó küzdelmet je­lent a mezőgazdasági terme­lés fokozásáért, amely elkép­zelhetetlen b''''hatások nél­kül. A, S­zámtalanszor el­hangzott már az a megállapítás, hogy a mezőgazdasági termelés ala­posan lemaradt az ipari ter­melés mögött. Ezen az arány­talanságon változtatni kell o­­lyan értelemben, hogy nem becsülve le az ipari terme­lés fokozatos fejlesztését, nagyobb mértékben kell szor­galmazni és támogatni a me­zőgazdasági termelést. Hoz­zá kell járulnia ehhez a me­zőgazdasági közigazgatási be­avatkozás felszámolásán kí­vül a mezőgazdasági beruhá­zási hitelrendszernek is, a­­kár a mezőgazdasági szerve­zetek és a magángazdálko­dók szempontjából. Ismeretes az is, hogy az 1954 évi tár­sadalmi tervben jelentős ösz­szeget fordítottak erre. A mezőgazdaság beruházására előirányzott összeg jóval na­gyobb, mint az előbbi évek­ben- A magángazdálkodók 2 milliárd 300 millió dinárt kap­na­k belőle. Már előbb köz­hírré tették, hogy csak bizo­nyos körülmények között és a gazdasági indokoltság elve alapján adják a hitelt, s ké­sőbb is állandóan napirenden volt ez a kérdés. Mégis, ha tekintetbe vesz­­szü­k a mezőgazdasági szerve­zeteknek és magángazdálko­dóknak a zen­tai járás terüle­tén lefolytatott hitelpályáza­taink eredményét, meg kell állapítanunk, hogy készület­­lenül értek bennünket ezek a pályázatok, és hogy lehe­tőségeinkhez és szükséglete­inkhez mérten eddig megkö­­zelítően sem használtuk ki őket. Ez pedig most is, a jö­vőben is rossz hatással lesz a mezőgazdaságra Ezért idő­ben el kell hárítani az a­kadá­lyokat, hogy szükségleteink­hez és lehetőségeinkhez mér­ten hozzájussunk a köl­csönhöz.I­SMERETES, hogy hi­telt pályázat útján mezőgazdasági szerve­zeteknek építkezésre, feldol­gozásra, mezőgazdasági ter­mények óvására, traktorok­ra és más mezőgazdasági gé­peikre, igavonó és tenyészjó­­szágok vásárlására, telepítés­re (gyümölcsös, szőlő, kom­­lós,) és talajjavító munkála­tokra adnák. Gazdasági szer­vezetek vágóhidakat, hűtőket, malmokat és silókat építhet­nek hitelből. A magángazdál­kodók, a földműves szövet­kezet tagjai és a regisztrált halászok, valamint a halász­­szövetkezetek tagjai talajja­vító felszerelés, halászati szerszámok és felszerelés, ké­zi és fogatos mezőgazdasági gépeik és kellékek, tenyés­z­és — kivételesen erre az év­re — igavonó állatok vásár­lására és gyümölcsös, szőlő, komló telepítésére kaphatnak kölcsönt. A magángazdálko­dók közvetlenül is és a föld­műves szövetkezet útján köz­vetve is forduhatnak köl­csönért a bankhoz. A nem­zeti bank eddig 4 pályáza­tot írt ki. íme e pályázatok eredménye a zentai járásban, mert hiányoztak a kellő gaz­dasági indokolások és elő­­számítások. Szólni lehetne talán arról is, hogy a hitel­elosztás tech­nikája bonyolult, ügyvitele nagy. Erről sokat irt már a sajtó is- Káderhiány van a mezőgazdasági szervezetek­ben is. Az alapvető ok azonban nem ez.I ránt, holott ez nem így van. Igenis sok földműves érdek­lődik hitel iránt. Hogy mé­i­gis ilyen kevesen juthattak hozzá, annak megvan az tit­ka, jóllehet nem igazolt. Kat­adai földművesek mezőgazda­sági gépeket és jószágot, el­sősorban teny­észkocákat és birkát, valamint igavonó jó­szágot szeretnének vásárol­ni hitelre. Mintegy 50 kér­vény hever a földműves szö­vetkezetben. Hasonló a hely­zet Oromon. A tresnyeváci és martonosi földművesek szintén birkákat szeretnének vásárolni hitelre- Obornya­­csa és Tornyos földművelői a vásárlási hitel iránt érdek­lődnek. Kanizsán és Horgo­son valamennyi hitel után érdeklődnek, Horgason pedig főleg szőlőt és gyümölcsöst szeretnének telepíteni. A já­rás helységeiben több mint 200 hitelkérvény érkezett a földműves szövetkezetekbe. De mennyi lenne, ha gyor­san elintéznék őket?! És há­nyan fordultak közvetlenül a bankhoz? Mi akadályozza mégis a kölcsönoszt­ást? V­ÉLEMÉNYEM szerint az alapvető ok, hogy nem igyekeznek gyorsan és hathatósan megoldani a kérvényeket. A Szocialista Szövetség szer­vezeteinek és a földműves szö­vetkezeteknek szakítaniuk kell az eddigi gyakorlattal. A sopánkodás a feltételeken és azon, hogy sok a bajlódás a hitellel, nem vezet eredményre. Be kell ugyanis szerezni az adó­­bizonylatot a bizonylatot az a­­lapvető jövedelemről, két kezest kell találni, kérvényt kell be­nyújtani, stb. Lehet hogy iga­zoltak a kifogások. Amíg azon­ban ilyenek a feltételek, igye­keznünk kell gyorsan eleget ten­ni, ezeknek a feltételeknek, nem pedig ócsárolni őket. Minden­képpen, ha belefekszünk a do­logba, el lehet végezni mindezt. Nem elegendő az sem, ha csak magyarázzuk, hogyan lehet köl­csönhöz jutni, noha ez is fon­tos. Ügyesen és gyorsan kell dolgozni. A községi népbizottságok szer­veinek, a földműves szövetke­zeteknek és a banknak sokkal rugalmasabban és soron kívü­l kellene megoldaniuk ezeket a kérvényeket. Jelenleg azt állít­ják, hogy nem kaptak meg bi­zonyos űrlapokat a kérvények­hez. Várjon meg szabad-e ezért állni félúton? Meg szabad-e en­gednünk hogy spekulánsok és uzsorások zavart keltsenek a dol­gozó parasztok soraiban? Tűr­het­jük-e emiatt azt a híreszte­lést, hogy nem lesz a hitelből semmi? E renyheséggel szemben két tény tagadhatatlan: az egyik, hogy a kölcsön feltételei igen kedvezőek, a másik, hogy a dol­gozó parasztnak szüksége van erre a hitelre. Különféle okokból sok magán­gazdaságnak kicsi az állatállo­mánya, beruházási anyagra van szüksége, ipari termékeket és gépeket vásárolna. Lehetővé kell tenni számára, hogy mindezt be­szerezze. Egész fejlődésünk ér­dekében támogatnunk kell a magángazdálkodót, hogy olyan eszközökhöz jusson, amelyekkel fejlesztheti termelését. Minden félelem hogy a magángazdálko­dó ezzel kapitalizálódik. Indo­kolatlan, alaptalan és reakciós felfogás, mert az általános ér­dek, hogy a magángazdálkodó a meghatározott földmaximuma mellett és anélkül hogy idegen munkaerőt zsákmányolna ki, ma­ga és közösség számára nagyobb jövedelmet és magasabb ter­méshozamot, érjen el. A AZ illetékes szerveik mindezt felfogják, ha az eddigi fogyatékos­ságokat kiküszöböljük és ha arra törekszünk, hogy egy­kettőre elintézzük a kérvé­nyeket, komoly szolgálato­kat teszünk a mezőgazdasá­gi termeié® fejlesztésének. TUBICS Milutín a zentai járási nép­­bizottság elnöke Sopánkodás helyett Miért késik a hitel - Elavult felfogás — Mit mutat a táblázat — Alapvető ok gyorsabban elintézni a kér­vényeket — Alaptalan félelem a kapitalizálódástól ! A táblázatból kitűnik, hogy tett jóváhagyni számukra. 22 gazdasági szervezet össze­sen 541 millió dinár hitelt kért és mindössze 55 milliót, illetve a kért kölcsönnek va­lamivel­ több mint tíz száza­lékát kapta meg. 46 magán­­gazdálkodó kért és kapott 3.225.000 dinár hitelt­ A fenti adatokhoz még hoz­zá kell tenni azt is, hogy fo­gyasztói hitelért, amelyet egyévi lefizetésre adnak a magángazdálkodóknak min­dennemű árucikk vásárlására — kivéve az élemiszert — és két évre takaréktűzhely, rá­diókészülék, bútor vásárlás­ra — nem folyamodott sen­ki. Ebből látni, hogy a gazda­sági szervezetek mennyire készületlenül várták ezeket a pályázatokat. A kapott ösz­szeg nem fedezi a legégetőbb szükségleteket sem, nagyobb összeget pedig nem is lehet A Z OROMI Adamik és az obornyacsai Julius 7. mezőgazdasági bir­tok például összesen több mint 210 millió dinár beru­házási hitelt kért, és mind­össze 26 millió dinárt hagy­tak jóvá. Tény, hogy követe­lései gazdaságilag nem vol­tak indokoltak, azonban az is igaz, hogy a jóváhagyott hitelek sem fedezik gazdasá­gi szempontból a követelmé­nyeket. Visszautasították ő­­ket, mert nem volt kellő in­dokolás- Pedig lehetett vol­na, ha az üzemek felelős ve­zetői komolyan felfogják az előszámítás és a beruházási Programm kidolgozásának kérdését. És ha nem volt is kellő szakemberük, találhat­tak volna. Az alapvető ok ezeknek ez embereknek elavult felfogá­sában rejlik, abban, hogy úgy vélik, valahogy majd csak adnak beruházási hitelt, hisz szükség van rá. Közben pedig forgalmi eszközeiket használják beruházásra. A zentai Szever üzem, 8 millió dinárt, a bogaras­ Lovtye­­nac mezőgazdasági birtok 19 millió dinárt, a tornyosi Voj­vodina birtok 11 millió di­nárt fordított ebből beruhá­zásra, ami tilos, sőt bünte­tendő. A táblázatból első pillan­tásra azt lehetne gondolni, hogy a magángazdálkodó és a szövetkezeti földműves nem érdeklődik a beruházá- 4 és a vásérsi kölcsön 1-H kölcsönt kért A kért kör- A jóvá­­gazd. szerv, magán- ésen ősz- hagyott gazd. szege hitel I. pályázat — II pályázat 2 — 25.850.000 — mi' pályázat 17 ~ 508.072.000 54.601.000 IV.­ pályázat - 3 230.000 230.000 A szövetkezetből kilé- __ patt tagoknak . -­­ 3,000.000 3.000 000 Pályázaton kívül (az ö- __ tödik pályázat helyett) 3 — 7,895.000 3,346.000 MAGIAK SZÓ Halálra ítélték a nyilasvezető tömeggyi­kost Az egyetlen életben maradt letartóztatott megrázó vallomása Fodor házában megtalálták a legyilkolandók listáját Tegnap folytatták a novi­­szádi törvényszéken Fodor István, a nyilaskeresztes párt egyik volt csurogó vezetőjé­nek bűnügyi tárgyalását. Fodor István, mint már megírtuk, részt vett az 1942- beli csurogó razziában. A tár­gyalást kétszer elnapolták. Új tanukat hallgattak ki, a második tárgyaláson pedig újabb terhelő bizonyítékok merültek fel Fodor ellen. A vádlott ugyanis csak azt val­lotta be, hogy jelen volt né­hány polgár letartóztatásá­nál. A második tárgyaláson azonban kitűnt, hogy Fodor részt vett az áldozatok legyil­­kolásában is. A tegnapi tragyatlaon ki­hallgatták Zsivan Popovot. Popov 64 éves és egyedül ő maradt életben a razziában letartóztatottak közül. A ta­nú elmondta, hogy a Nova­­kov-féle raktárba terelték őket, majd a megszálló ma­gyar katonák és néhány nyi­las, közöttük Fodor István az ajtóból puskával és gép­fegyverrel belövöldöztek a bentlévőkre. A vérengzés több órán át tartott. Amikor úgy vélték, hogy valameny­­nyien meghaltak, kocsira rak­ták az áldozatokat és kivit­­ték őket a Tiszára. Popovot is felrakták az egyik kocsi­ra. ő azonban csak a hátán sérült meg és nem vesztette sz­emnezetét. A Tisza felé menet sikerült lecsúsznia a kocsiról és a környékbeli nádasban húzódott meg. A közvetlenül a háború után kiadott a megszállók gaztet­teiről szóló könyvben is köz­zétették Popov István az e­­gyetlen életben maradt csu­­rogi letartóztatott nyilatko­zatát. Fodor, mint ismeretes, a felszabaduláskor megszökött Csurogról. A házába költö­zött lakó megtalált egy név­sort, amelyről kiderült, hogy a legyilkolandók névsora. Er­ről annak idején jegyzőköny­vet is készítettek. Bebizonyo­sodott az is, hogy Fodor fegy­veresen részt vett Sztevan Midics, Milos Dolovac, Nenad Vlaovics és felesége, vala­mint Vlaovics fiának és fe­leségének, aztán Csirics Da­­nilo és Jóca Rajkov letartóz­tatásában. A felsoroltak so­ha többé nem tértek élve vissza. Részt vett továbbá Csirics Peter és Todor Csir­­panov letartóztatásában is. Csirpanovékat később miu­tán alaposan megkínozták, szabadon engedték, ők is ta­núskodtak a bíróság előtt. A bíróság a nyilas tömeg­­gyilkost kötél általi halálra ítélte. A zsúfolt tárgyalóte­rem megtapsolta a bíróság döntését. Fodor István hábo­­rús bűnös megkésve bár, de elnyerte méltó büntetését. «•». O. S. «Mal

Next