Magyar Szó, 1955. február (12. évfolyam, 30-57. szám)

1955-02-01 / 30. szám

3. OtOalMAGYAR SZÓ A Szovjetunió panaszt emelt az USA távolkeleti poli­tikája ellen A panaszt a Biztonsági Tanácshoz intézte a szo­vjet kormány Newyorkból jelenti a Reu­ter. A Szovjetunió tegnap­előtt követelte a Biztonsági Tanácstól, hogy tárgyalja meg a Kínaellenes amerikai agressziót Szobojev szovjet delegátus levelet intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez és azzal vádolta az USA-t, hogy beavatkozik Kína bel­ügyeibe, és »az amerikai agresszió Formuza kérdésé­ben fokozza a távolkeleti fe­szültséget és az új háború veszélyét«. Ilyen körülmények között — folytatja a levél — a Biz­tonsági­ Tanácsnak köteles­sége sürgős lépéseket tenni az USA agresszív lépései­nek agresszív felszámolásá­ra. a levél végül követeli, hogy a Biztonsági Tanács sürgősen tárgyalja meg ezt a kérdést A levélhez egy ha­tároza­ti javaslatot mellékel­tek, amelyben követelik »az USA n.gre,­­zív lépésetek el­ítélését«, és hogy »javasol­ják az USA kormányának: tegyen sürgős lépéseket a Kína belügyeibe való beavat­kozás megszüntetésére«. A határozati javaslat felhívja az USA-t arra is, hogy a legsürgősebben vonja ki csa­patait Formózáról és a kör­nyező szigetekről. A levél követeli a Bizton­sági Tanácstól, semilyen ka­tonai intézkedést ne tegyen. Az angol hivatalos körök kedvezőtlenül fogadták a szovjet panaszt. Ezek a kö­rök hivatkoznak arra, hogy a szovjet lépés megnehezíti a Biztonsági Tanács munká­ját. Az angol lapok elítélik a szovjet panaszt és azt han­goztatják, hogy a Szovjet­unió meg akarja akadályoz­ni a formózai ellenségeske­dés felszámolását. Robertson amerikai kül­­ügyminiszterhelyettes kije­lentette, hogy a szovjet pa­nasz nem lesz kihatással Ei­­prhawar el ne­k döntésé­re, hogy megvédi Formózát.­­ Figyelmeztette a kínaiakat­­ arra, hogy Formóza szüksé­ges láncszemét képezi az USA védelmének. MOLOTOV NYILATKOZA­TA KfÍT AMERIKAI ÚJ­SÁGÍRÓNAK Moszkvából jelenti a Tan­­'­jug. A szovjet külügyminisz­térium sajtóosztálya tegnap­előtt este kiosztotta a külföl­di újságírók között annak a beszélgetésnek a szövegét, melyet Molotov külügymi­niszter folytatott Hearst és Smith amerikai újságírók­kal. Az amerikai újságírók néhány kérdést tettek fel a távolkeleti és európai hely­zettel kapcsolatban. Hearst kérdésére Molotov azt válaszolta, hogy a távol­keleti helyzet valóban komo­lyan veszélyezteti a békét. A szovjet külügyminiszter véle­ménye szerint ezért az USA felelős, mert beavatkozik Kina belügyeibe Arra a meg­jegyzésre, hogy Kina már hosszú évek óta nem tartja kezében Formozót, a szovjet külügyminiszter a kairói és potsdami nyilatkozatra és a japán kapitulációról kötött egyezményre hivatkozott, mely szerint Formóza a kí­nai terület része, tehát visz­­sza kell adni Kínának. Smith újságíró »napjaink egyik legnagyobb realistájá­nak« nevezte Molotovot, és felhívta figyelmét arra, hogy valamit kellene tenni a há­borús veszély felszámolásá­ra. Mert valószínű, ho­gy az USA nem mond le Formoza védelméről mindaddig, amíg a békét nem látja biztosítva. Hearst megjegyezte, hogy a Szovjetunió a genfi értekez­leten sokat tett az indokínai összeütközés b­orító táróira és feltette a kérdést, vájjon a Szovjetunió nem lenne-e hajlandó ugyanilyen módon eljárni Formóza kérdésében. Erre Molotov azt válaszolta, hogy az indokínai és formó­zai kérdés között nagy kü­lönbség van, de a Szovjet­unió érdekelve van a nem­zetközi feszültség csökkené­sében, és ezért hajlandó tá­mogatni minden ilyen irányú lépést. Egy ország beavat­kozása más országok bel­ügyeibe azonban nem járul­hat hozzá a nemzetközi fe­szültség csökkenéséhez Rá­mutatott arra, hogy Kína kérdését reálisan kell kezel­ni és figyelembe kell venni, hogy a jó kapcsolatok úgy alakulhatnak ki Kínával, ha tiszteletben tartják nemzeti jogait és érdekeit. Arra a kérdésre, hogy vaj­­on a Szovjetunió javasol­­ná-e, a kínai kormánynak, hogy törekedjen a viszály békés megoldására, ha az USA ugyanezt javasolná Csing Kai Seknek. Molotov­­azt válaszolta, hogy a pekin­gi és formózai kormányt nem lehet egyenrangú fél­ként kezelni, és legfőbb ide­je volna, hogy Csang Kai Sek máshova menjen és ne mérgesítse el az országok kö­zötti kapcsolatokat. Az USA érdeke is megkívánja hogy hozzájáruljon a távolkeleti helyzet rendezéséhez. Arra a kérdésre hogy a Szovjetunió elfogadná-e azt a javaslatot hogy legalább egy hónapra szüntessék be az ellenségeskedést Csang Kai Sek hadserege kivonul­hasson a Tacsen-szigetekről, Molotov így válaszolt: »Ha Csang Kai Sek ki akar vo­nulni akármelyik szigetről, akkor ebben senki sem aka­dályozza meg«. Nem volt a­­zonban hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy vájjon a kínai csapatok megtámad­nák-e az elszállítást végz­ő hajókat. . Azzal kapcsolatban, váj­jon a szovjet kormány haj­landó lenne-e ezt a kérdést a kínai kormány elé terjesz­teni, Molotov egy másik kér­déssel válaszolt: »Várjon az USA kormánya kér-e ben­nünket erre?« Erre a két a­­merikai újságíró megjegyez­te, hogy nem kormányuk ne­vében beszél Ezután áttértek néhány európai kérdésre. Az ameri­kai újságírók hivatkoztak Malyenkov újévi nyilatkoza­tára, mely szerint az USA haditámaszpontokat tart a Szovjetunió körül és meg­kérdezték, várjon a Szovjet­­unnió az osztrák békeszerző­dés aláírása előtt is hajlan­dó lenne-e feladni megszál­lás alatt tartott haditámasz­pontjait. Molotov azt vála­szolta, hogy külön kell vá­lasztani az osztrák kérdést és a Szovjetunió körül léte­sített amerikai támaszpontok kérdését. Ausztria kérdésé­ben a szovjet kormány állás­pontja eléggé világos. Más­részről a Szovjetunió körül létesített amerikai támasz­pontok veszélyt jelentenek a Szovjetunióra. A katonai tá­maszpontok kérdése akadá­lyozza sok más kérdés meg­oldását. Ezek a támaszpon­tok többek között arról ta­núskodnak, hogy az USA nem akarja a kapcsolatok rendezését. A szovjet külügy­miniszter hivatkozott arra is, hogy az USA több más országban is tart katonai tá­m­a­spontokat, végül pedig ki­jelentette, az USA-t senki sem veszélyezteti, hogy a Szovjetunió el van foglalva belső ügyeivel. Az orszá­gaink kapcsolatának javulá­sához jelentősen hozzájárul­nia az amerikai katonai tá­maszpontok felszámolása és az áttérés az államok közöt­ti normális viszonyra, — fe­jezte be nyilatkozatát Molo­tov. " Rövid hírek Edvard Kardely részvét­­nyi­lvánítása Edvard Kardely, a Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének főtitkára tegnap részvétét fejez­te ki Hedtoft, a dán munkás­párt elnöke család­jának, és a dán munkáspárt elnökségének. Hedtoft dán miniszterelnök és a dán munkáspárt elnöke a napok­ban szívszélhüdésben meghalt. Dulles Rangunba látogt,­ Dulles amerikai külügyminisz­ter a délkeletázsiai egyezmény­­bangkoki értekezlete után Ran­gunba látogat, hogy megbeszé­lést folytasson U Nu­burmal mi­niszterelnökkel. Ranguni közle­­mények szerint Dulles február 26 án érkezik Rangunba. Szovjet-kínai atomegyütt­­működés A Szovjetunió értesítette a Kí­nai NK kormányát, hogy haj­landó technikai és tudományos segítséget nyújtani az atomerő békés hasznosítása terén. Cse En Kaj külügyminiszter erről a javaslatról beszámolt a Kínai NK államtanácsa előtt és az ál­lamtanács határozatban a „bé­keszerető politikai példájának“ nevezte ezt a szovjet javaslatot. Kivégzés Kairóban Kairóban kivégezték Ltjeto Marzukot és Sámuel Azárt. Mindkettőjüket nyolc másik zsi­dóval együtt kémkedéssel vádol­ták. Kedd, EL . A Magyar Szó szerkesz­tősége ma élőujságot tart Kishegyesen A Magyar Szó szerkesztő­ségéhez naponta érkeznek meghívások Vajdaság min­den részéről. Az­ élőujság e­­gyüttesét hívják faluba, vá­rosba, mezőgazdasági birtok­ra, tan­y­acs­op­ort­re. A lap szerkesztősége ré­gebbi ígéretének tesz eleget amikor ma este hat órakor a kishegyesi szövetkezeti ott­honban rendezi meg immár huszonkettedik élőujságot. Műsoron komoly cikikel, ri­portok, kishelgyesi helyi a­­nyagok, vill­ám tréfák, karika­túrák, humoros karcolatok, a mezőgazdaság időszerű kér­dései, stb. stb. Közreműködik Rékák Lász­ló, Steinitz Tibor, Apró Má­­tyás,­Lukó András, Véber La­jos, Szauer László, Brezsán Gyula, Pap Endre, Mucsi Jó­zsef, Bogdánfi Sándor, Gi­­rizd László, Lukó Sulman Te­réz, Osztrogonacz Iván, Kalo­­­pis Zoltán, Kovács Sztrikó Zoltán, és Gombos Péter. A Magyar Szó újságírói ezen a héten, szombaton el­látogatnak Versecre, február 8-án, kedden pedig Tordára. Ankarába teszi székhelyét a balkáni titkárság Beográdból jelenti a Tan­­jug. A balkáni állandó tit­kárság bizottsága tegnap zá­róülést tartott és ezzel vé­get ért az állandó titkárság beográdi ülésszaka. Az ülésen elfogadták­ az iroda vezetőjének jelentését a titkárság munkájáról. A jelentést a balkáni szövet­ség tagállamainak kormányá­hoz juttatják. A titkárság február ötödikén átteszi székhelyét Ankarába. Megkezdődött a Brit Állam­­közösség miniszterelnökei­nek értekezlete Formózáról tárgyalt az angol minisztertanács Londonból jelenti a Reu­ter. Churchill angol minisz­terelnök elnökletével a­z an­gol minisztertanács tegnap Formóza kérdés­éről tárgyalt. Eden angol külügyminiszter beszámolt a Bizitoncé­gi Ta­nácshoz intézett szovjet pa­­neszsról. A küü­l­ügyminiszter egyben beszámolt Nehru in­diai miniszterelnökkel foly­tatott megbeszéléseiről is. Tegnap délután London­ban megkezdődött a Brit Ál­­lamközösség miniszterelnökei­nek kétnapos tanácskozása A miniszterelnökök elsősor­ban a formánai kérdésről tárgyalnak. Rámutattak azon­ban, hogy a legújabb szovjet panasz jelentősen megnehe­zíti munkájukat. Nem biz­tos, hogy a Brit Államközös­ség tagál­l­amainak miniszter­elnökei egyhangú döntést tud­nak-e hozni ebben a kérdés­ben. A miniisztienelnökök kö­zül elveddi Nehm folytatott közvetlen tárgyalásokat a kí­nai vezetőkkel Ezekről a ta­­- ^e-frozásokról Eden angol külügyminiszter ie beszámol A H-H A^amrWszrvvég rnl­­niszt°’'é­lnökeinek értekezle­te 16 30 órakor kezdődött. Churchill an­gol miniszterel­nök beszámolt a nemzetkö­zi helyzetről AZ ANGOL LARUPTSTAK '"TERVE A FORIWÓZ­AT mfrm­FS MEGOLDÁSÁRA Londonból jelenti az AFP­­Attlee angol laburista veze­tő tegnap javasolta, hogy Csang Kai Seket és munka­társait száműzzék Formózá­ról. A Daily Heraldnak adott nyilatkozatában az angol la­­burista vezető három pont­ban foglalta össze a formó­zai kérdés megoldásának ter­vét: 1. Csang Kai Sek számű­zése. 2. Formóza semlege­­sítése és utána népszavazás, hogy várjon a nép Kínához akar-e csatlakozni. 3 For­móza kikapcsolása az ameri­kai védelmi rendszerből. Attlee szerint az USA po­litikájának semmi köze az ENSZ-hez, hanem csak az a­­merikai védelem érdekeiről van szó. »Világos, hogy a Biztonsági Tanácsban helyet kell adni a Kínai NK kép­viselőinek Mindaddig nehéz­ségekbe ütközünk, amíg ezt a helyet Csang Kai Sek báb kormánya foglalja el«. A Biztonsági meg kérte a formózai kérdés vitáját Newyorkból jelenti az AFP. Tegnap 17 óraikor a Biztonsági Tanács megkezd­te Formóza kérdésének meg­vitatását. Munro, a Bizton­sági Tanács elnöke javasol­ta, hogy Újzélandnak »a kí­nai tengerpart közelében fo­lyó ellenségeskedéssel« kap­csolatos határozati javaslata mellett tűzzék napirendre a szovjet határozati javaslatot is, »az USA agresszív tevé­kenysége Kína ellen, Formu­sa és a többi kínai sziget környékén«. A javaslatot el­fogadták. Szobojev szovjet képviselő a vitában javasolta, hogy a Kínai NK kormányát hívják meg a Biztonsági Tanács ülésére Egyben követelte, hogy Csang Kai Sek képvise­lőinek tiltsák meg a részvé­telt. Inciden Costarica és Nie határán ISMÉT KÉSZÜLTSÉGI ÁLLAPOT COSTARICÁBAN San Joséból jelenti az Asso­ciated Press. A costaricai kormány , csapatai tegnap folytatták a felkelők üldözé­sét a nicaraguai határ felé. A harcok során incidens tör­tént a Costarica­ és nica­ra­­guai kormánycsapatok kö­zött. A Costarica! kormány­csapatokat ugyanis Nicaragua területéről mintegy hatvan ember megtámadta. A táma­dást repülőgépek fedezték. A Costarica! vezérkar rögtön erősítést küldött a helyszínre és a támadást visszaverték A kormány követelte a pán amerikai ankétbizottságtól hogy küldjön megfigyelőket Costarica és Nicaragua hatá­rára. A poetsztcal vezérkar ké­szültségi állan­otba helyezte az összes tartalékosokat hogy szükség esetén rögtön bevonuljanak. A tartalékoso­kat két nappal ezelőtt szerel­ték le a felkelők felett ara­tott győzelem után. A vezér­kar közremén­ye szerint a helyzet ismét úgy alakul hogy a készültségi állapot szükségessé válik. r&f ua a­i Bomb­atámadás a Kuomintang szige­ek­et én Tajpejból jelenti az Asso­ciated Press. A kínai repülő­­gépek tegnap bombázták a Tacsoni-szigeteket. A Kuomin­tang-bombázógépek kínai s®i Setek és kínai hajók bombá­zásával válaszoltak. A hiva­talos közlemény szerint a Koumintang repülőgépek bombázták Hikjangsan kínai szigetei A legújabb jelentések sze­rint a Tacseni-szigetek ki­ürítése még ezen a héten be­fejeződik Felix Stump ten­gernagy, az amerikai hadi­flotta parancsnoka azonban kijelentette, hogy egyelőre nem ka­pott parancsot a kiürí­­tésre.

Next