Magyar Szó, 1955. április (12. évfolyam, 89-118. szám)

1955-04-01 / 89. szám

r­x Idejekorán észrevenni az aránytalanságokat Tervkészítő szerveink fel­adata éppen az, hogy figye­lemmel kísérve a közgazda­ság fejlődését, idejekorán ész­revegyék ezeket az­ arányta­lanságokat, amennyire lehet, kiküszöböljék őket, és a be­ruházási eszközöket azokba a gazdasági ágazatokba fek­tessék, amelyek enyhítik ezt az aránytalanságot, gazdasá­gi fejlődésünk állandó kísé­retét. Gazdasági életünk ilyen­­arányú fejlődése idézte elő és fokozta a nyersanyag­hiányt, különösen a behozatali nyers­­­anyagok és reprodukcióra szolgáló anyagok hiányát. Közgazdaságunk még mindig nem használ ki minden ter­melési lehetőséget, minden természeti forrást, hogy ily­­módon felszámolhassa a fi­zetési mérlegünkben mutat­kozó deficitet. Éppen ezért egy olyan irányvonal, amely pusztán a termelésre támasz­kodik, tekintet nélkül arra, milyen uton-módon jutunk behozatali nyersanyagokhoz fékezné a közgazdaság fejlő­dését s azt eredményezhet­né hogy eeve a gazdasági ága­zatoknak o«öW''n+enlök kell terme1ő°''"!­'»4, — noha a ke (‰rVh­/híV csökken — rn°~* devizah­ény miatt nem '"th .‘n-k nyers­anyaghoz s+h Tehát már most arra kell törekednünk hogy egybehantoljuk a ter­meté« trnrr,** a kivitel! hp-tő«ezekkel. hoz.,- - tr'f tünk meova’ei-'tani azt az el­vet hogy válla!»* kötheti ügyleteit a Vükfölddel foglalkozhat áru kivitellel és behozatal!-I Más szóval iwpkpz+ftunk betartani ezt az elvet hogy az admi­nisztmtiv ezem­rei^ ne avatkozz­annak be ® ^''’kereskedelem­beM'v~* a-gf. a yen'1 fizorf hnwv non*or-­— m«* kell hatá­rozni «* a-1**’ *"r-*keny­­ség feltételeit, vagyis a vállalatnak először is alkalmas és szakképzett káderrel kell rendelkeznie (nem politikai, hanem gazda­sági, kereskedelmi káderrel) Másodszor rendelkeznie kell a szükséges eszközökkel, har­madszor ha a járás szavatol érte m­est a szavatolást meg kell fizetnie. Negyedszer ha megszegi kötelezettségeit, ha szerződést köt és nem szál­lít megfelelő árut, a közigaz­­gatási szervek törölhetik a külkereskedelmi vállalatok jegyzékeiből. A kiviteli vállalat felelős egész köz­gazdaságunk előtt Tehát a következőképpen tesszük fel a kérdést: Nem­csak a vállalat igazgatósága felelős tagjai előtt, hanem a vállalat is fele­rő­s egész köz­gazdaságunk előtt. A jugoszláv közgazdaság tekintélyéről van szó. Ezért jogunk van a legszigo­rúbb feltételekhez kötni a kül­földdel folytatott kereskedést. A közigazgatási szervek is tö­rölhetik a felsorolt feltételek ellen vétő vállalatot a kül­kereskedelmi vállalatok név­sorából. Az ilyen vállalatban alkalmazott kádert diszkvali­fikálni kell, hogy a jövőben ne foglalkozhasson külkeres­kedelemmel. Tehát lehetet­lenné kell tenni hogy ugyan­ezek a személyek másik vál­lalatba költözzenek és ugyan­olyan módon folytassák tény­kedésüket. Másfelől elvünk a tiszta üzlet. Minden vállalatnak és e vál­lalatok minden tisztességes alkalmazottjának, aki szocia­lista közgazdaságunk törvé­nyeihez tartja magát, joga van arra, hogy semmiféle közigazgatási szerv vagy ka­mara ne tilthassa be mun­káját, ha eleget tesz a becsü­letes kereskedelem feltételei­nek. A tények azt bizonyítják hogy az utóbbi években ki­elégítő áramban fejlesztettük az Inflációs tünetek egyik oka gazdaságun­kban a devizarendszer. Devizarendszerünk eszkö­zei legalább is első pillan­tásra serkentően hatottak a kivitelre, mert a vállalatok­nak valóban az volt az érde­kük, hogy minél nagyobb ki­vitelt valósítsanak meg, s in­kább kivigyék árujukat, sem hogy hazai piacon értékesít­sék. De másfelől mit ered­ményezett ez a hazai pia­con? Azt eredményezte, hogy bizonyos vállalatok nagy jö­vedelemre tettek szert. Véleményem szerint feltét­lenül felül kell vizsgálnunk ezt a dolgot, s valójában már felül is vizsgáltuk az eddigi rendszert, s most hátra van a fogyatékosságok kiküszö­bölése. Szvetozár Vukmanovics ez után elemezte a gyáripar és a mezőgazdaság viszonyát, s a mezőgazdasági termékek áremelkedésének hatását a kivitelre. Majd Így folytatta: Arányba hozni a falu és a város Mehmét Gazdasági konjunktúra Ide­jén elkerülhetetlenül nagy jövedelmek valósulnak meg falun. Ha összehasonlítjuk a parasztság helyzetét a régi Jugoszláviában és ma­ lát­hatjuk, hogy a régi Jugoszlá­viában, amikor nem volt konjuktúra, a falunak nem volt bevétele a gazdaságból. KAPTAK »E* A favn jövedelmének egyharmada a gyáriparból ered. (Folytartán az 1. oldalról) ben az időszakban továbbá állandóan nőtt a városi la­kosság foglalkoztatása, a gaz­dasági élet fejlődése lehető­vé tette a munkanélküliség kérdésének felszámolását kü­lönösen a városokban. Síké. "A lakosság vásárlóerejé­nek növekedése következté­ben a gyáripari áru igen gyorsan elkel. Más szóval az utóbbi három évben a kon­junktúra jeleit tapasztalhat­tuk, de meg kell mondani, hogy ez a konjunktúra bizo­nyos negatív jelenségeket is rejt magában. Ezeket a jelen­ségeket olykor rosszindulatú­an kiforgatják, és úgy tün­tetik fel, mintha valamilyen válságról volna szó. Pedig ezek a jelenségek ilyen roha­mos gazdasági fejlődésben teljesen normálisak. Érthető, hogy különféle aránytalansá­gok voltak az egyes gazdasá­­gi ágazatok fejlődésében. Legsúlyosabb problémánk ebben az időszakban a vil­lanyerőhiány volt. Ennek is megvan az oka. Ez is a roha­mos fejlődés egyik követ­kezménye. Másfelől hozzájá­rult ehhez, hogy nem volt elég tapasztalatunk az erő­művek építésében és a vil­lanyipari felszerelés gyártá­sában. Pedig mindent ma­gunknak kellett megcsinál­nunk, hogy biztosíthassuk a zavartalan fejlődést, és min­­den akadály nélkül haladhas­sunk előre. Nyilvánvaló, hogy vült munkába állni a mink több mint 200.000 személyt, ez pe­dig munkásosztályunk óriási gyarapodása. Másfelől lehetővé tette a la­kosság vásárlóképességének növekedését, s ez a maga ré­széről további ösztönzést nyújt a gyáripari fejlődés­nek, nem lett volna villany­­erőhiány, ha megmarad a termelés korábbi foka. Mivel azonban a termelés fo­kozódott, válság következett be a villanyerőtermelésben, mert előbb az alapvető ipar­ágakba kellett befektetnünk a legnagyobb, eszközöket, és csak utána a villanygazda­ságba. Az a jelenség, hogy egyes gazdasági ágazatok a­­ránytalanul fejlődnek, egé­szen törvényszerű, mert a közgazdaság ilyen rohamos fejlődése mindig aránytalan­ságot szül. Megtörténhetik, hogy a jövőben valamelyik másik gazdasági ágazatban lesznek ilyen jelenségek, gaz­daságunk ilyen nagyméretű előrehaladása folytán. Ter­mészetes, hogy a jövőben tö­rekednünk kell a fennaka­dások elhárítására. Egyes kül­földi hírügynökségek Jugo­szláviába kiküldött tudósí­tói azonban egyszerűen meg­állapítják: »Jugoszláviában villanyerő válság van«, de nem mondják meg, miért, nem mondják meg, hogy ez a gazdasági élet fejlődésének következménye, gazdaságunkat. Ezt a gazda­sági fellendülést azonban, az árszínvonal emelkedése, a pénzforgalom növekedése kí­sérte nyomon. Masszóval gaz­dasági fejlődésünket a® inflá­­ció elemei követik. Nem kell ábrándokba ringatnunk ma­gunkat; a gazdasági fellendü­lés lehetetlen bizonyos inflá­­ciós jelek nélkül. Csak az a kérdés, hogy milyen eszkö­zökkel tartóztassuk fel a to­vábbi inflációt. Most elemezni szeretném ezeket az okokat, és az e té­ren, azaz az inflációs célza­tok megakadályozása terén szükség­es intézkedéseket Megkülönböztetni a jövedelem eredetét Amikor az inflációs tüne­tekről beszélnek, rendszerint megemlítik, hogy az elmúlt évben nagy volt az átmeneti felesleg a vállalatokban, kommunák­ban, köztérsprágokban, illet­ve ez a felesleg rendszerint magasabb, mint amennyit az áru és pénzalap mérlege el­készítésével terveznek. Ezt a megállapítást nyomon követi a következő: Mivel ilyen túl­méretezett pénzalap jött létre s miivel nagyobb a vásárló alap mint a tervezett áru­alap, csökkenteni kell ezt a vásárlóalapot. Mas szóval ki kell vonni ezeket a­z alapokat a piacról, el kell venni őket a vállalatoktól kommunák­tól, köztársaságoktól, mégpe­dig visszamenőleg. Tehát csak az év végén állapítjuk meel a vásárló és az árualap közötti egyenetlenséget és utólag akarjuk csökkenteni a vásárlóalapot. Eközben saj­nos egyáltalán nem érintjük azt a vásárlóalapot, amely az áremelkedés miatt jött létre, hanem minden növekedést egyformán kezelünk, s ide so­roljuk még azokat az esztöns­­zöket is, amelyeket a termelés észszerű ütésé­vel valósítottak meg. Melyek azok az okok, ame­lyek lehetővé teszik a vál­lalatoknak, hogy áremelés­sel nagyobb nyereséget való­sítsanak meg , ez a megnö­vekedett nyereség újra a piac­ra kerüljön és lehetővé tegye a további áremelést a válla­latnak? Mi az oka, hogy ilyen alapok jönnek létre? Eddigi vizsgálódásaink azt mondják, hogy ha a falu jövedelmének mintegy egy­harmada a köz­gazdaságból, a gyáriparból e­­red, és minél rohamosabb a gaz­dasági fejlődés, annál több pénz gyűlik össze falun. Véleményünk szerint jó do­log, hogy nő a falu vásárló­alapja, mert ez biztosítja a gyáripari cikkek nagyobb fo­gyasztását falun, s ezáltal a mezőgazdaság fejlődését is. Csakhogy a fogyasztás növe­kedésének nem szabad a vá­ros rovására történnie, nem szabad átömlenie a városból falura, hanem az egész dol­gozó lakosság vásárlóerejé­nek arányosan kell emelked­nie. A harmadik tényező, a­­mely inflációs tünetekhez ve­zet, a gyáriparban rejlik. A gyáripar nem arra törek­szik, hogy a munkatermelé­kenység növelése útján, át­szervezés útján jusson nyere­séghez, hanem a legrövidebb után: áremeléssel. Ha egyes vállalatok felemelik az ára­kat, ezzel lehetőséget nyújta­nak más vállalatoknak is ha­sonló áremelésre. Világos, hogy ez csak növeli az élet­fenntartási költségeket, és egyaránt sújt minden városi dolgozó embert. . Készületben levő intézke­déseinknek az lesz a célja, hogy lehetetlenné tegyék az árfelhajtás által előidézett inflációs tüneteket- Szvetozár Vukmanovics a továbbiakban beszélt egyes vállalatokról, amelyek a tár­sadalmi érdekekkel nem tö­rődve, növelik az árakat, és monopóliumot teremtenek csak azért, mert bizonyos árucikkeket nem lehet behoz­ni (például cementet). Véleményem szerint — mondotta Vukmanovics alel­­nök — feltétlenül szükséges­­ vállalatok rendkívüli hasz­nának megadóztatása és bi­­zonyos árucikkek legmaga­sabb árának rögzítése. Szvetozár Vukmanovics vé­gül a hitelnyújtás megszigo­rításának kérdéseiről, és ez inflációs jelenségeket meg­akadályozó egyéb intézkedé­sekről beszélt. Lekü­zdjük a villanyerőhiányt A Szocialista Szövetség fe­ldatait a mindennagy élet szabja meg A Szocialista Szövetség noviszádi szervezetének évi értekezlete A Szocialista Szövetség no­viszádi városi szervezete leg­utóbb 1933-ban, vagyis mint­egy két évvel ezelőtt tartott hasonló értekezletet, mint ma — mondotta megnyitó be­szédéiben Radovan Vlask­o­­vics, a Szocialista Szövetség noviszádi városi bizot­tságá­­nak elnöke a tegnap délutá­ni értekezletén. Közel két év múlott el azóta, s ez idő alatt nagy utat tett meg fejlődéseiben ez a szervezet. A Szocialista Szö­vetség szerepe és feladata lé­nyegesen megváltozott és je­lentősen különbözik a volt Népfront szerepétől és feleda­tától Napirendjén politosead, eszmei kulturális és minden más olyan kérdés szerepel, amelyeket a mindennapi élet vet f­el. A Szocialista Szövet­ség­ben ma minden polgár ér­vényesülhet, ahol a közös cé­lokért küzd. Radovan Vlajkovics Baztán beszélt a Kommunisták Szö­vetsége szerepéről a Szocia­lista Szövetség munkájában. Ezután még a következő­ket mondotta: Az alapszervezetek jelen­tős mértékben önállósították magukat és az előző időszak­hoz képest ma nagyobb fe­gyelmet fordítanak a politi­kai problémákra, arra töre­kednek, hogy minél átfogób­ban és mélyebben felöleljék az időszerű kérdéseket és en­nek megvalósítására külön­böző munkamódszerekhez fo­lyamodnak. Számos helyen állandó vagy ideiglenes bi­zottságokat alakítottak egyes időszerű problémák tanulmá­nyozására. Ilyen kérdés pél­dául a lakók testületének munkája, az ifjúság egyes problémái, az asszonyok po­litikai aktivitása, stb. Ez a munkamódszer eredményes­nek bizonyult, mert alapo­san és sokoldalúan elemez­ték a problémákat, felfedték a különféle negatív jelenség­­ek okait és helyesebb hatá­rozatokat hoztak a kérdések megoldására. A Szocialista Szövetség a­­lapszervezetei azonban sok helyen elmulasztották, hogy a népuralom legszélesebb de­mokratikus alapja, a válasz­tók gyűlése útján is megvi­tassanak egyes kérdéseket. A választógyűléseken tulajdon­képpen a községi vagy váro­si népbizottság ismertette ha­tározatait és csak kevés eset­ben terjesztették a választók elé megoldatlan kérdéseket Most egy komoly feladat vár az alapszervezetekre. A hatóság különféle szerveiben és a szervezetekben már hosszabb idő óta beszélnek, vitáznak a noviszádi kommu­náról és a jövendőbeli járás­ról. Most arra van szükség, hogy még szélesebb rétegre kiterjesszék ezt a vitát er­re pedig a Szocialista Szövet­ség alapszervezetei hivatot­tak. Eddig Noviszádon csak egyes alapszervezetekben és hatósági szervekben tartot­tak erről előadást. A város többi társadalmi szervezetének munkája jelen­tősen hozzájárult a Szociala­ta Szövetség erőfeszítéseihez a lakosság társadalmi aktivi­zálására.­­ Radovan Vlajkovic* Új postai díjszabások Olcsóbb a csom­agszállítá­s A noviszádi postaigazgató­ságtól szerzett értesüléseink szerint április 1-ttől néhány jelentős változtatást eszkö­zölnek a postaforgalomban. A csomagküldemények számí­tási díja eddig egyforma volt minden távolságra. Most a postaigazgatóság távolság sze­rint öt körzetre osztotta az országot s a közelebbi kör­zetekben olcsóbb, a távolab­­biakban drágább lesz a szál­lítási díj. így például egy öt kilós csomag szállítása ed­dig 120 dinár volt, az új előírás szerint a csomag az első körzetben 1­50 kilomé­ter távolságig 00 dinár, a másodikban — 100 kilomé­terig — 100 dinár, 200 kilomé­terig 120 dinár, 400 kilomé­terig 140, ezen felül pedig 160 dinár. Ez a változás Vaj­daságra nézve jelentős, u­­gyanis a tartományi forga­lomban a legnagyobb távol­ság sem haladja meg a har­ma­dik körzetet, tehát csak a legnagyobb távon kell egy 5 kilogrammos csomagért 120 dinárt fizetni. A posta kedvezményt ad a friss gyümölcsöt tartalmazó csom­a­gszí!! !! ására is, s ebben a tekintetben három körze­tet állított fel öt kilogramm utílgú friss gyümölcs csomag­küldem­én­y az első és a m­áso­dik zónában 400 kilométerig 50 dinár, a harmadikban — 400 kilométeren felül — pe­dig mindössze 60 dinár. Ez fele az eddigi csomagasállítá­si díjaknak. A levélforgalomban egye­lőre csak annyi változás lesz, hogy a helyi levelező­lapra nem tíz, hanem 5 diná­­ros bélyeget kell ragasztani. A postaigazgatóság rövide­sen ilyen levelezőlapakö­t is bocsát ki. A nyomtatványok díjszabása a helyi forgalom­ban 5 dinár helyett 2 lesz. A pénzeslevelekre 300 dinárig nem kell külön díjat fizet­ni. A belföldi légiforga­lom­ban 20 grammos levélre a rendes bélyeg illetéken kívül 2 dinár, 50 grammos levélre 5 dinárt, 250­­grammos levélre pedig tíz dinár illetéket kell fizetni. Megjegyzendő, hogy Beográd-Titográd, Beográd —Dubrovnik és Zágráb— Dubrovnik között minden nap, a többi jég­házakon pe­dig vasárnapon kívül minden nap van repülő posta forga­lom. A légi csomagtervénym díjszabása április elsejétől 5 dinárral csökken­ A távirószolgáltatásban is könnyítést vezetnek be, a táv­iratok tartalmát teljesen in­gyenesen telefonon tudat­ják A városokban már szette­­ben-hosszében beszélnek az „1 tetefen díjszabásokról A poste’p'vzpyto'cég három osz­tályba sorolta a telefon tu­lajdonosokért Az elsőbe tar­toznak a magán­személyek és társadalmi szervezetek, a másodikba az intézmények, a harmadikba pedig a gazdasá­gi szervezetek, vállalatok, kio iparosok és szabadfoglalk­o­­­zásúak. Az első osztályban a havi előfizetés 200, a má­sodikban 400, a harmadikban 600 dinár Az első osztályba tartozó telefontulajdonosok 60 beszélgetésért a régi árat, azaz 5 dinárt ezen f­elül pe­dig minden helyi beszélgeté­sért tíz dinárt fizetnek. A városközi telefonbeszélgeté­sek 25 kilométerig 10 dinár­ral drágábbak. 25 kilométe­ren felüli távolságon a régi árak maradnak. Nem április elsejei tréfa, hogy bevezetik az ébresztést. Ha például a telefontulajdo­nos bejelenti, hogy reggel 3 órakor el akar utazni, a posta a kért időben felcsöngeti. Az ébresztés tíz dinárba kerül. A postate»*f?«tósáff 50 százalékos kedvezményt ad a hangszóróálomásoknak elő adások. «rportmérk­őzések, süb közvetítésére Ez csak kezdet, s habár az egyéb postai szál-HM tok­ol­­ezidása e­gyelőre változatlan, a posttri­­geirgptóruis reméli hogy a kö­zeljövőben m­ér több utatást h­ozathat ha nagyobb kedves- révén T­tván részesítheti a közön­séget. •mg

Next