Magyar Szó, 1956. július (13. évfolyam, 178-206. szám)

1956-07-01 / 178. szám

2. oldal — Jó napot kívánok, mit tetszik? — Kérek egy villanytűz­helyet, olyant amelyiknek l­ét karikája van, és sütni is lehet benne. — Sajnos, kérem, elfogyott de hamarosan ismét kapunk. Igen, sokszor halljuk ezt a választ ,sajnos... hamaro­san ..A vevő végigláto­gatja az összes boltokat, mert venni akar, de saj­nos ... majd hamarosan... " A noviszádi Uzor áruház vezetői szerint termelésünk most már lényegében kielé­gítheti a szükségletet, de a gyárak még mindég nem al­kalmazkodnak eléggé a piac igényeihez. És a kivitel is nyomja őket. Ezért vannak átmeneti hiányok. Az Elektrotechna üzletve­zetője szerint igen sokan ér­deklődnek a villamos háztar­tási cikkek, tűzhelyek, fa­gyasztószekrények, villamos­­edények iránt, — de legtöb­ben az érdeklődés mellett maradnak, mert még maga­sak az árak. — El tudnánk adni a rak­táron levő összes villanytűz­helyeket, — mondják az U­­Borban, — de nem tudunk háromfázisú vezetéket adni hozzá. A noviszai kábelgyár­ig gyárt ugyan, de a keres­kedelem nemigen kap belőle. Most kaptunk három kis fa­gyasztót, azonnal el is adtuk őket, mert nagyon keresik. A háziasszonyok elsősorban korszerű háztartási felszere­lést akarnak vásárolni, gya­korlatias gépeket, különféle darálót, burgonyahámozót, mosógépet, porszívót, üveg- és zománcedényt, üstöt, de a gyárak nem tudnak lépést tartani a fogyasztással. MÉG MINDIG MEREV A HITELRENDSZER — A vevő szeret válogatni, nálunk pedig nehezen gya­rapodik a választék, pedig érezhetően javul a minőség, — mondja az egyik üzletve­zető, — kerékkötője minden­nek a merev hitelrendszer. Ez nem engedi, hogy na­gyobb készletet tartsunk az olyan áruból, amely rend­szerint hosszabb ideig vár a vevőre, mondjuk csillárok­ból. A pénzintézet feltételei sürgetik az eladást, gyorsan­­ kell forgatni a hitelt és ez arra kényszerít, hogy java­részt olyan cikket tartsunk, ami gyorsan elkel. Ezért az­tán kisebb a választék és a vevő elégedetlen. NINCSEN MELEG, DE AZÉRT A FÜRDŐRUHA KELENDŐ A textilosztály vezetője sze­rint állandóan javul a vá­laszték és a minőség, de ■hiányzik a középáru, különö ■sen a férfiszövetben. Van ol­csó és drága szövet, de kö­zepes áru kevés, pedig nagy­ban keresik. Ingből is közép minőségűt gyártanak legke­vesebbet az üzemek. A női osztályon hallottam, hogy a­z as­z­ke­x - fürdő ru­h­ák­­­ból a keresletnek még egy­­tizedét sem tudják kielégí­teni — pedig nincs is még igazi nyár. Csak egy gyár készít ilyet és nem drága, mintegy 1700 dinár, nem csuda hát, ha hamar elfogy. A férfi grillon-zokni, elég drága, ötszáz dinár, mégis nagyon keresik, mert sokszo­rosan túléli a cérnaharisnyát. A gyárak termelése azonban korlátozott. Igen kelendő a fűző is — mondja az eláru­­sítónő — legalább ezer da­rabot el tudnánk adni, de a­­lig kapunk ötvenöt egész év­ben-­ük­ így vagyunk a jobb kötött áruval is. Ezt is nagyon ke­resik, de sajnos... hamaro­san ... ANYU, VEGYÉL FELHÚZÓS MOTORT Sokan vannak a bútorosz­­tályon, nézik a berendezése­ket, a szőnyegeket. De az e­­gyik asztalt szeretne venni, a másik pedig erős, de olcsó ■szőnyeget keres. Sajnos... hamarosan... A bútor­gyárak jórészt csak teljes szoba készítésére vál­lalkoznak, külön bútordara­bokra alig. A szőnyeggyárak­ból pedig nemigen kerül ki szőnyeg hozzáférhető áron, és ezt is csak úgy kap a ke­reskedelmi vállalat, ha fu­tószőnyeget is vesz hozzá. — Anyu, vegyél nekem o­­lyan autót, amelyik szalad, — hallom egy pöttömnyi em­berke könyörgő hangját, be­­lekapaszkodi­k az anyjába és kéri, nagyon kéri, de saj­nos ... Kívánsága teljesíthe­tetlen marad, mert egy üzem sem tért még át az annyira keresett korszerű játékszereik ■gyártására. Sehol sincsen fel­hanítoató autó, mfielM­otartó tank, vizen futó motorcsónak és kis gőzgép, vagyis techni­kai játékszer. Alig van ilyen játékszer a gyermekek szá­mára, pedig nagyon sokan keresik. NÖVEKSZIK A VEVŐK IGÉNYE A Milán Gyárics konfek­­ciós üzletben sokan próbál­nak, gyerekruhát, bailonka­­biátot. Ebből az utóbbiból fo­gyott az idén a legtöbb. Hiá­ba, nincs nyár, naponta kell az esőkabát. Jó crlék lett. — A vevők igénye feltű­nően nőtt, és bizony a mo­dern dolgokat keresik, — mondja az igazgató — már nem a megszokott konfek­­ciós árut, hanem a jó sza­bást, jó anyagot és persze az olcsó árat is. Igen, ez lett a vevő álta­lános jelszava: legyen jó, te­gyen szép és legyen olcsó. És ehhez kell a lehetőségek­hez ismérten alkalmazkodnia a kereskedel­emnek és a ter­melésnek is. Szóvá tettük, hogy sok köz ■szükségleti cikk jön be most külföldről. A hozzászólások meglehetősen eltérőek mat­tak, de abban megegyeztek,­­ hogy ez kedvező kihatással lesz a választékra és serken­ti a termelést. De sajnos, nem befolyásolj­a az árakat. Egyes kereskedelmi vállala­tok abban a téves hitben vannak, hogy a vevő majd elkapkodja a külföldi árut, és ezért a kamarai árverése­ken tullicltálják egymást. Pe­dig a drága áru könnyen a raktárban marad. A raktárban marad, mert drága és azért te, mert a fo­gyasztó már meggyőződött arról, hogy sok belföldi ter­mék nemcsak utolérte a be­hozatali áru minőségét, ha­nem jobb is annál , mint ezt láttuk a most behozott olasz vászonnál. A vevő tud­ja, hogy mennyit ügethet az áruért. Lehet, hogy a perion divatcikket drágán veszik meg, de ez szórványos eset, a vásznat, edényt és a min­dennapi szükségletet nem fi­zetik túL MEG KELL FELELNI AZ IGÉNYEKNEK A behozatallal a fogyasztó tehát meggyőződik arról, hogy több hazai áru nem ma­rad el a világpiaci termékek m­ögött, csupán szorgalmazni kell a választékot és a kor­szerű termelést A kereskedelemnek bizony több figyelmet kell fordítani a vevő igényeire. A nagyke­reskedelemtől és a termelő­től csak olyan árut kell ven­ni, amely megfelel a fogy­asz­tó fokozódó igényeinek. Ez­zel eléri azt is, hogy a ter­melés elsősorban a fogyasz­tóval törődik. Mert a terme­lésnek szeme előtt kell tar­tania, hogy MIT KERES A VEVŐ. Sajnos még nincsen min­dig igy, s étert haljuk a bőr tokban gyakran; sajnos... hamar ősért»»« .«u. ki !* Sajnos hamarosan... sioviszádi üzletekben hallosuk — »Kérek egy jó villamos tűzhelyet« MAGYAR SZÓ Mit hozott a kommunális rendszer Szerbia képviselőházának üléséről Szlobodan Penezics tartott ismertetőt (Folytatás az 1. oldalról) a fel­­­árások további műkö­dése. Legtöbb ilyen járás Beog­rád környékén és Vaj­daságban van. A községek és járások épí­­ítésével kapcsolatban megfi­gyelhető, hogy a népbizott­ságok min­d többet tanulmá­nyozzák a fejlődési lehetősé­geket, távlatterveket készí­tenek, stb. A gazdaság fejlesztésével, a különféle községi és járási szolgálatok és intézmények megszervezésével a népbi­­zottságok nagyobb gondot fordítottak arra, hogy bevon­­ják a polgárokat az önigaz­­gatásba, bár ez még mindig nem elegendő sikeres műkö­désükhöz. Az idén a népbizottságok­­társadalmi alapjaiba kétszer annyi eszközt irányoztak elő, mint tavaly, ugyanis neve­lkedtek a mezőgazdaságiér- veszítő, lakásépítő, beruházó és egyéb alapok hozzájáru­lásai. Emellett új alapok is létesültek. A népbizottságok költségvetési eszköze viszont az idén közel 4 milliárd 850 millió dinárral (15 százalék­kal) kevesebb, mint tavaly. A népbizottságok szerveze­ti felépítésével kapcsolatban a beszámoló leszögezte, hogy a községek, különösen a járások számbeli összeté­tele még mindig magas, és ez megnehezíti mun­kájukat és inkább repre­zentációs, mint munka­jelleget ad nekik. A népb­izottságokba ezért megért az a meggyőződés, hogy számbeli összetételüket, különösen a járásokét, meg­felelőre kell csökkenteni, hi­szen számtalan formája van a társadalmi igazgatásnak és a népbizottságok igénybe ve­hetik az igazgató szervek ■közreműködését, munkájuk­ban a gazdasági és társadal­mi szervezetek, egyesületek, önigazgató intézmények se­gítségére támaszkodhatnak. A 42 újonnan megalakított járásban átlag 142, a 737 új községben pedig átlag 32 nép­­bizottsági tag van. A hatáskört illetőséig a be­számoló rámutat arra az el­gondolásra, hogy a járási nép­bizottságok hatáskörükből bi­zonyos ügykört adjanak át a nagyobb községeknek. Úgy vélik, hogy ez az elgondolás nem fogadható el, mert ez­zel a községeket két kategó­riásba osztanák. A népbizottságok illeté­kességének erősítését e­­zért egységes alapon kell megoldani mindenütt a községek és járások mű­ködésével összhangban. A beszámoló kiemelte a választott bizottságok szere­pét is a népbizottságok mun­kájában. A tapasztalat azon­ban azt mutatja, hogy a bi­zottságok nem teremtettek kapcsolatot a tanácsokkal és hogy a tanácsok képviselői sem vettek részt a választott bizottság ülésein. A községi és járási tanácsok számbeli­leg növekedtek, és napról­­napra részt vesznek a nép­bizottság hatáskörébe tarto­zó minden kérdés megoldá­sában. A kisebb községek­ben azonban nem erősödtek még meg a tanácsok, és nem is üléseznek rendszeresen. A népbizottság apparátu­sának összetétele kedve­zőbb, mint volt, úgyhogy a járásokban az alkal­mazottak 15, a községek­ben pedig 5 százaléka magasa­n szakképzett. Jóval több a középfokú és hasonló képesítésű alkalma­zott, a járásokban 36, a köz­ségekben pedig 24 százalék. Az elemi iskolával rendel­kező alkalmazottak szerin a járási népbizottságok­ban mindössze 4, a községekben pedig 24 százalék. A beszámoló végül rámu­tatott arra, hogy bizonyos módosításokat kell végrehaj­tani a községek és járások területi felosztásában. Meg kell vizsgálni a kis községek és járások prob­lémáit, foglalkozni kell a termelők tanácsának visszaállításával a köz­ségekben, kádert képez­ni a tanácsok munkájá­nak tökéletesítésére, nö­velni az alkalmazottak szakmai képesítését és rendszerese­n ellenőrizni a törvényesség betartá­sát. Szlobodan Penezics A TORDAI KÖZSÉGI NÉPBIZOTTSÁG pályázatot hirdet FÖLDRAJZ-TÖRTÉNELEM szakos előadóra a helyi nyolcosztályos iskolába. — Fizetés és pótfizetés ren­delet szerint. A pályázók kérvényeiket legkésőbb jú­lius 15-éig juttassák el a tordai községi népbizottsághoz. 2385 Vasárnap, 1956. VH. 1 Nyári szünet előtt Heti parlamenti kommentárunk Egy mozgalmas hét után, nyári szünetre ment a kép­viselőház. A szövetségi is, a köztársasági is meg a vajdasági is. A nyári pi­henő előtt azonban mind­egyik összeült a múlt hé­ten, hogy megvitassa a be­érkezett törvény­javaslato­kat és a kiküldött bizottsá­gok jelentéseit. Nemcsa­k a küszöbön álló nyári szabadságnak tudha­tó be, hogy sok megtárgyal­nivaló torlódott össze a mostani üléseken. A szer­biai és a vajdasági képvi­selőház a télen és a tavasz­­azal néhány bizottságot küldött ki ilyen vagy o­­lyan kérdések tanulmányo­zására. Most azután ezek is beterj­esztették jelentésü­ket, úgyhogy az utóbbi na­pokban volt miről vitázni a képviselőházban. A legtöbb szó az önkor­mányzatról esett. Ennek o­­kait nem kell külön ku­tatni. Immár csaknem egy éve, hogy újabb erőteljes lendülettel fejlődik az ön­kormányzat és a társadalmi igazgatás, amely mind ú­­jabb és újabb rendszabá­lyok meghozatalára kész­teti a törvényhozó testüle­tet Azt meg éppenséggel nem árt egy kissé tanulmá­nyozni, elemezni, aminek menetét csak nemrégen rendszabályozták. Mert ná­lunk mindinkább házigya­korlattá válik, hogy a tör­vényhozás utána jár a dol­goknak, látni ak­ar­ja ho­gyan alakul a közélet a meghozott törvények nyo­mán. A kommunális rendszer fejlődését tegnap vitatta a szerb képviselőhöz, szerdán pedig a vajdasági képvise­lőház. Mindkét esetben úgy került sor a képviselőházi vitára, hogy mindkét kép- ■ viselőház már jóval ezelőtt saját kebeléből bizottságot küldött ki, s az a községeik­ben és a járásokban hosz­­szabb ideig tanulmányozta a helyi önkormányzat ala­kulását, gyarapodását, az új feltételek közepette. A­­ megállapítás: a helyi ha­tóság mind átfogóbb társa­dalompolitikai, gazdasági és­ szervezőmunkát végez, ami nagyban­­javította a közügyek intézését és fel­élénkítette a népbizottsá­gok munkáját. Ugyanakkor a közigazgatás megszilár­dult és sokkal pontosabban dolgozik a törvények és rendeletek végrehajtásán. A tartományi képviselőház ezenkívül a munkásönigaz­­gatást is tanulmányozta, és a multiheti képviselőházi vi­ta folyamán bonckés alá vette a munkásönigazgatás szerveinek működését az,ám­ a céltudatos törekvéssel, hogy kezdeményezése ha­sonló munkára serkenti a termelők járási tanácsa­it is. Belső életünk rendsza­bályozása szempontjából említésre méltó a Szövet­ségi Képviselőházban meg­szavazott új törvény is, a­­mely a belügyi szolgálatot rendszabályozza. Hazánk­ban ez az első ilyen álta­lános jellegű törvény a felszabadulás után, mert a belügyi szolgálatot eddig külön nem foglalták össze­fogó gyűjteménybe. Volt ugyan törvény a népmilí­­ciáról, és az alkotmányere­­jű­ törvény rendelkezésein kívül a népbizottságokról szóló törvény is foglalkozik a­ belügyi szolgálattal. Et­től függetlenül azonban a mai viszonyok közepette már elengedhetetlenül fon­tos volt egy ilyen törvény meghozatala, mert a bel­ügyi szolgálat érzékeny ter­mészetű és felette kívána­tos, hogy a belügyi szervek hatáskörét pontról pontra a legaprólékosabban előír­ják. A Szövetségi Végrehajtó Tanács a gazdasági élet el­ső négyhavi alakulásáról adott számot a Szövetségi Képviselőház múlt heti ülé­sén. Ebből ismételten tu­domást szerzett a képvise­­lőház arról, hogyan küsz­ködik­ gyáriparunk az új gazdaságpolitika megvaló­sításával, hogyan igyekszik a csökkentett beruházóból e mellett növelni a közszük­ségleti cikkek termelését. Ha nem is megy minden nehézség nélkül gazdaság­­politikánk új szakaszának bevezetése, örvendetes a Szövetségi Végrehajtó Ta­nácsnak az a megállapítá­sa, hogy a gazdasági vi­szonyok szilárdabbak, ren­dezettebbek és a belső pia­ci viszonyok sokkal kedve­zőbbek a múlt évinél. Bőséges volt­ a törvény­­hozás a múlt heti üléseken.­­ A Szövetségi Képviselőház­ban hivatalos állami ün­neppé nyilvánították Jú­lius 1-ét annak emlékére, hogy 1941-ben a Kommu­nista Párt Központi Veze­tőségének politikai bizott­sága e napon tette meg a szükséges politikai és szer­vezési előkészületeket a jugoszláv népfelkelés ki­bontakozására. Megszavaz­ták a lapkiadó vállalatok­ról és a közigazgatási is­kolákról szóló törvényt. A szerb képviselőháziban pe­dig törvénnyel rendszabá­­lyozták­, hogy milyen fel­tételek mellett lehet közép­iskolát nyitni, és megsza­vazták a közrend­elten el­követett kihágásokról szó­ló törvényt. Egy ilyen törvényhozás­ban gazdag, a belső társa­dalmi élet elemzésében mozgalmas hét után ki­estek a képviselőházi pa­dok, a nyári szem­etre men­tek a képviselők. Via . Mit keres a­ vevő

Next