Magyar Szó, 1956. november (13. évfolyam, 299-326. szám)

1956-11-01 / 299. szám

v///// XIII. évf. 299. (3860.) sz. Csütörtök, 1956. nov. 1. VI/fM JUT. Angol-francia támadás Egyiptom ellen Nasszer üzenete Eisenhowerhez, Bulganyinhoz, Kitához és Nehruhoz Nasszer elnök külön-külön fogadta az USA, a Szovjet­unió és Jugoszlávia nagykö­vetét, valamint India ügyvi­vőjét és átadta Eisenhower amerikai elnökhöz, Bulganyi­n szovjet miniszterelnökhöz, Ti­to elnökhöz és Nehru indiai miniszterelnökhöz intézett ü­­z­enetét Párizsból jelenti az AP. Ciprusról jelenti az AFP. A francia hadügyminiszté­rium hivatalos közleményt adott ki, amely szerint teg­nap 17.45 órakor megkezdő­dött az angol-francia hadmű­velet a Szuezi-csatorna egyes pontjai ellen. BOMBÁZTÁK KAIRÓT A kairói rádió jelentette, hogy tegnap este helyi idő­számítás szerint 19 órakor sugárhajtású angol bombázó gépek bombázták Kairót Ezzel egyidőben a France Presse hírügynökség Nikóziá­ból jelenti, hogy a szövetsé­ges csapatok ciprusi vezér­karának közleménye szerint »megkezdődött a szövetséges légitámadás Efyiptom kato­nai objektumai ellen«. EGYIPTOM ELVETETTE AZ ANGOL-FRANCIA ULTI­MÁTUMOT Kairóból jelenti a Tanjug. Nasszer egyiptomi elnök tegnapelőtt este fogadta Fran­ciaország, Nagybritannia, az USA, India és Jugoszlávia nagykövetét és közölte velük kormányának döntését, hogy elveti a hallatlan és példát­lan angol-francia ultimátu­mot és mindenáron megvédi országának függetlenségét és integritását. Egyben tájékoztatta őket arról, hogy Egyiptom panaszt emelt a Biztonsági Tanácsnál az angol-francia fenyegetések ellen és kérte a tanácsot, hogy az Alapokmány 2. sza­kasza alapján tegyen lépése­ket az agresszió megakadá­lyozására. Nasszer kijelentet­te, hogy Egyiptom kész elfo­gadni a tanács minden dön­tését, mert biztosra veszi, hogy az nem lehet igazságta­lan. Addig azonban minden erőt latba vet az ország meg­védésére. Az elnök végül elmondta, Egyiptom biztosra veszi, hogy az ENSZ és az egész vi­lág segítséget nyújt a kis or­szágok függetlenségének meg­védésében, az imperializmus legbrutálisabb támadásával szemben. Hahota közepette háborút szavazott a francia parlament (Állandó tudósítónk telefon jelentése) Párizs, október 31. Alig fejeződött be a pári­zsi Bourbo- palotában a sza­vazás, amely a jelenlegi kö­rülmények között hadüzenet­nek számít, a parlament fo­lyosói rohamosan kiürültek és a nagyterem egykettőre el­sötétült Egy, a megszokott­nál kevésbé viharos ülés, egy mondhatni unalmas vita szokatlanul gyorsan végetért Ha esetleg az egyházi isko­lák beszüntetéséről kellett volna szavazni, a vita bizo­nyára 5 óráig eltartott volna és még legalább húsz álmat­lan éjszakát hozott volna a képviselőknek, de minthogy ultimátumról volt szó, há­borúról vagy békéről kellett dönteni, a képviselőház ha­mar befejezte munkáját és a honatyák nyugodt lelkiis­­merettel vacsorához ültek. Hol van Franciaország, a nagy Franciaország, a szabad­­­ságszerető Franciaország és hol, vannak legérdemesebb fiai, akik arra hivatottak, hogy sorsáról döntsenek? 182 képviselő ugyan ne­met mondott, az agresz­­szió ellen, a háború el­len, a beavatkozás ellen, a vérontás ellen szava­zott, de senki sem figyelt fel a hangjukra. Ez a hang értékét vesztette, senkit sem tudott meg­indítani, senkinek a lel­­kiismeretét sem tudta megmozgatni Hogy is lehetne visszautasí­tani egy agressziót, és helye­selni egy másikat? Raymond Ruilloux megpróbálta siker­­telenül. Elitélő szavai simán peregtek, érvelése értelmes vl­t, de kicsúszott a talaj alóla, amikor valamelyik kép­viselő­­ elsütötte számlájára az első viccet, amikor ellen­felei ütemezni kezdték, hogy: »Pest-Pest!« s minden sza­vához valami megjegyzés ta­padt, kacagásba fűlt Meg­marad a tény, hogy ez a be­széd is üres volt, mert csak szavakból, közhelyekből állt nem fülötte az az őszinteség, amelynek egy nagy párt ál­láspontjából ki kellene ütköz­nie. Nem lehetett szó őszin­teségről, amikor az Humanité­­p azokban a napokban taj­­tékozva védelmezte a szovjet hadsereg jelenlétét Budapes­ten és ellenforradalom gyűl­(Folytatása az 5. oldalon) KEMÉNY HARCOK A SINAI FÉLSZIGETEN Kairóból jelenti a Reuter. Az egyiptomi hadsereg kö­z­leménye szerint a Sinai-fél­­szigeten még mindig súlyos harcok folynak. Tegnap dél­előtt lelőttek tíz izraeli re­pülőgépet, Egyiptom viszont két gépet vesztett Egy másik közlemény sze­rint El Audzsa környékén is nagy harcok vannak. Az izra­eli csapatok három támadást intéztek egymás után. Két tá­madást visszavertek. Ezzel egyidőben a France Press átveszi az izraeli rá­dió közleményét mely sze­rint az izraeli csapatok meg­­semmisítettek két egyiptomi repülőgépet és az izraeli lé­gierők bombázták az egyip­tomi katonai autók nagyobb menetoszlopát. Az izraeli rádió egyben fi­gyelmeztette Gáza környéké­nek lakosságát hogy rövide­sen elvágják őket Egyiptom­­tól és ezért készüljenek fel arra, hogy kövessék az iz- Az egész világ elvárja az EHSz­­t­ , hogy megakadályozza a háborút ___________________ . ,­­ Tito elnök nyilatkozata a közép keleti helyzetről Beográdból jelenti a Tac-Joszip Broz Tito elnök teg­nap a következő nyilatkoza­tot adta a középkeleti ese­ményekkel kapcsolatban: »Közép-Keleten Izrael nyílt agressziót követett el Egyiptom ellen és ez­zel háborús helyzetet te­remtett, amely azzal fe­nyeget, hogy beláthatat­lan következményekkel járó és előre nem látható kimenetelű nagyméretű háborúvá alakul. Anglia és Franciaország tegnap azon az ürügyön, hogy ezt az övezetet meg­védi az Egyiptom ellen el­követett izraeli támadás­tól, ultimátumszerűen fe­nyegetőzött, hogy meg­szállja a Szuezi-csatornát. Ez azonban nem jelent semmilyen intézkedést az izraeli agresszió ellen, sem pedig védelmet vele szemben, hanem éppen el­lenkezőleg, ha valóra vált­ják, ugyanennek az agresz­sziónak a folytatását je­lentené. Lényegében ez a két akció — az izraeli és az angol-francia — olyan szemmel láthatóan kapcso­latban áll egymással — s még csak nem is nagyon törekszenek ezt a kapcso­latot leplezni, hogy egy egységes agresszió egészét alkotják. Én már több ízben, de különösen 1958 augusztus 11-én adott nyilatkozatom­ban felhívtam a figyel­met a világ e részén ural­kodó komoly helyzetre. Ezt tették a többi államok felelős képviselői is. Vár­ható volt, hogy a felelős kormányok módot keres­nek és találnak arra, hogy békés uton felszámolják a nehézségeket és megegye­­zéssel oldják meg ezt a viszályt. És éppen akkor, amikor létrejött az egyez­mény bizonyos előfeltéte­le,­­ például azoknak a közös elveknek az elfo­gadása, amelyek alap­ján gyakorlatilag megold­hatták volna a szuezi kér­dést, és amelyekre Anglia és Franciaország is sza­vazott, f­elvetették ezt az utat, és olyan akciók­ra tértek át, amelyek se­gítségével erőszakkal a­­karják­ kikényszeríteni az egyoldalű­ megoldást, míg háború kirobbantása árán is. Ezenkívül hangsúlyoz­ni kell, hogy az angol és francia kormány bejelen­tette egyoldalú szándékát, anélkül, hogy megvárta volna az ENSZ akcióját, sőt megbénította a Bizton­sági Tanács munkáját, a­­mikor a Tanács már ösz­­szeült, hogy megtárgyalja a kérdést és döntést hoz­zon. Sajnálatos, és tragikus lehet, hogy abban a kor­szakban, amikor minden kormánynak a fennálló problémák békés megoldá­sára kellene összpontosí­tania erejét, új veszélyes helyzeteket teremtenek, amelyeket önző célokra akarnak kihasználni. Ha ezt az agressziót nem tartóztatják fel az ENSZ valamennyi tagjá­nak közös erőfeszítésével, akkor ez beláthatatlan kö­vetkezm­ényekkel járhat a világ e része és az egész világ békéjére nézve, mert lehetetlen és meg­engedhetetlen, hogy nap­jainkban egy olyan kér­dést, mint a szuezi, erc­­nak útján oldják meg. E­­■ért a világ joggal elvár­ja, hogy az ENSZ és min­den tagja külön-külön a nemzetközi közösség tar­tós érdekeit tartja szem előtt és elítéli az agres­sziót és fenyegetőzést, min­den rendelkezésre álló esz­közzel megakadályozza a háborút és visszaállítja az emberiség hitét a béke és a népek közötti egyik­t­­mfik­éa lehetősége iránt Budapesti, rewterki és londoni fele­lőn­e­eülés 0—4. oldal) A szovjet kormány hajlandó tárgyalni Magyarország katonai kiürítéséről és a szoci­alista országok közötti viszonyról H. oldal) GYÚRÓ SZALAI LEVELE A MAGYAR SZAKSZERVEZETEKHEZ A oldal) FEGYVERBEN AZ EGYIP­TOMI ÖNKÉNTESEK Kairóból jelenti az AFP. Tegnap Egyiptomban fegy­vereket és lőszert osztottak ki a nemzetőrség és a fel­szabadító hadsereg tagjai­nak. A két félkatonai szer­vezet tagjait utasították, le­gyenek készen minden eshe­tőségre. Minden önkéntes most fegyverben van és tá­borokban tartózkodik. Min­den percben készen állnak arra, hogy részt vegyenek az ország védelmében és telje­sítsék a parancsokat Ezeket a katonai intézke­déseket Huszeinn­ek, a fel­szabadító hadsereg parancs­nokának a katonai vezetők­kel folytatott tárgyalása után foganatosították az ország mozgósítása érdekében. KÉSZÜLTSÉGI ÁLLAPOT JORDÁNBAN Ammanből jelenti az AFP. A jordáni kormány tegna­pi közleménye szerint egész Jordániában készültségi ál­lapotot vezettek be. Mától kezdve a legerélyesebben al­kalmazzák az ország védel­méről szóló rendeletet a bé­ke minden megbontója, vagy az álhírek terjesztői ellen. Budapest utcáin Nagy Imre a tömegek előtt­­(Magyarországi tele­fon jelentésünk) Budapest október 31-én Három napja tartózkodom a forradalom tűjében égő Bu­dapesten és végre ma sike­rült jelentkeznem. Nyolcadik napja folyik a harc az ország függetlenségé­ért és szabadságáért a forra­dalmi ifjúság és a munkás­ság vezetésével. E harc ered­ményeként új kormány ala­kult tegnap hét tagú szű­­kebb kabinettet is létesített a szovjet csapatok pedig — ahogy mi újságírók értesül­tünk — teljesen elhagyták a fővárost. A koalíciós együtt­működésen alapuló kormány­zás négy pártra támaszkodik, a kommunista a kisgazda, a szociáldemokrata, és a nem­zeti parasztpártra. A kabi­neti tagjai Kádár János, Nagy Imre, Tildy Zoltán, Er­dei Ferenc, Kovács Béla, Losonczy Géza és egy helyet fenntartottak a szociálde­mokraták részére. Ezzel lezárult egy egész nép felkelésének első szaka­sza. Igaz, hogy még ma is folynak a tisztogató harcok, a gyűlölt államvédelmi hatóság tagjai ellen. Tegna­p, sőt ma is többször kerültünk puska vagy gép­­pisztolytűzbbe, hol az egyik, hol a másik sarkon állította meg a kocsinkat a felkelők őrsége, igazoltattak vagy fi­gyelmeztettek bennünket, h­ogy ne menjünk be az ut­cába, mert AVH-sokat füs­tölnek ki valamelyik házból, vagy szovjet könyveket és lapokat égetnek. Több újan láttunk ez utcákon felakasz­tott vagy agyonvert AVH-s tiszteket, nagy felirattal a nyakukban. Pest utcái tele vannak a nagy harc nyomaival, felfor­­d ütött kiégett motoros jár­művekkel, villamosokkal, pán­célos gépkocsikkal, leszakadt (Folytatása az 5. oldalon) NAGYKÖVETÜNK NAGY MINISZTER­ELNÖKNÉL Szoldatica budapesti nagy­követünk felkereste Nagy Im­re miniszterelnököt és fél­órás beszélgetést folytatott AZ USA NEM HELYESLI AZ ANGOL-FRANCIA ULTIMÁTUMOT Eisenhower üzenete Edenhez és Molleshoz Washingtonból jelenti az AFP. Dulles amerikai külügymi­niszter Franciaország és Nagy britannia, diplomáciai képvi­selői előtt kijelentette, kor­mánya nem helyesli az an­gol és francia kormánynak azt a döntését, hogy katonai lépéseket tesz a Szuezi-csa­­torna övezetében. Ezzel egyidőben Eisenho­wer amerikai elnök, amint értesült az angol-francia ulti­mátumról, személyes üzene­tet intézett Eden angol és Guy Mollet francia minisz­terelnökhöz. Üzenetében el­mondta, hogy az amerikai kormány továbbra is lehet­ségesnek tartja a béke meg­őrzését Egyiptom és Izrael között és a szuezi kérdés igazságos megoldását KANADA CSATLAKOZIK EISENHOWER ÜZENETÉ­HEZ Ottawából jelenti az AFP. Pearson kanadai külügy­miniszter csatlakozott Eisen­hower amerikai elnöknek, az angol és francia miniszter­elnökhöz intézett üzenetéhez és kifejezte azt a reményét hogy a középkeleti válságot békés eszközökkel is meg le­het oldani. Kanada többizben kifejez­te a francia és angol kor­mánynak azt a reményét hogy a középkeleti válságot békés eszközökkel is meg le­het oldani. Kanada ■többizben kifejez­te a francia és angol kor­mánynak azt a reményét hog w Szuez kérdését az yMc­.jjen i« m«‚* l°be* olda­ni és nem k“rt kat­oai erő­­nk­"il—azni »Az utób­bi időben gyorsan n«—é*tek az események s­njez körül és ezért nem volt idő arra, hogy az érdekelt országok ta­nácskozzanak« — mondotta Pearson.

Next