Magyar Szó, 1957. március (14. évfolyam, 58-88. szám)
1957-03-01 / 58. szám
»fejek, 1957. IL 1. A szocialista hatások sokoldalú erősítése A Szocialista Szövetség tartományi bizottságának beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) A mezőgazdaság és ipar gyenge termelékenysége égetővé tette különösen a városi munkásemberek életszínvonalának kérdését Az a felfogás is elterjedt, hogy elég növelni a fizetéseket és minden rendben lesz. Ez azonban nem úgy van, s a Szocialista Szövetség magyarázta is, hogy nem a fizetés emelése, hanem a termelés növelése oldja meg a problémát. Szervezeteink sürgették, hogy a vállalatok nyissanak éttermeket. Közösségünk felmentette ezeket az éttermeket az amortizációtól, az alapeszközökre fizetett kamattól, a világítási költségektől, stb. Csak egy kicsit több gond kellett tehát ahhoz, hogy a vállalatok munkásai hozzáférhető áron meleg ételhez jussanak. A téli időszakban sikerült is 65 étkezőt nyitni, 7000 munkás és alkalmazott étkezett bennük. Ezzel egyes városokban a munkások és alkalmazottak legalább egyhónapi fizetést megtakarítottak a téli hónapokban. A KULTURÉLET A kultúrálét az utóbbi években az általános fejlődéssel párhuzamosan jelentetlen felélénkült, különösen falvainkban. Ez egyebek között az anyagi helyzet javulásának köszönhető. Az utófdoi néhány évben sok faluban bevezették a villanyvilágítást, ez pedig nem kis fejlődés A falu, az árammalegyütt mozihoz, rádióhoz és sokféle villamos készülékhez jutott és a kulturegyesületek munkalehetőségei is javultak. Ezenkívül jobb a kapcsolat város és falu között. Ez is a falu gazdasági és kulturális előrehaladását jelenti. A falu általános fejlődését mutatja az is, hogy fokozatosan gyengülnek a régi patriarchális viszonyok, lazult a paraszt földhözkötöttsége, könnyebben elfogadja a városi élet szokásait mint azelőtt. A társadalmi és kulturális élet demokratizálódása előmozdította a kezdeményezést, a kulturmunka új formái jelentkeztek: ifjúsági tribün, népegyetem, szülők iskolája, művésztelepek stb., s nemcsak új lendületet vittek a kultúrálét fejlődésébe, hanem összegyűjtötték az eddig kívülálló erőket is. Különösen jelentős ez az ifjúság szempontjából, mert ezekben a szervezetekben csak eszmei viták indultak meg. A kulturális élet kibontakozásához a kommunáis rendszer bevezetésén kívül az is hozzájárul, hogy a járási központok, a városok, sokkal közelebbi kapcsolatba kerültek a falvakkal. NE A VÉLETLENRE BÍZZUK Kulturális és közoktatásügyi politikánk lehetőséget nyújt, a szocialista hatások fejlesztésére. Ezt azonban egyik-másik községi vezetőség még nem fogta föl. Ebből ered, hogy hellyel-közzel nem a vezetőség irányítja a közoktatásügyi és kulturális politikát meg a polgárok kulturális nevelését, hanem a véletlenre vagy egy egy kulturmunkás ízlésére hízzá". Az új nőszervezetek fő feladata a kulturális közoktatásügyi munkában esősorban az, hogy széleskörű vitákat rendezzenek ezekről a kérdésekről, azután ennek alapján távlati munkaterveket készítsenek, jobban mondva kidolgozzák a helyi kulturális és közoktatásügyi politikát. Az alapszervezetek mulasztása e téren elsősorban abban nyilvánul meg, hogy átengedték az irányítást azoknak az embereknek, akik csak szakszempontból alkalmasak rá, de eszmempolitikai tekintetben különféle idegen hatásokkal terheltek. Ilyen körülmények között azután megtörténik, hogy olyan kispolgári, nacionalista tartalmú műsort állítanak össze, aminek egyrészt semmi köze a művészethez, másrészt nem is szocialista. Ez különösen a műkedvelő egyesületek munkájában nyilvánul meg. Már több mint egy éve folyik a harc Vajdaságban, hogy kulturális életünket kiemeljük a szűk nemzetiségi keretekből és a nemzeti kultúrába való begubózásból. Ennek a harcnál már vannak látható eredményei, noha előfordult, hogy nem eszmei, hanem a szervezeti téren és hiányos politikai felkészültséggel fogtak hozzá. Az elért eredmények lehetővé teszik, hogy a továbbiakban még szélesebb fronton harcoljunk kulturális és közművelődési tevékenységünk eszmei-politikai tartalmának fejlesztéséért. AZ IFJÚSÁG ÉS A SZÓRAKOZÁS A beszámoló jelentős teret szentel a szórakozási lehetőségeknek is, sz megállapítja, hogy erre nagyon kevés figyelmet fordítunk. A kultúrmunkások és intézmények jórészt még mindig arra törekszenek, hogy magas színnvonalú kultúrműsort nyújtsanak egy kisebb csoportnak, a széles rétegek szórakoztatását pedig a műkedvelőkre hagyják. Ki kell küszöbölni azt a nézetet, hogy a mai embert csupán politikai tevékenységgel kell nevelni, ehelyett inkább meg kell feszíteni az erőnket a társadalmi szórakozás, művelődés megszervezésére. Az alapszervezeteknek a jövőben az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani erre, különösen a kulturális tanácsok és közművelődési közösségek tevékenységének fejlesztése által. Az ifjúság szórakoztatását is elhanyagoljuk. A szórakozás leggyakoribb formája az iskolai tánc. E téren azonban a helyiség kérdésen kívül kérdéses a társadalmi ellenőrzés is. A társadalmi és munkásigazgatás fejlődése szintén hatással volt a dolgozók nevelésére, kulturális életére. A munkástanácsok és társadalmi igazgató szervek, a kommunális rendszer és a szövetkezetek jelentős mértékben hatottak a felfogások változására, összekapcsolták a magánérdekeket szocialista közösségünk érdekeivel, ezen felül közelítették egymáshoz a nemzetiségeket és a dolgozókat. A gazdasági elmaradottság, a régi felfogások és a nemzetiségi előítéletek elleni harcban a társadalmi igazgatáson kívül szükség van a szocialista erők türelmes, kitartó és tevékeny politikai munkájára is. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az eszmei-politikai nevelésre nem elegendő csupán a Szocialista Szövetség és a Kommunisták Szövetségének tevékenysége, mint ahogy az ifjúság nevelése sem csak a Képi Ifjúság vagy a népnevelés a kulturmunkások feladata. A Szocialista Szövetség jelentős támogatást nyújtott az iskolák társadalmi igazgató szerveinek, az iskolabizottságoknak, hogy minél eredményesebben megoldhassák sokrétű feladataikat. MINDEN ÖTÖDIK POLGÁR KÖZREMŰKÖDIK A beszámoló foglalkozott a Szocialista Szövetség politikai-szervezeti problémáival is. Megállapítja, hogy demokratikus rendszerünk új feltételeket és ,teret teremtett a politikai tevékenység kifejtésére. Elmondhatjuk, hogy az alapszervezetek politikai tevékenységének középpontjába a társadalmi önigazgató szervek fejlődéséért folytatott harc került. Széleskörű vitáival, bírálataival, a Szocialista Szövetség e szervek társadalmi ellenőrévé vált. Hogy milyen szerteágazó a társadalmi önigazgatás nálunk, elég megemlíteni, hogy minden ötödik polgárunk közreműködik valamelyik szervében. A munkamódszerek megváltoztatásával az alapszervezetek fokozatosan népi parlamentté váltak. A társadalmi problémák megtárgyalásában az alapszervezetek a szocialista elvek elfogadásáért, a szocialista öntudat fejlődéséért szálltak síkra. E téren komoly eredményeket értek el. Egy másik biztató változás az, hogy az alapszervezeti otthonokat rendbehozták, berendezték és a dolgozók szívesen látogatják őket. Passeo Rome A noviszáki Munkásotthon épülete Készítsünk házcpőt OSZLOPREJTVÉNY (Kátay Tihamér, Topolya) ..A tisztaság fél egészség“ — tartja a közmondás. Figyeljétek meg, hogy mennyivel tisztább marad a szoba, ha cipőt váltatok, mielőtt beléptek a házba. A láb is pihen, ha a szoros cipőt, amely a vérkeringést akadályozza, puha házicipővel cseréljük fel. Egyes munkával , régi posztó- vagy szövet darabból könnyűszerrel készíthetünk magunknak megfelelő látócelit. A posztódarabot a padlóra helyezzük, és rátesszük a lábunkat. Krétával körülrajzoljuk lábfejünket, majd egycentiméteres szélesítéssel rajzunk szerint kivágjuk. Ez lesz a pacsni talpa. A házicipő felső része két darabból áll, és a talp nagyságához igazodik. A hátsó téglalap, vagy inkább trapéz alakú részt és az első patkó alakú részt úgy szabjuk, hogy körülérje a talpat. Ha készek, a darabok, kendercérnával a szag gátolt vonalak mentén összevarrjuk a pacsnit, majd kifordítjuk és a lábunkra húzzuk. Természetesen vigyázzunk arra, nehogy két ballábas pacsnit készítsünk. Vízszintes sorok: 1. Női név becézve, 2. Gyümölcs, 3. Szarvasmarha eledel, 4. Folyam, 5. Nem valóság, 6. Keret Függőleges: 1. Folyó a Macedón Népköztársaságban. RAJZISKOLA Tojástartóból — kislány PÓTLÖREJTVÉNY (Sípos Irén, Ada) — ali — rat — ige — gér— as Ha helyesen pótoljátok a hiányzó betűket, hazánk egyik nagy bányájának nevét kapjátok. 8. (246.) — 1957. III. 1. MÚLT HETI REJTVÉNYEINK HELYES MEGFEJTÉSE OSZLOPREJTVÉNY: Hegedű. PÓTLÓREJTVÉNY: Tészta. A rejtvényeit helyes megfejtéséért, rejtvénykészítésért és ügyes rajzáért könyv jutalomban részesül: Takács József, Noviszád, Dalmatinszka 15. Berze Teréz: Szubotica, Szkopljanszka 8., és Varga Anna, Szubotica, Kupinova 18. MAGYAR SZÓ 3. oldal XOKOÍZ UC$! Mackó bácsi kitekintett a barlangból, brum-brum-brum. Gyárfa-ága rálegyintett a mosásból, brum-brum-brum. Nézd csak, nézd csak, fura világ, sarjad a fű, brum-brum-brwm. Kibújt már a szép hóvirág, a nap is fűt, brum-brum-brum. Mackó bácsi nagy messzi néz, hegyoldalon, brum-brum-brum. Szép nyarunk lesz, sok édes méz, nagy vigalom, brum-brum-brum. Dehogyis megy , már vissza a barlangba, brum-brum-brum. Szinte a napot megissza, nagydohogva, brum-brum-brum. Itt a tavasz, szép az élet, • bújj ki, bújj ki, brum-brum-brum Gyerekek, kacag felétek Tavasz urfi, brum-brum-brum! GÁL László Még alig engedett fel a tél hidege, az alvó földben már megmozdult az élet. A napsugár melegétől egymásután jelentkeznek a tavasz hírnökei. Nagyvárosban a tavasz első hírhozója a virágárus. Kezdi a hóvirággal, folytatja az ibolyával. Meszsze kiáltja: — itt az ibolya! — Lila ibolya! — Friss az ibolya! A csokorba kötött ibolyát ugy kinálgatják a járókelőknek. A frissen tépett virág üde és illatos. Illatában benne van a tanaslehelte és az élet szépsége. A járókelők megcsodálják az uj jövevényt, és szeretnék magukhoz ölelni az árusok minden virágát. Az erdei és kert kis virága kíváncsian nézi a sok siető embert a magas kőházakat, és hallgatja a város zaját. Egyik-másik megszeppen a sok látványosságtól, szép fejét zöld levelei alá rejti. A kis F.vike is név a megkötözött virágokat összeszámolja megtakarított pénzét, és vásárol egy csokrot. Ott(Folytatása a 4. oldalon)