Magyar Szó, 1958. április (15. évfolyam, 89-118. szám)
1958-04-01 / 89. szám
8. oTđal Vajdasági színházak szemléje Zrenyaninban Hat együttes vesz részt a legjobb előadással A hivatásos vajdasági szintázak idei szemléjét április 23—20-éig tartják meg Zrenyaninban. Bejelentette részvételét a noviszádi, szuiboticai, zorrubori, topolyai, verseci és a zrenyanini színház. A szemle első napján a noviszádi Szerb Népszínház bemutatja egyik színművét. Mivel az együttes most Lengyelországban vendégszerepel, később döntik el, hogy melyik darabbal nyitják meg az idei szemlét. Akövetkező napon a szuboticai népszínház horvát együttese előadja Edmund Moris Feutányér című drámáját Petar Govedarovics rendezésében, ezután pedig a magyar drámai együttes bemutatjaMaxim Gorkij Éjjeli menedékhely ekeű drámáját, Varga István rendezéseiben. A negyedik napon a versed Sztorija népszínház vendégszerepei Jezsi-Lyutovszki Tesko dezsursztvo címü színmüvével. Rendező Györgye Gyurkovics. A zombori népszínház április 27-én Alexandra Casone Divece amire usproimo cimü szinimüvét adja elő. Rendező Mihajlo Vasziljevics, április 28-án pedig a topolyai népszínház együttese Lányi István rendezéseiben bemutatja az Anna Frank naplója című színművet. A szemle a zrenyan'n népszínház Maxim Gorkij Kispolgárok című darabjának előadásával zárul. Minden egyes előadás után ,rrjegiy,itatják a bemutatott darabokat és a színészek játékát. Megrendezik a vajdasági színművészek tanácskozását is. Erre meghívták az ország több ismert színházi szakértőjét. A színházi igazgatók megbeszélésén a kölcsönös vendégszereplések megszervezéséről tárgyalnak. A szemle zárónapján tíz díjat osztanak ki. Nyolcat a legjobb színészeknek, egyetegyet pedig a legjobb rendezésért és díszletért. Sz. Sz. A VERSEDI NÉPSZÍNHÁZ NOVISZÁDON VENDÉGSZEREPEL Ma és holnap két előadást tart A versed Sztorija népszínház április 1-én és 2-án Noviszádon vendégszerepel. Ma előadják Jezsi Lyutovsztoi lengyel szerző TESKO DEŽURSTVO, holnap pedig Branko Csopics NIKOLETIN BURLAC KALANDJAI című regényének színpadi változatát. Jezsi Lyutovszki lengyel színműíró egy orvos lélektani drámáját írja le, akit igazságtalanul vádolnak majd később rehabilitálnak. Öt évvel ezelőtt íródott, amikor Lengyelországban növekedett az ellenállás a külföldi beavatkozás ellen s azóta állandóan műsoron van. Jugoszláviában először a verseci Sztorija színház tűzte műsorára. A darabot Györgye Gyurikovics rendezte. A NIKOLETIN BURLAC KALANDJAI című színművet Milutin Koresnik rendezte. A verseciközönség roppant kedvezően fogadta, eddig már... 2§-sze® Mindkét előadás este 8 órakor kezdődik a noviszádi Népszínház termében. Zrenyanini látkép — Ma becsapok valakit — gondoltam ikoraneggelt—,ez olyan biztos mint,hogy Április őnagysága a cucája volt a rossz ihirű Mars isten urnak és ketten együttes szülei Julius Caesar őfelségének,közismert írótársunknak, aki Junius Brutus illetéktelen beavatkozása folytán, idő előtt elhalálozott. Ez volt különben a világtörténelem első áprilisi tréfája, az ugyanis, hogy Június megölte Júliust, holott valamennyien tudjuk, hogy Júliust csakis Augusztus ölheti meg. No, mindegy, április és első napját igen helyesen mondják az angolok a minden bolondok napjának. Még ennél ásásokkal helyesebb, hogy a franciák és olaszok »áprilisi hal«-nak nevezik ezt a napot, ezt kár is magyarázni, minden horgász tudja, hogy miféle halakat lehet fogni április elsején és attól kezdve az egész horgászév folyamán. Ám hagyjuk ezúttal a horgászokat, ma ki kellene találni valami jóízű beugratást, ez tradíció, éppen olyan, mint az, hogy az egyes vállalatokban az irodisták nagyobb prémiumot kapnak, mint a munkások. Hosszas gondolkodás után elhatároztam, hogy először is a saját feleségemet csapom be, hiszen ez is tradició. Gondoltam, azt fogom mondani neki, hogy az a damul (ez ismét a horgászoknak szól) amit éppen most vásároltam ezerhétszáz dinárért, mindöszsze háromszáz dinárba került, de később elvetettem az eszmét és őszintén bevallottam, hogy kétszáz dinár volt az ára. Tíz hosszú percen kerésztől mindketten a kiskereskedelmi árak hihetetlen magassága miatt sopánkodtunk. Akkor eszembe jutott, hogy a nejem lelkes vöröskeresztista és a múltkorjában, egy gyűlés után, boldogan mesélte, hogy a Vöröst Kereszt szót emel a töméntelenül sok italbolt ellen, amelyek különösen a mi utcánkat teszik olyannyira hangulatossá. — Képzeld — meséltem neki örömmel —, máris mutatkozik hatása a Vörös Kereszt tiltakozásának ... — Igazán? — Igazán! Az utóbbi napokban mindössze két új büfé nyílt a Hadseregutcában ... Az ember ne álljon meg félsikereknél. Elhatároztam, hogy tovább folytatom az áprilisi ugrándozásokat. Van egy kolleganőm, szenvedélyes olvasó, de csak az olyan történeteket szereti, amelyekben a szerelem a főtéma. — Mancika — mondtam a kolleganőnek —, itt egy remek történet a »Dolgozókéban, éppen magának való. — Mi a címe? — kérdezte gyanakodva. — »Elfelejtett viszonyok« — feleltem rábeszélő hangon, mire Mancika szeme felcsillant. — Persze, valami férfiről... azok felejtik el! Amikor aztán rájött arra, hogy ebben az írásban a »vállalati viszonyok alakulásáról« továbbá »a szocialista társadalmi viszonyok« építéséről van szó, némi szemrehányással a hangjában, csak ennyit mondott. — Látszik, hogy megöregedett. Fogalma sincs arról, hogy a »viszony« mit jelent... Egyik kollegám szuboticai, tehát Spartacus-szurkoló. Őt különösen nagy örömmel fogadtam: — Képzeld! A Spartacus a ligában marad! — Hogy hogyan?! — csodálkozott a kollega — amnesztiát kapott? — Április elseje! — harsogtam boldogan. — A második ligában marad! Még csak a külpolitikai rovat vezetője hiányzott. Neki csak ennyit mondtam: — Júliusban létrejön a találkozás a legfelsőbb szinten. — Ne mondd! És miért éppen júliusban? — Mert akkor lesz a szovjet-amerikai atlétikai viadal. — És mi köze ahhoz a legfelsőbb szintű találkozónak? — A rúdugrók is találkoznak. Végül az autóbuszmegálló előtt sorakozókat ijesztettem meg azzal, hogy ma nem kell várni az autóbuszra, hat percenként közlekedik és a Maxim Gorkij utca lakóival közöltem, hogy soha többé nem ássák fel a kocsiutat. A slágerugratást természetesen utoljára hagytam. — Képzelje — mondtam egy jó ismerősömnek —, Obulyen professzor azt jósolta, hogy mától kezdve ragyogó tavaszi időjárás következik. A kórházban — kívánságomra —, készséggel kiállították a látleletet. Ezek szerint a sérülések nyolc napon belül gyógyulnak, a sérülések oka pedig: április elseje. (g) Április elseje ИЖОТЖК SZÓ Kedd, 1958. IV. L Nagy munka küszöbén kirajzolódnak az általános és egységes illetménypolitika körvonalai Gazdaságunk zökkenőmentes továbbfejlődésének és az üzemek, gyárak zavartalan működésének egyik alapfeltétele az egységes illetménypolitika. Ezt viszont csak a gazdasági és társadalmi tényezők együttes és szervezeti tevékenységével érhetjük el. E célból alakították meg nemrégiben a Szövetségi Illetménybizottságot is. E bizottság a napokban ülést tartott és megjelölte az általános és egységes illetménypolitika bevezetésének közvetlen tennivalóit, hangsúlyozva, hogy eredmény csak az állami szervek, kamarák, szakszervezetek, gazdasági egyesületek és szervezetek együttműködésével érhető el. Az illetménymércék meghatározása érdekében szükséges a jelenlegi helyzet alapos elemzése, állapították meg a bizottság minapi ülésén. Ennek alapján hozzák majd meg a jelenlegi helyzetnek és az egységes illetménypolitikának megfelelő döntéseket. Különös figyelmet szentel majd a szövetségi bizottság annak tanulmányozására, hogy milyen arány volt az alapilletmények és más jutalmazások között. Továbbá megállapítja, hogy a különféle juttatások menynyire szolgálták a termelékenység fokozását. Emellett a bizottságot külsőd érdekli, hogy az illetmények a gazdasági ágazaton belül és hasonló vállalatok között összhangban vannak-e. Bonyolult és érzékeny kérdések ezek. Tárgyilagos — a helyzetnek megfelelő — felmérésüktől nagyon sok függ az új egységes illetményalapok meghatározásában. Megkövetelik tehát, hogy a köztársaságok, járások és községek mielőbb alakítsanak illetménybizottságot. Egyegy gazdasági ágazat bizottságait a szakszervezetnek és a szakmai egyesületnek közösen kell megalakítania. Ezek szerteágazó együttműködéséből erednek majd a javaslatok a gazdasági ágazatokon belül és azok közötti általános illetménytételek megállapítására. Hasonlóképpen bizottságot kell létesíteni a gazdasági szervezetekben is. Ezeknek felelősségteljes munkájától és az előbbiekkel való együttműködésétől függ az egész akció sikere. A Szövetségi Illetménybizottság külön hangsúlyozza, az üzemi bizottságok feladatait elemezni kell a gazdasági szervezet munkahelyének összetételét és számát a munkaszervezés és munkafolyamat szerint. Tanulmányozni kell a munkások meglévő személyi jövedelmének meghatározási módját és alapjait. Különösen fontos egyes munkahelyek egymás közötti viszonyarnak és értékének pontos és tárgyilagos felmérése, minden gazdasági szervezetben a juttatások legmegfelelőbb módjának meghatározása, valamint azoknak a tényezőknek feltárása, amelyek figyelembevételét megköveteli a gazdasági szervezet jellege az általános mércék meghatározásakor. Ez a munka azonban nem hárulhat csupán a vállalati illetménybizottságra, hanem megköveteli a munkástanács, igazgatóbizottság és az egész munkaközösség aktív részvételét is. A viták sem maradhatnak kizárólag a gyári falakon belül, ki kell terjeszteni a szakegyesületekre, kamarákra, szakszervezetre, és ezeknek az egész gazdasági ágazat szemszögéből kiindulva kell beterjeszteniök a javaslatokat az általános és egységes illetménypolitika meghatározására. Nem várhatjuk, hogy csupán a gazdasági szervezetben folytatott előzetes viták és ténykedés eredményeképp kidolgozhatják az új illetményszabályzatot. A Szövetségi Illetménybizottság szerint: az általános mércék meghatározásáig nem kell új illetményszabályzatokat készíteni, sem a meglévő illetményalapokon változtatni, kivéve új munkahelyek vagy új üzemrészek létesítése esetén. Az illetménypolitikában bekövetkező változások — hangsúlyozták a bizottság ülésén — ne az illetményalapok növelésében és a személyi jövedelem más uton való növelésében nyilvánuljanak meg, hanem elsődlegesen a gazdasági szervezetek közötti aránytalanságok kiküszöbölésére, helyesebb arányok kialakítására irányuljon. A dolgozók személyi jövedelmének növelése csak a gazdasági szervezet jobb működéséből, különösen a termelékenység fokozásából eredhet. Ezért nem kell számítani rájtoly Ш illetésifenyví telek puszta meghatározása a személyi jövedelem általános növekedéséhez vezet. Sz. G. Az eszterga-pad mellett Szovjet szakszervezeti küldöttség Noviszádon Meglátogatták a Novkábelt Tegnap Noviszádra látogatott a szovjet fémipari szakszervezeti küldöttség. A küldöttség vezetője Retivoj Vszevolod Szergejevics, a szovjet fémipari szakszervezet központi bizottságának elnöke, tagjai: Vajk Vaszyij Vasziljevics, a fémipari szakszervezet leningrádi körzeti bizottságának elnöke, Sztefanyenko Iván Deniszovics, a gorki Krasznaja Szormova hajóépítő gyár szakszervezetének elnöke, Obuhov Mihail Vasziljevics, a moszkvai Zil gépkocsigyár szakszervezetének elnöke. A vendégeket Dusán Pugya, a köztársasági szakszervezeti tanács titkára, Ljubomir Bogojevics a fémipari szakszervezet tartományi bizottságának elnöke és Mile Jovánovics, a fémipari szakszervezet tartományi bizottságának titkára fogadta. Később a vendégek ellátogattak a noviszádi Novkábelba, ahol Petar Rajkov, technikai igazgató, Evgeni Provcsín, az igazgatóbizottság elnökének helyettese, Lyubomir Jockov, a szakszervezet elnöke és Alekszandar Butur, a Kommunisták Szövetsége titkára társaságában elbeszélgettek a vállalat fejlődéséről és problémáiról. A vendégek délután ellátogattak a topolyai Krivaja mezőgazdasági birtokra. K. I. Kiáradt a Dél-Morava Két kislányt elsodort az ár Pristinából jelenti a Tanjug. A Dél-Morava és mellékfolyói újra kiáradtak, és háromezer hektár termőterületet elárasztottak a gingilanei járásiban. A Morava megáradt mellékfolyója, a Prilepnicska Réka elsodort két kislányt, a 14 éves Jetediez Zecsirút, és 7 éves húgát. Mindkét kislány életét vesztette. Az árvíz nyolc falut veszélyeztet, a lakossága készültségi állapotban van. Az árvíz okozta kárt tíz millió dinárra becsülik.