Magyar Szó, 1959. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1959-11-01 / 258. szám
NÉGYSZER AKKORA BERUHÁZÁSOK MINT 1956-BAN Előtérben az állattenyésztés A Szövetkezeti Főszövetség határozatai A Szövetkezeti Főszövetség október 29-én és 30-án hozott határozatában kiemeli, hogy társadalmunk erőfeszítései, a gazdasági intézkedések és előírások az elmúlt időszakban lehetővé tették a földművesszövetkezeteknek, hogy jelentős társadalmi eszközöket gyűjtsenek össze, erősödjenek és hassanak a mezőgazdasági termelésre és a falu társadalmi-gazdasági alakulására. A földművesszövetkezetek fejlődési lehetőségei ma jóval megfelelőbbek, mint három évvel ezelőtt, és ezek a feltételek, különösen a Szocialista Szövetség IX. plénuma után javultak. A szövetkezeti szervezetek beruházásai 1958-ban négyszer nagyobbak voltak, mint 1956- ban. 1958-ban a szövetkezeti alapok 113 milliárd dinárra rúgtak, negyvenhárom százalékkal többre, mint 1957- ben. Ezek a befektetések növelték a szövetkezetek anyagi erejét és lehetővé tették, hogy fokozottabb társastermelést folytassanak a magántermelőkkel. Az 1957- 58-as évben 207 ezer magántermelővel folytattak társastermelést 173 ezer hektárnyi földterületen. Állattenyésztési kooperációt 70 ezer magántermelővel folytattak. A Szövetkezeti Főszövetség plénumán ezenkívül megállapították, hogy a szövetkezeteknek külön gazdaságokat kell alakítaniuk, ez utóbbiaknak pedig a fokozottabb állattenyésztés felé kell tájékozódniuk, majd a társastermelési viszonyok fejlesztésének, a szakkáderképzésnek, a földkihasználási törvénynek, a gazdasági befektetéseknek és az egyéb termelésnövelő intézkedéseknek a fontosságát is kiemelték. MAGYAR SZÓ Diákszövetkezet az iskolában Jelentős tényező az iskolareformban Rodolyub Csolakovics sajtóemeltettek RODOLYUB CSOLAKOVICS, A SÖVETSÉGI VÉGREHAJTÓ TANÁCS ALELNÖKE ÉS AZ ORSZÁGOS TANÜGYI TANÁCS ELNÖKE 19’OJAP BEOGRADBAN SAJTÓÉRTEKEZLETET TARTOTT. BESZÉLT AZ ISKOLAREFORM KAPCSÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREKRŐL, AMELYEKNEK LEGFŐBB CÉLJA, HOGY KÖZELEBB HOZZÁK AZ ISKOLÁT A MINDENNAPI ÉLET SZÜKSÉGLETEIHEZ; IVAJD SZÓLT A TECHNIKAI NEVELÉS KÉRDÉSÉRŐL ÉS A TANULÓK TERMELŐMUNKÁJÁRÓL A DIÁKSZÖVETKEZETEKBEN. CSOLÁKOVICS ELVTÁRS RÁMUTATOTT ARRA, HOGY A TERMELŐ MUNKÁT RENDKÍVÜL NAGY PEDAGÓGIAI ÉRTÉKÉRE VALÓ TEKINTETTEL, SZERVESEN BE KELL ILLESZTENI AZ ISKOLÁZTATÁS FOLYAMATÁBA. — Társadalmunknak sokoldalú, hiánytalanul képzett fiatalokra van szüksége — mondotta. — Ennek elérése végett az iskolákat szocialista jelenünk követelményeihez kell idomítanunk, az iskolák belső szervezését úgy megformálnunk és a gyermekeket olyan körülmények közé helyeznünk, hogy iskoláztatásuk idején kifejlődjenek bennük a társadalmi érvényesülésre irányuló nemes törekvések. Az új tanterveket, az iskola és a gyakorlati élet összhangja alapján szövegezték meg, és a tanulmányokhoz csatolták a termelőmunkát is. Az általános műveltséget, a mai szükségletekhez mérten szélesen értelmezve, a technikai ismeretekre is kiterjesztették. A fiatal nemzedéknek kiskorától kezdve értékelnie kell a fizikai és szellemi munkát, s a munkán keresztül megismernie az emberi értelem erejét. Csolákovics elvtárs hangsúlyozta, hogy az iskolai termelőmunka létjogosultságát már az eddigi gyakorlat is bizonyítja. Egyes iskolákban ugyanis már azelőtt is rendkívül eredményein működtek diákszövetkezetek. — E szövetkezeik útján — mondta^Rodolyff* Csolákovics — meg valósitató az iskolareform elveinek nagy része. A diákszövetkezetek egybefűzák az iskolát a kommuna problémáival (a—.Parcelláin folyó termelőmunka ugyanis kicsiben tükrözi kommuna mezőgazdasági problémáit), egyidefűzik az elméletet a gyakorlattal, stb. Ez egyben megfelelő módszer a technikai nevelés gyakorlati alkalmazására is. A diákszövetkezetek a falvakon és településeken kisebb gépjavító műhellyé válhatnak, a nagyobb városokban pedig semmi sem gátolja azt, hogy sikerrel végezzék például egy lakótestületi villany- és vízvezeték javító műhely dolgát. Rodolyub Csolákovics ezután szólt az iskola és a keretében működő diákszövetkezet meg a kommuna viszonyáról. Az iskola munkája az egész közösség gondoskodását igényli. Ezzel szemben sokszor az iskola feladata, hogy újat vigyen környeződetének felfogásaiba, vagy elősegítse a helyi problémák megoldását. Hangsúlyozta, hogy a diákszövetkezetek tevékenységét össze kell hangolni az ipari vállalatok munkájával. Rámutatott a diákszövetkezetek támogatásából származó haszonra, ami a jövő munkásainak szakképzettségében nyilvánul majd meg. Rodolyub Csolákovics végül méltatta jelentőségét a fiatal termelők és természetbarátok szemléjének, amelyen 2 300 000 diák vesz részt. r. o. Lesz-e eső Ezúttal sem vált be a meteorológusok jóslata. Az tudniillik, hogy október derekától kezdve hűvös, esős időjárás lesz. Október 23-án és 24-én ugyan országszerte rosszabbodás állt be, Boszniában és Nyugat Szerbiában 19—20 mm csapadék is hullott, Vajdaságban azonban nem lehetett esőt mérni. Egyszer már úgy látszott, hogy lesz csapadék, pénteken délután úgy beborult, hogy mindenki kiadós esőre számított. Sajnos az eső ezúttal is elmaradt, Vajdaságszerte alig 1—2 mm csapadék hullott, alig verte el a port. Tegnap pedig szétoszlottak az esőfelhők, újból kisütött a nap, ezúttal sem változott az idő. Az időjárás ilyen alakulása következtében újból felmerült a kérdés, nem változott-e az időjárás, nem szűntek-e meg az évszakok, nem lett-e a négy évszakból kettő vagy három. Igaz, hogy nálunk nem ritka az enyhe, száraz szokatlanul meleg ősz Ezt bizonyítja a statisztika is. 1932-ben a nyár november derekáig tartott. 1935-ben az októberi, átlag hőmérséklet 18 fok volt. 1947-ben még melegebb volt az ősz, októberben még többen strandoltak, mint nyáron.Akárhogy van is, az idei száraz meleg ősz kedvezett az ősziek betakarítására. Ennek köszönhetjük, hogy például a késés ellenére is nagyobb veszteség nélkül betakaríthatjuk a kukoricát. A legutóbbi adatok szerint egyikmásik járásban már befejezték ezt a munkát, másutt a vége felé járnak. A zentai, zrenyanini, versedi, és noviszádi járásban nagyjából már letörték a kukoricát, a többiben pedig alig 5—10 százalék van talpon. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy a kukorica igen jól fizetett az idén, a birtokokon és szövetkezetekben hektáronként 50—70 mázsa szemeskukoricát takarítottak be. A majd két hónapja tartó szárazság azonban akadályozta a talaj előkészítését. Több szervezet, különösen pedig a magánföldművesek esőt várva halasztgatták a szántást és vetést. Mivel tovább nem lehetett várni, a birtokok és szövetkezetek hozzáfogtak a vetéshez tekintet nélkül a kedvezőtlen körülményekre. A múlt héten különösen nagy iramban vezettek. Ennek következtében a szuboticai és zentai járásban már bevezették a terület 90 százalékát, a többiben átlag 65—70 százalékát. Mivel a föld száraz, s csak nehéz traktorokkal szánthatnak, a talaj előkészítése is késett. A birtokok és szövetkezetek kedvezőbb helyzetben vannak mint a földművesek, mert jóval úgyszólván már sehol sem lehet feltörni a földet. Ezért érthető, hogy elsősorban a mezőgazdasági szervezetek készülnek el a vetéssel. Azok a földművesek, akik vártak a szántással, most a szövetkezetek gépeit veszik igénybe. A szakemberek javasolják, hogy a szárazság miatt az idén a szokásosnál több magot vessenek. Tekintettel a szokatlan időjárásra, a szántóföldeken igen elszaporodtak a mezei egerek is, fordítsanak gondot irtásukra. A meteorológusok egyébként november első felében hűvösebb, csapadékosabb időre számítanak. De tekintettel a változékony időjárásra, az esős napok számát nem határozzák meg. Feltételezik azonban, hogy november második fele és december igen csapadékos lesz. G. T. L. oldal. Kőolajfinomító Noviszádon? A mezőgazdaság gépesítése és a szállítási költségek csökkentése sürgeti a finomító felállítását Egymillió tonna nyersolaj a kőolajvezetékek Bénáiból A nyersolaj-párlatok fogyasztása az egész világon rohamosan növekszik. Ennek az üzemanyagnak a fogyasztása ma Jugoszláviában az összes üzemi tüzelőanyag fogyasztásnak 12, a nyugati államokban pedig 45 százaléka kőolajtermelésünk, új nyersolaj-kutak feltárása nálunk még nem tart lépést a gyorsan emelkedő fogyasztással. Ez különösen vonatkozik vajdaságra, ahol a mezőgazdaságot gyors iramban gépesítjük. Jugoszlávia nyersolaj termelése 1946-ban 28 835 tonna volt, tavaly már elérte a 462 154 tonnát, az idén pedig valószínűleg 575 000 tonna lesz. Évi fogyasztásunk mintegy 11—12 százalékkal emelkedik, úgyhogy ma már gázolaj behozatalra szoru*iunk. jSversolajat túlnyomó rész h^’az ország északi vidékein Pannon-sikság két Száva menti vidék . ^Bánátban kapunk. ’S* kőolajlelöhe- Banatban Jermenovel.lyunk van -L*temnyeke. Boka és ElemereV felőhe- A harmadik jelentődL^kényet, Kikinda körnpl^^y nemrég tárták fel, ugynajgn határozott eredményekre még nem lehet beszélni. Jugoszláviában három kőolajfinomító van, mindegyik az ország nyugati felében. A keleti országrészben, amelynek fogyasztása megközelíti az ország fogyasztásának felét, egyetlen finomító sincs. Ezért a párlatokat nagy távolságra kell szállítani, s ez óriási költséget jelent. A szakértők számítása szerint, ha a keleti országrészen, tehát e nagy fogyasztókörzet közelében finomítót állítanak fel, évente legalább 3 milliárd dinárt megtakarítanánk a szállítási költségeken. A párlatok szállítási költsége egyébként foglalkoztatja az egész világ érdekelt gazdasági köreit, érinti az összes nagyfogyasztókat, s ezért ma már az új olajfinomítókat nem a kikötőkben vagy a termelő vidékeken állítják fel, hanem a fogyasztókörzetekben. Megvalósítás előtt áll például egy Marseillesből a rajnavidéki ipari központban felállítandó finomítóhoz vezető olajvezeték lefektetése. Az USA finomítóinak ma már 86 százaléka a fogyasztókörzetekben fekszik, s hasonló megoldást keres Nyugat-Németország és a Szovjetunió is. Vajdaság szükséglete Vajdaság mezőgazdasága ma az ország egyik legnagyobb gázolaj fogyasztója. Három és félszer több gázolajat fogyaszt, mint benzint, a többi országrészben ez az arány 2:1. Vajdaságban a mezőgazdasági gépek erősen szaporodnak, a tervek szerint 1966-ban már 32 000 traktor dolgozik majd. A traktorok mellett lényegesen szaporodnak a tehergépkocsik és a kombájnok is. Ez a szaporulat arányban áll a mezőgazdasági termelés fojkozásával. Növekedik a trágyafogyaszó terv is. 1965-beli 1,4 millió , tonna műtrágyát, s mintegy 110 millió tonna istállótrágyátfogunk felhasználni, ezt traktorral szállítjuk a földre. A terméshozamot 1965-re 43,5 millió tonnára tervezik. Ezt is el kell szállítani tárházakba, malmokba, vasúti és hajóberakókhoz. És évről évre szaporodnak majd az öntözőtelepek is, ahol a motorok követelnek nagy menynyiségű hajtóerőt. Foglalkozhatnánk még a személyi és ipari termékek szállításának gyors növekedésével, valamint a vasúti közlekedésnek motorosításával. Miért Noviszádon? Az olajtermékek fogyasztása megköveteli, hogy egy éven belül megkezdjük egy új kőolajfinomító építését, mivel már az idén mintegy 50 000 tonna gázolajat hozunk be külföldről. Az új finomítót, az eddigi elvektől eltérően, már a fogyasztókörzetben állítják fel. A szakértők egyöntetű véleménye az, hogy az új kőolajfi- nomítót a vajdasági körzet-ben kell felállítani, éspedig központjában Noviszádon, mert Európa egyik legjelentősebb nemzetközi folyama, a Duna és vasúti főútvonal és nemzetközi autóút mellett fekszik. Ezenkívül Noviszádot érinti majd a most épülő Duna-Tisza-Duna csatornahálózat egyik ága is, úgyhogy minden gazdasági feltétel megvan, ami az olcsó szállítást lehetővé teszi. Ez pedig a legfontosabb feltétel. A noviszádi kőolajfinomító felállításának gazdasági terve már kész. Kőolajvezetékek A terv szerint az eleméri olajkutaktól olajvezetéken vezetik a nyersolajat a noviszádi finomítóhoz, a jerme novei-bókai nyersolajat pedig vasúti tartálykocsikban szállítják. Ha a kikindai fúrások is eredményesek lesznek, az itt nyert nyersolajat is olajvezetéken hozzák a finomítóhoz, bekapcsolva az eleméri vezetékbe. _ A noviszádi finomító elsősorban gázolajat termel, s ^termékeit nagyrészt viziuton, ■^Dunán és a DTD csatorna Sültei szállítják a fohátoSttBíÉ^tekbe. Az elgongyasztó a dolás szeri**, f°ldTM sági birtokokMjL® gyüjtővesszö vet ’kezeti^B? c!? g!s gyasztás aránya*.agazd’asá tartályokat helye^Mjí teherinnen azután a gi gépek, traktoros^Bk,^,az_ gépkocsik és egyéb torok könnyen hozzájtMHB nak a szükséges olajtermek hez. Hol épül fel a finomító? Az új kőolajfinomító mintegy három év alatt épül fel, úgyhogy jövőre meg kellene kezdeni az építkezést, hogy mielőbb megszabaduljunk a fokozódó behozataltól és a párlatok költséges szállításától. Jövőre legalább 80 ezer tonna gázolajat kell behoznunk; ez legalább 2 milliód dollárral terheli külkereskedelmi mérlegünket. A terv szerint a noviszádi kőolaj finomítót a kitelepített Sangáj területén, a jelenlegi rádióleadó közelében, a Duna partján építik fel. Tehát a vasúti főútvonal és a nemzetközi autóút közelében. A finomító évi kapacitása 1 millió tonna nyersolaj lesz, s elsősorban gázolajat termel, tekintettel a mezőgazdaság igényére. Arról is szó van, hogy a többi finomítót megújítják, teljesítőképességüket 1 millió tonnára növelnék. A hazai fogyasztás évről évre erősen növekszik, s a kérdés mind égetőbbé válik. Hazai nyersolaj-termelésünk egyelőre nem fedezi szükségletünket, a Száva menti és a báháti olajfúrások szaporodása azonban azzal biztat, hogy belátható idő alatt számíthatunk arra, hogy termelésünk nagyjában fedezni fogja a hazai szükségletet, de csak úgy, ha finomítóink lépést tartanak. A gazdasági okok a noviszádi kőolajfinomító megvalósítása mellett szólnak, ez pedig szoros összefüggésben áll a mezőgazdaság gépesítésének fejlesztésével. OSZTROGONÁCZ Iván Noviszád Magasrangú vendégek Vajdaságban (Folytatás az 1. oldalról) hogy a búza önköltségi ára 19—28 dinár, ebben benne van a bérlet összege is. Ez kilónként körülbelül 4—5 dinár. Az idén a kooperáció a búzatermesztésben még jobban kiszélesedett. A terv szerint 85 000 hektárt teljes kooperácmban, 20—25 000 hektárt pedig részleges társastermelésben művelnek. Nem pontos adatok szerint a földművesek ezenkívül mintegy 40 000 hektárt vetnek még be olasz búzával. A földművesszövetkezetek arra törekedtek, hogy minél teljesebb agrotechnikát alkalmazzanak, de kötöttek olyan szerződéseket is, melyekben arra kötelezték a földművest, hogy 30 cm mélyen szántson, holdanként legalább 500 kiló műtrágyát szórjon el és a kutatóállomások által szavatolt csiraképes magot vessen. Szerény számítások szerint a társastermelők a mezőgazdasági birtokokkal és a termelőszövetkezetekkel együtt jövőre a piaci feleslegnek 78 százalékát adják. A tervek szerint különösen a jószágállomány gyarapodik. A szarvasmarhaállomány jövőre eléri a 2 600 000- es létszámot, a sertések száma 4 millióra, a fajbaromfi száma pedig 12 millióra növekszik. Vajdaság ezzel hatalmas hústermelő vidékké fejlődik. Vajdaság iparáról elmondták, hogy avult, a munkaszervezés régimódi, a termelékenység alacsony, a jövőben azonban nagy változások lesznek ezen a téren is, mert több mint tíz új cukorgyárat építünk, azonkívül rengeteg takarmánygyárat és egyéb termékfeldolgozót. Időszerű továbbá a villanyhálózat ki-s cserélése, amelyből évente 30 milliárd dinár kárunk származik. Hasonlóképpen sürgős új utak építése. Mintegy 16 000 kilométer útra lenne szükségünk. Vajdaságban a mezőgazdasági szervezetek és a gyárak is elkészítették távlat tervüket, a pályázatokon azonban nehezen boldogulnak, mert olykor nincs elég pénzük hozzájárulásra. A vajdasági sikerek arra mutatnak, hogy a jövőben felmerült nehézréteket is leküzdjük és idővel a fldolgozóipar és a mezőgazdaság nem nyersanyagot, hanem kész, értékesebb cikkeket juttat a piacra. A délelőtti tanácskozás után a tartományi vezetőkvendégül látták a magasrangú vendégeket. PAP Endre