Magyar Szó, 1959. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1959-11-01 / 258. szám

NÉGYSZER AKKORA BERUHÁZÁSOK MINT 1956-BAN Előtérben az állattenyésztés A Szövetkezeti Főszövetség határozatai A Szövetkezeti Főszövet­ség október 29-én és 30-án hozott határozatában kieme­li, hogy társadalmunk erőfe­szítései, a gazdasági intézke­dések és előírások az elmúlt időszakban lehetővé tették a földmű­vesszö­vetkezete­kn­ek, hogy jelentős társadalmi esz­közöket gyűjtsenek össze, erősödjenek és hassanak a mezőgazdasági termelésre és a falu társadalmi-gazdasági alakulására. A földművesszö­vetkezetek fejlődési lehető­ségei ma jóval megfelelőb­bek, mint három évvel ez­előtt, és ezek a feltételek, kü­lönösen a Szocialista Szövet­ség IX. plénuma után javul­tak. A szövetkezeti szervezetek beruházásai 1958-ban négy­szer nagyobbak voltak, mint 1956- ban. 1958-ban a szövet­kezeti alapok 113 milliárd di­n­árra rúgtak, negyvenhárom százalékkal többre, mint 1957- ben. Ezek a befekteté­sek növelték a szövetkezetek anyagi erejét és lehetővé tet­ték, hogy fokozottabb tár­sastermelést folytassanak a magántermelőkkel. Az 1957- 58-as évben 207 ezer ma­gántermelővel folytattak tár­sastermelést 173 ezer hektár­nyi földterületen. Állatte­nyésztési kooperációt 70 ezer magántermelővel folytattak. A Szövetkezeti Főszövetség plénumán ezenkívül megálla­pították, hogy a szövetkeze­teknek külön gazdaságokat kell alakítaniuk, ez utóbbi­aknak pedig a fokozottabb állattenyésztés felé kell tá­­jékozódniuk, m­ajd a társas­termelési viszonyok fejlesz­tésének, a szakkáderképzés­­nek, a földkihasználási tör­vénynek, a gazdasági befek­tetéseknek és az egyéb ter­melésnövelő intézkedéseknek a fontosságát is kiemelték. MAGYAR SZÓ Diákszövetkezet az iskolában Jelentős tényező az iskola­­reformban R­odolyub Csolakovics sajtóem­eltettek­ RODOLYUB CSOLAKOVICS, A SÖVETSÉGI VÉG­REHAJTÓ TANÁCS ALELNÖKE ÉS AZ ORSZÁGOS TANÜGYI TANÁCS ELNÖKE 1­9’OJAP BEOGRAD­­BAN SAJTÓÉRTEKEZLETET TARTOTT. BESZÉLT AZ ISKOLAREFORM KAPCSÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREKRŐL, AMELYEKNEK LEGFŐBB CÉLJA, HOGY KÖZELEBB HOZZÁK AZ ISKOLÁT A MINDEN­NAPI ÉLET SZÜKSÉGLETEIHEZ; IVAJD SZÓLT A TECHNIKAI NEVELÉS KÉRDÉSÉRŐL ÉS A TANU­LÓK TERMELŐMUNKÁJÁRÓL A DIÁKSZÖVETKEZE­TEKBEN. CSOLÁKOVICS ELVTÁRS RÁMUTATOTT ARRA, HOGY A TERMELŐ MUNKÁT RENDKÍVÜL NAGY PEDAGÓGIAI ÉRTÉKÉRE VALÓ TEKINTET­TEL, SZERVESEN BE KELL ILLESZTENI AZ ISKO­LÁZTATÁS FOLYAMATÁBA. — Társadalmunknak sok­oldalú, hiánytalanul képzett fiatalokra van szüksége — mondotta. — Ennek elérése végett az iskolákat szocialis­ta jelenünk követelményei­hez kell idomítanunk, az is­kolák belső szervezését úgy megformálnunk és a gyerme­keket olyan körülmények kö­zé helyeznünk, hogy iskoláz­tatásuk idején kifejlődjenek bennük a társadalmi érvé­nyesülésre irányuló nemes törekvések. Az új tanterve­ket, az iskola és a gyakorlati élet összhangja alapján szö­­vegezték meg, és a tanulmá­nyokhoz csatolták a termelő­­munkát is. Az általános mű­veltséget, a mai szükségletek­hez mérten szélesen értelmez­ve, a technikai ismeretekre is kiterjesztették. A fiatal nemzedéknek kiskorától kezd­ve értékelnie kell a fizikai és szellemi munkát, s a mun­kán keresztül megismernie az emberi értelem erejét. Csolákovics elvtárs hang­súlyozta, hogy az iskolai ter­melőmunka létjogosultságát már az eddigi gyakorlat is bizonyítja. Egyes iskolákban ugyanis már azelőtt is rend­kívül eredményein működ­tek diákszövetkezetek. — E szövetkezeik útján — mondta^Rodolyff* Csolá­kovics — meg valósi­tató az iskolareform elveinek nagy része. A diákszövetkezetek egybefűzák az iskolát a kom­muna problémáival (a—.Par­­celláin folyó termelőmunka ugyanis kicsiben tükrözi kommuna mezőgazdasági problémáit), egyidefűzik az elméletet a gyakorlattal, stb. Ez egyben megfelelő mód­szer a technikai nevelés gya­korlati alkalmazására is. A diákszövetkezetek a falvakon és településeken kisebb gép­javító műhellyé válhatnak, a nagyobb városokban pedig semmi sem gátolja azt, hogy sikerrel végezzék például egy lakó­testületi villany- és víz­vezeték javító műhely dol­gát. Rodolyub Csolákovics ez­után szólt az iskola és a ke­retében működő diákszövet­kezet meg a kommuna viszo­nyáról. Az­ iskola munkája az egész közösség gondosko­dását igényli. Ezzel szemben sokszor az iskola feladata, hogy újat vigyen környeződe­­­tének felfogásaiba, vagy elő­segítse a helyi problémák megoldását. Hangsúlyozta, hogy a diákszövetkezetek te­vékenységét össze kell han­golni az ipari vállalatok mun­kájával. Rámutatott a diák­szövetkezetek támogatásából származó haszonra, ami a jö­vő munkásainak szakképzett­ségében nyilvánul majd meg. Rodolyub Csolákovics vé­gül méltatta jelentőségét a fiatal termelők és természet­­barátok szemléjének, amelyen 2 300 000 diák vesz részt. r. o. Lesz-e eső Ezúttal sem vált be a meteorológusok jóslata. Az tud­niillik, hogy október derekától kezdve hűvös, esős idő­járás lesz. Október 23-án és 24-én ugyan országszerte rosszabbodás állt be, Boszniában és Nyugat Szerbiában 19—20 mm csapadék is hullott, Vajdaságban azonban nem lehetett esőt mérni. Egyszer már úgy látszott, hogy lesz csapadék, pénteken délután úgy beborult, hogy min­denki­ kiadós esőre számított. Sajnos az eső ezúttal is el­maradt, Vajdaságszerte alig 1—2 mm csapadék hullott, alig verte el a port. Tegnap pedig szétoszlottak az eső­felhők, újból kisütött a nap, ezúttal sem változott az idő. Az időjárás ilyen alakulása következtében újból fel­merült a kérdés, nem változott-e az időjárás, nem szűn­­tek-e meg az évszakok, nem lett-e a négy évszakból ket­tő vagy három. Igaz, hogy nálunk nem ritka az enyhe, száraz szokatlanul meleg ősz Ezt bizonyítja a statisztika is. 1932-ben a nyár november derekáig tartott. 1935-ben az októberi, átlag hőmérséklet 18 fok volt. 1947-ben még melegebb volt az ősz, októberben még többen strandoltak, mint nyáron.­­Akárhogy van is, az idei száraz meleg ősz kedvezett az ősziek betakarítására. Ennek köszönhetjük, hogy pél­dául a késés ellenére is nagyobb veszteség nélkül beta­karíthatjuk a kukoricát. A legutóbbi adatok szerint egyik­másik járásban már befejezték ezt a munkát, másutt a vége felé járnak. A zentai, zrenyanini, versedi, és novi­szádi járásban nagyjából már letörték a kukoricát, a többiben pedig alig 5—10 százalék van talpon. Ugyanak­kor azt is megállapíthatjuk, hogy a kukorica igen jól fi­zetett az idén, a birtokokon és szövetkezetekben hektá­ronként 50—70­ mázsa szemeskukoricát takarítottak be. A majd két­ hónapja tartó szárazság azonban akadá­lyozta a talaj előkészítését. Több szervezet, különösen pe­dig a magánföldművesek esőt várva halasztgatták a szántást és vetést. Mivel tovább nem lehetett várni, a birtokok és szövetkezetek hozzáfogtak a vetéshez tekin­tet nélkül a kedvezőtlen körülményekre. A múlt héten különösen nagy iramban vezettek. Ennek következtében a szuboticai és zentai járásban már bevezették a terület 90 százalékát, a többiben átlag 65—70 százalékát. Mivel a föld száraz, s csak nehéz traktorokkal szánt­hatnak, a talaj előkészítése is késett. A birtokok és szö­vetkezetek kedvezőbb helyzetben vannak mint a földmű­­­vesek, mert jóval úgyszólván már sehol sem lehet feltör­ni a földet. Ezért érthető, hogy elsősorban a mezőgazda­­sági szervezetek készülnek el a vetéssel. Azok a földmű­vesek, akik vártak a szántással, most a szövetkezetek gé­peit veszik igénybe. A szakemberek javasolják, hogy a szárazság miatt az idén a szokásosnál több magot vessenek. Tekintettel a szokatlan időjárásra, a szántóföldeken igen elszapo­rodtak a mezei egerek is, fordítsanak gondot irtásukra. A meteorológusok egyébként november első felében hűvösebb, csapadékosabb időre számítanak. De tekintet­tel a változékony időjárásra, az esős napok számát nem határozzák meg. Feltételezik azonban, hogy november második fele és december igen csapadékos lesz. G. T. L. oldal. Kőolajfinomító Noviszádon? A mezőgazdaság gépesítése és a szállítási költségek csökkentése sürgeti a finomító felállítását Egymillió tonna nyersolaj a kőolajvezetékek Bénáiból A nyersolaj-párlatok fogyasztása az egész világon rohamosan növek­szik. Ennek az üzemanyagnak a fogyasztása ma Jugoszláviában az összes üzemi tüzelőanyag fogyasztásnak 12, a nyugati államokban pedig 45 száza­léka kőolajtermelésünk, új nyersolaj-kutak feltárása nálunk még nem tart lépést a gyorsan emelkedő fogyasztással. Ez különösen vonatkozik vajda­ságra, ahol a mezőgazdaságot gyors iramban gépesítjük. Jugoszlávia nyersolaj ter­melése 1946-ban 28 835 ton­na volt, tavaly már elérte a 462 154 tonnát, az idén pe­dig valószínűleg 575 000 ton­­­na lesz. Évi fogyasztásunk mintegy 11—12 százalékkal emelkedik, úgyhogy ma már gázolaj behozatalra szoru­­*iunk. jSversolajat túlnyomó rész h^’­az ország északi vidé­kein Pannon-sikság két Száva menti vidék . ^Bánátban kapunk. ’S* kőolajlelöhe- Banatban Jermenovel.­lyunk van -L*temnyeke. Boka és Eleme­reV felőhe- A harmadik jelentődL^kén­­yet, Kikinda körnpl^^y nemrég tárták fel, ugynajgn határozott eredményekre­ még nem lehet beszélni.­­ Jugoszláviában három kő­olajfinomító van, mindegyik az ország nyugati felében. A keleti országrészben, a­­melynek fogyasztása meg­közelíti az ország fogyasztá­sának felét, egyetlen finomí­tó sincs. Ezért a párlatokat nagy távolságra kell szállí­tani, s ez óriási költséget je­lent. A szakértők számítása szerint, ha a keleti ország­részen, tehát e nagy fogyasz­tókörzet közelében finomí­tót állítanak fel, évente leg­alább 3 milliárd dinárt meg­takarítanánk a szállítási költ­ségeken. A párlatok szállítási költ­sége egyébként foglalkoztat­ja az egész világ érdekelt gazdasági köreit, érinti az összes nagyfogyasztókat, s ezért ma már az új olajfi­nomítókat nem a kikötőkben vagy a termelő vidékeken állítják fel, hanem a fogyasz­tókörzetekben. Megvalósítás előtt áll például egy Mar­­seillesből a rajnavidéki ipari központban felállítandó fi­nomítóhoz vezető olajveze­ték lefektetése. Az USA fi­nomítóinak ma már 86 szá­zaléka a fogyasztókörzetek­ben fekszik, s hasonló meg­oldást keres Nyugat-Németor­szág és a Szovjetunió is. Vajdaság szükséglete Vajdaság mezőgazdasága ma az ország egyik legna­gyobb gázolaj fogyasztója. Három és félszer több gáz­olajat fogyaszt, mint ben­zint, a többi országrészben ez az arány 2:1. Vajdaságban a mezőgazdasági gépek erő­sen szaporodnak, a tervek szerint 1966-ban már 32 000 traktor dolgozik majd. A traktorok mellett lényegesen szaporodnak a tehergépko­csik és a kombájnok is. Ez a szaporulat arányban áll a mezőgazdasági termelés fo­­j­kozásával. Növekedik a trágyafogyasz­ó terv is. 1965-beli 1,4 millió , tonna műtrágyát, s mintegy 110 millió tonna istállótrágyát­­fogunk felhasználni, ezt trak­­­torral szállítjuk a földre. A­­ terméshozamot 1965-re 43,5 millió tonnára tervezik. Ezt is el kell szállítani tárházak­ba, malmokba, vasúti és ha­­jóberakókhoz. És évről év­re szaporodnak majd az öntözőtelepek is, ahol a mo­torok követelnek nagy meny­nyiségű hajtóerőt. Foglalkozhatnánk még a személyi és ipari termékek szállításának gyors növeke­désével, valamint a vasúti közlekedésnek motorosításá­­val. Miért Noviszádon? Az olajtermékek fogyasz­tása megköveteli, hogy egy éven belül megkezdjük egy új kőolajfinomító építését, mivel már az idén mintegy 50 000 tonna gázolajat ho­zunk be külföldről. Az új fi­nomítót, az eddigi elvektől eltérően, már a fogyasztó­körzetben állítják fel. A szakértők egyöntetű vélemé­­­nye az, hogy az új kőolajfi-­­ nomítót a vajdasági körzet-­­­ben kell felállítani, éspedig központjában Noviszádon, mert Európa egyik legjelen­tősebb nemzetközi folyama, a Duna és vasúti főútvonal és nemzetközi autóút mellett fekszik. Ezenkívül Noviszá­­dot érinti majd a most épü­lő Duna-Tisza-Duna csator­nahálózat egyik ága is, úgy­hogy minden gazdasági fel­tétel megvan, ami az olcsó szállítást lehetővé teszi. Ez pedig a legfontosabb felté­tel. A noviszádi kőolajfinomí­tó felállításának gazdasági terve már kész. Kőolajvezetékek A terv szerint az elemé­ri olajkutaktól olajvezetéken vezetik a nyersolajat a no­viszádi finomítóhoz, a jerme novei-bókai nyersolajat pe­dig vasúti tartálykocsikban szállítják. Ha a kikindai fúrá­sok is eredményesek lesz­nek, az itt nyert nyersolajat is olajvezetéken hozzák a fi­nomítóhoz, bekapcsolva az eleméri vezetékbe. _ A noviszádi finomító első­sorban gázolajat termel, s ^termékeit nagyrészt viziuton, ■^Dunán és a DTD csatorna Sültei szállítják a fo­­hátoSttBíÉ^tekbe. Az elgon­gyasztó a dolás szeri**, f°ldTM sági birtokokMjL® gyüjtő­­vess­zö ve­t ’k­ezeti^B? c!? g!­s gyasztás aránya*.agazd’asá tartályokat helye^Mjí teher­­innen azután a gi gépek, traktoros^Bk,^,az_ gépkocsik és egyéb torok könnyen hozzájtMHB­ nak a szükséges olajterme­k hez. Hol épül fel a finomító? Az új kőolajfinomító mint­egy három év alatt épül fel, úgyhogy jövőre meg kellene kezdeni az építkezést, hogy mielőbb megszabaduljunk a fokozódó behozataltól és a párlatok költséges szállításá­tól. Jövőre legalább 80 ezer tonna gázolajat kell behoz­nunk; ez legalább 2 milliód dollárral terheli külkereske­delmi mérlegünket. A terv szerint a novi­szádi kőolaj finomítót a ki­telepített Sangáj területén, a jelenlegi rádióleadó közelé­ben, a Duna partján építik fel. Tehát a vasúti főútvonal és a nemzetközi autóút kö­zelében. A finomító évi kapacitása 1 millió tonna nyersolaj lesz, s elsősorban gázolajat ter­mel, tekintettel a mezőgaz­daság igényére. Arról is szó van, hogy a többi finomítót megújítják, teljesítőképessé­güket 1 millió tonnára nö­velnék. A hazai fogyasztás évről évre erősen növekszik, s a kérdés mind égetőbbé válik. Hazai nyersolaj-termelésünk egyelőre nem fedezi szükség­letünket, a Száva menti és a báháti olajfúrások szapo­rodása azonban azzal biztat, hogy belátható idő alatt szá­míthatunk arra, hogy terme­lésünk nagyjában fedezni fogja a hazai szükségletet,­­ de csak úgy, ha finomí­tóink lépést tartanak. A gazdasági okok a novi­szádi kőolajfinomító megva­lósítása mellett szólnak, ez pedig szoros összefüggésben áll a mezőgazdaság gépesí­tésének fejlesztésével. OSZTROGONÁCZ Iván Noviszád ­ Magasrangú vendégek Vajdaságban (Folytatás az 1. oldalról) hogy a búza önköltségi ára 19—28 dinár, ebben benne van a bérlet összege is. Ez kilónként körülbelül 4—5 di­nár. Az idén a kooperáció a bú­zatermesztésben még jobban kiszélesedett. A terv szerint 85 000 hektárt teljes kooperá­cmban, 20—25 000 hektárt pe­dig részleges társastermelés­ben művelnek. Nem pontos adatok szerint a földművesek ezenkívül mintegy 40 000 hektárt vetnek még be olasz búzával. A földművesszövet­­kezetek arra törekedtek, hogy minél teljesebb agrotechnikát alkalmazzanak, de kötöttek olyan szerződéseket is, me­lyekben arra kötelezték a földművest, hogy 30 cm mé­lyen szántson, holdanként legalább 500 kiló műtrágyát szórjon el és a kutatóállomá­sok által szavatolt csiraképes magot vessen. Szerény számí­tások szerint a társasterme­lők a mezőgazdasági birtokok­kal és a termelőszövetkezetek­kel együtt jövőre a piaci fe­leslegnek 78 százalékát adják. A tervek szerint különösen a jószágállomány gyarapo­dik. A szarvasmarhaállo­­mány jövőre eléri a 2 600 000-­­ es létszámot, a sertések szá­ma 4 millióra, a fajbaromfi száma pedig 12 millióra nö­vekszik. Vajdaság ezzel ha­talmas hústermelő vidékké fejlődik. Vajdaság iparáról elmond­ták, hogy avult, a munkaszer­vezés régimódi, a termelé­kenység alacsony, a jövőben azonban nagy változások lesznek ezen a téren is, mert több mint tíz új cukorgyárat­­ építünk, azonkívül rengeteg­­ takarmánygyárat és egyéb termékfeldolgozót. Időszerű továbbá a villanyhálózat ki-­­s cserélése, amelyből évente 30 milliárd dinár kárunk szár­mazik. Hasonlóképpen sürgős új utak építése. Mintegy 16 000 kilométer útra lenne szüksé­günk. Vajdaságban a mező­­gazdasági szervezetek és a gyárak is elkészítették távlat tervüket, a pályázatokon a­­zonban nehezen boldogulnak, mert olykor nincs elég pén­zük hozzájárulásra. A vajdasági sikerek arra mutatnak, hogy a jövőben felmerült nehézrétek­et is le­­küzdjük és idővel a f­ldolgo­­zóipar és a mezőgazdaság nem nyersanyagot, hanem kész, értékesebb cikkeket jut­tat a piacra.­­ A délelőtti tanácskozás után a tartományi vezetők­­vendégül látták a magasran­­­gú vendégeket. PAP Endre

Next