Magyar Szó, 1960. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1960-02-02 / 26. szám

SÍRLai. A FASIZMUSSÁ - SZABADSÁG A NÉPNEKI ARA 10 DmAR K­. J ill HAJNALI KIADÁS ___ ""•WRSto ’“тГм[Ш26^шЦ’1г.­“ Kedd, 1960. február 2. Sikerrel végződtek a szovjet rakéta­kísérletek Még az idén kilövik az űrrakétát (Állandó tudósítónk telefonjelentése) Allgerban helyreállt a rend A lázadók megadták magukat De Gaulle átalakítja a francia kormányt és rendkívüli felhatalmazásokat kér a parlamenttől Algerból jelenti AP-Reuter, az AFP­Az algeri lázadó központok tegnap dél óta gyakorlatilag megszűntek. Az első jelentések szerint Ortiz lázadóvezér hívei meg­kezdték saját barikádjaik szétrombolását, míg Lagail­­larde, a másik lázadó csoport vezetője megadta magát az ejtőernyősöknek. A lázadó csoportok már a tegnapra virradó éjjel oszla­dozni kezdtek. Sok­an közü­lük az éj leple alatt hazatér­tek. Ez a folyamat tegnap délelőtt folytatódott. Lagail­­larde és Ortiz hívei fegyverte­lenül távoztak a barikádok­ról. A támaszpontok körül felsorakozott katonai egysé­gek közönyösn figyelték az eseményeket és utat nyitot­tak a távozó zendülőknek. Alger lakossága a lázadás két központja körül gyülekez­ve csendesen szemlélte az ese­ményeket. Lagaillarde lázadói kísére­tében távozott a barikádok­ról. Üdvözölte Difour ezre­­­­dest, az idegenlégió első ejtő­ernyős ezredének parancsno­kai, majd tisztelgett az ez­­redzászló előtt. Difour ezre­des ejtőernyősei katonai tisz­teletadásban részesítették Lagaillarde-ot, aki ezután egy katonai gépkocsin távo­zott. Ezalatt Lagaillarde lázadói teherautókra szálltak. Később bejelentették, hogy Lagaillarde-ot és híveit az idegenlégió első ejtőernyős ezredének laktanyájába kísér­ték.A lázadók mintegy har­minc teherautót töltöttek meg. Nem látták azonban köztük Ortiz lázadóvezért, akiről úgy vélik, hogy szö­késben van. A FELKELŐK ELLEN VETIK HARCBA LAGAILLARDE HÍVEIT Algeri hírek szerint a fran­cia lázadók a katonai pa­rancsnoksággal folytatott tár­gyalások után adták meg ma­gukat. Lagaillarde és Ortiz lázadói követelték, hogy a megadást megfelelő katonai tiszteletadás mellett hajtsák végre és a kormány adjon biztosítékokat arra, hogy nem alkalmaz megtorlást a pári­zsi kormány politikája ellen fellázadt gyarmatosokkal szemben. Tegnap déltájban Lagail­­arde képviselő a francia ejtő­ernyősök tartalékos hadna­gyának egyenruhájában több száz hívével egyetemben el­hagyta hadiszállását. A láza­dók felsorakoztak, majd Lagaillarde-dal és a francia zászlóval az élen az eléjük siető katonai őrséghez vonul­tak. A kapitulálást katonai tiszteletadással hajtották vég­re Közvetlenül ezután Lagail­larde-ot és lázadóinak több­ségét az Alger városától 25 kilométerre keletre fekvő Gerald községbe szállították. A lázadók fegyverletételét az algeri rádió katonai indu­lók közvetítésével kisérte. Közvetlenül ezután a rádió bejelentette, hogy Lagaillar­de-ot és híveit Constan­te övezetébe szállítják az algeri felkelőkkel szemben fekvő állásokba. Lagaillarde kísére­tében van Jean Demarquet jobboldali képviselő is. A HADSEREG HŰ MARADT DE GAULLEHOZ A barikádok szétrombolá­­sa után az algéri polgárok egy csoportja felvonult az utcákon és a „francia Algé­riát” éltette. Különtudósntak jelentése szerint a nyolc­napos lázadás letörésével fog­lalkozó első kommentárok rá­mutatnak, hogy a végső fej­leményekben döntő szerepet játszott a hadseregnek de Gaulle tábornok iránt tanúsí­tot hűsége. Az ultra kolonialisták már a lázadás előtt tisztában voltak azzal, hogy a hadsereg teljes támogatása nélkül nem szá­­­­míthatnak sikerre abban a kísérletükben, hogy a kor­mányra gyakorolt nyomás­sal kikényszerítsék Algéria francia tartománnyá való nyilvánítását. Ez most a gya­korlatban is beigazolódott. Délután fél négykor Ortiz, a másik lázadóvezér még mindig szökésben volt. A LÁZADÓK BEKERÍTÉ­SÉVEL KEZDŐDÖTT AZ ÖSSZEOMLÁS A hétfőre virradó éjszaka Alger városában nyugodtan telt el A gyarmatosok láza­dása második hetébe lépett A város jobbára francia származású lakossága a za­vargások kitörése óta vasár­nap este tartotta először tisz­teletben a kijárási tilalmat: este hét órától reggel 5-ig úgyszólván senki sem volt az utcákon. Reggel öt óra­kor az első járókelők sűrű drótsövényeket találtak az utcákon, különösen ott, ahol a tömeg vasárnap áttörte a gyalogosok és ejtőernyősök gyűrűjét, hogy támogatást nyújtson a lázadó garmato­­soknak A drótsövények és barikádok a munkaközvetítő hivatal és az egyetem táján voltak a legsűrűbbek. A ki­járási tilalom végén ejtőer­nyős járőrök álltak a terek­be torkolló­­­ utcákban, és a torlaszokkal elzárt átjárók­nál. A katonaság ezeken a helyeken különleges átlépési engedélyeket és igazolványo­kat követelt A hétfőre virradó éjszaka rendkívül hűvös volt. Haj­nalig egyetlen incidens sem fordult elő. Reggel ötkor már látható volt, hogy a lá­zadók rohamosan vesztik harciasságukat. CREPIN TÁBORNOK PARANCSA Tulajdonképpen a hétfői nap jelenthette a lázadók szá­mára a „döntő próba napját”. Crepin tábornok, aki tegnap széleskörű felhatalmazást ka­pott a rend és béke helyre­állítására, utasítást, adott a nyolc nap óta tartó általános sztrájk beszüntetésére, az is­kolák és üzletek megnyitásá­ra és a normális élet helyre­állítására. Lagaillarde lázadó vezér a maga részéről felhí­vást intézett a város lakossá­gához a sztrájk folytatására. Felmerült a kérdés, vajon ho­gyan válaszolnak majd erre a két felhívásra a város la­kói? Vajon ismét kiözönle­­nek e az utcákra, hogy foly­tassák a hét napja tartó za­vargásokat, vagy egyszerűen elveszettnek tekintik-e a lá­zadó gyarmatosok harcát. AZ ELSŐ CSAPÁS • A HADSEREGBE JELENT­KEZTEK A MOZGÓSÍ­TOTTAK A lázadás ereje már vasár­nap este csökkenni kezdett, különösen amikor egy négy­száz főnyi csoport otthagyta a torlaszokat és megadta ma­gát a katonaságnak. Ez a csoport így válaszolt a moz­gósítási parancsra. Két lá­zadó szakasz fegyverrel a ke­zében adta meg magát az ejtőernyősöknek, körülbelül kétszázan pedig egyenként ugrálták át a barikádokat, felmutatták személyi okmá­nyaikat, majd bántalmatla­­nul hazatértek. AZ ÉLET VISSZATÉR A RÉGI KERÉKVÁGÁSBA Tegnap reggel Alger város utcáin mindenütt pezsgett az élet. Nyilvánvaló lett, hogy a nyolcadik napja tartó álta­lános sztrájk véget ért és az (Folytatása az 57 oldalon)­­ Moszkva, február 1. Az új szovjet rakéta pró­­bájának első csendes-óceáni sorozatát sikeresen befejez­ték. A TASzSz szűkszavúan bejelentette, hogy mától kezdve szabad a hajózás és a légi forgalom a Csendes-­­ óceán közepén. Ezt megelő­zően bejelentették, hogy teg­nap moszkvai időszámítás szerint 19 óra 58 perckor eb­be az övezetbe érkezett a második szovjet rakéta.­ A TASzSz híre nem közölte, hogy milyen hosszú útvona­lat száguldott be, mindössze annyit mondott, hogy a ra­kéta ismét „magasfokú pon­tossággal’­ érkezett célba Utolsó fokozata helyett a ra­kéta makettet vitt magával A szovjet hírügynökség han­goztatta, hogy a sikeres ki­lövések miatt a kísérleteket az előirányzott időpontnál előbb félbeszakítják. Moszkvai vélemények sze­rint ezzel befejeződött az új rakétával végzett kísérletek első szakasza. Mivel a kísér­letek elsődleges feladata a rakéta első lépcsőjének tanul­mány­ozása volt, valószínű­nek tartják, hogy a szovjet tudósok ezentúl az utolsó lépcsőfok tanulmányozására összpontosítják figyelmüket, amit esetleg egy kozmikus megfigyelő laboratórium, vagy egy nehéz szputnyik ki­lövésével párosítanak. Min­denesetre úgy vélik, hogy a rakétát hamarosan kilövik a világűrbe. A kísérletek első szakaszát a kijelölt időpont előtt hajtották végre, várha­tó tehát, hogy az űrrakéta kilövését is idő előtt hajtják végre. Nyílt titok, hogy ez az időpont még 1960, talán már az év első fele. Zs. BOZSICS Crepin tábornok ÖT ÉVES A KOMMUNÁLIS RENDSZER (Kommentár) ★ A SZUBOTICAI JÁRÁS MÁR TÚLLÉPTE AZ 1961- RE TERVEZETT ORSZÁ­GOS TERMÉSÁTLAGOKAT (3. oldal) VÉGET ÉRT A PÁNAFRIKAI ÉRTEKEZLET (Önkénteseket toboroznak Algéria megsegítésére) (5. oldal) OTTHON - CSALÁD - GYERMEK iI. oldal) SAN REMO 1960 CI. oldal) BÉLYEGGYŰJTÉS (8. oldal) Mi lesz ezután? Megtorlást, tisztogatást követel a francia közvélemény Debré lemond?­­Milyen ígéretet kapott a hadsereg? (Állandó tudósítónk telefonjelentése) Párizs, február 1. Vége van. A lázadást le­törték. Lagaillarde megadta magát, Ortiz kereket oldott. Valószínű, hogy hamarosan összehívják a francia képvi­selőházat és átszervezik a kor­mányt. A közvélemény „tel­jes tisztázást” követel. Az algeri lázadásnak vége, de vajon milyen következmé­nyei és tanulságai lesznek? Ez van most napirenden. A francia közvélemény megtor­lást követel. Nincs egyetlen olyan lap sem, amely fel ne vetné a kérdést: mi lesz Lagaillardeval és Ortizzal, mi lesz a fölöttük álló veze­tőkkel, védnökeikkel, tanács­adóikkal? Fel lehet-e lázad­ni az állam ellen? Fel lehet­­e büntetlenül lázadni a köz­társaság ellen? A szélsőséges gyarmatosok klikkje már harmadszor sze­gezett kést a köztársaság tor­kának: 1956 február 6-án Mollet kapitulált, 1958 má­jus 13-án megdöntötték a Negyedik Köztársaságot, 1960 január 24-én fellángolt az Ötödik Köztársaság elleni összeesküvés. Eddig semmi­lyen megtorlás nem volt. Az ultrák úgy gondolták, hogy semmiség megdönteni a köz­társaságot és Franciaországra kényszerít­tetik akaratukat. Vajon mi lesz­ most? • Ma délután háromkor de Gaulle tábornok elnökletével megkezdődött a kormány ülé­se. Most már nem kell vitáz­ni a lázadás letöréséről. Az ország most azt várja, hogy az elnök birokra kel majd a lázadás által előidézett prob­lémákkal. Franciaország közvélemé­nye sok tanulságot vont le ebből az összeesküvésből: az eddigi tapasztalat alapján nyilvánvalóan nem lehet kéz­legyintéssel átsiklani az ese­mények fölött. A lázadás nem csupán Lagaillarde és Ortiz kétezer hivére korláto­zódott. Szerteágazott és ma már pontosan tudják, hogy milyen irányban. A kártya lapjai az elmúlt kilenc nap alatt feltárultak és pontosan tudják, hogy ki milyen lapra játszott. Tudják azt is, hogy ki serkentette a lázadást, ki kovácsolta az összeesküvést, mely tisztek álltak az össze­esküvők mellé, ki fegyverezte fel a gyarmatosok egységeit és ki irányította őket. „Tisz­togatásra” van szükség. Sokféle találgatás forog a közvéleményben. Lehetséges­nek tartják a parlament rendkívüli ülésszakának ösz­­szehívását, hogy jóváhagyja a kormány programját, alge­ri politikáját. Lehetséges, hogy rendkívüli felhatalma­zásokat kérnek majd tőle a köztársasági elnök számára. Feltétlenül szükség van a parlament összehívására egy új miniszterelnök kinevezése esetén is. A Monde ma esti száma ezt írja:­­ „Az algeri béke helyreállítását a kor­mány átszervezése, sőt kor­mányváltozás követheti. Ál­lítólag nagy változásokat haj­tanak végre majd a kormány­ban, lehetségesnek tartják Debré lemondását is, hogy aztán miniszteri tárcát kap­jon”. Nem vetették el az új népszavazás lehetőségét sem. A másik probléma a had­sereg, amely néhány napos tétovázás után végrehajtotta feladatát. „Furcsa azonban — írja a Monde — hogy de Gaulle tábornok beszédére kellett várni ahhoz, hogy a hadsereg felelős vezetői meg­erősítsék a lázadók köré vont gyűrűt, hogy drótsövényeket állítsanak a gyenge ejtőer­nyős egységek helyére, ame­­­­lyek engedtek a legkisebb nyomásnak is”. A hadsereg fejet hajtott az államfő te­kintélye előtt, de vajon nem kapott-e ezért bizonyos ígé­reteket? — kérdezik a meg­figyelők. Furcsa ellentmon­dás támadt. Amikor Francia­ország tavaly novemberben de Gaulle tábornok mellett foglalt állást, egyúttal az al­geri probléma megoldására is szavazott. Az új köztársa­sági elnök kihirdette az ön­­rendelkezés elvét. Ma az e­­gész demokratikus közvéle­mény támogatja ezt a politi­kát, az önrendelkezés elvé­nek alkalmazását. Mi törté­nik abban­­ az esetben, ha a hadsereg biztosítékokat ka­pott arra, hogy ennek az elv­nek alkalmazása nem lesz teljesen következetes? Ezek a problémák vannak most napirenden. Sz. GLUMAC De Gaulle LAGAILLARDET PÁRIZSBA VITTÉK Pierre Lagaillardet, az al­geri ultrakolonista lázadás egyik vezetőjét egy katonai repülőgépen ma éjjel Alger­ból Párizsba szállították. La­gaillardet államellenes össze­esküvés miatt bíróság elé ál­lítják. A szökésben levő Georges Ortiz, a lázadás másik vezé­re ellen elfogatóparancsot ad­ast Ik­.

Next