Magyar Szó, 1960. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1960-02-02 / 26. szám
SÍRLai. A FASIZMUSSÁ - SZABADSÁG A NÉPNEKI ARA 10 DmAR K. J ill HAJNALI KIADÁS ___ ""•WRSto ’“тГм[Ш26^шЦ’1г.“ Kedd, 1960. február 2. Sikerrel végződtek a szovjet rakétakísérletek Még az idén kilövik az űrrakétát (Állandó tudósítónk telefonjelentése) Allgerban helyreállt a rend A lázadók megadták magukat De Gaulle átalakítja a francia kormányt és rendkívüli felhatalmazásokat kér a parlamenttől Algerból jelenti AP-Reuter, az AFPAz algeri lázadó központok tegnap dél óta gyakorlatilag megszűntek. Az első jelentések szerint Ortiz lázadóvezér hívei megkezdték saját barikádjaik szétrombolását, míg Lagaillarde, a másik lázadó csoport vezetője megadta magát az ejtőernyősöknek. A lázadó csoportok már a tegnapra virradó éjjel oszladozni kezdtek. Sokan közülük az éj leple alatt hazatértek. Ez a folyamat tegnap délelőtt folytatódott. Lagaillarde és Ortiz hívei fegyvertelenül távoztak a barikádokról. A támaszpontok körül felsorakozott katonai egységek közönyösn figyelték az eseményeket és utat nyitottak a távozó zendülőknek. Alger lakossága a lázadás két központja körül gyülekezve csendesen szemlélte az eseményeket. Lagaillarde lázadói kíséretében távozott a barikádokról. Üdvözölte Difour ezredest, az idegenlégió első ejtőernyős ezredének parancsnokai, majd tisztelgett az ezredzászló előtt. Difour ezredes ejtőernyősei katonai tiszteletadásban részesítették Lagaillarde-ot, aki ezután egy katonai gépkocsin távozott. Ezalatt Lagaillarde lázadói teherautókra szálltak. Később bejelentették, hogy Lagaillarde-ot és híveit az idegenlégió első ejtőernyős ezredének laktanyájába kísérték.A lázadók mintegy harminc teherautót töltöttek meg. Nem látták azonban köztük Ortiz lázadóvezért, akiről úgy vélik, hogy szökésben van. A FELKELŐK ELLEN VETIK HARCBA LAGAILLARDE HÍVEIT Algeri hírek szerint a francia lázadók a katonai parancsnoksággal folytatott tárgyalások után adták meg magukat. Lagaillarde és Ortiz lázadói követelték, hogy a megadást megfelelő katonai tiszteletadás mellett hajtsák végre és a kormány adjon biztosítékokat arra, hogy nem alkalmaz megtorlást a párizsi kormány politikája ellen fellázadt gyarmatosokkal szemben. Tegnap déltájban Lagailarde képviselő a francia ejtőernyősök tartalékos hadnagyának egyenruhájában több száz hívével egyetemben elhagyta hadiszállását. A lázadók felsorakoztak, majd Lagaillarde-dal és a francia zászlóval az élen az eléjük siető katonai őrséghez vonultak. A kapitulálást katonai tiszteletadással hajtották végre Közvetlenül ezután Lagaillarde-ot és lázadóinak többségét az Alger városától 25 kilométerre keletre fekvő Gerald községbe szállították. A lázadók fegyverletételét az algeri rádió katonai indulók közvetítésével kisérte. Közvetlenül ezután a rádió bejelentette, hogy Lagaillarde-ot és híveit Constante övezetébe szállítják az algeri felkelőkkel szemben fekvő állásokba. Lagaillarde kíséretében van Jean Demarquet jobboldali képviselő is. A HADSEREG HŰ MARADT DE GAULLEHOZ A barikádok szétrombolása után az algéri polgárok egy csoportja felvonult az utcákon és a „francia Algériát” éltette. Különtudósntak jelentése szerint a nyolcnapos lázadás letörésével foglalkozó első kommentárok rámutatnak, hogy a végső fejleményekben döntő szerepet játszott a hadseregnek de Gaulle tábornok iránt tanúsítot hűsége. Az ultra kolonialisták már a lázadás előtt tisztában voltak azzal, hogy a hadsereg teljes támogatása nélkül nem számíthatnak sikerre abban a kísérletükben, hogy a kormányra gyakorolt nyomással kikényszerítsék Algéria francia tartománnyá való nyilvánítását. Ez most a gyakorlatban is beigazolódott. Délután fél négykor Ortiz, a másik lázadóvezér még mindig szökésben volt. A LÁZADÓK BEKERÍTÉSÉVEL KEZDŐDÖTT AZ ÖSSZEOMLÁS A hétfőre virradó éjszaka Alger városában nyugodtan telt el A gyarmatosok lázadása második hetébe lépett A város jobbára francia származású lakossága a zavargások kitörése óta vasárnap este tartotta először tiszteletben a kijárási tilalmat: este hét órától reggel 5-ig úgyszólván senki sem volt az utcákon. Reggel öt órakor az első járókelők sűrű drótsövényeket találtak az utcákon, különösen ott, ahol a tömeg vasárnap áttörte a gyalogosok és ejtőernyősök gyűrűjét, hogy támogatást nyújtson a lázadó garmatosoknak A drótsövények és barikádok a munkaközvetítő hivatal és az egyetem táján voltak a legsűrűbbek. A kijárási tilalom végén ejtőernyős járőrök álltak a terekbe torkolló utcákban, és a torlaszokkal elzárt átjáróknál. A katonaság ezeken a helyeken különleges átlépési engedélyeket és igazolványokat követelt A hétfőre virradó éjszaka rendkívül hűvös volt. Hajnalig egyetlen incidens sem fordult elő. Reggel ötkor már látható volt, hogy a lázadók rohamosan vesztik harciasságukat. CREPIN TÁBORNOK PARANCSA Tulajdonképpen a hétfői nap jelenthette a lázadók számára a „döntő próba napját”. Crepin tábornok, aki tegnap széleskörű felhatalmazást kapott a rend és béke helyreállítására, utasítást, adott a nyolc nap óta tartó általános sztrájk beszüntetésére, az iskolák és üzletek megnyitására és a normális élet helyreállítására. Lagaillarde lázadó vezér a maga részéről felhívást intézett a város lakosságához a sztrájk folytatására. Felmerült a kérdés, vajon hogyan válaszolnak majd erre a két felhívásra a város lakói? Vajon ismét kiözönlenek e az utcákra, hogy folytassák a hét napja tartó zavargásokat, vagy egyszerűen elveszettnek tekintik-e a lázadó gyarmatosok harcát. AZ ELSŐ CSAPÁS • A HADSEREGBE JELENTKEZTEK A MOZGÓSÍTOTTAK A lázadás ereje már vasárnap este csökkenni kezdett, különösen amikor egy négyszáz főnyi csoport otthagyta a torlaszokat és megadta magát a katonaságnak. Ez a csoport így válaszolt a mozgósítási parancsra. Két lázadó szakasz fegyverrel a kezében adta meg magát az ejtőernyősöknek, körülbelül kétszázan pedig egyenként ugrálták át a barikádokat, felmutatták személyi okmányaikat, majd bántalmatlanul hazatértek. AZ ÉLET VISSZATÉR A RÉGI KERÉKVÁGÁSBA Tegnap reggel Alger város utcáin mindenütt pezsgett az élet. Nyilvánvaló lett, hogy a nyolcadik napja tartó általános sztrájk véget ért és az (Folytatása az 57 oldalon) Moszkva, február 1. Az új szovjet rakéta próbájának első csendes-óceáni sorozatát sikeresen befejezték. A TASzSz szűkszavúan bejelentette, hogy mától kezdve szabad a hajózás és a légi forgalom a Csendes- óceán közepén. Ezt megelőzően bejelentették, hogy tegnap moszkvai időszámítás szerint 19 óra 58 perckor ebbe az övezetbe érkezett a második szovjet rakéta. A TASzSz híre nem közölte, hogy milyen hosszú útvonalat száguldott be, mindössze annyit mondott, hogy a rakéta ismét „magasfokú pontossággal’ érkezett célba Utolsó fokozata helyett a rakéta makettet vitt magával A szovjet hírügynökség hangoztatta, hogy a sikeres kilövések miatt a kísérleteket az előirányzott időpontnál előbb félbeszakítják. Moszkvai vélemények szerint ezzel befejeződött az új rakétával végzett kísérletek első szakasza. Mivel a kísérletek elsődleges feladata a rakéta első lépcsőjének tanulmányozása volt, valószínűnek tartják, hogy a szovjet tudósok ezentúl az utolsó lépcsőfok tanulmányozására összpontosítják figyelmüket, amit esetleg egy kozmikus megfigyelő laboratórium, vagy egy nehéz szputnyik kilövésével párosítanak. Mindenesetre úgy vélik, hogy a rakétát hamarosan kilövik a világűrbe. A kísérletek első szakaszát a kijelölt időpont előtt hajtották végre, várható tehát, hogy az űrrakéta kilövését is idő előtt hajtják végre. Nyílt titok, hogy ez az időpont még 1960, talán már az év első fele. Zs. BOZSICS Crepin tábornok ÖT ÉVES A KOMMUNÁLIS RENDSZER (Kommentár) ★ A SZUBOTICAI JÁRÁS MÁR TÚLLÉPTE AZ 1961- RE TERVEZETT ORSZÁGOS TERMÉSÁTLAGOKAT (3. oldal) VÉGET ÉRT A PÁNAFRIKAI ÉRTEKEZLET (Önkénteseket toboroznak Algéria megsegítésére) (5. oldal) OTTHON - CSALÁD - GYERMEK iI. oldal) SAN REMO 1960 CI. oldal) BÉLYEGGYŰJTÉS (8. oldal) Mi lesz ezután? Megtorlást, tisztogatást követel a francia közvélemény Debré lemond?Milyen ígéretet kapott a hadsereg? (Állandó tudósítónk telefonjelentése) Párizs, február 1. Vége van. A lázadást letörték. Lagaillarde megadta magát, Ortiz kereket oldott. Valószínű, hogy hamarosan összehívják a francia képviselőházat és átszervezik a kormányt. A közvélemény „teljes tisztázást” követel. Az algeri lázadásnak vége, de vajon milyen következményei és tanulságai lesznek? Ez van most napirenden. A francia közvélemény megtorlást követel. Nincs egyetlen olyan lap sem, amely fel ne vetné a kérdést: mi lesz Lagaillardeval és Ortizzal, mi lesz a fölöttük álló vezetőkkel, védnökeikkel, tanácsadóikkal? Fel lehet-e lázadni az állam ellen? Fel lehete büntetlenül lázadni a köztársaság ellen? A szélsőséges gyarmatosok klikkje már harmadszor szegezett kést a köztársaság torkának: 1956 február 6-án Mollet kapitulált, 1958 május 13-án megdöntötték a Negyedik Köztársaságot, 1960 január 24-én fellángolt az Ötödik Köztársaság elleni összeesküvés. Eddig semmilyen megtorlás nem volt. Az ultrák úgy gondolták, hogy semmiség megdönteni a köztársaságot és Franciaországra kényszeríttetik akaratukat. Vajon mi lesz most? • Ma délután háromkor de Gaulle tábornok elnökletével megkezdődött a kormány ülése. Most már nem kell vitázni a lázadás letöréséről. Az ország most azt várja, hogy az elnök birokra kel majd a lázadás által előidézett problémákkal. Franciaország közvéleménye sok tanulságot vont le ebből az összeesküvésből: az eddigi tapasztalat alapján nyilvánvalóan nem lehet kézlegyintéssel átsiklani az események fölött. A lázadás nem csupán Lagaillarde és Ortiz kétezer hivére korlátozódott. Szerteágazott és ma már pontosan tudják, hogy milyen irányban. A kártya lapjai az elmúlt kilenc nap alatt feltárultak és pontosan tudják, hogy ki milyen lapra játszott. Tudják azt is, hogy ki serkentette a lázadást, ki kovácsolta az összeesküvést, mely tisztek álltak az összeesküvők mellé, ki fegyverezte fel a gyarmatosok egységeit és ki irányította őket. „Tisztogatásra” van szükség. Sokféle találgatás forog a közvéleményben. Lehetségesnek tartják a parlament rendkívüli ülésszakának öszszehívását, hogy jóváhagyja a kormány programját, algeri politikáját. Lehetséges, hogy rendkívüli felhatalmazásokat kérnek majd tőle a köztársasági elnök számára. Feltétlenül szükség van a parlament összehívására egy új miniszterelnök kinevezése esetén is. A Monde ma esti száma ezt írja: „Az algeri béke helyreállítását a kormány átszervezése, sőt kormányváltozás követheti. Állítólag nagy változásokat hajtanak végre majd a kormányban, lehetségesnek tartják Debré lemondását is, hogy aztán miniszteri tárcát kapjon”. Nem vetették el az új népszavazás lehetőségét sem. A másik probléma a hadsereg, amely néhány napos tétovázás után végrehajtotta feladatát. „Furcsa azonban — írja a Monde — hogy de Gaulle tábornok beszédére kellett várni ahhoz, hogy a hadsereg felelős vezetői megerősítsék a lázadók köré vont gyűrűt, hogy drótsövényeket állítsanak a gyenge ejtőernyős egységek helyére, amelyek engedtek a legkisebb nyomásnak is”. A hadsereg fejet hajtott az államfő tekintélye előtt, de vajon nem kapott-e ezért bizonyos ígéreteket? — kérdezik a megfigyelők. Furcsa ellentmondás támadt. Amikor Franciaország tavaly novemberben de Gaulle tábornok mellett foglalt állást, egyúttal az algeri probléma megoldására is szavazott. Az új köztársasági elnök kihirdette az önrendelkezés elvét. Ma az egész demokratikus közvélemény támogatja ezt a politikát, az önrendelkezés elvének alkalmazását. Mi történik abban az esetben, ha a hadsereg biztosítékokat kapott arra, hogy ennek az elvnek alkalmazása nem lesz teljesen következetes? Ezek a problémák vannak most napirenden. Sz. GLUMAC De Gaulle LAGAILLARDET PÁRIZSBA VITTÉK Pierre Lagaillardet, az algeri ultrakolonista lázadás egyik vezetőjét egy katonai repülőgépen ma éjjel Algerból Párizsba szállították. Lagaillardet államellenes összeesküvés miatt bíróság elé állítják. A szökésben levő Georges Ortiz, a lázadás másik vezére ellen elfogatóparancsot adast Ik.