Magyar Szó, 1960. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

1960-09-01 / 205. szám

г. oldal Próbatermelés az új becsei konzervgyárban 100 hektáron már érik a paradicsom • 60 munkás nyert elhelyezést Kedden megkezdte próba­­termelését Becse legfiatalabb üzeme, a konzervgyár. Hat évi hosszú vajúdás u­­tán a tavasszal csak a tető­­szerkezetet rakták fel. Ekkor a becsei népbizottság a gyá­rat, valamint a mellette ter­vezett hűtőház kész terveit, és minden kötelezettséget a me­zőgazdasági kombinátusra ru­házott át. Hat hónap sem telt el azóta, s beszerelték a ha­talmas munkacsarnokot, az osztályozó gépet, a prést, a passzírozót a f­őző- és a doboz­záró gépeket. A gyár megindí­tását sürgette a közelben piro­sodó 100 hektáros paradicsom ültetvény is. A gyárépületre és korszerű berendezésére 175 millió di­nárt költöttek eddig. Az idén paradicsom befőzéssel foglal­koznak, jövőre már beszere­lik az úgynevezett borsó és zöldbab osztályt is, amely ha­sonlóképpen mossa, osztályoz­za, csomagolja és azonnal kon­zerválja is a zöldfezeléket. A paradicsom feldolgozó ké­pes feldolgozni 10 vagon nyers­anyagot 24 óra alatt. Az idén még nem dolgozik teljes ka­pacitással, de nem vesz töb­bet kárba a beérett paradi­csom. Negyven vagon paradi­csompürét készítenek, nagy részét külföldön árusítják. Termékeik hatvan százalékát 5 kilós csomagolásban bocsát­ják áruba, de mivel az ehhez szükséges csomagolt anyagot nehéz beszerezni 200 kilo­gramm befogadóképességű hordókban is tárolják. Az idén ecetes uborkát és papri­kasalátát is savanyítanak 80 és 40 dekás üvegekben. A konzervgyár­­ minden nyers­anyagát a közelben fekvő ön­tözőtelep adja, ez szintén a kombinátus tulajdona. Egyelőre 60 munkást he­lyeztek el, főleg azokat, akik már a kombinátus csirkefel­dolgozójában bizonyos előkép­zést nyertek. Kimondottan konzervszülőmunkásuk nincs. A befőzés vezetésével a r­ovi­­szádi Kulpin gyár egyik sza­kavatott munkását bízták meg. Ugyancsak ez a gyár ad szaktanácsot a megindulás­hoz, sőt még 5000 kiló csom­a­goláshoz megfelelő dobozt is kölcsönzött. A konzervgyár működése nagy gazdasági eseményt je­lent a becses kommuna fej­lődő gyáriparában. Nem ke­rül többé áron alul piacra a kombinátus terméke, a feldol­gozott áruért külföldi valutát kapunk. Másrészt, mihelyt a többi gépet is felszerelik, legalább még 150 új munkás — főleg nők nyernek majd el helyezést. Jövő tavaszra a gyár köze­lében felépítik a hatalmas hű­­tőházat is, úgyhogy minden terméket megőrizhetnek, a­­mit a kombinátus földje meg­terem. N. Sz. G. Egy fiú óvatosan rálép egy fémlapra s feszülten figyeli az ajtó fölött kigyúlt fényt. Többször is rálép, aztán visz­­szalép, mintha nem merne bemenni. Talán áram van a fémlapban, s fél, hogy meg­rázza. Csak később veszem észre, hogy az ajtó fölött ki­­gyúrt fény számot világít meg. Mégpedig ahányszor le­nyomják a fémlapot, annyi­val növekszik a szám. Szá­moló szerkezet van beépítve a „küszöbbe’’. Az ember te­hát még mielőtt belép a beo­­grádi technikai kiállítás atom­csarnokába, már észreveheti, hogy külön világ vár rá, a csodák, a bonyolult szerke­zetek és gépek világa, ahol az örök mozgó atom felsza­badult, hogy segítségére sies­sen az embernek. Az atomnak ezt a felsza­badulását jelképezi a csarnok homlokzatán elhelyezett há­lószerkezet is. Ezen játékbal­lon nagyságú gömbök van­nak, bennük apró villany­égővel, eggyel, kettővel, töb­bel, aszerint, hogy melyik gömb milyen elemet jelké­pez, azaz, hogy melyik elem hány vegyértékű. A gömbök között szabadon sorakoznak a még apróbb égők. Az égő­kön, mint csintalan lepkék „röpködnek” az atomok, á­­ram alakjában, s nyomuk­ban fut a fény. Ilyen fény­­bújócskát játszanak folyton az ötletesen diszített háló­szerkezetben. Ez is egészen szokatlan s érdekes szemléltetés a világ­mindenség legapróbb alap­anyagának örök mozgására, de hogy az ember még job­ban érezze, mennyire a tu­domány világában barangol, „elektronzene” igyekszik ben­ne még idevágóbb hangulatot kelteni. Hosszú lenne mindent le­írni, amit az ember itt lát, ebben a roppant érdekes és ötletesen rendezett kiállítási csarnokban. Jómagam tulaj­donképpen csak azért jöttem, hogy megnézzem, mi minden­re alkalmazható az atom a mezőgazdaságban. Megtudtam, hogy rengeteg kísérletezésre nagyszerűen megfelel. Tanulmányozzák vele például a talaj termő­erejét, a növények táplálko­zásának módját, a fény ha­tását a hozamokra, a növény­hormonok szerepét a növény életében s a termésre, szere­pét a növénynemesítésben, uj, jobb fajták ki­termeszté­sében és még sok mást. A talajban azt puhatolják vele, hogy milyen anyagokat tartalmaz s ezek közü­l me­lyik mennyire hozzáférhető a növény számára. Ez na­gyon fontos, mert például az istállótrágya tartalmaz elég nitrogént; a növény azonban mégis éhezik és lassan nő, ha a nitrogénhiányt nem pó­toljuk műtrágyával, mert az istállótrágya nitrogéntartal­­mának csak valamivel több, mint negyed részét képes fel­venni az első évben. Tehát a többi a növény számára hozzáférhetetlen. Még fon­tosabb megállapítani, mennyi foszfort használ a növény a talaj foszfortartalmából, mennyit­ a műtrágyából. Mert például Vajdaságban újabban megállapították, hogy a talaj tartalmaz elég foszfort s ha megállapítják azt is mennyi hozzáférhető, mennyit kell még hozzáadni, hogy a növény ellássa magát ezzel a tápláló anyaggal, ak­kor sokkal olcsóbb lehet a termelés, mint most, amikor csak hozzávetőleges pontos­sággal kell meghatározni a műtrágyaadagot. Abból az elvből kiindulva, hogy in­kább valamennyi maradjon kihasználatlan, minthogy ne legyen elég. Az izotópok felhasználásá­val, azaz jelzett atomokkal meg lehet állapítani, milyen fényerősség mellett épít ki magának a növény legtöbb szerves anyagot. Ha ezt majd tudjuk, ehhez igazítjuk a ve­tés sűrűségét. Ennek aztán az lesz a következménye, hogy növényeink több ke­ményítőt, több cukrot, fehér­jét tartalmaznak, azaz érté­kesebb tápanyagokat szolgál­tatnak, mint most. Mindeh­hez nem szükséges úgyszól­ván semmilyen befektetés sem, csak izotópok segítségé­vel meg kell tudni, melyik nö­vényt milyen sűrűségre leg­jobb vetni. Dr. Dusán Sztankovics, a zemini mezőgazdasági fakul­tás tanára, a mezőgazdasági atomtudomány egyik legjobb szakértője azt mondja, hogy ha ezzel a módszerrel elér­jük, hogy a cukorrépa csak fél százalékkal több cukrot tartalmaz, hektáronként 1000 kilogrammal több cuk­rot kapunk, mint eddig. Külföldön a vetőmag su­­garazásával 30 százalékkal is magasabb hozamot értek el A nálunk végzett kísérletek nem bizonyították ugyan be ezt az állítást, de bizonyos, hogy izotópok felhasználásá­val, azaz sugarazással növel­ni lehet a hozamot. Tehát az atomtudomány itt is segítsé­gére lesz az embernek. Még többet nyújt azonban a nö­vények öröklődési tulajdon­ságának megváltoztatásával A természetben leginkább úgy keletkeznek új fajták, hogy eddig ki nem derített okokból egy-egy növény tu­lajdonságában elválik a töb­bitől, új tulajdonságok fej­lődnek ki benne. Ezt azután tovább átviszi utódaira. A tudósok, szakemberek igei megörülnek, ha ilyen új tu­lajdonságot vesznek észre nö­vényen vagy állaton, s ha hasznos, dédelgetik, szaporít­ják az új növényt, hogy mi­nél gyorsabban elterjedten felváltsa a gyengébbeket. Igen ám, de az ilyen el­változás igen ritka dolog Minden százezer, sőt mindez millió növényben egy, s ter­mészetesen nem mind hasz­nos. Körülbelül annyi közöt­tük a káros, mint a hasznos. Most azonban nem kell é­­vekig várni az új tulajdon­ságú fajták megjelenésére, hanem sugarazással állandó­an előidézhetnek újabb tu­lajdonságokat. Érthető, hogy a rengeteg új növény között jobban lehet válogatni, köny­nyebb kiválasztani a terme­lésre megfelelőbbeket. S él­nek is az alkalommal. Svédországban például egy­más után termelik ki az új árpafajtákat s találtak köz­tük olyat, amely 11 százalék­kal több szemet és 19­­ szá­zalékkal több szalmát terem, mint a régi fajtáik. Emellett jobban bírja az aszályt is. Az Egyesült Államokban új, a rozsdával ellenállóbb zab- és búza­fajtákat, 30 százalék­kal több olajat termő földi mogyorót (kikiriki), alacsony szárú, jóltermő kukoricát, Olaszországban és Németor­szágban új szőlőfajtákat, Finnországban és Kanadá­ban új almaféléket és sok egyéb hasznos tulajdonságú növényt termesztették ki. Az atomcsarnokban kiállí­tott képek és grafikonok mindezt igen egyszerűen és szemléltetően mondják el a látogatónak. De nemcsak gra­fikon van itt, hanem még szemléltetőbb eszköz is bi­zonyítja az atommal dolgozó tudósok és szakemberek mun­kájának eredményét. A biológiában elért sikerek szemléltetésére itt van pél­dául egy öt-hat hónapos csir­ke. Olyan ez, mint a másik. Senki sem fedezne fel rajta semmi különöset, hacsak azt nem, hogy fejének színe vala­hogyan nem illett testszíné­hez. Dehát érméi nagyobb furcsaságot ás látott már az ember. Csak akkor állunk meg, mint akinek földbe gyökere­zett a lába, amikor egyrezak­­ember elmondja, hogy bizony ez a csibe nem a maga Hegét hordozza a vállán, hanem­ egy másik csibéét. Először persze mosoly kí­séri a magyarázatot. Azt hisz szűk, meg akar bennünket viccelni. De amikor látjuk, hogy komolyan mondja, nem mozdul el senki, amíg min­dent meg nem tudunk. — A csibéknek, még a to­jásban, magzat korukban le­vágtuk a fejüket s megpró­báltuk utána visszahelyezni, majd sugarazni Úgy tettünk ezzel is, csak, hogy itt­­- cseréltük a levágott fejek*»» S­ime láthatják, az ideges* fej szépen kifejlődött rajta. Egészen jól érzi magát más csibe fejével és az a másik is szépen viseli ennek a csi­bének a fejét. Egyikneke sincs semmi baja. A kíváncsiság erősen flórja az oldalamat Megkérdezem, vajon van-e ennek a kísér­letnek valami gyakorlati cél­ja is? — Hogyne volna. Az­­embe­­rek fejét egyelőre nem cse­rélgetjük fel ugyan, de e­­gyére kevésbé bonyolult test­részeiket, úgy látszik, helyet­tesíteni lehet majd hasonló­val. Természetesen amíg fia­tal. Azt hiszem, eljön az az idő, amikor az orvos meg­vizsgálja a magzatot, mielőtt megszületik, s ha megállapít­ja, hogy valamelyik testrésze hiányzik, vagy nem normá­lis, eltávolítja s újat „olt” a helyére. Valószínűleg nem­csak magzaton, hanem gyer­mekeken is lehet majd ha­sonló testrészátültetést vé­gezni. LOVAS István Sugarazással új fajták, magasabb hozam Fejet cserélt a csibe — Csodákra képes orvostudomány A beográdi kiállítás atomcsarnokában Iskolaigazgatóságok! Turistaszervezetek! Szervezzétek meg a beográdi műszaki mintavásár atomkiállításainak meglátogatását. Szállásról, élelmezésről, a város megtekintésére szolgáló autóbuszokról gondoskodunk. * LAST­A — Trg Bratsztva-Jedinsztva I-a. tel.: *7-127. * CENTROTURIST — Bul. Revolucije 64., tel.: 33-204. * PUTNIK — Dragoszlava Jovanovicsa 1., tel.: 32-911. * TURIST-EXPRESZ — Terazsja 27., telefon: 39-881.­ SZERBIA TURISTA SZÖVETSÉGE 509-1 MAOTAR SZÓ A gyarlóság napja­ ilyen jó hogy hétfőn nem jelenik meg a lap. Mert itt van ez a „Jó reggelt” rovat és ha hétfőn is meg­jelenne, akkor aznap is jó reggeltet kel­lene kívánni. Márpedig az nagyon is mo­­rózus köszöntés lenne. Még a pálinkás jó reggelt is, mert hétfőn a reggeli pálinka elveszíti eredeti üdvözítő, doppingoló hatá­sát és csak amolyan ellenszer, vegyszer, flekk-tisztító, kutyaszőr macska-harapásra, ra. Vásott nap a hétfő, a blatt Montag. Még annál is több. Hétfő az önámítás napja­ Hétfőn mindenki új életet kezd. — Elég volt a léha életmódból — mond­ja szerdán a diák, középiskolai, de külö­nösen egyetemi fokon ahol még inkább rá hárul a munka- és szórakozási idő elha­tárolása. — Jövő hétfőn haladéktalanul új életet kezdek. Attól kezdve nem rende­zek szimultán találkákat öt leányzóval egyszerre, hanem megelégszem a háziasz­­szonyom kissé csámpás, szemüveges és szö­ges hajú lányának a bájaival. Vizsgák után, az már más... — Elég volt a hajnalig tartó kártyapar­tikból is — folytatja az öndorgálást az alma mater eltévelyedett báránykája. — Szombaton még lejátszunk néhány parti kanasztát, ugyanakkor azonban közlöm a fiukkal, hogy hétfőtől kezdve sluszt új életet kezdek. Ám nemcsak a diák. Ám, nem ám! A becses és megbízható háziasszony is akinek minden szava valóságos aranyfede­zet, ő is így nyilatkozik csütörtökön: — Tovább nem halaszthatom. El kell mennem a fogorvoshoz. Teljesen tönkre­megy a metszőfogam, pedig most még menthető lenne. Ezen a héten nem mehe­tek mert sortól van a fodrász és a varró­nőm is telefonált, hogy próbára vár. Mind­járt elintézhetném a kozmetikust is és az­után, hétfőn, haladéktalanul! -e­— így nem mehet tovább! — kesereg a nagykereskedelmi vállalat tisztviselője. — Poholka, ez a tökfilkó, a fejemre nő. Nem­sokára magasabb lesz az illetménye, pe­dig hol van­­ éntőlem, tapasztalatban, tu­dásban, üzleti érzékben, megbízhatóságban, megjelenésben, egészség, világnézet és az emberekkel való bánásmód szempontjából­ Poholka egy lehetetlen, undok fráter és mégis... Mert tud angolul és németül. De majd megmutatom neki. És a főnöknek is. Nincs többé halogatás! Hétfőtől kezdve ne­ki­esek az angolnak. Minden este három óra tanulás. A héten már eligérkeztünk a Janikáékhoz, viszonoznunk kell a látoga­tást. A „Hóhérok menyegzője” című bra­zil filmet is meg kell néznünk. Szombat este pedig vidám­est. Ellenben hétfőtől kezdve nincs mese...! -o­— Matild, holnap Beográdba utazom. Fontos és magasszintű megbeszélésre­ — Hangzik a férj alig burkolt szemrehányá­sa. — És nincs mit fölvennem. Nincs egy rendes ruhám. — De hiszen ott van az anyag és a­ hoz­závaló a szekrényben. Egy részét már le is törlesztettük, s te még most sem vitted el a szabadhoz. — Tartja a hadállást Ma­h­id. — Mit gondolsz magától is elmegy az a szövet a Pikulicshoz? — Jól tudod, hogy nem érek rá. Délelőtt a vállalat, délután a szakbizottságok, meg­beszélések. Ha már én nem jutok hozzá, elvi­hetted volna... » — Nézd csak! Még majd próbára is én megyek helyetted, nem gondoltad?! Érde­kes, hogy még soha sem mondtad „angue, nekem ma csöpp kedvem sincs elmenni az üzleti vacsorára, a várba. Az üzleti meg­beszéléseket lezártuk, nincs mit tárgyal­nom a svédekkel. Elmehetnél helyettem. Szívesebben is vennék, ha egy csinos­­asz­­szony.. .” Ilyen eszedbe se jut Ellenben a szabadhoz... — Jó, jó, jó, ne lamentálj már! — csi­­títja Maffldot a férj. — Igazad van. Hétfőn félreteszek minden más dolgot és viszem a szövetet a szabóhoz. Elvihetném holnap se, hamarabb lenne kész, esetleg már újévre. De holnap Bácska palánkéra megyek... — ... oda jó lesz a régi ruha is. — Vág közbe az asszony. — Úgyis mindig lefröcs­­csented magad a hallével. — Szóval hétfőn! A házaséletben is új korszak kezdődik hétfőn. Olyan jellem nincs, aki szerdán ké- Csütörtök, Nov­. IX. *. CRVENA ZVEZDA A martonosi kommunális vállalat pályázat útján felvesz azonnali belé­pésre. Magas szakkép­­zettségű, szakképzettsé­gű, és félszakképzettsé­gű, festő és mázoló mun­kásokat vidéki munkára. A vállalat felvesz mun­kásokat csoport szerint is 5—10 munkásig, me­lyek helyben, vagy lakó­helyükhöz legközelebbi helységben fognak dol­gozni. Fizetés a termelés után és megfelelő tereppót­lék: 5­8/1

Next