Magyar Szó, 1961. július (18. évfolyam, 152-176. szám)
1961-07-01 / 152. szám
г.«М»|MAGYAR SZÓ Szombat, 1961. július 1. A kereset a gazdálkodástól függ Nem lehet jó a szabályzat, ha nem a munkaközösség részvételével készült A tartományi szakszervezeti tanács plénuma Лг új gazdasági rendszer bevezetésének időszerű kérdéseiről és a szakszervezetnek ezzel kapcsolatos politikai tevékenységéről tárgyalt tegnap a tartományi szakszervezeti tanács plénuma. Zsarkó Zsupánszki, az elnökség tagja beszámolójában, valamint a noviszádi, zombori, zrenyanini, szuloticai stb. szakszervezeti tanácsok elnökei felszólalásukban adatokkal bizonyították a már régebben is hangoztatott aránytalanságot, azt, hogy a keresetek nincsenek összhangban a munka termelékenységével. Ha az idei év első négy hónapjának statisztikai adatait összehasonlítjuk azaz a foglalkoztatottak számát a termeléssel, és ha a tavalyi első négy hónap eredményeit veszszük kiindulásul, vagyis százzal jelöljük, akkor az idén a foglalkoztatottak számának növekedése 108, a termelés növekedése pedig 110, vagyis a munkatermelékenység csak 2 százalékkal növekedett. A keresetek ugyanakkor átlag 15 százalékkal növekedtek. Ebben az időszakban az árak is emelkedtek: a mezőgazdasági termények ára 14 százalékkal — az ipari termékek közül legjelentősebben növekedett az építőipari termékek ára — 23 százalékkal. — Az áremelkedések átlagát 7 százalékban állapították meg. A fogyasztás fokozottabb volt, mint a termelés. A beruházásra szánt fogyasztás 83 százalékkal növekedett , a társadalmi tervet négy hónap alatt mégis csak 21 százalékban valósítottuk meg. A fokozott beruházás miatt Vajdaságban a gazdasági szervezeteknek kevés a forgóeszközük. Vállalataink gyors ütemben építkeztek, új termelőeszközöket vásároltak, s úgy gondolták, hogy forgóeszközüket majd a közösség biztosítja, azt remélték, hogy a közösség úgy sem nyugszik bele abba, hogy a pénzhiány miatt csökkenjen a termelés. Csak a noviszádi kommunának 5440 millió dinár forgóeszközre van szüksége. A noviszádi vállalatok közül a JUGODENT-nek 99 millió, az ALBUSZ szappangyárnak 69 millió dinár forgóeszközre van szüksége. DEJAN JOVANOVICS, a noviszádi szakszervezeti tanács elnöke felszólalásában elmondta, hogy egyes vállalatok végig kilincselték a községi intézményeket, s amikor látták, hogy forgóeszközre nem kaphatnak pénzt , hozzáláttak belső tartalékaik felkutatásához. Megtörténik azonban olyasmi is, hogy egyes vállalatok csökkentik termelési terveiket. Kérdés, hogy ez mennyire indokolt. Ha így akarnak nyomást gyakorolni a közösségre, akkor kedvezőtlen következményei lesznek. A szakszervezetnek oda kell hatnia, hogy ezek a vállalatok keressék a belső tartalékokat. A forgóeszközök nagy része a megnövekedett raktárkészletekben van. Különösen a követelések behajtásával vannak nehézségek. Emiatt sok dolga van a gazdasági törvényszéknek is. CSÁKI JÓZSEF felszólalásában megemlítette, hogy csak a becsei Bratsztvó-Jedinsztvó kombinát tavaly 75 millió dinár perköltséget fizetett. A kombinátusokban, valamint Vajdaság többi birtokán nem a fokozott beruházás okozta a forgóeszközök hiányát, hanem jórészt a tavalyi veszteségek, amelyekről már annyi szó volt. Az idén a május 9-i helyzetkép azt mutatja, hogy Vajdaság mezőgazdasági szerrvezetei 92,5 milliárd dinár forgóeszközzel rendelkeztek ebből 74,5 milliárd dinár volt forgalomban, 18 milliárd pedig „befagyott”. Forgóeszközök hiányában egyes mezőgazdasági szervezetek természetben számolják el a kereseteket (élelmet adnak pénz helyett), például Zrenyaminban. A forgóeszközök hiánya kedvezőtlenül hat a gazdálkodásra, mert a birtokok kevésbé érdekeltek a beruházási hitelek felhasználásában. Ezenkívül eladják állatállományuk egy részét, csakhogy elszámolhassák a kereseteket. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a mezőgazdasági szervezetek munkaközösségei nem értelmezték helyesen az új gazdasági intézkedéseket. Sőt, a emberek között nagy az érdeklődés, habár még mindig önhibájukon kívül legtöbb helyen nem valósítják meg a tervezett alapokat és kereseteket. Hogy a továbbiakban ne legyen fennakadás a mezőgazdasági szervezetek gazdálkodásában, a szakszervezet sürgeti a tavalyi (kb. 6 milliárdos) veszteségek fedezését és a forgóeszközök előteremtését. Kétségtelen, hogy a régebbi gazdasági rendszerről az újra való áttérés bonyolult folyamat, igénybe vesz minden erőnket. A tapasztalat bebizonyította, hogy a jelenlegi helyzet áttanulmányozása nélkül az új gazdasági rendszer bevezetése nehezebb, körülményesebb. Eddig kevés gazdasági szervezet készítette el a jövedelemelosztás szabályzatát. Az új rendszert sok helyen egyoldalúan értelmezték Az elosztásban önállósították ugyan magukat, de nem tartották szem előtt, hogy a kereseteket a termelékenységgel és általában a gazdálkodással kell összefüggésbe hozni. Ezért a jövedelemelosztásról sok helyen a termelési problémáktól elkülönítve vitáztak. Vannak esetek, amelyek azt mutatják hogy a termelés csökkent, a keresetek pedig növekedtek. JZrenyaninban a Luxor, bútorgyár, radiátorgyár, Progresz fémüzem). Egyes vállalatok gyanús szabályzatokat készítettek, mások viszont lemásolták más vállalatok szabályzatait. Nem lehet jó az a szabályzat, amely nem a munkaközösség részvételével készül. Ezért bírálták azokat a vállalatokat, amelyek a szabályzatok elkészítésének gondját teljesen idegenekre bízták. Az idén több vállalatban indokolatlanul növelték az illetménytételeket, néhol lineárisan 10—70 százalékig. Zrenyaninban például átlag 20—30 százalékkal, azzal érvelve, hogy át kellett szervezni a munkahelyeket, vagy hogy ily módon megtartsák a szakembereket. Kétségtelen, hogy voltak tárgyi szükségletek, de tény az is, hogy számos vállalat csak azért növelte kaptafaszerűen és lineárisan az illetménytételeket, mert ezt más vállalatban is megtették. Az árpolitikával kapcsolatban a felszólalók elmondták, hogy kihasználva az árak szabadabb alakulását, egyes vállalatok jövedelmük fokozása végett indokolatlan áremelésre törekedtek. Az áremelési versenyben kevésnek jutott eszébe a tervezet gaz-dasági arányok betartása és ke lvesen gondoltak a következményekre. A textil árét átlag 10 százalékkal kellett volna csök-kenteni. A boltokban a textil árát valóban csökkentették, de egyes termelő vállalatok külön- f féle „keresztelésekkel” elintézték valahogy, hogy az árak megmaradjanak a régi színvonalon. Az építőanyag árát átlag 20 százalékkal kellett volna emelni, viszont az árak néhol 50 százalékkal is növekedtek. Eddig csak a mezőgazdasági termények ára nem érte el a tervezett színvonalat. Az indokolatlan áremelkedés okát az árukészlet és pénzkészlet aránytalanságában kell keresni. A piacon nagyobb a kereslet, mint az árukészlet, és ez áremeléshez vezet. A szakszervezeteknek ezekben a kérdésekben gyakran nincs határozott álláspontjuk, nincs befolyásuk az árak alakulására. A termeltek gyakran bírálják más vállalatok árpolitikáját, viszont nem néznek körül saját házuk táján. A szakszervezeteknek többet kell foglalkozniuk az árpolitikával. Hiszen ez nem kizárólagosan a kommerciális osztály feladata. A plénumon Radovan Vlajkovics, elnöki összefoglalójában kifogásolta, hogy egyes felszólalók több vállalat termelőeszközeinek elavultságára hivatkozva, kérték a hatóeszközök módosítását. Korai még azt mondani, hogy módosítani kell valamit — mondotta Vlatkovics elnök. A plénum határozataiban többek között az áll, hogy a szakszervezeteknek figyelmesen kell elemezniük a terv nem teljesítésének okát, ezenkívül felhívják a munkaközösségek figyelmét arra, hogy a keresetek alakulása csakis a munka termelékenységétől függhet. A plénum délután folytatta munkáját. A második napirendi pontot tárgyalták a közhivataok problémáját az új gazdasági rendszerben. TELL P. A Népi Ifjúság noviszádi járási vezetősége tegnap bővített ülést tartott. Az ifjúsági szervezetnek az új gazdasági rendelkezésekkel kapcsolatos feladatairól tárgyaltak. Az ülésen többek között részt vett Markov Radovan, a NI tartományi vezetőségének elnöke és Rajcsán István, a NI tartományi vezetőségének titkára. Knezsevics Milán, a NI noviszádi járási vezetőségének elnöke beszámolójában rámutatott arra, hogy az új gazdasági rendelkezések sok olyan problémát vetnek fel, amelyeknek megoldásában aktívan részt kell vennie a Népi Ifjúság szervezetének is. Az ifjúsági szervezetek üzemi vezetőségei eddig meglehetősen ritkán hallatták szavukat a munkástanácsok, igazgatóbizottságok ülésein. Az ifjú munkások és dolgozók problémáit nem hozták nyilvánosságra a munkaközösségek előtt. Ezért azután sok, ifjú munkásokat érintő probléma megoldatlan maradt. Különösen nagy a hiány a szakképesítő központokban. Noviszádon jelenleg három szakképesítő központ működik, de ez korántsem elég ahhoz, hogy kielégítse a szükségleteket. Ezért azután a félszakképzett és szakképzetlen munkások zöme olyan tanfolyamot látogat, amely nincsen kapcsolatban munkakörével. Végül új elnököt választottak a Népi Ifjúság járási vezetősége élére. Az új elnök Drago Cserovics, a Népi Ifjúság noviszádi járási vezetőségének eddigi titkára, Milán Knezsevics, az eddigi elnök új beosztást kapott. A titkárság új tagjai Vukicsevics Momcsilo, Majtényi András és Petrovics Zselyko, veszteség érheti a gazdaságokat. Erről beszélgettünk Szűcs Sándorral, a moravicai földművesszövetkezet fiatal mérnökével. — A község határában háromezer holdnyi területen termesztenek gabonát. Ennek a negyven százaléka magashozamú búza. Eddig több mint 250 katasztrális hold árpát learattak. Most öt kombájnunk a legjobb társastermelőink búzavetéseit vágja. Ezt a 180 holdnyi területet két-három nap alatt befejezik, utána a gazdaság 236 holdnyi olaszbúza vetését takarítjuk be. Az idő kedvez, a gépek 12—14 órát is dolgoznak naponta, s reméljük, hogy a gazdaság termése is öt nap alatt a magtárba kerül. — Azután a magántermelők búzájának aratására engedjük át gépeinket. Az arató cséplőkön kívül négy kévekötő-aratógép is dolgozik. Ha az időjárás továbbra is kedvez a jövő hét végére befejezzük az aratást. A cséplést két cséplőgéppel és a kombájnokkal fogjuk elvégezni. — Milyen hozamot értek el az árpatermesztésben? — A szövetkezeti gazdaságon is, a társastermelők földjén is az idén a tavalyinál nagyobb átlagtermésre számítunk. Az eddigi adatok alapján a gazdaság húsz és fél mázsa árpát takarított be holdanként, magántermelőknél az átlag 18—19 mázsa között mozog. Ezek még nem végleges adatok. A búzatermásról még nincs pontos adatunk, mert a gazdaság búzáját csak most kezdjük aratni. Magántermelőink körében szép eredmények születtek már eddig is. Becsléseink szerint olasz búzából 23—25 mázsás termést takarítunk be holdanként. Éppen az egyik társastermelő, Földi Lajos egyholdas parcelláját befejező kombájnhoz érkezünk. — Mennyit termett a Talijánka? — Az ősszel egy kicsit ritkára találtam vetni, és a fejtrágyázást sem kellő időben végeztem, így csak 18 mázsát értem el az egy, holdról, de azért meg vagyok elégedve. — Hát majd jövőre jobban sikerül — mondja Bagi József, aki minden termelőt és minden parcellát ismer a határban. A következő kombájnt a nyugati határban a Topolyai út mellett találtuk meg. Kajla János kombájnostól kérdezzük meg: — Mennyi a napi teljesítménye, és kinek a földjén Volt eddig a legjobb termés? — Az idén dolgozok először kombájnnal, de azért nem félek a munkától, és remélem teljesítményben sem maradok le kollégáimtól. Naponta 9—10 holdat is levágok, ha nincs semmi üzemzavar. Kis Antalnál vágtam a legjobb búzát: kilencszáz négyszögölön 14 mázsa termett. — hát ez már igen szép eredmény, holdanként 25 hektáronként 37,5 mázsa számolunk gyorsan utána. öt kombájn falja a táblákat a határban, holnap kapják a hatodik aratócséplőt. Igaza lehet a mérnöknek, tiz nan alatt befejezhetik az aratást. Cs. J. : társastermelőké az elsőbbség Hirtelen érnek a búzák, nagy a kereslet a kombájnok iránt Beszélgetés a moravicai társastermelőkkel A nagy melegség szinte egyik napról a másikra megérlelte a gabonát, sietni kell betakarításával. A kipergésre hajlamos Szán Pásztorénak például minél rövidebb idő alatt magtárba kell kerülnie, különben lényeges Ritkán hallatják szavukat A Népi Ifjúság noviszádi járási vezetőségének üléséről Drago Cserovics, a NI noviszádi járási vezetőségének új elnöke Új kombájn érkezett Moravicára 1237 fiatal a munkás- és társadalmi önigazgatás szerveiben Az ifjúság eszmei-politikai problémái a Kommunista Szövetség és a Népi Ifjúság szuboticai járási vezetőségének ülésén A Kommunista Szövetség és a Népi Ifjúság szubotistai járási vezetősége egyszer már foglalkozott a fiatalok eszmei-politikai tevékenységével és problémáival. Akkor számos határozatot hoztak a tevékenység fellendítése végett, ám ezeket a határozatokat a községekben csak részben hajtották végre. Ezért nem véletlen, hogy a Kommunista Szövetség tegnapi bővített ülésén ismét napirendre került ez a mindig időszerű probléma. Gyúró Sztipics, a Népi Ifjúság szuboticai járási vezetőségének elnöke beszámolójában vázolta a helyzetet és a problémákat. Rámutatott azokra a kedvezőtlen jelenségekre is, amelyek itt-ott felmerültek, és akadályozzák az ifjak tevékenységének teljes kibontakozását. A fiatalok érvényesülése előtt nincs akadály, habár a gazdasági és mezőgazdasági szervezetekben találkozunk még maradi felfogásokkal a fiatalok helyét és szerepét illetőleg. A munkás- és társadalmi igazgatás szerveiben ma már 1237 ifjú találta meg helyét. A fiatalok érvényesülésével kapcsolatban megállapították, hogy a gazdasági szervezetekben egyes vezetők még mindig idegenkednek a fiatal szakemberek alkalmazásától, faluhelyen pedig a mezőgazdaság fokozott gépesítése következtében egyre kevesebb munka marad a számukra. Ezért erre a kérdésre a jövőben minden községben több gondot kellene fordítani, és különféle szolgáltató műhelyek imegnyitásával új munkalehetőséget kellene nyújtani a fiatalok számára. A beszámolót követő vattában felszólalt Balla Rászlvó mérnök, Kenyeres István, Kabanyi Dragisa, Ratkovics Busan, Fleisz István, Holik Grgo, Lekics Dragutin, Csanák Melánia és mások. Az értekezlet határozatban elfogadta, hogy az ifjúság problémáival a jövőben a községi vezetőségeknek is rendszeresebben kellene foglalkozniuk.