Magyar Szó, 1961. július (18. évfolyam, 152-176. szám)
1961-07-01 / 152. szám
Г Szombat, 1961. július X. MAGYAR SZÓ Hét bizottságban dolgozott a kongresszus Felölelték a harcos szervezetek sokoldalú tevékenységét Beográdból jelenti a Tanjug. A harcos szervezetek szövetségének kongresszusa tegnap hét bizottságban folytatta a munkát. A kongresszus határozata szerint ugyanis tegnapelőtt hét bizottságot alakítottak: szociális és jogi kérdésekkel foglalkozó bizottságot, a hadiárvák bizottságát, a hadirokkantak szórakozásával és egészségvédelmével foglalkozó bizottságot, katonai szakképzéssel foglalkozó bizottságot, a népfelszabadító harcok hagyományainak ápolásával foglalkozó bizottságot, a szervezeti kérdésekkel és a harcosok társadalmi életével, valamint nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságot. A szociális és jogi kérdésekkel foglalkozó bizottságban Joszip Hrncsevics ismertette a harcosok védelmével foglalkozó törvények legjellegzetesebb szakaszait. A törvény a harcosoknak különleges jogokat és előnyöket nyújt, s ezáltal a forradalom részvevői egyenlő helyzetbe jutnak hazánk többi polgárával. Ezt bizonyítja az is, hogy hazánkban mintegy 40 000 hadirokkant dolgozik a termelésben és a közigazgatásban. A társadalombiztosító intézetek a volt harcosok számára nem segélyek és nyugdíjak formájában adnak segítséget, hanem igyekeznek kiképezni a hadirokkantakat, vagyis képessé tenni a termelésben és közéletben való részvételre. Ma már körülbelül minden vonatkozásban törvényes előírások szabályozzák a harcosok szociális és jogi kérdéseit. Ezzel kapcsolatban Joszip Hrncsevics megjegyezte, hogy az állami közigazgatás szerveiben és a hivatalokban, ahol a harcosok védelmének kérdésével foglalkoznak, még meglehetősen sok fogyatékosság tapasztalható, részben, mert nem ismerik eléggé munkájuk jellegzetességeit, vagy pedig szabálytalanul és meglehetősen lassan intézkednek egyes kérdésekben. Egyik legfontosabb kérdés egy egységes módszer kidolgozása. Ennek alapján pontosan meg lehet majd állapítani, hogy mi volt szervezett és aktív tevékenység a népfelszabadító harcok idején, ugyanis emiatt meglehetősen sok a bizonytalanság és tévelygés a népfelszabadító mozgalomban eltöltött időszak megállapításában, és ennek folytán nehézségbe ütközik a társadalombiztosítás és más lényeges jogok alkalmazása Mivel nem lehet az egész ország területére egységes módszert megadapítani, ezt a kérdést mielőbb meg kell viatni. Egy másik jelenség, amivel feltétlenül foglalkozni kell, az, hogy a népfelszabadító harcokban részt vett egyének bizonyos betegségeket sokkal könnyebben kapnak meg, mint a többi polgár, akik nem vettek részt a háborúban. Ilyen jellegzetes betegségek például a TBC, reuma, szívbetegségek, idegbetegségek stb. Különös figyelmet érdemel az is, hogy azokon a helyeken, ahol nagyon sok ember vett részt a harcokban, a vidék fejletlensége miatt nincs akkora lehetőség a hadirokkantak foglalkoztatására, mint másutt. A Szövetségi Végrehajtó Tanács, a köztársaságok végrehajtó tanácsai és a népbizottságok az utóbbi években igen jelentős összeget költöttek a hadirokkantak és volt harcosok lakáskérdésének rendezésére. Különálló alapokat létesítettek a lakásépítésre, emellett a gazdasági szervezetek és intézmények szintén jelentős összegeket költenek lakásépítésre és a harcosok életkörülményeinek javítására. A hadirokkantak egészségügyi, gyógykezelési, szórakozási és sportéletével foglalkozó bizottságban Grga Jankez olvasott fel beszámolót. Az egészségvédelem fejlesztésére — mondotta Grga Jankez — öt évvel ezelőtt körülbelül egymilliárd dinárt költöttek, az idén pedig már kétmilliárdot. A hadirokkantak egészségvédelmében igen jelentős helyet foglalnak el a gyógyfürdők és üdülőhelyek. 1958- ban például 11170 hadirokkant, tavaly több mint 14 000, az idén pedig körülbelül 15 000 hadirokkant gyógykezeltette magát az üdülőhelyeken. A gyógyfürdők és üdülőhelyek igen kedvezően hatnak a betegek egészségi állapotára, növelik munkaképességüket, sajnos, sokan csak úgy tekintik, mint pihenést, és nem tartják be az orvosi utasításokat. Sokan csak a nyári hónapokban hajlandók üdülésre menni s az üdülőhelyek más évszakokban csak nem üresen állnak. Jugoszláviában ma 18 ortopéd vállalat dolgozik, de megállapítható, hogy némely segédeszközök minősége nem a legjobb, sőt nem is készítenek mindenfajta segédeszközt a rokkantak számára. Grgan Jankez ezután kitért arra a kedvező jelenségre, hogy sok helyen az iskolákban és társadalmi szervezetekben is felhasználják a volt harcosok és hadirokkantak tapasztalatait, előadásokat tartatnak velük, meghívják számos értekezletre stb. Különösen Szerbiában értek el jelentős eredményeket ezen a téren. Az együttműködésnek ezt a módját továbbra is fejleszteni és ápolni kell. Hazánkban mintegy 12 000 hadirokkant foglalkozik valamilyen sportággal. Az utóbbi években számos községi, járási és köztársasági versenyt rendeztek, ezenkívül három szövetségi versenyt is. Hadirokkantjaink részt vettek több nemzetközi sportversenyen és igen szép eredményeket értek el. A hadiárvák ügyével foglalkozó bizottságban , Irena Bjelics küldött mondott bevezető beszédet. Elmondta, hogy a háború végén a közösségnek 283 000 hadiárváról kellett gondoskodnia, noha a háború után az ország rendkívül súlyos gazdasági nehézségekkel küzdött, mégis ezt a gondoskodást egyik isgfontosabb feladatának tekintette. Már 1945-ben megfelelő feltételeket teremtettek az elesett harcosok és a fasiszta terror áldozatai gyermekeinek iskoláztatására, és azóta is állandóan gondoskodtak róluk. A Szövetségi Végrehajtó Tanács például 1956-ban egymilliárd dinár pótösszeget hagyott jóvá az elesett harcosok gyermekeinek iskoláztatására. 1958 óta pedig külön pótlékot adnak erre a célra. A Szövetségi Képviselőház határozata a szakképzésről tovább növelte a lehetőséget a hadiárvák iskoláztatására. Az idei adatok szerint még 62 000 hadiárva nem fejezte be tanulmányait.. Most iskolába járnak, és négy év múlva bekapcsolódnak a gazdasági és társadalmi életbe. Ebből az adatból látszik — mondotta végül Irena Bjelics elvtársnő —, hogy a háború utáni időszakban rendkívül sokat tettünk a hadiárvákért, ám ugyanakkor meg kell említeni azt is, hogy itt-ott hibáztunk is. Sőt, egyik-másik hadiárva különféle okok miatt nem érvényesült az életben, nem sikerült úgy gondoskodnuunk róla, hogy saját lábára álljon. Ezekre a kivételes esetekre a jövőben is nagy figyelmet kell fordítani és segítséget kell nyújtanunk a fiataloknak. A népfelszabadító háború résztvevőinek társadalmi aktivitásával foglalkozó bizottságban Vidoje Szmilevszki mondott bevezető beszédet. A volt harcosok tevékenyen részt vesznek a társadalmi-politikai és gazdasági életben. A népfelszabadító háború résztvevőinek csaknem 76 százaléka, a hadirokkantaknak pedig 66 százaléka bekapcsolódott a termelő munkába. A munkásöigazgatás szerveibe több mint 55 000 volt harcost és több mint 5400 hadirokkantat választottak. Több mint 70 000- en dolgoznak a társadalmi igazgatás szerveiben, és csaknem 35 000-en a szövetség és a köztársaság, valamint a népbizottság képviseleti testületeiben. Több mint 130 901 volt harcos tagja a Kommunista Szövetségnek. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a volt harcosok túlnyomó többsége aktívan részt vesz gazdasági, társadalmi és politikai életünkben. Szmilevszki elvtárs beszéde további részében elmondotta, hogy a Harcos Szövetség, a Hadirokkantak Szövetsége és a Tartalékos Tisztek és Altisztek Egyesülete a többi társadalmi szervezettel együtt rendkívül sokat tett a népfelszabadító háború hagyói hiányainak ápolásáért, az elesett harcosok emlékének őrzéséért, és a forradalom történelmi nevezetességű helyeinek megjelöléséért. Mindezzel a harcos szervezetek hozzájárultak ahhoz, hogy népeink, de különösen az új nemzedék minél jobban megismerkedjen a népfelszabadító háború eseményeivel, hőseivel. Szmilevszki elvtárs beszédének végén hangsúlyozta, hogy az új statútum szerint továbbra is a szervezet egyik legfontosabb feladata marad tagjainak eszmei és politikai képzése. A községi harcos szervezeteknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy tagjai minél jobban bekapcsolódjanak a társadalmi eseményekbe, és ugyanakkor meg kell oldaniuk a tagok mindennegi problémáját is A szervezetek aktivitásától és rátermettségétől, új munkaformájuktól függ, hogy hogyan tudnak majd megfelelni a statutumban előirányzott feladatoknak. A népfelszabadító háború hagyományainak ápolásával foglalkozó bizottság munkájának elején meghallgatta Drazsa Markovics beszédét. Egyebek között elmondotta, hogy a Harcos Szövetség és a többi szervezet igen szép eredményeket ért el a történelmi nevezetességű helyek megjelölésével, a népfelszabadító háború múzeumának megnyitásával, a történelmi anyag gyűjtésével, és más hasonló akciókkal. Nem teljes adatok szerint az ország területén több mint 14 000 emlékművet, emléktáblát lepleztek le, emléktemetőket, emlékiskolákat stb. nyitottak meg. Ezzel kapcsolatban Drazsa Markovics megjegyezte, hogy ezt a munkát tovább kell folytatni, de az eddiginél jobban ki kell kérni a képzőművészék, építészmérnökök, művészettörténészek és más szakértők véleményét. Bizonyos negatív jelenségekkel foglalkozva megemlítette, hogy egyes községekben vagy járásokban ugyanannak a személynek több emlékművet is emelnek. Bírálta azt is, hogy egyes jelentéktelen vállalatok kimagasló személyiségek nevét vették fel. Ezekkel a kérdésekkel a harcos szervezetek mellett a többi társadalmi szervezetnek is foglalkoznia kell, hogy elkerüljük a végleteket, és lehető legjobban megőrizzük a népfelszabadító háború harcosainak és a munkásmozgalom közismert egyéniségeinek emlékét. Beszédének további részében Drazsa Markovics elmondotta, hogy az iskolák rendkívül jelentős és pozitív helyet töltenek be a népfelszabadító háború hagyományának ápolásában, de sajnos nem áll elegendő tankönyv és füzet rendelkezésükre. A tartalékos tisztek és altisztek katonai képzésével foglalkozó bizottságban Szveta Szavics bevezető beszédében vázolta az ezen a téren elérteredményeket és néhány szervezet tapasztalatát.. A tartalékos tisztek és altisztek egyesülete, véleménye szerint, eleget tett egyik legfontosabb feladatának, nevezetesen annak hogy növelje tagjainak katonai képzettségét és előkészítse a lakosságot az ország megvédésére. A legnagyobb sikert ott értük el ahol az illetékes szervek és a jugoszláv néphadsereg egységei megfelelően rgvГ'stm-ok. Az említett feladatok továbbra is az egyesületek előtt állnak és az elkövetkező időszakban is ezen kell dolgozniok. A vitában több küldött felszólalt és számos javaslat hangzott el az egyestek munkamódszerének javítására. A kongresszus részvevői a plenáris ülés idején Vajdasági küldöttek a beográdi Szakszervezeti otthon előtt 3 oldal