Magyar Szó, 1961. október (18. évfolyam, 237-267. szám)
1961-10-01 / 237. szám
8L alttal Szabad orvosválasztás Erről a témáról az utóbbi időben sokat lehet olvasni, talán még többet hallani, minden olyan összejövetelen, ahol az egészségügyről, gyógykezelésről és az orvosokról beszélgetnek. Az új egészségügyi törvény előrelátja, hogy mindenütt, ahol fennállnak a lehetőségek, be kell vezetni a szabad orvosválasztást Viszont, hogy hogyan, milyen formában azt a községekre bízzák. Mindenütt olyan alapokon fogják megszervezni, amilyenek a helyi lehetőségek. Természetesen a lehetőségek keretein belül tekintetbe kell vetni a lakosság kívánságait is. Mivel ez a témakör mindenkit érdekel, szeretnék rámutatni a lehetőségekre és a körülményekre, a szabad orvosválasztás terén, külön rávilágítani az üzemi dolgozók helyzetére, akiknek eddig is üzemi rendelők álltak rendelkezésükre. Elsősorban meg kell állapítani, hogy a szabad orvosválasztás bevezetése mindenütt késik. A törvény életbelépése óta elmúlt egy pár hónap, úgyhogy ez idő alatt mindenütt be lehetett volna vezetni a szabad orvosválasztást, vagy megtenni az előkészületeket Tekintettel az előkészületekre, minden valószínűség szerint Vajdaság egy pár nagyobb városában már októberben bevezetik a szabad orvosválasztást, a többi helyeken pedig valószínűleg az év végéig A lakosság nagy része nincs tisztában, hogy mit jelent a szabad orvosválasztás, milyen a valóságban törvényeink és a lehetőségeink szerint. Sokan úgy képzelik el, hogy ha egy községben van 8—10 orvos, a nagyobbakban még több, akkor mindazok közül szabadon lehet választani, mind a rendelői, mind a kórházi gyógykezelésben. Természetesen ilyen orvosválasztás bizonyos esetekben kedvező lenne, de egészben véve nem oldaná meg mindazokat a feladatokat, amelyet egy állandó orvosnak el kell végezni a gyógykezelésen kívül, mint például védőoltások, különféle preventív vizsgálatok, stb. stb. Az ilyen megoldás azt jelentené, hogy mindenkinek a kezelőorvosán kívül még egy állandó orvosának kellene lennie. Ilyen rendszer egyes nyugati országokban van, ahol a gyógykezelést csak privát orvosok végzik. Ezek nincsenek egyáltalán munkaviszonyban. Az egészségvédelem többi részét állami orvosok végzik, akik viszont egyáltalán nem foglalkoznak gyógykezeléssel Természetesen az orvosválasztásnak ez a módja, részint nem megfelelő, mert elkülöníti a gyógykezelést az egészségvédelemtől, azonkívül az egész egészségszolgálatot több részre osztja. Vannak, akik úgy szeretnék az orvosválasztást, hogy a beteg állandóan egy betegség gyógykezelése alatt is változtathatná orvosát. Ez azt jelentené, hogy mindennap mehet másik orvoshoz, vagy esetleg egy nap többhöz is. Ez a mód ideális lenne sok ember részére, és ha meglesznek a feltételeink, talán el is tudjuk érni. De hogy ilyen rendszert be tudjunk vezetni, sokkal több orvosra lenne szükségünk, azonkívül a gyógykezelési költségek is sokkal nagyobbak lennének. Érdekes, hogy még az új törvény bevezetése előtt több vajdasági városban kísérleteztek ilyen szabad orvosválasztási lehetőségekkel. Gyakorlatilag nehéz volt a végrehajtása, már a fent említett okok miatt is. Ezekben a városokban mégis a lakosság 90 százaléka a legközelebbi orvosi rendelőt választotta, úgyhogy nem élt azzal a jogával, hogy másik rendelőbe menjen. Ezeket a tényeket szemelőtt tartva a mostani előkészületeknél és úgyszintén a már lefolytatott ankétoknál is tapasztaltuk, hogy a lakosság 90—95 százaléka a legközelebbi orvost választotta. Szlovéniában a törvény megjelenése után szintén teljes szabad orvosválasztást irányoztak elő, — természetesen a feltételek ott megfelelőbbek, de még így is végrehajtása sok nehézségbe fog ütközni. Ezek után felvetődik a kérdés, hogy milyenek lehetőségeink Vajdaságban a szabad orvosválasztás terén. Feltétlen, hogy megvannak a lehetőségeink. Nálunk alig van olyan község, ahol ne lenne egynél több orvos. Igaz, hogy a községek nagy területen, fekszenek, de alig van már olyan községi egészségszolgálat, ahol ne lenne szállítóeszköz a beteglátogatásra. Kivételt képeznek kisebb községeink, ahol a szabad orvosválasztás már más szempontokból sem jön számításba. Nálunk elsősorban is számításba jön az általános orvos választása. Községeink területén megállapítják, hogy mit fog az általános orvos az egészségvédelem terén nyújtani. Azonkívül meghatározzák az időt hogy a kiválasztott orvosnál mennyi ideig köteles az illető kezeltetni magát, fél esetleg egy évig. Természetesen előre el kell dönteni, hogy az orvosok kötelesek-e korlátlan számú jelentkezőt elfogadni, vagy pedig korlátozzák a jelentkezők számát 2000—3000-ig. Szintén fontos az, hogy eldöntsék: jelentkezhetnek-e azok a lakosok, akik a község területén laknak, đe nem ugyanazon a településen. Ha ezeknek a lakosoknak is joguk van jelentkezni, akkor részesülhetnek-e teljes egészségvédelemben, vagy csak azt kaphatják, amit az egészségügyi intézményben nyújthatnak. Sokan kérdést csinálnak abból, hogy mi lesz azokkal a jelentkezőkkel, akik számon felül lesznek egyes orvosoknál, úgyszintén azokkal, akik egyáltalán nem jelentkeznek egyetlen orvosnál sem. A számon felülieket az egészségügyi intézet beosztja másik orvoshoz, azok pedig, akik nem jelentkeztek, vagy annál az orvosnál kell jelentkezniök, aki még szabad, vagy pedig megvárják azt, amíg módjuk van azoknál gyógykezeltetni magukat, akik teljesen le vannak kötelezve. Sokan felteszik a kérdést: hogyan választanak általános orvost azok a dolgozók, akiknek üzemükben üzemi egészségállomásuk van. Ennél a kérdésnél a vélemények eltérőek. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy ezeknek a dolgozóknak is meg kell engedni, hogy szabadon válaszszák orvosukat. Elsősorban azért, mert erre törvényadta joguk van, másodsorban, az üzemi rendelők még ha eleget is tudnak tenni a teljes betegségmegelőzésnek, ezt csak az üzemben végzik, a családtagok egészségvédelmével pedig nem foglalkoznak. Bizonyos esetekben még kedvező is, ha tehermentesítik ezeket az üzemi rendelőket, azáltal, hogy kevesebb lesz a betegek száma, mert ily módon az orvosnak több ideje lesz a betegségek megelőzésével foglalkozni. Több nagyobb üzemben az üzem igazgatósága ellene van, hogy a munkásai szabadon válasszanak orvost, úgyszintén egyes szakszervezeti vezetők sem gondolják, hogy az ilyen üzemek részére megfelelő a szabad orvosválasztás. Indokaik, hogy az üzemi orvoson kívül a többi orvos enyhébben ítélné meg a dolgozók betegszabadságát. Mindenkit érdekel, hogy milyenek a tervek a szakorvos választásra. Ez a kérdés természetesen leginkább a nagyobb helységek lakosait érdekli, ahol több szakorvos van de a kisebb községek lakosai is érdekelve vannak, hogy milyenek lesznek lehetőségeik, ha a szakorvos segítségét szeretnék igénybe venni. Az Általános vélemény az, hogy szakorvost nem kell előre választani, úgyszintén nem szükséges, hogy meghatározott időre kötelezze magát mind a beteg, mind az orvos. Azonban ezt a lehetőséget sem kell teljesen elvetni. Elfogadott álláspont az, hogy ahol több szakorvos van egy szakból, ott a beteg ahhoz mehet, akihez legtöbb bizalma van, viszont a betegség alatt csak akkor mehet másikhoz, ha az bizonyos okok miatt indokolt. A szakorvosi szolgálat körül még vannak kérdések, amelyeket nem döntöttek el a városainkban. Mehetnek-e a betegek utalás nélkül a szakorvoshoz? Ezt a kérdést szintén a helyi szakorvosok számától kell függővé tenni. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy ott ahol a szakorvosok száma megengedi, ott feltétlenül lehetővé kell tenni, hogy minden beteg minden beutalás nélkül mehessen a szakorvoshoz is, vizsgálat céljából. Természetesen csak azzal a feltétellel, hogy a szakorvosok a vizsgálat után értesítik a beteg állandó orvosát a betegségről, az ellátott gyógykezelésről, és a leletekről, amit a szakorvos megállapított. Ez azért fontos, hogy ne kelljen különféle vizsgálatokat megismételni és hogy az állandó orvosnak tiszta képe legyen a beteg állapotáról. Beutalás nélküli szakorvosi vizsgálatnak több ellenérve is van, de úgy gondolom, azok kisebbek, mint az, hogy városainkban a lakosság már évtizedek óta megszokta, hogy közvetlenül szakorvoshoz forduljon. Ezt nem lenne helyes megakadályozni. Az ellenérvek, hogy a szakorvosok túl vannak terhelve, ha mindenki közvetlenül hozzájuk fordul, és az, hogy az ilyen gyógykezelts költségesebb, nem egészen helytálló. A gyakorlat eddig is azt mutatta, hogy a városi betegek legnagyobb része ha szakorvoshoz kíván menni, minden nehézség nélkül kap az orvosától beutalást. Ha egyes városainkban nem szerveznék megyen formában a szakorvosok szabad választását, akkor ha feltétlenül szükséges, hogy bizonyos szakorvosokat szabadon felkeressenek. Elsősorban is feltétlenül szükséges, hogy a gondozók szakorvosaihoz közvetlenül fordulhatnak nemcsak a betegek, hanem még az egészséges emberek is, ha ezt szükségesnek tartják. Azonkívül a sebész szakorvoshoz színtén nem kellene ebutalás, a sürgős beavatkozásokra való tekintettel. Ha a városban nincs kőr- és nem gondozó, úgy ehhez a szakorvoshoz sem szabadna csak beutalás útján jutni, már a betegség sajátossága miatt sem. Azonkívül a fertőző betegségek leküzdése szempontjából sem lenne helyes, hogy a beteg időt veszítsen. Ezeken kívül minden városban vannak bizonyos betegségek, amelyek csak helyi jellegűek, és ezeknek a betegségeknek a szakorvosaihoz feltétlen szabad utat kellene engedni. Például egyes városokban a trachoma gyógykezelése megkívánja, hogy a szemész is beutalás nélkül fogadja a beteget. Ha a szabad orvosválasztást a fent említett alapokra fogják községeinkben helyezni, úgy az egészségvédelem minőségileg többet tud majd nyújtani, mint eddig Betegeink pedig elégedettebbek lesznek, mert az az orvos gyógykezeli őket, akiben legnagyobb a bizalmuk. Dr. MÜLLER Imre, a tartományi egészségügyi tanács titkára: Orvosi rendelőben. MAGYAR SZŐ▼mímp, Ш, овб Вет X. Lesz eső , mondják a meteorológusok Vajdaság-szerte törik a kukoricát Lemorzsoltuk szeptember utolsó napját is, a talaj előkészítése, a szántás azonban alig haladt előre. Ez a hoszszú nyár sok gondot okoz a földműveseknek, mert ha sietteti is a kukorica beérését, sokkal inkább gátolja a szántást Az elmúlt napokban megindult ugyan a felhőképződés, de sem esőt, sem lehűlést nem hoztak a felhők. Továbbra is 25—30 fok között ingadozott a hőmérséklet hazánkban. Különben az európai kontinensen, Anglia és Skandinávia kivételével, ahol a hideg levegőáramlatok hűvös, esős időt okoztak , száraz, meleg időjárás uralkodik. A meteorológusok szerint a szeptemberi száraz időjárást elsősorban a levegő áramlatok irányának megváltozása okozta. A hűvös, atlanti légáramlatok ugyanis az idén kizárólag észak felé vonultak, ahol a kilencedik hónap különösen esős, hűvös volt Másrészt a Földközitengerről és Kisázsiából folyamatosan száraz levegő áramlott a Balkán-félszigetre. Az utóbbi két napban éppen ez a felhősödés és más jelek azt mutatják, hogy a hűvös légáramlatok most már Közép-Európa felé törnek, és már a hét elején elárasztják vidékünket, hűvösebb, csapadékosabb időt okozva. A héten különben Vajdaság szerte hozzáfogtak a kukoricatöréshez, sőt a korábban élő hazai fajtákat sokfelé már be is takarították. Szubotica környékén már a hibridkukorica egy részét is letörték. A homoktalajokon szántanú is lehet, úgyhogy a horgosa kombinátus kamarás intézőségében például a föld felét fölszántották vetés alá. Másutt a kukorica és a répa betakarításával párhuzamosan tárcsáznak, úgyhogy az első eső után hozzáfoghatnak a mélyszántáshoz is. Kétségtelen, hogy az idén a talaj előkészítésre és a vetésre rövid idő áll rendelkezésünkre, mert 5—10-e után föltétlenül hozzá kell fogni a vetéshez. Ha nagy hozamot akarunk elérni, jól elő kell készíteni a talajt, és határidőre el kell vetni. A szárazság nemcsak gátolja a talaj előkészítését, hanem újabb feladatokat ró ránk a szántásban. Mivel nemcsak a felsőbb, hanem alsóbb talajrétegekben sincs nedvesség, a szakemberek azt javasolják, hogy az idén még a szokásosabbnál is mélyebben szántsunk. Ezzel sokkal jobb körülményeket teremtünk a magnak és később a növénynek is, a csírázásra és telelésre egyaránt. Ugyanis, ha a növény ősszel jól meggyökeresedik, akkor nem fenyegeti az a veszély, hogy kifagy. Az idén még egy körülményre kell ügyelni: a vetőmag megválasztására. Kedvező, csapadékos években a kisebb mag is jól csírázik és megerősödik, az ilyen aszályos években azonban ajánlatos csak nagyobb, erőteljes magokat vetni. Ezt tisztítással, triőrözéssel érhetjük el. Mert nemcsak egyenletes, nagy szemű, hanem tiszta magra van szükségünk, különösen arra, hogy gyommagvak, ne maradjanak benne, mert a vetés elgázosodik. A mezőgazdasági állomások, földművesszövetkezetek és magforgalmi vállalatok a megfelelő vetőmag kiválasztásában nagy segítséget nyújthatnak a földműveseknek. G. T. Ma még napos, holnap már esős idő várható A hűvös atlanti légtömegek gyors beáramlása Nyugat-Európában és a Skandináv-félszigeten lehűlést, esőt és kisebb zivatarokat idézett elő. Európa legnagyobb részén azonban továbbra is nyugodt és derűlt az idő. A Szövetségi Meteorologiai Intézet jelentése szerint ma Szlovéniában, az északi tengermelléken és Horvátország nyugati részein felhős idő várható, helyenként kisebb csapadékkal. Hazánk többi vidékein ma még többnyire szép idő várható. Október első hetében várható, hogy a nyugatról beáramló hűvös légtömegek tovább hatolnak Kelet felé és az egész országban esőt idéznek elő. Iíz idén osztják ki először az októberi díjakat Megválasztották a bírálóbizottságokat • A noviszádi kultúrtanács ülése A noviszádi községi népbizottság kultúrtanácsa tegnapi ülésén az októberi díjak odaítéléséről tárgyaltak. Mint ismeretes ezt a díjat még 1959 október 23-án meghatározták, de mindeddig nem került sor kiosztására. Az ülésen elhatározták, hogy az idén osztják ki először a községi népbizottság októberi díját, a legjelentősebb művészi teljesítményért és tudományos munkáért. E célból két zsűrit választottak, egyet a tudományos munkáért járó díj, a másikat pedig a művészi teljesítményért járó díj odaítélésére. A tudományos munkákat elbíráló zsűri tagjai: Dr. Alekszandar Magarasevics, Lazar Sztojkovics, Rajko Nikolics, dr. Bora Szamolovcsev, Mirko Sztojakovics, Andrija Sztipics mérnök, dr. Nikola Vujics, Mirnics József és Eda Ljubibratics. A művészi munkák biválóbizottságának tagjai: Dusán Dragincsics, Vlada Popovics, Majtényi Mihály, Vojiszláv Midics mérnök, Jovan Vilovac, Milivoje Nikolajevics, Olajos Mihály, Szava Joszics és Boskov Zsivojin. A noviszádi községi népbizottság októberi díját azok a noviszádi művészek és tudományos munkások kapják, akiknek műveit az elmúlt évben nyilvánosságra hozták, és amelyeket a bírálóbizottság előterjeszt. Az ülés második felében, melyen részt vettek a noviszádi tudományos és kulturális intézmények képviselői, elhatározták, hogy ezek az intézmények szoros kapcsolatot tartanak fenn a bírálóbizottságokkal, hogy a díj odaítélése minél objektívabb legyen. Az októberi díjakat október 22-én, a népbizottság díszülésén osztják majd.