Magyar Szó, 1962. április (19. évfolyam, 89-117. szám)

1962-04-01 / 89. szám

*. oMal­Mi______ Hogyan működnek a Szocialista Szövetség szervezetei a Kishegyesi S­ommunában A polgárok véleménye, határozata sérthetetlen? MIT HOZ A SZEKÉRBE FOGOTT DINAR­ DA újságíró néha kényes helyzetbe kerül, főleg ha e­­gyes kommuna, község sajá­tos munkáját mérlegeli s az elképzeléseket ismerteti, a­­mely a gazdasági élet fellen­dítését szolgálja. A másik kommunában több ízben szó­vétették, hogy egyes dolgok nincsenek rendjén. — Rossz a javaslat, ná­lunk ezt nem lehet csinálni, nekünk egészen más elkép­zelésünk van. Ezért kerül tehát néha az Újságíró kényes helyzetbe. Nincs kaptafa, mert jó ez is. Jó az is, hiszen mindenütt a kommuna gazdasági helyze­téből, fejlődési lehetőségei­ből indulnak ki, és hogy — Úgy mondjam — ahány kom­m­una, annyi szokás. A kishegyes­ kommuna munkáját is csak akkor ér­tékeljük helyesen, ha a he­lyi adottságokat is figyelem­be vesszük. A kishegyes­ kommuna sze­grény. A lakosságnak hetven százaléka mezőgazdasággal foglalkozik, harminc százalé­ka pedig más egyébbel. A harminc százalékból is csak tizennyolc százalék dolgozik az iparban. Van egy korsze­rű kendergyára, több mal­ma, téglagyára és mezőgaz­dasági szervezetei. Ebből is láthatjuk, hogy minden ga­rast a fogukhoz kell verni, és csakis olyan vállalkozás­ba bocsátkozni, ami gyorsan forgatja a pénzt. A kishegye­si kommunában a lehetőség­hez mérten aránylag gyor­san fejlődnek, hiszen két esz­tendő alatt a lakosonként­ nemzeti jövedelem átlaga hatvanezerről százezerre nö­vekedett. Nyomban ide jegy­zem azt is, hogy a kommuná­ból 4-500 dolgozó más kom­munában dolgozik, illetve csak dolgozott, mert egy ré­szüket menesztették. Novi­­szádon 80-100 munkás dolgo­zott, de amióta a rendelet előírja az úttérítményt és a járulékot, egy részüket elbo­csátották. A Verbészen fog­lalkoztatott dolgozóknak is egy része így járt. Ezzel nyomban azt is megmondot­tuk, hogy a népbizottság és a társadalmi szervezetek el­ső feladata, hogy új munka­helyeket létesítsen a kom­munában, és ha a Szocialis­ta Szövetség szervezeteinek a munkáját mérlegeljük, ak­kor nyilván ezek a szempon­tok kerülnek előtérbe. Megállapították azt is, hogy semmi esetre sem nyit­hatnak új munkahelyet, ha a megvalósított nyereségek szétforgácsolódnak, ha az ü­­zemek és a vállalatok folto­zásra, tatarozásra használ­ják fel a pénzt, hanem csak akkor, ha egybevonják, te­hát egyes üzemektől kölcsön kérik egy kifizetődő, jövedel­mező elképzelés megvalósítá­sára. Kishegyesen például a kendergyár 50, a kereskedel­mi vállalatok 18, a vendég­látóipari vállalatok pedig 5 millió dinár tiszta nyereség­re tettek szert Ha ezt az összeget ki­ ld a maga ü­ze­mének, vállalatának apró beruházására használja fel, nyilván nem boldogul, nem létesít sokkal több munka­­alkalmat, viszont ha ezt a pénzt hozzájárulásra hasz­nálják fel, akkor már szép összeget kapnak egy olyan elképzelés, terv megvalósítá­sához, amely gyorsan meg­forgatja a dinért. Ha azon­ban ezekben az üzemekben, vállalatokban nincs elgondo­lás, nem puhatolták ki a pia­cot, akkor jobb oda adni, a­­hol megfontolás után jöve­delmező üzemet vagy válla­latot létesítenek. Egyes szom­szédos kommunákban nem így cselekedtek. Kimustrált gépeket vettek. Aki eladta, örült, hogy megszabadult tő­le, nem volt vele jövedelme­ző a termelés. Emezek, te­hát elköltötték a pénzt, és nyűgöt is vettek a nyakuk­ba. Arról is beszéltek, hogy a gazdasági élet fellendítésére a polgárok segítségét is igénybe veszik. A polgárok amikor kértek tőlük járulé­kot, eddig is szívesen adtak, természetesen csak akkor, ha pontosan leszögezték, hogy mire költik a pénzt. A múltban egy kis hibát is el­követtek, hiszen a polgárok által a járdák kitéglázására, a villanyhálózat javítására jóváhagyott pótadót másra használták fel, kövesutat é­­pítettek. Akármennyire in­dokolt volt is gazdaságilag a kövesút építése, mégis csorba esett a bizalmon. E­­zért nem is csoda, ha néhia a Szocialista Szövetség szak­osztályában és tagozatában azzal érvelnek a polgárok, hogy nem veszik komolyan a javaslatukat, határozatu­kat. Ezután természetesen nem fordulnak elő ilyen mel­léfogások, főleg akkor, ha a polgárok aktívan részt vesz­nek egy-egy elképzelés meg­valósításában. Hangsúlyoz­ták például, hogy a népbi­zottság javaslata is csak terv, és a választók gyűlé­sén, a társadalmi szerveze­tekben, ha jónak látják, meg­változtathatják. Bajmoki példát is említettek, ahol a polgároktól 20 millió dinár kölcsönt kértek új üzemek építésére, új munkahelyek létesítésére. A javaslatot ked­vezően fogadták, mert húsz­milliónál több is összegyűlt. A polgárok szívesen hozzá­járultak, mert tudták, hogy az új munkahelyek megnyi­tásával fiaik, lányaik számá­ra teremtenek jövőt. A népbizottsági tagok mun­kájáról megállapították, hogy ez nem elegendő. Ezt azzal magyarázzák, hogy a népbi­zottsági tagoknak több mint fele ötven éven felül van és nem is nagyon érdeklődik behatóbban a gazdasági po­litikai élet iránt, ezért a Szo­cialista Szövetség tagozatai­nak ülésén több ízben elő­fordult, hogy a kérdésekre nem tudtak választ adni. U­­gyan­csak megállapították azt is, hogy egy része azért nem tevékeny, mert nem bíz­zák meg napi feladatokkal. Ha csak arra várnak, hogy csak ülésen gyakorolják a népbizottsági tag teendőit, akkor nyilván nem is cso­da, hogy egyesek érdeklődé­si köre lanyhul, szűkül. A Szocialista Szövetség szervezeteiben alakuljanak ki a vélemények, nyilván sokkal több és úgyszólván minden gazdasági és társa­dalmi kérdésben ki kell kér­ni a választók és a polgárok véleményét, és úgy is kell valóra váltani, ahogy ott el­határozták. Csak így tehet­nek szert nagyobb elismerés­re és nagyobb eredményre. Csakis ezzel nyerhet meg minden polgárt a Szocialis­ta Szövetség szervezete, PAR­E. MAGYAR SZÓ Mike Tripato, a Népi Ifjúság Központi Vezetőségén­ek elnöke tegnapelőtt este a noviszádi Népegyetemen zsú­folt ház előtt rendkívül érdekes előadást tartott az ifjúság egyetemes problémáiról a nagyvilágban és nálunk. A Jugoszláv ifjúság problémáiról mélyen szántó elemzést adott. Kár, hogy a Népegyetem vezetősége nem bérelt , ki nagyobb termet, a közművelődési otthon kisterme ugyanis kicsinek bizonyult. " ——-------------------—.............................................................................. —-------------- —-—-------------------------------------------------------- — % Befejezte munkáját Szerbia Népi Ifjúságának VI. kongresszusa A központi vezetőség új elnöke Dusán Milevics, titkára Rnteván Markov Szerbia Népi Ifjúságának VI. kongresszusa tegnap délelőtt plenáris ülésen folytatta munkáját. Az ülé­sen jelein volt többek kö­zött Jován VERZELYOV, a Szerb Népszkupstina elnöke, Dusán PETROVICS, Szerbia Szocialista Szövetsége fő­bizottságának elnöke, Riszta ANTUNOVICS, Szerbia Kom­munista Szövetségének szer­vezőtitkára, Miloje MILOJE­VICS vezérezredes, valamint a M­H számos magasrangú képviselője. A kongresszus a határoza­tok elfogadásával és 109 ta­gú új központi vezetősége megválasztásával tagnap dél­után befejezte munkáját. Szerbia Népi Ifjúsága köz­ponti vezetőségének elnöké­vé Dusán MITEVICSOT, titkárává, Radován MAR­­KOVOT választották. A határozat többek között rámutat, hogy a Népi Ifjú­ság elsődleges feladata segít­séget nyújtani a fiatal dol­gozóknak abban, hogy minél nagyobb hatást fejtsenek ki a kommunák gazdasági és társadalmi fejlődésében. Az ifjúság bekapcsolódása a társadalmi életbe és a Szo­cialista Szövetség munkájá­ba lehetővé teszi számos ifjúsági probléma megoldá­sát, úgyszintén nagyon tan­tos — mond­ja végül a hatá­rozat, — az ifjúság állandó eszmei és politikai képzett­ségének­­ továbbfejlesztése. A délelőtti vitában többek között felszólalt Drázsa MAR­KOVICS, Szerbia Szocialista Szövetsége főbizottságának titkára is. 32000 dinár a négytagú munkáscsaládok jövedelme ШШ - - - -aXa_ A- ■ Лљ -A— ■ -*-!- Л.Л WJllÉife квтвmm твгвт eleiemre es 1шежNoЈ1о кшпк A Szerb Népköztársaság­ban tavaly a közepes nagy­ságú, négy tagból álló mun­kás­családok havi átlag jö­vedelme 32 000 dinár volt, vagyis mintegy 4300 dinár­ral több, mint az előző év­ben. A tisztviselő családok átlag havi keresete 41 000 di­nárra rúgott, mintegy 6000- rel többre az 1960. évi átla­gos jövedelemnél. A fenti adatokat a köztár­sasági statisztikai­ hivatal egy körkérdés alapján álla­pította meg. Beográdban, Nisben, Leszkovácon, Novi­­szádon, Szuboticán, Zrenya­­ninban, Pristinában, és Ko­­szovszkomitrovicán adatokat gyűjtöttek. Felkerestek sok olyan családot, ahol a férjen és feleségen kívül két 18 é­­ven aluli gyermek is van, a házastársak közül csupán e­­gyik van munkaviszonyban, és családi pótlékot kapnak a két gyermekre. A körkérdés alapján azt is megállapították, hogy a mun­kás és tisztviselő családok keresetük legnagyobb ré­szét, körülbelül összjövedel­mük felét élelemre és a ház­tartásra költik. Második he­lyen állnak a ruházkodás kiadásai, habár itt nagy elté­rések vannak a téli és nyári időszakok között. Az emlí­tett háztartások múlt év de­cemberében átlag 12,5 ezer dinárt költöttek ruházko­dásra. Még valami kiderült az an­két adataiból. Az átlagos jö­vedelmű háztartások évről évre többet költenek szóra­kozásra, (mozi, színház, stb). Az utóbbira átlag mintegy 2000 dinárt költöttek havon­ta, körülbelül kétszer any­­nyit, mint 1959-ben. lset. április . A Jugoszláv Pionír Játékok szövetségi bizottságának ülése Mika Tripalo elnökletével tegnap Beográdban ülést tar­tott a Jugoszláv Pionír Já­­tékok szövetségi bizottsága. Az ülésen kiemelték, hogy mivel az idei pionírjátéko­kat a gyermekek testnevelé­sének fejlesztése jegyében tartják, elsősorban a rend­szeres orvosi vizsgálatra, a tömeges kirándulásokra és üdülésekre kell legnagyobb gondot fordítani. (Tanjug) Az ipar­fejlesztési és a lakásépítés A noviszád népbizottság tavalyi munkájáról A noviszádi községi népbi­­zottság két tanácsának teg­napi ülésén, többek között, megvitatták a népbizottság tavalyi munkáját. A felszólalók megállapítá­sa serint a népbizottság osz­tályái még több gondott for­dítottak arra, hogy a polgá­rokat minél jobban bevonják az általános érdekű javasla­tok és problémák megvitatá­sába. A polgárok gyűlései elé terjesztették nemcsak az el­múlt év társadalmi és költ­ségvetési tervét, hanem a vá­rosi közlekedési vállalat vitel­díj-emelésére vonatkozó ké­rését, az iskolapénzelési terv­ek bevezetéséről szóló javas­latot, és megvitatták a polgá­rok a szabad orvosválasztás előkészületeit és problémáit is. A népbizottság illetékes szervei hathatós segélyt nyúj­tottak a gazdasági szerveze­teknek a jövedelemelosztási ás személyi jövedelmek sza­bályzatának kidolgozásában, a szakkáder nevelésben, belső tartalékok feltárásában, a ré­gi üzemek rekonstruálásában, a befektetésre folyósított ösz­­szegek ésszerű felhasználásá­ban stb. A népbizottsági tagok meg­állapítása szerint ebben az év­ben továbbra is az ipar fej­­lesztésére és a lakásépítés kor­szerűsítésére kell fordítani a legtöbb gondot. A noviszádi gazdasági szervezetekben még mindig sok a belső tartalék, és ezek kihasználásával még jobban növelni lehetne a ter­melést. A lakásépítéssel kap­csolatban hangsúlyozták, vég­ső ideje, hogy az építővállala­tok és a lakásépítő alap áttér­jenez előregyártott elemek­ből való építkezésre. Az ipari építésről már évek óta vitáz­nak az illetékes fórumok, de az építővállal­atok és tervezők egymás közötti vitája miatt mindmáig nem lehetett való­ra váltani. — A népbizottságnak az el­múlt évben jóval több mun­kája volt, mint az előző évek­ben — mondta Bozsa Mel­­kusz, a noviszádi községi nép­bizottság elnöke. — Mulasz­tásokkal természetesen még mindig találkozunk, a külön­féle osztályok azonban átlag­ban véve sikeresen dolgoz­tak. B. Sz. árvíz Boszniában kiöntött az Una, Vrbász, Boszna és a Széna A nagy esőzések és hirte­len olvadás következtében tegnap kiöntött az Una, Vrbász, Boszna, Szána és még több boszniai hegyi folyó. A Neretva és Drina lassan árad, egyelőre nincs árvízveszély. A Szána Szánsziki Moszt kö­zelében tegnap 134 centimé­ért áradt és Pivedni-Bor­oszov ki­jév között elöntött az országutat.

Next