Magyar Szó, 1962. november (19. évfolyam, 302-330. szám)

1962-11-01 / 302. szám

2.­­К. A nem eléggé fejlett köztársa­ságok és vidé­kek fogalma A Magyar Szó október 7-i számában megjelent cikkben már megállapította, hogy a világpiaci árak hatására ki­alakult hazai piaci árak egy­máshoz való viszonya nem biztosíthatja automatikus ésen a nemzeti jövedelem munka szerinti elosztását Eszerint végeredményben az egyes te­rületek gazdaságának szerke­zeti felépítése és a piaci árak egymáshoz való viszonya ha­tározza meg a jövedelem­szer­zési feltételeket. Ez azt je­lenti, hogy nem mindig az il­lető terület gazdasági fejlett­ségének foka a döntő a jöve­delemből való részesedésben. Egy gazdaságilag aránylag fejlett terület is részesülhet kedvezőtlenül a nemzeti jö­vedelemből, csak azért, mert jövedelmének egy része az említett piaci tényező miatt más vidékekre jut. Ez volt a helyzet például mezőgazda­­sági területeinkkel a háború utáni gazdasági fejlődésben. Természetesen fordítva is megtörténhet ez. Egy arány­lag hiányos termelőerővel rendelkező terület is kerül­het jó helyzetbe a nemzeti jövedelem elosztásában, ha késztermékeinek piaci ára az átlagos értéken felül van. Mindaddig tehát, amíg fennállnak az áru és pénzfor­galmi viszonyok és amíg a nemzeti jövedelem elosztása nem a szükségletek, hanem a munka szerint történik, meg­maradnak az aránytalansá­gok a munkatermelékenység szintje és az eladási árak, az­az az áru értéke és a piaci árak között. És amíg ez így lesz, egy-egy terület társa­dalmi-gazdasági helyzetének fokát nemzeti keretekben nem mérhetjük fel, nem ítél­hetjük meg csupán termelő­erőinek fejlettsége alapján, hanem figyelembe kell ven­nünk a nemzeti jövedelem megfelelő elosztásából eredő konkrét társadalmi-gazdasági viszonyokat. Ezért, véleményünk sze­rint, az alkotmánytervezet 31. szakaszában, amely a gazdaságilag nem eléggé fej­lett köztársaságok és vidékek gyorsabb fejlesztésének szük­ségességével foglalkozik, meg kellene határozni, mely területeket tekintünk nem eléggé fejletnek. Minthogy további szocialista fejlődésünk alapjául a társa­dalmi önigazgatást vettük, a fent kérelmezett meghatáro­zást is a munka- és jövede­lemszerzési feltételeknek meg a társadalmi eszközök használatának egyensúlyba hozása, továbbá a jövedelem­­elosztási alapelvek és a mun­ka szerinti elosztás megva­lósítása szemszögéből kelle­ne megfogalmazni. Joszip Bosnyák közgazdász Közvitára bocsátják Bosznia-Hercegovina alkotmánytervezetét Bosznia-Hercegovina nép­­szkupszi­ája tegnapi ülésén határozatot fogadott el, melyben a Szocialista Szö­vetség köztársasági főbizott­ságának javasolják, hogy szervezze meg a köztársaság új alkotmányával kapcsola­tos nyilvános vitát. A köztársasági alkotmány­­tervezet megvitatása decem­ber 31-éig tart. Ez idő alatt az alkotmányelőkészítő bi­zottság összegyűjti a polgá­rok javaslatait, véleményét, indítványait s ezek alapján beterjeszti a köztársasági képviselőháznak az alkot­mánytervezet végleges szö­vegét (Tanjug) Kinevezések a Szövetségi Végrehajtó Tanácsban A Szövetségi Végrehajtó Tanács Vladimir Vujovics mérnököt a Szövetségi Gaz­dasági Kamara gyáripari szakosztályának eddigi el­nökét kinevezte a Szövetségi Geológiai Intézet igazgató­jává. Ivica Gretics szövetsé­gi népképviselőt, a Szövet­ségi Képviselőház gazdasági bizottságának elnökét az in­tézet eddigi igazgatóját fel­mentették igazgatói tisztsége alól. A Szövetségi Végrehajtó Tanács Jovó Kapicsicsot, a külügyi államtitkárság nagy­követét kinevezte a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács he­lyettes tájékoztatási titkárá­vá. (Tanjug) M*AIG**AfR S®6 CsíSoFEffki 1962. nev.si. Több szem többet lát Miért volt zsizsikes a vetőmag? Cirok Sándor, a noviszádi járási népbizottság alelnöke Becsén az új alkotmányról tartott előadását így fejezte be: " Az alkotmánytervezet­ről ne csak nagy általános­ságban vitatkozzunk, hanem mindjárt meg is kell nézni, hogy a helyszínen, városunk­ban vagy falunkban hogyan működnek és dolgoznak a népbizottság szervei, a vál­lalatok, a lakóközösségek, az önigazgatási , és társadalmi szervek. Nem baj az, hogy az előadásokat követő szócsata választógyűlésekre hasonlít, mert szükség van arra, hogy a polgárok bíráljanak, hogy elmondják mi a jó és mi a rossz a kommunában. Több szem többet lát. Ezen észre­vételek alapján kell aztán kidolgozni a kommuna alkot­mányát, a község statútumát is. Például Pali bácsi — for­dult Cirok néptárs a második sorban ülő idősebb emberhez —, miről beszélnek mostaná­ban Becsén a polgárok? — Mostanában? — áll fel Karácsonyi bácsi. — Hát ok­tóber elején nagyon sokat emlegették az emberek a földművesszövetkezet keres­kedelmi osztályét. Napokig álltunk ugyanis kocsival a szövetkezet magtára előtt, és vártuk a vetőmagot, s emiatt a vetés késett. De az olasz vetőmagra is kellett várni több mint egy hetet. Igaz, a szövetkezet idejében beszer­zett harminc vagonnal, ha jól tudom a noviszádi Agro­kooptól. Kezdték is porozni és kiadni a földműveseknek, és nagy baj származhatott volna belőle, ha az emberek idejében észre nem veszik hogy zsizsikes búzát kaptak és visszavitték a magtárba, így több mint egy hetet kel­lett várni, amíg megérkezett az új, egészséges vetőmag. Erről nagyon sokat beszéltek annak idején az emberek. — Legalább feljelentették az Agrokoopot? — kérdezte Cirok néptárs. — Ugye nem? ... A két vállalat kom­­mercialistája bizonyosan su­ba alatt elintézte a dolgot. Kéz kezet mos, és a végén senki sem lett bűnös. De ta­lán nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy a földmű­vesszövetkezet igazgató bi­zottságának ülésein valószí­nűleg nem tárgyalnak ilyen baklövésekről. A kisiparosok sem jobbak a Deákné vásznánál — szó-lált meg egy idősebb, deres szemöldökű ember a fal mel­lől, az egyik novibecsei alkot­mányvitán. — Az előadó nép­társ azt mondta, hogy az új alkotmány előírja, hogy sen­ki sem használhatja ki a má­sikat, nem élhet más ember munkájából. Na, én állítom, hogy az én t­átyámat kihasz­nálják. Egy privát kőműves­nél dolgozik, és az nem akar­ja bejelenteni a társadalom­­biztosítóba. Azt mondta ne­ki: „Nézze, Szimó bácsi, ha én magának és a többi mun­kásomnak is fizetem a tár­sadalombiztosítást, amikor ott vagyok, ahol az építőválla­lat, nem tudom olcsóbban felfogni a munkát, akkor nem konkurrálhatok vele. De ha akarja, fizetek magának huszonötezer dinárt havonta. A vállalatba, ha jól tudom, fel sem vennék, mert már így is sokan vannak. A bá­tyám tehát elszegődött a pri­vát mesterhez. De már idős ember, 50 éves is elmúlt és ki fizeti majd neki a nyug­díjat, ha kiesik a malteros­­kanál a kezéből? A mester villát épített ma­gának, a fiának házat. Most autót is vesznek... de teheti, mert olyanokkal dolgozik, mint az én bátyám és mint az építővállalat kőművesei, akik két óra után jönnek ne­ki segíteni. Néha 15 kőmű­vest is foglalkoztat, és jól megfizeti őket, mert nem kell utánuk társadalombizto­sítást fizetni, így aztán köny­­nyű olcsón dolgozni és villát építeni. De mi lesz az ép bátyámmal? Ennyit mondott a fehér szemöldökű ember és leült Az előadó feljegyezte, és azt mondta: „A községi statú­tum kidolgozásában majd e­­lőirányozzuk, hogy az ellen­őrző szervek jobban nézze­nek egyes kisiparosok, külö­nösen a kőművesek körmé­re.” XXX Szintén egy novibecsei pol­gár hívta fel a figyelmet egy másik érdekes jelenségre is. — Hónapok óta járok már ügyem elintézése végett a népbizottságba, s a hivatal­nokok mindig azzal utasíta­nak el, hogy „amíg új tör­vényt nem hoznak ezzel kap­csolatban, Péter bácsi, addig nem tehetünk semmit érde­kében. Várjon türelemmel”. Már öt hónapja várom az új törvényt, és sehogy sem akar megjelenni. Én különben azt hiszem, hogy az én ügyemet a meglévő törvények alap­ján is el lehetne intézni — fakad ki elkeseredetten Pé­ter bácsi. Máshol is észleltünk már hasonló „hivatalos” megoko­­lást, és nem ártana, ha az illetékesek megakadályoznák az ilyen felelőtlen gyakorlat elharapózását. ★ Egy tanító pedig az alábbi esetet említette meg, az al­kotmányvitában : — A törvény szerint a fa­lun dolgozó tanügyi munká­soknak ingyenes tüzelő és la­kás jár. Ez a gyakorlatban így is van, csak az a baj — szerintem —, hogy az egyik tanító ezer dináros, a másik pedig hétezer dináros lakás­ban lakik. Akinek szerencsé­je volt és jobb lakáshoz ju­tott, az pénzben is többet kap lakbér címén, mint az, aki talán egy egészségtelen, sötét, nedves szobában lakik már évek óta. Olyan eset is megtörtént, hogy az egyik tanítónő férje, aki különben orvos, lakást kapott, és most a felesége a tanügyi munká­soknak kijáró ingyenes lakás címén a lakóközösséggel fi­zetteti meg a teljes lakbért, mind az ötezer dinárt. Ezért több kollégám nevé­ben azt javasolom, hogy a lakóközösségek helyett az is­kolabizottságok végezzék a tanügyi munkások lakbéré­nek kifizetését. Az iskolabi­zottság pedig állapítson meg egy egységes összeget — mondjuk három vagy négy­­ezer dinárt — minden tan­ügyi munkásnak lakbér cí­mén, akár olcsóbb, akár drá­gább lakásban lakik az ille­tő, így kellene kárpótolni a­­zokat, akik objektív okok miatt rossz lakást kaptak. Ezt a javaslatot sem árta­na figyelembe venni a novi­becsei község statútumának kidolgozásánál. XXX Végül egy vörös arcú em­ber kért szót a hátsó sorok­ból. — Nekem is volna egy megjegyzésem, ami az alkot­mányt illeti — kezdi kicsit mosolyogva. — Nagycsaládos ember vagyok, nyolc gyer­mekem van. Nem mondó­m, jól keresek, de a pénzből so­sem elég. Hol az egyik gye­reknek kell új cipő, hol a­ másiknak télikabát, a har­madiknak kerékpár. Ha nincs meg, amit kérnek, akkor lár­máznak, azt mondják: „É­­desapám, hát kap ránk gyer­mekpótlékot, telik abból”. Telik a csodát, amikor min­den gyerek után kevesebbet kapok! Ezért én azt javasol­nám, hogy ha lehet, a gyer­mekpótlékot úgy adják, hogy minden következő lurkó u­­tán többet kapjon az ember, ne kevesebbet! Nevetés tört ki a Hallga­tókból és valaki meg is je­gyezte: „Hát ha így volna, ahogy Jóska javasolja, akkor én sem elégedtem volna meg a három gyerekkel, hanem tízig meg sem állnék.” Az előadó ezt a javaslatot is feljegyzi. SZERDA L. Jól halad a szerződés­­ben és a zrem­yanini járásban Sietni kell a termée­­keta­kar­­ással A zrenyarrini járásban a­ szocialista szektorban a hét elején 4594 hektáron már letörték a kukoricát. A nap­raforgót is már majdnem mind betakarították, a répa­szedést 38 százalékban vé­gezték el. A kukoricatermés körze­tenként változik, Észak-Bá­­nátban nagyobb a hozam, mert ezen a vidéken vala­mivel több csapadék esett a nyáron. Az első becslések szerint a kikindai kommuná­ban 43—55, a noviknezsevá­­ci kommunában 25—40, a csókáiban 35—45, a novibe­­cseiben 40—50, a csernyeiben 35—50, a szécsányiban 35—45, a perlezi és a zrenyanini kommunában pedig átlag 35—45 méter mázsa termett hektáronként. - " A mezőgazdasági szerveze­teknek, a magántermelőknek is törekedniük kell, hogy minél előbb betakarítsák a termést, s a földet előkészít­sék az őszi vetésre. A szocia­lista szektor például a ter­vezett 40 000 hektárból még alig ezret vetett be búzával. A föld előkészítése valami­vel jobban halad, s már 9730 hektárt felszántottak, 4417 hektáron pedig elvégezték a többi munkát is. A szerződéskötésben a zre­nyanini járás Vajdaság leg­jobbjai között van. Eddig 41116 hektár búzára kötöt­tek szerződést. Magasabb ag­rotechnikai megművelés -re 6965 hektárt irányoztak s már 4907 hektárra ke­tek szerződést. Ezeken s­zü­l­eteken hektáronként métermázsa búza várható járásban megkezdődött szerződési kötés a tavaszi télre is. Eddig kukorica 13 190, répára 3308, nap­­­ia forgóra pedig 280 hektáro kötöttek szerződést. A szakemberek véleménye szerint tekintet nélkül a szá­raz időjárásra, gyorsabb ütemben mo végezm az őszi vesé"* g *j-nély­­színtás* pw"* 1 2 gy kell halasztani.­­!­L. Jugoszlávia Legfelsőbb Bírósága biztosítja az igazságszolgál­tatás egységét A Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság előzetes alkotmányának indokolása (33) VI. TOGO­ FELSŐBB BÍRÓSÁGA (XIII. fejezet, 229. és 230. szakasz) 1. Annak a felfogásnak megfelelően, hogy Jugoszlá­via Alkotmányának csak a szövetségi szervek illetékes­ségével kell foglalkoznia, az előzetes alkotmánytervezet csak Jugoszlávia Legfelsőbb Bírósága illetékességének meg­határozására szorítkozik, mégpedig az Alkotmány funkciójának megfelelő mér­tékben, és szövetségi tör­vényre bízza, hogy e bíróság illetékességét részletesen meg­határozza. Illetékessége meg­határozásában a társadalmi­politikai viszonyok fejlődése kétségkívül alapvető szabá­lyozó szerepet fog játszani. Várható, hogy ez az illeté­kesség a köztársasági legfel­ső bíróságok egyre bővülő hatásköre felé tolódik el, de mindig Jugoszlávia Legfel­sőbb Bíróságának az egysé­ges törvényesség biztosítása szempontjából fontos terüle­teken gyakorolt ellenőrzése mellett. 2. Jugoszlávia Legfelsőbb Bírósága tevékenységének két alapvető formája van. Az első forma a tényleges ítélethozatal, azaz a bíróság elé kerülő konkrét viszo­nyok és perek eldöntése. Eb­ben a tevékenységében Ju­goszlávia Legfelsőbb Bírósá­ga mindenekelőtt mint má­sod- vagy harmadfokú bíró­ság szerepel a köztársasági legfelső bíróság döntései el­leni fellebbezések ügyében (kivételesen mint másodfo­kig a bíróság is meghatározott közigazgatási perekben). U­­gyanebben a funkciójában Jugoszlávia Legfelsőbb Bíró­sága a legmagasabb bírósági fórumként lép fel minden jogerőre emelkedett bírósági döntés elleni rendkívüli jogi eszközökről való döntésben. Jugoszlávia Legfelsőbb Bí­róságának másik funkciója az, hogy biztosítsa az igaz­ságszolgáltatás szükséges mén­i­egységét, és hogy a törvényesség védelmének megvalósítására irányuló te­vékenységükben összefogja az ö­sztes bíróságokat. Az előzetes alkotmányter­vezet Jugoszlávia Legfelsőbb Bíróságának külön tevé­kenységeként irányozza elő a különböző köztársaságok területéhez tartozó bíróságok közötti illetékességi összeüt­közésekben való határozatho­zatalt. Az előzetes alkotmányter­vezet nem sorolja fel rész­letesen a bíróság összes jo­gait és kötelességeit, hanem szövetségi törvényre bízza, hogy az Alkotmány elveivel összhangban, azaz a szövet­ség jogainak és kötelességei­nek keretében megállapítsa Jugoszlávia Legfelsőbb Bíró­ságának konkrét illetékessé­gét. VII. JUGOSZLÁVIA ALKOTMÁNYVÉDŐ BÍRÓSÁGA I. (XIV. fejezet, 231. 239. szakasz). 1. Az alkotmányvédő bí­ráskodást hazánkban a tár­sadalmi önigazgatás fennál­lásának és továbbfejlesztésé­nek feltételei között vezet­jük be. Megerősíti és serken­ti a dolgozók önigazgatási jogának, egy olyan új jognak minél teljesebb mérvű fejlő­dését, amelyet nem ismernek azokban az országokban, a­­hol ma alkotmányvédő bí­ráskodás létezik. Ebből ki­folyólag az alkotmányvédő bíráskodásnak hazánkban kü­lönleges feladatokkal és il­letékességgel kell rendelkez­nie. Jugoszlávia Alkotmányvé­dő Bíróságának illetékessége az előzetes alkotmányterve­zet értelmében összhangban áll Jugoszlávia mai társadal­mi-politikai rendszerének szerkezetével. Ez az illeté­kesség nincs és nem is lehet végleges, sem teljes. Az elő­zetes alkotmánytervezet nem korlátozza azt a lehetőséget sem, hogy Jugoszlávia Alkot­mányvédő Bíróságának ille­tékessége szükség esetén más területre is kiterjedjen. E­­zért aztán az alapvető ille­tékesség meghatározása mel­lett az előzetes alkotmány­­tervezet előirányozza, hogy szövetségi törvény az Alkot­mányvédő Bíróságra bízhatja más ügyek megoldásába Szö­vetségnek az Alkotmányban meghatározott jogai és kere­tei között. A köztársasági al­­kotmányvédő bíróságok ille­tékességét a köztársasági al­kotmány határozza meg. Jugoszlávia Alkotmányvé­dő Bíróságának alapvető il­letékessége, hogy eldöntse: összhangban vannak-e a tör­vények Jugoszlávia Alkotmá­nyával, összhangban vannak­­e a köztársasági törvények a szövetségi törvényekkel, va­lamint azt is, hogy más elő­írások és általános rendelke­zések összhangban vannak-e Jugoszlávia Alkotmányával és a szövetségi törvényekkel; dönt a Szövetség és a köztár­saságok, a köztársaságok és más társadalmi-politikai kö­zösségek közötti jogokról és kötelességekről való perek­ben, ha ilyen perek eldönté­sére a törvény nem irányoz­za elő rendes bíróság illeté­kességét; végül határoz a bí­róságok és a szövetségi szer­vek közötti, továbbá a kü­lönböző köztársaságok terüle­téről való bíróságok és más állami szervek közötti ille­tékességi összeütközésekben. (231. szakasz). Jugoszlávia Alkotmányvé­dő Bírósága nem dönt köz­vetlenül arról, hogy a köz­­társasági alkotmányok össz­hangban vannak-e Jugoszlá­via Alkotmányával. Ez a bí­róság csak arra van felha­talmazva, hogy saját kezde­ményezésére, vagy a Szövet­ségi és köztársasági szkupsti­­na felszólítására ezeknek a testületeknek véleményt mondjon a köztársasági al­kotmány és Jugoszlávia Al­kotmánya közötti ellentétes kérdésekről. Holnapi számunkban: JUGOSZLÁVIA ALKOTMÁNYVÉDŐ BÍRÓSÁGA­­.

Next