Magyar Szó, 1962. november (19. évfolyam, 302-330. szám)
1962-11-01 / 302. szám
2.К. A nem eléggé fejlett köztársaságok és vidékek fogalma A Magyar Szó október 7-i számában megjelent cikkben már megállapította, hogy a világpiaci árak hatására kialakult hazai piaci árak egymáshoz való viszonya nem biztosíthatja automatikus ésen a nemzeti jövedelem munka szerinti elosztását Eszerint végeredményben az egyes területek gazdaságának szerkezeti felépítése és a piaci árak egymáshoz való viszonya határozza meg a jövedelemszerzési feltételeket. Ez azt jelenti, hogy nem mindig az illető terület gazdasági fejlettségének foka a döntő a jövedelemből való részesedésben. Egy gazdaságilag aránylag fejlett terület is részesülhet kedvezőtlenül a nemzeti jövedelemből, csak azért, mert jövedelmének egy része az említett piaci tényező miatt más vidékekre jut. Ez volt a helyzet például mezőgazdasági területeinkkel a háború utáni gazdasági fejlődésben. Természetesen fordítva is megtörténhet ez. Egy aránylag hiányos termelőerővel rendelkező terület is kerülhet jó helyzetbe a nemzeti jövedelem elosztásában, ha késztermékeinek piaci ára az átlagos értéken felül van. Mindaddig tehát, amíg fennállnak az áru és pénzforgalmi viszonyok és amíg a nemzeti jövedelem elosztása nem a szükségletek, hanem a munka szerint történik, megmaradnak az aránytalanságok a munkatermelékenység szintje és az eladási árak, azaz az áru értéke és a piaci árak között. És amíg ez így lesz, egy-egy terület társadalmi-gazdasági helyzetének fokát nemzeti keretekben nem mérhetjük fel, nem ítélhetjük meg csupán termelőerőinek fejlettsége alapján, hanem figyelembe kell vennünk a nemzeti jövedelem megfelelő elosztásából eredő konkrét társadalmi-gazdasági viszonyokat. Ezért, véleményünk szerint, az alkotmánytervezet 31. szakaszában, amely a gazdaságilag nem eléggé fejlett köztársaságok és vidékek gyorsabb fejlesztésének szükségességével foglalkozik, meg kellene határozni, mely területeket tekintünk nem eléggé fejletnek. Minthogy további szocialista fejlődésünk alapjául a társadalmi önigazgatást vettük, a fent kérelmezett meghatározást is a munka- és jövedelemszerzési feltételeknek meg a társadalmi eszközök használatának egyensúlyba hozása, továbbá a jövedelemelosztási alapelvek és a munka szerinti elosztás megvalósítása szemszögéből kellene megfogalmazni. Joszip Bosnyák közgazdász Közvitára bocsátják Bosznia-Hercegovina alkotmánytervezetét Bosznia-Hercegovina népszkupsziája tegnapi ülésén határozatot fogadott el, melyben a Szocialista Szövetség köztársasági főbizottságának javasolják, hogy szervezze meg a köztársaság új alkotmányával kapcsolatos nyilvános vitát. A köztársasági alkotmánytervezet megvitatása december 31-éig tart. Ez idő alatt az alkotmányelőkészítő bizottság összegyűjti a polgárok javaslatait, véleményét, indítványait s ezek alapján beterjeszti a köztársasági képviselőháznak az alkotmánytervezet végleges szövegét (Tanjug) Kinevezések a Szövetségi Végrehajtó Tanácsban A Szövetségi Végrehajtó Tanács Vladimir Vujovics mérnököt a Szövetségi Gazdasági Kamara gyáripari szakosztályának eddigi elnökét kinevezte a Szövetségi Geológiai Intézet igazgatójává. Ivica Gretics szövetségi népképviselőt, a Szövetségi Képviselőház gazdasági bizottságának elnökét az intézet eddigi igazgatóját felmentették igazgatói tisztsége alól. A Szövetségi Végrehajtó Tanács Jovó Kapicsicsot, a külügyi államtitkárság nagykövetét kinevezte a Szövetségi Végrehajtó Tanács helyettes tájékoztatási titkárává. (Tanjug) M*AIG**AfR S®6 CsíSoFEffki 1962. nev.si. Több szem többet lát Miért volt zsizsikes a vetőmag? Cirok Sándor, a noviszádi járási népbizottság alelnöke Becsén az új alkotmányról tartott előadását így fejezte be: " Az alkotmánytervezetről ne csak nagy általánosságban vitatkozzunk, hanem mindjárt meg is kell nézni, hogy a helyszínen, városunkban vagy falunkban hogyan működnek és dolgoznak a népbizottság szervei, a vállalatok, a lakóközösségek, az önigazgatási , és társadalmi szervek. Nem baj az, hogy az előadásokat követő szócsata választógyűlésekre hasonlít, mert szükség van arra, hogy a polgárok bíráljanak, hogy elmondják mi a jó és mi a rossz a kommunában. Több szem többet lát. Ezen észrevételek alapján kell aztán kidolgozni a kommuna alkotmányát, a község statútumát is. Például Pali bácsi — fordult Cirok néptárs a második sorban ülő idősebb emberhez —, miről beszélnek mostanában Becsén a polgárok? — Mostanában? — áll fel Karácsonyi bácsi. — Hát október elején nagyon sokat emlegették az emberek a földművesszövetkezet kereskedelmi osztályét. Napokig álltunk ugyanis kocsival a szövetkezet magtára előtt, és vártuk a vetőmagot, s emiatt a vetés késett. De az olasz vetőmagra is kellett várni több mint egy hetet. Igaz, a szövetkezet idejében beszerzett harminc vagonnal, ha jól tudom a noviszádi Agrokooptól. Kezdték is porozni és kiadni a földműveseknek, és nagy baj származhatott volna belőle, ha az emberek idejében észre nem veszik hogy zsizsikes búzát kaptak és visszavitték a magtárba, így több mint egy hetet kellett várni, amíg megérkezett az új, egészséges vetőmag. Erről nagyon sokat beszéltek annak idején az emberek. — Legalább feljelentették az Agrokoopot? — kérdezte Cirok néptárs. — Ugye nem? ... A két vállalat kommercialistája bizonyosan suba alatt elintézte a dolgot. Kéz kezet mos, és a végén senki sem lett bűnös. De talán nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy a földművesszövetkezet igazgató bizottságának ülésein valószínűleg nem tárgyalnak ilyen baklövésekről. A kisiparosok sem jobbak a Deákné vásznánál — szó-lált meg egy idősebb, deres szemöldökű ember a fal mellől, az egyik novibecsei alkotmányvitán. — Az előadó néptárs azt mondta, hogy az új alkotmány előírja, hogy senki sem használhatja ki a másikat, nem élhet más ember munkájából. Na, én állítom, hogy az én tátyámat kihasználják. Egy privát kőművesnél dolgozik, és az nem akarja bejelenteni a társadalombiztosítóba. Azt mondta neki: „Nézze, Szimó bácsi, ha én magának és a többi munkásomnak is fizetem a társadalombiztosítást, amikor ott vagyok, ahol az építővállalat, nem tudom olcsóbban felfogni a munkát, akkor nem konkurrálhatok vele. De ha akarja, fizetek magának huszonötezer dinárt havonta. A vállalatba, ha jól tudom, fel sem vennék, mert már így is sokan vannak. A bátyám tehát elszegődött a privát mesterhez. De már idős ember, 50 éves is elmúlt és ki fizeti majd neki a nyugdíjat, ha kiesik a malteroskanál a kezéből? A mester villát épített magának, a fiának házat. Most autót is vesznek... de teheti, mert olyanokkal dolgozik, mint az én bátyám és mint az építővállalat kőművesei, akik két óra után jönnek neki segíteni. Néha 15 kőművest is foglalkoztat, és jól megfizeti őket, mert nem kell utánuk társadalombiztosítást fizetni, így aztán könynyű olcsón dolgozni és villát építeni. De mi lesz az ép bátyámmal? Ennyit mondott a fehér szemöldökű ember és leült Az előadó feljegyezte, és azt mondta: „A községi statútum kidolgozásában majd előirányozzuk, hogy az ellenőrző szervek jobban nézzenek egyes kisiparosok, különösen a kőművesek körmére.” XXX Szintén egy novibecsei polgár hívta fel a figyelmet egy másik érdekes jelenségre is. — Hónapok óta járok már ügyem elintézése végett a népbizottságba, s a hivatalnokok mindig azzal utasítanak el, hogy „amíg új törvényt nem hoznak ezzel kapcsolatban, Péter bácsi, addig nem tehetünk semmit érdekében. Várjon türelemmel”. Már öt hónapja várom az új törvényt, és sehogy sem akar megjelenni. Én különben azt hiszem, hogy az én ügyemet a meglévő törvények alapján is el lehetne intézni — fakad ki elkeseredetten Péter bácsi. Máshol is észleltünk már hasonló „hivatalos” megokolást, és nem ártana, ha az illetékesek megakadályoznák az ilyen felelőtlen gyakorlat elharapózását. ★ Egy tanító pedig az alábbi esetet említette meg, az alkotmányvitában : — A törvény szerint a falun dolgozó tanügyi munkásoknak ingyenes tüzelő és lakás jár. Ez a gyakorlatban így is van, csak az a baj — szerintem —, hogy az egyik tanító ezer dináros, a másik pedig hétezer dináros lakásban lakik. Akinek szerencséje volt és jobb lakáshoz jutott, az pénzben is többet kap lakbér címén, mint az, aki talán egy egészségtelen, sötét, nedves szobában lakik már évek óta. Olyan eset is megtörtént, hogy az egyik tanítónő férje, aki különben orvos, lakást kapott, és most a felesége a tanügyi munkásoknak kijáró ingyenes lakás címén a lakóközösséggel fizetteti meg a teljes lakbért, mind az ötezer dinárt. Ezért több kollégám nevében azt javasolom, hogy a lakóközösségek helyett az iskolabizottságok végezzék a tanügyi munkások lakbérének kifizetését. Az iskolabizottság pedig állapítson meg egy egységes összeget — mondjuk három vagy négyezer dinárt — minden tanügyi munkásnak lakbér címén, akár olcsóbb, akár drágább lakásban lakik az illető, így kellene kárpótolni azokat, akik objektív okok miatt rossz lakást kaptak. Ezt a javaslatot sem ártana figyelembe venni a novibecsei község statútumának kidolgozásánál. XXX Végül egy vörös arcú ember kért szót a hátsó sorokból. — Nekem is volna egy megjegyzésem, ami az alkotmányt illeti — kezdi kicsit mosolyogva. — Nagycsaládos ember vagyok, nyolc gyermekem van. Nem mondóm, jól keresek, de a pénzből sosem elég. Hol az egyik gyereknek kell új cipő, hol a másiknak télikabát, a harmadiknak kerékpár. Ha nincs meg, amit kérnek, akkor lármáznak, azt mondják: „Édesapám, hát kap ránk gyermekpótlékot, telik abból”. Telik a csodát, amikor minden gyerek után kevesebbet kapok! Ezért én azt javasolnám, hogy ha lehet, a gyermekpótlékot úgy adják, hogy minden következő lurkó után többet kapjon az ember, ne kevesebbet! Nevetés tört ki a Hallgatókból és valaki meg is jegyezte: „Hát ha így volna, ahogy Jóska javasolja, akkor én sem elégedtem volna meg a három gyerekkel, hanem tízig meg sem állnék.” Az előadó ezt a javaslatot is feljegyzi. SZERDA L. Jól halad a szerződésben és a zremyanini járásban Sietni kell a terméeketakarással A zrenyarrini járásban a szocialista szektorban a hét elején 4594 hektáron már letörték a kukoricát. A napraforgót is már majdnem mind betakarították, a répaszedést 38 százalékban végezték el. A kukoricatermés körzetenként változik, Észak-Bánátban nagyobb a hozam, mert ezen a vidéken valamivel több csapadék esett a nyáron. Az első becslések szerint a kikindai kommunában 43—55, a noviknezseváci kommunában 25—40, a csókáiban 35—45, a novibecseiben 40—50, a csernyeiben 35—50, a szécsányiban 35—45, a perlezi és a zrenyanini kommunában pedig átlag 35—45 méter mázsa termett hektáronként. - " A mezőgazdasági szervezeteknek, a magántermelőknek is törekedniük kell, hogy minél előbb betakarítsák a termést, s a földet előkészítsék az őszi vetésre. A szocialista szektor például a tervezett 40 000 hektárból még alig ezret vetett be búzával. A föld előkészítése valamivel jobban halad, s már 9730 hektárt felszántottak, 4417 hektáron pedig elvégezték a többi munkát is. A szerződéskötésben a zrenyanini járás Vajdaság legjobbjai között van. Eddig 41116 hektár búzára kötöttek szerződést. Magasabb agrotechnikai megművelés -re 6965 hektárt irányoztak s már 4907 hektárra ketek szerződést. Ezeken születeken hektáronként métermázsa búza várható járásban megkezdődött szerződési kötés a tavaszi télre is. Eddig kukorica 13 190, répára 3308, napia forgóra pedig 280 hektáro kötöttek szerződést. A szakemberek véleménye szerint tekintet nélkül a száraz időjárásra, gyorsabb ütemben mo végezm az őszi vesé"* g *j-nélyszíntás* pw"* 1 2 gy kell halasztani.!L. Jugoszlávia Legfelsőbb Bírósága biztosítja az igazságszolgáltatás egységét A Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság előzetes alkotmányának indokolása (33) VI. TOGO FELSŐBB BÍRÓSÁGA (XIII. fejezet, 229. és 230. szakasz) 1. Annak a felfogásnak megfelelően, hogy Jugoszlávia Alkotmányának csak a szövetségi szervek illetékességével kell foglalkoznia, az előzetes alkotmánytervezet csak Jugoszlávia Legfelsőbb Bírósága illetékességének meghatározására szorítkozik, mégpedig az Alkotmány funkciójának megfelelő mértékben, és szövetségi törvényre bízza, hogy e bíróság illetékességét részletesen meghatározza. Illetékessége meghatározásában a társadalmipolitikai viszonyok fejlődése kétségkívül alapvető szabályozó szerepet fog játszani. Várható, hogy ez az illetékesség a köztársasági legfelső bíróságok egyre bővülő hatásköre felé tolódik el, de mindig Jugoszlávia Legfelsőbb Bíróságának az egységes törvényesség biztosítása szempontjából fontos területeken gyakorolt ellenőrzése mellett. 2. Jugoszlávia Legfelsőbb Bírósága tevékenységének két alapvető formája van. Az első forma a tényleges ítélethozatal, azaz a bíróság elé kerülő konkrét viszonyok és perek eldöntése. Ebben a tevékenységében Jugoszlávia Legfelsőbb Bírósága mindenekelőtt mint másod- vagy harmadfokú bíróság szerepel a köztársasági legfelső bíróság döntései elleni fellebbezések ügyében (kivételesen mint másodfokig a bíróság is meghatározott közigazgatási perekben). Ugyanebben a funkciójában Jugoszlávia Legfelsőbb Bírósága a legmagasabb bírósági fórumként lép fel minden jogerőre emelkedett bírósági döntés elleni rendkívüli jogi eszközökről való döntésben. Jugoszlávia Legfelsőbb Bíróságának másik funkciója az, hogy biztosítsa az igazságszolgáltatás szükséges méniegységét, és hogy a törvényesség védelmének megvalósítására irányuló tevékenységükben összefogja az ösztes bíróságokat. Az előzetes alkotmánytervezet Jugoszlávia Legfelsőbb Bíróságának külön tevékenységeként irányozza elő a különböző köztársaságok területéhez tartozó bíróságok közötti illetékességi összeütközésekben való határozathozatalt. Az előzetes alkotmánytervezet nem sorolja fel részletesen a bíróság összes jogait és kötelességeit, hanem szövetségi törvényre bízza, hogy az Alkotmány elveivel összhangban, azaz a szövetség jogainak és kötelességeinek keretében megállapítsa Jugoszlávia Legfelsőbb Bíróságának konkrét illetékességét. VII. JUGOSZLÁVIA ALKOTMÁNYVÉDŐ BÍRÓSÁGA I. (XIV. fejezet, 231. 239. szakasz). 1. Az alkotmányvédő bíráskodást hazánkban a társadalmi önigazgatás fennállásának és továbbfejlesztésének feltételei között vezetjük be. Megerősíti és serkenti a dolgozók önigazgatási jogának, egy olyan új jognak minél teljesebb mérvű fejlődését, amelyet nem ismernek azokban az országokban, ahol ma alkotmányvédő bíráskodás létezik. Ebből kifolyólag az alkotmányvédő bíráskodásnak hazánkban különleges feladatokkal és illetékességgel kell rendelkeznie. Jugoszlávia Alkotmányvédő Bíróságának illetékessége az előzetes alkotmánytervezet értelmében összhangban áll Jugoszlávia mai társadalmi-politikai rendszerének szerkezetével. Ez az illetékesség nincs és nem is lehet végleges, sem teljes. Az előzetes alkotmánytervezet nem korlátozza azt a lehetőséget sem, hogy Jugoszlávia Alkotmányvédő Bíróságának illetékessége szükség esetén más területre is kiterjedjen. Ezért aztán az alapvető illetékesség meghatározása mellett az előzetes alkotmánytervezet előirányozza, hogy szövetségi törvény az Alkotmányvédő Bíróságra bízhatja más ügyek megoldásába Szövetségnek az Alkotmányban meghatározott jogai és keretei között. A köztársasági alkotmányvédő bíróságok illetékességét a köztársasági alkotmány határozza meg. Jugoszlávia Alkotmányvédő Bíróságának alapvető illetékessége, hogy eldöntse: összhangban vannak-e a törvények Jugoszlávia Alkotmányával, összhangban vannake a köztársasági törvények a szövetségi törvényekkel, valamint azt is, hogy más előírások és általános rendelkezések összhangban vannak-e Jugoszlávia Alkotmányával és a szövetségi törvényekkel; dönt a Szövetség és a köztársaságok, a köztársaságok és más társadalmi-politikai közösségek közötti jogokról és kötelességekről való perekben, ha ilyen perek eldöntésére a törvény nem irányozza elő rendes bíróság illetékességét; végül határoz a bíróságok és a szövetségi szervek közötti, továbbá a különböző köztársaságok területéről való bíróságok és más állami szervek közötti illetékességi összeütközésekben. (231. szakasz). Jugoszlávia Alkotmányvédő Bírósága nem dönt közvetlenül arról, hogy a köztársasági alkotmányok összhangban vannak-e Jugoszlávia Alkotmányával. Ez a bíróság csak arra van felhatalmazva, hogy saját kezdeményezésére, vagy a Szövetségi és köztársasági szkupstina felszólítására ezeknek a testületeknek véleményt mondjon a köztársasági alkotmány és Jugoszlávia Alkotmánya közötti ellentétes kérdésekről. Holnapi számunkban: JUGOSZLÁVIA ALKOTMÁNYVÉDŐ BÍRÓSÁGA.