Magyar Szó, 1963. február (20. évfolyam, 30-57. szám)

1963-02-01 / 30. szám

EltÖtT. FASIZMUSRA - SZABADSÁG A NÉPNEK! XX. évf. 30. (5628.) szám Péntek,­­ 1963. február 1. Hazatért Algériából a jugoszláv orvosok első csoportja Algírból jelenti a Tanjug. Tegnap visszautazott Ju­goszláviába azoknak a jugo­szláv orvosoknak a csoportja, amely hat hónapig tevékeny­kedett Algériában. Elutazá­suk előtt átadták az algériai egészségügyi minisztérium­nak ajándékukat: nagy meny­nyiségű jugoszláv gyógyszert és sebészeti felszerelést. Idő­közben Belgrádból már el­utazott a jugoszláv orvosok második csoportja, amely szintén hat hónapig fog Al­gériában tartózkodni. Az Al Saab című algériai lap hosszú cikkben számol be a jugoszláv egészségügyi szakértők algériai tevékeny­ségéről. „A jugoszláv orvo­sok fél év alatt nagy mun­kát végeztek, sok algériait gyógyítottak ki. Azelőtt ne­héz körülmények között dol­goztak az orvosok, gyakran nem volt elég gyógyszerük, és a betegek sokszor nem részesültek szakszerű keze­lésben. A jugoszláv orvosok nagy emberszeretetükről tet­tek tanúságot, és eleget tet­tek kitűzött feladataiknak” — írja a lap. A világűr nem hadicélokra való mondotta Dean Rusk Washingtonból jelenti az AFP. Egy Washington melletti világűrkutató intézet ötéves fennállása alkalmából tar­tott ünnepségen Dean Rusk amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egye­sült Államok csak akkor küld embereket a világűr­be, ha teljesen biztos a vál­lalkozás sikere. Az ENSZ Alapokmánya elveivel és a nemzetközi jogszabályokkal összhangban a világűr mindenkié. A Föl­dön érvényes jogszabályokat bizonyos módosítással a vi­lágűri vonatkozású kérdé­sekben is alkalmazni kell. A nézeteltéréseket békés úton kell rendezni és meg kell tiltani a tömegpusztító fegy­verek szállítását a világűrbe — mondta Rush. Ara so dinar A szocializmus építéséhez feltétlenül békére van szükség Minden lehetőség megvan a jugoszláv-bolgár kapcsolatok továbbfejlesztéséhez Encso Sztajkov és Djuro Pucar pohárköszöntője Szófiából jelenti a Tanjug.­­ Tegnap délelőtt folytatód­tak a tárgyalások a Szocialis­ta Szövetség küldöttsége és az Otecsesztveni Front képvi­selői között. Jugoszláv rész­ről megbeszéléseken részt vett Djuro Pucar, a Szocialis­ta Szövetség küldöttségének vezetője és a küldöttség tag­jai, bolgár részről Encso Sztajkov, az Otecsesztveni Front Nemzeti Tanácsának elnöke, és az Otecsesztveni Front Végrehajtó Bizottságá- I nak tagjai. Djuro Pucar be­szélt a bulgáriai körúton lá­tottakról és rámutatott, hogy fokozni kell a kölcsönös meg­ismerés elmélyítése érdeké­ben a két ország tömegszer­vezetei közötti együttműkö­dést. Predrag Ajtic, hazánk szó­fiai nagykövete tegnap este fogadást rendezett a Szocialis­ta Szövetség küldöttsége tisz­teletére, amely ma visszatér Belgrádba. Encso Sztajkov tegnapelőtt díszvacsorát rendezett a ju­goszláv küldöttség tiszteleté­re, amelyen részt vettek Bul­gária­ társadalmi és politikai szervezeteinek képviselői és az Otecsesztveni Front veze­tőségének tagjai. A vacsorán részt vett Predrag Ajtic, ha­zánk szófiai nagykövete is. Encso Sztajkov, az Ote­csesztveni Front nemzeti ta­nácsának elnöke pohárköszön­tőjében kiemelte, hogy a ju­goszláv küldöttség akkor lá­togatott el Bulgáriába, ami­kor a két ország közötti vi­szonyok szakadatlanul javul­nak. Hangsúlyozta, hogy mindezt bizonyítja a gazda­sági kapcsolatok bővítése is. Hozzáfűzte, hogy Todor Zsiv­kovnak, a Bolgár Népköztár­saság minisztertanácsa elnö­kének, a Bolgár Kommunista Párt első titkárának találkozó­ja Josip Broz Tito köztársa­sági elnökkel, a Jugoszláv Kommunista Szövetség főtit­kárával Belgrádban jelentős lépés a két ország viszonyá­ban. Sztajkov kijelentette, hogy minden lehetőség meg­van arra, hogy Jugoszlávia és Bulgária közötti kapcsolat még jobban elmélyüljön. A Szocialista Szövetség és az Otecsesztveni Front — mint a két ország legtömegesebb politikai szervezete —, nagy­ban hozzájárulhat a két nép közeledéséhez — mondta En­cso Sztajkov. Djuro Pucar, a pohárkö­szöntője kijelentette, a Szo­cialista Szövetség bulgáriai látogatásának az a célja, hogy sikeresen fejlessze a két szom­szédos ország népeinek bará­ti viszonyát, és az Otecseszt­veni Front valamint a Szoci­alista Szövetség közötti bará­ti kapcsolatot. Djuro Pucar, a bolgár népnek a szocializ­mus építése terén elért sike­reiről is beszélt, és annak a meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy ezek a sikerek­­ — valamint a többi szocialis­­­ta ország sikerei — nagyobb erőt adnak a szocializmusnak és hozzájárulnak az új társa­dalmi rendszer térhódításá­hoz. Hozzáfűzte, hogy a szo­­­­cializmus építéséhez szüksé­­­­ges feltétlenül a béke meg­őrzése és hangsúlyozta az aktív békés koegzisztencia al­kalmazását a nemzetközi kér­désekben, mert csak ilyen módon lehet elkerülni a há­borút. Pohárköszöntője folytatásá­ban Djuro Pucar megállapí­totta, hogy Jugoszlávia és Bul­gária nézetei azonosak vagy majdnem azonosak a nemzet­közi kérdésekben. Ez lehető­vé teszi a Szocialista Szövet­ség és az Otecsesztveni Front közötti együttműködést a vi­­ilágbékéért folytatott harc­ban. Ezután ismertette a szo­cializmus építésének sikereit Jugoszláviában. A jugoszláv dolgozók erőfeszítésével és a Kommunista Szövetség veze­tő szerepével Jugoszlávia fej­lett ipari országgá alakul át. Az elmúlt néhány év alatt Jugoszláviában megteremtet­ték a szocializmus anyagi a­­lapját, és biztosították a szo­cialista társadalmi viszonyok továbbfejlődését, amiben je­lentős szerepet játszott a Szo­cialista Szövetség is. Djuro Pucar ezután annak a meg­győződésének adott kifeje­zést, hogy a kölcsönös megis­mérés és a jugoszláv és bol­gár társadalmi-politikai szer­vezetek tapasztalatcseréje hasznosan hozzájárulhat a szocializmus kiépítéséhez Bul­gáriában és Jugoszláviában egyaránt. A Szocialista Szövetség küldöttsége, amely Djuro Pucar vezetésével Bulgáriában tar­tózkodik, látogatást tett Todor Zsivkovnál, a Bolgár Kommunista Párt első titkárá­nál és átadta neki a Szocialista Szövetség ajándékát A nemzetközi feszültség csök­kentése érdekében meg kell kötni a német békeszerződést - hangsúlyozta Hruscsov szovjet miniszterelnök Berlinből jelenti a TASZSZ. Hruscsov szovjet miniszter­elnök kijelentette, hogy a Ka­rib-tengeri válság megoldása nem jelenti azt, hogy hason­ló véleménykülönbségek nem akadhatnak a világ többi tá­jain. Szerinte a vitás kérdé­sek kiéleződésének elkerülé­se érdekében ki kell venni a problémák gyökerét, többek között fel kell számolni a má­sodik világháború maradvá­nyait Európában. A szovjet kormány — mondta Hrus­csov — több ízben rámutatott arra, hogy a nemzetközi fe­szültség csökkentése érdeké­ben alá kell írni a német bé­keszerződést, amellyel meg­oldódna Nyugat-Berlin kérdé­se is. A szovjet miniszterelnök javasolta a nyugat-berlini helyzet rendezését és a meg­szálló hatalmak által történő ellenőrzés megszüntetését. Hozzáfűzte, hogy a Szovjet­uniónak az a kívánsága, hogy Nyugat-Berlin lakossága va­lamint az egész Németország lakossága békében éljen, ápol­ja a kereskedelmi és kulturá­lis kapcsolatokat. Hruscsov miniszterelnök be­szédében utalt a nyugat-ber­lini szenátus nyomására is Brandtra, hogy ne találkoz­zon a szovjet miniszterelnök­kel, amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja küldött­ségének élén Kelet-Berlinben tartózkodott. Hruscsov re­ményét fejezte ki, hogy a szenátus a jövőben nem fog hasonló álláspontra jutni. A szovjet miniszterelnök ezeket a gondolatokat vetette fel Eliashoz, a német—szov­jet baráti társaság nyuget-ber­lini elnökéhez intézett leve­lében. Hruscsov ezzel a le­véllel válaszolt Eliasnak egy régebbi üzenetére, amelyben elismerte a szovjet kormány békés politikáját, amellyel megoldotta a kubai válságot. Elias értesítette a szovjet mi­niszterelnököt, hogy Kelet- Berlinben tartott kongresszu­si beszéde hozzá fog járulni ahhoz, hogy Nyugat-Berlin lakosságának egy része rájöj­jön a Szovjetunióval való bé­kés koegzisztencia és baráti kapcsolatok ápolásának fon­tosságára. Kohler megérkezett­­ az USA-ba New Yorkból jelenti a Reu­ter. Foy Kohler, az Egyesült Államok moszkvai nagyköve­te visszaérkezett New York­ba, hogy megbeszéléseket foly­tasson az amerikai külügymi­nisztérium­ban. Az amerikai nagykövet szokásos tanácsko­zásra utazott az Egyesült Ál­lamokba. Megérkezése után cáfolta a­­zokat a híreket, hogy Hrus­csov szovjet miniszterelnök személyes üzenetét viszi Ken­nedy elnöknek. Egyes washingtoni körök az atomkísérletek betiltása ellen vannak - állítja a moszkvai rádió Moszkvából jelenti a TASZSZ. A moszkvai rádió a Wa­shingtonban folyó háromha­talmi atomtárgyalásokról szó­ló kommentárjában rámutat az amerikai sajtóban megje­lenő írásokra, amelyek kétel­kednek a tárgyalások sikeré­ben. Az ilyen hírek — mond­ja a moszkvai rádió hírma­gyarázója — azt jelentik, hogy egyes washingtoni kö­rök — különösen a Republiká­nus Párt tagjai nem adták fel azt a reményt, hogy bi­zonyos formában meggátolják az atomkísérletek betiltásával foglalkozó háromhatalmi tár­gyalások sikerét. Macmillan élesen bírálta a francia politikát, de megértéssel fogadta a nemzeti atomerő tervét A brit miniszterelnök két beszéde a brüsszeli kudarcról Londonból jelenti a Reu­ter. Macmillan angol minisz­terelnök tegnapelőtt este mondott rádióbeszédében ki­jelentette, hogy „az, ami az utóbbi hetekben történt, megmutatta, hogy nagy elté­rés van Nagy-Britannia és barátainak felfogása között. Sajnálattal kell megállapíta­nom, hogy Franciaország — legalábbis a mai francia kor­mány — hátrafelé és nem előre néz”. Az angol miniszterelnök é­­lesen bírálta a brüsszeli tár­gyalások kudarcát előidéző francia politikát. Szerinte „a tárgyalások nem azért fe­­neklettek meg, mert úgy lát­szott, hogy nem lesznek e­­redményesek, hanem éppen ellenkezőleg azért, mert úgy látszott, hogy sikerrel vég­ződnek”. Majd mindjárt hoz­zátette „Franciaország úgy látszik, azt hiszi, hogy egyet­lenegy ország dominálhat Európa fölött, vagy pedig, hogy Európát barátok és szö­vetségesek nélkül is igazgat­ni lehet”. A brit politika olyan euró­pai piacot akart létrehozni , amely olyan erős lett volna , mint a Szovjetunió és az USA. Megjegyezte, hogy kor­mányának nincs kész terve az új körülmények között, de nem igyekszik majd bosszút állni, hanem ehelyett építő jellegű álláspontra kíván he­lyezkedni. Jövendőbeli poli­tikájának végleges kialakítá­sa előtt tanácskozik majd a Brit Nemzetközösség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjaival. Alsóházi beszédében pedig beszámolt arról, hogy Nagy- Britannia lemondott a Sky­­bolt-rakátékról és elfogadta a Polaris-rakétákkal felsze­relt atomhajtású tengeralatt­járókat. Síkraszállt az önálló angol atomhaderő mellett azzal­ a megindokolással, hogy Nagy-Britannia nem a­­kar csatlós lenni, hanem az USA szövetségese. Megértés­sel nyilatkozott arról, hogy Franciaország mint nagyha­talom szintén önálló atom­haderőre akar szert tenni, de — tette hozzá — „remé­lem, hogy Franciaország meg­érti, ez az erő nemcsak jo­got jelent, hanem kötele­zettségekkel is jár”. Nagy-Britannia­­ alkalmazkodni akar­­ az új körülményekhez Londonból jelenti a Tan­jug. Macmillan beszédéből és a brüsszeli kudarccal kap.­(Folytatása az 5. oldalon) ШШ11ЛШ

Next