Magyar Szó, 1963. február (20. évfolyam, 30-57. szám)
1963-02-01 / 30. szám
.coMM Önfeláldozó harc a lángok ellen Beszámoló a Novi Sad-i járás Tűzoltó Szövetségének értekezletéről Amióta beköszöntött a sarkvidéki tél, országszerte egymást követik a nagy tüzek: Novi Sadon, Palánkon, Zentán, Belgrádiban, Szarajevóban áruházak, gyárak, raktárak, középületek senyvedtek el a lángokban, vagy milliós károkat szenvedtek. Egyesek már tudatos kártevésre, gyújtogatásra gondoltak. Azt rebesgették, hogy nem lehet a véletlen műve ez a sok tűzvész. Mások meg arra célozgattak, hogy egyesek talán így akarják eltüntetni felelőtlen sáfárkodásaik nyomait, vagy a napfényre került leltárhiányt. Nem tagadható, hogy a tűzvész oka gyújtogatás is lehet, de ez sokkal ritkábban fordul elő, mint gondolnánk. A Novi Sad-i járásban tavaly 215 tűz ütött ki, és ebből csak 13 volt gyújtogatás. Hetvenkilenc esetben gondatlanság, 42 esetben az építkezés hibái, a tűzvédelmi rendelkezések elhanyagolása, 16 esetben rövidzárlat, 25 esetben pedig játszadozó gyerekek okozták a bajt. Az okok között különben megtalálhatjuk a mozdonyból kipattanó szikrát, a villámcsapást, öngyulladást, robbanást is. Az illetékesek szerint a mostani sorozatos tűzesetek szoros kapcsolatban állnak a hideg időjárással, noha azt gondolhatnánk, hogy a szokatlanul kemény tél, a vastag hótakaró megakadályozza a bajt. A kegyetlen tél miatt ugyanis mindenki teljes erővel fűt, a kémények áttüzesednek, és így még a tetőszerkezet távolabbi gerendái is lángra lobbanhatnak. Sokan felügyelet nélkül hagyják a szénnel tömött, áttüzesedett kályhákat, és ilyenkor egyetlen kipattanó szikra is veszedelmet zúdíthat rájuk. Sok bajt okoznak a villanykályhák is. Nem mindenki gondoskodott idejében tüzelőről, és most árammal, villamos fűtőtesttel melegíti lakását. S még akkor sem kapcsolja ki az áramot, ha eltávozik hazulról, hogy meleg szoba várja. Mondanunk sem kell, hogy ez tűzvédelmi szempontból milyen veszélyeket rejteget magában. A befagyott vízvezetéket gyakran forrasztólámpával olvasztják ki. Mivel a vízvezeték csöveit rendszerint kenderkóccal, gyúlékony anyagokkal szigetelik, az áttüzesedett cső könnyen tüzet idézhet elő. Ezért a mostani hideg időjárás alatt fokozott elővigyázatossággal fűtsünk, távozáskor ne hagyjunk lakásunkban parázzsal teli kályhát, bekapcsolt fűtőtestet, gondosan tartsuk be a tűzvédelmi rendszabályokat. A Novi Sad-i járási Tűzoltó Szövetség csütörtöki ülésén a felszólalók főként a megelőző tűzvédelem problémáival, a tűzrendészeti előírások, rendszabályok népszerűsítésével, az önkéntes és hivatásos tűzoltók önfeláldozó tevékenységének támogatásával, továbbfejlesztésével, a felszerelés kiegészítéséhez szükséges anyagi eszközök előteremtésével foglalkoztak. Spasoje Grahovac titkári beszámolójában több kedvező adatot sorolt fel: a járás területén tavaly 126 tűzoltótestület működött 451 tűzoltóaltiszt és 73 tiszt vezetése alatt. A gyárakban, és intézményekben megrendezett tűzoltó tanfolyamokon több mint 17 000 dolgozó vett részt, megtanulta a kézi tűzoltókészülékek használatát, és felkészült arra, hogy szükség esetén közbelépjen, elejét vegye a veszedelemnek. Az önkéntes és hivatásos tűzoltókra és a vállalatok kiképzett dolgozóira váró feladat nagyságát néhány adattal szemléltetjük. A járás területén 192 mezőgazdasági birtok, 117 000 hektár szántóföld, csaknem 3000 traktor, 520 kombájn, 270 cséplőgép, 132 iparvállalat és 142 000 háztartás van. Mineden gyárban, birtokon, lakásban, a szántóföld minden talpalatnyi területén sok-sok veszélyes tűzgóc lappang. Idejekorán fel kell készülni tehát a pusztító lángok megfékezésére. Biztató jel, hogy a tavalyi cséplés idején nem volt egyetlen tűz sem, egyetlen szem gabona sem pusztult el. 1961-ben 355 tűzesetet vettek nyilvántartásba több mint 106 millió dináros kárral, tavaly csak 215 tűz volt, mindössze 64 milliós kárral. Ez is azt bizonyítja, hogy tűzvédelmi szolgálatunk rohamosan javul, az önkéntes, és hivatásos tűzoltók, a lakosság önfeláldozóan veszi fel a harcot a pusztító veszedelemmel, egyre jobban betartja a tűzvédelmi rendszabályokat. Az elmúlt évben több mint 177 miliót költöttünk tűzvédelmi szolgálatunk fejlesztésére. Tűzoltóink sok új készenléti kocsit, motoros fecskendőt, vegyi oltóberendezést kaptak. Az önkéntes testületek munkáját azonban erősen gátolja, hogy sok vállalat, birtok nem akarja befizetni az egészen elenyésző tűzvédelmi hozzájárulást, és csak akkor tér magához, amikor rászakad a baj. Előfordul az is, hogy a vállalatok nem folyósítják dolgozóik fizetését, ha mint önkéntes tűzoltókat — munkaidejük alatt szólította őket a kötelesség. Sajnálatos, hogy még mindig vannak olyan vállalatok, ahol nem tanúsítanak elég megértést a közösség létfontosságú érdekei iránt. A tűz megakadályozásához, a veszedelem elleni küzdelemhez szakadatlan éberségre, állandó készültségi állapotra van szükség. A járási értekezlet felszólalói ezért javasolták, hogy a megelőző tűzvédelem és az önkéntes tűzoltók munkájának elősegítésére az üzemekben, a gyárakban, iskolákban fokozni kell a felvilágosító tevékenységet, és ehhez a munkához segítséget kell kérni a Szocialista Szövetségtől, a Kommunista Szövetségtől, és a többi társadalmi szervezettől is. Mindnyájunk érdeke, hogy lakásunkat, vállalatunkat, munkahelyünket megvédjük a lángoktól, a pusztulástól és támogassuk a tűzoltók életveszélyes, önfeláldozó munkáját. J. M. NAGY EREDMÉNYEK A TÁRSASTERMELÉSBEN A Köztársasági Szövetkezeti Szövetség igazgató bizottságának ülése A Szerb Népköztársaságban a magántermelők a szövetkezetekkel társastermelésben 440 000 hektár búzát vetettek el az ősszel. Ez a terület körülbelül fele a magántermelők összbúzavetésének. Társastermelésben tehát az ősszel 70 százalékkal nagyobb területet vetettek be búzával a tervezettnél, körülbelül 290 000 hektárral többet, mint az előző évben- A fentieket a Köztársasági Szövetkezeti Szövetség igazgató bizottságának napokban tartott bővített ülésén állapították meg. Jelentősen megnövekedett a műtrágyahasználat is, a magántermelők földjén. A földművesszövetkezetek az ősszel több mint 12 000 vagon műtrágyát adtak el a magántermelőknek, kétszer annyit, mint 1961-ben. A társastermelők átlag 480 kiló műtrágyát szórtak egy-egy hektár búzavetésre. Ezekből az adatokból ítélve megállapították azonban, hogy a társastermelésben megmunkált földeken a társadalmi eszközök befektetése nincs mindig arányban a termelési eredményekkel. Igen sok földművesszövetkezet például mindeddig nem irányozta elő a társastermelők földjén kitermelt piaci fölöslegek felvásárlását, s javasolják, hogy az aratásig pótolják ezt a mulasztást. Az ülésen többek között megállapították, hogy a kukoricatermesztésre szánt területek 70 százalékára kötöttek társastermelési szerződést. A cukorrépatermesztésre kötött szerződések aránya valamivel jobb, a napraforgó lekötése azonban sok helyen elég gyengén halad. Felhívják a szövetkezetek figyelmét, hogy az utóbbira nagyobb gondot fordítsanak. (Tanjug) Bővítik a becsei öntözőcsatornahálózatot A MEZŐGAZDASÁGI SZERVEZETEK IDEI TERVE Habár a tél még mindig tart, a becsei mezőgazdasági szervezetek már készülődnek a tavaszi munkákra. Különösen jelentős lépéseket tettek az öntözőhálózat további építésére. A napokban a földművesszövetkezetek és a Bratstvo-Jedinstvo Mezőgazdasági Kombinát megbeszélést tartott a Járási Gazdasági Kamara mezőgazdasági szakosztályának képviselőivel. Itt többek között megtudtuk, hogy a járás területén az idén 23 000 hektár területen tervezik az öntözőcsatorna-hálózat építését. Ez az elképzelés azonban csak úgy valósítható meg, ha a mezőgazdasági szervezetek magukévá teszik a programot, és kiküszöbölik a múlt évi gyengeségeket. Éspedig: 1962-ben azért nem valósult meg a terv, mert a mezőgazdasági szervezetek a vállalt feladatokat nem fejezték be. Úgyszólván visszaléptek a tervezett területek öntözésétől. Bácson az előirányzott munkálatok 57 százalékát nem végezték el, Palánkon 4, Verbászon 9, Titelen 26, Újvidéken 12, Becsén pedig 50 százalékát. Azt is megállapították, hogy egyes szervezetek nagyobb területet tudnának öntözni, mint amit terveztek. Különösen keveset tesznek a földművesszövetkezetek, habár megvannak a feltételek az öntözőhálózat építésére a földművesek parcelláin is. Általában a múlt évben lassan haladt az öntöző csatornahálózat építése. Későn fogtak az előkészítő munkálatokhoz, a gépeket nem szerezték be idejében. Ezért a Járási Gazdasági Kamara már most januárban és februárban mozgósítja a mezőgazdasági szervezeteket. Év elején kéri a pontos tervet, hány agregátra van szükség, milyen munkaerővel rendelkeznek a mezőgazdasági szervezetek, van-e szakképzett káderük stb. A tárgyalásokon, leszögezték, hogy a becses kommuna 2263 hektár öntözését vállalhatja magára az idén. A munka oroszlánrészét a Bratstvo- Jedinstvo végzi el. 1733 hektárt, azaz 967 hektárral nagyobb területet öntöz az idén, mint tavaly. A csatornahálózatot bővítik a Nagy Réten, a Beljanski mocsaraknál és a Gradistei Réten. A Becsei Földművesszövetkezet 100 hektár öntözését tervezi, 50 hektárral többet, mint tavaly. A Bácsföldvári Fölművesszövetkezet 80 hektáron öntöz majd, a becsei Bratstvo-Jedinstvo Termelőszövetkezet pedig 240 hektáron. Péterréve 110 hektárt jelentett be. Az öntözésen dolgozó munkásoknak nincs megfelelő képzettsége. A legtöbb mezőgazdasági szervezetben a munkát eddig traktoristák végezték, vagy alacsony szakképzettségű munkások. Az idén ezen is javítani kell. A Bratstvo-Jedinstvo Mezőgazdasági Kombinát helyi jellegű szemináriumot szervez, azonkívül a legjobb munkásokat tíznapos kiképzésre küldik. A szükséges agregátokat megrendelték, s amint jobbra fordul az idő, megkezdik a munkálatokat. P a MAGYAR? SZÓ Péntek, 1963. február 1. ) A mai követelményeknek megfelelően Tanácskozás az eszmei és politikai munkáról Az eszmei és politikai munkírozta a Kommunista Szövetka időszerű kérdéseiről társég helyét és feladatait a tegyültek tegnap a Kommunista Szövetség Novi Sad-i járási vezetőségében tartott tanácskozáson. Az eszmei bizottság tagjain kívül ott voltak a községi bizottságok elnökei és néhány kulturális intézmény képviselői is. Dusan Dragincic elmondta, hogy az elmúlt évben az eszmei és politikai élet igen gazdag volt eseményekben. Tito elnök beszédei, a Központi Vezetőség plénumai, az alkotmánytervezet és még több más esemény adott különös hangsúlyt az eszmei és politikai munkának. Mindez kedvező légkört teremtett, jelentősen megnövelte az érdeklődést, és megkönnyítette a szervezők munkáját is. A szervezetek eszmei és politikai munkájában elért jelentős eredmények mellett azonban komoly fogyatékosságok is jelentkeztek. Néha például még hiányzik a kezdeményezés és az előadások sem mentesek mindig az általánosságoktól. Pedig öt-hat évig például nem lehet általánosságban a kommunális rendszerről beszélni. A konkrét helyzet, a körülmények és környezet adta lehetőségekből kell kiindulni. Ebből a nézetből következik az is, hogy a szervezet nem zárkózhat be teljesen, már a III. Plénuim megható megek toborzásában, különösen a fejlettebb környezetben, az eszmei politikai munka egyes formái ma már túl kell hogy lépjék a szervezeti kereteket. Ez a jelleg még inkább fokozza a Kommunista Szövetség tagjainak felelősségét, a szervezeti nyíltság, a vita szélesebb területekre való terelése még nagyobb fokú felkészültséget és eszmei képzettséget követel tőlük. Az eszmei politikai munka formái is gazdagodtak az utóbbi években .Az előadások színvonalának emelkedése, folytonosságuk biztosítása évről évre észrevehetőbb. A szemináriumok számával is elégedettek lehetünk, fontos azonban, hogy a hallgatókat érdeklődési körük szerint tömörítsük. Csak így a megszokott sablonoktól megszabadulva lehetnek igazán hasznosaik. Az esti politikai iskolák is túljutottak a kezdeti nehézségeken, a könyvtárak, előadók biztosítása ma már sehol sem okoz gondot. Ebbe a rendszerbe tartoznak még a fejlett hálózattal rendelkező munkás- és népegyetemek, a tribünök és különféle katedrák. A bevezető után Vukasin Keselj a kommunisták előtt álló feladatokról beszélt, elsősorban kulturális életünk időszerű kérdéseinek letisztázásában. Hangoztatta, hogy a kommunisták nem lehetnek közömbösek, állást kell foglalniuk a kultúréletünkben jelentkező jelenségiek iránt. A vitában többek között elmondották, hogy vannak még kultúregyesületek, amelyek vezetőségében egyetlen kommunista sincs, s nem nehéz megállapítani, milyen ferdeségek jelentkezhetnek egy-egy ilyen egyesület munkaprogramjának meghatározásakor. Szó volt a vitában a tanítók és tanárok sokszor hiányos eszmei képzéséből adódó fogyatékosságokról és az iskolákban dolgozó kommunisták előtt álló feladatokról. Felvetődött a művészet és közönség viszonyának kérdése is. Gyakorlatunk bizonyítja, hogy a polgárok nagyobb számának kell lehetővé tenni a művészettel való érintkezést, azonban itt ss óvakodnunk kell az egyoldalú és elhamarkodott leegyszerűsítésektől, mint a többi bonyolulttisztázatlan kérdést, ezt is elsősorban széles körű viták útján kell megoldani. Tito elnöknek az ifjúsági kongresszuson elmondott beszéde nagy visszhangot váltott ki a művészek és kulturális munkások között. A kommunisták sem várják felkészületlenül az alakuló helyzetet, rajtuk is múlik, az ő aktív viszonyuktól se függ, mennyire terelődnek most, minél kevesebb szélsőséggel, a kívánt mederbe a viták. A művészi szabadság kérdésétől az esti politikai iskolák szervezeti formájáig felvetődött kérdéscsoportok bizonyítják, hogy az eszmei politikai munka terén a községi vezetőségek, az alapszervezetek és a különféle kultúrintézmények előtt nagy feladatok állnak. Ezeknek a megoldása megköveteli, hogy az eszmei nevelés és az ezen a téren jelentkező feladatok megvalósítása ne szorítkozzon egykét tanfolyam vagy előadás megszervezésére, tevékenységeinkben ez állandóan jelen legyen, a gyakorlati munkában éppúgy, mint intézményes formáin keresztül. így érhetjük el azt is, hogy az eszmei munka programja ne maradjon le az események mögött, hanem állandóan felfrissüljön az időszerű kérdésekkel. (bra) Meglepetés Unottan kászálódott ki az ágyból. Ásítást nyomott el. Mindennap ugyanaz... Itatni, takarmányt vetni a jószág elé... Most, hogy az embert a hideg beszorította a tanya udvarába, pláne egyhangú az élet. Lassan öltözködött, majd kilépett az udvarra. Ott a nyakába zúduló hideg egy kicsit elevenebbé tette. Fogta hát a vödröt és a kúthoz ment. Nagy robajjal zúdult le a vödör, várta, hogy csobbanjon. A csobbanás azonban elmaradt. Nem akart hinni a fülének, ezért a kút fölé hajolt, belekémlelt a sötétbe, ám hiába nézett le, mert nem látta a víz csillogását, helyette a sárga homok lapult a kút fenekén. — Nincs víz! Ez aztán meglepetés. Egy ideig csak állt nektdőlve a kútrovásnak, tűnődött az okon. Nem tudott magyarázatot találni. Az is meglepetés lenne számára, ha valaki — mondjuk — elkötné a lovát, de erre magyarázatot találna, a vizet azonban senki sem lophatja el, meg minek is neki, mindenütt van belőle elég. Azon a reggelen nemcsak ezt a szécsányi földművest érte ilyen meglepetés, hanem a Versec környéki tanyaiakat is. Ott hamarjában össze is dugták a fejüket a tanyaiak és a falubeliek, és akkor eszébe jutott valakinek, hogy a Duna-Tisza-Duna apasztotta ki a kutakat. Az ásatások ugyan messzebb folytak, de ki tudja, hol végződnek a vízerek. Ennek az embernek valóban igaza volt, mert a Duna-Tisza-Duna ásásakor egyes helyeken a közelben kiapadtak a kutak, a víz szintje lejjebb húzódott. . Ezen könnyen segítettek a tanyaiak, öt-hat méterrel lejjebb ástak, és azóta van víz elég. Egyeseknek azonban eszükbe jutott, hogy a kútmélyítés árát bevasallják a Duna-Tisza-Duna vállalaton. Pert indítottak ellene. A vita még mindig tart, a csatornabeliek ugyanis azt állítják, hogy mihelyt a csatornában megállapodik a víz, a kutakba is újra visszatér. — Igen ám — mondják a környékbeliek —, de az embernek és a jószágnak addig is kell víz... — Minek ebből olyan nagy zajt csapni — válaszolják a csatorna szakemberei. Mert ezután tisztább és mélyebb vizük lesz a kútban az is valami. Az ügy nem tudjuk, hogy végződik, de ugyebár nem lehet azt mondani, hogy a tanyai élet egyhangú és unalmas, és ott semmilyen meglepetés nem érheti az embert . PE.