Magyar Szó, 1963. október (20. évfolyam, 270-300. szám)
1963-10-01 / 270. szám
Kedd, 1963. October 1. » A szkopjeiaknak jobban kell Szokolai István a kikindai öntöde munkása százezer dinárt jegyzett Szokolai István, a kikindai öntöde villanyszerelőjét otthon találtuk, éppen galambjait etette. Nagyon szép postagalambjai vannak. A közelmúltban öt darab Gyevgyeliától Kikindáig, majd Kikindától Karlovácig repült. Szokolai a kölcsön jegyzés első napján százezer dinárt ajánlott fel, és készpénzben be is fizette. Felesége még, aki tisztviselő, harmincezer dinárt íratott fel. A házaspár havi keresete 53 000 dinár. Szkopje lakossága megsegítésére adott százezer dinár megtakarított pénzük volt . Nagyon megrendített a földrengés híre. A háború alatt ugyanis láttam több romba dőlt várost. Tudom, mit jelent máról holnapra nincstelennek és fedél nélkül maradni. Feleségemmel ezért úgy döntöttünk, hogy a pénz ne feküdjön itthon, mert Szkopje lakosságának jobban kell. " Szokolai István kedvenc postagalambjával. Megtakarított pénzemet adom Gladis Stevan, a kikindai öntöde üzemvezetője 150 ezer dinárt ajánlott fel Gladis Stevan, a kikindai öntöde géposztályának vezetője 150 000 dinár kölcsönt jegyzett. — A földrengés híre engem is mélyen megrendített. Amikor kiírták a népkölcsönt, feleségemmel megbeszéltük, hogy megtakarított pénzünk egy részét , 150 000 dinárt kiveszünk a bankiból, és Szkopje lakosságának megsegítésére adjuk. Gladis Stevan havi keresete 52 000 dinár, felesége nem dolgozik, két gyermekük van. GYÁR SZÓ TIZENÖT ÉS 1—■ . Milli Aki az el sőT napon A Szövetségi Költ., mnjegyzés. Bizottság adatai szerint vasárnap délelőtt 10 óráig az országban 15 541 499 000 dinár népkölcsönt jegyeztek. 1 723 685 munkás és tisztviselő 12,2 milliárd, 917 munkaszervezet és társadalmipolitikai közösség pedig körülbelül 1,3 milliárdot. Vasárnap délelőtt 10 óráig köztársaságok szerint az alábbi összegeket jegyezték: Bosznia-Hercegovinában 1 715 146 000, Crna Gorában 352 748 000, Horvátországban 3 515 572 000, Macedóniában 2 732 813 000, Szlovéniában 2 479 878 000 és Szerbiában 4 745 342 000 dinárt. (Tanjug) Negyedmilliós kölcsönt jegyzett Trpevski Svetislav pékmester Trpevski Svetislav már a 40 felé közeledik. Novi Becejen mindenki Slavenak ismeri a pékmestert. Szorgalmas, kenyérkereső dolgozó, öt serdülő gyermek apja. Macedóniában, Kicsevo környéki kis faluban született és 1956-ban telepedett le a Tisza menti városkában. Ott, ahol hajdanában nagyapja is élt. A népkölcsönjegyzést becsületbeli dolognak tekinti, s további költségvetéséből minden fölös pénzt elvont, hogy segítse földijeit. A kölcsönjegyzésekor 240 000 dinárt adott. Az egész világ egyként sietett segítségére a szerencsétlenül járt szkopjeiaknak — mondotta Slarmester. — Nekünk jugoszlávoknak magától értetődően mindent meg kell tennünk, hogy a romba dőlt város ismét felépüljön, és a hajléktalanok ismét érezhessék a családi tűzhely melegét. Én macedón származású vagyok, de nem ez a lényeg, és nem ez az indíték, mert a testvériség érzése jóbanrosszban összeköt mindanynyiunkat, attól függetlenül, melyik köztársaságban születtünk. Többet szerettem volna adni, de sajnos nem tehetem. Házam alapos tatarozásra szorul, öt gyermeket nevelek, s beteg lányomat is gyógyíttatnom kell. Novi Becejen többen is jegyeztek 100 000 dináros kölcsönt. Az 50—60 000 dináros kölcsönöknek se szeri se száma. Glavas Trbic Marko földműves 120 000, Kovács István ácsmester 105 000, Busita Imre bognár és Knesli Julianna háziasszony pedig 100—100 000 dinárt adtak. Ezenkívül 60 000 dináros kölcsönt jegyeztek Vrstcak Mihály pék, Bitó Sándor és Simon Sándor kőművesek, Károly Ferenc asztalos és Malisev Bada földműves. 50 000 dináros kölcsönt jegyeztek Neborovski István molnár, Jankovic Pajo szódás, Suvacaren Besko kovács, Stefanov Glisa földműves, Mészáros Mihály bognár, a Djuricin-testvérek, Mita és Nikola földművesek, Pajic Srgoje földműves és Jager József nyugdíjas. S. L. Képzőművészeti pedagógusok tanácskozása Suboticán A felnőttek nevelését is vitatták Kétnapos tanácskozásra gyűltek össze az egész országból a képzőművészeti pedagógusok vasárnap Suboticán, hogy megvitassák az iskolai oktatás és a felnőttképzés képzőművészeti nevelésének kérdéseit. A városháza nagytermében a tanácskozást Balla László, a palicsi képzőművészeti találkozó igazgatója nyitotta meg. Megjelentek a szövetségi képzőművészeti nevelők egyesületének képviselői, a köztársasági képzőművészeti nevelők egyesületeknek küldöttei, az oktatásfejlesztő intézetek, munkásegyetemek, múzeumok, képtárak, kultúregyesületek, intézetek képviselői stb. A tanácskozás teljes ülésén Branko Ruzic a zágrábi képzőművészeti akadémia tanára a képzőművészeti nevelők képzéséről tartott beszámolót, Vera Deleon pedig a munkásegyetemek szerepéről a felnőttek képzőművészeti nevelésében. A két terjedelmes beszámolót kiegészítő beszámolók követték: Radosa felnőttek képzőművészeti nevelés kérdéseiről, Dragoslav Stojanovic-Sip az iparművészeti akadémia első fokának tanulmányi tapasztalatairól, Zoran Petrovic a képzőművészeti akadémia első fokának tanulmányi tapasztalatairól, Bogomil Karlavaris a pedagógiai főiskola képzőművészeti csoportjainak munkájáról, Mihail Berendjija a tanítók szakértelme a képzőművészeti oktatásban címen tartott beszámolót. Az elhangzott előadások alapján az értekezlet két csoportban folytatta a munkát. A káderképzéssel foglalkozó csoport a főbeszámolók alapján dolgozott, a felnőttek képzőművészeti nevelésének csoportjában pedig Stanislav Zivkovic és Alenka Gerlovic a képtárak és múzeumok szerepéről tartott beszámolót a felnőttképzésben. Sojlev Dusko a felnőttképzés és képzőművészet általános kérdéseiről olvasott fel beszámolót. A kétnapos tanácskozáson a pedagógusok a problémák lényegébe hatoltak, és a sok hozzászólás után fölmérték a képzőművészeti élet jelenlegi helyzetét, határozatokat hoztak, mely útmutatásul szolgál az oktatásfejlesztő intézeteknek, valamint a munkásegyetemeknek, kultúrpropaganda központoknak, galériáknak, közművelődési egyesületeknek stb. Az értekezlet végén a résztvevők megtekintettéka palicsi találkozó most záruló második tárlatát. Óvjuk gyermekeinket a közlekedésben Újabb háromhónapos országos közlekedési akció A Szövetségi Közlekedésügyi Tanács még januárban határozatot hozott, hogy a Közlekedési jelek a biztonságos közlekedés tényezői nevű akció után újabb tömeges megmozdulást szervez. Az említett már be is fejeződött, s mától kezdve ez év január 31-ig Óvjuk gyermekeinket a közlekedésben elnevezéssel újabb akció kezdődött. Az akcióra azért van szükség, mert a közlekedési balesetek áldozatainak nagy része gyermek. Vajdaságban például az utóbbi öt évben ez év augusztusával bezárólag 666 esetben gyermeket ért szerencsétlenség. Ezek közül 90 holtan maradt az úttesten, 576 pedig súlyosan vagy könnyebben megsérült. A gyermekek közül 60 gyalogos volt, 21 utas, 7 kerékpáros é® ketten más körülmények között estek áldozatul. A legtöbb esetben a gyermek váratlanul kifutott az úttestre vagy pedig figyelmetlenek, és így történik a baleset Az akció sikeres lebonyoltezúttal is elvárja az érdekelt intézmények, iskolák, szülők hozzájárulását az akció sikeres lebonyolításához. Országszerte, de különösen a nagyobb városokban érezhető a játékterek, gyakorlóterek hiánya, s erről a kommunák nyilván nagyobb pénzügyi befektetések nélkül is gondoskodhatnának. A házitanácsok is sokat tehetnek, hogy a kerítések lebontásával megfelelő helyet biztosítsanak a gyerekeknek, s ne szoruljanak a forgalmas úttestekre. Ha már egyes udvarok nem jelentek meg játéktérnek, az ifjúsági szervezetek esetleg önkéntes munkával segíthetnek a helyzeten. Az akció sikeres lebonyolításához hozzájárulnak majd a motoros egyesületek, a Népi Technika, a biztosító intézetek is. A közlekedési milicisták az említett időszakban ellátogatnak az iskolákba, előadásokat tartanak a közlekedés biztonságáról, a szabályokról, azonkívül ugyancsak az iskolákba versenyeket rendeznek a közlekedési jelvény megszerzésére, pályázatokat írnak közlekedési témájú dálozatok írására, rajzok, festmények készítésére, és különféle szórakoztató jellegű versenyeket szerveznek. Általános érdekről, gyermekeink életének biztonságáról van szó, a belügyi titkárság illetékesei tehát elvárják, hogy a szülőktől kezdődően mindenki bekapcsolódik ebbe a humánus akcióba. Azt. Vajdaságban egynyhányszázötvenmillió dinárt jegyeztek A Tartományi Népkölcsön- Suboticai járás 255 „ jegyzési Bizottság tegnapi Zrenjanini járás 233 ülésén közölték, hogy Vajda- Pancsovai járás 153 „ Ságban a kölcsönjegyzés első Mitrovicai járás. 131 „ öt napján egymilliárd-száz- A Tartományi Kölcsönötvenmillió dinár kölcsönt jegyzési Bizottság megítélése jegyezték. Járások szerint az"szerint a tartományban edalábbi összegeketdig igen jó eredményt értek Novi Sad-i járás 388 millió él a kölcsönjegyzésben. Tíz örökösi ház árát adom Másfélmilliót akar jegyezni Slavko Kockár — Másfélmillió dinárt fogok jegyezni — mondja Slavko Kockar, a kikindai Május 25. Mezőgazdasági Gépgyár lakatosa. Kockár mester a közelmúltban házat örökölt, azt árulja, s mihelyt kézhez kapja a pénzt, másfélmilliót jegyez Szkopje újjáépítésére. — Teljesen átérzem mi az, ha az ember nincstelen, lakástalan. Én is úgyszólván a semmiből kezdtem, de a közösség, meg a gyár segítségével épp a napokban fejeztem be házam építését, s most, amikor örököltem, segíteni akarok Szkopje lakosságán. — Jól ismerem Macedónia fővárosát. 1951-ben ott voltam katona, s legjobb bajtársam Jovan Nikolovszki is ott él. Katonáskodásom alatt nemegyszer tapasztaltam az ottaniak vendégszeretetét. Amikor gépkocsink defektben maradt, készségesen segítettek rajtunk, szívesen láttak bennünket. Enni, inni adtak és lakásukba fogadtak. Később is jártam Szkopjéban, 1959-ben a romba dőlt Macedónia szállóban háltam. — Amikor megkezdődött a kölcsönjegyzés, feleségemmel megegyeztünk, hogy ha kézhez kapjuk a ház árát, másfélmilliót jegyzünk. Jobbról balra Igaz Olga, a gyári kölcsönjegyzési bizottság tagja, Nedarnichi Dimitrije a szakszervezeti csoport elnöke, Slavko Kockar és szerkesztőnk. Módomban van, és segíteni akarok Aleksandar Simić kikindai földműves 150 000 dinárt ajánlott fel Aleksander Simicet nem találtuk otthon, ideiglenesen a födművesszövetkezetben dolgozik — a földvásárlásán, ő szombaton 150 000 dinár kölcsönt jegyzett. — Engem is, mint minden érző embert, mélyen megrendített Szkopje tragédiája. Anyagi helyzetem megengedi, és segíteni akarok, ezért írattam 150 000 dinárt. Úgy vélem, hogy mi, akik most adunk, sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint akiknek adjuk. Jóleső érzés az, ha embertársaimon segíthetek.