Magyar Szó, 1964. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1964-07-01 / 180. szám

te. oldal MAGYAR SZÓ Szívesebben elfogadják más javaslatát A munkamódszert elemezte a tartományi ipari és bányász­szakmai szakszervezet elnöksége A legutóbbi átszervezés óta­­javalt a szakszervezetek mun­kája, de még mindig sok fo­gyatékosság van munkamód­szerükben, s ezt minél előbb fei kell küszöbölni, mert a mai társadalmi-politikai vi­szonyok között egyre na­gyobb a szakszervezet szere­pe, a m­unka­közösség­­ min­den jelentősebb megmozdu­lását a szakszervezetnek kel­lene irányítania. Ez a megállapítás a tarto­mányi ipari és bányász-szak­mai szakszervezet elnökségé­nek tegnapi ülésén hangzott el. Jankó ROMIC elnök be­vezetőjében elmondta, hogy a szakszervezetek és az üze­mi szakcsoportok munkájá­nak nagy fogyatékossága, hogy nincs kellő együttműkö­dés a községi tanácsok és az­­üzemi szakcsoportok, illetve azok végrehajtó bizottságai között. Vannak olyan közsé­gek, ahol csupán 10—12 mun­kaszervezet van, de ezeknek csak felével tart kapcsolatot a községi tanács. Indiján, Ku­dán, Zentán például n­ehézsé­get okoz az együttműködés, mert csak nagy ritkán lehet olyan ülést összehívni, ame­lyen a szakmai szakszerve­zet­ községi bizottságának min­den tagja, vagy nagyobb ré­sze jelen van. Az új munkamódszer ke­resésében a szakcsoport-ve­zetők és a községi bizottsá­gok nem tettek meg mindent. Sajnos, sok helyütt még min­dig az évi szabadság, a télid­­re való beszerzésének megszer­­vezése stb. képezi a szakcso­port munkájának jelentősebb­­­­ részét. Csak kivételesen és igen keveset foglalkozik az elosztással, a tervteljesítés­sel, a munkaszervezéssel. Az értekezleten az a vélemény alakult ki, hogy sok helyütt nincs az embereknek saját véleményük és, szívesebben elfogadják más javaslatát, minthogy ők terjesszenek elő valamit. Ezért jórészt a köz­ségi bizottságok okolhatók, mert nem tartanak fenn rend­szeres kapcsolatot a munka­szervezetekkel. Másrészt egyre gyakrabban hallani olyan véleményt, hogy a szakcsoportok végre­hajtó bizottsága nem tud min­den problémában megfelelő­­ támogatást nyújtani a dolgo­zóknak, ez­ért a munkások nem a szakcsoport végrehaj­­­tó bizottságához, hanem fel­sőbb szakszervezeti fórumok­hoz fordulnak panaszaikkal.­­ Ilyen esetek elemzésekor ki­derül, hogy egyes szakcso­port-vezetők azért nem nyúj­­­a­­anak támogatást a munka-­­­­ közösség tagjainak, mert ezt i­s nem minden esetben nézik­­ jó szemmel a vezető tisztvi-­­­selők.­­ Valahogy az a benyomás,­­ hogy a szakcsoportok végre-­­­hajtó bizottsága készpénznek vett sok mindent, amit a szak­­­szolgálatok állapítanak meg,­­ s nem igyekszik saját véle­­­­ményét kialakítani, az egész­­ munkaközösség bevonásával­­ meghozni a végleges döntést.­­ Mint mondják, nincs arra pél­­­da, hogy valahol a szakcso­­e­­port hatására a munkásön-­­ igazgatási szervek megváltoz­­­tattak volna valamilyen hatá­rozatot. Sokszor úgy tűnik, mintha külön feladatai lenné­nek a szakcsoportnak, és kü­lön a munkástanácsnak — a vállalat általános gazdasági érdeket illetően. Ezt bizonyít­ja egy suboticai példa is, a­­hol egy munkástanács 300 000 dinárt adott a szakcsoportnak hogy használja fel, ahogy tudja! Vajon kié a pénz: a szakcsoporté-e vagy az egész munkaközösségé? Általában sok bírálat hang­zott el a községi tanácsok és a szakcsoportok vezetőségé­nek rovására. Az az egyön­­t­­etű vélemény, hogy a leg­több helyen kevésbé megfe­­­­lelő vagy túlságosan lefoglalt emberek végzik ezeket a te­endőket, és az értekezleteket sem készítik el úgy, hogy a 1­. munkaközösség már előre­­ tudna a legfontosabb meg­­oldanivalókról valamit. T. I. Kényszerszünet az aratásban Eső egész Vajdaságban A nyár közepéből hirtelen a tavaszba csöppentünk vis­­­­­sza. A hazánk­­északi és nyu­gati vidékét elárasztó hideg légtömegek Vajdaságban is éreztették hatásukat , teg­napra virradóra Sok helyütt esett és a hőmérséklet is jó­val csökkent.­Vasárnap 30— fát, hétfőn 28—30 fok volt a legmagasabb nappali hőmér­séklet, tegnap reggel pedig 12—18 fokot mértek. Délelőtt 10 órakor egész Vajdaságban esett az eső, a hőmérséklet 12—13 fok között mozgott, tehát­­az előbbi napokhoz ké­pest jelentősen csökkent. Teg­napelőtt nagyobbára csak helyi jellegű zivatarok, zá­porok voltak, így Zrenjanin­­ban 18 mm csapadékot mér­tek, és a Novi Sad környéki falvakban is nagy esők vol­tak. Ez az eső azután' senkinek sem kellett­, legkevésbé , a mezőgazdasági termelőknek. Alig néhány napja kezdték­­ el az aratást, s máris kény­telenek voltak megszakítani. Amellett, hogy vizes lesz a­­ föld, és a kombájnok a süp­pedős talajon nem tudnak,­­ dolgozni, még az a veszély­­ is fönnáll, hogy ha ismét,­­ hirtelen meleg áll be, a ba­­j­ba egyszerre érik, és kipereg a szeme.­­ Még egy szempontból ká­ros az esős­ inyó. A ty­ágó-­ san nedves szem­üregum­a megnehezíti a búza tárolását. A napokban végzett vizsgá­latok szerint a búzaszem ned­­­­vességtartalma 12—13 száza­llék volt, ami alkalmassá tet­te a tárolásra. Ha azonban most nagyobb lesz a nedves­­­­ségtartalma, akkor utólagos­­ szárításra lesz szükség, ez pedig növeli a raktározási­­ költségeket. Az év elején Vajdaságban 225 szárító volt, éspedig 119 beépített, 87 mozgó és 18 uni­­vel­.Alis. Ezekben naponta 1­500 vagon, búzát száríthatnak, tehát nem elégíthetik­­ki a szükségleteket. Néhány me­­­­zőgazdasági szervezetben már­ régebben kiépített betonpár­­­­­yákon és sátorlapok alatt is­ raktározhatják a termést, természetesen csak ideiglene­sen. Ezenkívül a magántér-­­ melők padlásain is nagyobb mennyiségű búza fér el. A jelentések szerint a Novi Sad-i járásban a múlt hét,­­ végén és a hét elején majd mindenütt elkezdődött a bú­­za aratása is. A magántér-­­ melék aratógépei Becse, Des­­potovo, Pivnice, Ravno Selo, Titel és Verbász környékén ■ már 2—3 napja vágják ч bú­­­­zát, az árpa aratását pedig sok helyütt már be is ,fejez-­j­­­ték. S. Z. : az iskola elkészült - a bútor miatt pereskednek Csantavéri bonyodalmak az új iskola körül A Néphősökről elnevezett csantavéri általános iskola fokozatosan Vajdaság egyik legkorszerűbb elemi iskolá­­jává válik. Ezeröötszáz tanu­lója számára már régen szűk volt a régi iskolaépület. A csantavériek gondoltak hát egy merészet, és hozzáláttak egy mai igényeknek megfe­lelő iskola építéséhez. Évek óta folyik ez a munka, és az idén elkészült a harmadik­­ csarnok is: négy osztály fér el benne az igazgatói irodán kívül. Huszonnégy millió di­nárba került, és május el­sején beköltözhetett volna négy osztály, ha nem volna egy ha... Ha ugyanis azt a bútort, amely hónapok óta a szom­széd épületben van beraktá­rozva, valaki kellő polgári bátorsággal be merte volna vinni a tantermekbe. Itt kezdődik tehát a törté­net. Az iskola számára mint januárban megérkezett a két és fél millió dinár értékű új­­­­ berendezés. Szép, korszerű,­­ csak az a hiba, hogy az is­­­­kola igazgatósága nem bizto­sította idejében­ a szükséges költségvetési­ eszközöket a bútorok kifizetésére. Egészen leegyszerűsítve így fest a do­log: Az iskola igazgatósága beadta a kérvényt az illeté­kes hatóságokhoz, ez pedig a szabadkai iskola alaphok, hogy hagyják jóvá a szüksé­ges pénzt a berendezés meg­vásárlására. Nem várta azon­ban be a jóváhagyást, ha­nem megrendelte a bútort, gondolva, hogy legalább 6-—7 hónapba beletelik, amíg a szlovéniai Lesnina leszállít­ja. No, aztán az történt, hogy a bútor előbb érkezett meg, mint­ a pénzösszeg jóvá­hagyásáról szóló végzés, és most nincs aki a bútort ki- s fizesse. I A berendezés áll, amúgy egymás helyén-hátán berak­tározva, a harc pedig dúl­á­­t körül, hogy hol is történt a szabálysértés. (is) Jobb munkát végeztek, mint tavaly Bővített ü­lést tartott a Kommunista Szövetség becsei községi vezetősége A Kommunista Szövetség becsei községi vezetősége hétfőn este bővített ülést tar­tott. Elemezték az­­alapszer­vezetek, helyi és üzemi ve­zetőségek, valamint a közsé­gi értekezlet eredményeit. Szőllősi István szervező tit­kár vitaindító beszámolójá­ból, valamint az ülésen el­mondottakból kitűnt, hogy ez előző évekhez képest az ér­tekezletek minden szempont­ból jobbak voltak. Az előké­születekbe például siker­ült bevonni a nyilvánosságot is. A jelentések tartalmasabbak voltak, és sokkal többen szó­laltak fel, mint az előző évek­ben. Az új vezetőségek ösz­­szetételében szintén jelentős változás történt. Az alap­­szervezeti, üzemi és helyi, valamint a községi vezető­ségbe összesen 301 tagot v­á­­lasztottak be- Közülük 187-et választottak meg első ízben. Az ülésen többek között megállapították, hogy jelen­leg legfontosabb feladat, az értekezleteken meghozott munkatervek gyakorlati meg­valósítása. Ezért a legrövi­debb idő alatt összejövetelt t­agjainak az alapszervezeti tű­ hadókkal. Várható, hogy júliusban minden alapszerve­­zet, helyi és üzemi vezetőség ülésén is felmérik, hogy mely­­ kérdéseket tűzzék leg­hamarabb napirendre. S. O. I Szerda, 1964. .július 1. fi pályázatokról és ami mögöttük van A Szövetségi Szkupstina három bizottságának üléséről A Szövetségi Szkupszina három bizottsága széles körű összejövetelt szervezett A képviselőkön kívül részt vet­tek a társadalmi szervezetek érdekelt intézmények és­ igaz­gató szervek képviselői, to­vábbá a Szervezési-Po­ltikai Tanács önigazgatási bizottsá­gának tagjai. A pályáz­atok­ról tanácskoztak. A pályázatok gyakorlati alkal­mazásával kapcsolatban körkér­­dést rendeztek több min­­t 501 munkaszervezetben, közigazga­tási, tanügyi és egészségüg­yi in­tézményben. Arra a megállapí­tásra jutottak, hogy a különféle pályázatokra többnyire a gyen­gébb káderek, továbbá az­ok je­lentkeznek, akik felmondá­s előtt állnak, vagy­ elbocsátották őket korábbi munkahelyükről. A pá­lyázatok tulajdonképpen lehető­séget adnak az embere­­knek hogy rendes úton munkáho­z jus­sanak, mégpedig olyan m­unka­­helyen, amely számukra Ag.job­­ban megfelel, ami iránt hajla­mot éreznek. Valójában a pályá­zat egyik legtárgyilagosabb mód­ja a különféle képességű káde­rek megválogatásának. Az értekezleten sokat fog­lalkoztak azokkal a nehézsé­gekkel, amelyek a fiata­l­­ká­derek elhelyezkedésével­ kap­csolatban merülnek fel, ér­dekes például, hogy a pályázatokban függet­lenül attól, hogy milyen munkahely betöltéséről van szó, az egyik feltétel rendszerint az, hogy leg­alább 5 éves gyakorlata legyen a pályázónak ilyen vagy olyan szakmában. Hasonló nehézségek ir­nak elő a nők elhelyez­kedésénél is. Tekintet nélkül szakképzett­ségükre és iskolai végzettsé­gükre, nem szívesen alkal­­m­azzák őket. A pályázatok alkalmával kifejezésre jutnak azonban más, többnyire szubjektív gyengeségek, így például­­ a 'Ус/УШ n mun­kaszelvekbe­­ többnyire csak formális pályázatot írnak ki, hogy eleget tegyenek törvény­beli kötelezettségüknek, s ezeket a munkahelyeket­­már előzőleg betöltötték, s nem­, egyszer megtörténik, hogy a­­ pályázati feltételeket utólag határozzák meg a már ki­szemelt személyek szakmai vagy ,iskolai végzettségének megfelelően. Egyik leg­kifejezettebb módja a törvényesség megszegésének az­­ úgynevezett nyílt pályázatok ki­írása. A vitában felszólalt Zvon- I­vo BRKIC is, a Szövetségi I Szkupstina alelnöke­,­ a vá­lasztási és kinevezési bizott­ság elnöke. Elmondotta, hogy , igen sok pályázat marad eredménytelen, főleg a fejlet­­t­len vidékeken,, kivált amikor­­ magas szakképzettségű káde­reket keresnek. Ennek oka­­ részben az, hogy még min­dig nincs elegendő magas szakképzettségű dolgozó, részben pedig az, hogy nem mindenütt azonosak a mun­ka- és életfeltételek. Véle­ménye szerint a munkaszervezetekben kellene nagyobb gonddal fejleszteni a szakkádert, és a káderkérdést nem kizárólag pályázatok út­­­­ján, vagyis a munkaszer­vezeteken kívül kellene megoldani. Zvonko Brkic szavai szerint helytelen az is, hogy a pá­lyázatok alkalmával csaknem kizárólag magas fokú iskolai végzettségű személyeket ke­resnek, s gyakran mellőznek lényeges tulajdonságokat, mint például a rátermettsé-­ get, ügyességet és egyéb kva­litásokat. Paško ROMAC felszólalá­sában szintén amellett fog­­­­lalt állást, hogy a munka­szervezetekben több gondot kellene fordítani a káder­képzésre. A pályázatok alkal­mával fellépő visszásságokról tájékoztatni kellene a köz­véleményt minden adott eset­bről.­­­Más felszólalók javasolták, hogy a pályázatokat kizáró­lag a napilapokban tegyék köz­zé, ne pedig a hivatalos la­pokban, továbbá a határidőt szigorúan szabják meg. Ai krekai bányaigazgatóság felelőtlen eljárása Dél-Bánát 23 500 tonnával kevesebb szénre köthetett szerződést, mint amennyire joga volt Április végén a Tartomá­nyi Gazdasági Kamara keres­kedelmi tanácsa megegye­zést kötött a krekai bánya­igazgatósággal Vajdaság szénellátására. A krekai­ak megígérték, hogy ez idén százezer tonnával­ több sze­net szállítanak, mint ta­valy, azaz 1,1 millió tonnát. Mivel azonban ez a mennyi­ség Vajdaság szénszük­ségle­­tének csak körülbelül 75—80 százaléka, többre pedig nem volt kilátás, egyenletesen kellett elosztani a járások között. A kamara javaslata­­szerint a járások maguk­ka­­l tetőzzék meg, mely váll­ala­tok kötik le a bányáva­ a számukra kijelölt szér­mer­y­­nyiséget. A szerződési határ­­­idő lejártával azonban k­ide­­rül­­, hogy a bányaigazgató­ság nem tartotta magét a megegyezéshez, a Novi Sad-i járásnak az elosztás szerint­­ 360 000 tonnára volt oga szerződést kötni. 31 000­on­­­­nával azonban többet kö­tött le, a pancsovai járás pedig 23 500 tonnával keveseb­­bet kapott. Ezenkívül a kr­­kai­­bánya a szabadkai járás vállalataival 8000 tonnával, a mitrovicai járással pedig ,6500 tonnával kevesebb szén­re kötött szerződést, mint amennyire a megegyezés sze­rint azoknak joguk volt a l­eg­súlyosabb helyzetbe a pan­­cevói­­járás, különösen Ver­­sec kerü­lt tízezer tormá­val kevesebb szenet fog az idén kapni, vagyis Uljma (amelyet a verseci Mladi Zadrugar lát el szénnel), az idén teljesen tüzelőanyag nélkül marad. A krekai bánya­igazgatóság felelőtlen eljárása — egysze­rűen sutba vágta a megelve­zést — komoly nehézsége­ket­­ okozott Dél-Bánát szén­­ellátásáb­an. Ezért tegnap a kamara kereskedelmi taná­csa elhatározta, hogy azon­nal kapcsolatot teremt a bá­nya képviselőivel és magya­rázatot kér az önkényes és egyes vállalatokkal szembeni megkülönböztető eljárásra A kereskedelmi tanács emellett még egyszer megvi­tatta Vajdaság kereskedelmé­nek körvonalazott hétéves távlattervét. Megállapították, hogy a tervben előirányzott 64 milliárdos beruházásra nagy szükség van, de ennek az összegnek a kereskedelem csak 40 százalékát tudja sa­ját eszközeiből fedezni, vi­­szont kétséges, hogy a hi­ányzó pénzt amit társadal­mi eszközökből kellene pótol­ni, teljes egészében meg tud­ják-e kapni. kb. \ . Nem gyógyítani - megelőzni... A tűzoltó egyesületek tartományi szövetségének második plénuma Nem gyógyítani, hanem­ megelőzni a betegséget, ez az­­ orvosok jelszava, de ez a jel­szavuk a tűzoltóknak is. A tűzoltó egyesületek tartomá­nyi vezetőségének plénumán tegnap erről volt szó, arról, hogy elsősorban meg kell akadályozni a tűzesetek ke­letkezését. A vajdasági tűzoltó egyet,­sületek csak kis űrmértékű ciszternákkal rendelkeznek, ezek pedig nem elegendők nagyobb tüzek eredményess­é oltásához. A tűzoltó testüle­tek tartományi vezetősége, felhívást intéz majd minden vállalat önigazgatási szervei­hez, azaz figyelmezteti a vál­lalatok illetékeseit, hogy ké­pezzék ki a munkásokat tűz­oltási szolgálatra is. Ezen­kívül beterjeszti javaslatát, hogy minden új gyár tervét tűzrendészeti szempontból is ellenőrizzék. Hosszasan vitáztak az éj­jeliőrök problémájáról is. Jellegzetes a becses példa. 241 éjjeliőr közül 150 ötven évnél idősebb, többé-kevésb­é tehetetlen, s nem is csoda, hogy nem tudnak­­ eredmé­nyesen közbelépni tüzek al­kalmával. Hangsúlyozták, hogy ezeknek az embereknek, minden tekintetben képzet­teknek kell lenniük. 1962-ben Vajdaság-szerte szerveztek tanfolyamokat s ennek meg is volt az er­ed­­­­mé­­ye. 1963-ban azonban ezt­ a munkát elhanyagolták, úgy , hogy a tűzesetek­nzi ima aránytalanul megnöveked­­ett.­­ Az 1964. év első öt hónap­­jában az előző év ugyanezen időszakához képest 31 na­gyobb tűzzel­ volt kevesebb, a kár pedig 38 millió dir­ár­ral kisebb, mint tavaly öt hónap alatt.­­á. |

Next