Magyar Szó, 1964. július (21. évfolyam, 180-210. szám)
1964-07-01 / 180. szám
Szerda, 1964. július 1. Sohasem szakadtak el régi hazájuktól Aleksandar Rankovic fogadta a jugoszláv kivándoroltak képviselőit . Aleksandar Ranković köztársasági alelnök tegnap délelőtt a Szövetségi Végrehajtó Tanács épületében fogadta a jugoszláv kivándoroltak mintegy 250 tagú csoportját. Velük volt igen sok olyan jugoszláv polgár, aki több évet töltött külföldön gazdasági emigrációban, s később ismét visszatért régi hazájába. A fogadáson jelen voltak továbbá Veljko ZEKOVIC, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Vladimir POPOVIC, a Szövetségi Szkupstina Szövetségi Tanácsa külügyi és aemezetközi kapcsolatok bizottságának elnöke, Svetislav STEFANOVIC, a belpolitikai bizottság elnöke, Milivoj RUKAVINA, a Szövetségi Végrehajtó Tanács titkára, továbbá Moma MARKOVIC, Janez VIPOTNIlj és Milka KUFRIN szövetségi titkárok és a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagjai, Dobrivoje VIDIC és Lidija SENT JURC, a Szocialista Szövetség végrehajtó bizottsága titkárságának tagjai és mások. Vjećeslav HOLJEVAC, a horvát kivándoroltak anyaegyesületének elnöke, miután bemutatta a kivándoroltakat Rankovic elvtársnak, megemlítette, hogy jelenleg mintegy másfélmillió jugoszláv polgár él külföldön. Elmondotta, hogy a jugoszláv kivándoroltak tanúbizonyságát adták annak, hogy nemcsak életrevalók, hanem az új környezetben igen tevékenyek és haladó tényezők az emberi tevékenység minden területén. Lojális polgáraivá váltak mostani hazájuknak, azonban sohasem szűntek meg együttérezni Jugoszlávia népeivel. Anyagilag és erkölcsileg támogatták hazánk népeit, a jobb életért folytatott törekvéseiben. Ezután Petar VUKCEVIC, az Amerikai Egyesült Államokban élő volt jugoszláv állampolgár az alábbi szavakkal fordult Rankovic alelnökhöz: — Sohasem szűnt meg és nem fog megszűnni bennünk a szeretet és rokonszenv, amelyet régi hazánk iránt érzünk. Az Amerikában élő haladó szlovén nők nevében az ünnepségen Toncka URBANZ, a szervezet főbizottságának tagja szívélyesen megköszönte a kivándoroltak számára rendezett fogadást. " Rastkovic alelnök ezután megköszönte a hozzá intézett üdvözleteket. A jugoszláv kivándoroltak mindig arra törekedtek, hogy munkájukkal hozzájáruljanak új hazájuk fejlődéséhez és előrehaladásához, amely vendégszeretetet nyújtott nekik és új hazájukká vált — mondotta egyebek között. Örülök azonban, hogy kivándoroltjaink egyetlen pillanatra sem szakították meg kapcsolataikat régi hazájukkal, amelytől évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt elszakadtak. Népeink nagyra értékelik azt a hazaszeretetet, amelyet kivándoroltak ilyen vagy olyan módon kinyilvánítottak. A szocialista Jugoszlávia fennállásának első napjától kezdve a béke és aktív koegzisztencia politikájának élharcosa. Ezt most azért mondom, kedves barátaim, mert úgy vélem, hogy a kivándoroltak, egyesületeik és szervezeteik jelentős mértékben hozzájárulhatnak ezekhez a humánis törekvésekhez, amelyek megvalósítására törekednek a világ valamennyi haladó polgárai. " Végül kívánom, hogy érezzétek jól magatokat régi hazátokban. Az ünnepi fogadás után Aleksandar Rankovic hoszszabb időn át szívélyesen elbeszélgetett vendégeivel. Az utóbbi 11 év legjobb eredménye A Szerb Szkupstina két tanácsa a gazdaság öthavi alakulásáról A Szerb Szkupstina köztársasági és gazdasági tanácsának együttes ülésén a köztársaság gazdaságának öthavi alakulásáról tanácskoztak. Az ülésen részt vettek a Köztársasági Szakszervezeti Tanács és a Gazdasági Kamara igazgató bizottságának képviselői is. Dobrivoje RADOSAVLJEVIC elnökölt. Megállapították, hogy a köztársaság gazdasága kedvezően alakult és jól végrehajtották a társastermelési tervben vállalt feladatokat. Trifun NIKOLIĆ, a Köztársasági Végrehajtó Tanács tagja expozéjában elmondotta, hogy öt hónap alatt a gyáripari termelés 24,4, a kivitel 27, a közlekedési szolgáltatások 19, a munkatermelékenység pedig 16,8 százalékkal növekedett a tavalyi azonos időszakhoz képest. A gyáripari termelés az évi tervnek 40,6 százalékát valósította meg, s ez az utóbbi 11 évben a legjobb eredmény. . A továbbiakban beszélt azokról a tényezőkről (jobb nyersanyagellátás, a termelőeszközök jobb kihasználását stb.), amelyek elősegítették a termelés növekedését. Megemlítette, hogy a behozatali nyersanyag beszerzésében nehézségek merültek fel, s a kivitel összetétele sem kielégítő. Kiemelte, hogy az idén rohamosan megnövekedett a beruházási fogyasztás, ez pedig nagy kereslethez és az árak növekedéséhez vezetett. Javasolta, hogy a társadalmi-politikai közösségek és igazgatási szervek vizsgálják felül beruházási programjukat, és álljanak el minden olyan beruházástól, amelyhez nincs elegendő pénz. A gazdasági szervezetek összességeiről szólva rámutatott, hogy likvidálni kellene mindazokat a vállalatokat, amelyek objektív okok miatt képtelenek a bővített újratermelésre. A vitát tegnap délután folytatták. (Tanjug) Hetvenötmilliárd dinár a gazdasági szervezetek pénztárába A Szövetségi Végrehajtó Tanács gazdasági bizottsága tegnap tanulmányozta a gazdasági szervezetek anyagi alapjainak további erősítése érdekében szükséges intévedéseket. A bizottság támogatta a szövetségi pénzügyi titkárság javaslatát, mely szerint ez év január elsejétől a gazdasági szervezetek nem kötelesek járulékot fizetni a társadalmi beruházási alapoknak. Ebből kifolyólag a gazdasági szervezetek kasszáiban több mint 75 milliárd dinár marad vissza. A bizottság egyetértett azzal a javaslattal is, hogy módosítsák a jövedelem utáni járulék fizetéséről szóló előírásokat olyan értelemben, hogy a földművesszövetkezetek és a termelő gazdasági szervezetek és a földművesszövetkezetek élelmiszerüzletei és lerakatai ne fizessenek járulékot a hazai piacokon értékesített élelmiszeripari termékek jövedelme után. Ezeket az intézkedéseket a bizottság véleményezésével együtt megvitatja a Szövetségi végrehajtó Tanács legközelebbi üléséül. (Tanjug) MAGYAR SZÓ S. oldal Ilija RAJAČIĆ, aTartományi Végrehajtó Tanács elnöke tegnap fogadta Aurel MANMASANT, a Román Népköztársaság belgrádi nagykövetét, és szívélyesen elbeszélgetett vele. A román nagykövetet fogadta DuricaTOJKIČ, a KSZ tartományi vezetőségének titkára is, ezután pedig Tima VRBAŠKINÁl, a Novi Sad-i községi Aszkupstina elnökénél tett tisztelgő látogatást. Rövid Novi Sad-i tartózkodása idején Aurel Manmasan ellátogatott a Jugoalatba is, és elbeszélgetett a gyár vezetőivel. Ilija Rajačić a péterváradi várban ebéden látta vendégül. Képünkön: Aurel Manmasan Ilija Rajaciénál. a maguk erejére támaszkodva A Kommunista Szövetség zombori községi szervezetének kétnapos értekezletéről Mit kell tenniük a kommu- i nistáknak a termelés fejlesztéséért a munkatermelékenység emelése, a belső elosztás s a munkásönigazgatás minőségi feljavítása érdekében — ezeket a kérdéseket fejtegették a Kommunista Szövetség szombori községi szervezetének kétnapos értekezletén. A beszámoló és a felszólalók hangsúlyozták, hogy a kommunisták nagy erőfeszítéseket tettek, hogy rendezzék vállalataik gazdasági helyzetét. Az alapszervezeti értekezleteken a problémák feltárásával és a helytelen jelenségek bírálásával igyekeztek a dolgozókat is mozgósítani a helyzet javítására. Ennek eredményeként a kommuna nemzeti jövedelme az elmúlt esztendőben 27,7 százalékkal növekedett a tavalyelőttihez képest. Egyben megállapították, hogy egyes alapszervezetek nem tájékoztatták az egész munkaközösséget állásfoglalásaikról, és nem hatottak kellőképpen a dolgozókra. A Kommunista Szövetség községi vezetőségének a jövőben szorosabb kapcsolatot kell teremtenie a munkaközösségekkel, az észlelt fogyatékosságok elhárítására. Egyes munkástanács-tagoknál is hiányzott a felelősségérzet. Megtörtént, hogy elhatárolták magukat saját határozataiktól, ha azok nem hozták meg a kívánt eredményt, és a felelősséget a végrehajtó szervekre, elsősorban az igazgatóra hárították. Objektív nehézségek: az elévült gépek felújítása, a nehéz feltételek mellett felvett hitelek, és egyéb megterhelések is változák a kommuna gazdaságának lendületesebb fejlődését. A fenti kérdésekhez kapcsolódott Sóti Pálnak, a Kommunista Szövetség Központi Vezetősége, tagjának felszólalása is. Kiemelte, hogy a kommunistáknak saját erejükre támaszkodva kell kiutat keresni az adott nehéz helyzetből, rámutatva, a megoldásra váró objektív nehézségekre. Nemcsak vitákkal, hanem példaadó munkával kell a dolgozókat nagyobb munkateljesítményre serkenteni. Az ésszerűbb ügyvezetésben és a nagyobb munkatermelékenységben rejlik a megoldás meg az életszínvonal emelésében,nem pedig az alaptalan keresetek növelésében. Az életszínvonal növelésével kapcsolatban szó volt még arról is, hogy a kommunistáknak nemcsak a munkaszervezetek, hanem a kommuna problémáinak megoldásával is jobban ki kell venniük részüket. Az értekezlet 31 tagú új vezetőséget és 73 küldöttet választott a járási értekezletre. A község kommunistáit Ilija Tepavac, Dane Boca, Ivan Cota, Bojamia Obradovic, Horváth Árpád, Mari Katalin, Kosta Gradinac és Momír Kövein képviselik a Kommunista Szövetség VIII. kongresszusán. V- J* Tervszerű gazdálkodás — jobb eredmények A dohánygyár gazdasági társulása Kelemen Mátyás, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke a zentai községi szkupstina tegnapi ülésén A zentai községi szkupstina tegnap ülést tartott. Többek között elemezték a szkupstina tagjainak tevékenységét, a kommuna gazdaságának első negyedévi alakulását, továbbá döntöttek a dohánygyár gazdasági társulásáról, kezességet vállaltak több gazdasági szervezet és intézmény beruházási kölcsönéért, kinevezték a gazdasági és a vegyészeti középiskola, valamint az ipari tanulók iskolájának igazgatóját, és határozatot hoztak több kommunális és szervezési kérdésben. Az ülésen részt vett Kelemen Mátyás, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke is. A kommuna gazdaságának első negyedévi alakulását Duka Krivokapić, a gazdasági tanács tagja ismertette. A kommuna társadalmi össztermelésének értéke 31,8, a személyi jövedelem pedig 24,2 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához képest. A gyáripari vállalatok közül legszebb eredményt a TAMP szerszámgyár, a Napredak kenyérgyár, a cukorgyár és a Pobeda téglagyár ért el. Megállapították, hogy a termékek értékesítése növekedett, de még mindig nem kifogástalan. A realizáció a január-márciusi időszakban 27 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakaihoz képest. Mivel több vállalatban aránytalanul növekedtek a személyi jövedelmek, javasolták, hogy a jövedelem célszerű elosztására az önigazgató szervek nagyobb gondot fordítsanak. A szkupstina elfogadta a gazdasági tanácsnak a dohánygyár gazdasági társuláséra vonatkozó javaslatát. Eszerint a zentai dohánygyár július 1-étől a Vajdasági Dohányistari Kombinát üzemurészlegeként fog működni. A vitában sok szó esett a mezőgazdaság eredményeiről, a jószágtenyésztés megoldásra váró problémáiról, valamint a falvakban mesterkedő zúgfelvásárlók káros munkájáról. Felszólalt Kelemen Mátyás is. A mezőgazdaság, főként pedig az állattenyésztés időszerű kérdéseit vázolta. Elmondta, hogy az állatállomány növelését csakig kiegyensúlyozottabb termeléssel, helyesebb árpolitikával, a személyi jövedelmek rendezésével és kellő eszközök biztosításával, tehát a gazdasági élet összehangoláséval lehet a legrövidebb idő alatt a legeredményesebben megoldani. . Th. M. A KSZ suboticai községi értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) tettsége igen hiányos, mert például a vasúton több mint 1 800 alkalmazott közül 530- nak nincs teljes nyolcosztályos iskolai képzettsége sem. Stipan Kopilovic is a káderképzéshez szólt hozzá. Kifogásolta, hogy a pártiskolában a hallgatók 98 százaléka a gyáriparhoz tartozik, vagyis háttérbe szorul a többi ágazat. Donát Antal mérnök a jövedelemelosztás és a személyi jövedelem kérdésével s a Zorkában ezen a téren elért eredményekkel foglalkozott, hangsúlyozva, hogy e tekintetben nagy szükség van a tapasztalatcserére. Djuro Mazarak a mezőgazdasági birtokok veszteségéről beszélt. A Palics kombinát kommunistái és az önigazgatási szervek kivizsgálták a veszteségek okát, és többek között több mint száz irodai alkalmazottal csökkentették a létszámot, és növelték a termelési tervet. Helytelenítette, hogy a gyümölcsfelvásárlásban sok a- közvetítő s valamennyien drágítják a terményeket. A gyümölcsöt például 80 dinárért veszik a termelőtől, és mire a kereskedelmi hálózat útján eljut a feldolgozó iparig már 140 dinár az ára. Marija Balunovic a könyvkereskedések problémáival és a könyv árával kapcsolatos nehézségekről, továbbá a házitanácsok és a kommunisták munkájáról beszélt. Az értekezleten felszólalt Géza Tikvicki, a Kommunista Szövetség Központi Vezetőségének a tagja is. Kiemelte, hogy Szabadka évtizedes gazdasági elmaradottság és évekig tartó egy helyben topogás után elért eredményeit és sikereit nem szabad túlbecsülni, még akkor sem, ha az eredményeket kifejező százalékok igen magasak is. Mert ilyen ugrásokra csak a fejletlen ipar képes, ahol még igen nagyok" a belső tartalékok. Az általános gazdasági fejlődéssel jelentkező ellentmondások megszüntetésével újtávlatok nyúlnak a gazdasági felendülésre. A kommunistáknak a gazdasági szervezetekben erélyesebben kellene harcolniuk a munka szerinti elosztás elvének következetes alkalmazásáért. Erre elsősorban meg kell teremteni az anyagi alapot a termelés fokozatos növelésével és az anyagi kiadások csökkentésével. Tikvicki elvtárs a továbbiakban a mezőgazdasági problémákat fejtegetve elmondotta, hogy az új intézkedések gyökeresen megváltoztatják a mezőgazdaság anyagi alapjait. Bejelentette, hogy már az idei termést szavatolt gazdasági árak alapján vásárolják fel. A veszteségeket csak részben okozták objektív nehézségek, tehát minden erőt a szubjektív okok kiküszöbölésére kell fordítani. Az értekezleten 31 tagú vezetőséget, 7 tagú felügyelő bizottságot, a járási értekezletre 75, a VIII. kongresszusra pedig 9 küldöttet választottak. . . . . .. «• Vita az automatizációra és a társastermelésről A Szövetségi Tanács gyáripari bizottsága tegnap ülést tartott. A bizottság képviselőin kívül részt vettek több képviselőházi bizottság képviselői, valamint a Szövetségi Gazdasági Tervhivatal, a posta, a villamosipari vállalatok, a vasutak és több elektronipari gyár képviselői. Rámutattak, hogy az automatizáció növelésével arányosan növekszik a munkatermelékenység, a minőség, a kifizetődőség és a termelés. Több fölszólaló javasolta, hogy, a hadsereg, a vasutak, villanygazdasági és postavállalatok a jövőben nagyobb bizalommal használják fel a hazai elektronipari gyárak készítményeit. A vitában szó volt még a társastermelési viszonyok fejlesztéséről, és az e téren elért eredményekről. A bizottság ezután megvitatta a gazdasági szervezetek tavalyi zárszámadásait.