Magyar Szó, 1964. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1964-07-01 / 180. szám

Szerda, 1964. július 1. Sohasem szakadtak el­ régi hazájuktól Aleksandar Rankovic fogadta a jugoszláv kivándoroltak képviselőit . Aleksandar Ranković köz­­társasági alelnök tegnap dél­előtt a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács épületében fogad­ta a jugoszláv kivándoroltak mintegy 250 tagú csoportját. Velük volt igen sok olyan ju­goszláv polgár, aki több évet töltött külföldön gazdasági emigrációban, s később ismét visszatért régi hazájába. A fogadáson jelen voltak továbbá Veljko ZEKOVIC, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Vladimir POPO­­VIC, a Szövetségi Szkupstina Szövetségi Tanácsa külügyi és a­eme­zetközi kapcsolatok bizottságának elnöke, Sve­­tislav STEFANOVIC, a bel­politikai bizottság elnöke, Milivoj RUKAVINA, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács titkára, továbbá Moma MAR­­KOVIC, Janez VIPOTNIlj­ és Milka KUFRIN szövetségi titkárok és a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács tagjai, Dob­rivoje VIDIC és Lidija SENT JURC, a Szocialista Szövet­ség végrehajtó bizottsága tit­kárságának tagjai és mások. Vjećeslav HOLJEVAC, a horvát kivándoroltak anya­egyesületének elnöke, mi­után bemutatta a kivándo­roltakat Rankovic elvtársnak, megemlítette, hogy jelenleg mintegy másfélmillió jugo­szláv polgár él külföldön. El­mondotta, hogy a jugoszláv kivándorol­tak tanúbizonyságát ad­ták annak, hogy nemcsak­­ életrevalók, hanem az új környezetben igen tevé­kenyek és haladó ténye­zők az emberi tevékeny­ség minden területén. Loj­ális polgáraivá váltak mostani hazájuknak, azon­ban sohasem szűntek meg együttérezni Jugoszlávia né­peivel. Anyagilag és erköl­csileg támogatták hazánk né­peit, a jobb életért folyta­tott törekvéseiben. Ezután Petar VUKCEVIC, az Amerikai Egyesült Álla­mokban élő volt jugoszláv állampolgár az alábbi sza­vakkal fordult Rankovic al­­elnökhöz: — Sohasem szűnt meg és nem fog megszűnni bennünk a szeretet és rokonszenv, amelyet régi hazánk iránt érzünk. Az Amerikában élő haladó szlovén nők nevében az ün­nepségen Toncka URBANZ, a szervezet főbizottságának tagja szívélyesen megköszön­te a kivándoroltak számára rendezett fogadást. "­­ Rastkovic alelnök ezután megköszönte a hozzá intézett üdvözleteket. A jugoszláv kivándoroltak mindig arra törekedtek, hogy munkájukkal hozzájárulja­nak új hazájuk fejlődéséhez és előrehaladásához, amely vendégszeretetet nyújtott ne­kik és új hazájukká vált — mondotta egyebek között. Örü­lök azonban, hogy kivándorolt­jaink egyetlen pillanatra sem szakították meg kapcsolatai­kat régi hazájukkal, amely­től évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt elszakadtak. Népeink nagyra értékelik azt a ha­zaszeretetet, amelyet kiván­doroltak ilyen vagy olyan módon kinyilvánítottak. A szocialista Jugoszlávia fennállásának első napjától kezdve a béke és aktív koeg­­zisztencia politikájának él­harcosa. Ezt most azért mon­dom, kedves barátaim, mert úgy vélem, hogy a kivándo­roltak, egyesületeik és szer­vezeteik jelentős mértékben hozzájárulhatnak ezekhez a humán­is törekvésekhez, ame­lyek megvalósítására töre­kednek a világ valamennyi haladó polgárai. "­­ Végül kívánom, hogy érez­zétek jól magatokat régi ha­zátokban. Az ünnepi fogadás után Aleksandar Rankovic hosz­­szabb időn át szívélyesen el­beszélgetett vendégeivel. Az utóbbi 11 év legjobb eredménye A Szerb Szkupstina két tanácsa a gazdaság öthavi alakulásáról A Szerb Szkupstina köztár­sasági és gazdasági tanácsá­nak együttes ülésén a köz­társaság gazdaságának ötha­vi alakulásáról tanácskoztak. Az ülésen részt vettek a Köz­társasági Szakszervezeti Ta­nács és a Gazdasági Kamara igazgató bizottságának kép­viselői is. Dobrivoje RADO­­SAVLJEVIC elnökölt. Megállapították, hogy a köztársaság gazdasága ked­vezően alakult és jól végre­hajtották a társastermelési tervben vállalt feladatokat. Trifun NIKOLIĆ, a Köztár­sasági Végrehajtó Tanács tagja expozéjában elmondot­ta, hogy öt hónap alatt a gyáripari termelés 24,4, a ki­vitel 27, a közlekedési szol­gáltatások 19, a munkater­melékenység pedig 16,8 szá­zalékkal növekedett a tava­lyi azonos időszakhoz képest. A gyáripari termelés az évi tervnek 40,6 százalé­kát valósította meg, s ez az utóbbi 11 évben a leg­jobb eredmény. . A továbbiakban beszélt azok­ról a tényezőkről (jobb nyers­anyagellátás, a termelőeszközök jobb kihasználását stb.), amelyek elősegítették a termelés növeke­dését. Megemlítette, hogy a be­hozatali nyersanyag beszerzésé­ben nehézségek merültek fel, s a kivitel összetétele sem kielé­gítő. Kiemelte, hogy az idén ro­hamosan megnövekedett a be­ruházási fogyasztás, ez pedig nagy kereslethez és az árak nö­vekedéséhez vezetett. Javasolta, hogy a társadalmi-politikai kö­zösségek és igazgatási szervek vizsgálják felül beruházási prog­ramjukat, és álljanak el minden olyan beruházástól, amelyhez nincs elegendő pénz. A gazda­sági szervezetek összességeiről szólva rámutatott, hogy likvi­dálni kellene mindazokat a vál­lalatokat, amelyek objektív okok miatt képtelenek a bővített újra­termelésre. A vitát tegnap délután folytat­ták. (Tanjug) Hetvenötmilliárd dinár a gazdasági szervezetek pénztárába A Szövetségi Végrehajtó Tanács gazdasági bizottsága tegnap tanulmányozta a gaz­dasági szervezetek anyagi alapjainak további erősítése érdekében szükséges in­téve­déseket. A bizottság támogat­ta a szövetségi pénzügyi tit­kárság javaslatát, mely sze­rint ez év január elsejétől a gazdasági szervezetek nem kötelesek járulékot fizetni a társadalmi beruházási alapok­nak. E­bből kifolyólag a gaz­dasági szervezetek kasszáiban több mint 75 milliárd dinár marad vissza. A bizottság egyetértett azzal a javaslattal is, hogy­ módosítsák a jövedelem utáni járulék fizetésé­ről szóló előírásokat olyan érte­lemben, hogy a földművesszövet­kezetek­ és a termelő gazdasági szervezetek és a földművesszövet­­kezetek élelmiszerüzletei és le­­rakatai ne fizessenek járulékot a hazai piacokon értékesített élelmiszeripari termékek jöve­delme után. Ezeket az intézke­déseket a bizottság véleménye­zésével együtt megvitatja a Szö­vetségi végrehajtó Tanács leg­közelebbi üléséül. (Tanjug) MAGYAR SZÓ S. oldal Ilija RAJAČIĆ, a­­Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke tegnap fogadta Aurel MANMASANT, a Román Népköztársaság belgrádi nagykövetét, és szívélyesen elbe­szélgetett vele. A román nagykövetet fogadta Durica­­TO­JKIČ, a KSZ tartományi vezetőségének titkára is, ezután pedig Tima VRBAŠKINÁl, a Novi Sad-i községi A­szkupstina elnökénél tett tisztelgő látogatást. Rövid Novi Sad-i tartózkodása idején Aurel Manmasan ellátogatott a Jugoalatba is, és elbeszélgetett a gyár vezetőivel. Ilija Rajačić a péterváradi várban ebéden látta vendégül. Képünkön: Aurel Manmasan Ilija Rajaciénál. a maguk erejére támaszkodva A Kommunista Szövetség zombori községi szervezetének kétnapos értekezletéről­ ­ Mit kell tenniük a kommu- i nistáknak a termelés fejlesz­téséért a munkatermelékeny­ség emelése, a belső elosztás s a munkásönigazgatás minő­ségi feljavítása érdekében — ezeket a kérdéseket fejteget­ték a Kommunista Szövetség s­zombori községi szervezeté­­nek kétnapos értekezletén. A beszámoló és a felszólalók hangsúlyozták, hogy a kom­munisták nagy erőfeszítése­ket tettek, hogy rendezzék vállalataik­ gazdasá­gi helyze­tét. Az alapszervezeti érte­kezleteken a problémák fel­tárásával és a helytelen je­lenségek bírálásával igyekez­tek a dolgozókat is­ mozgó­sítani a helyzet javítására. Ennek eredményeként a kom­muna nemzeti jövedelme az elmúlt esztendőben 27,7 szá­zalékkal növekedett a tavaly­­előttihez képest. Egyben meg­állapították, hogy egyes alap­szervezetek nem tájékoztat­ták az egész munkaközössé­get állásfoglalásaikról, és nem hatottak kellőképpen a dolgozókra. A Kommunista Szövetség községi vezetőségé­nek a jövőben szorosabb kap­csolatot kell teremtenie a munkaközösségekkel, az ész­lelt fogyatékosságok elhárí­tására. Egyes munkástanács-ta­goknál is hiányzott a felelős­ségérzet. Megtörtént, hogy el­határolták magukat saját ha­tározataiktól, ha azok nem hozták meg a kívánt ered­ményt, és a felelősséget a vég­re­hajtó szervekre, elsősorban az igazgatóra hárították. Ob­jektív nehézségek: az elévült gépek felújítása, a nehéz fel­tételek mellett felvett hite­lek, és­ egyéb megterhelések is változák a kommuna gaz­daságának lendületesebb fej­lődését. A fenti kérdésekhez kapcsolódott Sóti Pálnak, a Kommunista Szövetség Köz­ponti Vezetősége, tag­jának felszólalása is. Kiemelte, hogy a kommunistáknak sa­ját erejükre támaszkodva kell kiutat keresni az­ adott nehéz helyzetből, rámutatva, a megoldásra váró objektív nehézségekre. Nemcsak vi­tákkal, hanem példaadó mun­kával kell a dolgozókat na­gyobb munkateljesítményre serkenteni. Az ésszerűbb ügy­vezetésben és a nagyobb munkatermelékenységben rej­lik a megoldás meg az élet­­színvonal emelésében,­­nem pedig az alaptalan keresetek növelésében. Az életszínvonal növelésé­vel kapcsolatban szó volt még arról is, hogy a kommu­nistáknak nemcsak a munka­­szervezetek, hanem a kommu­na problémáinak megoldásá­val is jobban ki kell venni­ük részüket. Az értekezlet 31 tagú új vezetőséget és 73 kül­döttet választott a járási ér­tekezletre. A község kommu­nistáit Ilija Tepavac, Dane Boca, Ivan Cota, Bojamia Ob­­radovic, Horváth Ár­pád, Ma­ri Katalin, Kosta Gradinac és Momír Kövein­ képviselik a Kommunista Szövetség VIII. kongresszusán. V- J* Tervszerű gazdálkodás — jobb eredmények A dohánygyár gazdasági társulása Kelemen Mátyás, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke a zentai­­ községi szkupstina tegnapi ülésén A zentai községi szkupsti­­na tegnap ülést tartott. Töb­bek között elemezték a szkupstina tagjainak tevé­kenységét, a kommuna gaz­daságának első negyedévi ala­kulását, továbbá döntöttek a dohánygyár gazdasági társu­lásáról, kezességet vállaltak több gazdasági szervezet és intézmény beruházási köl­­csönéért, kinevezték a gazda­sági és a vegyészeti középis­kola, valamint az ipari tanu­lók iskolájának igazgatóját, és határozatot hoztak több kommunális és szervezési kérdésben. Az ülésen részt vett Kelemen Mátyás, a Tar­tományi Végrehajtó Tanács alelnöke is. A kommuna gazdaságának első negyedévi alakulását Duka Krivokapić, a gazdasá­gi tanács tagja ismertette. A kommuna társadalmi összter­melésének értéke 31,8, a sze­mélyi jövedelem pedig 24,2 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához képest. A gyáripari vállala­tok közül legszebb eredményt a TAMP szerszámgyár, a Napredak kenyérgyár, a cu­korgyár és a Pobeda tégla­gyár ért el. Megállapították, hogy a ter­mékek értékesítése növeke­dett, de még mindig nem ki­fogástalan. A realizáció a ja­nuár-márciusi időszakban 27 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakaihoz­ képest. Mivel több vállalat­ban aránytalanul növekedtek a személyi jövedelmek, ja­vasolták, hogy a jövedelem célszerű elosztására az ön­igazgató szervek nagyobb gondot fordítsanak. A szkupstina elfogadta a gazdasági tanácsnak a do­hánygyár gazdasági társulá­séra vonatkozó javaslatát. Eszerint a zentai dohánygyár július 1-étől a Vajdasági Do­hányistari Kombinát üzemu­­részlegeként fog működni. A vitában sok szó esett a mezőgazdaság eredményeiről, a jószágtenyésztés megoldás­ra váró problémáiról, vala­mint a falvakban mesterke­dő zúgfelvásárlók káros mun­kájáról. Felszólalt Kelemen Mátyás is. A mezőgazdaság, főként pedig az állattenyész­tés időszerű kérdéseit vázol­ta. Elmondta, hogy az állat­állomány növelését csak­ig ki­egyensúlyozotta­bb termelés­sel, helyesebb árpolitikával, a személyi jövedelmek­­ rende­zésével és kellő eszközök biz­tosításával, tehát a gazdasági élet összehangoláséval lehet a legrövidebb idő alatt a leg­eredményesebben megoldani. . Th. M. A KSZ suboticai községi értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) tettsége igen hiányos, mert például a vasúton több mint 1 800 alkalmazott közül 530- nak nincs teljes nyolcosztá­lyos iskolai képzettsége sem. Stipan Kopilovic is a ká­derképzéshez szólt hozzá. Ki­fogásolta, hogy a pártiskolá­ban a hallgatók 98 százalé­ka a gyáriparhoz tartozik, vagyis háttérbe szorul a töb­bi ágazat. Donát Antal mérnök a jö­vedelemelosztás és a szemé­lyi jövedelem kérdésével s a Zorkában ezen a téren elért eredményekkel foglalkozott, hangsúlyozva, hogy e tekin­tetben nagy szükség van a tapasztalatcserére. Djuro Mazarak a mező­­gazdasági birtokok vesztesé­géről beszélt. A Palics kom­binát kommunistái és az önigazgatási szervek kivizs­gálták a veszteségek okát, és többek között több mint száz irodai alkalmazottal csökkentették a létszámot, és növelték a termelési tervet. Helytelenítette, hogy a gyü­­mölcsfelvásárlásban sok a-­ közvetítő s valamennyien drágítják a terményeket. A gyümölcsöt például 80 diná­rért veszik a termelőtől, és mire a kereskedelmi hálózat útján eljut a feldolgozó ipa­rig már 140 dinár az ára. Marija Balunovic a könyv­kereskedések problémáival és a könyv árával kapcsola­tos nehézségekről, továbbá a házitanácsok és a kommunis­ták munkájáról beszélt. Az értekezleten felszólalt Géza Tikvicki, a Kommunis­ta Szövetség Központi Veze­tőségének a tagja is. Kiemel­te, hogy­ Szabadka évtizedes gazdasági elmaradottság és évekig tartó egy helyben to­pogás után elért eredmé­nyeit és sikereit nem­ sza­bad túlbecsülni, még akkor sem, ha az eredményeket ki­fejező százalékok igen ma­gasak is. Mert ilyen ugrások­ra csak a fejletlen ipar ké­pes, ahol még igen nagyok" a belső tartalékok. Az általános gazdasági fej­lődéssel jelentkező ellentmon­dások megszüntetésével új­­távlatok nyúlnak a gazdasági felendü­lésre. A kommunis­táknak a gazdasági szerve­zetekben erélyesebben kelle­ne harcolniuk a munka sze­rinti elosztás elvének követ­kezetes alkalmazásáért. Er­re elsősorban meg kell te­remteni az anyagi alapot a termelés fokozatos növelésé­vel és az­ anyagi kiadások csökkentésével. Tikvicki elvtárs a továb­biakban a mezőgazdasági problémákat fejtegetve el­mondotta, hogy az új intéz­kedések gyökeresen megvál­toztatják a mezőgazdaság anyagi alapjait. Bejelentet­te, hogy már az idei termést szavatolt­­ gazdasági árak alapján vásárolják fel­. A veszteségeket csak részben okozták objektív nehézsé­gek, tehát minden erőt a szubjektív okok kiküszöbölé­sére kell fordítani. Az értekezleten 31 tagú vezetőséget, 7 tagú felügyelő bizottságot, a járási értekez­letre 75, a VIII. kongresszus­ra pedig 9 küldöttet válasz­tottak. . . . . .. «• Vita az automatizációra és a társastermelésről A Szövetségi Tanács gyár­ipari bizottsága tegnap ülést tartott. A bizottság képvise­lőin kívül részt vettek több képviselőházi bizottság kép­viselői, valamint a Szövetsé­gi Gazdasági Tervhivatal, a posta, a villamosipari válla­latok, a vasutak és több elektronipari gy­ár képviselői. Rámutattak, hogy az auto­­matizáció növelésével ará­nyosan növekszik a munka­termelékenység, a minőség, a kifizetődőség és a terme­lés. Több fölszólaló javasol­ta, hogy, a hadsereg, a vas­utak, villanygazdasági és postavállalatok a jövőben na­gyobb bizalommal használ­ják fel a hazai elektronipari gyárak készítményeit. A vi­tában szó volt még a társas­termelési viszonyok fejlesz­téséről, és az e téren elért eredményekről. A bizottság ezután megvi­tatta a gazdasági szervezetek tavalyi zárszámadásait.

Next