Magyar Szó, 1964. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1964-07-01 / 180. szám

4. oldal A békés koegzisztencia az egyetlen lehetőség az emberiség fennmaradására Tito elnök beszéde a gdanski hajógyár munkásai előtt (Folytatás az 1. oldalról) A téves tájékoztatások és rágalmak komoly károkat okoznak a forradalmi mun­kásmozgalomnak és a nem­zetközi haladó mozgalomnak. A kínai vezetők azzal is vá­dolnak bennünket, hogy elle­ne vagyunk a gyarmati rend­szerben sínylődő népek föl­szabadításának, s ellene va­gyunk az antikolonialista harcnak. Nyilvánvaló hogy a gyarmatok népeinek meg­van a teljesmérvű joguk, hogy harcoljanak független­ségükért és szabadságukért. Ebben megkapják most is és a jövőben is minden haladó ember, főképp a szocialista országok népeinek fenntar­tás nélküli támogatását. Így áll tehát a dolog az aktív és békés együttéléssel, amely mellett állást fogla­lunk, s úgy véljük, hogy a nemzetközi viszonyoknak eze­ket az elveit az ENSZ-ben is kodifikálni kellene. Mert jelenleg nincs más kiút, ki­véve persze a háborút és a rombolást, a még nagyobb tragédiát, mint amilyenben a második világháború alatt volt részünk. Önöknek, munkásoknak, meg kell mondanom, hogy a Elvtársak, és elvtársnők, Cyrankiewicz elvtárs meg­említette itt, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban újból lábra kapnak a re­­vansista irányzatok. Miért van ez így? Azért, mert a háború befejeztével nem tör­téntek kellő intézkedések, hogy egyszer s mindenkorra meghiúsítsák a revansizmus újjáéledését, s azt, hogy bár­ki is ismét veszélyeztesse a békét. Sajnos, a múlt hábo­rúban, akárcsak az első vi­lágháborúban is, kitűnt. A kínai kommunisták, helye­sebben szólva kínai veze­tők politikája arra irányul, hogy szakadást okozzon a nemzetközi munkásmozga­lomban, és szétzúzza a mun­kásosztály egységét, s általá­ban a nemzetközi forradal­mi mozgalom egységét. Köz­ben mindenféle téves hírrel és rágalmakkal élnek. Min­ket, jugoszlávokat például évek óta a leghevesebben tá­madnak, a legdurvább rágal­makat és szitkozódásokat szórják ránk. Már azt is mondják, hogy Jugoszláviá­ban visszaállítottuk a kapi­talizmust, arra gondolva ta­lán, hogy munkaszervezete­ink, azaz a munkásönigazga­tás a kapitalizmus visszaállí­tását jelenti, hiszen — lám — a dolgozók gazdagodnak. Ismételgetnek ők sok más dőreséget, téves híreket ter­jesztenek Jugoszláviáról és a Szovjetunióról, a szocialista országokról s a kapitalista ál­lamokban levő kommunista és munkásmozgalmakról. Ne­künk, kommunistáknak első­sorban, de az egész mun­kásmozgalomnak is köteles­sége, hogy küzdjön­ ezek el­len a téves tájékoztatások és rágalmak ellen, meg a kínai kommunisták mostani állás­pontjai ellen, hogy a legyőzött jobban járt, mint a győztes. Ne­künk is, akik akkora áldo­zatokat adtunk, újból bi­zonygatnunk kell, hogy a há­ború nagy károkat okozott nekünk, hogy a háború után megvont határok véglegesek, s többé nem lehet vitatkoz­ni róluk. Itt az Odera és Neisse menti lengyel határ­ra is gondolok. (Taps) Mi jugoszlávok annak ide­jén az elsők között bocsátot­tuk szabadon a német hadi­foglyok tízezreit. Az elsők között ismertük el a Német Szövetségi Köztársaságot. S mégis a Német Szövetségi Köztársaságban gyülekezik az a söpredék, amely a há­ború alatt bevérezte a kezet és megszökött Jugoszláviá­ból. S azok, akik a fasiszták munkatársai voltak," az NSZK-ban menedéket kap­tak, lehetőséget a szabad ténykedésre, s most már a vérontásig, terrorig mennek. Amikor elismertük a Né­met Demokratikus Köztársa­ságot, mint önálló államot, az NSZK megszakította ve­lünk diplomáciai kapcsolata­it. Pedig mi azért tettük azt, mert úgy véltük, hogy a két Németország fennállá­sának elismerése a legjobb megoldás, amelyet a mostani föltételek között el lehet ér­ni, hogy könnyebben meg le­hessen védeni és megszilár­dítani a békét. Határoza­tunk persze nem szabta meg előre a leendő megol­dásokat, amelyeket magának a német népnek, a két Né­metország népének kellene meghoznia. Ez a mi állás­pontunk, s Úgy gondolom, ezer szerencse, hogy ma két Németország létezik. A Né­met Demokratikus Köztársa­ságba a revansistáknak nincs alkalmuk beszivárogni és mérgezni a más népekkel va­ló viszonyt. Ott a szocializ­must építő munkaosztály van hatalmon, ez pedig záloga és biztosítéka az európai béké­nek. . . -Habár a Nyugat-Berlin kö­rüli helyzet még nincs meg­oldva, úgy vélem, hogy ott nem fenyeget az összeütkö­zés különösebb veszélye, há­la a Szovjetunió bölcs poli­tikájának. Amit pedig a nyu­gatnémet revansisták bizo­nyos változásokról elképzel­nek, az a jól ismert kormán­dásra emlékeztet: „Éhes disznó­­­makkal álmodik”. (Taps.) u­ok mind a nemzetközi po­litikában, mind belső fejlő­désükben, haladó rendszerük építésében.­­ A szocialista országok és a kommunista pártok egyenjogúsága Elvtársnők és elvtársak. Végül még egyszer vissza­­ szeretnék térni az interna­cionalizmus kérdésére, a nem­­­zetközi munkásosztály egysé­­­gének és szolidaritásának kér­désére. Itt is helyre kell hoz­ni egyet-mást é­s új alapok­ra helyezni az egymás közti viszonyt. A kínai vezetők azt mondják például, hogy a nem­zetközi munkásmozgalom köz­pontja most oda tevődött át, hogy az októberi forradalom igen hasznos volt, de most már nekik, kínaiaknak, kell a fejlődés hordozóinak lenni. Ez azonban azt­­jelentené, hogy megőrizzük a dogma­tiz­must a nemzetközi munkás­­mozgalomban,­­konzerváljuk azokat a módszereket, ame­lyeket Sztálin alkalmazott or­szágában és a nemzetközi munkásmozgalomban. Mi pe­dig nem akarunk ilyen mód­szereket. Azt akarjuk, hogy a nagy és kis országok és a kommunista pártok viszonya egyenrangú legyen, mert eb­ben van a szocializmus to­vábbi fejlődésének az ereje világszerte. (Taps). A kínai vezetők letérése erről azt útr­ról nemcsak minket, a kom­munista pártok vezetőit ag­gasztja. Ez az egész haladó emberiség ügye. Rólunk, szo­cialista országokról sok újon­nan felszabadult ország vesz példát, akik szintén szocializ­must akarnak építeni. Figye­lemmel tartják, hogy milye­nek a mi egymás közti viszo­nyaink, hogy hogyan fejlő­dünk. Végül engedjék meg, ked­ves elvtársaim, hogy ennek a vidéknek és az egész len­gyel népnek, főképp pedig a munkásosztálynak sok sikert kívánjak a további munká­hoz, boldogságukhoz és jobb jövőjükhöz. Éljen Lengyel­­ország és Jugoszlávia népei­nek barátsága! Éljen a béke és a népek békés együttműködése!” A legyőzött jobban járt, mint a győztes Minden anyagi és erkölcsi erőnket állítsuk a béke szolgálatába Elvtársak és elvtársnők, Önök is, Lengyelország dol­gozói, meg Jugoszlávia és a többi szocialista ország mun­kásemberei békésen és nyu­godtan építhetik szebb jövő­jüket. Manapság a szabad államokban egészen más a helyzet, más szellem hatja át a népeket. Jugoszlávia sem az a régi, amely hadseregé­vel együtt tíz nap alatt szét­hullott. Lengyelország, Bul­gária, Magyarország és Ro­mánia sem a régi. Új orszá­gok ezek, új erők. S mégis kötelességünk, hogy éberei, ügyeljünk a világesemények­re, s erkölcsi és anyagi erőn­ket a béke szolgálatába állít­suk. Ma az emberiség óriási többsége, a világ lakosságá­gának úgyszólván 90 száza­léka, ellene van a háború­nak. Nemcsak a szocialista országok ezek, hanem azok s népek is, amelyek lerázták a gyarmati igát, s amelyek — nagy többségben — szocializ­must akarnak építeni, a belső fejlődés útján akarnak ha­ladni. Persze, a kapitalista országokban is az emberek óriási többsége a béke mel­lett, a háború ellen van, sőt maguk is meg tudják fékezni a háborús uszítókat. Nagyok ma a béke erői. Egységüknek minél szilár­dabbnak kell lennie. Nyilván­való, hogy küzdenünk kell a jobb és tartósabb nemzetkö­zi viszonyokért, miközben roppant fontosnak tartom a­­ fejlett és gazdaságilag fejlet­­t­len országok viszonyának­­ megváltoztatását. Mi úgy vél­jük, hogy az újonnan fölsza­badult államoknak, amelyek hosszú időn át gyarmatok vol­tak, joguk van legalább va­lamennyit visszakövetelni ab­ból, amit a múltban elvettek tőlük. Nyilván ez sem elég. Valamennyiünknek segítsé­günket kell adnunk ezeknek az országoknak, természete­sen anyagi lehetőségeink és képességeink szerint, hogy minél előbb fölemelkedhesse­­­nek, hiszen fejlettségük ma­­­­gasabb foka mindenki szám­á­ra hasznos lesz, nekünk is,­­ akik megsegítjük őket, de még azoknak is, akik annak­­ idején kizsákmányolták őket,­­ mert egyenrangú társak lesz­­­nek r­a­id az árucserében.­ Ami a mi két országunkat illeti, főképp az utóbbi évek­ben sokat tettünk ebben a­­ tekintetben. Az Egyesült Nemzeteknek­­ eddig nagy sikere volt sok­­ kérdés rendezésében, minde­­­nekelőtt jobb nemzetközi vi- s szonyok kialakításában s a feszültség enyhítésében. Meg­gyorsította a dekolonializáció folyamatát, támogatást adott a nem eléggé fejlett államok­nak stb. Mi azt akarjuk, és törekedni is fogunk erre, hogy az ENSZ a jövőben még­ fontosabb szerephez jus­­­son, s jellege még általáno­­­­sabb legyen. Ez azt is jelenti,­­ hogy Kínának s 700 millió­­ lakosának képviseltetnie kell­­ magát a világszervezetben. Ily módon a kínai kormány a világközvélemény előtt is felelősséggel tartozna maga­tartásáért. Megengedhetetlennek tart­juk azt is, hogy még mindig léteznek ,a kizsákmányolás és a gyarmati uralkodás olyan kegyetlen módszerei, amilyen Angolában, Dél-Afrikában és még néhány területen van. Erélyesen fogunk küzdeni azért, hogy a gyarmati járom alatt sínylődő népek végle­gesen felszabaduljanak. A gyarmati rendszer maradvá­nyainak létezése a XX. szá­zad szégyenfoltja. Nagyon fontos azonban az, hogy a gyarmati rendszer alól való felszabadulás ne csak formális legyen, s hogy ne maradjanak meg a neo­­kolonializmus különféle vál­tozatai. Megértjük, hogy sok újonnan felszabadult ország a volt anyaországához fűző­dik, s hogy a teljes gazdasá­gi emancipáció nem megy gyorsan. Ám ezeket a viszo­nyokat új alapokra kell he­lyezni, tehát nem szabad megengedni, hogy a gazdasá­gi kapcsolatok útján politikai és más b­efolyás alá kerülje­nek az új független államok. Teljes szabadságot kell kap- MAGYAR SZÓ L­OTTÓ A lottó e heti nyerő­számai: 10, 20, 27, 33, 38, 39. Pótszám: 21. Hruscsov—Gerhardsen tárgyalásai Megkezdődtek a hivata­los szovjet—norvég meg­beszélések Oslóból jelenti a Tanjug.­­ Hruscsov szovjet és Ger­hardsen norvég miniszterel­nök tegnap megkezdte a poli­tikai megbeszéléseket. Az idő­szerű nemzetközi problémák­kal, a két ország gazdasági­, kulturális és jószomszédi kap­csola­tainak fejlesztésével kapcsolatos eszmecserében részt vesz még Gromiko szov­jet és Lange norvég külügy­miniszter, továbbá­ a két kor­mány több más képviselőjé. Tegnap­ az esti órákban Hruscsov miniszterelnök be­szédet mondott egy nagygyűlé­sen. Ismertette álláspontját a nemzetközi helyzetről, a kap­csolatok fejlesztésének és a­ népek közötti bizalom kiala-­­­kításának lehetőségéről. 1 Szerda, 1964. július 1. Harcok Burmában 1.----- 1 . ■■ ■-» Kormánycsapatok és lázadók összetűzései Bangkokból jelenti a Tan­jug. A rangponti lapok arról adnak hírt, hogy Burmában mind gyakoribbak a katona­ság és a rendőrség összetűzé­sei a különféle lázadó csopor­tosulásokkal. Az ország kü­lönböző részeiben az utóbbi időben tíz lázadó életét vesz­tette, jóval több pedig meg­sebesült vagy fogságba esett. A kormánycsapatok hadi­anyagot és fontos okirato­kat zsákmányoltak. Az ira­tok tartalmát nem hozták nyilvánosságra. A lázadók elleni hadműveleteket elő­zetesen kidolgozott tervek alapján, a katonaság min­den fegyvernemének és a rendőrségnek bevonásával folytatják. A rangooni Guardian című lap ezzel kapcsolatban ki­emeli, hogy Ne Vin tábor­nok kormánya kénytelen volt erélyes intézkedésekhez folyamodni, mert november­ben lejárt a lázadók számá­ra meghirdetett közkegye­lem. A lázadók vezetői a kormány magatartását a gyengeség jelének minősítet­ték, ezért csak kevesen ad­ták meg magukat. A lap hoz­záteszi, hogy a katonaság és a­­rendőrség a nép biztos tá­mogatásával eddig is sikere­ket ért el, nem hátrált meg a lázadók előtt, elviselte ez áldozatokat is, de ugyanak­kor súlyos veszteségeket oko­zott az ellenségnek. A lap sajnálkozással állapítja mm­eg, hogy Burmában belső vi­szály folyik épp akkor, ami­kor az­­ország lakosságának egységesen kellene építeni a szocializmust. A kormány korábban az­zal vádolta a lázadókat, hogy hadianyagot és más segélyt kapnak külföldről. A múlt hónapban több mint 80 láza­dó adta meg magát, amiből a sajtó arra következtet, hogy a közeljövőben még töb­­ben belátják a harc céltalan­ságát. A nigériai sztrájkhullám eredménye Megegyeztek a kormány, a munkaadók és a szak­­szervezetek képviselői A nigériai kormány, a szak­szervezetek és a munkaadók­­ képviselői Lagosban egyez-­­­ményt kötöttek a június 1-én kezdett kéthetes általános sztrájk végleges beszünteté­­­­séről. A munkások és a hiva-­­ talnokok béremelést és jobb munkafeltételeket követel­tek. Az egyezmény kilátásba helyezi a bérek növelését, a­­ kormány ígéretet tesz a mun­kások és a hivatalnokok élet- és munkakörülményeinek ja-­i vítására.­­ Az általános sztrájk szinte teljesen megbénította az or­­­­szág gazdasági életét. Kül­ö­­­­nösen akkor öltött nagy mé­reteket, amikor a kormány fehér könyvben közölte, hogy még a semleges bizottság ál­tal javasolt béremeléseket sem valósítja meg, mert a bi­zottság jelentését elfogadha­tatlannak tartotta. A sztrájk június 15-én ért véget. Időközben egyezmény jött létre arra vonatkozólag, hogy a kormány, a szakszer­vezetek és a munkaadók kép­viselői megbeszéléseket kez­denek a fizetések felülvizsgá­lásáról. Az általános sztrájk­ban mintegy 800 000 munkás és hivatalnok vett részt. A szakszervezetek egyik vezetője az egyezmény megkö­tése után kijelentette, hogy véleménye szerint a szakszer­vezetek nem érték el telje­sen céljukat. Johnson munka­ügyi miniszter ígéretet tett a munkásoknak, hogy az egyez­ményt valóra váltják. ÉJFÉLI HÍREK - ÉJFÉLI HÍREK Július 9-re halasztották a Szövetségi Szkupstina Szövetségi Tanácsának ülését Belgrádból jelenti a Tan­­j­­ug. Mijalko Todorovic, a Szö­vetségi Szkupstina Szövetsé­gi Tanácsának elnöke elha­lasztotta a tanács július 1­2- ára kitűzött ülését. A követ­kező ülést július 9-én tart­ják. A napirendet a Szövetsé­gi Tanács üléséről szóló érte­sítésben ismertetik. S Olga Vrabic, a Népjóléti­­ és Egészségügyi Tanács el­­­­nöke elhalasztotta a tanács­­ július 2-ra kitűzött ülését. Zágrábban megkezdődött a férfi válogatottak tornája . Az első mérkőzésen Cseh-­­ Szlovákia csapata 14:9 (7:5)­­s arányban legyőzte Lengyel­­ország együttesét. A második találkozón ju­­­ugoszlávia válogatottja 20:15 (11:7) arányban legyőzte Ma­gyarország válogatottját. Csa­k­patunkból­­kitűnt Banjanin, Sarenkapa, Miljkovic és Djuranec.. Lelőttek egy amerikai helikoptert Dél-Vietnamban­ ­ Saigonból jelenti a Reuter. A Vietkong erői tegnap Dél-Vietnamban lelőttek egy­­ amerikai helikoptert. Két amerikai katona életét vesz­tette, kettő megsebesült. Katonai körükben megerő­sítették a hírt, hogy tegnap előtt lezuhant egy helikop­ter, s a benne levő négy ame­rikai katona szörnyethalt. A helikoptert valószínűleg nem lőtték le. SPORT 1 Kézilabda Tegnap este Belgrádban megkezdődött a női kézilab­da válogatottak tornája. Az eredmények: Jugoszlávia— Csehszlovákia 13:7 (6:3), Ro­mánia—Magyaroszág 7:7 (3:3). t4VIRÍT!­I­JHflVTtlHI .....•■■•«•iimimiiiimIIIIIIIII NEW YORK.­­— A világ­­szervezet székházában kö­zölték, hogy U Thant ENSZ- főtitkár július 28-án a szov­jet kormány meghívására Moszkvába látogat. U Thant az EAK kormányának meg­hívására július 19-én Kairó­ban részt vesz az afrikai or­­szágok második­­értekezleté­nek megnyitásán. A főtitkár július 14-én utazik el New Yorkból. Ellátogat Genfbe Párizsba, Londonba és Rangoonba is. (AFP) BONN. — Von Hase, a nyugatnémet kormány szó­vivője bejelentené, hogy de Gaulle francia elnök július 3-án kétnapos látogatásra Bonnba látogat. Erhard kancellárral a francia—nyu­gatnémet együttműködésről tárgyal. (AFP) GENF: — R. K. Nehru in­diai képviselő elnökletével tegnap délelőtt folytatódott az­­ENSZ leszerelési értekez­lete. Szót kért India, Cseh­szlovákia, Nagy-Britannia és az USA képviselője. (AFP)

Next