Magyar Szó, 1965. december (22. évfolyam, 329-359. szám)

1965-12-01 / 329. szám

2. oldal Szeged és Subotica együttműködése Rendszeres találkozó a tapasztalatok hasznosítására Szombaton, november 27- én délelőtt kétnapos baráti találkozóra és eszmecserére Suboticéra érkezett a Haza­fias Népfront Szeged város és Csongrád megyei küldött­sége. A 34 tagú delegációt Katona Sándor elvtárs, or­szággyűlési képviselő, a Ha­zafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára vezette. A küldöttség tagjai voltak dr. Kedvessy György, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke, az Or­szágos Béketanács tagja, La­­csán Mihályné, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak elnökhelyettese, ország­gyűlési képviselő, Hofege­­rang Péter, a Hazafias Nép­front Szeged városi bizottsá­gának titkára, továbbá a vá­rosi tanács, valamint a tár­sadalmi és tömegszervezetek képviselői, munkások, értel­miségiek és termelőszövet­kezeti tagok. A találkozó alkalmával az első plenáris ülésen Ma­ti­ja Sedlák, a suboticai szkupsti­­na elnöke és Nagy Kanász Lázár, a Szocialista Szövet­ség községi bizottságának el­nöke tájékoztatták a szegedi küldöttség tagjait a suboti­ca­i község fejlődéséről és időszerű kérdéseiről, vala­mint a két város eddigi együttműködéséről. Ezenkí­vül kilenc önálló csoport keretében részletesebb tájé­koztatók hangzottak el és konkrét megbeszélések foly­tak egyes kérdésekről. A kétnapos eszmecsere so­rán a küldöttségek megálla­pították, hogy törekvéseik­ben sok a közös vonás, s ez lehetővé teszi a további gyü­mölcsöző együttműködést. Egyetértettek abban, hogy az eddigi tapasztalatokból kiindulva tovább kell fej­leszteni az együttműködést mindazokban a kérdésekben melyekben a tapasztalatcse­re hozzájárulhat a sajátos problémák jobb és gyorsabb megoldásához. Egyetértettek abban is, hogy mindazok a szerveze­tek, amelyek a küldöttsé­gekben képviseltették magu­kat, önállóan dolgozzák ki együttműködésük program­ját. Az eredményeket időn­ként összegezik, olyan szin­ten, melyről majd utólag egyeznek meg. Évente egy vagy két esetben ezeken az összegező találkozókon kez­deményezik majd az együtt­működés további fejleszté­sét. Suboticai tartózkodásuk első napján a szomszéd vá­ros küldöttségének tagjai el­látogattak a November 29 húsárugyárba, a Solid cipő­gyárba, valammint megtekin­tették az egészségügyi inté­zetet, az Anya és Gyermek­védő Központot, a városi könyvtárat, a Munkásegye­temet és a közgazdasági is­kolaközpontot. Este fél 8 órakor a Beograd kávéház helyiségeiben rendezett tár­sasesten a Mladost ifjúsági művelődési egyesület szóra­koztatta őket. Másnap dél­előtti szabad idejüket város­nézéssel töltötték el. November 28-án a Palics szállóban rendezett búcsú­­ebéd után a küldöttség tag­jai délután 3 órakor vissza­indultak Szegedre. .. Netro futószalagon Megnyílt a suboticai Pionír csokoládégyár cukorkakészítő részlege A köztársaság napja alkal­mából november 27-én dél­előtt 10 ómkor ünnepélye­sen megnyitották a suboticai Pionír csokoládégyár új cu­­korkakészítő részlegét a Marx úti gyárépületben. A megnyitón megjelent Kele­men Mátyás, a KSZ tarto­mányi vezetőségének titkára. Bok­o Milankovic, a községi szkupstina alelnöke, Bagi Károly, a KSZ községi veze­tőségének titkára. Szabadi György, a magyar cukrász­ipar vezérigazgatója és Zöld Antal, a cukrászipar főmér­nöke. Farkas István, a buda­pesti kekszgyár igazgatója, valamint a munkaszerveze­tek, a társadalmi és politikai szervezetek képviselői. Mirko Ivić, a gyár igazga­tója elmondta, hogy a Pionír részben saját erejéből, rész­ben pedig bankkölcsönökből már 1960-ban megkezdte re­konstrukcióját. Új, nagy tel­jesítőképességű gépeket vá­sárolt, és 1963. nyáron a Marx úton megkezdte az új, tágas gyárépület építését, hogy jobb és korszerűbb munkafeltételeket teremtsen, versenyképes legyen termé­keivel a hazai piacon. A re­konstrukció kezdett létkér­déssé válni a Pionírban, ugyanis míg 1959-ben 12,1 százalékkal vett részt a gyár a hazai csokoládétermelés­ben, ez az arány ebben az évben 5,9 százalékra csök­kent A rekonstrukció eddig 618,6 millió dinárba került a Pionírnak. Ebből 184 millió dinárt a gépek és felszere­lés vásárlására fordítottak. A gyár újjáépítése után az össztermelés értéke eléri majd a hétmilliárd dinárt, ami a mai értéktervnek a kétszerese. Az évi termelés 4900 tonnáról 8100 tonnára ugrik, az alapokba pedig 800 millió dinár kerül. A gazdasági reform után­­ kedvezőbb feltételekkel folyt­­­tat­ja munkáját a gyár, s ez­­ serkentőleg hat a megkezdett­­ rekonstrukció befejezésére.­­ Nem lesz könnyű, hiszen eh­hez még csaknem kétszáz­millió dinár hiányzik, a gyár­ban azonban remélik, hogy fokozatosan megbirkóznak a nehézségekkel, és május else­jére még egy részleget üzem­képessé tehetnek. A vendégek ezután megte­kintették a tágas raktárhe­lyiségeket és az újonnan megnyílt cukorkakészítő rész­leget. Az önműködő gépso­rok lehetőséget nyújtanak a szalagszerű termelésre. — m — Sokba kerül a gyógyítás A tavalyi adatok szerint egy­­egy biztosított egészségügyi ellátása Szarajevóban 17 094 dinárba, Vranjeban és Bijelo Poljen körülbelül 9000 dinár­ba, Zágrábban 24 335 dinárba kerül. Ez arra utal, hogy az egészségvédelem jogát gya­korlatilag mindenütt eltérő módon érvényesítik. MAGYAR SZÓ Díszülés és számos kultúrrendezvény Zentán Zen­tán a köztársaság nap­ját az idén is bensőségesen megünnepelték. Az ünnep­ség a pioníravatással kez­dődött. A művelődési ház nagytermében több száz gye­rek kötötte föl először a piros kendőt. Szombaton reggel Márton Pál, a közsé­gi szkupstina elnöke fogadta kommuna fiataljainak a kül­döttségét. A munkaközössé­gekben a dolgozók röpgyű­­léseket, este pedig a Szoci­alista Szövetség néhány ke­rületi otthonában, Tornyo­son és két-három gazdasági szervezet klubhelyiségében társasvacsorát rendeztek. Va­sárnap délelőtt két kiállítás is nyílt. A kiállítási terem­ben az elemi iskolások Thur­zó verseinek az illusztrálá­sára­­készített legszebb 50­­ festményét a múzeumban pe­­­dig a Tiszai halászat című­­ polgárok. Este ünnepi aka­démiát tartottak. Az ünnepi beszéd után kultúrműsor volt. Szombaton és vasárnap este a III. helyi közösség otthonában megtartották az Észak-Bácska fiatal amatőr népdal- és táncdalénekesei­­nek szemléjét. Sz­ó. Gazdag műsor a köztársaság napján Adán Az adal kommuna polgá- ■ rei az idén itt érdekes és vá­ ■ tozatos műsorral ünnepelték­­ meg a köztársaság napját. Vasárnap délelőtt 10 óra­kor a munkásegyetem klub­jában megnyitották a kom­muna amatőr festőinek ki­állítását. A közművelődési közösség ugyanebben a klub­helyiségben fényképkiállítést nyitott. Ugyancsak délelőtt 10 óra­kor a földművesszövetkezet fennállásának 20. évforduló­ja alkalmából a szövetkezet tanácsa díszülést tartott. Az ünnepségen a szövetkezet dolgozói, a társastermelők és a község számos társadal-­l­mi és politikai munkása volt­­ jelen, öt munkás, aki mái­g több mint 10 év­e dolgozik a­­ szövetkezetben, egy-egy kar­órát kapott ajándékba. A társastermelésben elért kivá­ló eredményekért a legjobb földműveseket dicsérő okle­véllel tüntették ki. Vasárnap este a moholi és adai polgárokat az adai és a suboticai énekkarok közös műsorral szórakoztatták. Ezenkívül több nagyobb vál­lalat, mint a Március 8. vegy­ipari üzem, az Iskra kés- és fémárugyár valamint a föld­művesszövetkezet társasva­csorát rendezett dolgozói szá­mára. Hétfőn délelőtt 10 óra­kor a községi szkupstina nagytermében Mészáros Sán­dor, a községi szkupstina elnöke a köztársaság napja alkalmából a kommuna tár­sadalmi és politikai munkása­it fogadta.­ Este a moholi és az adai színházkedvelőket a suboti­cai Népszínház művészei szórakoztatták. Tegnap délelőtt 10 órakor a községi testnevelési szö­vetség a kommuna 80 kiemel­kedő sportmunkását és él­sportolóját emlékéremmel tüntette ki. Vonatösszeütközés Zidani Mostnál Nyolc halott és tíz súlyosan sérült Hétfőn reggel valamivel öt óra után Zidani Most vasút­állomás előtt összeütközött a Ljubljanából Celje felé köz­lekedő személyvonat egy Ma­riborból érkező tehervonat­tal. A személyvonat körülbe­lül 70 kilométeres, a teher­vonat körülbelül 20 kilomé­teres sebességgel haladt. A személyvonat gőzmozdonya kettévált, több vagonja tel­jesen összeroncsolódott. Az összeütközés alkalmá­val életüket vesztette Marin Belovic és Ivan Rakovnik, a személyvonat mozdonyveze­tője és fűtője. Mindketten mariboriak. Az utasok közül öten a helyszínen meghaltak éspedig Marta Roger, Hedvig Jovanovic, Slavko Goste, Ste­fan Goste és Irena Goste. Mindannyian Zagorje hely­ségből valók. Tizenegy sú­lyosan sérült utast részint a­­ trbovljei, részint a celjei kór­házba szállítottak. Egy köz­­­zülük, Danica Milkovic za­­j­gorjei lakos, a trbovljei kór­házban meghalt, úgyhogy a szerencsétlenségnek összesen nyolc halálos áldozata van. A többi sérült túl van az élet­veszélyen. Ljubljana és Zagreb, ille­tőleg Ljubljana és Maribor között a déli órákig szüne­telt a forgalom, attól kezd­ve, mellékvonalon, Sevnica és Trebnje érintésével köz­lekedtek a vonatok. Vasúti szakértőkből és a belügyi szervekből álló vizs­gáló bizottság szállt ki a helyszínre a szerencsétlenség okának megállapítása végett.­­ Ilyen súlyos vasúti kataszt­­­rófa két évtized óta nem­­ történt Szlovéniában. ____ _ ítéletidő Nyugat-Európában Orkánerejű szél dühöng tengerpartunkon — Dermesztő hideg Svédországban — Hózápor és napsütés Vajdaságban Napsütés, hózápor, majd ismét napos, enyhe idő váltogatták egymást az elmúlt napokban. Az Északi-sark felől érkező hideg légtömegeket eny­hébb, nyugati légáramlatok követték, a meleg és a hideg levegő összeütközése hatalmas szélviha­rokat szült. Elszabadult a pokol Pá­rizs, Észak-Franciaország és az Atlanti-óceán part­jai fölött. Az óránkénti 156 kilométeres sebesség­gel száguldó vihar a fran­cia fővárosban háztetőket tépett le, és a kikötőkben veszteglő halászhajók kö­zül sokat megrongált. Angliában és Skóciában ismét hó esett és erős szél fújt. Svédországban már több mint száz éve nem volt ilyen hideg a novem­ber, pontosabban 1861- ben mértek az ideihez ha­sonló fagyokat. Svájcban az ítéletidő még a síelőket is a szállodákba és a men­helyekre kényszenítette. Hollandiában félméteres hó borít mindent, a köz­úti és a vasúti forgalom csak nagy nehézségek árán bonyolódik le. Hava­zik Csehszlovákiában, Dá­niában, sőt Spanyolország északi vidékein is. A vihar a hajóforgalmat is akadályozza. A hullámzó ten­geren a brit szigetek közelé­ben több hajó is összeütkö­zött. Egy nyugatnémet hajó a stockholmi kikötő előtt szenvedett hajótörést, hét tengerész odaveszett. Egy másik Grönlandnál jéghegy­be ütközött, míg egy harma­dikat Hamburg közelében süllyesztett­­el az orkán. Zá­tonyra futott egy 15 000 ton­nás finn hajó, és segítséget kért a francia partok közelé­ben egy román hajó. A parti őrség mentette meg. Erős szél fúj Belgiumban, Hollan­diában és Ausztriában is. Az Atlanti-óceáni levegő első hullámai hozzánk is megérkeztek. Hatására viha­ros időjárás uralkodik tenger­partunkon és hazánk nyuga­ti vidékein. Az ünnep előestéjén Ro­­vinjban és környékén majdnem száz kilométe­res sebességű szél söpört végig. Az ötméteres hul­lámok két óra alatt minte­­­egy száz méter hosszú­ságban lerombolták a rak­partot és megrongáltak néhány hajót. Kétmilliárd dinárra becsülik a kárt. A szüntelenül zuhogó eső földcsuszamlást idézett elő az adriai autóúton is, és a gépkocsivezetőket óvatosságra intik, mert Gorski Kőtárban is több­ helyütt földomlások zár­ják el az utat. Tegnap az Adriai-tenger­part középső részén orkán­­erejű déli szél fújt, a hullá­mok magassága meghaladta a négy métert. Emiatt megne­hezült a hajóközlekedés, a Novi Sad személyhajó pél­dául ötórás késéssel érkezett Splitbe, a Mostar hajó ki sem futott Dubrovnikból. Split­­ben még a csónakokat­­is­ part­ra húzták, de a vihar így is parthoz vert néhányat. A hí­res tengerparti­ sétány furcsa képet nyújtott, az óriási hul­lámok át-át csaptak rajta és néhány órán át víz alatt volt. Rab szigetére nem közleked­tek a hajók, mert a Kvarne­­rói öböl és környéke az erős déli szél uralma alatt áll. A kisebb hajók a kikötőkben várják, hogy csendesedjen a vihar. A nagy esőzések és a hó olvadása következtében meg­növekedett néhány folyóvíz állása. Riadókészültséget ren­deltek el vasárnap Karlová­­con néhány óra leforgása alatt fél métert nőtt a Kupa és a város alatt elöntött né­hány ezer hektár szántóföl­det. Ogulin közelében a Dob­ra folyócska elárasztotta az autóutat. Mivel azonban az esők elálltak, a folyók apad­ni kezdtek és a közvetlen ve­szély elmúlt. Vajdaságban vasárnap hózápor és napsütés vál­togatták egymást, majd esősre fordult az idő. Hét­főn részben kiderült és csapadék már csak elvét­ve hullott. A hőmérsék­let érezhetően emelkedett, még reggelenként sem süllyedt a fagypont alá, napközben a plusz tíz fo­kot is meghaladta. A meteorológusok má­ra várják az atlanti-óceá­ni nedves levegő érkezé­sét. Ennek következtében az esős idő Szlovéniából és Horvátországból tarto­mányunkra is átterjed. Ez azonban valószínűleg csak átmeneti lesz, utána de­rült, de hidegebb idő vár­ható.­ ­ " S. Z. Kevés új szálloda épült az idén A Szövetségi Szkupstina Szövetségi Tanácsának árufor­galmi bizottsága legutóbb az idegenforgalom problémáiról tárgyal. Az utóbbi két év­ben a szállodák és idegenfor­galmi létesítmények építése jóval lassabban halad, mint ahogyan tervezték. Ljubo DRNDIC , a szövetségi ide­genforgalmi bizottság elnök­­helyettese szerint az idén a tervezettnél­­ jóval kevesebb szálloda készült el. Az új szállodákban a tervezett 11 000 férőhely helyett csak 3000 férőhelyet adtak át. Több felszólaló is rámutatott, hogy a főidényben a helyi ke­reskedelmi vállalatok nem képe­sek kielégítően ellátni a hazai és külföldi vendégeket. A nehéz­ségeket csak az idegenforgalmi szervezetek és a mezőgazdasági birtokok, a kereskedelmi válla­latok és az ipar szoros együtt­működése oldhatja meg. Ezen a téren jó eredményeket ért el Belje és a Beograd mezőgazda­­sági kombinát, valamint a Vra­­star és a Kraš kereskedelmi vál­lalatok együttműködésükkel. Az adatok szerint az év el­ső kilenc hónapjában 7,5 mil­lió külföldi látogatott el hoz­zánk, és a devizabevétel 13 százalékkal szárnyalta­­ túl a tavalyi eredményt. (Tanjug) Szerda, 1965. december 1. Szívszélhüdés ért örömében egy zrenjanini szurkolót Hétfőtt, november 29-én este tartották Belgrádban a hagyományos ökölvívó-baj­­nokversenyt az aranykesztű­­ért. A nagyszámú néző kö­zött volt dr. Vojislav Borja­­novic 76 éves nyugalmazott zrenjanini vegyészmérnök is, a Banat és főleg az arany­kesztyűért harcoló Vujin ra­jongója és legvérmesebb szurkolója. Hosszú évek óta nem múlt el egyetlen trenjanini vagy vidéki találkozó sem, hogy ne lett volna jelen, ha ked­vence, Vujin szerepelt. Ha véletlenül nem kapott je­gyet, nem restellt a JÖSZ- hez fordulni. A hétfői találkozón dr. Borjanović legnagyobb örö­mére kedvence, Vujin sze­rezte meg az aranykesztyűt, a legnagyobb elismerést. A mérkőzés után az idős szur­koló, fiával és a zretijanin klubelnökkel gépkocsiba ült és hazaindult, de alig két­­három perc múlva szívszél­­hűdés érte és meghalt. Va­lószínűnek tartják, hogy Vu­jin győzelme fölötti határta­lan öröme okozta, hirtelen halálát. Temetése ma délután fél 4-kor lesz Melencén. HEGYI J. Az építővállalatok alapításának módosítása A Szerb Gazdasági Kama­ra építészeti tanácsa javas­latot terjeszt az illetékes szervek elé, hogy változtas­sák meg az építőipari vál­lalatok megalakítását szabá­lyozó törvényeket. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy öt polgár minden megkötés nélkül építővállalatot ala­píthat. Emiatt aztán szaka­datlanul emelkedik a szá­muk. Az építészeti tanács javasolja, hogy a vállalat alapításához 200 millió alap­eszközt és 100 millió forgó­eszközt kell biztosítaniuk az alapítóknak. A legutóbbi adatgyűjtés szerint Szerbiában több mint 200 építőipari vállalat van, ezek között azonban alig akad két tucat jól felszerelt, gépesített. A legjobb megol­dás a vállalatok egyesítése lenne. Erre utalnak a Subo­tica, Zombor és Topolya, va­lamint a Zrenjanin, Titovo Užice, Kosovo és Metohija helyzetét mutató adatok. (Tanjug)

Next