Magyar Szó, 1965. december (22. évfolyam, 329-359. szám)
1965-12-01 / 329. szám
Szerda, 1965. december 1. MAGYAR SZÓ Közös célunk a béke és a szocializmus Tito elnök a jugoszláv és a szovjet népek barátságáról (Folytatás az 1. oldalról) becsülik a Szovjetunió és dicső hadserege erőfeszítéseit. Ez a hadsereg viselte a háború legnagyobb terhét és döntő szerepet játszott a fasizmus sötét erői feletti győzelemben. Sohasem felejtjük el a szovjet hősök ezreit, akik e harcban hazánk harcterein harcosainkkal vállvetve vérüket ontották és feláldozták életüket. Hazánkban a felszabadító harc munkásosztályunk, az összes jugoszláv népek számára egyúttal győzedelmes forradalom is volt, amely a régi kapitalista rendszer felszámolása mellett szövetségi alapon rendezte a nemzetiségi kérdést, és megalapozta a háború utáni szocialista építést. Ez népeink hagyományos barátságát és testvériségét új tartalommal gazdagította, ami Jugoszlávia és a Szovjetunió szocialista társadalmi rendszeréből fakad, abból a tényből, hogy mindkét ország megvalósította a szocialista forradalmat, jóllehet különböző feltételek mellett és nem egyidejűleg. Mély meggyőződésem, hogy forradalmi vívmányaink lényege és jellege, azaz a szocialista társadalmi rendszer képezi tartós és legszilárdabb alapját, kölcsönös megértésünknek, barátságunknak és sokoldalú együttműködésünknek, amely népeink kölcsönös hasznára sikeresen alakul. Jóllehet már 1943-ban Jajceban, az AVNOJ II. ülésszakán, a felszabadító harc hevében lefektettük hazánk új politikai berendezésének alapjait, Jugoszláviát csak 1945. november 29-én, húsz évvel ezelőtt lehetett végérvényesen demokratikus és szövetségi köztársaságnak kikiáltani. Ezt a napot minden jugoszláv nép legnagyobb nemzeti ünnepének tartja, a szocialista társadalmi rendszer életképességét és előnyét, azt, hogy a szocializmusnak nincs szüksége háborúkra és hódításokra, hanem csak zavartalan, békés fejlődésre. A szocializmus erőinek érdekei ezért varrnak olyan szoros összefüggésben mindazoknak a békeszerető népeknek az érdekeivel, amelyek békében törekszenek további haladásra. Jugoszlávia a szocialista fejlődés útján A szocializmus útját tántoríthatatlanul követve Jugoszlávia az eltelt két évtized alatt nagy sikereket ért el társadalmi, gazdasági és politikai fejlődésében: e fejlődés anyagi mérlege lenyűgöző, Jugoszláviát a gazdaságilag leggyorsabban fejlődő országok közé sorolja. A nemzeti jövedelem négyszer gyorsabban növekedett mint a háború előtt, az ipari termelés most hétszer nagyobb mint 1939-ben volt. Sikerült sokoldalúan fejlesztenünk a termelő erőket, kiépíteni nehéz- és más iparunkat, átalakítani az egykori Jugoszlávia maradi és túlnyomórészt mezőgazdasági szerkezetét. Úgyszintén jelentős haladást értünk el művelődési, kulturális és szociális téren, a közlekedés fejlesztésében, a mezőgazdaság korszerűsítésében és a falu szocialista átalakításában. Mindez lényeges változásokat hozott a lakosság szociális és gazdasági szerkezetében, növelte a társadalmi termelést és az ország kincseit. Az ország gazdasági és társadalmi átalakításában ilyen nagy eredményeket azért érhettünk el, mert új szocialista társadalmi viszonyok jöttek létre, és mert dolgozóink készek voltak a lemondásra és a legnagyobb erőfeszítésekre is, mivel tudták, hogy jobb életük biztosításáról van szó. A társadalmi önigazgatási rendszer és a közvetlen szocialista demokrácia vált egész fejlődésünk alapjává, minden sikerünk forrásává. Szocialista viszonyaink építésében az önigazgatás — mint e viszonyok megnyilvánulása és formája — az egész politikai rendszer alapjává vált, ami teljes mértékben kifejezésre jutott új alkotmányunkban is, abban a dokumentumban, amely összegezte vívmányainkat és új távlatokat nyitott a szocialista demokrácia és a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztése előtt. Az önigazgatás felszabadította a dolgozók kimeríthetetlen energiáját és alkotó kezdeményezését. A dolgozók lettek a társadalmi termelőeszközök irányításának közvetlen szervezői és hordozói, a dolgozók közvetlenül felelősek a termelés fejlesztéséért valamint munkaszervezeteikben a jövedelem elosztásáért. A termelők több mint kétharmadát az utóbbi 15 évben legalább egyszer beválasztották a munkástanácsokba vagy a munkaszervezetek valamely más önigazgatási szervébe. Ily módon az önigazgatás a szocializmus nagy iskolájává vált, oly rendszerré, amely érvényesíti a dolgozók személyiségét, jogait és helyzetét, a gazdasági, társadalmi és politikai élet középpontjába helyezi a dolgozókat. E fejlődésben vezető szerepe van a JKSZ-nek, amely nemrég, VIII. kongresszusán kinyilvánította a nézetek teljes egységét, elemezte a megtett utat, a vívmányokat és fogyatékosságokat, a gazdasági és társadalmi rendszer további és határozott tökéletesítése — ezáltal pedig a szocialista társadalmi viszonyok erősítése — alapján kidolgozta jövendőbeli fejlődésünk irányvonalait. Ezen az úton sok nehézségünk és problémánk volt, de sikerrel leküzdöttük őket. Ilyen problémák és nehézségek manapság is vannak, s nincsenek illúzióink, hogy a jövőben nem lesznek. Szocialista rendszerünk és dolgozóink magas fokú öntudata azonban biztosíték arra, hogy a problémákat és a nehézségeket sikeresen leküzdjük majd. Csak békében élvezhetjük fejlődésünk vívmányait A JKSZ mint a forradalmi nemzetközi munkásmozgalom része és Jugoszlávia népei, amelyek az elmúlt világháborúban tapasztalták a háborús pusztítások szörnyűségeit, a Szovjetunió népeihez hasonlóan békében akarják építeni jobb életüket a szocializmusban és szilárd elhatározásuk, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a világbéke megőrzésére. Tudjuk, hogy csak békében élvezhetjük fejlődésünk vívmányait és teljesíthetjük gazdasági erősödésünk és fellendülésünk nagyméretű terveit, amikhez megvannak az összes szükséges előfeltételek. Tudjuk, hogy minden más nép békében és szabadságban akarja építeni boldogabb életét, ezért a világ összes haladó erőinek, elsősorban pedig a szocialista országoknak, és a nemrég felszabadult afrikai és ázsiai országoknak kötelessége az ENSZ állandó erősítésén, a népek közötti aktív és békés koegzisztencia politikájának továbbfejlesztésén, a vitás nemzetközi problémák erőszakkal való rendezésének kiküszöbölésén munkálkodni, mert az erőpolitikával a reakciós és imperialista erők veszélyeztetik a világbékét. A szocialista országoknak különösen pedig a Szovjetuniónak a gazdasági fejlődésben, a tudomány és a kultúra terén, a polgárok jobb életfeltételeinek kialakításában elért nagy sikerei bizonyítják a leghitelesebben Erősíteni kell a nemzetközi munkásmozgalom szolidaritását A JKSZ, amely a kommunista mozgalomban kezdettől fogva a dogmaellenes erők alkotó része és tevékeny támogatója volt, nagy figyelmet fordít azokra a problémákra és nehézségekre, amelyek a nemzetközi munkásmozgalom előtt állnak, szorgalmazza e mozgalom további erősítését, a békéért és a szocializmusért folyó sikeres harcot. Igyekszünk minél hasznosabban együttműködni az összes haladó erőkkel, miközben figyelembe vesszük a gyakorlati politikában jelentkező különbségeket, amelyek tükrözik az egyes mozgalmak objektív feltételeit és sajátságos helyzetét, mert úgy véljük, hogy az ilyen értékelés döntő feltétel a sikeres és egyenjogú együttműködés bővítéséhez, a nemzetközi munkásmozgalom szolidaritásának erősítéséhez. E tekintetben szocialista országaink teljesen egyetértenek, s így egyáltalán nem véletlen, hogy az 1955-i belgrádi deklarációban és más, későbbi dokumentumokban kifejezésre jutott a szocialista országok egyenrangú együttműködésének és kölcsönös tiszteletben tartásának elve. A szocializmusért folyó harc sajátos feltételeinek és sajátos utainak elismerése tulajdonképpen a különféle formák felmérését jelenti, amelyek csak gazdagítják, ezáltal pedig gyorsítják is a szocialista fejlődést. Mi Jugoszláviában nagy figyelemmel kísérjük a Szovjetunió és más szocialista országok és mozgalmak pozitív vívmányait, tapasztalatait, a marxil leniai elmélet alkotó alkalmazásának új formáit. Az összes szocialista országok vívmányaikkal és sajátos fejlődési formáikkal gazdagítják a szocializmusért folyó harc tapasztalatainak tárházát. Ezért szükséges e tapasztalatok mind hatékonyabb és behatóbb kölcsönös megismerése, ami jobb kapcsolataink és megértésünk érdekeit, egyúttal pedig a szocialista építés folyamatában jelentkező problémák sikeresebb és gyorsabb rendezésének érdekeit szolgálja. Remélem, hogy ez a könyv is szerény hozzájárulás lesz kölcsönös megismerésünkhöz és közeledésünkhöz, ezáltal pedig Jugoszlávia és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak és tartós barátságának erősítéséhez.” Brezsnyev Kelet- Berlinben tárgyalt A kommunista pártok és a szocialista országok vezetőinek eszmecseréi keretében Leonyid Brezsnyev, a SZKP Központi Bizottságának első titkára november 27-étől 29- éig látogatást tett Kelet-Berlinben, az NDK fővárosában. Az erről szóló rövid közleményt 29-én este adták ki. Brezsnyev Shastri miniszterelnök indiai nagykövetségünkön Fogadások külföldön nemzeti ünnepünk alkalmából Kánczi Pál miniszterek, valamint több más személyiség. A Magyar Hazafias Népfront pécsi városi bizottsága a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából Jugoszláv Estet rendezett, amelyen megjelent dr. Dusán Calic jugoszláv nagykövet, a helyi hatósági szervek és társadalmi szervezetek képviselői, a Magyarországon élő délszlávok demokratikus szövetségének funkcionáriusai és a Petőfi Sándor partizánbrigád több volt harcosa. Dobrivoje Vidic, hazánk moszkvai nagykövete tegnap előtt este a nagykövetségen díszfogadást adott a köztársaság napja tiszteletére, amelyen többek között megjelent Dmitrij Poljanszkij, az SZKP KB elnökségi tagja, a szovjet kormány első elnökhelyettese, Pjotr Demicsev, az SZKP KB elnökségi póttagja, a KB titkára, számos magas rangú katonatiszt, politikai és közéleti munkás, valamint a Moszkvában tartózkodó jugoszláv kormányküldöttség, élén Aleksandar Grbckovval, az SZVT tagjával. A moszkvai televízió tegnapelőtt esti adásában Dobrivoje Vidic jugoszláv nagykövet ismertette hazánk szocialista fejlődését Tegnapelőtt körülbelül ezer kimagasló francia személyiség gratulált Mita Miljkovic párizsi nagykövetünknek a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából. A jugoszláv nagykövetségen megrendezett díszfogadáson többek között megjelent a francia kormány három tagja — Louis Joxe államminiszter, Alain Peyrefitte tájékoztatásügyi miniszter, és Abile Delancle, a külügyminisztérium államtitkára, valamint több más tekintélyes politikai személyiség, közöttük Waldeck Rochet, a Francia KP főtitkára, a Politikai bizottság és a központi vezetőség tagjaival, Pierre Mendes-France volt miniszterelnök. A köztársaság napja alkalmából Ljubo Babic varsói nagykövetünk díszfogadást adott, amelyen többek között részt vett Zénan Kliszko, a LEMP KB politikai bizottságának tagja, Franczisek Vaniolka, a kormány alelnöke, Marian Szpihalszki lengyel véderőminiszter és több más tekintélyes személyiség. A prágai nagykövetségen megrendezett fogadáson többek között jelen volt Vladimir Koucki, a Csehszlovák KP KB titkára, Frantisek Krajčic, a kormány alelnöke, Waclav Dávid külügyminiszter, és több más tekintélyes személyiség. Radivoj Uvalic, hazánk indiai nagykövete mintegy ezerötszáz meghívott részvételével díszfogadást rendezett új-delhi nagykövetségünkön, amelyen jelen volt Nakir Husszein indiai alelnök, Shastri miniszterelnök, Swarang Singh külügyminiszter, Indira Gandhi tájékoztatásügy miniszter, az inkai kormány és parlament öbb más tagjai. Ivo Vejvoda, hazánk olaszországi nagykövete szintén díszfogadást adott a köztársaág napja alkalmából, ameyen számos kimagasló olasz politikai, közéleti és kultúrmunkás vett részt, köztük .ongo, az Olasz KP főtitkár, és Giacomo Brodolchi, az Olasz Szocialista Párt főitkár-helyettese. Kairói, argentínai, pakiszáni, svájci, ausztriai, finnrszági és több más nagyketünk ugyancsak díszfogyást adott a jugoszláv németi ünnep alkalmából. „ November 29., Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából hazánk nagykövetei számos fogadást adtak, amelyeken az illető országok tekintélyes politikai és közéleti személyiségei jelentek meg. Budapesten tegnapelőtt este dr. Dusán Calij jugoszláv nagykövet díszfogadást adott, amelyen több száz meghívott vett részt, köztük Fehér Lajos, a magyar kormány alelnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, Ajtai Miklós, a Magyar Tervbizottság elnöke, a Politikai Bizottság póttagja, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Kisházi Ödön, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának alelnöke, Bíró József és Lo Szívélyes üdvözletek, jókívánságok (Folytatás az 1. oldalról) gazdagodjanak a szocializmus építésében, hazájuk felvirágoztatásában és a jólét növelésében. Meggyőződésünk, hogy továbbra is erősödni és fejlődni fog sokoldalú együttműködésünk népeink, valamint a szocializmus és a világbéke javára”. Josip Broz Titónak, a JSZSZK elnökének, a JKSZ főtitkárának november 29., a köztársaság napja alkalmából táviratot küldött még: II. Erzsébet brit királynő, Lyndon B. Johnson, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Charles de Gaulle francia köztársasági elnök, Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, Sarvepalli Radhakrishnan indiai köztársasági elnök, Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára és Edward Ochabi a Lengyel NK államtanácsának elnöke, Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára, a Bolgár NK minisztertanácsának elnöke és Georgi Trajkov, a Bolgár NK Népi Szobrányora elnökségének elnöke, Nicolae Ceausescu, a Román KP KB első titkára és Chivu Stoica, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke, Giuseppe Saragat, Olaszország elnöke, Gustavo Diaz Ordaz mexikói elnök, II. Konstantin görög király, Hailé Szelasszié Etiópia császára, Jomo Kenyatta kenyai elnök, Modibo Keita mali elnök, Milton Obote ugandai miniszterelnök, Makariosz ciprusi elnök, Gürsel török elnök, Urho Kekkonen finn elnök, V. Olav norvég király, VI. Gusztáv Adolf svéd király, IX. Frigyes dán király, Fidel Castro kubai minisz- terelnök és Oswaldo Dorticos Torrado kubai elnök, Norodom Szuhanuk herceg, kambodzsai államfő, Abdullah Szalal marsall, jemeni elnök, Habib Burgiba tunéziai elnök, Ásgeir Ásgeirsson izlandi elnök, Massemba Debat, Brazzaville-Korigó elnöke, Amin Hafez tábornok, a Szíriai elnöki tanács elnöke, Husszein jordániai király, Riza Pahlevi iráni sah, Mohammed Ajub Khan pakisztáni elnök, Harles Helou libanoni elnök, Mohammed Záhir afgán király, Mahendra nepáli király, Niavor Orizu nigériai elnök, Abdul Szalán Mohammed Aref iraki elnök, Liu Sao-csi kínai elnök, Zalman Chazar izraeli elnök, Iszmail El Azhari, a szudáni államtanács elnöke, H. P. Tschundi, a Svájci Államszövetség elnöke, Jean luxemburgi nagyherceg, Hirohito japán császár, II. Hasszán marokkói király, Leopold Sedar Senghor, Szenegál elnöke, Szabaíh Ál Szalim Ál Szabah kuvaiti emir, Savang Vatthana laoszi király, Alfredo Stroesner, paraguayi elnök, René Barrientos tábornok és Alfredo Ovando Kandia tábornok, a bolíviai kormány katonai juntájának társelnökei. Elnökünk már korábban üdvözlő táviratot kapott Leonyid Brezsnyevtől, a Szovjet KP KB első titkárától, Anasztasz Mikojántól, a Legfelsőbb Szovjet Elnökségének elnökétől, Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnöktől, Antonín Novotny csehszlovák elnöktől, a Csehszlovák KP első titkárától, Walter Ulbrichttól, az NDK elnökétől, és több más külföldi államférfitől. Sukarno leváltotta Omar Djanit Djakartából jelenti a Tanjug. Politikai megfigyelők a szeptember 30-i mozgalom körüli problémák felszámolásában igen fontos tényezőnek tartják Muljono Herlamband marsall miniszterré és a légierők főparancsnokává való kinevezését. Sukarno elnöknek az a határozata, hogy leváltja Omar Djanit, a légierők volt főparancsnokát, igazolják a vádakat, amelyek szerint a szeptember 30-i mozgalom támogatásra talált a légierőkben. Ezzel kapcsolatban feltételezik, hogy az új parancsnokok kinevezése utat nyitott az egyes fegyvernemek szorosabb együttműködése felé. Politikai megfigyelők végül megállapítják, hogy egyes javaslatok szerint egységes parancsnokságot kell létrehozni minden fegyvernem számára, s ez is a fegyvernemek szorosabb együttműködését segíti elő. Tömeges letartóztatások Az Angkatan Bersendjata című lap szerint Rijasudu tábornok, Nyugat-Kalimantán katonai parancsnoka parancsot adott az indonéz KP és több más haladó szervezet feloszlatására. Ez már a negyedik körzet, amelyben feloszlatták az Indonéz KP-t. A Kommunista Párt szervezeteit Nyugat-Jáván, a Malukuszigeteken és Dél-Sulawesin oszlatták fel előzőleg. Laphírek szerint tovább folytatódnak a tömeges letartóztatások és a tisztogató akciók a kormányintézményekben. A napokban csak Djakartában mintegy négyszáz embert tartóztattak le. Az Antara hírügynökség jelentése szerint az Indonéz KP jakjakartai szervezetei közleményt hoztak nyilvánosságra feloszlatásukról. Ezenkívül a hadsereg az Indonéz KP még 47 nyugat-jávai szervezetének a tevékenységét tiltotta be. _______ 3. oldal