Magyar Szó, 1966. október (23. évfolyam, 269-299. szám)

1966-10-01 / 269. szám

2. oldal Politikai életünk új lendületet kapott A SZLOVÉN KSZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK TELJES ÜLÉSE A Szlovén Kommunista Szövetség Központi Vezető­ségének V. plenáris ülését, tegnap délelőtt Miha Marin­­ko politikai titkár nyitotta m­eg az alábbi napirenddel: Jelentés a Szlovén KSZ KV Végrehajtó Bizottságá­nak munkájáról a IV. és V. plenáris ülés között; vita a Kommunista Szövetség át­szervezéséről és az ezzel kap­csolatos javaslatok. Az ülésen részt vett Ed­vard Kardelj, a JKSZ KV Végrehajtó Bizottságának titkára, Boris Kraigher, a JKSZ KV Végrehajtó Bi­zottságának tagja és a JKSZ Központi Vezetőségének más tagjai is. Az első napirendi ponttal kapcsolatban Stane Kávélé titkár mondott beszámolót: Napjaink politikai esemé­nyeinek jellemző vonása, hogy nyíltan szembeszegül­tünk a bürokratikus kon­zervatív etatista csoporttal, elképzeléseivel, módszerei­vel, és céljaival — mondta. Kétségtelen, hogy Szlovénia egy emberként támogatja a brioni plénum határozatait. Kétségtelen az is, hogy poli­tikai életünk új lendületet képzeléseinket, kapott, új távlatok nyíltak meg előttünk. Az eseménye­ket széles szemszögből kell vizsgálni. A Szerb KSZ Köz­ponti Vezetőségének plénu­mával kapcsolatban is minde­nekelőtt az ottani elvtársak állásfoglalását kell néznünk, meg kell látnunk, meg kell értenünk, hogy erélyesen, megalkuvás nélkül, merészen leszámoltak a bürokratikus politikával. Támogatnunk kell törekvéseiket, mégpedig elsősorban úgy, hogy fel­mérjük saját problémáinkat. Stane Kávéré párhuzamot vont a Kominform, illetve az 1948. évi és a mai események között. Akkor nyílt összeüt­közésbe kerültünk a Kom­­informmal, amely Sztálin ve­zetése alatt gyökeret vert a nemzetközi munkásmozga­lomban. Kávélé véleménye szerint, ezúttal is a régi, komformista maradványok­kal ütköztünk össze. Valószínűleg közeledünk már ahhoz, hogy a problé­mák tisztázása legfelsőbb szinten végső szakaszába lé­pett. Ha azonban meg akar­juk valósítani alapvető­en-nagyobb mértékben a munka­­szervezetek, a tényleges hely­zet és a Kommunista Szö­vetség helyzete felé kell for­dulnunk, mégpedig a kommu­nákban, a társadalom alap­sejtjeiben. Stane Kávélc kiemelte, hogy Szlovénia társadalmá­ban objektív feltételek van­nak arra, hogy radikálisan és gyorsan leszámoljanak az etatista-konzervatív felfo­gás maradványaival, hogy meggyorsítsák a fejlődést, emeljék az általános színvo­nalat új, eszmei, elméleti, po­litikai és gyakorlati megol­dásokat találjanak. (Tanjug) Határozottabban oktatás anyagi A Szerb Szkupstina Köz­oktatási-Művelődési és Köz­­társasági Tanácsa tegnap együttes ülésen megvitatta az oktatás- és nevelésügy pénzeléséről szóló törvény, valamint a középfokú kép­zésről szóló törvény tételeit és irányelveit. Ezekről már korábban nagyméretű nyil­vános vita folyt az oktatás­ügyi intézményekben, a munkaszervezetekben és a társadalmi-politikai közös­ségekben. A tegnapi ülésen Ljubica Dukic, a Köztársasági Ta­nács közoktatási-művelődési bizottságának elnöke leszö­gezte, hogy a két törvény tételei a legfontosabb és legidőszerűbb problémákat vetik fel. Az oktatásügy pénzeléséről szóló törvény­­tervezet irányelveit a nyil­vános vitában elvileg he­lyesnek minősítették, mégis számos észrevételt, meg­jegyzést tettek rájuk. A tegnapi vitában is so­kan annak az aggodalmuk­nak adtak kifejezést, hogy az iskolák és a pedagógusok anyagi helyzete a törvény hatálybalépése után sem ja­vul meg. A fejletlen terüle­teken, a felszólalók hangoz­tatták, nagyon sok község nem képes arra, hogy saját anyagi forrásaiból fedezze az iskolák normális műkö­déséhez szükséges összeg nagyobb részét. Hadija Marina, Balla László és néhány más kép­viselő választókörzetük ne­vében javasolták, hogy az új törvény határozottabb formában foglalkozzék a kétnyelvű oktatás anyagi és egyéb problémáival, mégpe­dig nemcsak az elemi isko­lákkal, hanem a középfokú iskolákkal kapcsolatban is. Véleményük szerint ponto­san meg kell határozni a kétnyelvű oktatáshoz szük­séges anyagi eszközök for­rását. Szabadka és Zsednik között el­vesztettem útitáskámat, mely­ben motoralkatrészek és két or­kánkabát volt. Kérem a becsü­letes megtalálót jutalom ellené­ben adja le a szabadkai milí­ciára. Az országos méretű nyil­vános vitában és a tegnapi szkupstinai ülésen is sok fel­szólaló foglalkozott az is­kolafenntartó közösségek problémájával. Egyes képvi­selők megjegyezték, hogy a közösségek helyét és szere­pét a tételek nem határozták meg kellő formában, s attól kell tartani, hogy ily módon nehézkes oktatásügyi bürok­rácia jön létre. Dr. Ljubi­­sav Markovic képviselő sze­rint közösségek alakítása csak akkor indokolt, ha ez önkéntes alapon történik. A két tanács tegnap dél­után folytatta a vitát. (Tan­­jug) a kétnyelvű kérdéseiről A Szerb Szkupstina két tanácsa az iskolák pénzeléséről szóló törvényjavaslatról tárgyal MAGYAR SZÓ Szombat, 1966. október 1. A Novi Sad-i új vasútállomáson megkezdték a peronok védőtetőinek építését. A terv szerint november 29-ére már elkészülnek, az utasok azonban örülnek majd ha az év végén „száraz lábbal” bejuthatnak az állomás márványpalotájából a va­gonokba. (Bora Vojnovic felv.) Hetven mázsa átlagos szemtermés Tulajdonképpen sajtótájé­koztató akart lenni a Novi Sad-i Poljoprivrednik mező­gazdasági szaklap rendezé­sében tegnap megtartott be­szélgetés. Sajtótájékoztató­nak hirdették meg, s a ku­­­koricatermesztés legidősze­rűbb kérdései úgy kerültek napirendre, hogy az újság­írók szinte nem is tettek fel kérdést. Nagyobbrészt azért, mert örömmel hall­gatták meg a sztapári föld­­művesszövet­kezet igazgató­ját, Zivojin SIMIN mérnö­köt, aki rövid áttekintést nyújtott a sztapári kukorica termesztőik kiváló termelési eredményeiről. Elmondta, hogy a sztapári társasterme­lők az idén több mint 2000 hektáron elérik az átlag 70 mázsás szemtermést. Nem egy termelőnek 212 mázsás hozama volt csövesen. A re­kord meghaladja a 100 má­zsás szemtermést. Sztapáron ezt a nagy ho­zamot annak köszönhetik, hogy 1963-ban termelési versenyt indítottak. Már 1964-ben 100 háztartás 102 hektár földön átlagban 70 mázsás termést takarított be, s a rekord meghaladta a Sajtótájékoztató a kukoricanapról 100 mázsát, a legjobb tér- példa egyebek között azt is­merő tévé­készüléket, ka­pott, ezenkívül még né­hány más ajándéktárgyat osztottak ki. A verseny még mindig tart, s eredménye­képpen a sztapáriak eljutot­tak az ország legjobbjai kö­zé, ha ugyan nem a leg­jobbak. NOVAK elvtárs, a mező­­gazdasági és erdészeti orszá­gos központ igazgatója ada­tokkal szemléltette, hogy ha az egész országban a sztapá­­riakhoz hasonlóan termel­nének, akkor a jelenlegi 8 millió tonnás rekordtermést állandósíthatnánk. Elég len­ne, ha a magántermelők a 22 mázsás átlag helyett hek­táronként 32 mázsát termel­nének, máris 2 millió tonná­val több kukoricánk lenne. Pedig ez lehetséges, mert je­lenleg a nem kooperáló föld­művesek 3 millió tonnával kevesebbet termelnek, mint a társastermelők. Dr. Milorad PIPER, pro­fesszor, a zemuni kukorica­­intézet igazgatója néhány szóban összefoglalta a jugo­szláv kukoricaszakértők és tudósok munkájának kézzel­fogható sikerét. A sztapár­ megmutatta, mennyit érnek az új hazai hibridek, hogy a világ­­ legjobb és legkor­szerűbb hibridjei közé tar­toznak. Köztudomású ugyan­is, hogy az úgynevezett úsz­ta hibridek, amilyenek pél­dául a zemuni, a Novi Sad-i és a zágrábi hibridek, igényte­lenebbek, jobban elviselik az időjárás viszontagságait, ennélfogva jobb termei­ is, különösen nálunk, ahol a kukorica tenyészideje alatt nem mindig kedvez az idő. Ezt megmutatta a sztapáriak példája is. Itt csakhamar rájöttek, hogy az új, hazai hibridek jobban megfelelnek a mi körülményeinknek,­­ az addig népszerű Kansast úgyszólván egyik évről a másikra felváltották a ha­zaiak. Piper mérnök sze­rint ezek a hibridek körül­belül annyival jobbak az el­terjedt amerikaiaknál, amennyivel többet ér a hib­rid a hazai fajtáknál. Sava FILIPOVIC, a Tar­tományi Kamara alelnöke arról szólt, hogy Vajdaság­nak már hagyománya van a nagy hozamú kukoricafajták termesztésében. Hiszen 1956-ban a vajdasági átlag 20— 22 mázsa között mozgott, az idén pedig 45 mázsás át­lagra számítunk. Nálunk te­hát nem egy sztnpár van. Zomborban például 4600 hek­tár földön átlag 70 mázsa szemes kukoricát takaríta­nak be az idén, Despotovón szintén 70 mázsát 1000 hek­tárról, Moholon 65 mázsára számítanak 2000 hektáron stb. DEMRECIN Antun köz­társasági helyettes mezőgaz­dasági titkár szerint el kell érnünk az évi 10—11 millió tonnás hozamot, hiszen eh­hez elég, ha mindenki csak 40 mázsás termést takarít be hektáronként. S nem egyszer megmutatkozott, hogy ennél jóval több meg­terem legterméketlenebb vi­dékeinken, is, legrosszabb talajainkon is, ha jól meg­munkálják, és jól gondozzák a kukoricát. Ha mégsem ér­nénk el, ez nem azt mutat­ná, hogy abban az évben kevés eső volt, hanem azt, hogy a termelőkben van a hiba. Todor BIROVLJEV, tar­tományi mezőgazdasági tit­kár azt tette szóvá, hogy nálunk az emberek elfogad­ták az új termelési eljárá­sokat, de nincs elég pénzük a gépesítésre és egyáltalán a korszerű termelés megho­nosítására. A terményfor­galmi vállalatoknak sürgő­sen fel kellene vásárolniuk a piaci fölösleget, hogy a vajdasági pénzt gépekre és egyéb okvetlenül szüksé­ges termelőeszközökre tud­ják költeni. A sajtóértekezlet azzal zárult, hogy holnap Sztapá­ron folytatódik. A demonstrá­cióval párhuzamosan a ku­koricatermelés problémái is terítékre kerülnek. L. I. Kudarcot vallott az albániai irredenta propaganda ünnepség az első jugoszláviai albán partizánegység megalakulásának 24. évfordulója alkalmából A népi forradalom ne­gyedszázados évfordulóján és az első jugoszláviai al­bán partizánegység megala­kulásának 24. évfordulóján Gnjilane közelében, Ram­­ljan községben tegnap nagy népgyűlést tartottak. A kör­nyékbeli lakosság nagy tö­megein kívül részt vett Fa­­dil Hodža és Ali Sukrija, a JKSZ Központi Vezetőségé­nek tagjai. Hija Vakic, a KSZ tartományi vezetőségé­nek titkára, valamint Ko­­sovo-Metohija számos ki­emelkedő társadalmi, politi­kai és közéleti munkája. A népgyűlésen Fadil Hod­­ža mondott beszédet. Elöl­járóban megemlékezett az első albán partizánegység megalakításáról, és harcá­nak nagy jelentőségéről. Be­szédének nagy részeiben a brioni plénum határozatai­val és jelentőségükkel fog­lalkozott. Jugoszlávia kom­­m­unistáii és népei hiányta­lanul elfogadták a IV. plé­num határozatait és megér­tették történelmi jelentősé­güket — mondta. Az ország népével együtt Kosovo-Me­­tohija kommunistái és dolgo­zói is a legnagyobb felelős­ségérzettel, fogtak hozzá a határozatok megvalósításá­hoz. Ma már minden lénye­ges társadalmi problémáról nyíltan vitatkoznak a KSZ, a Szocialista Szövetség, az Ifjúsági Szövetség ülésein. Elítélik az elhajlásokat és hibákat, és azonnal kitűzik az új feladatokat. Kosovo- Metohija kommunistái és minden nemzetisége, albá­nok, szerbek, crnogoracok, törökök és mások, undorral és megvetéssel mondanak ítéletet Rapkovic és Stefano­­vic bürokratikus frakciós tevékenysége fölött, és el­ítélik azokat az elhajlásokat és bűncselekményeket, ame­lyeket az ő vezetésükkel haj­tottak­ végre az állambizton­sági szolgálat egyes szer­­nek számára is.­vei. Ezek az elhajlások Ko­­sovo-Metohija területén sok­kal súlyosabbak voltak, mint másutt. A továbbiakban rámutatott arra, hogy ellenségeink és a biztonsági szolgálatnak azok a tagjai, akik bemocskolták kezüket, igyekeznek minél több ártatlan embert megbé­lyegezni. A frakciós elhaj­lások leleplezésének kezde­tén Tiranában is dörzsölték a kezüket, mert azt remél­ték, hogy fellángol majd a jugoszláviai albánok soviniz­musa. Reményeik azonban meghiúsultak. Régen elmúlt már az az idő, amikor a za­varosban halászhattak, és amikor egyes polgáraink az al­bániai irredenta és naciona­lista propaganda hálójába kerülhettek. Tisztában van­nak azzal, hogy a brioni plénum határozatai új kor­szakot nyitnak Jugoszlávia minden népe, tehát az albu-Ezután kiemelte, hogy a határozatok megvalósításá­hoz le kell lepleznünk minden elhajlást, meg kell szüntetnünk forrásaikat, hogy soha többé ne ismét­lődjenek meg, fokozni kell a személyi és kollektív fele­lősséget, és demokratikus légkört kell teremteni. Még 50 milliárd dinár a mezőgazdasági termények felvásárlására A Nemzeti Bank elhatá­rozta, hogy az élelmezési igazgatóságnak további 50 milliárd régi dinár összegű hitelt folyósít cukor, étolaj és esetleg más élelmiszerek felvásárlására, az állami tartalékok kiegészítésére. Az élelmezési igazgatóság ezzel közvetve hozzájárul a mezőgazdasági termékek fel­vásárlásával kapcsolatos ne­hézségek enyhítéséhez. Jugoszláv—tunéziai vegyes társaság alakul A Jugoszláv Külkereske­delmi Bank hozzájárul egy jugoszláv—tunéziai vegyes­társaság megalakításához. A bankon kívül ennek a tár­saságnak tagja lesz a belgrá­di Interexport vállalat, va­lamint a tunéziai Mezőgaz­dasági Bank, az ottani ban­kok egyesülete és a Tuné­ziai Nemzeti Bank. A jugoszláv gazdasági szakértők véleménye szerint ez a vegyestársaság elősegíti majd Jugoszlávia és Tuné­zia gazdasági, ipari és ke­reskedelmi együttműködését, az árucserét. Jugoszláviá­ban és Tunéziában ezért szabadkikötőt és konszigná­ciós raktárakat létesítenek.

Next