Magyar Szó, 1966. október (23. évfolyam, 269-299. szám)
1966-10-01 / 269. szám
Szombat, 1966. október , MAGYAR SZ43 •* az árvíz ! Elfogadták a bizottság jelentését - Az illetékes alapszervezetek felelősségre vonják a bűnösöket Véget ért a KSZ apatini községi szervezetének több mint húszórás ülése Csütörtökön éjféltájban végetért a KSZ apatini községi szervezetének több mint húszórás ülése, amelyen többek között részt vett Stipan Marušić, a KSZ tartományi titkárságának tagja is. Az ülés harmadik, befejező része már sokkal hignémi módosítással egyhangúlag elfogadták a pártbizottság jelentését a lakásépítési kölcsön elosztásáról, és helyeselték azt a javaslatát, hogy több személyt felelősségre kell vonni. Megállapították, hogy az elosztásban történt hibák nagy megütközést keltettek a lakosság körében, s ezért az üléstől nagyon sokat várnak az apatiniak. Ennek alapján, íme, kivonatosan, mit határoztak. Közlik a lakossággal, hogy a tavaly kiosztott több mint 400 millió dinár kölcsönt célszerűen használták fel, tehát kizárólag lakásépítésre, javításra fordították. A községi szkupstina sokat bírált határozatát nem erőszakolta ki senki, s nem azt a célt szolgálta, hogy egyesek meggazdagodjanak, hanem hogy az amúgy is csekély eszközöket minél jobban felhasználják. A válságos helyzetben, zűrzavarban azonban hibák csúsztak a kölcsön elosztásába, elsősorban a községi szkupstina ügyosztályai és a volt lakásépítő alap mulasztásai következtében. Hiányos károsodási bizonylatokat adtak ki, nem ellenőrizték az okmányokat, 12 esetben háromszobás lakásra adtak kölcsönt, noha a károsultakat csak kétszobás lakás illette meg. Négy személy nem károsult, mégis kapott pénzt, bár a szkupstinai határozat értelmében még lakását sem adta cserébe. Ezenkívül sok más hivatali mulasztás történt, ami joggal keltett elkeseredést azokban a károsultakban, akiknek mindeddig nem jutott pénz. A Kommunista Szövetség községi vezetősége megállapítja továbbá, hogy a pártbizottság által büntetésre javasolt Kosanovic Gavro, a községi szkupstina titkára, Džakula Milan, a volt lakásépítő alap igazgatója, Prodanović Miodrag, a községi szkupstina gazdasági osztálygadtabb hangnemben folyt le, mint az első kettő, a kommunisták ugyanis belátták, hogy időfecsérlés aprólékosan kutatni az egyéni hibákat, és téves eljárás bűnügyi nyomozóként vizsgálni a megvádoltak hibáit főnöke és Vejin Dusán, a közművesítő osztály előadója valóban hibás a történtekért. Megállapították Mila Đukić előadó és Milan Beokovic községi közjogvédő felelősségét is. Ugyancsak hibás több befolyásos közéleti személy, mert ők is kihasználták a szkupstinai határozat adta lehetőséget, és felkínálták lakásukat cserébe a kölcsönért, nem gondolva arra, hogy eljárásuknak politikai következményei lesznek. ÚJABB LAKÁSÉPÍTÉSI KULCSM A KSZ községi szervezete utasítja az illetékes alapszervezeteket, hogy tüzetesen Arra vonatkozólag, hogy az apatiniak talán sokkal többet vártak a KSZ községi szervezetétől, mint amit határozatba foglalt háromnapos ülésén, a következőket mondhatjuk: Minden jelenlevő kommunista hozzájárult az igazság kiderítéséhez, és egyhangúlag leszögezte, hogy a nagy nehézségek ellenére, amelylyel a megvádolt személyek küszködtek, mulasztások is történtek a kölcsön elosztásában. Tény azonban, hogy a KSZ községi szervezete nem foglalkozhatott aprólékosan minden egyes esettel, hibával, sőt a pártbizottság is hatáskörét túlmenően belehatolt a történtek kivizsgálásába. A bíróságra tartozó esetekkel kapcsolatban egyébként már folyik a vizsgálat. Nikolic Rádiá a zombori vizsgálóbíró több mint 30 olyan személyt hallgatott ki a napokban, akik adatavizsgálják ki a büntetésre javasoltak felelősségét és hibájükhöz mérten róják ki rájuk a büntetést. A községi szkupstinának viszont javasolják, hogy vizsgálja ki egyik legközelebbi ülésén a kölcsönök elosztását, és vonja felelősségre a hibákért a szkupstina alkalmazottait. Nemcsak az említett személyeik felelősségét, hanem más hivatalnokok szerepét is ki kell vizsgálni, mert fennáll a gyanú, hogy ők is hibáztak az ügykezelésben. Azt is határozatba foglalta a KSZ községi szervezete, hogy az ülésen megvádolt vezető személyek felelősségét, az állítólag közöttük uralkodó családiasságot, illetve torzsalkodást az egyik legközelebbi vezetőségi ülésen vizsgálják ki. Végül sürgetik a több mint 200 millió dinár új lakásépítési kölcsön mielőbbi elosztását. A túlzott óvatosság miatt ugyanis még mindig nem osztották ki a pénzt, noha az építkezési idény már vége felé járókat szolgáltathatnak a rendellenességekről. Végül nagyon jelentős, hogy a KSZ községi szervezete végig figyelemmel kíséri javaslatainak megvalósítását. A vezetőség tagjai jelen lesznek az alapszervezetek ülésén, amikor felelősségre vonják a bűnösöket, s hozzájárulnak, hogy a kommunisták részletesen tájékozódjanak a lakásépítési kölcsönök elosztásáról. A pártbizottság jelentését egyébként minden alapszervezet megvitatja Apatinban, és értékeli a községi vezetőség határozatait is. POLYVÁS József SOKAT VÁRNAK AZ ÜLÉSTŐL AZ APATINIAK FOLYNAK A KIHALLGATÁSOK A BÍRÓSÁGON Kinek hozott házat a felelőtlenség offenzívája — * 1 5Г 1 A . м— — M «AM T 1 n rn MM ’ V. Л 11« 'Г m1 In K Л»» Vl Л 1f tT O 1лл1 Nagyon jellemző... hogy egy elvtársnőt, aki élesen bírálta a gyári bürokráciát (Smederevan, az EP megj.) beszámíthatatlannak nyilvánítottak, mégpedig hivatalosan, orvosok bevonásával”. Az ember azt hihetné, hogy álmodik, ha mindezt nem egy olyan okmányban írták volna le, amely azzal a céllal készült, hogy útmutatóul szolgáljon a munkásosztálynak gyakorlati akcióiban. Ez a megállapítás csupán egyik „gyöngyszeme” annak az elszomorító gyűjteménynek, amelyet a Szerb Szakszervezeti Tanács szakértői vezérkara dolgozott ki a napokban a brioni plénum utáni társadalmi légkör és a munkaszervezetekben lejátszódó események elemzése alapján. Az egész ügy nem is vrolna említésre méltó, ha nem most beszélnénk éppen arról, hogy milyen károkat okoztak nekünk azok a politikai értékelések, amelyeket az apró ügynökök éles füle és nyitott magnetofonja kapott el a szállongó pletykákból. És ha nem volnánk tanúi a hasonló szakmai és társadalmi fajsúlyú politikai minősítéseknek, értékeléseknek és leértékeléseknek, amelyek most vannak folyamatban a gyári bürokrácia elleni küzdelem jelszavával, a Szakszervezet Köztársasági Tanácsának aláírását hordozó és fentebb idézett információi felett éppen úgy napirendre térhetnénk, mint egyeseknek afölött a nevetséges, korlátolt és nem túlságosan veszélyes kísérlete fölött, hogy felelőtlen mondatok papírra vetésével leplezzék komoly politikai elemzésre való képességük hiányát. Az ügy azonban nem ennyire ártatlan: társadalmunk további útjainak általános vizsgálatában, megvitatásában veszünk részt, és egyre fontosabb az, hogy ki mit mond, hogyan vélekedik és hogyan dolgozik. És itt aztán tanúi vagyunk a felelőtlenség mindenfajta offenzívájának, minden vonalon, fentről léig. Tanúi vagyunk annak, hogy egyes személyeknek és komoly, nagy munkaközösségeknek munkával és erőfeszítésekkel szerzett tekintélyét könnyedén, minden következmény nélkül beszennyezik, tanúi vagyunk annak, hogy a szóbeszédnek, a mendemondának és az apró emberi összetűzéseknek a politikai dráma méreteit adják, hogy felszítják a szenvedélyeket, és hogy a bürokrácia védelmezőinek újabb kifogásaivá minősítik azt, ha valaki rámutat a dolgok normális, komoly és legális menetére. Kell-e ehhez bizonyíték? Hogyan lehetséges, hogy a zenicai vasművek 13 000 főnyi munkaközösségét, amely az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tett, hogy műszaki és társadalmi színvonalát magasabbra emelje, olyan felelőtlen csipkelődésekkel tegyék gúny tárgyává, hogy „a munkáslakásokat előregyártott elemekből, a szakértők lakásait pedig téglából építik”, hogy „az UDB tisztviselő feleségével szemben a főnök tehetetlen”, hogy „a fiatal mérnökök azonnal specializálni akarják magukat” stb. És ha ez lehetséges, akkor lehetséges az is, hogy a községi vezetőség (Majdanpek) összeállítsa az igazgatók névjegyzékét, és hozzálásson hibáik felkutatásához, hogy a belgrádi Savski Venae községi képviselői nyomozást követelnek annak megállapítására, hogy azok a vállalatok, amelyek átlagos személyi jövedelme a legmagasabb, „jogtalanul vagyonosodnak”, hogy az agilis és rendkívül tehetséges hvari idegenforgalmi igazgatónak különféle kelepcéket állítsanak, és arról fecsegjenek, hogy „a rotáció elvének értelmében” nem kellene-e meneszteni tisztségéről, hogy a „felbátorodott” laptudósító a maga és a társadalom dühét együttesen a gyárigazgatóra zúdítsa, azért, mert nem hívta meg a pártértekezletre, mintha ennek az embernek semmi más dolga sem volna, mint hogy megtelefonálja a helyi újságíróknak az eseményeket (Zenica), hogy a negyedmillió embert foglalkoztató vállalatok közösségének vezérigazgatóját bírálatnak vessék alá, mert a parlament számára készült információt munkatársaival együtt készítette el, és így terjesztette az igazgatási szervek elé, ahelyett, hogy az információt ezek a szervek készítették volna el (Cedo Kapor képviselő a Jugoszláv Vasutak Közösségének információjáról) sttb. Ne soroljuk tovább: bőven van bizonyíték arra, hogy azt a tételt, amely szerint „a bürokrácia visszavonul utolsó védelmi vonalára, és elsáncolta magát a vállalatban”, egészen katonai és egészen szó szerinti értelemben szabadot jelző ,zöld lámpának fogták fel arra, hogy általános támadást indítsanak pontosan meghatározott, hús-vér emberek ellen, mégpedig a „betonlemezekkel védett vállalati bürokrácia” szétzúzásának örve alatt. Ne említsük most, hogyan vélekedünk a társadalmi és gazdasági viszonyok fejlettségének fokáról a vállalatokban és azon kívül, a piaci közgazdaság logikájáról, amely a munkások és a termelés szervezőjét egyaránt napról napra egyre szigorúbb vizsgának veti alá, míg a demokrácia külső hatcsára önmagán kívül senkinek sem felelős, és ezért kénye-kedvére fecseghet össze-vissza, mert nem kockáztatja azt, hogy legalábbis egyelőre, a tagság vagy a választó viszszahívja. Ezért sokkal időszerűbb az, hogyan szálljunk szembe a felelőtlenségnek ezzel az általános offenzívájával, hogy a gazdaság, a vállalat minden emberi és anyagi erejével a sorsát eldöntő célok felé forduljon, hogy végigharcolja és győztesen kerüljön ki a mindent eldöntő heves küzdelemből, hogy az önigazgatás hivatásos szószólói és harcosai ne tépjék szét türelmét, idejét és energiáját, és ne keserítsék el amúgy is bonyolult életét jelentéktelen, epizódjellegű emberi összecsapások elmélyítésével. Szakadatlanul és nyíltan vissza kell utasítani a felelőtlenség offenzíváját, ezt az agressziót, amelyben a tudatlansággal párosult restség a leghangosabb. (Az Ekonomika Politika rövidített vezércikke) Kedvező elintézés Külön tagozat marad a becsei gimnázium magyar tannyelvű negyedik osztálya A községi közoktatásiművelődési tanács határozott a becsei Todor Dukin Gimnázium vitás negyedik osztályának ügyében. E szerint megmarad a 12 diákból álló osztály, és az oktatást az eredeti elgondolásnak megfelelően két nyelven folytatják. Lehetővé teszik a diákok számára, hogy, akárcsak a többiek, délelőtt járjanak iskolába, kibérelik számukra a Partizán otthon egy üres helyiségét. Hogy erre a tanévre fedezni tudják az így megnövekedett költségeket, az iskolaalaptól még egymillió kétszázezer dinért igényelnek. A gimnázium munkaközössége, mint ismeretes három héttel ezelőtt kéréssel fordult a községi tanácshoz: még hárommillió nyolcszázezer dinárt és egy tantermet kért a IV. c osztály számára. Ennek hiánya miatt kényszermegoldásként egyen sítették az azonos szakon tanuló szerb és magyar tan- I nyelvű tagozatot. Emiatt a IV. tanulói, akik eddig mindkét nyelven hallgatták az előadást, hátrányos helyzetbe kerültek. Amikor ügyüket először tárták a tanács elé, eltérő vélemény alakult ki. Nem tudtak dönteni, hanem tanulmányozás tárgyává tették a IV. c osztály fenntartásának kérdését. Három hét elteltével ismét összeült a tanács. Vladimir Subakov, a községi szkupstina általános ügyosztályának vezetője, miután behatóan foglalkozott a kétnyelvű oktatás kérdésével, a következő megállapításra jutott: Noha a tanterv azonos a két párhuzamos természettudományi szakon, a IV. c osztály tanulói hiányos nyelvismeretük miatt mind az előadás megértésében, mind a felelésben hátrányos helyzetbe kerültek. A hagyományok ápolása és az utánuk következő nemzedék biztonsága miatt is szükségesnek tartja a magyar tannyelvű tagozat fenntartását. Melanija Levic tanár, a gimnáziumi tanács elnöke rámutatott, hogy mivel a gimnáziumnak nincs elég tanterme, bérelt helyiséggel szeretnék lehetővé tenni, hogy az említett osztály a többi diákkal azonos körülmények között, vagyis a délelőtti váltásban járjon iskolába. Különös oka van rá azért is, mert soraikból kerülnek ki az iskolai szabad foglalkozás leglelkesebb hordozói, a marxista csoport, a fotoklub, az irodalmi csoport ifjú vezetői. Ha nem maradnának a többivel azonos váltásban, bizonyára elsatnyulna ez a tevékenység az iskolában. Megemlítette továbbá azt is, hogy a költségvetés készítésekor igényeltek pénzt az iskolaalaptól, de nem kapták meg. Mindössze annyit juttattak nekik, ahány osztályuk 1965 elején volt. Ezért kellett utólag pénzért folyamodniuk. Kajári László alelnök véleménye szerint, ha a IV. c osztályt egybeolvasztanák a szerb nyelvű osztállyal, csökkenne az érdeklődés a kétnyelvű oktatás iránt. Ezért ez nemcsak az iskola problémája, hanem az egész közösségé. Raffai József szerint olyan tanárokat kellene a gimnázium előadói karába toborozni, akik mindkét nyelvet bírják. Uroš Vasin gimnáziumigazgató elpanaszolta, hogy egyesek —maga a sajtó sem — nem mélyedt a kérdés lényegébe, mert szerinte ez csak pedagógiai kérdés, nem pedig nemzetiségi probléma. Ezzel tehát lezárult a becsei gimnázium IV. c osztályának ügye, és ha minden jól megy, mától kezdve már az eredeti elgondolás szerint folyik tovább az oktatás. SZABÓ Gizella A Novi Sad-i Majevica laktanyában tegnap ünnepélyes fogadtatást tartottak a bevonuló újoncoknak. Az ünnepségen ott voltak az Ifjúsági Szövetség községi vezetőségének tagjai, valamint az építőipari középiskola tanulói is. Az üdvözlő beszédek után rövid műsort, mutattak be, majd virágot adtak át az újoncoknak. A bevonuló fiatalok nevében a becsei Sárvári Ferenc mondott köszönetet. (Bora ,Vojnovic felv.) 3. oldal