Magyar Szó, 1967. augusztus (24. évfolyam, 209-239. szám)
1967-08-01 / 209. szám
2. oldal Böngésző Gál László rovata DOLLÁROKRÓL Azt olvasom egy komoly külföldi hetilapban, hogy percenként 38 052 dollárba kerül a vietnami háború. Amennyiben a gazdag Amerikában is csak hatvan perc van egy órában, óránként 2 283 120, naponként 54 794 880 dollár a háború ára. A hetilap csakis az USA háborús kiadásait számolja. A rádióban meg azt hallottam, hogy a detroiti zavargások eddig mintegy kétszázmillió dollárba kerültek. Van olyan kisebb ország, amelynek évi költségvetése meg sem közelíti ezt az összeget. Amerika nagy ország, mindössze négy nap alatt többet költ Vietnamra. A gazdag Amerikában azonban szegény négerek is élnek. (És szegény fehérek is.) A hírek alapján feltehető, hogy a négerek egy része úgy véli, hogy az USA túl sokat költ a halálra, és ehhez mérten túl keveset az életre. Az ő életükre. A négerkérdésről hallottunk, olvastunk, írtunk nagyon sokszor. Most egy francia írónő könyvéből idézek néhány sort. A könyv magyar címe: Fura Amerika. „Egy fiatal néger eltűnt otthonából, egy Mississippi menti falucskából. Felesége tüstént fölkeresi a helybeli sheriffet, de az mindennemű nyomozást megtagad. Ekkor az asszony a szövetségi kormányzóhoz fordul, aki köteles segítségére sietni. Végül is megtalálják a férj holttestét a Mississippiben, súlyos láncokba béklyózva. A kormányzó a fejét csóválja méltatlankodva, mondván: „Ez csakugyan rávall a négerre... Több láncot lopott, mint amennyit elbírt.” Vannak ilyen kormányzók, és talán az ilyenek miatt is történt, ami történt a gépkocsiipar fővárosában, Detroitban. Nem kétséges, hogy ami a városban elpusztult, hamarosan újjáépítik. A házakat, a gyárakat. És az elpusztult embereket? Fura gondolat, de mégis azt hiszem, hogy a vietnami háborúra csak néhány hét alatt elköltött dollármilliókból igen sok embert, fehéret és feketét lehetne újjáépíteni. EGY KARAVÁNRÓL Részt vettek benne nagyjaink, csaknem kivétel nélkül. De előbb egy régi adomát. Külföldi látogató érkezik a szappangyárba. Megáll az igazgató társaságában egy gyönyörű, húszemeletes palota előtt. — A reklámirodánk helyiségei! — mondja büszkén az igazgató. Egy korhadt deszkákból összeeszkábált bódé elé érkeznek. Az igazgató felvilágosítja vendégét: — A gyárunk! Ez egy régi adoman, a kapitalista időkből. Ám most azzal kezdtem, hogy ott voltak legnagyobbjaink, a Lola, az Anica, a Gabi, a DuSan és különösen a Miki is ott volt. A sláger ringben az ő karját emelte fel a bíró, ő lett a bajnok. Egy szappangyári dolgozóval beszélgettem a napokban. Mesélte, hogy hetvenötmillióba került az énekeskaraván. Annak az egyetlen szappangyárnak hetvenöt milliójába, mert érdekelve voltak más — nem tisztaságipari — vállalatok is a reklámüzletben. Ha úgy vesszük, nem is került sokba. És ha úgy vesszük, az sem sok, hogy a gyár éppen mostanában bocsátotta el százharmincöt dolgozóját. Ők persze, a már nem dolgozó dolgozók, úgy gondolják, hogy még hosszú időn át főzhették volna a szappant abból a hetvenötmillióból. "Nem zeneértő dolgozók, botfülűek, nem értékelik Miki nagy sikerét. Azt is mesélte a szappangyári dolgozó, hogy amikor a reklámháborút elindító nagyüzem székvárosába érkezett a daloskaraván, a díszelőadáson illetlen megjegyzéseket küldtek a dolgozó és nem dolgozó dolgozók a díszpáholyban megjelent igazgató felé. Nem vitás, hogy ez sem szép. Ami illetlen. Csak csúnya lehet. A mosópor viszont, amelyet olyan messzehangzódatosan behirdettek, a Himalája hegyi emberének nevét viseli, akit oly kitartóan és olyan hiábavalóan keresnek a kutatók. Állítólag — a mosóportól és nem a hegyi embertől — sokkal fehérebb lesz a fehérnemű. A karaván pedig, hiszen tudjuk, halad és elhaladt. A MAGYAR SZÓ Mimica és Bauer filmje az Arénában Kiküldőn munkatársunk telefonjeSentose Pula, július 31. • Tegnap mindössze két filmet mutattak be a fesztiválon: Vatroslav Mimica. Kaja, megöllek és Branko Bauer A negyedik útitárs című filmjét. Mimica új filmjében, melyet ezúttal is mozaikszerűen komponált, rámutatott arra, hogy a háború milyen kíméletlenül megváltoztatja az embereket. Az évszázados biztonságérzet egyszeriben hamisnak bizonyul, és barátbarát ellen fordul, az ember gyenge, tehetetlen lénnyé változik. A rendező epizódok során fejti ki gondolatait, és érzékelteti az évszázados nyugalmú kis dalmát város mindennapi életét, melyet egyszeriben felborít a nagy szörny, a háború. A részletek intenzitása változó, a rendkívül erőteljesek mellett olyanok is vannak, amelyek kissé öncélúan hatnak. Mimica intellektuális rendező, s filmjében a mértani pontosság vonul végig, amiatt hidegen hat. Ezt a racionalizmust csak néha győzi le az érzelem, s ekkor azonnal kedvesebbé, emberibbé válik a film. A közönség nem szereti Mimica filmjeit. Tegnap arról írtunk, hogy általában lagymatagon reagálnak a nézők. A Kaja, megöllek, akárcsak a rendező tavalyi filmje, a Hétfőn vagy kedden, végleg kihozta sodrából a közönséget: fütyült, fszott, csak úgy zengett az aréna. Branko Bauer A negyedik útitárs című filmje hasonló típusú, mint Fadil Hadžić Tiltakozása. Egy sporttelep építése körül bonyolódik a történet. Ennek kapcsán mondja el a rendező mindazt az igazságot, az önigazgatással kapcsolatban, amelyet a hírlapok nap-nap után tárgyalnak. Az ilyen publicisztikai jellegű filmek azonban négy-öt évvel ezelőtt voltak izgalmasak, érdekesek, akkoriban, amikor a Szemtől szemben készült. Ma már az olyan rendezők művei mellett, mint Petrovic, Pavlovic, Makajev, Babaja, filmjei meglehetősen régiesen hatnak, csupán a szövegük időszerű. Ráadásul Bauer filmje nem is olyan színvonalú, hogy komoly művészi szempontból lehetne róla beszélni. A közönség Bauer filmjét udvarias tapssal fogadta. LADI István ki ezzel a díjjal. A pulai arénában tegnap este a Nyugtalanok című filmet mutatták be, erről holnapi számunkban. Képünkön a film egyik jelenete. Még nem került elő az óriáskígyó Most már éhes lehet a bestia • Paticson egyszer sem evett tűnt a palicsi állatkert óriáskígyója. Kosta Medakovicnak, az állatkert igazgatójának kijelentése szerint vagy elbújt, vagy ellopták, vagy elpusztult. Mindenesetre hétfőn délig nem került elő. Az állatkert a kígyót körülbelül tíz nappal ezelőtt kapta s kétszázezer dinárjába került. Etetőjének, Pajo Deviének, kijelentése szerint most már éhes lehet, mert Pancson még egyszer sem evett. Az állatkert személyzetének már nemegyszer volt része hasonló izgalmakban az elmúlt másfél évtized alatt. Emlékezetes maradt a pár évvel ezelőtti oroszlánvadászat, amikor az állatkert nőstény oroszlánja kiszabadult kalitkájából, s egész éjjel rettegésben tartotta nemcsak az állatkert dolgozóit, hanem a környék békés lakóit is. A szabadság után vágyó oroszlánt végül is lelőtték. A kígyó eltűnése kétségtelenül kisebb baj, de mégis csak baj. Nincs méregfoga ugyan, de azért nem egészen ártalmatlan. Az embertől fél, de a gyerekeket, apró jószágot megtámadhatja, s erős, karvastagságú törzsével könnyen megfojthatja. -m- Mint vasárnapi számunkban közöltük, péntekre virradó éjjel nyomtalanul el- Ingyen Párizsba, Nizzába A Magyar Szó utazási gyorspályázata Ф Tegnap jelent meg a Magyar Szó, a Generalturist és a Kompas utazási gyorspályázatának első szelvénye. • Holnapi, szerdai számunkban közöljük a következő s egyben utolsó szelvényt. Ф Megismételjük a pályázat igen egyszerű feltételeit. Az olvasónak mindössze ezt a két szelvényt kell eljuttatnia szerkesztőségünkbe, hogy részt vehessen a sorsolásban. A szelvényeket borítékban, legkésőbb csütörtökön kell feladni címünkre: Magyar Szó szerkesztősége, Utazási pályázat, Novi Sad, Vojvode MiSiéa 1. A boríték hátlapján ne feledjék el feltüntetni — lehetőleg nyomtatott betűkkel — nevüket és pontos címüket. ф Az első két nyertes nevét jövő hétfői számunkban közöljük. ф Egyik szerencsés olvasónk szeptember elsején indul útnak a Generalturist társasutazásával Párizs felé, a másik két héttel később, szeptember 15-én, a Kompasszal Nizzába. Ф Ma a Kompas-utazás programját ismertetjük. ф A túra két hétig tart. A kirándulók négy országon utaznak át, megtekintik Ausztriát, Svájcot, Dél-Franciaországot és Olaszországot. ф Ausztriában többek között ellátogatnak Grazba, Radstadtba és St. Johannba, közben útba ejtik a Zeelani- tavat és a Grossglocknert. Később megtekintik Innssbruck nevezetességeit, majd átutaznak Svájcba. Rövid szemlélődés következik a Bodeni-tó partján, majd folytatódik az utazás St. IGallenon keresztül Zürichbe.A továbbiakban Luzern és Bern, majd Lausanne és Genf van soron. © Svájcból Dél-Franciaországon keresztül vezet az út: Valence, Avignon, Aix de Provance... S következik a kirándulás legtávolabbi pontja, Nizza. A részvevők innen rándulnak ki Monaco- ba, Cannes-ba. © Néhány nap múlva ha-szafelé indul a Kompas autóbusza, de látnivaló akad még bőven az olasz Azúrparton, amelynek Sanremo a fénypontja. Útba esik még Genova, Milánó, Verona és Velence. © Az érdeklődök augusztus 25-éig jelentkezhetnek az újvidéki Kompas irodájában. A részvételi díj 140 000 dinár. . Nyertes olvasónk természetesen ingyen, a Magyar Szó és a Kompas költsségén utazik. Kedd, 1967. augusztus 1. júliusban negyven ember vesztette életét a szlovén műutakon külföldi gépkocsivezetők okozzák a legtöbb balesetet Figyelmetlenség, vigyázatlan vezetés, a közlekedésizabályok semmibevevése. Ittasság, fáradtság miatt és egyéb okokból a szlovén utakon napról napra súlyos közlekedési balesetek történnek. Csak júliusban négy-,ven ember vesztette életét, 110 súlyosan, 510 pedig könyyebben megsérült. Ebben a hónapban egyébként összeзп 1127 közlekedési balesetörtént. Az anyagi kár a föslések szerint 3 millió 70 000 új dinár. A közlekedési szerencsét■nségek jelentős hányadát - 68 százalékát — külföldi fpkocsivezetők okozzák. Agtöbb baleset az elsőosztású utakon és a városokbanindul elő. Díjazott italok Ljubljanából jelenti a Tanjug. A Gospodarsko Rastavincén szeptember 1-én megnyíló bor, szeszes ital és gyümölcslékiállítás nemzetközi zsűrije befejezte munkáját. A zsűritagok tíz ország 222 italmintáját kóstolták meg. A legtöbb érmet a Jugoszláv termelők kapták: 34 arany, 75 ezüst és 11 bronzérmet. A további sorrend: Ausztrália 5 arany, Ausztria 1 arany és 1 ezüst, Finnország 1 ezüst, Olaszország 2 arany és 2 ezüst, az NDK 5 arany, 33 ezüst és 4 bronz, az NSZK 6 arany és 13 ezüst, Lengyelország 1 arany, 1 ezüst és egy bronz, Románia 3 aranyérem. Grand Prix-t az idén a jugoszláv italok közül egy sem kapott, a külföldiek közül pedig az Irish Mist Liqueur nevű frikőrt tüntették Parkolási tüdőmás fővárosban A fővárosi szkupstina határozata szerint, mától kezdve a szorosan vett belvárosban csak az erre kijelölt és megfelelő táblákkal megjelölt helyen lehet gépkocsikat parkolni. A parkolásra tilos belvárosi terület — az úgynevezett kék övezet — peremén megfelelő közlekedési jelek hívják fel a gépkocsivezetők figyelmét, hogy ezen a területen belül nem szabad vesztegelni. A parkolás módját, hogy például az úttesthez képest merőlegesen, ferdén, vagy párhuzamosan kell-e megállni, szintén megjelölik, s a gépkocsivezetők kötelesek ehhez igazodni.