Magyar Szó, 1969. október (26. évfolyam, 271-301. szám)

1969-10-09 / 279. szám

Magyar Sió iiiigiiaaMiiiaiiiiiiMUiiiaHieiaitaaiiaeteiiManaM^taaaiiiniHHaiaiiiiiiianng. . ..................................................... ::::::: xxvi. évf. 279. (возз.) szám :::::::: csütörtök, 1909. október 9. SHfsss • ■■■■■■ *. atoMiae SaaSS^a «■aaaaa»aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa>iaaaaaaaaaaaaaaiaaaéaatiiaaBaBMMMvaaaaaBaeaaaaR, ....................................................................................................................................................аааааввавааа /&■ t->. -) Ara 50 FARA Tito elnök üdvözlő távirata Milton Obotéhoz Belgrádból jelenti a Tan- Cuk. Tito elnök Uganda nemze­ti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte dr. Apollo Milton Obote elnököt új brazzaville-i nagykövetünk Titónál Belgrádból jelenti a Tan­árig: Josip Broz Tito köztársa­sági elnök fogadta Nikola Sztevanovszkit, a JSZSZK új rendkívüli és meghatal­mazott nagy­követét a Kon­­gó-Brazza­ville Köztársaság­ban. Balla László átadta megbízólevelét a perzsa sahnak Teheránból jelenti a Tan- Jug. Balla László, Jugoszlávia új teheráni nagykövete, szer­dán átadta megbízólevelét Reza Pahlavi sahnak. A megbízólevél átvétele után a sah meleg hangú be­szédében hangoztatta, hogy magasra értékeli Irán és Jugoszlávia azonos álláspont­jait a nemzetközi problé­máikról és rámutatott a két ország közötti együttműkö­dés korlátlan lehetőségeire. Az államfő megelégedéssel szólt a gazdasági együttmű­ködés eddigi eredményeiről. Bella László nagykövet megismételte Tito elnök meghívását, hogy Reza Pah­lavi sah látogasson el Jugo­szláviába. * Az államfő a meghívást örömmel elfogad­ta. ■ Al­/ 4— Peking megegyezést akar Világszerte nagy érdeklődést keltett a szovjet—kínai tárgyalások kezdetéről szóló megállapodás — Washington szerint a döntés hatással lesz az amerikai—kínai viszonyra is Washingtonból jelenti a Tanjug. Az amerikai közvélemény és a hivatalos körök el­sőrendű fontosságúnak tartják Peking közlését, hogy Kína és a Szovjetunió hamarosan tárgyalásokat kezd a határkérdésekről. A legnagyobb amerikai újságok a kínai közlemény teljes szövegét közölték. Hi­vatalos körökben leszögezik, hogy az esemény nemcsak a szovjet—kínai, hanem az amerikai—kínai viszonyra is kihatással lesz. Az amerikai politikusok megítélése szerint Peking nemcsak a határviszályok okozta helyzetet szeretné rendezni, hanem egyezményt akar kötni a határkérdések­ről is. Meggyőződésük, hogy Peking nem javasolta volna a tárgyalásokat, ha a Szov­jetunió nem biztosította vol­na, hogy visszavonja csapa­tait a határ mentéről. Az amerikai megfigyelőik rámutatnak arra, hogy Ko­szigin és Csou En-laj szep­tember 11-i találkozója új lendületet adott a szovjet— kínai kapcsolatoknak. Való­színűnek tartják, hogy a kínai politika visszatér a kulturális forradalom előtti módszerekhez. A francia újságok szintén nagy figyelmet szentelnek a pekingi kormány közlemé­nyének, hogy hajlandó tár­gyalásokat kezdeni a Szov­jetunióval. A kormánypárti Nation megállapítja, hogy a javaslat elhangzásával egy­idejűleg több jel arra utal, hogy remény van a közel­­keleti válság rendezésére, a Szovjetunió engedékenynek mutatkozott Nyugat-Berlin esetében, és a két szuper­hatalom közös javaslattal állt elő a tengerfenék fegy­vermentesítésével kapcsolat­ban. A Figaro hírmagyará­zójának véleménye sze­rint a határkérdésekről fo­lytatandó szovjet—kínai megbeszéléseket a két fél kölcsönös engedékenysége tette lehetővé. A lap sze­rint a kínai politika újab­ban enyhébb módszereket alkalmaz, s Kína javíta­ni szeretné nemzetközi kapcsolatait. A Combat című újság annak a vé­leményének ad kifejezést, hogy a szovjet-kínai tár­gyalások ellenére sem szűnnek az eszmei viták Moszkva és Peking kö­zött. Nagy-Britanniában nagy meglepetést keltett a pekin­gi bejelentés. A Times le­szögezi, hogy a kínai dön­tés kétségkívül a Koszigin— Csou En-laj találkozó ered­ménye, s hogy Kínának nyomós okai vannak, hogy tárgyalásokat kezdjen a Szovj­etunióval. Nincs pénz az ENSZ segélyalapjában A közgyűlés elé terjesztett jelentés szerint az arab menekültek helyzete még aggasztóbb lehet Az ENSZ-ből jelenti a Tanjug. A Palesztinai menekülteket segélyező ENSZ-ügy­­nökség figyelmeztette a Közgyűlést, hogy további munkája kérdésessé vált. Ennek oka az arab terüle­tek megszállásának folytatása, a közel-keleti helyzet további elmérgesedése és a menekültek támogatására szolgáló anyagi eszközök csökkenése. A Közgyűlés elé terjesztett jelentés szerint ha nem nö­velik a tagállamok hozzájá­rulását, az ügynökség már a jövő év elején pénz nél­kül marad. Ez viszont csak fokozná a mintegy másfél millió menekült­­különben is aggasztó helyzetét. A jelen­tés felszólítja a Közgyűlést, hogy sürgősen teremtse elő az ügynökség munkájának folytatásához szükséges pénzt. Az arab menekültek helyzetéről és az annak rendezésével megbízott ENSZ-ügynökség munká­járól különösen a Politikai Főbizottság is tárgyalni fog. Megfigyelők vélemé­nye szerint ez alkalmat adhat az egész közel­­keleti válság széles körű megvitatására és új meg­oldások keresésére, a Biz­tonsági Tanács két évvel ezelőtt hozott határozata alapján. Noha a közel-keleti kér­dés a Közgyűlés napirend­jén szerepel, valószínű, hogy ezúttal sem rendeznek általá­nos vitát ezzel kapcsolatban, elsősorban a nagyhatalmak magatartása miatt, amelyek szerint a vita kedvezőtlenül befolyásolná a válság ren­dezésére irányuló törekvése­ket. A Francia KP politikai bizottsága elítélte Garaudy nyilatkozatát A Komunist közli az ezzel kapcsolatos közleményt A Komunist szeptember 4-i számában — mint ismeretes — interjút közölt Roger Garaudyval, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjával. A Francia KP vezetősége szeptember 9-i nyilatkozatában elhatárolta magát Garaudy egyes ál­láspontjaitól. A jugoszláv közvélemény tájékoztatása érdekében a belgrádi Komunist mai száma közli a Francia KP KB politikai bizottsága nyilatkozatának szövegét: „A Komunist című jugo­szláv lapnak adott interjú­ban Roger Garaudy elvtárs egyes kérdésekről olyan sze­mélyes véleményt nyilvání­tott, amely teljesen ellentét­ben áll a párt politikájával, dokumentumaival és a Köz­ponti Bizottság határozatai­val. Többek között bírálta a kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozá­sán elfogadott alapokmányt, amelynek szövegjavaslatával a Központi Bizottság 1969. június 28-én tartott ülésén egyhangúlag egyetértett és fontos dokumentumnak, meg értékes hozzájárulásnak mi­nősítette a világ kommunis­tái és népei harca szempont­jából. A politikai bizottság el­ítéli Garaudy elvtárs állás­pontját, amely ellentétben áll a Központi Bizottságban vállalt kötelezettségeivel. A Központi Bizottság 1986. ok­tóber 21-i ülésén már egy­szer nyilvános megrovás­ban részesítette Roger Ga­raudy elvtársat, mert sze­mélyes nyilatkozatokat kö­zölt, amelyek nincsenek összhangban a párt politiká­jával, és amelyekkel meg­sértette a demokratikus cent­ralizmus elveit. Garaudy elvtárs akkor el­fogadta a bírálatot meg a belőle következő szankció­kat, és kötelezettséget vál­lalt, hogy a jövőben azokkal az elvekkel összhangban cse­lekszik, amelyek a Francia KP tevékenységét és mun­káját szabályozzák.” II ц Biztosítóintézet I !» BIZTOSIT­ jI I» ♦ vagyont ]i (J ♦ vetést, termést (' I» ♦ személyeket 1, ,1 ♦ és szállítmányt 1069-1. ]. Szabadka nem fejletlen, hanem szegény Dragoslav Markovic megtekintette a szabadkai nemzetközi kisipari vásárt Dragoslav Markovié, a szerb képviselőház elnöke tegnap Szabadkán az újság­írók kérdésére válaszolva ki­jelentette, hogy kétnapos vajdasági látogatásának az a célja — tegnapelőtt Zranja­­ninban és Kikinbóm járt —, hogy a helyszínen értesül­jön, milyen nehézségek gá­tolják a tartomány gazda­sági fejlődését. A köztársa­sági szikupszina ugyanis úgy tervezi, hogy rövidesen — legkésőbb november végéig — vizsgálat tárgyává teszi ezt az igen égető kérdést, és intézkedéseket hoz, hogy ez a vidék is lendületesebben fejlődhessen. A községi szkupsttin­a szék­házában folytatott beszélge­tésen a képviselőházi elnö­kön kívül jelen voltak leg­közelebbi munkatársai Dobó Sándor és Radovan Pan­­tovic, a köztársasági szkiups­­tina alelnökei, a tartomány képviseletében Ilija Rajačić szkupstinai elnök, Dragoslav Bregun, e tartományi vég­rehajtó tanács tagja és Djor­­dje Radosavljevic, a tarto­mányi szkupstina tartomá­nyi tanácsának elnöke, va­lamint a vendéglátó Bagi Károly városainak legköze­lebbi munkatársaival, Mar­ko Pejić alelnö­kkel és Sze­­csei Mihállyal. Szabadka gazdasági hely­zetéről Marko Pejic tájékoz­tatta a vendégeket. Egyebek között elmondta, hogy a reform meglehetősen nehéz helyzetben találta a városi tanácsot: a légi gé­pekkel felszerelt, nagyobb­részt kis üzemekben kevés számú szakember irányít­ja a termelést. Mivel az új gazdasági helyzet csak az életképes vállalatok számá­ra biztosítja a fejlődést, Sza­badka ipara fokozatosan visz­szafejlődött, úgyhogy az egyébként­­szintén lemaradt vajdasági iparnál is rosz­­szabb helyzetbe került. Az alelnök néhány adat­tal alátámasztotta állítását: tavaly az ipar vesztesége meghaladta a 3,5 milliárd régi dinárt, de az idén sem jobb a helyzet. A beruházá­sok 22 százalékkal kisebbek, mint tavaly. A­­kerékpárgyár­­kényszerigazgatás alatt áll és a felszámolás fenyegeti, önként adódik a kérdés, képes-e ilyen gazdasági alap eltartani a különféle intéz­ményeket, elsősorban az is­kolákat és az egészségügyi intézeteket. Marko Fejié válaszából az derült ki, hogy csak óriási erőfeszítések árán tudja a község úgy-ahogy előterem­teni a pénzt a társadalmi szolgálatok fenntartásához.­­ Bagi Károly vöröseinek pél­daként elmondta, hogy Sza­badkán az egyetemet vég­zett tanügyi munkások fi­zetése alacsonyabb, mint a fejletlen vidékeken dolgozó kollégáiké. Bagi Károly rögtön a vend­­­dégek megérkezéseikor meg­jegyezte, hogy Szabadka sze­gény város. Dragoslav Mara­kovic erre félig tréfásan azt válaszolta, tudomása szerint Szabadka nincs a fejletlen községek listáján. A későbbi beszélgetések folyamán — főleg a város­i elnök szavaiból kitűnt —■, hogy a város valóban nem fejletlen: az ország más vás­­rosaihoz képest sok gyára és üzeme van, valamint me­­­zőgazdasága is jövedelmező. Az utóbbi­­két évtized folya­mán azonban olyan keveset ruháztunk be Szabadka ipa­rába, hogy fokozatosan el­szegényedett, visszafejlő­dött. Markovic elnök ezzel kap­csolatban megjegyezte, hogy a szabadkai ipar valóban nincs rózsás helyzetben, sze­rinte azonban nem célrave­zető a múltat emlegetni, ha­(Folytatása az 5. oldalon) • A közeljövő célja: az Alfa Centauri • Sztrájkolnak a montreali rendőrök — vérszemet kaptak a gengszterek (2. oldal) • A toryk meghirdetik a harcot • Vége a mézeshetek­nek (3. oldal) • A parajdi­só • A márka a politiká­ban (4. oldal) • Biztonságot a jószágtenyésztők részére (5. oldal) • Szemelvények dr. Vladimir Baka­­rićnak a zágrábi politikai tribünön mondott beszédéből (6. oldal) • Ellenzik a közbehozatalt (7. oldal) • Csütörtöki mellékleteink: Kommunista Föld Képe Kétszeresére növelik a szövetségi közigazgatási illetéket Átértékelik a belügyi nyugdíjasok nyugdíját A SZÖVETSÉGI VÉGREHAJTÓ TANÁCS ÜLÉSE A Szövetségi Végrehajtó Tanács tegnap megvitatta a szövetségi törvényalkotás fe­lülvizsgálásának tervét, és foglalkozott néhány folyó gazdasági, nemzetközi együtt­működési és belügyi vonatko­zású kérdéssel. Tudomásul vette Alekszan­­dar Grlicskovnak, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács alel­­nökének jelentését francia­­országi látogatásáról. Megál­lapította, hogy Grlicskov láto­gatása és a magas rangú francia vezetőkkel folytatott tárgyalásai hasznosak, és minden bizonnyal hozzájárul­nak a két ország viszonyá­nak fejlődéséhez, valamint az Európa Közös Piaccal való viszonyunk rendezésének út­jában álló nehézségek elhá­rításához. A továbbiak során jóvá­hagyta azt a javaslatot, amely szerint január elsején átértékelik a belügyi szervek nyugalmazott dolgozóinak nyugdíját, s egyben rámu­tatott annak szükségére, hogy a föderációval egyidő­­ben a köztársaságok is hoz­zák meg törvényüket e kér­dés rendezése végett. A Szövetségi Végrehajtó Tanács törvényjavaslatot ter­jeszt a képviselőház elé, a szövetségi közigazgatási ille­tékek növeléséről. Eszerint az illetékek átlagban megkétsze­reződnek és kiegyenlítődnek a többi társadalmi-politikai közösség közigazgatási illeté­keivel. A Szövetségi Végrehajtó Tanács végül tudomásul vet­te az állatállomány helyzeté­ről szóló tájékoztatót, és el­határozta, hogy a jövő hó­nap végén megvitatja a Szö­vetségi Gazdasági Titkárság­nak és a Szövetségi Élelmi­szertartalékok Igazgatóságá­nak állattenyésztés-fejleszté­si javaslatait.

Next