Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)

1971-01-13 / 11. szám

Szerda, 1971. január 13. MAGYAR SZÓ Sok a megszorító intézkedés Bizottsági vita a gazdaságpolitikáról a Szövetségi Képviselőházban Elfogadták ugyan, de elég­gé különbözőképpen ítélték meg az idei évre javasolt gazdaságpolitikát a Szövet­ségi Képviselőház tegnap összehívott bizottságai. Ahány hozzászólás volt, any­­nyiféle vélemény. Legin­kább azt kifogásolták, hogy alig foglalkozik a gazdaság fizetőképességével, nem elég világosan intézkedik a föde­ráció illetékességének köz­társaságokra és tartomá­nyokra való átruházásáról, irreális célokat is tűz ki, s ahelyett, hogy inkább gaz­dasági elemeket tartalmaz­na, főképp pszichológiai ele­mekre épül, ez pedig a gaz­daság szempontjából nem sokat ér. Ezenkívül túlságo­san általánosságban beszél a gazdaság átalakításának és helyzete lényeges változtatá­sának szükségéről. A Gazdasági Tanács társa­dalmi-gazdasági viszonyok bizottsága a sok megszorító intézkedés miatt attól tart, hogy a gazdaság nem tudja a tervezett 5—5,5 százalék­kal növelni termelését. Milan Milescić képviselő ezzel kap­csolatban kijelentette, hogy a termelés serkentése nélkül szó sem lehet stabilizációról, ahhoz pedig, hogy a termelés, elsősorban pedig a termelé­kenység növekedjen, ki kell küszöbölni a rendellenessé­geket a jelenlegi jövedelem­­szerzési és elosztási politiká­ból, véget kell vetni annak, hogy a közvetlen termelő sokkal kevesebbet keressen, mint a felépítményben dol­gozó alkalmazott. Radomir Blagojević azt várta a java­solt határozattól, hogy meg fogja menteni a gazdaságot, ehelyett azonban azt látja, hogy a költségvetési fogyasz­tás továbbra is növekedik. Vladimir Jasić megítélése szerint a javasolt határozat legnagyobb fogyatékossága az, hogy társadalmi jellegű célok anyagi jellegűekkel vannak párosítva benne, s nem mondja ki konkrétan, mit és hogyan kíván az or­szág elérni. A Népek Tanácsa gazda­ságpolitikai bizottságának tagjai közül többen is csak a régi és új keverékének ta­lálták a javasolt határozatot, s a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács nem adott benne helyet a régebbi viták során el­hangzott megjegyzéseknek. Különösen azt kifogásolták, hogy ha a föderáció csak azért ruház át valamit a köz­társaságokra, hogy ezek új adókat vessenek ki, az nem tehermentesítés, hanem pusztán az adókivetési jog­nak az átruházása egyik tár­sadalmi-politikai közösségről a másikra. Nincs világos állásfoglalás a mezőgazdaság tekintetében sem, pedig ebben a gazdasá­gi ágban a problémák annyi­ra felhalmozódtak, hogy a helyzet az idén már aggasz­tó. Mert még kedvező idő­járás esetén sem lesz elegen­dő mezőgazdasági termékek­ből. Valamennyi bizottsági vi­tára jellemző, hogy a képvi­selők sürgetik a nemrég tett ideiglenes intézkedések mi­előbbi megszüntetését. Nem kell a gyerek Egész Európában Horvátország területén a legkisebb a születési arányszám Csaknem 150 horvátorszá­gi demográfiai szakember ült össze tegnap Zágrábban, hogy foglalkozzon a lakos­ság számának alakulásával, valamint a kivándorlás és a foglalkoztatás problémáival. Legfőbb megállapításuk az volt, hogy aggasztóan lassú a népszaporulat: 1975-ben mindössze egy ezrelék lesz a születési arányszám. 1968- ban még öt ezrelék volt, ta­valy már csak 3,9. Ennek folytán egész Európában Horvátország területén a legkisebb a természetes sza­porulat. Az idén az előrejel­zések szerint 2,7 ezrelékre fog csökkenni. A tanácskozás részvevői tévesnek ítélték meg azt a nézetet, hogy a kedvezőtlen demográfiai tendenciának a nagyfokú kivándorlás a fő oka. A születési arányszám ugyanis nem csak akkor kez­dett csökkenni, amikor meg­indult a tömeges kivándor­lás, hanem már jóval előbb. Legfőbb okozói: a falusi la­kosság városba vándorlása, az iskoláztatási költségek növekedése, a nők nagyobb méretű foglalkoztatása, a családi pótlék csökkenése stb. Veszélyes-e a repülőmotorból kicsapó lángcsóva? Két érdekes téma a Szövetségi Képviselőház Közoktatási-Művelődési Tanácsának tegnapi ülésén Az illetékes szervek kép­viselői tegnap egyebek kö­zött két igen érdekes kér­désre is válaszoltak a Szö­vetségi Képviselőház Közok­tatási-Művelődési Tanácsá­nak ülésén. Az egyik a JAT Convair-típusú repülőgép­ei­nek motorjaiból meglehető­sen gyakran kicsapó láng­­csóvákra vonatkozott. A kérdést dr. Djordje Sa­­mardžić vetette fel, s Živo­­jin Nikolic, a Szövetségi Polgári Légiforgalmi Fel­ügyelőség főfelügyelője vá­laszolt rá. Azzal kezdte, hogy a láng­­kilövellések esetében szó sincs tűzveszélyről, és semmi sem fenyegeti a gép utasai­nak és legénységének éle­tét, mert a lángkilövellés kontrollálható jelenség, és elég gyakran elő is fordul a gépek használata közben. Tizenhét év alatt nem ke­vesebb, mint hatszázszor csapott ki láng a JAT Con­vair-típusú repülőgépeinek motorjából, de igazi tűzeset csak egy volt, azt is henger­­törés okozta. Mindenesetre a felügye­lőség megtette a kellő in­tézkedéseket, hogy többé ne keletkezzen ilyen nyugta­lanságot keltő jelenség, s a JAT műszaki személyzete is megszigorította a gépek el­lenőrzési vizsgálatait. A képviselő azonban nem volt megelégedve Nikolic válaszával, mert úgy véli, hogy az ilyen esetek nem tekinthetők normális jelen­ségeknek. Ha valóban ve­szélytelenek volnának, a polgári légiforgalmi igazga­tóság nem rendelné el a gépek forgalomból való ki­vonását és azonnali elha­gyását, amint tűz csap ki a motorból. A másik kérdést Petar Rakočević képviselő tette föl azzal kapcsolatban, hogy közvéleményünkben külön­féle kommentárok kering­nek a Párizsban tervezett jugoszláviai művészeti kiál­lítással kapcsolatban. Dr. Dušan Vejnović, a Szövet­­ség­i Külföldi Kulturális Kapcsolatok Bizottságának elnöke a kiállítás szervezé­sével és a művek meg­válo­gatásával kapcsolatban szárnyra kelt különféle hí­reszteléseket teljesen alap­talanoknak minősítette. A válogatást az ország legjelesebb szakemberei vé­gezték, és szó sincs arról, hogy „illegálisan” készülőd­tek rá, mert a szervező bi­zottság számtalan tanácsko­zást rendezett mind szak­emberekkel, mind műemlék­védő intézetekkel és mú­zeumokkal. Egyebek között 24 műemlékvédő intézet vé­leményét is kikérte, s a ki­állítási tárgyakat 63 múze­umból, valamint 70 temp­lomból és kolostorból vá­lasztotta­­ki. Az az állítás sem helyt­álló, hogy a köztársasági kulturális kapcsolatok bi­zottságai semmit sem tud­tak róla, hiszen ezeknek tagjai vagy tisztségüknél fogva tagjai a szövetségi bizottságnak is, vagy p­edig küldötti minőségben vesz­nek részt munkájában. Vej­­novic cáfolta azt is, hogy a műveket köztársasági kulcs szerint válogatták össze. Az egyedüli mérce a minőség volt, hiszen a paritásnak e tekintetben egyáltalán nincs helye. Furcsa, hogy a köz­­társasági klucsra vonatkozó állítás éppen azokból a kul­turális környezetekből szár­mazik, amelyekből a legtöbb kiállítási tárgy kerül bemu­tatásra. Vejnovic válasza után Rakočević megállapította, hogy a válasz kielégítette, s a közvélemény tájékozta­tása végett nagy szükség is volt rá. Tudja-e, ki a képviselője? Kérdések 600 vajdasági lakoshoz politikai tájékozottságának felmé­rése végett csában. Igenlő választ csak 120-an adtak. E tekintetben a fiatalok a legkevésbé tájékozottak és a középkorúak a legtájékozot­­tabbak. Az ipari munkások­nak csak 10,6 százaléka tud­ta megmondani ,képviselőjé­nek nevét, a többi munkás­nak pedig 12,9 százaléka. Ez­zel szemben a gazdaságban dolgozó tisztviselőknek majd­nem 40 százaléka, a gazda­ságon kívüli tevékenységek­ben dolgozóknak pedig több mint 30 százaléka válaszolt igennel a kérdésre. A tartományi képviselőház munkáját a megkérdezettek­nek 12,8 százaléka kíséri fi­gyelemmel rendszeresen,­­ a köztársaságiét 13 százaléka, a szövetségiét pedig 18 szá­zaléka. A képviselőházak munkájáról szóló jelentéseket 43—44 százalék csak időn­ként olvassa el. E tekintetben megfigyelhető, hogy a közsé­gi képviselő-testület munká­ja iránt csaknem ugyanolyan érdeklődés nyilvánul meg, mint a szövetségi képvise­lőház iránt. A felmérés eredménye sze­rint a magánparasztoknak mindössze 8 százaléka tájé­kozódik rendszeresen a kép­viseleti testületek munkáj­á­­ról, de több mint fele elol­vassa a közvetlen érdekükbe vágó kérdéseket, a mezőgaz­dasági vonatkozású gazda­ság­politikai intézkedéseket, a földművesek betegségi biz­tosításáról szóló törvényeket stb. Arra a kérdésre, hogy mi­nek a megoldását javasolná képviselőjének, a megkérde­zettek 62,8 százaléka gazda­sági vonatkozású kérdést ve­tett fel. Aránylag sokan sür­getik ezenkívül a foglalkoz­tatás problémájának enyhí­tését is. Az újvidéki Politikai Ta­nulmányi Központ munka­társai kérdéseket intéztek 600 vajdasági lakoshoz, hogy fel­mérjék, mennyire kísérik fi­gyelemmel a társadalmi és politikai életet. Egyik kér­désük így hangzott: meg tudná-e mondani, ki a kép­viselője a tartományi kép­viselőház tartományi taná. Külföldi tőkebefektetés hazai vállalatokban A Szövetségi Gazdasági Titkárság eddig 27 olyan kö­zös tőkebefektetési szerző­dést hitelesített, amelyet ju­goszláv vállalatok külföldi cégekkel kötöttek. Ezek kö­zül hatot alig két hónap alatt jegyeztettek be. Ez azt bi­zonyítja, hogy nem szakad­tak meg a közös tőkebefek­tetés ügyében folytatott tár­gyalások a jugoszláv és kül­földi vállalatok között. A már huzamosabb ideje fo­lyó megbeszélések egy részét is hamarosan befejezik. A legnagyobb tőkeberuhá­zásról szóló szerződéseket eddig a következő vállalatok kötötték: a Nova Gorica-i Meblo Bútorgyár, az olasz Harvey Guzzini céggel, a zágrábi Kromos-Katran- Kutrilin , a dániai Hempels Marine Paints céggel, a szkopjei Jugotutun dohány­gyár a lausanne-i Baumgart­­nerral, a szintén szkopjei OHISZ a francia Pechiney­­vel és a ljubljanai dohány­gyár a hamburgi Reetemá­­■vaL. Tito üdvözlete a jubiláló NIN-nek Josip Broz Tito köztársa­sági elnök levélben köszön­tötte a megjelenésének 20. évfordulóját ünneplő Ne­­deline informatione novine kollektíváját. Méltatta a lap érdemeit, majd kifejezi meg­győződését, hogy a jövőben is eleget tesz annak a szere­pének, amely sajtónkra há­rul a szocialista közösség fejlesztésében. Ezzel kapcso­latban megállapítja, hogy fokozott felelősség hárul az olyan lapokra, mint a NIN, mert elmélyültebben foglal­koznak a társadalmi és poli­tikai fejlődés kérdéseivel. Végül sok sikert kívánt a kollektíva tagjainak. 5. oldal Tiltakozó gyűlések az egyetemeken A ljubljanai egyetemi ha­lgatók személyesen Titóhoz folyamodtak a doktori cím ügyében Tegnap az ország vala­mennyi egyetemén tiltakozó gyűlést tartottak az orvos­­tudományi és fogászati ka­rok hallgatói és tanárai, s egyhangúlag elfogadták az Orvostudományi és Fogásza­ti Egyetemi Hallgatók Szö­vetsége koordinációs bizott­ságának nyílt levelét, amely­ben követeli a Szövetségi Képviselőháztól, hogy szün­tesse meg azt a hét évvel ezelőtt hatályba léptetett törvényt, amely a végzett orvosokat és fogorvosokat megfosztotta a doktori cím­től. Az eltelt hét év alatt a végzett egyetemi hallgatók közül emiatt több mint 12 000-ren nem vették át oklevelüket. A szkopjei egyetemen az vostudományi és fogászati kar 2000 hallgatója nem is vett részt előadáson. A m­­­ások ugyan nem követték példájukat, de levelet intéz­tek a Szövetségi Képviselő­házhoz. A zágrábi egyetemi hallgatók elítélték a tör­vényt, mert a demokráciá­val és önigazgatási gyakorla­tunkkal ellenkező módon szavazta, meg a parlament. Újvidéken felolvasták a Szerb Orvosegyesület vajda­sági bizottságának levelét, mely szerint teljes mérték­ben támogatja az egyetemi hallgatók és az okleveles or­vosok és fogorvosok követe­lését, hogy a parlament vál­toztassa meg a törvényt és ismét ítélje oda a doktori címet az érintetteknek. Az újvidéki orvostudományi ka­ron rendezett tiltakozó gyű­lés után a hallgatók vissza­tértek a tantermekbe. A ljubljanai orvostudo­mányi és fogászati hallga­tók személyesen Titóhoz in­téztek táviratot, hogy támo­gassa követelésüket. Akár­csak zágrábi kollégáik, ők is hangsúlyozták, hogy a képviselőház annak idején nem demokratikus módszer­rel hozta meg a törvényt. A gazdaságban nincsenek hirtelen Mulatok, csak fokozatos átalakulás (Folytatás az 1. oldalról) vevői hangsúlyozták, hogy már most gondolni kell ar­ra is, hogy ezeket a funk­ciókat ki és hogyan tölti majd be a jövőben.­­ A határozati javaslat többek között azt irányozza elő, hogy 1971-ben az élet­színvonal emelkedése vala­mivel lassúbb lesz a terme­lés növekedésénél — mon­dotta Bosznia-Hercegovina képviselője. Ez a megfogal­mazás túlságosan általános, mert nem mondja ki, meny­nyivel lesz lassúbb az élet­­színvonal emelkedése a ter­melés növekedésénél, tehát ezt a tételt mindenki a sa­ját belátása szerint magya­rázhatja. Ugyanez vonatko­zik a fedezetlen beruházá­sok leállítására vonatkozó előterjesztésre is. Országos segélyező bizottság alakul Az elnökség és végrehaj­tó bizottság tagjai az ülés további részében elfogadták az elemi csapásokkal sújtott vidékek segélyezésével fog­lalkozó állandó bizottság megalakítására vonatkozó ja­vaslatot, amelyet végleges elfogadásra a február 11-én összeülő Országos Választ­mánynak terjesztenek be. A bizottságnak az lesz a fel­adata, hogy kezdeményezze, szervezze, irányítsa és a köz­társasággal, tartományok­kal, valamint a munkaszer­vezetekkel egybehangolja a segélyakciókat. Dimcse Belovszki a nemzetközi kapcsolatok bizottságá­nak elnöke Josip Djerdja helyébe, akit nemrégen a Szövetségi Képviselőház alelnökének választottak meg, Dimese Belovszki elnökségi tagot terjesztették elő az Orszá­gos Választmány nemzetkö­zi kapcsolatok bizottságának elnökévé. Az elnökség és végrehajtó bizottság tagjai a javaslatot elfogadták. Önigazgatási gyakorla­tunk hozzájárul a szocialista eszmék továbbfejlesztéséhez — Az önigazgatási kong­resszust előkészítő bizottság alapos és körültekintő mun­kát végzett — szögezték le az ülés részvevői.­­• A kong­resszust előkészítő munka­­csoportok önigazgatásunk két évtizedes működését és ala­kulását vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy a jugoszláv gyakorlat jelen­tősen hozzájárul a szocialis­ta eszmék továbbfejlesztésé­hez. — Ennek köszönhető — mondotta tájékoztatójában Borivoje Romic, az előkészí­tő bizottság alelnöke —, hogy a világ minden részében rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg az önigazga­tási kongresszus iránt. Megjegyezte azonban, hogy a kongresszus előkészítésé­nek terhét eddig jórészt a szakszervezet viselte, ezért véleménye szerint a hátra­levő befejező szakaszban a többi társadalmi-politikai szervezetnek is be kell kap­csolódnia ebbe a tevékeny­ségbe. Erre annál is inkább szükség van — mondotta Romié —, mert az ország munkásosztálya nem ünne­pélyes kinyilatkoztatásokat vár a kongresszustól, hanem olyan tanácskozó összejöve­telt, amely önigazgatásunk, társadalmunk és gazdasá­gunk vitás kérdéseire hatá­rozott választ ad az ország­nak és a világnak. Szs. Tizenhárom tévé­stúdió épül az induló második program számára A Népek Tanácsának költ­ségvetési bizottsága tegnap jóváhagyta azt a törvényja­vaslatot, hogy az ország rá­dió- és televízió-hálózata 380 millió dinár kölcsönt kapjon a második tévé­program megindításához szükséges új stúdiók beren­dezésére és felszerelésére. Eszerint összesen tizenhá­rom stúdió épül az ország területén. A kölcsön dinár­ban felvett részét a rádió- és tévé­állomások törlesztik, a valutában felvett részét pedig a föderáció. Hatalmas energia­telepet építenek Zenicában A szarajevói Energoinvest vállalat hatalmas energiate­lepet épít a zenicai bánya- és fémipari kombinát szá­mára. A telep áramfejlesz­tőből, gőzfejlesztőből, víz­­forralóból és légsűrítőből fog állni. Évi kétmillió ton­na acél előállítására való energiát szolgáltat. A telep építése 270 millió dinárba kerül, 1973 márci­usában fejezik be.

Next