Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)
1971-01-13 / 11. szám
Szerda, 1971. január 13. MAGYAR SZÓ Sok a megszorító intézkedés Bizottsági vita a gazdaságpolitikáról a Szövetségi Képviselőházban Elfogadták ugyan, de eléggé különbözőképpen ítélték meg az idei évre javasolt gazdaságpolitikát a Szövetségi Képviselőház tegnap összehívott bizottságai. Ahány hozzászólás volt, anynyiféle vélemény. Leginkább azt kifogásolták, hogy alig foglalkozik a gazdaság fizetőképességével, nem elég világosan intézkedik a föderáció illetékességének köztársaságokra és tartományokra való átruházásáról, irreális célokat is tűz ki, s ahelyett, hogy inkább gazdasági elemeket tartalmazna, főképp pszichológiai elemekre épül, ez pedig a gazdaság szempontjából nem sokat ér. Ezenkívül túlságosan általánosságban beszél a gazdaság átalakításának és helyzete lényeges változtatásának szükségéről. A Gazdasági Tanács társadalmi-gazdasági viszonyok bizottsága a sok megszorító intézkedés miatt attól tart, hogy a gazdaság nem tudja a tervezett 5—5,5 százalékkal növelni termelését. Milan Milescić képviselő ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a termelés serkentése nélkül szó sem lehet stabilizációról, ahhoz pedig, hogy a termelés, elsősorban pedig a termelékenység növekedjen, ki kell küszöbölni a rendellenességeket a jelenlegi jövedelemszerzési és elosztási politikából, véget kell vetni annak, hogy a közvetlen termelő sokkal kevesebbet keressen, mint a felépítményben dolgozó alkalmazott. Radomir Blagojević azt várta a javasolt határozattól, hogy meg fogja menteni a gazdaságot, ehelyett azonban azt látja, hogy a költségvetési fogyasztás továbbra is növekedik. Vladimir Jasić megítélése szerint a javasolt határozat legnagyobb fogyatékossága az, hogy társadalmi jellegű célok anyagi jellegűekkel vannak párosítva benne, s nem mondja ki konkrétan, mit és hogyan kíván az ország elérni. A Népek Tanácsa gazdaságpolitikai bizottságának tagjai közül többen is csak a régi és új keverékének találták a javasolt határozatot, s a Szövetségi Végrehajtó Tanács nem adott benne helyet a régebbi viták során elhangzott megjegyzéseknek. Különösen azt kifogásolták, hogy ha a föderáció csak azért ruház át valamit a köztársaságokra, hogy ezek új adókat vessenek ki, az nem tehermentesítés, hanem pusztán az adókivetési jognak az átruházása egyik társadalmi-politikai közösségről a másikra. Nincs világos állásfoglalás a mezőgazdaság tekintetében sem, pedig ebben a gazdasági ágban a problémák annyira felhalmozódtak, hogy a helyzet az idén már aggasztó. Mert még kedvező időjárás esetén sem lesz elegendő mezőgazdasági termékekből. Valamennyi bizottsági vitára jellemző, hogy a képviselők sürgetik a nemrég tett ideiglenes intézkedések mielőbbi megszüntetését. Nem kell a gyerek Egész Európában Horvátország területén a legkisebb a születési arányszám Csaknem 150 horvátországi demográfiai szakember ült össze tegnap Zágrábban, hogy foglalkozzon a lakosság számának alakulásával, valamint a kivándorlás és a foglalkoztatás problémáival. Legfőbb megállapításuk az volt, hogy aggasztóan lassú a népszaporulat: 1975-ben mindössze egy ezrelék lesz a születési arányszám. 1968- ban még öt ezrelék volt, tavaly már csak 3,9. Ennek folytán egész Európában Horvátország területén a legkisebb a természetes szaporulat. Az idén az előrejelzések szerint 2,7 ezrelékre fog csökkenni. A tanácskozás részvevői tévesnek ítélték meg azt a nézetet, hogy a kedvezőtlen demográfiai tendenciának a nagyfokú kivándorlás a fő oka. A születési arányszám ugyanis nem csak akkor kezdett csökkenni, amikor megindult a tömeges kivándorlás, hanem már jóval előbb. Legfőbb okozói: a falusi lakosság városba vándorlása, az iskoláztatási költségek növekedése, a nők nagyobb méretű foglalkoztatása, a családi pótlék csökkenése stb. Veszélyes-e a repülőmotorból kicsapó lángcsóva? Két érdekes téma a Szövetségi Képviselőház Közoktatási-Művelődési Tanácsának tegnapi ülésén Az illetékes szervek képviselői tegnap egyebek között két igen érdekes kérdésre is válaszoltak a Szövetségi Képviselőház Közoktatási-Művelődési Tanácsának ülésén. Az egyik a JAT Convair-típusú repülőgépeinek motorjaiból meglehetősen gyakran kicsapó lángcsóvákra vonatkozott. A kérdést dr. Djordje Samardžić vetette fel, s Živojin Nikolic, a Szövetségi Polgári Légiforgalmi Felügyelőség főfelügyelője válaszolt rá. Azzal kezdte, hogy a lángkilövellések esetében szó sincs tűzveszélyről, és semmi sem fenyegeti a gép utasainak és legénységének életét, mert a lángkilövellés kontrollálható jelenség, és elég gyakran elő is fordul a gépek használata közben. Tizenhét év alatt nem kevesebb, mint hatszázszor csapott ki láng a JAT Convair-típusú repülőgépeinek motorjából, de igazi tűzeset csak egy volt, azt is hengertörés okozta. Mindenesetre a felügyelőség megtette a kellő intézkedéseket, hogy többé ne keletkezzen ilyen nyugtalanságot keltő jelenség, s a JAT műszaki személyzete is megszigorította a gépek ellenőrzési vizsgálatait. A képviselő azonban nem volt megelégedve Nikolic válaszával, mert úgy véli, hogy az ilyen esetek nem tekinthetők normális jelenségeknek. Ha valóban veszélytelenek volnának, a polgári légiforgalmi igazgatóság nem rendelné el a gépek forgalomból való kivonását és azonnali elhagyását, amint tűz csap ki a motorból. A másik kérdést Petar Rakočević képviselő tette föl azzal kapcsolatban, hogy közvéleményünkben különféle kommentárok keringnek a Párizsban tervezett jugoszláviai művészeti kiállítással kapcsolatban. Dr. Dušan Vejnović, a Szövetségi Külföldi Kulturális Kapcsolatok Bizottságának elnöke a kiállítás szervezésével és a művek megválogatásával kapcsolatban szárnyra kelt különféle híreszteléseket teljesen alaptalanoknak minősítette. A válogatást az ország legjelesebb szakemberei végezték, és szó sincs arról, hogy „illegálisan” készülődtek rá, mert a szervező bizottság számtalan tanácskozást rendezett mind szakemberekkel, mind műemlékvédő intézetekkel és múzeumokkal. Egyebek között 24 műemlékvédő intézet véleményét is kikérte, s a kiállítási tárgyakat 63 múzeumból, valamint 70 templomból és kolostorból választottaki. Az az állítás sem helytálló, hogy a köztársasági kulturális kapcsolatok bizottságai semmit sem tudtak róla, hiszen ezeknek tagjai vagy tisztségüknél fogva tagjai a szövetségi bizottságnak is, vagy pedig küldötti minőségben vesznek részt munkájában. Vejnovic cáfolta azt is, hogy a műveket köztársasági kulcs szerint válogatták össze. Az egyedüli mérce a minőség volt, hiszen a paritásnak e tekintetben egyáltalán nincs helye. Furcsa, hogy a köztársasági klucsra vonatkozó állítás éppen azokból a kulturális környezetekből származik, amelyekből a legtöbb kiállítási tárgy kerül bemutatásra. Vejnovic válasza után Rakočević megállapította, hogy a válasz kielégítette, s a közvélemény tájékoztatása végett nagy szükség is volt rá. Tudja-e, ki a képviselője? Kérdések 600 vajdasági lakoshoz politikai tájékozottságának felmérése végett csában. Igenlő választ csak 120-an adtak. E tekintetben a fiatalok a legkevésbé tájékozottak és a középkorúak a legtájékozottabbak. Az ipari munkásoknak csak 10,6 százaléka tudta megmondani ,képviselőjének nevét, a többi munkásnak pedig 12,9 százaléka. Ezzel szemben a gazdaságban dolgozó tisztviselőknek majdnem 40 százaléka, a gazdaságon kívüli tevékenységekben dolgozóknak pedig több mint 30 százaléka válaszolt igennel a kérdésre. A tartományi képviselőház munkáját a megkérdezetteknek 12,8 százaléka kíséri figyelemmel rendszeresen, a köztársaságiét 13 százaléka, a szövetségiét pedig 18 százaléka. A képviselőházak munkájáról szóló jelentéseket 43—44 százalék csak időnként olvassa el. E tekintetben megfigyelhető, hogy a községi képviselő-testület munkája iránt csaknem ugyanolyan érdeklődés nyilvánul meg, mint a szövetségi képviselőház iránt. A felmérés eredménye szerint a magánparasztoknak mindössze 8 százaléka tájékozódik rendszeresen a képviseleti testületek munkájáról, de több mint fele elolvassa a közvetlen érdekükbe vágó kérdéseket, a mezőgazdasági vonatkozású gazdaságpolitikai intézkedéseket, a földművesek betegségi biztosításáról szóló törvényeket stb. Arra a kérdésre, hogy minek a megoldását javasolná képviselőjének, a megkérdezettek 62,8 százaléka gazdasági vonatkozású kérdést vetett fel. Aránylag sokan sürgetik ezenkívül a foglalkoztatás problémájának enyhítését is. Az újvidéki Politikai Tanulmányi Központ munkatársai kérdéseket intéztek 600 vajdasági lakoshoz, hogy felmérjék, mennyire kísérik figyelemmel a társadalmi és politikai életet. Egyik kérdésük így hangzott: meg tudná-e mondani, ki a képviselője a tartományi képviselőház tartományi taná. Külföldi tőkebefektetés hazai vállalatokban A Szövetségi Gazdasági Titkárság eddig 27 olyan közös tőkebefektetési szerződést hitelesített, amelyet jugoszláv vállalatok külföldi cégekkel kötöttek. Ezek közül hatot alig két hónap alatt jegyeztettek be. Ez azt bizonyítja, hogy nem szakadtak meg a közös tőkebefektetés ügyében folytatott tárgyalások a jugoszláv és külföldi vállalatok között. A már huzamosabb ideje folyó megbeszélések egy részét is hamarosan befejezik. A legnagyobb tőkeberuházásról szóló szerződéseket eddig a következő vállalatok kötötték: a Nova Gorica-i Meblo Bútorgyár, az olasz Harvey Guzzini céggel, a zágrábi Kromos-Katran- Kutrilin , a dániai Hempels Marine Paints céggel, a szkopjei Jugotutun dohánygyár a lausanne-i Baumgartnerral, a szintén szkopjei OHISZ a francia Pechineyvel és a ljubljanai dohánygyár a hamburgi Reetemá■vaL. Tito üdvözlete a jubiláló NIN-nek Josip Broz Tito köztársasági elnök levélben köszöntötte a megjelenésének 20. évfordulóját ünneplő Nedeline informatione novine kollektíváját. Méltatta a lap érdemeit, majd kifejezi meggyőződését, hogy a jövőben is eleget tesz annak a szerepének, amely sajtónkra hárul a szocialista közösség fejlesztésében. Ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy fokozott felelősség hárul az olyan lapokra, mint a NIN, mert elmélyültebben foglalkoznak a társadalmi és politikai fejlődés kérdéseivel. Végül sok sikert kívánt a kollektíva tagjainak. 5. oldal Tiltakozó gyűlések az egyetemeken A ljubljanai egyetemi halgatók személyesen Titóhoz folyamodtak a doktori cím ügyében Tegnap az ország valamennyi egyetemén tiltakozó gyűlést tartottak az orvostudományi és fogászati karok hallgatói és tanárai, s egyhangúlag elfogadták az Orvostudományi és Fogászati Egyetemi Hallgatók Szövetsége koordinációs bizottságának nyílt levelét, amelyben követeli a Szövetségi Képviselőháztól, hogy szüntesse meg azt a hét évvel ezelőtt hatályba léptetett törvényt, amely a végzett orvosokat és fogorvosokat megfosztotta a doktori címtől. Az eltelt hét év alatt a végzett egyetemi hallgatók közül emiatt több mint 12 000-ren nem vették át oklevelüket. A szkopjei egyetemen az vostudományi és fogászati kar 2000 hallgatója nem is vett részt előadáson. A mások ugyan nem követték példájukat, de levelet intéztek a Szövetségi Képviselőházhoz. A zágrábi egyetemi hallgatók elítélték a törvényt, mert a demokráciával és önigazgatási gyakorlatunkkal ellenkező módon szavazta, meg a parlament. Újvidéken felolvasták a Szerb Orvosegyesület vajdasági bizottságának levelét, mely szerint teljes mértékben támogatja az egyetemi hallgatók és az okleveles orvosok és fogorvosok követelését, hogy a parlament változtassa meg a törvényt és ismét ítélje oda a doktori címet az érintetteknek. Az újvidéki orvostudományi karon rendezett tiltakozó gyűlés után a hallgatók visszatértek a tantermekbe. A ljubljanai orvostudományi és fogászati hallgatók személyesen Titóhoz intéztek táviratot, hogy támogassa követelésüket. Akárcsak zágrábi kollégáik, ők is hangsúlyozták, hogy a képviselőház annak idején nem demokratikus módszerrel hozta meg a törvényt. A gazdaságban nincsenek hirtelen Mulatok, csak fokozatos átalakulás (Folytatás az 1. oldalról) vevői hangsúlyozták, hogy már most gondolni kell arra is, hogy ezeket a funkciókat ki és hogyan tölti majd be a jövőben. A határozati javaslat többek között azt irányozza elő, hogy 1971-ben az életszínvonal emelkedése valamivel lassúbb lesz a termelés növekedésénél — mondotta Bosznia-Hercegovina képviselője. Ez a megfogalmazás túlságosan általános, mert nem mondja ki, menynyivel lesz lassúbb az életszínvonal emelkedése a termelés növekedésénél, tehát ezt a tételt mindenki a saját belátása szerint magyarázhatja. Ugyanez vonatkozik a fedezetlen beruházások leállítására vonatkozó előterjesztésre is. Országos segélyező bizottság alakul Az elnökség és végrehajtó bizottság tagjai az ülés további részében elfogadták az elemi csapásokkal sújtott vidékek segélyezésével foglalkozó állandó bizottság megalakítására vonatkozó javaslatot, amelyet végleges elfogadásra a február 11-én összeülő Országos Választmánynak terjesztenek be. A bizottságnak az lesz a feladata, hogy kezdeményezze, szervezze, irányítsa és a köztársasággal, tartományokkal, valamint a munkaszervezetekkel egybehangolja a segélyakciókat. Dimcse Belovszki a nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöke Josip Djerdja helyébe, akit nemrégen a Szövetségi Képviselőház alelnökének választottak meg, Dimese Belovszki elnökségi tagot terjesztették elő az Országos Választmány nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnökévé. Az elnökség és végrehajtó bizottság tagjai a javaslatot elfogadták. Önigazgatási gyakorlatunk hozzájárul a szocialista eszmék továbbfejlesztéséhez — Az önigazgatási kongresszust előkészítő bizottság alapos és körültekintő munkát végzett — szögezték le az ülés részvevői.• A kongresszust előkészítő munkacsoportok önigazgatásunk két évtizedes működését és alakulását vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy a jugoszláv gyakorlat jelentősen hozzájárul a szocialista eszmék továbbfejlesztéséhez. — Ennek köszönhető — mondotta tájékoztatójában Borivoje Romic, az előkészítő bizottság alelnöke —, hogy a világ minden részében rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg az önigazgatási kongresszus iránt. Megjegyezte azonban, hogy a kongresszus előkészítésének terhét eddig jórészt a szakszervezet viselte, ezért véleménye szerint a hátralevő befejező szakaszban a többi társadalmi-politikai szervezetnek is be kell kapcsolódnia ebbe a tevékenységbe. Erre annál is inkább szükség van — mondotta Romié —, mert az ország munkásosztálya nem ünnepélyes kinyilatkoztatásokat vár a kongresszustól, hanem olyan tanácskozó összejövetelt, amely önigazgatásunk, társadalmunk és gazdaságunk vitás kérdéseire határozott választ ad az országnak és a világnak. Szs. Tizenhárom tévéstúdió épül az induló második program számára A Népek Tanácsának költségvetési bizottsága tegnap jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, hogy az ország rádió- és televízió-hálózata 380 millió dinár kölcsönt kapjon a második tévéprogram megindításához szükséges új stúdiók berendezésére és felszerelésére. Eszerint összesen tizenhárom stúdió épül az ország területén. A kölcsön dinárban felvett részét a rádió- és tévéállomások törlesztik, a valutában felvett részét pedig a föderáció. Hatalmas energiatelepet építenek Zenicában A szarajevói Energoinvest vállalat hatalmas energiatelepet épít a zenicai bánya- és fémipari kombinát számára. A telep áramfejlesztőből, gőzfejlesztőből, vízforralóból és légsűrítőből fog állni. Évi kétmillió tonna acél előállítására való energiát szolgáltat. A telep építése 270 millió dinárba kerül, 1973 márciusában fejezik be.