Magyar Szó, 1971. július (28. évfolyam, 178-208. szám)
1971-07-01 / 178. szám
2. oldal Ilyen kegyetlen gyilkosságot még nem láttam... Hazudoznak a gyilkosok - Soviniszta kijelentéseket tesznek Különtudósítónk telexjelentése Stockholm, június 30. Noha a vádlottak leplezni igyekeznek, a bíróság egyre jobban meggyőződik róla, hogy a Svédországban működő usztasa terrorszervezetnek a harmincöt éves Ante Stojamov a vezére. Ő a legidősebb a stockholmi esküdtbíróság előtt álló öt vádlott között, nyilván azért is tudott annyira hatni rájuk. Rávette őket, hogy alakítsák meg az úgynevezett fekete légiót, alakítsanak vészbíróságot, s persze közreműködött a stockholmi jugoszláv nagykövetség elleni támadás előkészítésében és végrehajtásában. Megöltem a nagykövetet, mert elbocsátottak Barcsi, a mai kihallgatáson igyekezett saját magát helyezni előtérbe. Valósággal tetszeleg a vezér szerepében. Karl Axel Robert ügyész kérdésére azonban, hogy Stojanov ugyanúgy vélelkedik-e a jugoszláv rendszerről, mint ő, ezt válaszolta: I — Ez csak természetes. Akárcsak én, Stojanov is katonaszökevény. Aztán elmondta, hogy társai közül senkiben sem bízott, csak Stojanovban. Habozás nélkül mindent elmondott neki, természetesen a nagykövetség elleni támadás ötletét és tervét is. Mit mondott ma Barešić, miiért gyilkolta meg a nagykövetet? A legújabb változat szerint nem politikai okokból, hanem azért, mert március 18-án felmondást kapott! Akkori munkavezetője annak idején elmondta róla, hogy szünet nélkül zaklatta és bántalmazta a vele együtt dolgozó rendes, becsületes jugoszlávokat (Barešić egyébként pincéreskedett), s a vállalat természetesen igyekezett megszabadulni tőle. Barešiićnak erre is megvan a maga változata, amikor csak a jugoszlávok meglátták „zdravo”val köszöntötték, s ez rettenetesen sértette „horvátönérzetét”. Emiatt az elbocsátás miatt szánta rá magát a nagykövetség elleni támadásra, vagyis a nagykövet meggyilkolására. (Az egyik rendőr tanúvallomása szerint, aki az elsők között ért a nagykövetségre, a tettesek valamelyike — valószínűleg Barešić — azt kiáltozta, hogy a szüleit leöldösték a háborúban, azok miaitt áll most bosszút a nagyköveten. — Tudni kell azonban, hogy Brajkovic 1948-ban, Barešié pedig 1950-ben született.) Barešić nem győz horvátságával kérkedni a tárgyaláson. Ma például rászólt a hites bírósági tolmácsra, hogy beszéljen horvátul, mert ő a szerbhorvát nyelvet nem érti. Gyáva „hősök” Amilyen bátraknak szeretnék magukat feltüntetni, olyan gyávák most a vádlottak padján. Barešić egy pillanatban ezt mondta az ügyésznek: — Minél szigorúbb büntetést várunk, mert ha innen kikerülünk, a szerbek úgy fognak üldözni bennünket, mint a kutyákat. Nyilvánvalóan idegesíti őt meg bűntársait is, hogy a közönség soraiban egyre kevesebb az usztasa és egyre több a rendes, becsületes jugoszláv munkás, s ezek bizony nem kímélték volna a gonosztevőket, amikor ma a bűnügyi szakértő bemutatta a nagykövet boncolásáról készített felvételeket. Az áldozat fejét valósággal szétroncsolta a három közelről belelőtt golyó. Mindhárom — mint a szakértő mondta — halálos volt. Fojtogatták is a nagykövetet A legsúlyosabb terhelő vallomást Sven Turander rendőrfelügyelő tette. — Harminckét éve teljesítek szolgálatot a bűnügyi rendőrségen, több mint száz esetem volt, de ilyen kegyetlen és embertelen gyilkosságot még nem láttam. Vallomása szerint Barešić és Brajkovic nem a nagykövet száját kötözték be a széles nadrágszíjjal (szerintük azért, hogy ne hallatszon ki a hörgése), hanem a torkát szorították el vele, nyilvánvaló fojtogatási szándékkal. Ráadásul zsebkendőt gyömöszöltek a szájába. Barešić tegnap még azt hangoztatta, hogy Miljenko Hrkacot „horvát testvérének” tartja. Az ügyész akkor nem feszegette a kérdést, azonban visszakanyarodott a Hrkac-esetre. Lemo bűnrészességével kapcsolatban addig faggatta Barešićot, még ki nem bökte. — A göteborgi jugoszláv konzulátus elleni támadás alkalmával azt mondtam Lemonak, hogy ilyesvalamit kell csinálnunk, mert amit Hrkac csinált (pokolgépes merényletet egy belgrádi moziban), azt minden vénasszony meg tudja csinálni. Ilyenek tehát a Barešićféle „szabadságharcosok” és ilyenek a „testvérei” is. Hazudoznak a tárgyaláson, menteni próbálják a bőrüket. Barešić pillanatok alatt szétszedi a bíróság előtt a revolvert, amelynek a merénylet előtt valami hibája volt, s megjavította, aztán szégyentelenül kijelenti: — Nem értek a fegyverekhez, hiszen mondtam, hogy katonaszökevény vagyok. A tárgyalást csütörtökön tanúkihallgatással folytatják. PILCZ Nándor Diplomáciai látogatások Titónál Belgrádból jelenti a Tanjug: Josip Broz Tito köztársasági elnök szerdán délelőtt a Beli dvorban fogadta Sárin Chakot, a kambodzsai királyi egységkormány külügyminiszterét. A fogadáson jelen volt Mirko Tepavac külügyi államtitkár, Radivoj Uvalic külügyi államtitkár-helyettes és Huot Sambat, a királyi egységkormány jugoszláviai nagykövete. Elnökünk szerdán fogadta Karan Singh-et, India idegenforgalmi miniszterét is. A fogadáson jelen volt Miran Mejak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Radivoj Uvalic külügyi államtitkárhelyettes és Riki Jajpal indiai nagykövet. A köztársasági elnök fogadta Ljuba Drndićet, hazánk újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott, szudáni nagykövetét is. A kambodzsai külügyminiszter Szlovéniában Sarin Chak, a kambodzsai királyi egységkormány külügyminisztere, szerdán Szlovéniába utazott. Megtekintette a kranji Iskra gyárat, majd Ljubljanában megbeszéléseket folytatott dr. France Hočevarral, a köztársasági végrehajtó tanács alelnökével, délután pedig a Szlovén Újságíró Szövetség kérelmére előadást tartott a távol-keleti helyzetről. Megkezdte munkáját a jugoszláv—bolgár vegyes bizottság Belgrádban szerdán megkezdődött a jugoszláv—bolgár gazdasági és műszaki vegyes bizottság kilencedik értekezlete. A részvevők megvitatják a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását és eredményeit A jugoszláv küldöttséget Marko Orlandic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a bolgár delegációt Dimitar Popovics pénzügyminiszter vezeti. MAGYAR SZÓ Lemondott a svéd külügyminiszter Stockholmból jelenti a Reuter: Olof Palme svéd miniszterelnök elfogadta Torsten Nilsson külügyminiszter lemondását, akinek tárcáját Christer Wickman volt iparügyi miniszter vette át. Torsten Nilsson a második világháború befejezése óta több tisztséget töltött be a svéd kormányban; 1962- ben lett külügyminiszter. Wickman helyett Rune Johansson volt belügyminisztert nevezték ki iparügyi miniszterré. Iíj amerikai terv a közel-keleti válság megoldására Az izraeli külügyminiszter aggodalmát fejezte ki Tel Avivból jelenti a Reuter. A Maariv című izraeli újság jól értesült amerikai forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az Egyesült Államok három héten belül javaslatot terjeszt be a Szuezi-csatorna megnyitására vonatkozó ideiglenes egyezményről. Az újság szerint a javaslat a következő pontokat tartalmazza: Izraelnek 56 kilorpéternyire vissza kell vonulnia a csatornától. (Kompromisszumos megoldás ez: Izrael már korábban hajlandónak bizonyult 24—40 kilométernyire visszavonulni, Egyiptom viszont azt követelte, hogy az izraeli csapatok 185 kilométernyire vonuljanak vissza a csatornától.) ® a Szuezi-csatornán csak egyiptomi civilek kelhetnek át, az ENSZ békeegységeiben szolgáló katonai személyek nem; a fegyverszünetet meghatározatlan időre meghoszszabbítják; az USA szerint lehetőség van egy olyan egyezményre, amelyet Egyiptom és Izrael egyaránt elfogadhat. (A hadban álló felek ugyanis nem tudtak megegyezni, hogy a közel-keleti helyzetet ideiglenes vagy tartós békeszerződéssel lehet-e megoldani.) Abban Eban izraeli külügyminiszter — az AP szerint — kedden találkozott Walworth Barbour amerikai nagykövettel és aggodalmát fejezte ki Donald Berghus kezdeményezése miatt. Berghus a kairói spanyol nagykövetségen képviseli az USA érdekeit, és május végén javaslatot tett Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszternek. Indítványozta, hogy az izraeli csapatok ürítsék ki a Sinaifélsziget felét, amelyet azután az egyiptomi csapatok elfoglalnak. Az izraeli kormány magyarázatot kért Washingtontól. Az amerikai külügyminisztérium kezdetben cáfolta a hírt, később azonban megerősítette, hogy Riad Moszkvában A TASZSZ jelenti, hogy Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter hivatalos látogatásra — a szovjet kormány meghívására — Moszkvába érkezett. A repülőtéren Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter üdvözölte. Ott-tartózkodása alatt kicserélik a szovjet—egyiptomi baráti és együttműködési szerződés becikkelyezett okmányait. A CIA igazgatója Izraelben Az UPI Tel Aviv-i értesülései szerint Richard Helms, a CIA amerikai hírszerző iroda igazgatója Izraelbe érkezett. Megbeszéléseket folytat az izraeli kormány tagjaival. A francia zsidószervezet szovjetellenes kilengése A Zsidó Védelmi Bizottság nevű francia zsidószervezet tagjai a szovjet gazdasági misszió párizsi épülete előtt megrongálták a szovjet alkalmazottak nyolc gépkocsiját. Berghus valóban a javaslatot megtette Elszámították magukat az amerikai tábornokok Az 1962-ben készült tervek szerint az amerikai csapatokat már 1968-ban haza kellett volna rendelni Vietnamból Washingtonból Tanjug. A Christian Science Monitor című újság a Pentagon Vietnamra vonatkozó titkos okmányainak alaján cikksorozatot indított. Az újság azt írja, hogy a kormánynak már 1962-ben kész tervei voltak, hogy 1968-ban hazarendeli a Vietnamban állomásozó amerikai csapatokat, 1964-ben azonban elvetették az elgondolást. A lap szerint azért, mert a katonai kémszolgálat, a politikusok és a magas rangú katonatisztek tévesen értékelték a dél-vietnami politikai és hadihelyzetet, beszámolóik és terveik rosszak voltak, hatalomra került Lyndon Johnson stb. A hírszerző szolgálat beszámolóin és értékelésén alapuló tervek jelentik mert az akkori becslések szerint a saigoni kormánycsapatok az amerikaiak támogatásával 1968-ig győzelmet aratnak a DNFF fölött, és nem lesz többé szükség az amerikaiak jelenlétére. Az amerikai újság hangsúlyozza, hogy ezeket az álmokat a magas rangú katonai szakértők szőtték, a kormány reálisabban gondolkodott, a véderőminisztérium hírszerző irodája viszont aláaknázta a háborús tevékenység csökkentésére irányuló intézkedéseket. Ugyanakkor Amerika-szerte élénk érdeklődéssel várják a legfelsőbb bíróság döntését a titkos okmányok további sorsáról, annál is inkább, mert Daniel Ellsberg, aki beismerte, hogy az okmányokat átadta a New York Timesnak, közölte, hogy az okiratok még nagyon sok terhelő adatot tartalmaznak, s Nixon elnök 1952—1960 közötti tevékenységével is foglalkoznak. Гнета§Жк5јпТи6отП (2) Földreform nélkül megohatatlan a nagyobb foglalkoztatottság, a mezőgazdaság gépesítésének jövője szempontjából viszont felmerül a kérdés, hogy hosszú távon tényleges megoldás lenne-e a földosztás. Az ipar Portugáliában csak a legutóbbi években mutatott némi fejlődést, s ez is igen lassan halad, mivel hiányzik hozzá a tőke. A fejletlenség okai A fentiekből következik, hogy Portugália két legnagyobb problémája a túlnépesedés és a munkanélküliség. A portugál kivándorlási arányszám — minden 10 000 lakosból 450 vándorol ki — világviszonylatban a legmagasabb, három éve már Írországét is meghaladja. A század első hat évtizedében több mint 1 600 000 portugál vándorolt ki, főként Brazíliába, s ez az arányszám a legutóbbi években sem csökkent. A hetedik évtizedben évente mintegy 50 000 portugál hagyta el hazáját. Mint említettem, ma a portugáloknak több mint fele földművelésből él, amelynek a halászattal és az erdőgazdálkodással együtt fedeznie kell az ország kivitelét. Észak-Portugália a legfejlettebb mezőgazdasági vidék. A földet itt főként a mély folyóvölgyekben, teraszosan művelik. Nem gabonát, hanem elsősorban szőlőt, déligyümölcsöt, gyümölcsöt és zöldségfélét termesztenek. Portugália évente 8—12 millió hektoliter bort termel, e téren a negyedik helyen áll a világon, Franciaország, Olaszország és Spanyolország mögött. Borkivitel szempontjából második a világon, közvetlenül Algéria mögött. A legfontosabb vásárlója már rég óta Anglia. Fontos kiviteli cikke, még a déligyümölcs is, ennek exportja azonban messze lemarad Olaszországé és Spanyolországé mögött. Portugáliában még ma is óriási területet foglalnak el a rekettyések, amelyek csak birkalegelőnek alkalmasak. A boron kívül a gyapjú az ország legrégibb exportcikke, ezt változatlanul Angliának adja el. Közép-Portugália és az ország déli vidéke a paratölgy és az olajfa hazája. A parafa ma is a legfontosabb exportcikk, amelynek jelentősége még a bérét is meghaladja. A bogyóolajat főként a kisüzemekből álló halkonzervipar használja föl. Jelentős helyet foglalnak el a nemzetgazdaságban az ország területének egynegyedét borító erdőségek. A portugál erdei fenyőt bányafaként és vasúti talpfaként szállítják Angliába. A papírgyártáshoz használt eukaliptuszt és fenyőfát Olaszországba és Nagy-Britanniába exportálják. A gyümölcsláda-ipar a legjelentősebb a Földközi-tenger térségében. Mindenekelőtt Izraelnek és az északafrikai országoknak szállítanak ládákat. Az utóbbi években elég nagy területet erdősítettek, főként ausztráliai eukaliptuszokkal, amelyek gyorsan nőnek, s már hét esztendő után kitermelhetők a cellulózipar számára. Portugáliában ma három cellulózgyár működik, amelyek kielégítik nemcsak a hazai szükségletet, hanem exportra is szállítanak műrostot. A fafeldolgozó iparhoz tartozik még egy gyufagyár, valamint néhány évvel ezelőtt épült több préslemez-gyár, amelyek termékeinek nagy részét szintén exportálják. A gyarmatok elvesztése katasztrófa lenne Portugália számára igen fontos a halászat. Norvégia, Nagy-Britannia, Spanyolország, Dánia és Izland mellett Portugália Európa halkan leggazdagabb országai közé tartozik. Elsősorban a portugál partok mentén halásznak, szardíniát és tonhalat, de halásznak az Új-Fundland sziget (Kanada) térségében is. A szardínia és tonhal nagy részét konzerválják és exportálják. (Folytatjuk) mi. id. i. Saját katonáira tüzelt egy amerikai helikopter Saigonból jelenti az AP. Egy amerikai helikopter Saigontól 95 kilométernyire keletre tévedésből a DNFF egységeivel csatározó amerikai csapatokat lőtte. Tizenkét amerikai katona megsebesült. Hivatalos közlemény a lengyelországi katasztrófáról Harminchárom ember vesztette életét . Csak négy nap alatt tudták megfékezni a tüzet Varsóból jelenti a Tanjug. A lengyel kormány és a LEMP KB politikai bizottsága kedden este közölték, hogy a czechowicei olajfinomítóban kiütött tűzvész 33 ember halálát okozta, a munkások és a mentőosztagok tagjai közül többen megsebesültek. A kormány és a párt részvétüket fejezték ki az áldozatok családtagjainak, és megígérték, hogy mindennemű támogatást megadnak nekik. Ezzel egyidejűleg köszönetet mondtak az oltásban részt vett katonáknak és tűzoltóknak. Mint közöltük, a Krakkóból, Katowicéből és Opolából érkezett mentőosztagoknak csak négynapi megfeszített munka után sikerült eloltani a tüzet. Az anyagi kárt még nem becsülték föl, feltételezik azonban, hogy tetemes.