Magyar Szó, 1973. március (30. évfolyam, 58-72. szám)

1973-03-01 / 58. szám

2. oldal Chnoupek és Kirchschläger újabb találkozója Csehszlovákia és Ausztria rendezik kapcsolataikat Prágából jelenti a Tanjug. Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák és Rudolf Kirchschlä­ger osztrák külügyminiszter a hét végén — hat hónap lef­or­gása alatt — immár harmad­szor találkoznak. Chnoupek ezután hivatalos látogatásra hazánkban érkezik Miloš Minncnek, az SZVT alelnöké­nek, szövetségi külügyi tit­kárnak a meghívására. Csehszlovákia igyekszik rendezni háború utáni kap­csolatait két nyugati szom­szédjával, tehát Ausztriá­val is. A Nyugat-Német­­országgal folytatott tárgya­lás során Prága súlyos ne­hézségekkel találta magát szemben a müncheni egyez­mény miatt, az Ausztriával folytatott megbeszélések vi­szont azzal kecsegtetnek, hogy hamarosan eredmény­nyel zárulnak. A gazdasági kapcsolatok jól alakulnak, és a kilátások még inkább megjavulnak, ha megoldják a Csehszlovákiában államo­sított osztrák vagyon jogi problémáit. Ennek eredmé­nyeként valószínű, hogy ma­gasabb rangra fogják emelni egymás közti diplomáciai képviseletüket. Ausztria je­lenleg ugyanis azon kevés állam közé tartozik, amelyek képviseleti szinten tarta­nak fenn diplomáciai kap­csolatot Csehszlovákiával. Gustav Husák, a CSKP főtitkára, s nemrégiben kije­lentette: — Ausztriával való kapcsolatunkban érdekünk a jószomszédi viszony és a köl­csönös hasznos együttműkö­dés kialakítása. Szeretnénk hozzájárulni a mindkét fél számára elfogadható megál­lapodás létrehozásához, amely új fejezetet nyit a csehszlovák—osztrák kapcso­latokban. Pekingben várják az első amerikai misszió tagjait Megfigyelők szerint körül­belül hat hét múlva érkez­nek Pekingbe az első ame­rikai misszió tagjai. Mint is­meretes, a Kínai Népköztár­saság kikiáltása után, 1949- ben, az USA megszakította kapcsolatait Pekinggel. Henry Kissinger legutóbbi pekingi látogatása folyamán kiadott közlemény szerint a 28 tagú amerikai misszió a Peking nevű szállodában fog lakni. Később San­­Li Tunba, Pekingnak a kultúrforrada­­lom után épült diplomata­negyedébe költöznek. Külföldi megfigyelők sze­rint az Assotiated Press, az United Press International, valamint a New York Times még az év folyamán állandó képviseletet nyit a Kínai Népköztársaságban. Ezt arra alapozzák, hogy Csou En-laj kínai miniszter­­elnök vasárnapi nyilatkoza­ta szerint a kínai—amerikai diplomáciai kapcsolatok út­ját egyengető diplomata-elő­őrsöket egy nagykövet fogja vezetni. Parlamenti választások Dél-Koreában Noha a dél-koreai nem­zetgyűlési választások ered­ményét még, nem közölték, Észak-Koreában máris éle­sen bírálják a választásokat. A tokiói hírügynökség jelen­tése szerint az észak-koreai Kona hírügynökség a válasz­tást „piszkosnak és hazug­nak” nevezi, amelyben „a terror ,és a törvénytelenség a legszemérmetlenebb mó­don jutott kifejezésre”. A megfigyelők szerint az ural­mon levő Demokrata Repub­likánus Párt aligha jut több­,­séghez a parlamentben. Ér­tékelések szerint Pak Csen Hi elnök Demokrata Repub­­­­likánus pártja a nemzetgyű­lés 146 mandátuma közül 70- re számíthat, míg­ az Újde­­mokrata Párt — a legna­gyobb ellenzéki párt — va­lószínűleg 60 képviselőnek szerez mandátumot. Az első nem hivatalos eredmények alátámasztják ezeket a fel­tevéseket, amelyek szerint a republikánusok 46, az újde­mokraták 41, a független párt 8, a demokrata egység­­párt pedig 1 helyet kapott. A kedden lezajlott dél-ko­reai választások közben szá­mos incidens történt. Három jelöltet letartóztattak azzal a gyanúval, hogy az uralmon levő párt javára meghamisí­tották a választások eredmé­nyét. Mao Cetung angolul tanul Henry Kissinger A mi­nap egy tévéinterjúban elárulta: Mao Cetung an­golul tanul. Mint ismeretes, Nixon elnök tanácsosa nemrégi­ben két órán át tárgyalt a kínai pártelnökkel Peking­ben. Kissinger ugyan csak annyit mondott, hogy Mao Cetung nyelvtanulásáról csupán találgatásokat hal­lott, de elmondta, hogy Mao neki angolul mond­ta: — Tessék helyet fog­lalni. — Ez pedig sokkal több, mint amennyit én tudok kínaiul — állapította meg Nixon elnök tanácsosa. MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1973. márc. 1. Peru kitart az el nem kötelezettség mellett Nagykövetek tanácsko­zása Limában Peru érdekeit képviselő és a világ különböző pontjain állomásozó 52 nagykövet találkozót adott egymásnak Limában. Ez az első ilyen nemű tanácskozás Peruban, amelynek célja­­egyértelműen világos: jobban megismerni a hazai eseményeket és meghatározni Peru új kül­politikájának irányát. A nagykövetek találkozó­ját Miguel Angel de la Flor tábornok perui külügymi­niszter nyitotta meg. Vázol­ta az ország külpolitikai irányzatát, amely a népek önrendelkezési jogának, a más országok belügyeibe va­ló be nem avatkozás elvé­nek tiszteletben tartásán alapszik. Peru szilárd együtt­működésre törekszik a har­madik világ országaival, igaz­ságosabb nemzetközi viszo­nyokért harcol elsősorban gazdasági téren. A külügy­miniszter hangsúlyozta, hogy Peru határozottan síkra száll nemzeti szuverenitásának megvédéséért, jogot formál az ország természeti kincsei­nek kiaknázására és a fel­ségvizek 200 mérföldes ha­tárra való kiterjesztésére. Peru hitet tesz az új nem­zetközi beruházási elvek mel­lett s olyan pénzügyi rend­szert tart helyesnek, amely a fejlődőben levő országok szükségletein alapszik. Peru továbbra is kitart az el nem kötelezett országok politiká­ja mellett. Megnyílik Kína canberrai nagykövetsége Csu Csi-csen, a kínai kül­ügyminisztérium tanácsosa által vezetett kilenctagú kül­döttség ma Canberrába uta­zik a Kínai Népköztársaság ausztráliai nagykövetségé­nek megnyitó ünnepségeire. Csu Csi-csen mint a kínai nagykövetség ügyvivője va­lószínűleg átadja megbízó­­levelét az ausztrál kor­m­ánynak. fi hadsereg ügyei a rendre Vasárnap tartják a parlamenti választásokat Chilében Santiagóból jelenti a Tanjug. A chilei fegyveres erők főparancsnoka, Carlos Prats tábornok, parancsot adott, hogy pénteken a had­sereg vegye át az ország fölött az ellenőrzést, biztosít­sa a vasárnapi általános parlamenti választások za­vartalan lefolytatását. Mint ismeretes, a választási hadjárat folyamán heves politikai összecsapás játszó­dott le a kormány népi egységfrontja és az ellenzék között. Prats tábornok elrendelte, hogy a katonaság foglaljon el minden stratégilag fontos helyet, a politikai pártok székházait, a távközlési be­rendezéseket, a gazdasági lé­tesítményeket, a fontosabb útvonalakat és egyéb jelene­tős objektumokat. A hadse­reg ellenőrizni fogja a vá­lasztások lefolyását és a tör­vényesség tiszteletben tartá­sát. A kormány bejelentette, hogy összesen 4,5 millió chi­lei állampolgárnak van sza­vazati joga, közülük mint­egy 800 000 először vesz részt a választásokon, s úgyszól­ván senki sem tudja, kire adják majd le szavazatukat. A választáson egyébként 12 politikai párt vesz részt, amelyek két táborra szakad­tak: a hatalmon levő balol­dali­­pártok a Népi Egység­frontba tömörültek, az ellen­zékiek pedig a Demokrati­kus Konföderációba. A kom­munisták és szocialisták veze­tik a baloldaliakat, az ellen­zékieket pedig a keresztény­­demokraták és a Nemzeti Párt, összesen 150 képvise­lőt és 25 szenátort fognak megválasztani. Az ellenzék­nek jelenleg többsége van a kongresszusban, és egyes becslések szerint a szavaza­tok mintegy 60 százalékát szerezheti meg, ami azt je­lenti, hogy a kormánypártok­nak 40 százalék jutna. Ez je­lentős mértékben megjavíta­ná a kormánypártok hely­zetét, minthogy az 1970. évi elnökválasztásokon, amikor Allende szocialista párti ve­zetőt választották meg köz­­társasági elnöknek, 36 szá­zaléknál alig valamivel több szavazatot kaptak. Az ellen­zék tehát megőrzi többségét a kongresszus mindkét házá­ban, de nem szerzi meg a kétharmados többséget, amelyre szüksége volna, hogy kérdésessé tegye Allende el­nök kormányának létét Mexikó meghívást kapott az algíri csúcsértekezletre Echevarria elnök élénk külpolitikai tevékenységet folytat Mexicóvárosból jelenti a Tanjug. Luis Echevarria mexikói köztársasági elnök meghívást kapott Bumedien algériai elnöktől, hogy vegyen részt az el nem kötelezett orszá­gok szeptemberi csúcsérte­kezletén. Echevarria válaszá­ban közölte, hogy nagy ér­deklődéssel figyeli és tanul­mányozza az el nem kötele­zettek tevékenységét és hogy hamarosan dönteni fog, el­utazik-e Algériába vagy sem. Mexikó egyébként részt vett az el nem kötelezett or­szágok külügyminisztereinek a múlt nyáron Georgetown­­ban tartott előkészítő érte­kezletén. Ezzel voltaképpen kinyilvánította újbóli csatla­kozását az el nem kötelezet­tek mozgalmához, miután tíz éven át kívül maradt a moz­galmon. Mint ismeretes, Me­xikó részt vett az el nem kö­telezettek 1961-ben Belgrád­iján megtartott első csúcs­­értekezletén, de ezt követően egészen a múlt évig vissza­vonult e politikai színtérről, jóllehet vélemények szerint lényegében mindig is az el nem kötelezettség álláspont­ján volt. Az ország jelenlegi kormá­nya jelentős változást hajtott végre külpolitikájában. Ez két irányban mutatkozott meg. Mexikó kitárta kapuit az egész világ előtt függet­lenül az ideológiai különb­ségektől, másrészt tevéke­nyebben bekapcsolódott a harmadik világ mozgalmába. Echevarria járt már Ja­pánban, Chilében és Peru­ban és hamarosan Nyugat- Európába, a Szovjetunióba és Kínába látogat. Másfél év­vel ezelőtt az ENSZ közgyű­lésének ülésszakán nagyobb egységre és a közös problé­mák mielőbbi rendezésére szólította fel a harmadik vi­lág országait. Az UNCTAD Santiagóban tartott harma­dik ülésén tavaly tavasszal. Echevarria javasolta, hogy az ENSZ hozzon határozatot az országok gazdasági jogai­ról és kötelezettségeiről, és elképzelése nagy támogatás­ra talált a harmadik világ országainak részéről. 1иШШ1ШШ11111111111Ш11111Ш1Ш1Ш11111Ш1111ПП1Ш111Ш1111111Ш1Ш1М1111Ј111111111Ш111Ш11111; A ЗхЗ-ÄS TERRORISTA CSOPORT ilUlllllllllIIHIIllllUlllllllllllllilillilllillllllllllllIilillllllllllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllII (10) — Leggyakrabban Jure Maric és Tomo Raguž tartózkodott mellettem. Azt magya­rázták, hogy a HRB az egyetlen olyan szervezet, amely meg tudja buktatni az ország rendszerét, s csak ez a szervezet állíthatja vissza a Horvát Államot abban a formájában, amilyen volt — emlékezett vissza Fumié a vizsgálat folyamán. — Egy napon — jelentette ki Podrug —, amikor ismét munka nélkül maradtam, el­panaszoltam Mariénak, hogy nem tudok tovább így élni. Szó nélkül beültetett To­rna Raguž autójába, s egy Vologong köze­lében levő elhagyatott házhoz hajtottunk. Egy középkorú ember fogadott bennün­ket, akiről Marié azt mondta, hogy Senié­­nek hívják és a HRB tisztje... A terroristák egyike, név szerint Rade Stojié, elmagyarázta, hogyan folyik az es­kütétel szertartása. — Egy fekete bársonnyal letakart aszta­lon katonapuska, feszület és egy égő gyer­tya állt. Senié parancsa szerint elismétel­tem az eskü szövegét: „Esküszöm a min­denható istenre, hogy ha tagja leszek a HRB-nek, hogy végrehajtok minden pa­rancsot, megőrzöm a szervezet minden tit­kát. Isten engem úgy segéljen!” Ezután gratuláltak, s közölték, hogy a szervezet­ben Vlado Ćermović név alatt fognak vezetni. Ha elárulom a szervezetet, vagy ha megtagadom a parancs végrehajtását, halálbüntetés vár rám. Raguž később még azt is közölte, hogy a törzskönyvbe a 71. szám alatt jegyezték be. Stojicról ezután Maric, Rague és Senié usztasák viseltek gondot. Elárultak neki még annyit, hogy egy háromtagú csoport tagja, de a többieket csak majd akkor fog­ja megismerni, ha eljön az ideje. Minden péntek délután néhány kilométerre Volo­­gongtól egy erdős síkságon Marié a revol­ver, az automata puska kezelésére és mér­ges gázok használatára oktatta. Ez utób­biak többnyire könnyfakasztó gázt és más kábító anyagokat tartalmazó töltetek vol­tak. — Már a legelején közölték velem, hogy haza kell térnem — vallotta a vizsgálat idején Stojic —, hogy előbb hidakat és vasútvonalaikat kell aláaknáznom és fel­robbantanom, mire az egész nép fellázad, s bennünket mindezek után nagy megtisz­teltetés és magas állás vár. Részben elhit­tem ezeket a dolgokat, s különösen azok után nem kételkedtem benne, amikor Ro­­ko Rome tisztelendő úr is ezt bizonygatta a templomban vagy az otthon olvasóter­mében. Néha már nagyon unalmas volt számomra a várakozás, s türelmetlenül vártam, hogy megismertessenek a hármas csoport másik két tagjával, s útnak indít­sanak bennünket. „Gerilla kiképzés” Sydney központjában Hasonló kiképzésben vettek rész a töb­biek is. Egyesek közülük az előkészületek folyamán jobban megnyerték a vezetők bi­zalmát és tetszését, s ennek elismerése­ként maguk is választhattak és javasolhat­tak új tagokat, mi több, részt vehettek az eskütétel ceremóniáján. Zdrik­é terrorista ezeket mondja: " — 1962. novemberében lettem a HRB tagja. Petar Brankovic először bemutatott Branko Podrugnak, majd egy idő után ez megismertetett Josip Oblakkal. Gyakran találkoztam velük, együtt jártunk szóra­kozni, együtt sétáltunk. A templomba is eljártunk, ahol Josip Kasic prédikált... Időm legnagyobb részét a sydneyi horvát ott­honban töltöttem. Itt ismerkedtem meg Ge­za Pastival, Jure Marictyal és Josip Se­­­nictyel. Egy napon Maric félre hívott egy szobába. Félhomály volt, a közepén egy fekete posztóval letakart asztalon han­­dzsár, feszület, puska és egy égő gyertya állt. Először rettenetesen megijedtem, de amikor a félhomályban, a fal mellett meg­láttam Podrugot és Oblakot, kissé megnyu­godtam. Itt volt Senié is. Ő olvasta én pe­dig utána mondtam az eskü szövegét. Az Ivan Gora nevet kaptam ... Zdrik­é Podruggal és Oblakkal volt egy csoportban, s az utóbbi volt a vezetőjük. Később­ megváltozott a szereposztás, Pod­rug lett a csoportvezető, mivel Oblakot áthelyezték egy másik hármashoz. A cso­portba tartozott még Brajkovic, Stipe Krstincevic, Iván Raspudic, Vlado Leko, Drago Petričević (akit a rendőrség vere­kedései és tolvajlásai miatt gyakran letar­tóztatott) és Drago Savaranja .. . (Folytatjuk) Először sztrájkolnak az angol hivatalnokok A vasutasok is beszüntették a munkát Londonból, jelenti a Reu­ter. Szerda hajnalban Nagy- Britannia-szerte leállt a vas­úti közlekedés. A vasutasok egynapos sztrájkkal tilta­koznak a kormány bérkor­látozó politikája ellen. A kormány inflációelle­nes politikáját kifogásolva kedden az állami hivatalno­kok is sztrájkba léptek. Nagy-Britannia történetében most történt meg először, hogy az állami hivatalnokok is sztrájkkal fejezik ki elé­gedetlenségüket. A sztrájk­­hullámot a gázművek dolgo­zói indították el, s munka­megszakítással fenyegetőz­nek a gépkocsigyárak dolgo­zói, az egészségügyben dol­gozók és a tanítók is. összeesküvést lepleztek le Dahad­eyben Natie Kereka őrnagy, a dahomeyi katonai kormány elnöke, szerdán a rádióban közölte, hogy kormányelle­nes összeesküvést lepleztek le, s az összeesküvés néhány vezetőjét letartóztatták. — Az összeesküvést egy idegen nagyhatalom pénzelte — mondotta Natie Kerekű őr­nagy, de nem nevezte meg melyik államra gondol. Le akartak számolni a forra­dalmi katonai bizottság és a kormány tagjaival. Kerekű őrnagy maga is államcsíny útján jutott ha­talomra tavaly októberban. Amióta 1960-ban Dahomey elnyerte függetlenségét, ez volt az ötödik államcsíny. Az ország két és fél millió lakosa főleg mezőgazdaság­gal foglalkozik. Dahomey­­nek alig valamivel több mint 2100 katonája van. Közlekedési balesetsorozat Stájerországban Az áldozatok között több jugoszláv állampolgár is van Stájerország utáin a múlt hét péntekétől hétfőig sok közlekedési baleset történt, amelyekben 15 ember életét vesztette, 12 súlyosan, 15 könnyebben megsebesült. A szerencsétlenül jártak kö­zött néhány jugoszláv állam­polgár is van. Kalwany közelében, a leobeni járásban életét vesz­tette Nikola Celica jugoszláv vendégmunkás, amikor ne­kihajtott egy szembe jövő tehergépkocsinak. Palten­­ban, a liezeni járásban egy mikrobusz, amelyet Mustafa Kiein 39 éves sofőr vezetett, lecsúszott a síkos útról és nekiment egy háznak. Há­rom ember súlyosan, hét pedig könnyebben megsé­rült. Ugyanezen az úton, Sankt Martin közelében, közleke­dési balesetben életét vesz­tette Hizo Kuremovic és fe­lesége, Dževahra. Gaishorn­­nál Antun Sluga járt sze­rencsétlenül: járműve teljes erővel nekifutott egy szem­be jövő személygépkocsinak. Edvard Cakovšek életét vesztette, Sluga pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Ugyanebben a balesetben meghalt még egy jugoszláv polgár, nevét azonban még nem közölték. A balesetek egyébként az utak síkossá­ga, óvatlanság és gyorshaj­tás miatt következtek be.

Next