Magyar Szó, 1973. március (30. évfolyam, 58-72. szám)

1973-03-01 / 58. szám

Csütörtök, 1973. márc. 1. MAGYAR SZÓ t Az egyiptomi nép nem adja meg magát — jelentette ki Szadi­t Go­da Meir ma találkozik Nixonnal — Hatsz iszmai! Bonnban tárgyal Kairóból jelenti az UPI. Anvar el Szadat egyiptomi elnök kijelentette, hogy Egyiptom hozzálát a közel-keleti viszály megoldásá­hoz, felkészül az Izraellel való esetleges megütkö­zésre, és fokozza diplomáciai tevékenységét. Az egyiptomi elnök az egyiptomi újságírók előtt hangsúlyozta, hogy a had­sereg a harcra való felké­szülés befejezése előtt áll, és hogy a meglevő erőkre tá­maszkodnak. Szadat közölte, hogy nem­zetbiztonsági tanácsadója, Hafez Iszmail Bonnba uta­zik és találkozik Brandt kancellárral. Iszmail eddig Moszkvában, Londonban és Washingtonban járt. Elláto­gat majd Franciaországba is, de csak a választások után. Időközben Hasszán el Zaj­at külügyminiszter Indiát és Kí­nát keresi fel.­­ Ily módon mind az öt nagyhatalommal érintkezésbe lépünk — jelen­tette ki Szadat. Az egyiptomi elnök meg­ismételte, hogy a megszállt területeket csakis harccal le­het felszabadítani. Emlékez­tetett tavalyi kijelentésére, miszerint Egyiptom előtt a háború vagy a behódolás le­hetősége áll. Az egyiptomi nép, hangsúlyozta, nem adja meg magát. Kijelentette, hogy Egyip­tom sohasem kezd közvetlen tárgyalásokat Izraellel. Golda Meir izraeli minisz­terelnök — az UPI jelentése szerint — szerdán­ találko­zott Elliot Richardson ame­rikai véderőminiszterrel­ és Kennet Bush államtitkárral, aki a külügyminisztériumi te­endőket végzi. A két ország kapcsolatairól tárgyaltak, el­sősorban az Izraelnek nyúj­tott amerikai katonai segély­ről. Golda Meir találkozott az amerikai kongresszus né­hány tagjával is. Nixon el­nök ma fogadja az izraeli kormányfőt. Ahmed Iszmail Ali egyip­tomi hadügyminiszter — ugyancsak az UPI jelentése szerint — szerdán Moszkvá­ban másodízben is tárgyalt Grecsko marsall szovjet hon­védelmi miniszterrel. Az el­ső megbeszélést hétfőn, az egyiptomi politikus megérke­zése után folytatták. Kedden Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára fogadta Iszmail Alit Hafez Iszmail, Szadat el­nök nemzetbiztonsági tanács­adója, szerdán Bonnba érke­zett és a nyugatnémet kor­mány képviselőivel a közel­­keleti viszályról tárgyalt. Bonnban közölték, hogy Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter május 18-án hivatalos látogatásra Kairó­ba utazik. EAK-ellenes tüntetések Benghaziban A líbiai rádió élesen tá­madta az Egyiptom elleni tüntetést, amelyet a Sínai­­félsziget felett lelőtt líbiai re­pülőgép áldozatainak temeté­se után rendeztek Benghazi­ban. A tüntetők megtámad­ták az egyiptomi képvisele­tek épületeit, több ablakot be­törtek. Szerdán ismét tüntetések voltak Benghaziban. Ezúttal a kormány és az arab egység hívei tüntettek, és elítélték a hatóságokat, amiért nem büntették meg a keddi tün­tetés részvevőit. Tiltakozások a sínai kalóztámadás miatt Szerdán valamennyi arab repülőtéren egy órára leállí­tották a forgalmat tilatkozá­­sul a líbiai utasgép lelövése miatt. A Sínai-félsziget fö­lött történt katasztrófával kapcsolatban a Nemzetközi Polgári Légiforgalmi Szerve­zet (ICAO) elhatározta, hogy gyorsított eljárással vitatja meg Egyiptom köve­telését, hogy tegyenek intéz­kedéseket Izrael ellen a lí­biai utasszállító repülő meg­semmisítése miatt. Az utasgép katasztrófájá­val kapcsolatban Helsinkiből is érkezett egy hír, misze­rint a finn kormány aggo­dalmát fejezte ki, hogy a tragédia miatt veszélybe ke­rül a polgári légiforgalom. A kormány hangsúlyozta a polgári légiforgalom megvé­désének fontosságát és kö­vetelte, hogy óvják meg min­denfajta katonai tevékeny­ségtől. Zavargások Szíriában A Szíriai Horns és Hama városokban az elmúlt napok­ban heves zavargások vol­tak, amelyekben egyes hí­rek szerint negyvenen éle­tüket vesztették. A város la­kói az ország új alkotmánya ellen tüntettek, amely nem nyilvánítja államvallássá az iszlámot. A tüntetők meg­ütköztek a rendőrökkel. Szí­riai körök szerint a szélső­séges fanatikusokat külföld­ről, a jelekből ítélve Líbiá­ból támogatják. Az arab közvélemény helyesli a Szovjetunió álláspontját Az arab közvéleményben kedvező visszhangra talált a szovjet felhívás, amely mérsékletességre int a vi­szály megoldásában. A Szov­jetunió álláspontját Leonyid Brezsnyev ismertette a magas rangú egyiptomi képviselők előtt, akik mostanában Moszkvában jártak. A tár­gyalások eredményeképpen — arab diplomáciai, körök szerint — teljesen rendeződ­tek a szovjet—egyiptomi kap­csolatok. Ezzel összhangban a Szovjetunió nagyobb ka­tonai és politikai támogatást ígért Egyiptomnak. A legnépesebb küldöttség A párizsi Vietnam-kon­­ferencián Kínának van a legnépesebb küldöttsége, a­z ENSZ-nek pedig a legki­sebb. A kínai delegáció 25 ta­gú, s a legtöbb nő van ben­ne: öt nő a tagja. Az Egye­sült Nemzetek küldöttsége mindössze 11 tagból áll. Külpolitikai lexikon A hadifoglyok és a nemzetközi jog A legfrissebb hírek szerint, Vietnamban fennakadás állt be az amerikai hadifoglyok kiadatásában, hazaszállít­á­­sában. A hadifoglyokról szóló gen­fi egyezmény értelmében, a hadifoglyokat „a tényleges ellenségeskedések megszűné­sével késedelem nélkül sza­badon kell bocsátani és haza kell szállítani”. A tényleges ellenségeskedések megszűné­se fogalmának az értelmezé­se körül, a következő napok­ban nyilván nézeteltérések lesznek, amire már abból is következtetni lehet, hogy az észak-vietnamiak szinte na­ponta panaszkodnak a tűz­­szüneti egyezmény megszegé­se miatt. A tűzszüneti egyezmény, mint ismeretes, a hadifoglyok kérdését is tárgyalja, mégpe­dig a jelenleg érvényben le­vő és a tárgyra vonatkozó genfi egyezmény szellemében. A hadifoglyok státusát nemzetközi viszonylatban el­ső ízben az első (1899) és a második (1907) hágai békekon­ferencia kodifikálta. Addig az időpontig a hadifoglyok jogi állását semmiféle nem­zetközi egyezmény nem ren­dezte, és a hadviselő feleken múlott, hogy milyen bánás­módban részesítik a foglyul ejtett ellenséges katonákat. A tárgyra vonatkozó leg­újabb nemzetközi egyez­mény 1949-ben született meg Genfben és a háború áldo­zatainak védelmével foglal­kozó nemzetközi egyezmé­nyek egyikének tekintik. A szóban forgó egyezmény az emberiesség alapvető elvei­nek nemcsak az egyezmény­hez csatlakozott államok kö­zötti, viszonosságtól függő, hanem minden helyen és kö­rülmények között való alkal­mazását írja elő, vagyis ab­szolút kötelezettséggé emeli őket. Ezeknek a kötelezett­ségeknek nem teljesítése, az illető állam nemzetközi fele­lősségét idézi fel. Az amerikai katonák kiada­tásával és hazaszállításával kapcsolatos bonyodalmak nem fogják feledtetni azt a tényt, hogy az észak-vietna­miak rendkívül korrekt bá­násmódban részesítették az amerikaiakat, amiről a haza­térő foglyok nap mint nap értesítik az amerikai sajtót. Sz. Ma Heath—Brandt találkozó Bonnban Bonnból jelenti a Tanjug. Brandt nyugatnémet kancellár és Heath brit mi­niszterelnök ma kezdődő két napos véleménycseréjének fő témája, hogyan lehetne meg­oldani — Washingtonnal egyetértésben — a­­pénzügyi világrendszer problémáit. Brandt bizonyára kiváncsi a brit kormányfő Nixon el­nökkel folytatott tárgyalá­sainak eredményeire. Bonn már több ízben világosan ki­mondta, hogy a nyugati vi­lág pénzügyi válságának meg­oldását csak a Washington­nal való „építőjellegű dialó­gus” útján látja lehetséges­nek, és szívesen látják Lon­don minden ilyen értelmű hozzájárulását a rendezés­hez. Bonnban osztják Heath­­nak azt a véleményét, hogy jövőre a világkereskedelem rendszerét olyan alapokra kell helyzeni, hogy az megfe­leljen mind Európának, mind pedig az USA-nak. Biztosra vehető, hogy a kan­cellár első kézből szeretne értesülni a brit nézetekről is, hogy milyen hosszú idő­szakra tartják még fenn az angol font szabad árfolya­mát, valamint hogy a britek hogyan képzelik el a Közös Piacon belüli pénzügyek rendezését. Nguyen Than Le, a VDK és Nguyen Th­eu Dan, a saiga­­ni kormány küldöttségének szóvivői szerdán sajtóérte­kezletet tartottak Párizsban a vietnami értekezleten elő­állt bonyodalmakkal kapcsolatban Rendeződik az USA és India viszonya Az új-delhi amerikai nagykövet átadta megbízólevelét Gin elnöknek sednek, mert ez mindkét fél érdeke. Miután Patrick Moynihan, az USA új indiai nagyköve­te, átadta megbízólevelét Gi­­ni köztársasági elnöknek. Hangsúlyozta hogy India és az USA érdekei alapjában véve nem térnek el. — Érde­künkben áll, hogy népünk­nek jobb jövőt biztosítsunk, s meggyőződésünk, hogy a világ többi nemzete — így az amerikai nép is — hozzá­­járul célunk megvalósításá­hoz — mondotta Giri elnök. Moynihan megborzólevelé­­nek átadása után meggyőző­désének adott kifejezést, hogy elérkezett egy új rea­lizmus elfogadásának ideje a két ország kapcsolataiban. Delhiből jelenti a Tanjug. Gin indiai elnök reményét fejezte ki, hogy India és az USA kapcsolatai tovább erő A Volkstimme a bécsi tárgyalásokról A NATO és a Varsói Szer­ződés haderőcsökkentési elő­készítő tanácskozásainak ed­digi eredményeiről írva a Volksstimme, az Osztrák KP lapja, szerdai számában megállapítja, hogy a Varsói Szerződés képviselői telje­sen indokoltan utasították vissza a másik fél múlt heti javaslatait, mivel lényegé­ben a NATO erősítését szol­gálták. A NATO-tagállamai ugyan­is azt követelték, hogy a­­tárgyalásokba teljes jogú részvevőként vonják be Ma­gyarországot is, és hogy Olaszországnak, Izlandnak, Norvégiának, Dániának, Tö­rökországnak és Görögor­szágnak ismerjék el a meg­figyelő státusát, ami gyakor­latilag azt jelenti, hogy a NATO szárnyának ezen or­szágai kívül maradnának egy esetleges haderőcsök­kentési egyezményen. „Világos, hogy a Varsói Szerződés országai kényte­lenek voltak elutasítani az olyan haderőcsökkentést, amely a NATO viszonylagos erősítését hozná magával” — szögezi le a Volksstimme. Érdemi szakaszba julynak Helsinkiben Munkacsoportot alakítottak a biztonsági értekezlet napirendjének véglegesítésére A 34 ország nagykövetei, akik Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködé­si konferencia előkészítésén dolgoznak, szerdán elhatá­rozták, hogy munkacsopor­tot létesítenek, amely már ma, zárt ajtók mögött, meg­kezdi a biztonsági értekez­let napirendi pontjainak megvitatását. Értesülések szerint a munkacsoport el­sőként az európai biztonság politikai, katonai és jogi vonatkozásairól tárgyal­ . A szerdai plenáris­ ülésen a megállapodtak, hogy a mun­­i­kacsoport igyekszik egybe- s hangolni az álláspontokat az I összes kérdésekben, amelyek I tekintetében kisebb vagy nagyobb nézeteltérések mu­tatkoznak. A testület meg­fogalmazza a közös állás­pontokat azokban a kérdé­sekben is, amelyekkel kap­csolatban már egybehangol­ták a véleményeket. A tervezett biztonsági ér­tekezlet további három na­pirendi pontja a gazdasági együttműködésre, a kulturá­lis kapcsolatokra és az eu­rópai biztonsági értekezlet intézményesítésére vonatko­zik. A nagykövetek arról is megállapodtak, hogy a mun­kacsoport időnként tájékoz­­tatja a plenáris ülés rész­vevőit tevékenységének ered­ményeiről. A megfigyelők szerint a biztonsági konfe­rencia előkészítése tulajdon­képpen most kerül érdemi szakaszába. Emellett szól, hogy a mun­kacsoport üléseit zárt ajtók mögött folytatják. A nagy­követi tanácskozásokra is vonatkozott kezdetben ez a megszorítás, ezt az elvet azonban nem tartották tisz­teletben. A szerdai plenáris ülésen sorsolással döntötték el, hogy ki lesz a munkacsoport el­nöke. A tisztség a szovjet képviselőnek jutott, a kö­vetkező elnöklő pedig, te­kintve, hogy a továbbiakban az ábécé sorrendet tartják szem előtt, Jugoszlávia kép­viselője lesz. Japán mérlegeli a VDK- val való diplomáciai kapcsolatok felvételét Masajosi Ohira japán kül­ügyminiszter kijelentette, hogy országa a jövőben haj­landó foglalkozni az Észak- Vietnammal való diplomáci­ai kapcsolatok felvételével. Az uralmon levő Liberá­lis-Demokrata Párt külpoli­tikai kapcsolatokkal foglal­kozó tanácsának ülésén Ohi­ra elmondotta, hogy Észak- Vietnam alaptalanul követel kártérítést Japántól a máso­dik világháborúban elszen­vedett károkért, hisz Japán ezt a kérdést rendezte Dél- Vietnammal és véglegesnek tekinti. 3. oldal Ceausescu Prágába látogat Elsősorban a két ország bilaterális kapcsolatairól tárgyalnak Nicolae Ceausescu, az RKP I KB főtitkára, a Román Szo­cialista Köztársaság állam­tanácsának elnöke, a jövő hét elején kétnapos baráti­­ látogatásra Prágába utazik.­­ Valószínűnek tartják, hogy I Ceausescu elsősorban a két ország közötti gazdasági I együttműködés felmérésének I szenteli látogatását, amely­­■ nek nincs hivatalos jellege. Ceausescu legutóbb 1968 augusztusában tett hivatalos látogatást Csehszlovákiában. Később, a jelenlegi állami és pá­rtvezetőség hatalomra jutásának időszakában, 1971 májusaiban járt Prágában, a Csehszlovák Kommunista Párt kongresszusán, egy év­vel ezelőtt pedig a Varsói Szerződés­ politikai tanács­kozó testületének prágai ülé­sén vett részt. Gustáv Husaik, a CSKP KB első titkára 1970-ben látoga­tott Bukarestbe. A csehszlo­vák pártvezetők látogatása szintén nem hivatalos és ba­ráti jellegű volt, és tárgya­lásaik az 1968. évi csehszlo­vákiai események megítélé­sében felmerült különbsé­gekre vonatkoztak. Mint­hogy az ezzel kapcsolatos ál­láspontok most már mindkét fél számára világosak, való­színűnek tartják, hogy a je­lenlegi prágai tárgyalásokon a kétoldali kapcsolatok ke­rülnek előtérbe, amelyek te­rén az utóbbi években je­lentős előrehaladás történt a kelet-európai szocialista or­szágok gazdasági integráció­jának keretében. Parlamenti választások az Ír Köztársaságban Az Ír Köztársaságban szer­dán parlamenti választáso­kat tartottak. A választók a Sors Katonái nevű pártra adhatták le szavazataikat, amelynek Jack Lynch minisz­terelnök a vezetője vagy az ellenzéki, koalíciós párt je­löltjére. Írországban a választások napján szép idő volt, s re­mélték, hogy ez a választók javarészét az urnák elé csa­logatja. Az ellenzék bízott benne, hogy tizennégy pon­tos reformprogramja kedve­ző visszhangra talál a vá­lasztók körében, s felülkere­kedik a tizenhat éve ural­mon levő Sors Katonái ne­vű párton. A választások eredményeit valószínűleg pénteken teszik közzé.

Next