Magyar Szó, 1973. november (30. évfolyam, 301-315. szám)
1973-11-08 / 308. szám
He Magyar Sió ■RBiiiiiiBiiiiaiiiaaiiiaaiamBaiiiiiiiiaiiiiiaimiiiBiiiMiiiBiimiiiiiiiiHiiiivi ■ ■■■«1внаввввввшввввввивввввввввввввавввваввмввшввввватвиииаш11ввииввввии1ишишввввввввш ххх. évf.. зов. osoo.) Sz. ššššsš csütörtök. 1973. nov. 8. ::::::: I Az e/ső forduló harmadik szelvénye (8. Oltt) ARA 1,50 DINAR 1NTF ____________________________ж A közel-keleti válság veszélyezteti Jugoszlávia biztonságát is Külpolitikai kérdésekről tárgyalt a JSZSZK Elnöksége A tájékoztatásügyi titkárság közleménye szerint a JSZSZK Elnöksége Mitja Ribičič alelnök elnökletével megtartott szerdai ülésén megvitatta az időszerű közel-keleti helyzetet, valamint ennek a nemzetközi kapcsolatokra, továbbá hazánk helyzetére és biztonságára gyakorolt befolyását. Az ülésen Miloš Minic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, szövetségi külügyi titkár mondott bevezetőt. Az Elnökség megállapította, hogy a közel-keleti válság legújabb fejleményei maradéktalanul igazolják Jugoszláviának a közel-keleti problémáról adott eddigi értékeléseit. A fegyveres öszszetűzés felújítása ebben a térségben ismét bebizonyította, hogy a válság — Izrael tartós agressziójának, következménye — elsősorban azokat az országokat fenyegeti, amelyek területét Izrael megszállta, de tágabb értelemben is veszélyt jelent, következésképp tehát közvetlenül Jugoszlávia biztonságára nézve is. A válság arra mutat, hogy Európa biztonsága szorosan összefügg a mediterrán térségben és a Közel-Keleten uralkodó helyzettel, amire Jugoszlávia már a válság kezdete óta rámutatott. Jugoszlávia mint el nem kötelezett és szocialista ország elvi irányvonala alapján az összetűzés kezdetétől fogva teljes szolidaritást vállalt Egyiptom, Szíria és a többi arab ország szabadságharcával, és maradéktalan erkölcsi, politikai, gazdasági és anyagi támogatást nyújtott és nyújt nekik. Az Elnökség rámutatott Tito elnök jelentős hozzájárulására a közel-keleti válság békés megoldására iránnyuló kezdeményezésekhez. Ezzel kapcsolatban igen jelentősek azok az üzenetek, amelyeket elnökünk a napokban több államfőhöz és az ENSZ-főtitkárhoz intézett. A JSZSZK Elnöksége megvitatta a közel-keleti helyzet gazdasági vonatkozásait, és hazánkra gyakorolt befolyását, támogatta a Szövetségi Végrehajtó Tanács intézkedéseit és akcióit, továbbá javaslatokat tett újabb intézkedések foganatosítására. Az ülés részvevői rámutattak arra, hogy a közel-keleti háborús összetűzés ismételten megerősítette: Jugoszláviának függetlensége és biztonsága megőrzésében elsősorban saját erejére és belső egységére kell támaszkodnia. E háború tapasztalatai rámutattak a biztonság és az általános honvédelmi rendszer megszilárdításának jelentőségére, s ezért az Elnökség megállapítása szerint valamennyi állami, társadalmi és önigazgatási szerv továbbra is nagy figyelmet kell hogy szenteljen ennek. Fokozottabb éberségre van szükség, továbbá intézkedéseket kell tenni az álhírek terjesztése és egyéb ellenséges tevékenység ellen, amelyek gyengíthetik az ország biztonságát. Az Elnökség szerdai ülé s'ri ■ 'Ј /Vi■ sén a továbbiakban Mitja Ribičič beszámolt a közel Algériai kőolaj Jugoszláviának Az algériai kormány eleget tett a Szövetségi Végrehajtó Tanács kérésének, és havi ötvenezer tonna kőolaj, valamint ötvenezer tonna kőolajszármazék Jugoszláviába való szállítását engedélyezte. Ezzel kapcsolatban a Tanjug nyilatkozatot kért Vuk Dragaševictól, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagjától, a jugoszláv—algériai gazdasági-együttműködési vegyes bizottság társelnökétől, aki a napokban Algírban járt. Dragašević megerősítette a fenti hírt és kijelentette, hogy az algériai kormány nagy megértést tanúsított a jugoszláv kérelem iránt, és a két ország közötti kapcsolatok fejlődésével összhangban jóváhagyta a szükséges mennyiségű kőolaj és kőolajszármazék szállítását. múltban tett argentínai és mexikói látogatásáról, majd Miloš Minic tájékoztatta az Elnökség tagjait bulgáriai tárgyalásainak eredményéről. Az Elnökség foglalkozott hazánk több időszerű gazdasági kérdésével is. Az ülés végén az Elnökség Dobrivoje Vidicet nevezte ki a külügyi tanács új elnökévé. Tito elnök örömmmel fogadta India meghívását Nagykövetünk Indira Gandhinál Indira Gandhi indiai miniszterelnök fogadta Híja Topaloszkit, a JSZSZK delhi nagykövetét és átvette tőle Tito elnöknek a közel-keleti helyzettel kapcsolatos üzenetét. A beszélgetés során Indira Gandhi ismertette kormánya nézetét a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Foglalkozott azzal is, hogy a válság milyen hatással van az el nem kötelezett országokra, és külön Indiára nézve. Mint mondta, igen hasznosnak tartja a két ország közti baráti véleménycserét. Topaloszki nagykövet értesítette a miniszterelnök asszonyt, hogy Tito elnök örömmel fogadta India meghívását. Elmondta: köztársasági elnökünk nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy neki ítélték oda az 1971. évi Nehru-díjat, elsősorban azért, mert olyan baráti el nem kötelezett országtól kapta, amely szakadatlanul munkálkodik a világbéke és az egyenrangú nemzetközi együttműködés ügyén. Gandhi asszony megelégedését fejezte ki, hogy Tito elnök elfogadta a meghívást. Megállapodtak, hogy a látogatás időpontját később, a szokásos diplomáciai úton állapítják meg. / IJTF/TI * í * Szadat megbeszélése Kissingerrel Közvetlen telefon-összeköttetés a kairói Hilton-szálló és a Fehér Ház között — Feszült helyzet a Szuezi-csatorna térségében — Izraelben háborús kormány megalakítását követelik — Tel Aviv alá akarja aknázni az amerikai külügyminiszter küldetését Különtudósítónk telexjelentése Kairó, november 7. Az egyiptomi biztonsági szolgálat emberei kedd délután óta úgyszólván megszállták a kairói Hilton Szállodát, ahol Henry Kissinger amerikai külügyminiszter megszállt. Kissinger csak kedden este érkezett meg Egyiptom fővárosába, Marokkóban és Tuniszban tett villámlátogatása után. Az egyiptomiak először a kormány egyik vendégpalotájában akarták elhelyezni a State Department főnökét, az amerikaiak azonban a híres Hilton Szállodát javasolták, hogy Kissingernek az egyiptomi államférfiakkal folyó tárgyalásai közben minél zavartalanabb telefon- és telex-összeköttetése legyen Washingtonnal. Mint megtudtuk, az amerikikai külügyminiszter tizenkettedik emeleti lakosztálya és Nixon elnök dolgozószobája között közvetlen telefonösszeköttetést létesítet t tek. A külföldi újságírók tehát — akiknek többségét ugyanebben a szállodában helyezték el — igen kedvező helyzetben vannak, kérdés azonban, hogy ki tudják-e majd ezt használni, mert a jelekből ítélve Kissinger nem kíván Kairóban sajtóértekezletet tartani — valószínűleg egész közel-keleti körútjának eredményére vár. Körútjának következő állomása Amman, ahova csütörtökön kora reggel utazik el. Döntő jelentőségű tárgyalások Kissinger ma délelőtt valamivel tíz óra előtt indult el a Hilton-szállóból. A szálloda elől a rendőrök még a taxisofőröket is eltávolították, akik a vendégeket viszik az Al Tahrir palotába és onnan vissza. Kissinger ebben a palotában találkozott Szadat elnökkel, és több órás megbeszélést folytatott vele. Értesüléseink szerint a két államférfi négyszemközt — fordítók nélkül —, tárgyalt, az egyiptomi elnök ugyanis kitűnően beszél angolul, és vendégének anyanyelvén — németül is. Természetesen bizonyos időnek el kell telnie, míg valami kiszivárog a megbeszélésekről. Jóllehet a jelenlevő néhány tucat amerikai újságíró bizonyára rövid időn belül megtud majd néhány részletet a tárgyalásokról, amelyeket az egyiptomi kormány hivatalos szóvivője tegnapi sajtóértekezletén döntő jelentőségűeknek minősített. Amerikai és egyiptomi hírforrásokból szerzett értesülések szerint Kissinger leg-főbb gondja elhárítani azokat az akadályokat, amelyek meghiúsították a Biztonsági Tanács 338. számú határozatának érvényesítését, valamint a két" nagyhatalom közel-keleti „békecsomagjának” megvalósítását. El kell tehát érnie azt, hogy Izrael visszavonuljon az október 22-i tűzszüneti vonalak mögé, és feloldja a zárlat alól a harmadik egyiptomihadsereget, amelyet az izraeli csapatoknak a Szuezi-csatorna nyugati partjá- ra való beszivárgása után ,zártak körül, illetve vágták el hátországától, továbbá rá kell bírnia Egyiptomot, hogy egyezzen bele a hadifogolycserébe, és szüntesse meg a Bab El Mandeb tengerszoros zárlatát. A megoldáshoz még legalább fél évre van szükség Ha elhárítanák ezeket a nem éppen csekély akadályokat — ami egyáltalán nem lesz egyszerű dolog, hisz Golda Meir izraeli miniszterelnök már kijelentette: Izrael nem tesz eleget Washington óhajának, hogy vonuljon vissza az október 22-i tűzszüneti vonalak mögé, amelyeket véleménye szerint „senki a világon nem tud megállapítani” — akkor hozzá lehetne látni a 338. számú határozat alkalmazásához, vagyis a közel-keleti békeértekezlet összehívásához, s ezzel párhuzamosan az összes megszállt arab területeknek a kiürítéséhez. (Folytatása a 3. oldalon) Kissinger Ismail Fahmi egyiptomi külügyminiszterrel Az olajháború új fejleményei Korlátozzák a benzinfogyasztást a nyugat európai államok Az arab országok eddig a világ kőolajforgalmának 17—18 százalékával csökkentették a termelést szerint a csökkentés a világ kőolaj forgalmának 17—18 százaléka. Az amerikai külügyminisztériumban legutóbb megtartott sajtóértekezleten — már hír szerint — az újságírók három kényes kérdést tettek fel a külügyi szóvivőnek, amelyek összefüggésben állnak a kőolajproblémával. Megkérdezték tőle, milyen álláspontra helyezkedik az USA kormánya az Európai Közös Piac legutóbbi nyilatkozatával kapcsolatban; milyen álláspontot foglal el Washington Japán álláspontjával kapcsolatban (amely szerint feltétel nélkü alkalmazni kell a Biztonsági Tanács 1967. évi határozatát), és mi a véleménye a kanadai kőolajipari miniszter nyilatkozatáról, amely szerint Kanada beszünteti a kőolajszármazékok kivitelét az USA-ba, ha az arab országok továbbra is csökkentik a kőolaj kivitelét. A külügyi szóvivő mindhárom kérdésre azzal válaszolt, hogy nem fűzhet hozzájuk magyarázatot, mert újsághíreken alapulnak, nem pedig hivatalos nyilatkozatokon. McCloskey, a State Department szóvivője, egyéb■ ként két korábbi sajtóértkezletén nyilvánosan felrótta az USA európai szövetségeseinek, hogy nem támogatják kellő mértékben Washingtont. Ezzel kapcsolata Washington Post vezércikkében megállapította: Portugálián kívül egyetlen szövetséges állam sem engedte meg Washingtonnak, hogy a területén levő támaszpontokat, Izrael hadianyag-ellátására használja fel, és Hollandián kívül egyetlen más szövetséges állam sem részesítette politikai támogatásban az USA-t. Brüsszeli hír szerint Belgium a Közös Piac második tagállama, amely hivatalosan korlátozta a kőolaj fogyasztást. Jóllehet ez az ország nincs az агађ olajtermelő országok feketelistáján, ellátása mégis nehézségekbe ütközik, mert a bojkott alá vett Hollandián át importálja szükségletének mintegy kétharmadát. A belga kormány 80, illetve 100 kilométerre korlátozta a sebességet, továbbá — ha időközben nem javul a helyzet — november 18-ától kezdve a magántulajdonban levő gépjárművek hetente egy napon nem küzlkedhetnek. A kormány 20 százalékkal csökkentette a mamuteladást is, és lefoglalta a folyékony üzemanyag-tartalékokat. Ezzel egyidejűleg felfüggesztette a kőolajiparban dolgozó munkások sztrájkjogát. A Tanjug jelenti Bonnból, hogy az NSZK-ban hamarosan sürgősségi eljárással új törvényt léptetnek életbe, amellyel felhatalmazzák a kormányt az alapvető üzemanyagok elosztására. Jólértesült körök szerint valószínűleg megtiltják a magántulajdonban levő gépkocsik használatát vasárnaponként, vasárnapokon és ünnepnapokon bezárják a benzinkutakat, korlátozzák a sebességet az autóutakon, és betiltják a téli úszómedencék fűtését. . Oslói hír szerint a norvég kormány sebességcsökkentésre szólította fel a gépjárműtulajdonokat, és arra, hogy gépkocsi helyett inkább kerékpárt használjanak. Ügy(Folytatása a 3. oldalon) Bejrútból jelenti az AP. Az izraeli-arab háború kitörése óta az arab országok összesen 28,5 százalékkal, illetve napi 586 millió barrellel csökkentették a kőolajexportot. A Middle East Economic Survay című lap Az USA naponta ezer tonna hadianyagot szállított Izraelnek A kubai hírügynökség az amerikai véderőminisztérium közleményére hivatkozva megállapítja, hogy az USA október 6- ától november 7-éig kereken 6 milliárd dollár értékű katonai segélyt nyújtott Izraelnek. A fenti adatot William Clemens, az amerikai véderőminisztérium államtitkár-helyettese közölte, s javasolta, hogy az USA adjon további katonai segélyt Izraelnek. A legutóbbi közel-keleti háború alatt az USA naponta légi úton átlag ezer tonna fegyvert, lőszert, alkatrészt és egyéb hadianyagot szállított Izraelnek.