Magyar Szó, 1974. március (31. évfolyam, 58-72. szám)
1974-03-01 / 58. szám
Péntek, 1974. március 1. MAGYAR SZÓ További sikereket kívánunk a baráti jugoszláv népnek... Kádár, Losonczi, Husák és Svoboda távirata Tito elnöknek az új jugoszláv alkotmány kihirdetése alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a következő tartalmú táviratot intézte Josip Broz Tito köztársasági elnökhöz, a Jugoszláv Kommunista Szövetség elnökéhez: „A JSZSZK új alkotmányának kihirdetése alkalmából szívélyes üdvözleteinket és jókívánságainkat küldjük önnek és a jugoszláv dolgozóknak. A baráti Jugoszláviának további sikereket kívánunk a szocializmus építésében. Hisszük, hogy országaink, népeink, és pártjaink együttműködése a szocializmus érdekében a jövőben tovább fog fejlődni.” Josip Broz Tito köztársasági elnöknek, a JKSZ elnökének a következő táviratot küldte Gustav Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára, valamint Ludvik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke: „Tisztelt Tito elvtárs! Engedje meg, hogy a JSZSZK új alkotmányának elfogadása alkalmából szívélyes üdvözletünket küldjük önnek és Jugoszlávia népének. Mély meggyőződésünk, hogy országuk a Jugoszláv Kommunista Szövetség vezetésével további sikereket ér el a szocialista társadalom építésében. Kívánjuk, hogy Csehszlovákia és Jugoszlávia barátsága a két ország javára tovább erősödjön és a béke és haladás érdekében együttműködésünk még jobban elmélyüljön.” Kissinger Kairóban A golani frontról és a genfi értekezlet második szakaszáról tárgyal Szadattal . Előzőleg Damaszkuszban és Tel Avivban járt Henry Kissinger amerikai külügyminiszter csütörtökön délelőtt Tel Avivból Kairóba utazott — jelenti a Tanjug Kairóból. megkezdődtek az amerikaiegyiptomi hivatalos megbeszélések. Anvar el Szadat és Kissinger csütörtöki találkozóján érdemi megbeszéléseket folytattak a Golan-fennsíkot állomásozó csapatok szétválasztására vonatkozó egyezményről, továbbá az egyiptomi—amerikai kapcsolatok alakulásáról. Az Al Ahíram című újság valószínűnek tartja, hogy Kissinger 22 órás kairói tartózkodása után fontos közleményt adnak ki Kairó és Washington kappcsolatairól. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a közlemény bejelenti Egyiptom és az USA diplomáciai kapcsolatainak felvételét, amely az 1967. évi háború után szakadt meg. Az Al Ahram szerint Szadat és Kissinger a genfi közel-keleti konferencia második szakaszának összehívásáról is tárgyalt, továbbá Nixon amerikai elnök küszöbönálló közel-keleti látogatásának előkészületeiből. A Reuter damaszkuszi jelentése szerint Szíria hivatalos képviselője szerdán közölte, hogy Kissinger amerikai külügyminiszter kötelezte magát, hogy Izraelben kieszközli a Golán-fennsíkon állomásozó csapatok szétválasztására vonatkozó terv megvalósítását. A szíriai képviselő a továbbiakban hozzátette, hogy ez lenne az első lépés Izrael teljes visszavonulása felé a megszállt területekről. Közvetlenül megérkezése után Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszterrel Anvar el Szadat elnök egyik kairói rezidenciájába hajtatott, ahol Zűrzavar az olaszországi általános sztrájk miatt Rómából jelenti a Reuter. Szerdán általános sztrájkot tartott mintegy 13 millió olasz munkás. A munkabeszüntetés következtében csaknem teljesen leállt a gyáripari termelés, a közlekedés és az iskolákban az oktatás. Rómában valóságos zűrzavar keletkezett, mert a helyi közlekedési vállalat járművei nem közlekedtek. Genovában és Firenzében több mint 20 000 munkás vonult ki az utcákra. A vonatok, a repülőgépek, az autóbuszok és a taxik rendszertelenül közlekedtek és sokat késtek. Néhány üzlet azonban a sztrájk ellenére is nyitva tartott. A gyárakban minden műszak egyvagy kétórás munkaszünetet tartott, s emiatt a termelés jócskán csökkent. Az utóbbi öt esztendőben ez már a hatodik általános sztrájk volt Olaszországban. A szakszervezetiek azt hangoztatják, hogy nem kívánják megbuktatni a koalíciós kormányt, de föl akarják hívni a figyelmet a munkásság súlyos problémáira. Tito Kubába, Castro Jugoszláviába látogat (Folytatás az 1. oldalról) biai várost, valamint ellátogatott több munkaszervezetbe és más intézménybe. A belgrádi repülőtéren a küldöttségtől Stane Dolanc, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának titkára, Dobrivoje Vidic, a JSZSZK Elnökségének tagja, az Elnökség külügyi tanácsának elnöke és más jugoszláv személyiségek, valamint Flores Ibarra kubai nagykövet vett búcsút. A kubai állam- és pártküldöttség látogatása alkalmából tegnap közös közleményt adtak ki Belgrádban. Ebben többek között megállapítják, hogy a Jugoszláv Kommunista Szövetség és a Kubai Kommunista Párt képviselői beszámoltak egymásnak hazájuk szocialista fejlődéséről, nemzetközi tevékenységéről és eszmecserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a Jugoszláv Kommunista Szövetség és a Kubai Kommunista Párt együttműködésének kibővítéséről. Egyetértettek abban, hogy tovább kell fejleszteni a két ország gazdasági, kulturális, tudomá(Folytatás az 1. oldalról)nyos és más kapcsolatait és együttműködését. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a két ország és párt kapcsolatai eredményesen fejlődnek a marxizmus—leninizmus elvei szerint, a barátság, a kölcsönös bizalom, a sajátos belső fejlődés tiszteletben tartása szellemében. Mindkét fél hasznosnak tartja a gyakori kontaktusokat, s külön Tito és Castro elvtárs megbeszéléseit az el nem kötelezett országok algíri csúcsértekezletén. A két fél kedvezően értékeli a szocialista, az el nem kötelezett és más országok, minden békeszerető, demokratikus és haladó erő törekvését, amely a nemzetközi feszültség további enyhülését, a békés koegzisztencia elveitől vezérelt tartós és egyenjogú nemzetközi együttműködést szolgálja. A két küldöttség ismét hangsúlyozta, hogy fenntartás nélkül támogatja az arab népek jogos harcát a nemzetközi imperializmus, az izraeli agresszió ellen. Méltatták a hősies vietnami nép történelmi jelentőségű győzelmét, s kijelentették: határozottan támogatják az indokínai népeket, amelyek teljes függetlenségükért és sorsuk önálló intézéséért harcolnak. Leszögezték: a chilei ellenforradalmi puccs a nemzetközi imperializmus és reakció agresszív terveinek tartozéka. A két fél határozottan támogatja a latin-amerikai népek és országok harcát a teljes politikai, gazdasági és szociális függetlenségért, a szuverenitásért és a társadalmi haladásért, valamint a kontinens immár túlhaladott viszonyainak módosításáért. A jugoszláv és a kubai küldöttség támogatja azt az indítványt, hogy minél hamarabb rendezzék meg a leszerelési világértekezletet és hívjanak meg rá minden országot. Az értekezletnek az a célja, hogy megfékezze a fegyverkezési versenyt, és megvalósítsa az általános és teljes leszerelést. A két fél véleményt cserélt a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról, a fejlődő országok kedvezőtlen, helyzetéről, és kifejezte aggodalmát amiatt, hogy mind gyorsabb ütemben romlik a fejlődő országok helyzete és fokozódnak a különbségek köztük és a fejlett országok között. E helyzet újabb és mind hevesebb válságok és konfliktusok forrása. A Jugoszláv Kommunista Szövetség és a Kubai Kommunista Párt azt a nézetet vallja, hogy minden forradalmi mozgalom felelősséggel tartozik munkásosztályénak, népének, s hogy minden ország munkásosztályának és haladó erőinek harca a szocializmus és a nemzetközi társadalmi haladás céljait szolgálja. Castro elvtárs Fidel Castro nevében meghívta Tito elvtársat Kubába, Stane Dolanc elvtárs pedig Tito elvtárs nevében Fidel Castrót Jugoszláviába. A meghívást mindkét fél örömmel elfogadta, a látogatások időpontját később határozzák meg. Merésének „hosszú éjszakája” külön esemény, amelyet leginkább családi körben szurkolnak végig. Természetesen mindegyik választókörzet is versenyez egymással, hogy ki juttatja el előbb saját eredménylistáját a szavazatokat összegező országos londoni központba. A szakértőknek már megvan az előre kidolgozott sémája, amelynek alapján a kulcsfontosságú választókörzetekben született eredmény figyelembevételével előrevetítik az országos kimenetel százalékarányait is. Ma, a szavazás napján hideg, csípős reggelre ébredt a szigetország. A meteorológusok helyenként hószállingózást is jósolnak, ami a kényelmesebb választók egy részét otthon tarthatja. Az első hírek szerint azonban a választásokon való részvétel valószínűleg jóval nagyobb lesz mint 1970-ben, akkor a választók 70 százaléka járult az urnák elé. Angliában a szavazás mindig higgadt és nyugodt légkörben folyt. A londoni utcákon ma is úgyszólván semmi jele az ünnepélyességnek vagy a rendkívüliségnek. A polling stationok, a szavazóállomások előtt csak néhány lobby ácsorog és segíti ki az autóból vagy vezeti fel a lépcsőkön az idősebb szavazópolgárokat. Más a helyzet azonban Észak-Írországban, ahol — hírek szerint — 13 000 katona gondoskodik a választások zavartalan lebonyolításáról, tekintettel az utóbbi napokban történt, újabb és több emberáldozatot követelő véres összecsapásokra az IRA tagjaival. Az utolsó adatok A ma reggeli londoni lapok már kevesebbet foglalkoznak a választási kampány témáival, amelyeket valóban kimerítettek az elmúlt három hét alatt. Azért nem maradtak el a vezércikkek, amelyeknek többsége pártatlanságot színlel, de sorai között nem nehéz kiolvasni, kinek a szekerét akarja megtolni még az utolsó pillanatban is. A közvélemény-kutatók közzétették legutolsó és „legmegbízhatóbb” prognózisaikat is. Mintha csökkentek volna közöttük az eltérések, vagy csak arról van szó, hogy most, amikor elérkezett a döntés pillanata, egyikük sem mer túl sokat kockáztatni. Továbbra is néhány százalékos konzervatív győzelmet tippelnek, azzal, hogy a liberálisok elérik vagy esetleg túl is szárnyalják a vágyaik végállomásának számító 20 százalékot. Talán nem árt emlékeztetni arra, hogy az 1970. évi választásokon a szavazatok 46,2 százaléka a konzervatívoké, 43,9 százaléka a laburistáké, 7,7 százaléka a liberálisoké volt, a többi pedig a kisebb pártok között oszlott meg. Közülük az úgy nevezett skót nacionalisták voltak a legerősebbek és két mandátumot is szereztek. A Brit Kommunista Pártnak — amely ezúttal 44 választási körzetben állított jelöltet — eddig nem volt képviselője az alsóházban. A Morning Star mai számában felhívja a párt tagjait, hogy azokban a körzetekben, ahol nem indul kommunista jelölt, szavazzanak a laburistákra. A kisebb pártok közül ezúttal is a skót nacionalistáknak van a legtöbb esélyük, hogy képviselve legyenek a Westminsterben, akárcsak wales-i rokonpártjuk, különösen azután, hogy az önkormányzati törekvések Nagy- Britannia e két részében az észak-írországi események nyomán tovább fokozódtak, s hogy legújabb éltető erejük a skót és walesi partok közelében felfedezett olajforrások, amelyek ezekben az energiaínséges időkben megoldhatják a két tartomány gazdasági függetlenségét is. Rendhagyó angolok Noha az újságok, a rádió és a tévé jóvoltából és itt- tartózkodásom alatt régi ismerősökkel és új ismeretlenekkel folytatott beszélgetéseim alapján alkalmam volt tájékozódni az emberek választásokkal kapcsolatos hangulatáról és véleményéről, mégis testközelségből szerettem volna látni, hogyan folyik a szavazás, és a ragályos közvélemény-kutatási láz hatására, magam is kis ankétot készítettem egy londoni szavazóhelyen. A Cromwell Road-i szavazóállomáson, amely Kennsington és Chelsea választókörzetéhez tartozik, délelőtt 10 órakor, amikor ott jártam, már nagy volt a forgalom. Főleg azonban nőket, fiatalokat és nyugdíjasokat láttam, tehát a munkában levő férfiak jó része majd csak a kora esti órákban szavaz. Nem volt nehéz beszélgetésbe elegyedni a polgári kötelességüknek eleget tett választókkal, sőt jó részük döntését sem titkolta, nevét azonban már nem mindenki akarta megmondani. De talán ez nem is fontos. Érdekesebb inkább foglalkozás szerinti megoszlásuk, és végső döntésük: egy nyugdíjas bankár (konzervatív); egy nyugdíjas tisztviselő (liberális); két háziasszony (az egyik a konzervatívokra, a másik a laburistákra szavazott); két először szavazó fiatal egyetemista (konzervatív és laburista); egy tanítónő (koznervatív); egy ápolónő (konzervatív); egy színés* (liberális), egy háziasszony és egy magánvállalkozó nem akarta megmondani, melyik párt jelöltje mellé tette az X jelet. Egyöntetűen azt jósolják, hogy a konzervatívok kerülnek ki győztesként, de nem olyan többséggel, mint azt Heath szeretné. Úgy vélik, hogy a liberálisok előretörése a két nagy párt iránti bizalom megingásának a következménye. Az volt az érzésem, hogy a Konzervatív Párt választási programja többségüknél megtette a hatását: az inflációért és az áremelkedésért nem annyira a tory-kormányt, hanem a nemzetközi gazdasági válságot és az energiahiányt okolják, és a fő problémának a kormány meg a szakszervezetek között elmérgesedett viszonyt tartják. Noha egytől egyig rokonszenvvel szóltak a liberálisokról, mint alternatíváról vagy (szükséges korrekcióról), mégis inkább a klasszikus pártok mellett nyilatkoztak, mert szerintük is „határozott döntésre van szükség”. Nem kellene és nem is lehet egy ilyen ad hoc ankét alapján messzemenő következtetéseket levonni. Valahogy azonban ez a kis körkérdés is az angolok rendhagyóságát igazolta számunkra. Churchillt akkor buktatták meg 1945-ben, amikor megnyerte a háborút. Wilsont akkor szavazták le 1970-ben, amikor általában rendben volt az ország szénája és a társadalmi konfliktusok is minimálisra csökkentek. Heath-nek most minden európai mérce szerint „mennie kellene”. Valószínűleg éppen ezért fog maradni. MENDREI Ernő döntés napja és a bizonytalanság éjszakája ,шш mw+ w MARGARINEMÁJULIS KÜLÖNLEGESSÉG Kiváló minőségű kókusz, pálma és napraforgó növényi zsírokból készül A- és D-vitaminnal dúsítva • GYERMEKEKNEK ÉS FELNŐTTEKNEK minden házba 2181. Új kormány Etiópiában A katonaság megszállta az Addis Abeba-i repülőteret és több középületet . Hűségükről biztosítják Hailé Szelasszié császárt Hailé Szelasszié etióp császár Lee Endelkacher McConent nevezte ki az etióp kormány új elnökévé. McConent annak idején Etiópia az ENSZ-főtitkári tisztségre jelölte. Másrészt a FrancePress hírügynökség jelentette, hogy az etióp hadsereg egységei csütörtökön megszállták az Addis Abeba-i nemzetközi repülőteret. A repülőtérre vezető utat katonák ellenőrzik és minden gépjárművet leállítanak. A katonai egységek az Addis Abeba-i bankokat és távközlési központokat is megszállták. A császári palota környékén ezzel szemben nem láthatóak katonák és a díszőrség az előírásoknak megfelelően végzi feladatát. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint egy katonai helikopterből csütörtökön röplapokat szórtak Etiópia fővárosára. Az etióp légierő ily módon fejezte ki rokonszenvét a szárazföldi egységek iránt, és harcra szólítja fel őket a „rezsim fosztogatói” ellen. A röplapok készítői azzal vádolják a kormány tagjait, hogy „évekig zaklatták az etióp népet”, ezzel szemben támogatásukról és hűségükről biztosítják Hailé Szelasszié etióp császárt. Az etióp kormány egyébként szerdán benyújtotta lemondását. . 3. oldal Szemesnek áll a világ Már az ókori római jogtudomány hirdette, hogy a törvény nemtudásával senki sem mentheti magát. Ezzel szemben a törvények ismeretével, különösen pedig a paragrafusok hiányosságait kihasználva sokan jogosan jogtalan előnyhöz jutottak ... Ez utóbbiak közé tartozik John Murphy is, aki London Woolwich külvárosában egy kisebb méretű szerelőgyárat üzemeltet. A kis gyárost is érzékenyen érintette az energiakorlátozás, üzeme csak heti három napon át dolgozhatott, amíg váratlanul nem írták ki az idő előtti parlamenti választást a szigetországra zsugorodott birodalomban. A választási törvény kiváló ismeretében Murphy mester sietve képviselőnek jelöltette magát. Befizette a kötelező 150 font kezességpénzt és a kis befektetést kifizetődően hasznosította. Megalakította az Ipari Termelékenység Pártját és ennek egyetlen képviselőjeként a párt székhelyének kis gyárát nevezte ki és ily módon korlátban villanyáram-használatra nyert jogot. Harminc munkása „korteskedik”, azaz szemléltetően igazolja a képviselőjelölt politikai programját, az ipari termelékenységet. Hetek óta túlóráznak, mert a versenyfelek kiesésével a kis üzemet elhalmozzák munkával. Murphy aligha jut be a képviselőházba, választási hadjárata azonban annál sikeresebbnek, főleg kifizetődőnek bizonyult. (bor)