Magyar Szó, 1974. október (31. évfolyam, 285-299. szám)

1974-10-16 / 285. szám

Szerda, 1974. október 16. Жш к*тт,ом&п\ш\°г Jelentős döntés­­ TÖBB MINT száz szava­zattal négy ellenében hatá­rozta el hétfőn késő este az ENSZ-közgyűlés, hogy no­vember első hetében a Pa­lesztinai kérdésről folytatan­dó vitára meghívja a Pa­lesztinai Felszabadítási Szer­vezet, a PLO képviselőit is. A döntés óriási sikere a Palesztinai nép törvényes jo­gaiért küzdő mozgalomnak. Az el nem kötelezett orszá­gok együttes és összehangolt fellépésének eredménye a vi­lágszervezetben megválto­zott erőviszonyokat tükrözi és Izrael további elszigete­lődését jelenti, amelynek az az egyetlen vigasza, hogy 20 ország képviselője tartózko­dott a szavazástól. Az ENSZ-közgyűlés a pa­­leszt­inai kérdésről eddig csak mellékesen, elsősorban az egész közel-keleti kérdés­kör keretében folytatott for­mális vitákat. Nem árt em­lékeztetni arra, hogy még a Biztonsági Tanács 1967 no­vemberében hozott ismert 242. számú határozata is, amely éveken át kiinduló­pontja volt a közel-keleti vál­sággal kapcsolatos összes tárgyalásoknak az ENSZ-en belül és kívül is, a palesz­tinok kérdését csak mene­kültügyként, egy­fajta hu­manitárius problémaként tar­totta számon. Az el nem kötelezettek, több arab ország kezdemé­nyezésére, az ENSZ-közgyű­­lés 29. ülésszaka előtt széles körű akcióba kezdtek, hogy a palesztinai kérdés külön politikai napirendi pontként kerüljön megvitatásra a vi­lágfórum előtt. Erőfeszíté­seiket végül is siker koro­názta, és a palesztinai kér­dés az idén már nem lesz csupán az egész közel-kele­ti dosszié egyik mellékes té­tele, hanem annak kulcsfon­tosságú és különválasztott eleme. Ma már világos — mint azt a jugoszláv küldött is hangsúlyozta a hétfő esti döntést megelőző vitában —, hogy a palesztinai probléma megoldása nélkül elképzel­hetetlen a közel-keleti vál­ság tartós rendezése, s hogy a palesztinai nép harca szerves része az arab és más népek harcának az ide­gen megszállás, a kolonializ­­mus, a fajüldözés és a külső domináció ellen. Az el nem kötelezett országok erre a tényre algíri határozataik­ban is rámutattak, és ezek értelmében járultak hozzá a hétfő esti jelentős döntés megszületéséhez. Az ENSZ-közgyűlés határo­zata lehetővé teszi, hogy a hontalanná tett palesztinai nép siralmas helyzetét és azon követelését, hogy önma­ga dönthessen sorsáról, töb­bé ne közvetítők ismertessék a világparlament előtt, ha­nem törvényes képviselője, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet. Jasszer Arafat megjelenése az East Riveren egyben óriási sikere a PLO- nak is, amelyet már mint­egy száz ország és mozga­lom ismert el a palesztinai nép egyetlen és törvényes szószólójának. A palesztinai kérdésnek a palesztinai nép felhatalma­zott képviselői jelenlétében történő világszervezeti meg­vitatása szerencsésen egybe­esik a Közel-Keleten ismét elindult diplomáciai tevé­kenységgel, amelynek az úgy­nevezett első szakasz után utat kellene nyitnia egy szé­lesebb és átfogóbb rendezés felé Kissinger újabb közel­­keleti körútja és az ő köz­vetítésével a Kairó—Tel Aviv—Damaszkusz három­szögben folytatott tárgyalá­sok és véleménycserék is azt bizonyítják, hogy a követke­ző fázis és a genfi békeérte­kezlet folytatása elképzelhe­tetlen a palesztinok bevoná­sa nélkül. E­zt ma már Izrael fő szövetségese és a palesz-A 72 ország által aláírt határozati javaslatra, hogy a palesztinai nép képviselőit meg kell hívni a világszer­vezetbe, 105 ország szava­zott, s csak Bolívia, a Do­minikai Köztársaság, Izrael és az USA ellenezte. Auszt­rália, Barbados, Belgium, Burma, Kanada, Kolumbia, Costa Rica, Dánia, Ecuador, az NSZK, Guatemala, Haiti, Izland, Laosz, Luxemburg, Hollandia, Nicaragua, Para­guay, Nagy-Britannia és Uruguay képviselői tartóz­kodtak a szavazástól. Chile, Bahama, Grenada, Hondu­ras, Lesotho, Malawi, a Dél­­afrikai Köztársaság és Swaziföld delegátusai nem jelentek meg a szavazáson. A Szíriai nagykövet által beterjesztett határozati ja­vaslatról folytatott vitában felszólalt Jakša Petrić, Ju­goszlávia állandó ENSZ- megbízottja is. Hangsúlyoz­ta, hogy Jugoszlávia mindig határozottan támogatta az arab népek igazságos harcát az Izrael által megszállt te­rületei felszabadításáért, kü­lönösképpen a PLO történel­mi harcát a palesztin nép törvényes és elidegeníthe­tetlen jogáért a szabadság­ra, az önrendelkezésre és az önálló fejlődésre. Jaskša Pet­ric figyelmeztetett arra, az újabb kori történelemben aligha van rá példa, hogy ilyen durván megszegték egy nép jogát, mint a Pa­lesztiná­ét. A jugoszláv fődelegátus a továbbiakban rámutatott az ENSZ-közgyűlés történelmi, politikai és nemzetközi­ jogi felelősségére Palesztina problémájának igazságos rendezéséért, hozzáfűzve, hogy a palesztinai kérdés megoldása nélkül nem lehet szó tartós békéről a Közel- Keleten. Történelmi intézkedés Dr. Nabel Shat, a Palesz­tinai Felszabadítási Szerve­zet képviselője az ENSZ székhelyén történelmi lépés­nek minősítette a világszer­vezet hétfő esti határoza­tát. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy a palesztinai küldöttség, amely igen erős összetételű lesz, október vé­gén érkezik meg New York­ba. Jasszer Arafat érkezését későbbre várják. Valószínű, hogy a palesztinai kérdésről folytatandó vitát II. Hasszán marokkói­ király, az október 26-án Rabatban kezdődő arab csúcsértekezlet vendég­látója nyitja meg. A PLO a palesztinai nép egyetlen képviselője Az El Mudzsahid című al­gériai kormánylap tegnapi számában az ENSZ-közgya­lm­as mozgalmat eddig alku­dozási „aprópénzként” keze­lő arab rezsimek is belátják. Jugoszlávia a palesztinai kérdés ENSZ-napirendre tű­zésében és a PLO küldöttei­nek a világszervezetbe való meghívásában azon sokszor hangsúlyozott és tettekkel is igazolt elvének érvényesülé­sét látja, hogy minden or­szágnak és népnek joga van az önrendelkezésre, az ál­lamalakításra, és az önálló fejlődésre, és hogy egyetlen térség vagy ország népének problémájáról sem lehet tár­gyalni — még kevésbé dön­teni — törvényes képviselői­nek jelenléte és részvétele nélkül. A me)­les döntését, hogy az álta­lános vitára meghívja a PLO képviselőit is, nemcsak a palesztinok, hanem az ara­bok és az összes béke- és szabadságszerető népek és a fejlődő országok nagy győ­zelmének minősíti. Az algériai lap ugyanak­kor hangsúlyozza, még egy­szer bebizonyosodott, hogy a PLO a palesztinai nép egyetlen törvényes képvise­lője. Az arab diplomácia nagy eredménye Az ENSZ-közgyűlés dön­tését egyiptomi politikai kö­rökben is az arabok jelentős diplomáciai sikereként köny­velték el. Az egyiptomi kül­ügyminisztérium szóvivője a döntést „fontos győzelem­nek” nevezte, és megjegyez­te, hogy ez egyben a PLO törvényességének feltétel nél­küli elismerését jelenti. Izrael méltatlankodik Izraelben tegnap sajnálko­zással és­ elkeseredéssel­ fo­gadták az ENSZ-közgyűlés határozatát, hogy a palesz­tinai kérdésről folytatandó vitára meghívja a PLD kép­viselőit is. Az izraeli külügy­minisztérium szóvivője a dön­tést illetéktelennek nevezte, amely „nem kötelező Izra­elre nézve”. Hasonló hangnemben rea­gált a döntésre az izraeli sajtó is. Több lap odáig megy következtetésében, hogy a palesztinaiak megje­lenése az ENSZ-közgyűlés­­ben aláássa a közel-keleti válság békés rendezésére tett erőfeszítéseket. Magyar—palesztinai közös közlemény Budapesten tegnap magyar —palesztinai közös közle­ményt tettek közzé Jasszer Arafatnak, a PLO vezetőjé­nek budapesti látogatásáról. A közlemény követeli az iz­raeli csapatoknak a meg­szállt arab területekről való távozását és Palesztina népe törvényes jogainak helyre­állítását. Jasszer Arafat két napot töltött Budapesten, és ez idő alatt megbeszéléseket folyta­tott Biszku Bélával és Pul­­lai Árpáddal, az MSZMP KB titkáraival, valamint a Hazafias Népfront képvise­lőivel. A palesztinai küldöttség budapesti látogatásának egyik közvetlen eredménye, hogy a PLO képviseletet nyit a magyar fővárosban. Palesztinaiak az ENSZ-közgyűlésben November első felében kezdődik a vita . A jugoszláv fődelegátus felszólalása Az ENSZ-közgyűlés hétfőn este óriási többséggel határozta el, hogy meghívja a Palesztinai Felszaba­dítási Szervezet, a PLO képviselőit, vegyenek részt a palesztinai kérdéssel kapcsolatos plenáris üléseken. Ez a kérdés most első ízben kerül az ENSZ-közgyű­lés napirendjére, mint külön politikai kérdés, és no­vember első hetében kezdődik meg róla a vita. MAGYAR SZÓ Közel-Kelet Kezdődhet a tárgyalások újéi menete Kissinger megállapodásra jutott Izraellel • Most az arab csúcsértekezlet Henry Kissinger amerikai külügyminiszter közel-keleti körútjáról a közel-keleti tár­gyalások jövőbeni meneté­nek „elveiről és procedúrá­járól” szóló egyezménnyel tér haza, de elég sok ké­tellyel az iránt is, hogy az Izraellal kötött egyezmény milyen fogadtatásra talál az arab világban. Az első alkalom ennek az ellenőrzésére az október 26- án Rabatban kezdődő arab csúcstalálkozó lesz, amelyet követően Kissinger ismét rö­vid körutat tesz a Közel- Keleten. Az amerikai kü­lügyminisz­terhez közel álló körök sze­rint jó kilátások vannak ar­ra, hogy megkezdődjenek az Izrael és az arab országok közötti újabb tárgyalások, ez azonban nagymértékben függ az arab csúcsértekez­let álláspontjától. Első lépés­ként állítólag az izraeli— egyiptomi és az izraeli—jor­­dániai tárgyalások kezdőd­nek meg. Amerikai vélemények sze­rint a rabati csúcsértekez­leten a legfontosabb kérdé­sek közül napirenden szere­pel a közös arab stratégia az Izraellel való további tár­gyalásokra vonatkozóan, to­vábbá a palesztinai problé­ma és ezzel kapcsolatban Jordánia szerepe, a Palesz­tinai Felszabadítási Szerve­zet státusa és valószínűleg a kőolaj szerepe a politikai tevékenységgel összefüggés­ben. Kissinger megállapodott Izraellel abban az elvi ál­láspontban, miszerint a kö­vetkező lépések az izraeli— egyiptomi és izraeli—jordá­­niai tárgyalások lesznek. Ezek magukban foglalják azt, hogy Izrael folytatja a további kivonulást a meg­szállt területekről, ugyanak­kor pedig az arab fél is „po­litikai lépéseket tesz, amelyek fokozzák Izrael biztonságát is”. Ide tartozik az az iz­raeli követelés is, hogy az arab országok mondjanak le az erőszak alkalmazásáról te­rületeik felszabadításában, még mielőtt az izraeli csa­patok teljesen kivonulnának. Az arab országok azonban nem hajlandók ilyen nyilat­kozatot adni. A palesztinai—jordániai kérdés megoldásának kilátá­sai is nagymértékben függ­nek a soron következő arab csúcsértekezlettől. Az az alapvető kérdés, hogy az Iz­raellel folytatandó tárgyalá­sokon a fő partner Husszein király lesz-e — akit Izrael elfogadna —, vagy pedig a Palesztinai Felszabadítási Szervezet. Kissinger erről mindenkivel tárgyalt, kivéve a PLO képviselőjét. Izrael­barát körökből kiszivárgott, hogy ha a rabati csúcsta­lálkozó a palesztinai szerve­zetet támogatja és kétségbe vonja Husszein király tárgya­lási illetékességét, Tel­­Aviv be fogja, jelenteni, hogy nincs megfelelő tárgyaló partnere. Az amerikai külügyminisz­ter közel-keleti körútjával kapcsolatban a legkevésbé derűlátó hírek Szíriából ér­keztek. Szíria ugyanis kö­vetkezetesen kitart korábbi álláspontja mellett: a genfi értekezlet összehívását köve­teli, Kissinger viszont ezt ellenzi. — nyilvánít véleményt 3. oldal A török ismét háborúval fenyegetőzik Nyomás a ciprusi és a brit kormányra A Ciprusi állampolgárság az A ciprusi görögök körében heves tiltakozást váltott ki Ecevit török miniszterelnök és Sancar vezérkari főnök nyilatkozata, amelyben újabb katonai hadműveleteket he­lyeztek kilátásba Ciprusot. A kormány szóvivője kijelen­tette, hogy Ankara tovább­ra is áldozatként akarja fel­tüntetni a ciprusi törököket, és ezzel akarja megindokol­ni a világközvélemény, előtt katonai akcióit, illetve szán­dékait. A ciprusi görög saj­tó szerint ezek „zsaroló nyi­latkozatok”, amelyek célja rákényszeríteni a görög fe­let, hogy tárgyalásokba kezd­jen és elfogadja a török ul­timátumot. A hivatalos körök vélemé­nye szerint a török vezetők nyilatkozatait nem szabad le inváziós katonáknak­ becsülni. Céljuk nyomást gyakorolni Kleridesz kormá­nyára, valamint a brit kor­mányra is, hogy engedje meg a ciprusi törökök kitelepü­lését a brit támaszpontok­ról. A Filolefterosz című lap szerint jellemző, hogy e ki­hívó nyilatkozatok akkor hangzottak el, amikor az ENSZ-k­özgyűlés ülésezik, és amikor a ciprusi problé­máról kell vitát folytatnia. A közvélemény felfigyel még egy hírre. A ciprusi tö­rökök nemzetgyűlésének ülésezésén — laphírek sze­rint — egy képviselő követel­te, hogy a testület hozzon olyan döntést, amelynek ér­telmében mindazok a török­­tisztek és katonák, akik részt vettek a „békés had­műveletben”, kapják meg a ciprusi török kormány polgá­rának státusát. A javaslatot, amely nagy izgalmait keltett, később vitatják meg. A cip­rusi görög lapok ezzel kap­csolatban csupán megjegy­zik, hogy a török inváziós hadseregnek körülbelül 40 000 tiszt és katona a tagja. Folytatják a fogolycserét Jól értesült nikéziai körök szerint a héten folytatódik a hadifogolycsere Cipruson. Az ENSZ ciprusi szóvivője közölte, hogy a hadifogoly­csere az egyik fő témája volt Kleridesz és Denktas hétfői tárgyalásainak. Küldöttségünk az UNESCO ülésszakán Trpe Jakovlevszki, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tagja, a Szövetségi Tudo­mány- és Művelődésügyi Bi­zottság elnöke vezetésével tegnap jugoszláv küldöttség utazott Párizsba, hogy részt vegyen az UNESCO 18. ülés-­­szakán. Átfogó véleménycsere Ma kezdődik az európai kommunista és munkás­pártok varsói konzultatív találkozója • A JKSZ őszinte együttműködést óhajt minden haladó erővel A következő három nap alatt Varsó az európai kom­munista és munkáspártok ki­magasló funkcionáriusainak gyülekezőhelye lesz. A len­gyel fővárosban megkezdő­dik az európai kommunis­ta és munkáspártok képvi­selőinek konzultatív talál­kozója, s részvevői megvi­tatják az európai kommunis­ta és munkáspártok értekez­lete összehívásának lehető­ségét, és széles körű véle­ménycserét folytatnak az európai együttműködés, biz­tonság és társadalmi fejlő­dés kérdéseiről. Természete­sen nem csupán ezek a problémák szerepelnek az első tanácskozás napirend­jén. A majd 30 párt képvi­selőinek ugyanis alkalmuk lesz véleményt nyilvánítani más­­ kérdésekről is, például mindennapi gyakorlatukról vagy a pártközi kapcsolatok­ról. Az értekezlet előkészüle­tei, amelyekről a napokban Varsóban szó lesz, olyan idő­ben folynak, amikor bizo­nyos változások történnek mind az európai viszonyok terén, mind a kommunista és munkáspártok közötti kap­csolatokban. E fokozatos vál­tozások érvényre juttatták az antidogmatikus irányza­tokat a nemzetközi kommu­nista mozgalomban, és a gyakorlatban bizonyították a szocializmushoz vezető utak különbözőségét, a pártok stratégiájának és taktikájá­nak sajátos mivoltát. A pártok többsége elfo­­­gadta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz KP meghívását a varsói talál­kozóra, abban a meggyőző­désben, hogy a többi rész­vevő is elismeri: a regioná­lis és szélesebb körű gyüle­kezetek csak akkor lehet­nek sikeresek, ha abból az elvből indultak ki, hogy megengedhetetlen a saját álláspontok másokra kény­szerítése, és irreális az egy központ köré tömörülő fik­tív „monolit egységet” célzó irányvonal. A kommunista mozgalomra és egész Euró­pára nézve manapság az a legfontosabb, hogy ösztönöz­ni kell mindazt, ami hozzá­járul a közös problémák megoldásához és az összes haladó szellemű erők és de­mokratikus mozgalmak tö­mörítéséhez, amelyeken kí­vül a kommunisták nem is fejthetnek ki tevékenységet. A tanácskozás megtartásá­nak kedvez az a tény, hogy a jelenkori nemzetközi vi­szonyokra a haladó szelle­mű társadalmi erők egyre fokozottabb befolyása jel­lemző. Ehhez a kedvező irányzathoz hozzájárul az egyre kifejezettebb nemzeti és társadalmi emancipáció, a gazdasági viszonyok radi­kális megváltoztatására irá­nyuló törekvés, valamint az az egyre kifejezettebb igény, hogy az államok közötti kapcsolatok a békés koeg­­zisztencia egyetemes elvein alapuljanak. Mint a varsói konzultatív találkozó egyik részvevője, a JKSZ a sokéves gyakorlatá­ban érvényesült és a X. kongresszusán megerősített azon készségéből indul ki, hogy őszintén együttműköd­jön az összes haladó erők­kel. A varsói találkozó le­hetőséget nyújt az egyen­rangú részvevők nyílt véle­ménycseréjéhez. Ha a kon­zultatív találkozón különfé­le álláspontok nyilvánulnak meg, ez természetes követ­kezménye lesz a mai euró­pai helyzetnek. Ez semmi­esetre sem gyengesége a kommunista mozgalomnak, hanem csupán tükrözi azo­kat a törekvéseket, hogy a nyílt kérdésekből is fe­lelősségteljes vita folyjon demokratikus légkörben. Elutazott Varsóba a JKSZ delegációja Tegnap Belgrádból eluta­zott Lengyelországba a JKSZ küldöttsége, amely október 16-ától 18-áig részt vesz az európai kommunista pártok képviselőinek vasári konzul­tatív találkozóján. A JKSZ küldöttségét dr. Alekszandar Grlicskov, a JKSZ KB Elnöksége Vég­rehajtó Bizottságának re­szort titkára vezeti, tagjai pedig: Dobrivoje Vidic, a JKSZ KB Elnöksége Végre­hajtó Bizottságának tagja, Vladislav Obradović, a JKSZ KB Elnöksége Nem­zetközi Kapcsolatok Osztá­lyának osztályvezetője, Traj­ko Lipovszki, a Szövetségi Külügyi Titkárság Igazgató­ságának osztályvezetője és más személyiségek.

Next