Magyar Szó, 1974. október (31. évfolyam, 285-299. szám)
1974-10-16 / 285. szám
Szerda, 1974. október 16. Жш к*тт,ом&п\ш\°г Jelentős döntés TÖBB MINT száz szavazattal négy ellenében határozta el hétfőn késő este az ENSZ-közgyűlés, hogy november első hetében a Palesztinai kérdésről folytatandó vitára meghívja a Palesztinai Felszabadítási Szervezet, a PLO képviselőit is. A döntés óriási sikere a Palesztinai nép törvényes jogaiért küzdő mozgalomnak. Az el nem kötelezett országok együttes és összehangolt fellépésének eredménye a világszervezetben megváltozott erőviszonyokat tükrözi és Izrael további elszigetelődését jelenti, amelynek az az egyetlen vigasza, hogy 20 ország képviselője tartózkodott a szavazástól. Az ENSZ-közgyűlés a palesztinai kérdésről eddig csak mellékesen, elsősorban az egész közel-keleti kérdéskör keretében folytatott formális vitákat. Nem árt emlékeztetni arra, hogy még a Biztonsági Tanács 1967 novemberében hozott ismert 242. számú határozata is, amely éveken át kiindulópontja volt a közel-keleti válsággal kapcsolatos összes tárgyalásoknak az ENSZ-en belül és kívül is, a palesztinok kérdését csak menekültügyként, egyfajta humanitárius problémaként tartotta számon. Az el nem kötelezettek, több arab ország kezdeményezésére, az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka előtt széles körű akcióba kezdtek, hogy a palesztinai kérdés külön politikai napirendi pontként kerüljön megvitatásra a világfórum előtt. Erőfeszítéseiket végül is siker koronázta, és a palesztinai kérdés az idén már nem lesz csupán az egész közel-keleti dosszié egyik mellékes tétele, hanem annak kulcsfontosságú és különválasztott eleme. Ma már világos — mint azt a jugoszláv küldött is hangsúlyozta a hétfő esti döntést megelőző vitában —, hogy a palesztinai probléma megoldása nélkül elképzelhetetlen a közel-keleti válság tartós rendezése, s hogy a palesztinai nép harca szerves része az arab és más népek harcának az idegen megszállás, a kolonializmus, a fajüldözés és a külső domináció ellen. Az el nem kötelezett országok erre a tényre algíri határozataikban is rámutattak, és ezek értelmében járultak hozzá a hétfő esti jelentős döntés megszületéséhez. Az ENSZ-közgyűlés határozata lehetővé teszi, hogy a hontalanná tett palesztinai nép siralmas helyzetét és azon követelését, hogy önmaga dönthessen sorsáról, többé ne közvetítők ismertessék a világparlament előtt, hanem törvényes képviselője, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet. Jasszer Arafat megjelenése az East Riveren egyben óriási sikere a PLO- nak is, amelyet már mintegy száz ország és mozgalom ismert el a palesztinai nép egyetlen és törvényes szószólójának. A palesztinai kérdésnek a palesztinai nép felhatalmazott képviselői jelenlétében történő világszervezeti megvitatása szerencsésen egybeesik a Közel-Keleten ismét elindult diplomáciai tevékenységgel, amelynek az úgynevezett első szakasz után utat kellene nyitnia egy szélesebb és átfogóbb rendezés felé Kissinger újabb közelkeleti körútja és az ő közvetítésével a Kairó—Tel Aviv—Damaszkusz háromszögben folytatott tárgyalások és véleménycserék is azt bizonyítják, hogy a következő fázis és a genfi békeértekezlet folytatása elképzelhetetlen a palesztinok bevonása nélkül. Ezt ma már Izrael fő szövetségese és a palesz-A 72 ország által aláírt határozati javaslatra, hogy a palesztinai nép képviselőit meg kell hívni a világszervezetbe, 105 ország szavazott, s csak Bolívia, a Dominikai Köztársaság, Izrael és az USA ellenezte. Ausztrália, Barbados, Belgium, Burma, Kanada, Kolumbia, Costa Rica, Dánia, Ecuador, az NSZK, Guatemala, Haiti, Izland, Laosz, Luxemburg, Hollandia, Nicaragua, Paraguay, Nagy-Britannia és Uruguay képviselői tartózkodtak a szavazástól. Chile, Bahama, Grenada, Honduras, Lesotho, Malawi, a Délafrikai Köztársaság és Swaziföld delegátusai nem jelentek meg a szavazáson. A Szíriai nagykövet által beterjesztett határozati javaslatról folytatott vitában felszólalt Jakša Petrić, Jugoszlávia állandó ENSZ- megbízottja is. Hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia mindig határozottan támogatta az arab népek igazságos harcát az Izrael által megszállt területei felszabadításáért, különösképpen a PLO történelmi harcát a palesztin nép törvényes és elidegeníthetetlen jogáért a szabadságra, az önrendelkezésre és az önálló fejlődésre. Jaskša Petric figyelmeztetett arra, az újabb kori történelemben aligha van rá példa, hogy ilyen durván megszegték egy nép jogát, mint a Palesztináét. A jugoszláv fődelegátus a továbbiakban rámutatott az ENSZ-közgyűlés történelmi, politikai és nemzetközi jogi felelősségére Palesztina problémájának igazságos rendezéséért, hozzáfűzve, hogy a palesztinai kérdés megoldása nélkül nem lehet szó tartós békéről a Közel- Keleten. Történelmi intézkedés Dr. Nabel Shat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet képviselője az ENSZ székhelyén történelmi lépésnek minősítette a világszervezet hétfő esti határozatát. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy a palesztinai küldöttség, amely igen erős összetételű lesz, október végén érkezik meg New Yorkba. Jasszer Arafat érkezését későbbre várják. Valószínű, hogy a palesztinai kérdésről folytatandó vitát II. Hasszán marokkói király, az október 26-án Rabatban kezdődő arab csúcsértekezlet vendéglátója nyitja meg. A PLO a palesztinai nép egyetlen képviselője Az El Mudzsahid című algériai kormánylap tegnapi számában az ENSZ-közgyalmas mozgalmat eddig alkudozási „aprópénzként” kezelő arab rezsimek is belátják. Jugoszlávia a palesztinai kérdés ENSZ-napirendre tűzésében és a PLO küldötteinek a világszervezetbe való meghívásában azon sokszor hangsúlyozott és tettekkel is igazolt elvének érvényesülését látja, hogy minden országnak és népnek joga van az önrendelkezésre, az államalakításra, és az önálló fejlődésre, és hogy egyetlen térség vagy ország népének problémájáról sem lehet tárgyalni — még kevésbé dönteni — törvényes képviselőinek jelenléte és részvétele nélkül. A me)les döntését, hogy az általános vitára meghívja a PLO képviselőit is, nemcsak a palesztinok, hanem az arabok és az összes béke- és szabadságszerető népek és a fejlődő országok nagy győzelmének minősíti. Az algériai lap ugyanakkor hangsúlyozza, még egyszer bebizonyosodott, hogy a PLO a palesztinai nép egyetlen törvényes képviselője. Az arab diplomácia nagy eredménye Az ENSZ-közgyűlés döntését egyiptomi politikai körökben is az arabok jelentős diplomáciai sikereként könyvelték el. Az egyiptomi külügyminisztérium szóvivője a döntést „fontos győzelemnek” nevezte, és megjegyezte, hogy ez egyben a PLO törvényességének feltétel nélküli elismerését jelenti. Izrael méltatlankodik Izraelben tegnap sajnálkozással és elkeseredéssel fogadták az ENSZ-közgyűlés határozatát, hogy a palesztinai kérdésről folytatandó vitára meghívja a PLD képviselőit is. Az izraeli külügyminisztérium szóvivője a döntést illetéktelennek nevezte, amely „nem kötelező Izraelre nézve”. Hasonló hangnemben reagált a döntésre az izraeli sajtó is. Több lap odáig megy következtetésében, hogy a palesztinaiak megjelenése az ENSZ-közgyűlésben aláássa a közel-keleti válság békés rendezésére tett erőfeszítéseket. Magyar—palesztinai közös közlemény Budapesten tegnap magyar —palesztinai közös közleményt tettek közzé Jasszer Arafatnak, a PLO vezetőjének budapesti látogatásáról. A közlemény követeli az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről való távozását és Palesztina népe törvényes jogainak helyreállítását. Jasszer Arafat két napot töltött Budapesten, és ez idő alatt megbeszéléseket folytatott Biszku Bélával és Pullai Árpáddal, az MSZMP KB titkáraival, valamint a Hazafias Népfront képviselőivel. A palesztinai küldöttség budapesti látogatásának egyik közvetlen eredménye, hogy a PLO képviseletet nyit a magyar fővárosban. Palesztinaiak az ENSZ-közgyűlésben November első felében kezdődik a vita . A jugoszláv fődelegátus felszólalása Az ENSZ-közgyűlés hétfőn este óriási többséggel határozta el, hogy meghívja a Palesztinai Felszabadítási Szervezet, a PLO képviselőit, vegyenek részt a palesztinai kérdéssel kapcsolatos plenáris üléseken. Ez a kérdés most első ízben kerül az ENSZ-közgyűlés napirendjére, mint külön politikai kérdés, és november első hetében kezdődik meg róla a vita. MAGYAR SZÓ Közel-Kelet Kezdődhet a tárgyalások újéi menete Kissinger megállapodásra jutott Izraellel • Most az arab csúcsértekezlet Henry Kissinger amerikai külügyminiszter közel-keleti körútjáról a közel-keleti tárgyalások jövőbeni menetének „elveiről és procedúrájáról” szóló egyezménnyel tér haza, de elég sok kétellyel az iránt is, hogy az Izraellal kötött egyezmény milyen fogadtatásra talál az arab világban. Az első alkalom ennek az ellenőrzésére az október 26- án Rabatban kezdődő arab csúcstalálkozó lesz, amelyet követően Kissinger ismét rövid körutat tesz a Közel- Keleten. Az amerikai külügyminiszterhez közel álló körök szerint jó kilátások vannak arra, hogy megkezdődjenek az Izrael és az arab országok közötti újabb tárgyalások, ez azonban nagymértékben függ az arab csúcsértekezlet álláspontjától. Első lépésként állítólag az izraeli— egyiptomi és az izraeli—jordániai tárgyalások kezdődnek meg. Amerikai vélemények szerint a rabati csúcsértekezleten a legfontosabb kérdések közül napirenden szerepel a közös arab stratégia az Izraellel való további tárgyalásokra vonatkozóan, továbbá a palesztinai probléma és ezzel kapcsolatban Jordánia szerepe, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet státusa és valószínűleg a kőolaj szerepe a politikai tevékenységgel összefüggésben. Kissinger megállapodott Izraellel abban az elvi álláspontban, miszerint a következő lépések az izraeli— egyiptomi és izraeli—jordániai tárgyalások lesznek. Ezek magukban foglalják azt, hogy Izrael folytatja a további kivonulást a megszállt területekről, ugyanakkor pedig az arab fél is „politikai lépéseket tesz, amelyek fokozzák Izrael biztonságát is”. Ide tartozik az az izraeli követelés is, hogy az arab országok mondjanak le az erőszak alkalmazásáról területeik felszabadításában, még mielőtt az izraeli csapatok teljesen kivonulnának. Az arab országok azonban nem hajlandók ilyen nyilatkozatot adni. A palesztinai—jordániai kérdés megoldásának kilátásai is nagymértékben függnek a soron következő arab csúcsértekezlettől. Az az alapvető kérdés, hogy az Izraellel folytatandó tárgyalásokon a fő partner Husszein király lesz-e — akit Izrael elfogadna —, vagy pedig a Palesztinai Felszabadítási Szervezet. Kissinger erről mindenkivel tárgyalt, kivéve a PLO képviselőjét. Izraelbarát körökből kiszivárgott, hogy ha a rabati csúcstalálkozó a palesztinai szervezetet támogatja és kétségbe vonja Husszein király tárgyalási illetékességét, TelAviv be fogja, jelenteni, hogy nincs megfelelő tárgyaló partnere. Az amerikai külügyminiszter közel-keleti körútjával kapcsolatban a legkevésbé derűlátó hírek Szíriából érkeztek. Szíria ugyanis következetesen kitart korábbi álláspontja mellett: a genfi értekezlet összehívását követeli, Kissinger viszont ezt ellenzi. — nyilvánít véleményt 3. oldal A török ismét háborúval fenyegetőzik Nyomás a ciprusi és a brit kormányra A Ciprusi állampolgárság az A ciprusi görögök körében heves tiltakozást váltott ki Ecevit török miniszterelnök és Sancar vezérkari főnök nyilatkozata, amelyben újabb katonai hadműveleteket helyeztek kilátásba Ciprusot. A kormány szóvivője kijelentette, hogy Ankara továbbra is áldozatként akarja feltüntetni a ciprusi törököket, és ezzel akarja megindokolni a világközvélemény, előtt katonai akcióit, illetve szándékait. A ciprusi görög sajtó szerint ezek „zsaroló nyilatkozatok”, amelyek célja rákényszeríteni a görög felet, hogy tárgyalásokba kezdjen és elfogadja a török ultimátumot. A hivatalos körök véleménye szerint a török vezetők nyilatkozatait nem szabad le inváziós katonáknak becsülni. Céljuk nyomást gyakorolni Kleridesz kormányára, valamint a brit kormányra is, hogy engedje meg a ciprusi törökök kitelepülését a brit támaszpontokról. A Filolefterosz című lap szerint jellemző, hogy e kihívó nyilatkozatok akkor hangzottak el, amikor az ENSZ-közgyűlés ülésezik, és amikor a ciprusi problémáról kell vitát folytatnia. A közvélemény felfigyel még egy hírre. A ciprusi törökök nemzetgyűlésének ülésezésén — laphírek szerint — egy képviselő követelte, hogy a testület hozzon olyan döntést, amelynek értelmében mindazok a töröktisztek és katonák, akik részt vettek a „békés hadműveletben”, kapják meg a ciprusi török kormány polgárának státusát. A javaslatot, amely nagy izgalmait keltett, később vitatják meg. A ciprusi görög lapok ezzel kapcsolatban csupán megjegyzik, hogy a török inváziós hadseregnek körülbelül 40 000 tiszt és katona a tagja. Folytatják a fogolycserét Jól értesült nikéziai körök szerint a héten folytatódik a hadifogolycsere Cipruson. Az ENSZ ciprusi szóvivője közölte, hogy a hadifogolycsere az egyik fő témája volt Kleridesz és Denktas hétfői tárgyalásainak. Küldöttségünk az UNESCO ülésszakán Trpe Jakovlevszki, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a Szövetségi Tudomány- és Művelődésügyi Bizottság elnöke vezetésével tegnap jugoszláv küldöttség utazott Párizsba, hogy részt vegyen az UNESCO 18. ülés-szakán. Átfogó véleménycsere Ma kezdődik az európai kommunista és munkáspártok varsói konzultatív találkozója • A JKSZ őszinte együttműködést óhajt minden haladó erővel A következő három nap alatt Varsó az európai kommunista és munkáspártok kimagasló funkcionáriusainak gyülekezőhelye lesz. A lengyel fővárosban megkezdődik az európai kommunista és munkáspártok képviselőinek konzultatív találkozója, s részvevői megvitatják az európai kommunista és munkáspártok értekezlete összehívásának lehetőségét, és széles körű véleménycserét folytatnak az európai együttműködés, biztonság és társadalmi fejlődés kérdéseiről. Természetesen nem csupán ezek a problémák szerepelnek az első tanácskozás napirendjén. A majd 30 párt képviselőinek ugyanis alkalmuk lesz véleményt nyilvánítani más kérdésekről is, például mindennapi gyakorlatukról vagy a pártközi kapcsolatokról. Az értekezlet előkészületei, amelyekről a napokban Varsóban szó lesz, olyan időben folynak, amikor bizonyos változások történnek mind az európai viszonyok terén, mind a kommunista és munkáspártok közötti kapcsolatokban. E fokozatos változások érvényre juttatták az antidogmatikus irányzatokat a nemzetközi kommunista mozgalomban, és a gyakorlatban bizonyították a szocializmushoz vezető utak különbözőségét, a pártok stratégiájának és taktikájának sajátos mivoltát. A pártok többsége elfogadta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz KP meghívását a varsói találkozóra, abban a meggyőződésben, hogy a többi részvevő is elismeri: a regionális és szélesebb körű gyülekezetek csak akkor lehetnek sikeresek, ha abból az elvből indultak ki, hogy megengedhetetlen a saját álláspontok másokra kényszerítése, és irreális az egy központ köré tömörülő fiktív „monolit egységet” célzó irányvonal. A kommunista mozgalomra és egész Európára nézve manapság az a legfontosabb, hogy ösztönözni kell mindazt, ami hozzájárul a közös problémák megoldásához és az összes haladó szellemű erők és demokratikus mozgalmak tömörítéséhez, amelyeken kívül a kommunisták nem is fejthetnek ki tevékenységet. A tanácskozás megtartásának kedvez az a tény, hogy a jelenkori nemzetközi viszonyokra a haladó szellemű társadalmi erők egyre fokozottabb befolyása jellemző. Ehhez a kedvező irányzathoz hozzájárul az egyre kifejezettebb nemzeti és társadalmi emancipáció, a gazdasági viszonyok radikális megváltoztatására irányuló törekvés, valamint az az egyre kifejezettebb igény, hogy az államok közötti kapcsolatok a békés koegzisztencia egyetemes elvein alapuljanak. Mint a varsói konzultatív találkozó egyik részvevője, a JKSZ a sokéves gyakorlatában érvényesült és a X. kongresszusán megerősített azon készségéből indul ki, hogy őszintén együttműködjön az összes haladó erőkkel. A varsói találkozó lehetőséget nyújt az egyenrangú részvevők nyílt véleménycseréjéhez. Ha a konzultatív találkozón különféle álláspontok nyilvánulnak meg, ez természetes következménye lesz a mai európai helyzetnek. Ez semmiesetre sem gyengesége a kommunista mozgalomnak, hanem csupán tükrözi azokat a törekvéseket, hogy a nyílt kérdésekből is felelősségteljes vita folyjon demokratikus légkörben. Elutazott Varsóba a JKSZ delegációja Tegnap Belgrádból elutazott Lengyelországba a JKSZ küldöttsége, amely október 16-ától 18-áig részt vesz az európai kommunista pártok képviselőinek vasári konzultatív találkozóján. A JKSZ küldöttségét dr. Alekszandar Grlicskov, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának reszort titkára vezeti, tagjai pedig: Dobrivoje Vidic, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának tagja, Vladislav Obradović, a JKSZ KB Elnöksége Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának osztályvezetője, Trajko Lipovszki, a Szövetségi Külügyi Titkárság Igazgatóságának osztályvezetője és más személyiségek.