Magyar Szó, 1975. július (32. évfolyam, 193-208. szám)

1975-07-16 / 193. szám

2. oldal A chilei junta beismerte gazdasági politikájának csődjét Több mint negyven devalválás után ezer escudót egy pezóra váltanak be . Az árak emelkedése tovább tart Buenos Airesből jelenti a Tanjug. Chilében új pénzegységet, a pezót vezették be,­mi-­­ után a junta megszüntette az escudót. Egy új pezó ezer eddigi escudót ér. Az új pénznemet szeptember 1-én hozzák forgalomba. Az escudo megszüntetéséről a junta a katasztrofális devalvációk miatt döntött. A Pinochet-rezsim ugyan­is 1973 szeptembere, tehát a véres államcsíny óta több mint negyvenszer leértékelte az escudót. Annak idején — ugyancsak 1973-ban — egy amerikai dollár még 700 es­cudót ért, most viszont a dol­lár hivatalos árfolyama 5300 escudo. Alapjában véve nem oko­zott különösebb meglepetést a junta rendelkezése, csupán annyiban figyelemre méltó, hogy Pinocheték ezzel gya­korlatilag is beismerték a ka­tonai kormány gazdaságpoli­tikájának csődjét. A minap közölték ugyanis, hogy ez év első felében az infláció foka Chilében több mint 170 szá­zalék volt. Az idén tizenhárom alka­lommal értékelték le az or­szág pénzegységét, s ezt a tényt Buenos Airesben azzal magyarázzák, hogy a kato­nai rezsim rendkívül súlyos válságba jutott. Egyébként az escudo ke­reskedelmi árfolyama, mint már említettük, 5300 escudo egy dollárért, míg a pénz­ügyietekben, akárcsak az ide­genforgalmi elszámolások­ban, egy dollárért 5800 es­cudót kínálnak. Mindent egy­bevetve az a tény, hogy ti­zenöt évi szünet után ismét a pezót vezetik be Chilében, egészen biztosan nem fog változtatni a lakosság mind­inkább rosszabbodó vásárló­erején. A kormány rendkí­vüli gazdasági terve, amely­nek valóra váltását ez év áp­rilisában kezdték meg, nem tudta megakadályozni az újabb áremelkedést, csak jú­niusban az előző hónaphoz képest 19,8 százalékkal szök­tek fel az árak. Az árak emel­kedése különösen az élelmi­szer-kereskedelemben kife­jezett. Tömeges letartóztatások Bolíviában La Pazból jelenti a Reu­ter. A bolíviai hatóságok letar­tóztattak harminc laburista vezetőt és velük rokonszen­vező személyt, közöttük há­rom spanyol szerzetesnőt. „Szubverzív összeesküvéssel” vádolják őket, mert állítólag Banzer kormánya ellen álta­lános sztrájkot akartak szer­vezni. Pereda ezredes, a Banzer­­kormány belügyminisztere közölte, hogy az összeeskü­vőket szombaton tartóztatták le, amikor La Paztól 270 ki­lométerre délkeletre Oruru helységben tanácskozást tar­tottak. A belügyminiszter az­zal vádolta Argentína, Chile, a Német Demokratikus Köz­társaság és Csehszlovákia szakszervezeteit, hogy se­gélyt küldtek az általános sztrájk megszervezéséhez, amelyre a jövő hónapban ke­rült volna sor. MAGYAR SZÓ Szerda, 1975. július 16. Az IRA terrorista sejtjei Nagy-Britanniában Egy liverpooli leleplezés fényt derített az egész hálózatra Londonból jelenti az AFP­A Scotland Yard megerő­sítette a hírt hogy Liverpool közelében egy lakásban „fon­tos dokumentumokra” akad­tak, és fegyvereket, valamint robbanóanyagot foglaltak le. Ezt megelőzően a rendőr­ség tüzet nyitott a házra, s a­­lövöldözésben egy rendőr súlyosan megsebesült. Négy ír illetőségű személyt letar­­­tóztattak. A lefoglalt dokumentumok alapján a rendőrség kiderí­tette, hogy az Ír Forradalmi Hadsereg (IRA) Anglia terü­letén sok, a liverpoolihoz ha­sonló terrorista sejtet ho­zott létre. Az említett ház volt a tizenkét IRA-ember­­ből álló liverpooli sejt köz­pontja. Bebizonyosult, hogy a liverpooli terroristák kö­zül hárman a múlt év utolsó negyedében Londonban több, mint tizenkét bombamerény­letet hajtottak végre. Gazdasági bűnözés a Szovjetunióban Mint maradt 11 Maiból tett vezéligolyotó E­gy nem mindennapi tárgyalás magára von­ta a szovjet közvéle­mény figyelmét, egyszer­smind pedig felszínre vetett néhány aggasztó kérdést, el­sősorban a káderpolitika te­rén.­­ A közvéleménnyel ugyanis tudatták, hogy az egyik össz-szövetségi ügyvi­teli társaság vezérigazgató­ját a legsúlyosabb büntetés­sel sújtották, mert visszaélt állásával és külföldi üzlet­feleiktől rendszeresen hagyta magát megvesztegetni. Az első és valószínűleg a leg­fontosabb , kérdés... Miként volt lehetséges, hogy egy szerfölött gyanús múltú egyén ilyen szédületes kar­riert fusson be, hogy lett a tolvajból egy igen jelentős gazdasági szervezet igazga­tója. A feltételezések szerint ugyanis Jurij Szosznovsztoij, a szóban forgó személy, már 14 éves korában meglopta anyját, a következő évben kirabolta egy erdőgazdaság raktárát. 1944-ben „mester­kedés miatt” 10 évi börtön­re ítélték, s már 10 évvel a háború befej­tése után egy bútorgyár igazgatójává ne­vezték ki. Hangsúlyozzák, egy évvel börtönből való ki­­szabadulása után már veze­tő lett. Jurij Szosznovszkij mű­szerészként dolgozott a 13. számú fővárosi bútorgyár­ban, majd igazgatóhelyettes, utána igazgató lett, végül pedig a bútorgyárak ügyvi­teli társaságának­­Vezérigaz­gatói székébe jutott. Halálos ítélet korrupció miatt Szoszk­ovszkijnak, mint igazgatónak gyakran lehető­séget, nyílt, hivatalos külde­tésben külföldre utazni, hogy „megismerkedhessen más or­szágok vállalatainak tapasz­talataival a bútorgyártás te­­­rén”. E megismerések alap­ján egész sor újítást veze­tett be, újjászervezést java­solt, amit az illetékes mi­nisztérium teljes egészében elfogadót, nem is sejtve, mi fog ezután bekövetkezni. Az igazgató hamarjában a gyár területén kiállítást szer­vezett a feldolgozási beren­dezésekről, amelyeket kül­földön kellett megvásárolni az újjászervezés végett. E berendezés leszállítására vo­natkozó szerződést gyorsan megkötötték, s a külföldi cég (nem közölték, melyik­ről van szó) vezetője drága ajándékokkal halmozta el Szosznovszkij­t. Nem minden ok nélkül, mint ahogy ki is derült a két vállalkozó szel­lemű üzletfél további együtt­működése során. A moszkvai városi bírósá­gon lefolytatott tárgyaláson bebizonyosodott, hogy Szosz­­novszkij vezérigazgató szoros üzleti kapcsolatban állt Wal­ter Hefelinnel, egy valószí­nűleg nyugatnémet cég ke­reskedelmi igazgatójával. Kapcsolatuk újabb machiná­cióhoz vezetett, főleg “a szov­jet vállalat kárára. Szosz­novszkij továbbra is drága ajándékokat és sok pénzt kapott. Üzletfelének ellen­szolgáltatásként kiszolgálta­tott szigorúan őrzött üzleti titkokat. A bíróságon közöl­tek alapján nem lehetett pon­tosan megállapítani,­ hogy a vezérigazgató a külföldi üz­letfélnek nyújtott felvilágo­sításért hány tízezer rubelt vágott zsebre. Nyilvánvaló azonban, hogy óriási összeg­ről van szó, egyes mester­kedésekben túlszárnyalta a 100 000 rubelt is. Jurij Szosznovszkijt halál­ra ítélték, külföldi bűnrésze­sét, Walter Hefelint pedig 10 évi szabadságvesztésre. Kö­zölték azt is, hogy a Legfel­sőbb Bíróság az idén június 4-én jóváhagyta a moszkvai városi bíróság ítéletét. Bírálják a minisztériumot Az egyik ipari szovjet lap az eset kapcsán felveti a kérdést, egyáltalán miként lehetséges, hogy egy efféle ember ilyen felelős állásba jusson. Az újság elmondja, hogy az ítélkezésen a vezér­­igazgatónak alárendelt osz­tályvezetők és tisztviselők vallomásából kiderült, hogy a főnök milyen energikusan, önkényesen kezelte a mun­kát és általában az ügyin­tézést. Senkinek azonban még csak meg sem fordult a fejében, hogy ilyen vissza­éléseket követhet el. Mellé­kesen megemlítik azok nevét is, akik hozzájárultak ahhoz, hogy­ a csirketolvajból vezér­­igazgató lehessen. Már a moszkvai bíróság ítélete több alapos kifogást tett az erdőipari minisztéri­um munkájára, mert „a ká­derekkel kapcsolatban durva mulasztásokat” követett el. Mindenképpen megvitatják az ellenőrzés működését, a vállalati igazgatás rendsze­rét, a pártszervezetek ezzel kapcsolatos helyét­­és szere­pét és hasonlókat. Mindebből ítélve még következtesebben érvényesíteni fogják a párt­­direktívákat. Körülbelül ab­ban az időben, amikor a le­írt események lejátszódtak, az SZKP Központi Bizottsá­ga határozatot hozott a ká­derpolitikáról és a káderek kiválasztásáról, valamint to­vábbképzéséről. Példaként a Belorusziai KP kádereinek helyzetéről szóló elemzést vették, de az ennek alapján elfogadott ha­tározatok valamennyi szov­jetunióbeli pártszervezetre érvényesek. Külön rámutat­nak arra, hogy nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a ve­zetőkáderek kiválasztására, s következetesen számon kell kérni felelősségüket. S. STARCEVIC Mexikóiak a kábítószerpiacon Száz kilogramm tiszta kokaint koboztak el egy csempészbandától logramm tiszta kokaint zsák Hiányoltak, több mint 25 millió dollár értékben, vala­mint nagyobb mennyiségű fegyvert és lőszert. A rendőrség „Antikokain” elnevezésű akciója valójá­ban a tavalyi nyár végén kezdődött, amikor a mexi­kói tengeri hatóságok elko­boztak két kisebb hajót, egy vízi repülőgépet és 42 tonna marihuánát. A siker azonban nem volt teljes, mi­vel a bandavezérek idejé­ben megszöktek, feláldoz­ták a küldöncöket és a szállítókat, s más csatornák felhasználásával később fel­újították a csempészést. Két mexikói rendőrfelü­gyelő — az amerikai szövet­ségi rendőrséggel és a ko­lumbiai katonai hatóságok­kal együttműködve — ve­zette a nyomozást. Több mint 50 ügynökit alkalmaz­tak, közülük kettő beépült a csempészbandába. A múlt hónapban négy titkos re­pülőteret fedeztek fel, lefog­laltak néhány kisebb repü­lőgépet, amelyekkel koráb­ban a kábítószert Kolumbiá­ból Mexikón át az USA-ba szállították. A rendőrség minap be­zárta egy amerikai pilóta, irányítása alatt levő banda körül a kört, s Mexikóban, San Franciscóban és Bogo­tában letartóztatta az egész csoportot. Rendőrségi forrásokból ere­dő hírek szerint a bebörtön­zött csempészeknek mind a három országban speciá­lis csatornáik voltak, ame­lyeken át szállították a ká­bítószert, főleg marihuánát, kokaint és heroint Csak részben fizettek készpénz­zel, az amerikai szindiká­tus a csempészeket fegyver­rel és lőszerrel látta el. Az amerikai piacra szál­lított kábítószerről és a cse­rébe kapott fegyverekről nem jelentettek meg adato­kat, de csak az idei év el­ső hónapjában elkoboztak néhány tonna puskát, pisz­tolyt és amerikai gyártmá­nyú golyószórót, amit a mexikói és a többi latin­­amerikai országban kívántak értékesíteni. Csak a múlt év folyamán nyolc mexikói rendőrügy­nök vesztette életét, több mint húszan pedig megsebe­­sültek a bandával való le­­­számolásban. A mexikói rendőrség 45 napos széles körű nyomozás után leleplezte a világ ed­digi legnagyobb kábítószer­­csempész bandáját. A hivatalos közlemény szerint Mexikóban elkapa­­rintották a szerteágazó cso­port 17 tagját, s egyben az Egyesült Államokban hét, Kolumbiában pedig három személyt helyeztek a rá­csok mögé. Az elfogott me­xikói csempészektől 100 ki- ANDRIJAN NYIKOLAJEV:. AV€GT€L€N VILÁGŰR ÚTJAIN HOGYAN ÉLNEK ÉS DOLGOZNAK A SZOVJET ŰRHAJÓSOK (9) Az űrhajót tehát föl kell szerelni olyan berendezéssel, amely a szervezet salak­­anyagait feldolgozza és ismét használha­tóvá teszi ...­­Egyelőre még nem­ alakult ki az űrha­jókban a teljes körforgás, vagy ahogy a tudósok mondják, még nem jött létre a teljes ökológiai cifolás. Az elmondottak mellett az űrhajó tu­dományos laboratórium is, amelyben kü­lönféle kísérleteket végeznek a pilóták. Az űrhajó ezenkívül képes önállóan irányt változtatni, szüntelenül rádióka­pcsolatban áll a földi ellenőrző állomásokkal. Mind­ezek miatt az űrhajót rengeteg műszer­rel és energiaforrással látják el. Nekünk, űrhajósoknak kötelességünk aprólékosan ismerni az űrhajó szerkezetét, és energia­­forrásainak működését. S nemcsak ismer­nünk kell, hanem esetleges meghibásodá­sukat tudnunk kell kijavítani. Navigációs előkészületek A kozmikus navigáció nem más, mint az űrhajó irányításának tudománya. Ebben a tárgykörben azonban bizonyos fogalmaikat meg kell magyarázni. A hordozórakéta pályáját, valamint az űrhajó keringési irányát nem az űrhajós szabja meg, hanem még a Földön kiszá­mítják, összhangban a vállalkozás prog­ramjával. Előre meghatározzák az indí­tás pillanatát, kiszámítják a szükséges felgyorsulást, hogy az űrhajó kiszakad­hasson a légkörből és ráálljon az úgyne­­vezett földi pa­rkolópályára. Ez a­ sebes­ség körülbelül 8 kilométer másodpercen­ként. Megha­tározásuk a keringési pálya szögét a Föld egyenlítőjéhez viszonyítva, a keringési pálya legközelebbi és legtávo­labbi pontját , a perigeumot és az apo­­geumot, kiszámítják egy Föld ikerül leírt kör idejét és természetesen a leereszke­dés idejét és helyét. Felszállás után, amikor a rakéta kiér a légkörből és az űrhajó eléri a parkoló­pályát, a szakemberek megmérik az ösz­­szes paramétereket és megállapítják,­ hogy a hajó­ mennyivel tért el a megha­tározott iránytól. Az eltérés általában el­hanyagolhatóan kicsiny. Ez természetesen nem jelenti azt, ha az űrhajósnak semmi dolga sem marad, s az űrhajót nem kell irányítania. El­lenkezőleg. Kézi vezérlőműszereivel meg­változtathatja a­ hajó helyzetét a keringés alatt, hogy hátulsó fele kerüljön elölre, hogy pörögjön, mint az orsó, vagy „rög­zítheti” hajója helyzetét, például azért, hogy az ilumiinátoron keresztül állandóan a Föld felszínét kémlelhesse. Az űrhajós egy vagy több motor bein­dításával változtathat a keringési­­ pá­lyán, alacsonyabbra vagy magasabbra szállhat, az eliptikus görbét meghosszab­bíthatja vagy ellenkezőleg: korszerűvé te­heti. Két űrhajó vagy űrállomás megközelít­heti egymást, összekapcsolódhat — dokkol­hat —, majd szétválhat, és ki-ki ismét a saját pályáján keringhet a Föld körül. Az űrhajót kormányozni azt jelenti, hogy tudni kell betájolni az űrben, meg­határozni az űrhajó helyzetét, a Földhöz, Holdhoz, egyes bolygókhoz, csillagokhoz stb. viszonyítva, meghatározni a további útirányt és kiválasztani a legmegfelelőbb manőverezési módszert, hogy az űrhajó rá­álljon új pályájára. A felsorolt feladatok sikeres teljesítése végett alaposan tanulmányoztuk a koz­mikus navigációt, az asztronómiát és nem utolsósorban a Szojuzba beszerelt önmű­ködő irányítórendszereket. Az irányítás mellett az űrhajó kisszámú legénységének fényképeznie és filmeznie kell a­­ Föld felszínét, a felhőket, a koz­mikus jelenségeket és magát a munkát az űrhajó belsejében. A tudósok számára ezek a filmek rendkívül értékesek. Mindazt, amit elméletben megtanultunk, be is kellett gyakorolni a szimulátorok­ban vagy iskolai hajók fedélzetén, ahol ugyanolyan feltételek alakíthatók ki, ami­lyenek az űrben vannak, repülés közben. Külön szimulátorokban tanultuk meg az irányítás tudományát, mindenféle helyze­tekben. Ezek közé tartoznak az űrhajó irányítása különféle műszerek alapján, a pályamódosítási manőverezés, az asztrona­­vigációs mérések stb. Az előkészületek során minden műve­letet tízszer is, százszor is megismétlünk. (Folytatjuk) A kánikula ellenére csökken a sörfogyasztás az NSZK-ban Az utóbbi napokban be­köszöntött pokoli meleg Münchenben a múlttal el­lentétben nem növelte je­lentősen a sörfogyasztást. A jelenségre megfelelő ma­gyarázatot a fogyasztókat tanulmányozó legismertebb kutatási intézetek sem tud­nak adni. Egyébként az utóbbi idő­ben a Német Szövetségi Köztársaságban a vesztesé­ges termelés­­miatt évente 50 sörgyár bezárta kapuit, csak Bajorországban az utóbbi 15 év folyamán a sörözök száma 1536-ról 1145-re csökkent, vagyis 25 százalékkal. Hasonló a hely­zet Nyugat-Németország töb­bi vidékén is, azzal, hogy ott a sörfogyasztás évente majdnem 4 százalékkal csök­ken. . A kisebb sörgyárak fő­ként a termelési költségek emelkedése miatt hagyták abba a termelést. E hagyo­mányos német ital árának növelése nem vezetett ered­ményre, mert a vásárlók ke­vesebb sört vettek, úgyhogy több gyár tavaly nem is élt áremelési jogával. A német polgárok a sör­­fogyasztásról mindinkább áttérnek a borra. A borke­reslet állandóan növekszik, még a hagyományos sörfo­gyasztó vidékeken is. Az olaszok, portugálok, spa­nyolok, de a franciák is nagyon alacsony áron ex­portálnak bort. Az utóbbi időben jelentő­sen növekedett az érdeklő­dés a mi kosovói borunk iránt is, különösen a vörös­bor kedvelt. A müncheni importvállalat a kosovói bor eladásával a Német SZK öt legnagyobb borpincéi közé került. Minden harma­dik német tavaly elfogyasz­tott egy liter kosovói bort. A vállalat igazgatója meg­győződését fejezte ki, hogy rövidesen évente 30 millió liter bort tudnak értékesí­teni.

Next